REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem ˝uködésével
Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor
2011. július
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
10. hét
Földrajzi közgazdaságtan: empíria
Békés Gábor és Rózsás Sarolta
1. Krugman típusú modellek és empírikus eredmények
1.1. Eredmények, hipotézisek
Empírikus eredmények
• Földrajzi közgazdaságtan – Krugman típusú modellek – empírikus eredmények
• BGM 5.4, 5,5, 6.2.1, 6.5 Box
• Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.- F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics, vol. IV, Cities and Geography, Amsterdam: North Holland, 2609–65.
• Mai témák
1. Tesztelhet˝o hipotézisek 2. Modell és valóság 3. Sokkok hatása
• Vállalatok – jöv˝o hét
Tesztelhet ˝o hipotézisek Öt tesztelhet˝o eredmény
1. Hazai piac méret hatás (HME) – nagyobb hazai kereslet (növekv˝o skálahozadékú iparágban) – az arányosnál magasabb arányú kínálat, net export.
2. Magas piaci potenciál emeli a helyi tényez˝oárakat – ha közelben magas jövedelm ˝u régiók vannak, relatív árak alacsonyabbak, és magasabb (reál)bér
3. Magas piaci potenciál termelési tényez˝o (pl. munkaer˝o) áramláshoz vezet, és a cégek is odaköl- töznek.
4. Nem lineráris reakció a változásra, érzékenység sokkokra
5. Szállítási költség változása (csökkenése) meghatározza az agglomerációs egyensúlyakat. (i) T csökkenése (B(T)után) agglomerációhoz vezet. (ii) T csökkenése agglomeráció majd megosztott egyensúly
Fontosabb cikkek
1. Hazai piac méret hatás (HME) – Davis D.R. – D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379–
407 ésHanson, G.H (2005), Market potential, increasing returns, and geographic concentration, J.
of International Economics, 67: 1–24.
2. Bér egyenlet: Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V.
Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics
3. Sokkok hatása:Davis-Weinstein (2002), Bones, bombs and breakpoints: the geography of economic activity, American Economic Review, 92: 1269–89.
4. Szállítási költségek csökkentése – több régiós modellbenKrugman, P- A.Venables (1995)Globaliza- tion and the inequality of nations, Quarterly Journal of Economics, 110: 857–80.
5. Adózás:Baldwin, R. E., and P. R. Krugman (2004), Agglomeration, integration and tax harmoniza- tion, Eur Econ Rev 48: 1–23.
Tesztek (1): HME
• HME (5.4)
• Komparatív el˝onyök vs növekv˝o skálahozadék - megkülönböztet korábbi modellekt˝ol
• HME: Egy ország/régió magas kereslet egy termékb˝ol, akkor nemcsak nettó export˝or lesz, de a méretaránynál jobban n˝o a kibocsátása
• Iparágon belüli specializáció (Krugman video)
• Davis D.R. – D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: 379–407
• Becslés alapja:rország,niparággtermék
Davies-Weinstein modell
• Becslés alapja:rország,niparággtermék
•
Xgnr=kgnr+α1SHgnr+α2IDIODEMgnr+END+errgnr (1)
• X= kibocsátás(r,n,g)
• SH=r ország részesedése a világ(n,g)kibocsátásában – ez az alap feltevés
• IDIODEM= országspecifikus kereslet = keresleti különbségrvs többi ország(n,g)- ez a HME változó
• END= tényez˝o ellátottság (r) * g termék input együtthatója n iparágban – ez a neoklasszikus kereskedelem elmélet
• ka konstans,erra hibatag
Davies-Weinstein
• Becslés alapja:rország,niparággtermék
•
Xgnr=kgnr+α1SHgnr+α2IDIODEMgnr+END+errgnr (2)
• Els˝o menet (1996, 1997) – OECD országok – Földrajz semmi!
– Gyenge eredmények
• Második menet (1999)
– Japán régiók, országok helyett – Közepes eredmények
• Harmadik menet (2003)
– OECD országok, de IDIODEM már földrajzi változókkal is kiegészül: szállítási költségek figyelembe véve
– Elég jóeredmények
Tesztek: HME – értékelés
• Vegyes és gyenge eredmények
• Modell gyenge? – feltételezések fontosak...
• Szállítási költség, valós földrajz fontos
• ... kutatás folyamatban van...
Tesztek: Bérek és lokáció
• BGM 5.5
• Neoklasszikus kereskedelem / növekedés elméletben nincs erre vonatkozó el˝orejelzés
• Agglomeráció – externália amely lehet˝ové tesz magasabb béreket
• Hanson (1997) Mexico
– Nagy ország területi különbségek (Észak vs Dél 3x) – Agglomeráció 1: Mexico city a központ
– Agglomeráció 2: USA – Id˝obeni hatás: NAFTA
Mexikó
Tesztek: Bérek / Hanson / Mexikó
• Béregyenlet egyszer ˝u modell – csak szállítási költsgég számít
•
ln(Wit/Wct) =α+α1ln(tit) +α2ln(t fit) +errit (3) – Witi-régió,Wcta központ Mexico City bére
– titrégió-Mexico City szállítási költsége =f(távolság) – t fit– USA határ-Mexico City szállítási költsége=f(távolság)
• Teszt:
– a nem központi régiók relatív bére (M City) alacsonyabb amikor usa-mexico kereskedelmi költség magas (α1<0,α2<0)
– Kereskedelmi liberalizáció csökkentette a bér különbségeket – id˝obeni hatás nem nulla
Tesztek: Bérek / Hanson / Mexikó
• Hanson (1997) eredmények
– terület számít, távolság csökkenti a béreket
– de nyolcvanas évek / kilencvenes évek intergációja csak a határmenti régióra hat – 20 év integráció, er˝osebb hatás
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál 1
• Piaci potenciál – nemcsak a hazai piac mérete, hanem a szomszédos/környez˝o piacok mérete is számít
– Mit jelent ez?
– Minél közelebb vannak magas egy f˝ore jutó GDP-vel rendelkez˝o területek egy adott régió- hoz, annál magasabb az ottani bér
– Hogyan lehet tesztelni? – egyszer ˝usítés – árindex kihagyása – nominális piaci potenciál
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál 2
• Nominális piaci potenciál fv – árindex nincs benne – könnyen becsülhet˝o
– földrajzi gazdaságtanra épül (távolság, költség) – de nem kapcsolható direkt a modellhez
• Brakman et al (2005), EU régiók 1992-2000 – van területi bér hatás
– er˝os keresleti hatás
– vagyis a hatás a távolsággal er˝osen csökken
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés
• Vissza a modellbeli béregyenletre – Hogyan lehet becsülni?
• Hanson (2005)
– mez˝ogazdaság helyett lakások – immobil szektor – ez segít elkerülni a nagyon er˝os koncent- rációt
• Modellb˝ol következ˝o feltételek
• (i) a jövedelem = a munkajövedelem összege
• (ii) lakásra költött összes forrás = nem-ipari termékre költött jövedelem
• (iii) reál bérek kiegyenlít˝odnek (hosszútávon)
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 2
• USA adatok, megye szint (3 ezer megye), 1970-80 vs 1980-90, Adatok: Bérek, lakások mennyisége, távolság
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 2a
• USA adatok, megye szint (3 ezer megye), 1970-80 vs 1980-90, Adatok: Bérek, lakások mennyisége, távolság
• Amodellb˝ol három paraméter:δ,e,Tmindegyik szignifikáns.
• T emelkedett (agglomerációs el˝onyök n˝ottek)
• ecsökkent – monopolisztikus ereje a vállalatoknak / markup n˝ott
• Nincs fekete-lyuk feltétel és a Hanson eredmény
Tesztek: Bérek / Hanson-becslés 3
• A fenti becslés szerint T magas, vagyis 200km számít a bérek esetében
• Nominális piaci potenciál becslés ua adatokon – 400-600km
• ...összességében a keresleti földrajzi hatása nem magas
• Sokféle kritika lehet(l. BGM 5.5.4 )
Tesztek: Bérek / Piaci potenciál – távolság
• Németország, 10% GDP növekedés Münchenben
• 0.8% béremelkedes Münchenben, 0.8-1% a környezetben, 0.2 2-300km, 400km után 0
1.2. A Krugman modell és a valóság
A modell, szállítási költségek és a valóság
• Láttuk a modellben a szállítási költség többféle módon meghatározza az ipar megoszlásást. Több- féle alakzat is lehet...
• A modell függvénye, pl.:
– Régiók egyformák-e
– Munkaer˝o mobilitás milyen (szektor/régiók között) – Mez˝ogazdaságban milyen a mérethozadék
– Vertikális kapcsolatok – Paramétere értéke – Mennyi régió van
A világ története – egy történet
• Krugman-Venables 1995 – textil – Anglia és India
• A történet alapja a szállítási költségek csökkenése (vitorlás, g˝ozhajó, nagy hajó, vasút, konténer hajó, repül˝ogép, etc.)
• XIX század el˝ott – szállítás költségek magasak, jelent˝os indiai textilipar (nagyobb mint anglia)
• szállítási költségek csökkennek- agglomeráció Angliában
• Véletlen –>innováció
• India textil/ruha import˝or lesz
• XX század – szállítási költségek csökkennek
• India elég olcsó, megéri onnan importálni Angliába
• Kiegyenlít˝odés
Haranggörbe
• Puga (1999) továbbfejlesztette a Krugman modellt
• Becslések – Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade
• Hogyan lehet adatokat szerezni:(l. Head-Mayer 2004 Appendix)
• φ: Kereskedelem szabadása a szállítási költség függvénye,φ=T1−σahol:
– (teljes izolácó) 0<φ<1 (nincs költség)
• Becsül modell adatokat, vissza a modellbe és egyes iparágra megmutatja, hol lehetnek az ábrán – Vonal ahol agglomeráció várható
– Pontbecslés, ahol most vagyunk – Francia-Német (pont) és USA-Canada adatok (háromszög)
Haranggörbe
Puga (1999) b˝ovített modell, vertikális kapcsolatok és munkaer˝opiaci módosítok:
megosztott egyensúly- agglomeráció -megosztott egyensúly
Head-Mayer (2004) adatok
µ=δ(ipar arány),σ=e(helyettesítés),αfélkész termékek aránya
Haranggörbe
Haranggörbe – eredmények
• Mit mutat az ábra?
• Modell elég magas T (alacsony φ) esetén már agglomerációt mond, amely a legtöbb iparágban T'1 tart.
• Legtöbb iparágra magas költség – nincs agglomeráció
• USA Canada kisebb becsült költség
• Gépgyártás, repül˝ogép, autó – USA-Can már agglomeráció
Becslés – valóság 1
• Az eredményeket meghatározhatja az adatok kezelése és az egyes alkalmazott függvényforma is.
Pl.
– Megfigyelési egység – Deflálás
– Kontroll változók
– Ökonometria (logs, OLS, panel, dif-in-dif, nem lineáris tagok, stb.) – Szállítási költség modellezése
Becslés – valóság 2
• Szállítási költség modellezése (box 9.4)
Becslés – valóság 3
• Szállítási költség modellezése (box 9.4) D=
– két f˝ováros, középpont közötti távolság – utazási id˝o
– A területek közötti átlagos távolság – + border dummy
• Függvényforma – milyen kapcsolat: lineáris, log
• Gravity
• Eredmények eltérhetnek
1.3. Sokkok hatása
Sokkok hatása
• BGM 6.2.1
• Sokkok hatása a város/régió méretére. Kiindulás 1
• Kiindulás 2- többféle egyensúly van, ezekb˝ol van nem stabil. Hogyan lehet ilyet találni?
• Vegyünk egy egyensúlyi helyzete és eresszünk rá egy (i) nagy, (ii) exogén és (iii) átmeneti sokkot.
– Hogyan lehet ilyet találni?
Sokkok hatása: Davis-Weinstein 2002
• Japán városok szövetségesek általi bombázása a 2. VH-ban
• Lehetséges reakciók:
– küls˝o hatás/földrajz – meghatározza az optimális funkciókat (pl. kiköt˝o, klíma) – Növelv˝o mérethozadék – lehet permanens hatás – új egyensúly
– Véletlen növekedési modell – megváltozó pálya
• Kérdés: a sokk után visszatér-e az eredeti egyensúlyba – Ha nem: Krugman igaz
– Ha igen: akkor vagy Krugman igaz és egy stabil egyensúly volt vagy Krugman nem igaz
Sokkok hatása: Davis–Weinstein 2002
• Teszt: eltünt-e a 2VH hatása 15-20 év alatt
• Japán:nincs hatás, teljen visszatértek az eredeti pályára
• Németország (hasonló modell)
– Nyugat-Németország – részleges visszatérés – Kelet-Németország – nincs visszatérés
• l.BGM 6.2.1
• Extra kérdés: Mennyi egyensúly van? (ez már egy másik cikk témája, akit érdekel 6.2.2.)
