Tej és tejtermékek konjugált linolsav-tartalma I. A tej konjugált linolsav-tartalmát befolyásoló tényezők (Irodalmi feldolgozás) megtekintése

(1)

7HMpVWHMWHUPpNHNNRQMXJiOWOLQROVDYWDUWDOPD,

$WHMNRQMXJiOWOLQROVDYWDUWDOPiWEHIRO\iVROyWpQ\H] N ,URGDOPLIHOGROJR]iV

&VDSy-

9DUJiQp9LVLe

&VDSyQp.LVV=V

6]DNiO\6

1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kémiai Intézet, Biokémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék, Kaposvár, 7400 Guba S. u. 40.

2Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kémiai Intézet, Kémia Tanszék, Kaposvár, 7400 Guba S. u. 40.

3Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, Pécs, 7623 Tüzér u. 15.

g66=()2*/$/È6

-HOHQOHJLLVPHUHWHLQNDODSMiQpOHOPLV]HUHLQNN|]ODNpU G] iOODWRNK~VDpVWHMHYDODPLQW D]H]HNE ONpV]tWHWWWHUPpNHNWDUWDOPD]]iNDOHJW|EENRQMXJiOWOLQROVDYDWJ./6 J ]VtU $ PRQRJDV]WULNXV iOODWRN K~ViEDQ PLQG|VV]H WL]HGDQQ\L ./6W WDOiOWDN PLQW D NpU G] NpEHQDKDODNpVHJ\pEWHQJHULiOODWRNK~ViQDN./6WDUWDOPiWSHGLJPpJHQQpOLV NHYHVHEEQHNPpUWpN$NpU G] iOODWRNWHUPpNHLEHQWDOiOKDWy./6UpV]EHQDOLQROVDYEyO M|Q OpWUH D ELROyJLDL KLGURJpQH]pV IRO\DPiQ EDNWpULXPRV N|]UHP N|GpVVHO UpV]EHQ D WUDQV]& ]VtUVDYDNEyO DODNXO NL D WHMPLULJ\EHQ ]DMOy ∆GHV]DWXUi] UHDNFLyYDO 0RQRJDV]WULNXViOODWRNQiOLVDV]|YHWHN./6V]LQWMpQHNHPHONHGpVpWWDSDV]WDOWiNDOLQROVDY EHYLWHOQ|YHOpVpQHNKDWiViUDtJ\QHP]iUKDWyNLKRJ\HPpV]W UHQGV]HUNEHQEiUNLVHEE PpUWpNEHQ PLQW D NpU G] N EHQG MpEHQ ELROyJLDL KLGURJpQH]pV PHJ\ YpJEH $∆ GHV]DWXUi]UHDNFLyUpYpQLVWHUPHO GKHW./6DSDWNiQ\RNPiMiEDQpVD]HQGRJpQ./6 WHUPHO GpV PHOOHWW D] DEUDNIRJ\DV]Wy iOODWRN WHUPpNHLQHN ./6WDUWDOPiW MHOHQW VHQ J\DUDStWKDWMDD]iOODWLHUHGHW WDNDUPiQ\RNNDOEHYLWW./6LV.pU G] NHVHWpEHQDWHM./6 V]LQWMH MHOHQW VHQ Q|YHOKHW D]iOWDO KD D WDNDUPiQ\R]iVRQ NHUHV]WO EHDYDWNR]XQN D ELROyJLDL KLGURJpQH]pVL IRO\DPDWRNED (J\LN OHKHW VpJ HUUH RO\DQ WDNDUPiQ\RN HWHWpVH DPHO\HN VRN W|EEV]|U|VHQ WHOtWHWOHQ ]VtUVDYDW WDUWDOPD]QDN +D D ]VLUDGpN V]DEDG IRUPiEDQYDQMHOHQDWDNDUPiQ\EDQYDJ\N|W|WWIRUPDHVHWpEHQD]RODMKRUGR]yV]HUNH]HWH W|UpNHQ\pVYDJ\DQDSLWDNDUPiQ\DGDJRWNHYpVUpV]OHWEHQNDSMiNPHJD]iOODWRNDNNRU QDJ\PHQQ\LVpJ DEDNWpULXPRNV]iPiUDN|QQ\HQHOpUKHW OLQROVDYMXWDEHQG EHU|YLG LG DODWW$PDJDVV]XEV]WUiWNRQFHQWUiFLyKDWiViUDDELROyJLDLKLGURJpQH]pVHOV NpWJ\RUV UHDNFLyMiQDNWHUPpNHLDFW&pVDW&IHOKDOPR]yGQDNDEHQG EHQPDMGD WiSFVDWRUQiEDQ WRYiEEKDODGYD IHOV]tYyGiVXN XWiQ D] iOODW V]HUYH]HWpEHQ PLQGHQKRYD HOMXWQDN $ PiVLN OHKHW VpJ D PDJDVDEE NHPpQ\tW pV DODFVRQ\DEE URVWWDUWDOP~

WDNDUPiQ\ HWHWpVH DPHO\ D YpJV KLGURJpQH]pVL OpSpV VHEHVVpJpQHN OHODVVXOiViW YRQMD PDJD XWiQ 1\LOYiQYDOy D]RQEDQ KRJ\ D WDNDUPiQ\ ]VtUWDUWDOPiQDN Q|YHOpVH pV URVWWDUWDOPiQDNFV|NNHQWpVHFVDNNLVPpUWpN OHKHWDNiURVpOHWWDQLKDWiVRNNLNV]|E|OpVH PLDWW-HOHQOHJDKDORODM./6V]LQWQ|YHO KDWiViQDNPHFKDQL]PXVDPpJQHPLVPHUWpV PHJYiODV]RODWODQD]DNpUGpVLVKRJ\DWHM./6V]LQWMpWPLO\HQPpUWpNEHQEHIRO\iVROMDD ELROyJLDLKLGURJpQH]pVpVPLO\HQPpUWpNEHQD∆GHV]DWXUi]UHDNFLy(]HQUHDNFLyHJ\LN V]XEV]WUiWMDDW&D]RQRVDELROyJLDLKLGURJpQH]pVHJ\LNN|]WHVWHUPpNpYHOtJ\D

∆GHV]DWXUi] UHDNFLy VHEHVVpJpW HOYLOHJ EHIRO\iVROKDWMD D ELROyJLDL KLGURJpQH]pVE O V]iUPD]y pV IHOV]tYyGRWW W& ]VtUVDYDN PHQQ\LVpJH $ WHM]VtU ./6WDUWDOPiQDN Q|YHOpVHPHJIHOHO WDNDUPiQ\R]iVVDOPHJYDOyVtWKDWyD]RQEDQH]UHQGV]HULQWHJ\WWMiUD University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár

(2)

(Kulcsszavak: linolsav, konjugált linolsav, biológiai hidrogénezés, cisz-zsírsavak, transz- zsírsavak)

$%675$&7

&RQMXJDWHGOLQROHLFDFLGFRQWHQWRIPLONDQGPLONSURGXFWV, )FWRUVDIIHFWLQJWKHTXDQWLW\RIFRQMXJDWHGOLQROHLFDFLGRIPLON

$UHYLHZ

J. ¹Csapó, É. ¹Varga-Visi, Zs. ²Csapó-Kiss, S. ³Szakály

1University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Chemistry, Department of Biochemistry and Food Chemistry, Kaposvár, H-7400 Guba S. u. 40.

2University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Chemistry, Department of Chemistry, Kaposvár, H-7400 Guba S. u. 40.

3Hungarian Dairy Research Institute, Pécs, H-7623 Tüzér u. 15.

$FFRUGLQJ WR RXU SUHVHQW NQRZOHGJH DPRQJ WKH IRRGSURGXFWV WKH PHDW DQG PLON DQG WKRVH SURGXFWV RI WKH UXPLQDQWV FRQWDLQ WKH PRVW FRQMXJDWHG OLQROHLF DFLG J

&/$JIDW2QO\RQHWHQWKRIWKH&/$FRQWHQWRIUXPLQDQWVDQGWKRVHSURGXFWVZDV IRXQGLQWKHPHDWRIPRQRJDVWULFDQLPDOVDFFRUGLQJWRILVKHVDQGRWKHUVHDDQLPDOVWKLV

&/$FRQWHQWZDVHYHQORZHU7KH&/$LQUXPLQDQWVGHULYHGSURGXFWVFRPHVLQWRH[LVWHQFH SDUWO\IURPWKHOLQROHLFDFLGDQGSDUWO\IURPWUDQV&IDWW\DFLGVE\WKH∆GHVDWXUDVH UHDFWLRQ LQ WKH PDPPDU\ JODQG 7KH LQFUHDVH RI WKH &/$ FRQWHQW RI WLVVXHV ZDV DOVR H[SHULHQFHG LQ WKH FDVH RI PRQRJDVWULF DQLPDOV VR LW LV SRVVLEOH WKDW LQ WKHLU GLJHVWLYH V\VWHP WKRXJK LQ D VPDOOHU H[WHQW WKDQ LQ WKH UXPHQ RI UXPLQDQWV ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQRFFXUV&/$FDQDOVREHSURGXFHGE\WKHPHDQVRI∆GHVDWXUDVHUHDFWLRQ LQ WKH OLYHU RI UDWV DQG EHVLGHV WKH HQGRJHQLF &/$ SURGXFWLRQ WKH &/$ FRQWHQW RI WKH SURGXFWV RI PRQRJDVWULF DQLPDOV FDQ EH VXEVWDQWLDOO\ LPSURYHG E\ WDNLQJ LQWR DQLPDO RULJLQIHHGLQJVWXIIVZLWKVXEVWDQWLDO&/$FRQWHQW,QWKHFDVHRIUXPLQDQWVWKH&/$FRQWHQW RI WKH PLON FDQ EH VXEVWDQWLDOO\ LQFUHDVHG E\ LQWHUIHULQJ WKH ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQ SURFHVVHV WKURXJK IHHGV 2QH RSSRUWXQLW\ LV WKH WR XVH IHHGV FRQWDLQLQJ D ORW RI SRO\XQVDWXUDWHGIDWW\DFLGV:KHQWKHIDWLVSUHVHQWDWDIUHHIRUPLQWKHIHHGRULQWKHFDVH RIDVWDELOLVHGIRUPWKHVWUXFWXUHRIWKHRLOFDUHHULVIUDJLOHDQGRUWKHDQLPDOVUHFHLYHWKH GDLO\DPRXQWRIIHHGLQVPDOOSRUWLRQVWKDQDJUHDWDPRXQWRIOLQROHLFDFLGDUULYHVDWWKH UXPHQWKDWLVHDVLO\UHDFKHGE\EDFWHULDLQDVKRUWWLPH'XHWRWKHLPSDFWRIWKHKLJK VXEVWUDWH FRQFHQWUDWLRQ WKH ILUVW WZR SURGXFWV RI WKH IDVW UHDFWLRQV RI WKH ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQFW&DQGW&DFFXPXODWHLQWKHUXPHQWKHQODWHUSURFHHGLQJ RQWKHDOLPHQWDU\DIWHUWKHLUDEVRUSWLRQWKH\VSUHDGWRDOOGLUHFWLRQVLQWKHRUJDQLVPRIWKH DQLPDO7KHRWKHUVROXWLRQLVWRXVHKLJKVWDUFKDQGORZILEUHFRQWHQWGLHWZKLFKHQWDLOVWKH VORZLQJGRZQRIWKHVSHHGRIWKHILQDOK\GURJHQDWLRQVWHS,WLVREYLRXVWKRXJKWKDWWKH LQFUHDVHRIWKHIDWDQGWKHGHFUHDVHRIWKHILEUHFRQWHQWRIWKHGLHWFDQRQO\EHGRQHLQD OHVVHUGHJUHHRZLQJWRHOLPLQDWHWKHXQGHVLUDEOHSK\VLRORJLFDOHIIHFWV)RUWKHWLPHEHLQJ WKH PHFKDQLVP RI WKH &/$ GHFUHDVLQJ HIIHFW RI ILVK RLO LV QRW NQRZQ DQG LW LV DOVR XQDQVZHUHG WR ZKDW PHDVXUH GRHV WKH ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQ DQG WKH∆GHVDWXUDVH UHDFWLRQLQIOXHQFHWKH&/$OHYHORIWKHPLON2QHRIWKHVXEVWUDWHRIWKLVUHDFWLRQWKHW

(3)

& LV WKH VDPH ZLWK RQH RI WKH LQWHULP SURGXFWV RI WKH ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQ VR WKHRUHWLFDOO\WKHVSHHGRIWKH∆GHVDWXUDVHUHDFWLRQFDQEHLQIOXHQFHGZLWKWKHDPRXQWRI WKH DEVRUEHG W& IDWW\ DFLGV GHULYLQJ IURP WKH ELRORJLFDO K\GURJHQDWLRQ 7KH LQFUHDVHRIWKH&/$FRQWHQWRIWKHPLONIDWFDQEHFDUULHGRXWE\DSSURSULDWHIHHGLQJEXWLW XVXDOO\ HQWDLOV D FRQVLGHUDEOH FKDQJH LQ WKH FRPSRVLWLRQ RI PLON 7KH IDW DQG SURWHLQ FRQWHQWRIWKHPLONPLJKWGHFUHDVHZLWKLQWKHIDWW\DFLGFRPSRVLWLRQWKHOHYHORIORQJFKDLQ IDWW\DFLGVLQFUHDVHZKLOHWKHUDWLRRIWKHPHGLXPFKDLQIDWW\DFLGVGHFUHDVHSDUDOOHOZLWK WKHLQFUHDVHRIWKHTXDQWLW\RIWUDQVIDWW\DFLGV7KHLQFUHDVHRIWKH&/$FRQWHQWRIWKHPLON LV RQO\ D WHPSRUDU\ SKHQRPHQRQ VLQFH WKH &/$ FRQWHQW RI WKH PLON GHFUHDVHV DIWHU WKH LQWURGXFWLRQRIWKHQHZIHHGLQVRPHZHHNV

(Keywords: linoleic acid, conjugated linoleic acid, biological hydrogenation, cis-fatty acids, tarns-fatty acids)

$ EHWHJVpJHN J\yJ\tWiViYDO NDSFVRODWRV NXWDWiVRN PHOOHWW D]RN PHJHO ]pVpYHO NDSFVRODWRV LVPHUHWHN E YtWpVH LV IRQWRV 0LQG D] iOODPSROJiURN PLQG D] iOODP V]HPSRQWMiEyOHO Q\|VHEEKDPiUDEHWHJVpJHNNLDODNXOiVDPHJHO ]KHW PLQWKDDPiU NLDODNXOWEHWHJVpJHNHWNHOOJ\yJ\tWDQL$PHJHO ]pVHJ\LNHV]N|]HRO\DQpOHWPyGLOOHWYH életvitel kialakítása, amely csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát. Az életmód egyik eleme a táplálkozás. Az ételek, amelyeket fogyasztunk, egyaránt lehetnek pozitív, vagy negatív hatással az egészségünkre. Egyes ételek olyan alkotórészeket WDUWDOPD]QDNPHO\HNQHNV]HUHSHYDQNO|QIpOHEHWHJVpJHNPHJHO ]pVpEHQYDJ\DPiU kialakult betegségek gyógyításában. Ezek az ún. gyógyhatású élelmiszerek.

$] HPEHUL WiSOiONR]iV ]VtUIRUUiVDL N|]O D WHM]VtUW QHPUpJ PpJ HJ\pUWHOP HQ egészségre károsnak tartották, mivel az telített zsírsavakban gazdag. A tejzsír a magas telített zsírsavtartalom mellett azonban az újabb vizsgálatok szerint olyan komponenseket is tartalmaz, melyek pozitív egészségi hatást fejthetnek ki: rákellenes és DWKHURVFOHURVLV ellenes hatásukat több állatkísérlet során is észlelték (+DpVPWVDL1987;

3DUL]DpV+DUJUDYHV1985;+DpVPWVDL1990;,SpVPWVDL1991;/HHpVPWVDL1994;

1LFRORVL pV /DLWLQHQ 1996). Az elmúlt évtizedben végzett állatkísérletek során a WHM]VtUEDQ WDOiOKDWy W|EE YHJ\OHW HO Q\|V KDWiViUD GHUOW IpQ\ D] ~Q NRQMXJiOW OLQROVDYDNDWU|YLGtWYH./6LVEHOHpUWYH0LXWiQNLGHUOWKRJ\D./6MHOHQW VpOHWWDQL hatással bír, vizsgálni kezdték, hogy mely élelmiszerek szolgálhatnak gazdag KLS- IRUUiVNpQW $ ./6WDUWDORP YiOWR]iVDL P|J|WW HOWpU PHFKDQL]PXVRN OHKHWQHN DWWyO IJJ HQ KRJ\ D] DGRWW pOHOPLV]HU ./6V]LQWMpW PHO\ IRO\DPDWRN EHIRO\iVROMiN MHOHQW VHQ $ Q\HUVWHM ./6WDUWDOPiQDN HJ\ UpV]H SpOGiXO IHOWHKHW HQ D WHKHQHN EHQG MpEHQ]DMOyELRNpPLDLUHDNFLyNEyOV]iUPD]LN)HOGROJR]RWWpOHOPLV]HUHNQpOHJ\HV technológiai lépések során is keletkezhetnek konjugált linolsavak. Felmerül annak OHKHW VpJH LV KRJ\ H]HQ IRO\DPDWRNED ~J\ DYDWNR]]XQN EH KRJ\ D ./6 WHUPHO GpV LUiQ\iED WROyGMDQDN HO V H]iOWDO ./6EHQ JD]GDJ NHGYH] pOHWWDQL KDWiV~ WHUPpNHW kapjunk. Ennek megvalósítása bonyolult feladat, melynek során arra is vigyázni kell, hogy a KLS-tartalom növekedése ne járjon együtt egyéb, nem kívánatos változásokkal.

$NRQMXJiOWOLQROVDYGHILQtFLyMD

A konjugált linolsav megnevezés azon linolsav-izomerek (szerkezeti és geometriai L]RPHUHN J\ MW QHYH PHO\HN D OLQROVDYYDO V]HPEHQ QHP L]ROiOW KDQHP NRQMXJiOW KHO\]HWEHQWDUWDOPD]QDNNpWNHWW VN|WpVW$NHWW VN|WpVHNW|EEQ\LUHDYDJ\D 12 helyzetben találhatók (+DpVPWVDL1987)de egyéb pozíciókban (8, 11; vagy 11, 13) LVHO IRUGXOKDWQDN&KULVWLHpVPWVDL1997)0LQGNpWNHWW VN|WpVOHKHWFLV], vagy WUDQV]

konfigurációjú.

(4)

$OLQROVDYpVDNRQMXJiOWOLQROVDYNpSOHWH

&22+

FLV]FLV]&OLQROVDY

&22+

FLV]WUDQV]&NRQMXJiOWOLQROVDY./6

$NRQMXJiOWOLQROVDYDNNLDODNXOiVDDWHUPpV]HWEHQpVNpPLDLHO iOOtWiVXNOHKHW VpJHL

$./6DWHUPpV]HWEHQI NpQWDW|EEV]|U|VHQWHOtWHWOHQ]VtUVDYDNELROyJLDLKLGURJpQH]pVH VRUiQ WHUPHO GLN (] D EDNWHULiOLV HQ]LPWHYpNHQ\VpJ I NpQW D NpU G] iOODWRN EHQG MpEHQ]DMOLN6KRUODQGpVPWVDL1955; &KLQpVPWVDL1992D) és feltételezik, hogy a patkányok bélcsatornájában található mikrobák is képesek a szabad linolsavat FLV]

9,WUDQV]NRQMXJiOWOLQROVDYYiDODNtWDQL$IHQWLV]HU] NXJ\DQLVD]WWDSDV]WDOWiNKRJ\

a patkányok linolsav fogyasztása befolyásolta szöveteik KLS-tartalmát. Magasabb OLQROVDY EHYLWHO HVHWpEHQ D SDWNiQ\V]|YHWHNE O L]ROiOW OLSLGHN ./6 NRQFHQWUiFLyMD LV MHOHQW VHQPDJDVDEEYROWPLQWDNHYHVHEEOLQROVDYDWIRJ\DV]WySDWNiQ\RNp

$OLQROVDYELROyJLDLKLGURJpQH] GpVHDEHQG EHQ

Linolsav (cisz-9,cisz-12-C18:2)

mikrobiális izomeráz

Konjugált linolsav, KLS (cisz-9,transz-11-C18:2) 2H

hidrogenázok

Monoénsav (transz-11-C18:1) 2H

hidrogenázok

Sztearinsav (C18:0)

$OHJJ\DNUDEEDQHO IRUGXOyWHUPpV]HWHV./6L]RPHUDFLV]-9,WUDQV]-11-C18:2 (c9,t11-KLS) (.HSOHUpV7RYH1967a)amely a linolsav (FLV]-9, FLV]-12-C18:2) biológiai hidrogénezésének

(5)

HOV OpSpVpEHQ NHOHWNH]LN $%XW\ULYLEULR ILEULVROYHQV baktérium mikrobiális izomeráz enzimének hatására a linolsavból (FLV]-9,FLV]& HO V]|U NRQMXJiOW OLQROVDY FLV]- 9,WUDQV]& NpS] GLN PDMG DFLV] NHWW V N|WpV NpW KLGURJpQDWRP IHOYpWHOpYHO WHOtW GLN pV tJ\ HJ\ HJ\V]HUHVHQ WHOtWHWOHQ ]VtUVDY WUDQV]-11-C18:1) jön létre. Ez további hidrogénezéssel sztearinsavvá (C18:0) alakulhat át (.HSOHUpVPWVDL1971)

Újabb vizsgálatok eredményei alapján feltételezni lehet, hogy a KLS a transz- C18:1 zsírsavakból is kialakulhat a tehenek tejmirigyében (*ULLQDULpV%DXPDQ1999), vagy a patkányok májában (3ROODUGpVPWVDL1980;+ROPDQpV0DKIRX]D deszaturáz reakcióval (*ULLQDULpVPWVDL2000).

$ NRQMXJiOW OLQROVDYDN NpPLDL UHDNFLyNEDQ HQ]LPHN N|]UHP N|GpVH QpONO LV kialakulhatnak a linolsavban gazdag olajok lúgos izomerizációja, vagy a ricinusolaj víztelenítése közben (3DGOH\ pV PWVDL1994). 'RUPDQG\ pV :LFNHQV (1987) kutatásai szerinta linolsav LQYLYR szabadgyökös autooxidációja során is keletkezhet KLS, nagy kéntartalmú fehérjék jelenlétében. %HUGHDX[pVPXQNDWiUVDL (1997) egy olyan szintézis- PyGV]HUWIHMOHV]WHWWHNNLPHOO\HOPHWLOFW./6WOHKHWHO iOOtWDQLULFLQXVRODMEyOQ\HUW ULFLQXVVDYPHWLOpV]WHUE O

$NRQMXJiOWOLQROVDYDNNLDODNXOiVDV]DEDGJ\|N|VUHDNFLyYDOLOOELROyJLDL KLGURJpQH] GpVVHOOLQROVDYEyO

OLQROVDY

&22+

R

2 KLGURSHUR[LGRN

SHQWDGLpQJ\|N

&22+

&+

NRQMXJiOWOLQROVDY

&22+

&+

&22+

&+

&22+

&+

FW&pVWF&

WF&pVFW&

WW&

PLNURELiOLV L]RPHUi]

DEHQG EHQ

(6)

$ NRQMXJiOW OLQROVDYDN HO IRUGXOiVD D] pOHOPLV]HUHNEHQ pV D PHQQ\LVpJNHW EHIRO\iVROyWpQ\H] N

$ WHMWHUPpNHN D OHJMHOHQW VHEE NRQMXJiOW OLQROVDY IRUUiVRN D] HPEHUL WiSOiONR]iVEDQ azonban ezek a zsírsavak az állatok húsában, a tojásban, és - kisebb mértékben - a növényi olajokban is megtalálhatók.

ÈOWDOiEDQ D NpU G] iOODWRN WHUPpNHL W|EE ./6W WDUWDOPD]QDN PLQW D monogasztrikusoké. A bárányhús, a marhahús, és a tehéntej körülbelül tízszer annyi KLS-t tartalmaz (0,5-1 g KLS/100 g zsír), mint a sertéshús, a lazac húsa, vagy a tojássárgája (-LDQJ$ELROyJLDLKLGURJpQH]pVVRUiQNpS] G|WW./6HJ\UpV]HD NpU G] NEHQG MpE OWRYiEEMXWDYpNRQ\EpOEHDKRODW|EELWDNDUPiQ\HUHGHW ]VtUVDYYDO HJ\WWIHOV]tYyGLNiWpV]WHUH] GLNpVYpJOLVD]iOODWV]HUYH]HWpQHNPLQGHQUpV]pEHHOMXW (&KULVWLH1979). Az abrakfogyasztó állatok zsírjának KLS-tartalma származhat egyrészt a takarmányból; a hús alapú takarmányok és a faggyú fogyasztásával hozzájuthatnak H]HNKH] D ]VtUVDYDNKR] PiVUpV]W HONpS]HOKHW KRJ\ D SDWNiQ\RN pV D] HJ\pE monogasztrikus állatok egyes bélrezidens mikroorganizmusai is képesek a linolsavat konjugált linolsavakká alakítani; bár ez a hidrogénezési folyamat, ha végbe is megy EpOFVDWRUQiMXNEDQNLVHEEPpUWpN PLQWDNpU G] NEHQG MpEHQ3DURGL1994).

$Q|YpQ\LRODMRNEDQpVD]D]RNSDUFLiOLVKLGURJpQH]pVpYHOHO iOOtWRWWPDUJDULQEDQ egyes kutatók (3DURGL1994;.HSOHUpVPWVDL1966;)ULWVFKHpV6WHLQKDUW1998) nem találtak KLS-t. Mások ki tudták ugyan mutatni ezeket a zsírsavakat ($FNPDQQpVPWVDL 1981, &KLQpVPWVDL 1992b; .D\DKDQpV7HNLQ1994;0RVVREDpVPWVDL1991;6SLW]HU pV PWVDL1991a; 6SLW]HU pV PWVDL1991b), de az esetek többségében az olajok és margarinok csupán kevés KLS-t tartalmaztak. A hidrogénezett növényi olajok KLS- WDUWDOPiEDQ PpUW NO|QEVpJHNHW D] HOWpU KLGURJpQH]pVL N|UOPpQ\HNNHO LQGRNROWiN ()ULWVFKHpV6WHLQKDUW1998).

$] pOHOPLV]HUJ\iUWiV HJ\HV OpSpVHL D K NH]HOpV pV D IHUPHQWiFLyV HOMiUiVRN LV EHIRO\iVROKDWMiNDWHUPpN./6WDUWDOPiW6DMWJ\iUWiVQiOW|EEV]HU] MHOHQW VQHNWDOiOWDD K NH]HOpV +D pV PWVDL1989; 6KDQWD pV PWVDL1992b), és az érlelés (+D pV PWVDL ./6V]LQW Q|YHO KDWiViW PtJ HJ\pE pOHOPLV]HUHN HVHWpEHQ QHP WDSDV]WDOWDN MHOHQW V./6WDUWDORPYiOWR]iVWDIHOGROJR]iVVRUiQ&KLQpVPWVDL1992b;)ULWVFKHpV 6WHLQKDUW1998;6KDQWDpVPWVDL1994).

$Q\HUVWHMNRQMXJiOWOLQROVDYWDUWDOPD

A tejzsírban a KLS izomerek közül a c9,t11-KLS a teljes KLS-tartalom több mint 80%- át teszi ki (&KLQpVPWVDL1992;3DURGL1994;)ULWVFKHpV6WHLQKDUW1998). A nyerstej KLS-szintje ugyanakkor nagy szórást mutat. A tejzsír KLS-tartalmát több országban vizsgálták, és az értékek a 0,2-2 g KLS/100 g tejzsír tartományba estek (-LDQJ 1998).

Ezekkel az eredményekkel -LDQJ pV PXQNDWiUVDLQDN (1996) Svédországban végzett mérési eredményei is összhangban vannak (0,25-1,77 g KLS/100 g tejzsír). /LQ pV PXQNDWiUVDL (1995) a c9,t11-KLS izomer minimum szintjét nyerstejben 0,45 g/100 g zsír értékben határozták meg. 3UHFKWpV0RONHQWLQ (2000) 14 EU országból származó 2110 darab tejmintát vizsgáltak. A c9,t11-KLS mennyiségének átlaga a tejzsírban 0,76 g/100 g YROWpVDPpUWpUWpNHNDJJV]pOV pUWpNHNN|]|WWYiOWDNR]WDN$PLQWiN WUDQV]-C18:1, WUDQV]-C18:2, és teljes WUDQV]-zsírsav tartalma átlagosan 3,67 g (1,29-7,17 g/100 g zsír); 1,12 g (0,30-2,04 g/100 g zsír); és 4,92 g (1,71-8,70 g/100 g zsír) volt.

$Q\HUVWHMNRQMXJiOWOLQROVDYWDUWDOPiUDKDWyWpQ\H] N

$ WHM ./6WDUWDOPiW EHIRO\iVROy WpQ\H] N N|]O D WDUWiVPyG pV D] pYV]DN KDWiVD LV WDNDUPiQ\R]iVL RNRNUD YH]HWKHW YLVV]D $ WDNDUPiQ\R]iVVDO |VV]HIJJ

(7)

OHJOpQ\HJHVHEEWpQ\H] NDN|YHWNH] NDWDNDUPiQ\WHOtWHWOHQ]VtUVDYI NpQWOLQROVDYpV linolénsav) tartalma, a takarmány energia- és rosttartalma, a zsiradék kötött vagy szabad formában való bevitele, kötött forma esetén az olaj-hordozó szerkezete, a takarmányfelvétel ütemezése (a napi etetések száma).

%RRWKpV.RQ (1935) azt tapasztalták, hogy mikor tavasszal a teheneket kihajtották DOHJHO UHDWHMNEHQOpY ]VtUVDYDNIpQ\DEV]RUSFLyMDMHOHQW VHQPHJQ WWD]XOWUDYLROD tartományban (230nm-en). Ezzel a méréssel tulajdonképpen a tej KLS-tartalmát mérték.

A tejzsír konjugált dién-sav tartalmának spektrofotometriás meghatározásával foglalkozó módszereket 5LHO (1963) foglalta össze, aki hasonló évszakonkénti ingadozásról számolt be. A nyerstej KLS-tartalma nyáron kétszer olyan magas volt (1,46%-a az összes zsírsavnak), mint télen (0,78%). 'KLPDQpVPXQNDWiUVDL (1996) úgy WDOiOWiNKRJ\DOHJHO UHNLKDMWRWWWHKHQHNWHMpQHNV]LJQLILNiQVDQPDJDVDEEYROWD./6 tartalma, mint a szénával és/vagy szilázzsal takarmányozott teheneké :ROII pV PXQNDWiUVDL (1995) a transz-zsírsavak (TZSS) esetében is szezonális változást tapasztaltak francia tehenek tejének zsírjában; a WUDQV]-C18:1 tartalom kétszer magasabb YROWM~QLXVEDQPLQWDMDQXiUWyOPiUFLXVLJWDUWyLG V]DNEDQ

3UHFKWpV0RONHQWLQ (2000) 12 EU tagországból származó tejminták c9,t11-KLS, és WUDQV]]VtUVDY7=66WDUWDOPiQDNJ\DNRULViJLHORV]OiViWWDQXOPiQ\R]WiN+iURPHOWpU szezonális tartási és takarmányozási módszer KLS és TZSS koncentrációra gyakorolt KDWiViWYL]VJiOWiNOHJHOWHWpVQ\iULVWiOOy]RWWWDUWiVpVHWHWpVWpOiWPHQHWLLG V]DNRN WDYDVV]DOpV VV]HO$QpPHW tejmintákkal végzett felmérésben a c9,t11-C18:2 izomer koncentrációjának eloszlása 0,4 és 1,4 g/100 g zsír értékek körül ért el maximumot, azaz H] D NpW ./6 NRQFHQWUiFLy pUWpN YROW D OHJJ\DNRULEE D YL]VJiOW PLQWiNEDQ $] HOV maximum a téli, a második a nyári takarmányozás esetében vett tejmintákhoz tartozott.

$Q\iURQpVDWpOHQPpUW./6NRQFHQWUiFLyNiWIHGpVHNLFVLYROWD]iWPHQHWLLG V]DNEDQ mért értékek a télen és a nyáron mért értékek között helyezkedtek el. Hasonló eloszlásokat kaptak a tejminták teljes WUDQV]-C18:1 és WUDQV]-C18:2 tartalmára, a t11- C18:1, és a t11,c15-C18:2 zsírsavtartalomra is. A teljes transz zsírsav-tartalom (WUDQV]- C16:1, WUDQV]-C18:1, és WUDQV]-C18:2 összege) eloszlása hasonló volt a KLS-éhez. A IUDQFLD tejminták c9,t11-C18:2 és WUDQV]-C18:1 zsírsavtartalmának eloszlása is mutatta a téli és a nyári szezonális maximumot. A francia tehenek zsírjának átlagos KLS (0,74%), WUDQV]-C18:1 (3,58%) és a teljes TZSS tartalma (4,78%) majdnem azonos volt a németországi tejzsírokban kapott értékekkel (0,75; 3,62; és 4,86%). A harmadik mintacsoportba 12 EU országból származó tejzsír minták tartoztak Németország és Franciaország kivételével. Ezeknél a mintáknál, a KLS koncentrációk gyakorisága nem mutatott nyári és a téli maximumot. Ennek oka az, hogy az adott országok éghajlati adottságai, és ezzel összefüggésben a takarmányozási körülmények is eltértek egymástól. Az írországi teheneket például egész évben legeltették, ezért az írországi DGDWRN HVHWpEHQ D OHJQDJ\REE J\DNRULViJJDO HO IRUGXOy NRQFHQWUiFLyN V]LQWH NLYpWHO nélkül a legmagasabb értékek közül kerültek ki (3UHFKW pV 0RONHQWLQ2000). A legeltetett állatok többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) bevitele magasabb, mint az istállóban tartott és részben tartósított tömegtakarmányokkal takarmányozott állatoké. A transz-zsírsavak a linolsav és a linolénsav részleges biológiai hidrogénezésével NHOHWNH]QHN D V]DUYDVPDUKiN EHQG MpEHQ tJ\ Q\iURQ D PDJDVDEE 38)$ WDUWDOP~

takarmány etetésekor több TZSS keletkezik, mint télen. A tejzsír linolénsav koncentrációjának gyakorisága szintén két értéknél ért el maximumot, azonban a OLQROVDYHVHWpEHQH]DWDNDUPiQ\R]iVIJJ WLSLNXVPLQWi]DWQHPYROWIHOLVPHUKHW $ statisztikai vizsgálatok szerint szoros volt az összefüggés a tejzsír c9,t11-C18:2 szintjének változása, és a WUDQV]-C18:1; t11-C18:1; WUDQV]-C18:2; t11,c15-C18:2; illetve

(8)

a teljes TZSS tartalom változása között (r<0,9) (3UHFKWpV0RONHQWLQ2000). -DKUHLVpV PXQNDWiUVDL (1997) szintén pozitív korrelációt találtak a tej KLS-tartalma és t11-C18:1 zsírsavtartalma között. Erre magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy LQ YLYR N|UOPpQ\HN N|]|WW D FW& ./6 L]RPHU D W& ]VtUVDY I SUHNXU]RUD másrészt a t11-C18:1 a WUDQV]& ]VtUVDYDN I L]RPHUH D WHM]VtUEDQ pV D NpU G] N HO J\RPUiEDQ3UHFKWpV0RONHQWLQ 2000;%D\DUGpV:ROII1996).

-LDQJ pV PXQNDWiUVDL (1996) is szoros lineáris kapcsolatot fedeztek fel a tejzsír FW& ./6 pV W& WDUWDOPD N|]|WW 9pOHPpQ\N V]HULQW HEE O DUUD OHKHW N|YHWNH]WHWQLKRJ\DELROyJLDLKLGURJpQH]pVUHDNFLyMiQDNHOV NpWOpSpVHQHPVHEHVVpJ korlátozott. Miután a WUDQV]N|WpVD]L]RPHUi]HQ]LPN|]UHP N|GpVpYHOOpWUHM|WWD FLV]N|WpVKLGURJpQH] GLNpVW&NHOHWNH]LN.HSOHUpVPWVDL1971). Ezt a két UHDNFLyW D V]DUYDVPDUKD EHQG MpEHQ LV HO IRUGXOy% ILEULVROYHQV baktérium enzimjei katalizálják (.HSOHU pV 7RYH1967b), de a t11-C18:1 & PiVRGLN KLGURJpQH]pVL OpSpV IJJHWOHQ H]HQ EDNWpULXPRN WHYpNHQ\VpJpW O pV D WHOMHV ELROyJLDL KLGURJpQH]pVL folyamat (linolsavtól sztearinsavig) reakciósebességét is meghatározza (.HPSpVPWVDL 1975; 3RODQ pV PWVDL1964). /DYLOORQQLpUH pV PXQNDWiUVDL (1998) szintén szoros összefüggést találtak sajtból származó tejzsír minták c9,t11-C18:2 és t11-C18:1 tartalma között. A linolsav és a c9,t11-C18:2 mennyisége között negatív kapcsolatot, míg a linolénsav és a c9,t11-C18:2 mennyisége között pozitív kapcsolatot véltek felfedezni. A linolénsav és a t11,c15-C18:2 koncentrációjának szoros kapcsolata a linolénsav biológiai hidrogénezésének egy lehetséges metabolikus útvonalára utalhat, amelyet már +DUIRRW DN|YHWNH] NV]HULQWMDYDVROWFFF FWF WF W

3UHFKW pV 0RONHQWLQ (2000) szerint az általánosan elfogadott takarmányozási körülmények között, a tejzsír KLS-tartalmának növekedése (mely táplálkozástani szempontból kívánatos) mindig összefügg a nem kívánatos WUDQV]-C18:1 és WUDQV]-C18:2 zsírsavak mennyiségének növekedésével.

1DJ\REE PHQQ\LVpJ ./6 DNNRU V]tYyGLN IHO D EpOFVDWRUQiEyO KD D WiSOiOpN telítetlen zsírsavtartalma magas és/vagy ha a biológiai hidrogénezés folyamata valamely okból nem teljes. A zöldtakarmányok zsírja gazdag a linolénsavban; a szójaolaj, a gyapotmagolaj és a napraforgóolaj pedig linolsavban ('KLPDQpVPWVDL2000). 'KLPDQ pVPXQNDWiUVDL (1999a) úgy találták, hogy a legeltetett tehenek tejének magasabb volt a KLS-tartalma, ha kiegészítésként nem kaptak koncentrált (abrak) takarmányt. Azonban, ha teljes zsírtartalmú extrudált szójadarát, teljes zsírtartalmú extrudált gyapotmagot, YDJ\ QDSUDIRUJy RODMDW NDSWDN NLHJpV]tWpVNpQW D WHM ./6WDUWDOPD Q WW 'KLPDQ pV PWVDL1999b;.HOO\pVPWVDL1998). 6WDQWRQpVPXQNDWiUVDL (1997) teljes zsírtartalmú UHSFHPDJ HWHWpVH HVHWpEHQ V]LQWpQ PDJDVDEE ./6V]LQWU O V]iPROWDN EH $ NpUGpV D]

hogy a legeltetett tehenek, illetve a telítetlen zsírsavakban gazdag takarmánnyal etetett tehenek esetében a tej KLS-szintjének emelkedése összefüggésbe hozható-e az emelt V]LQW OLQROpQVDYLOOHWYHOLQROVDYEHYLWHOOHO"

'KLPDQ pV PXQNDWiUVDL (2000) megvizsgálták, hogy hogyan hat a takarmányok HOWpU OLQROVDY pV OLQROpQVDYV]LQWMH D WHM ./6WDUWDOPiQDN DODNXOiViUD &pOMXN D] YROW KRJ\JD]GDViJRVDQQ|YHOMpNDWHM./6WDUWDOPiWDWHMHJ\pE|VV]HWHY LQHN]VtUWDUWDORP IHKpUMHWDUWDORP ]VtUVDY|VV]HWpWHO MHOHQW V PHJYiOWR]WDWiVD QpONO (OV NtVpUOHWNEHQ WHMHO WHKHQHN NRQFHQWUiOW WDNDUPiQ\iQDN HJ\ UpV]pW URSSDQWRWW Q\HUV V]yMDEDEEDO roppantott és pörkölt szójababbal, szójabab olajjal, vagy lenolajjal helyettesítették.

Utóbbi esetben az adag szárazanyag tartalmának 2,2%, illetve 4,4%-a volt lenolaj. Azt tapasztalták, hogy a 3,6% szójaolaj és a 4,4% lenolaj tartalmú táp még nem csökkentette D WDNDUPiQ\IHOYpWHOW 0iV V]HU] N YLV]RQW 0RKDPHG pV PWVDL1988) már 4% olajat WDUWDOPD]yWiSHVHWpEHQQHJDWtYKDWiVUyOV]iPROWDNEHDV]iUD]DQ\DJHPpV]WKHW VpJpQHN

(9)

csökkenése miatt. A szójabab adagolás megnövelte a takarmányok sztearinsav-, linolsav- és linolénsav-tartalmát a kontroll takarmányéhoz képest; a lenmagolaj tartalmú takarmányoknak a linolénsav-tartalma volt magasabb, mint a többi takarmánynak. A szójaolajat és a nagyobb koncentrációban lenolajat fogyasztó tehenek csoportjánál az FCM (FCM=fat corrected milk) tejhozam és a tej zsírtartalma alacsonyabb volt, mint a többi csoport esetében. Ezt a jelenséget – a WHM]VtUGHSUHVV]LyW - általában a takarmány magas szabad olajtartalma okozza (%DQNVpVPWVDL1980).

A megnövekedett linolsav és linolénsav bevitel is okozhat tejzsírtartalom csökkenést. Ezen többszörösen telítetlen zsírsavak nagyobb arányú bevitele PHJQ|YHOKHWLDWHM&]VtUVDYWDUWDOPiWPLYHODEHQG EHQOH]DMOyKLGURJpQH]pVVRUiQ a linolsav és a linolénsav részben C18:1 zsírsavakká alakul át ('KLPDQpVPWVDL1995).

0RKDPHG pV PXQNDWiUVDL(1988) szerint szójaolaj kiegészítést tartalmazó takarmány IRJ\DV]WiVD D EHQG IRO\DGpN & ]VtUVDY PHQQ\LVpJpQHN Q|YHNHGpVpW RNR]WD $ WUDQV]-C18:1 izomer szintjének növekedésével csökken a tej zsírtartalma (5RPR pV PWVDL1996), de ezen folyamat pontos mechanizmusa még nem ismert ('KLPDQ pV PWVDL2000). 'KLPDQpVPXQNDWiUVDL (2000) a nyers és a pörkölt szójababot fogyasztó csoportok esetében nem észlelték a tejzsírtartalom csökkenését a kontroll csoporthoz képest, a szójaolajat és az emelt szinten lenolajat fogyasztó csoportok esetében viszont FV|NNHQWDWHM]VtUWDUWDOPD0iVV]HU] NLVWDSDV]WDOWiNKRJ\DW|EEV]|U|VHQWHOtWHWOHQ olajok V]DEDG IRUPiEDQ W| UWpQ IRJ\DV]WiVD FV|NNHQWHWWH D WHM ]VtUWDUWDOPiW -HQNLQV 1993), továbbá azt is, hogyha a tehenek olajos PDJYDNDW fogyasztottak, akkor a tej zsírtartalma nem változott ('H3HWHUVpVPWVDL1985;0RKDPHGpVPWVDL1988) Ezt a tényt 'KLPDQ pV PXQNDWiUVDL D]]DO PDJ\DUi]WiN KRJ\ D EHQG EHOL OHERPOiV során a magvakból lassabban szabadult fel az olaj, mintha azt szabad formában adták volna a takarmányhoz. Így a WUDQV]-C18:1 zsírsavak nem halmozódtak fel olyan PpUWpNEHQDEHQG EHQPLQWDV]DEDGRODMEHYLWHOHHVHWpEHQ(]iOWDODEHQG WHOKDJ\y WUDQV]-C18:1 zsírsavak mennyisége is kevesebb volt, melyek így kevésbé csökkentették a tej zsírtartalmát (%DQNVpVPWVDL1980;*UXPPHU1991;0RKDPHGpVPWVDL1988).

A tehenek zsírfogyasztásának növelése - a tejzsír depresszión kívül - a tej fehérjetartalmának csökkenésével is járhat (*UXPPHU1988). A zsiradék ugyanis gátolja D EHQG EHOL PLNURELiOLV IHUPHQWiFLyW H]iOWDO NHYHVHEE PLNURED HUHGHW IHKpUMH keletkezik, így a bélben zajló emésztéshez rendelkezésre álló fehérjemennyiség is csökken (-HQNLQV1993). 'KLPDQ pV PXQNDWiUVDL (2000) azonban nem tapasztaltak MHOHQW VIHKpUMHWDUWDORPFV|NNHQpVWHJ\LNNH]HOpVHVHWpEHQVHP(QQHNRNDV]HULQWND]

volt, hogy a kísérletük során alkalmazott takarmányok a tehenek termelési szintjéhez PiU|QPDJXNEDQLVHOHJHQG IHKpUMHHOOiWiVWEL]WRVtWRWWDN

$WDNDUPiQ\HUHGHW KRVV]~V]pQOiQF~]VtUVDYDNV]LQWMpQHNHPHONHGpVHD]]DOMiU hogy a tejzsírban fokozottabb mértékben választódnak ki, és egyúttal gátolják a tejmirigyben a közepes lánchosszúságú zsírsavak GH QRYR szintézisét is (*UXPPHU 1991). 'KLPDQpVPXQNDWiUVDL (2000) is a közepes lánchosszúságú zsírsavak arányának csökkenését tapasztalták a tejzsírban hasonló takarmányozás mellett.

A tej KLS-tartalmaa pörkölt szójababot, szójaolajat, a kevesebb, és a több lenolajat fogyasztó csoport esetében is megemelkedett a kontroll csoporthoz képest 97, 438, 305 és 318%-kal ('KLPDQ pV PWVDL2000). Egyedül a nyers szójabab fogyasztása nem Q|YHOWHPHJDWHM./6V]LQWMpW(]WDWpQ\WDV]HU] ND]]DOPDJ\DUi]WiNKRJ\DQ\HUV V]yMDEDEEyOODVVDEEDQV]DEDGXOWIHOD]RODMDEHQG EHQPLQWDK NH]HOWV]yMDEDEEyOD K NH]HOpVKDWiViUDXJ\DQLVW|UpNHQ\HEEpYiOWDNDEDEV]HPHN$RVV]yMDEDERODM tartalmú táp nagyobb mértékben növelte a tej KLS-szintjét, mint a 4,4% lenmagolajat WDUWDOPD]y WiS $ V]HU] N HEE O D]W D N|YHWNH]WHWpVW YRQWiN OH KRJ\ V]yMDEDERODM

(10)

HWHWpVpYHODWHM./6V]LQWMHVRNNDOKDWpNRQ\DEEDQHPHOKHW PLQWOHQRODMDGDJROiViYDO .HOO\pVPXQNDWiUVDL (1998) a tej KLS-szintjét mintegy 500%-kal növelték meg 5,3%

olajat tartalmazó táp etetésével, de eközben a tej összes zsírtartalma 3,38%-ról 2,25%-ra csökkent. 'KLPDQpVPXQNDWiUVDLNtVpUOHWpEHQDK NH]HOWV]yMDEDERWpVD OHQPDJRODMDWWDUWDOPD]yWiSIRJ\DV]WiVDRNR]RWWMHOHQW V./6WDUWDORPQ|YHNHGpVWGHD WHM]VtUWDUWDOPiQDNMHOHQW VFV|NNHQpVHQpONO

'KLPDQpVPXQNDWiUVDL (2000) öt kísérleti csoport koncentrált takarmányát részben 0,5; 1,0; 2,0; és 4,0% szójaolajjal, illetve 1,0% lenolajjal egészítették ki. A 2,0 és 4,0%- os szójaolaj hozzáadás esetében szignifikánsan csökkent a tej zsírtartalma a takarmány PDJDV V]DEDG RODMWDUWDOPD PLDWW $ ./6WDUWDORP pV NDO Q WW D NRQWUROO csoporthoz képest; míg a 0,5 és 1,0% szójaolajat és az 1% lenolajat tartalmazó takarmányt fogyasztó csoportok tejének KLS-tartalma nem különbözött a kontroll csoportétól, azaz nem volt olyan csoport, ahol a KLS-szint növekedése mellett a tejzsír- WDUWDORPYiOWR]DWODQPDUDGWYROQD$WHM./6WDUWDOPDQHPQ WWOLQHiULVDQDWDNDUPiQ\

szójaolaj tartalmának növelésével. A tej fehérjetartalma ugyanakkor egyik kezelés HVHWpEHQ VHP FV|NNHQW MHOHQW VHQ $ N|]HSHV OiQFKRVV]~ViJ~ ]VtUVDYDN DUiQ\iQDN csökkenése a zsírsavösszetételen belül arányos volt a takarmányhoz adott zsír mennyiségének növelésével ('KLPDQpVPWVDL 2000).

'RQRYDQpVPXQNDWiUVDL (2000) egy hasonló kísérletben 1, 2, és 3% halolajat adtak a takarmányhoz, hogy annak a tej KLS-szintjére gyakorolt hatását vizsgálják. A kontroll KDORODMDW QHP WDUWDOPD]y WDNDUPiQ\EDQ QHP YROW NLPXWDWKDWy PHQQ\LVpJ &

(EPA=eikozapentaénsav) és C22:6 (DHA=dokozahexaénsav) zsírsav, melyek viszont a KDORODMEDQ MHOHQW V PHQQ\LVpJEHQ YROWDN MHOHQ $ V]iUD]DQ\DJ IHOYpWHO KDORODM WDUWDORP IHOHWW PiU FV|NNHQW $ V]HU] N YpOHPpQ\H V]HULQW HQQHN NpW RND OHKHWHWW D WDNDUPiQ\PHJYiOWR]RWWt]HpVDEHQG EHOLURVWERQWiVFV|NNHQpVH$EHYLWWRODMWDUWDORP Q|YHOpVpYHO D WHM ]VtUWDUWDOPD MHOHQW VHQ 3 FV|NNHQW 0iVRN LV PHJILJ\HOWHN hasonló tejzsír depressziót halolaj etetése esetében (&DQWpVPWVDL1997). 'RQRYDQpV PXQNDWiUVDL (2000) nem tapasztalták a tej fehérjetartalmának csökkenését egyik kezelés esetében sem. Magyarázatuk szerint ez a csökkenés az alkalmazott kísérleti szakaszok U|YLGLG WDUWDPDPLDWWQHPN|YHWNH]HWWEH6FKLQJRWKHpV&DVSHU (1991) több hétig tartó kísérleteik során, az emelt zsírtartalmú takarmány fogyasztása esetében, a tej IHKpUMHWDUWDOPiQDNMHOHQW VFV|NNHQpVpU OV]iPROWDNEH'RQRYDQpVPXQNDWiUVDL (2000) MHOHQW V WHM]VtU|VV]HWpWHO YiOWR]iVW WDSDV]WDOWDN D NH]HOpVHN KDWiViUD $ KRVV]~ OiQF~

]VtUVDYDN DUiQ\D Q WW D U|YLG OiQF~DN DUiQ\D FV|NNHQW pV D WHM]VtU JD]GDJDEE OHWW telítetlen zsírsavakban.

$ WHM]VtU ./6 pV WUDQV]& ]VtUVDYWDUWDOPD V]LJQLILNiQVDQ Q WW 3 D WDNDUPiQ\ KDORODMWDUWDOPiQDN UD Q|YHOpVpYHO $ OHJMHOHQW VHEE ./6 L]RPHU D c9,t11-C18:2 mennyisége is a 2%-os halolaj szintnél ért el maximumot, és a kontroll FVRSRUWKR]NpSHVW NDO Q WW DQQDN NRQFHQWUiFLyMD D WHMEHQ (] D] L]RPHU D WHOMHV ./6WDUWDORP W WHWWH NL $ WW& L]RPHU PHQQ\LVpJH NDO Q WW ('RQRYDQpVPWVDL$]LGp]HWWV]HU] NV]HULQWPpJQLQFVDUUyOWXGRPiVXQNKRJ\

milyen biológiai folyamatokon keresztül növeli a halolaj fogyasztása a tej KLS-szintjét, mivel a halolaj linolsav-tartalma egyébként alacsony (+DUIRRWpV+D]HOZRRG1988). Bár D KDORODM EHQG EHOL OHERQWiVD PpJ QHP WHOMHVHQ WLV]Wi]RWW%\HUV pV 6FKQHOOLQJ (1988) YL]VJiODWDL V]HULQW D KDORODM OLSLGMHLQHN NHYHVHEE PLQW D KLGUROL]iO D EHQG EHQ szemben a növényi olajokkal, amelyek mintegy 90%-ban hidrolizálnak. Arról sem tudunk, hogy a 20 és 22 szénatomot tartalmazó zsírsavak átalakulhatnak-e oxidációval a EHQG EHQ V]pQDWRPV]iP~ ]VtUVDYDNNi pV DUUD VLQFV EL]RQ\tWpNXQN KRJ\ H]HN D ]VtUVDYDNUpV]WYHQQpQHNDELROyJLDLKLGURJpQH]pVEHQËJ\DV]HU] NIHOWpWHOH]LNKRJ\D

(11)

KDORODM YDODPHO\ HJ\pE DONRWyMD VHUNHQWKHWWH D ./6 NpS] GpVpW D EHQG EHQ $ ./6 SHGLJHONpS]HOpVNV]HULQWDWDNDUPiQ\PiV|VV]HWHY LYHOSONXNRULFDV]LOi]VEHYLWW linolsavból alakult ki ('RQRYDQpVPWVDL 2000).

%DXPDQpVPXQNDWiUVDLWHMHO WHKHQHNWDNDUPiQ\iWPDJDVOLQROVDYWDUWDOP~

napraforgóolajjal egészítették ki, hogy növeljék a tej KLS-tartalmát. Egy hetes etetési LG XWiQ NLYiODV]WRWWiN D OHJPDJDVDEE ./6WDUWDOP~ WHMHW WHUPHO WHKHQHNHW pV D]RN továbbra is kísérleti takarmányt kaptak. A második hét végén azt tapasztalták, hogy több WHKpQ WHMpQHN ./6V]LQWMH MHOHQW VHQ YLVV]DHVHWW $ WHM]VtU ./6WDUWDOPiQDN iWODJD 3,7 g/100 g volt az HOV GH PLQG|VV]HJ J D PiVRGLN KpW YpJpQ $ KDUPDGLN héten tovább folytatódott a hanyatlás, a harmadik hét végén a tejzsír átlagos KLS-szintje PiU FVDN J J YROW $ V]HU] N IHOKtYWiN D ILJ\HOPHW DUUD LV KRJ\ D NtVpUOHWL WDNDUPiQ\ HWHWpVpQHN HOV QpKiQ\ KHWpEHQ D EHQG EHOL KLGURJpQH]pVL IRO\DPDWRN MHOHQW VHQPHJYiOWR]KDWQDN

A tej KLS- és t11-C18:1 tartalmát befolyásolhatja a tápok rost- és NHPpQ\tW WDUWDOPD LV .HOO\ pV %DXPDQ1996; -LDQJ pV PWVDL1998). Egy LQ YLWUR kísérletsorozatban*HUVRQpVPXQNDWiUVDLEiUiQ\RNEHQG WDUWDOPiEDQDWiSOiOpN NHPpQ\tW WDUWDOPiQDN pV URVWWDUWDOPiQDN D OLSROt]LV pV D KLGURJpQH]pV VHEHVVpJpUH gyakorolt hatását vizsgálták. Úgy találták, hogy a takarmány rosttartalmának FV|NNHQWpVpYHO pV NHPpQ\tW WDUWDOPiQDN Q|YHOpVpYHO D YpJV KLGURJpQH]pVL OpSpV lelassult, és több t11-C18:1 zsírsav keletkezett, amely a sztearinsav (C18:0) helyett a KLGURJpQH]pVLIRO\DPDWI WHUPpNpYpOpSHWWHO 3DOPTXLVWpV6FKDQEDFKHU(1991) is arra D N|YHWNH]WHWpVUH MXWRWWDN KRJ\ PDJDV NHPpQ\tW pV DODFVRQ\ URVWWDUWDOP~ WiSRN HWHWpVHNRUDWHUPLQiOLVKLGURJpQH]pVLOpSpVJiWROWpVDWHMW&WDUWDOPDMHOHQW VHQ emelkedik. A -LDQJ pV PXQNDWiUVDL (1996) által kapott eredmények is összhangban YROWDN D IHQWL V]HU] N PHJILJ\HOpVpYHO GH N D WHM W& V]LQWMpQHN HPHONHGpVH mellett a c9,t11-C18:2 koncentráció emelkedését is megfigyelték. -LDQJpVPXQNDWiUVDL KiURPNO|QE|] WDNDUPiQ\R]iVLFVRSRUWRWDODNtWRWWDNNLDNRQWUROOFVRSRUWEDQD koncentrált és a terimés takarmány aránya szárazanyagra vonatkoztatva 50:50% volt, a NpWNtVpUOHWLFVRSRUWEDQH]D]DUiQ\YROWW|EENHPpQ\tW DODFVRQ\DEEURVWpV magasabb FLV]9-C18:1 zsírsavtartalom). A kontroll csoporttal és a kísérleti csoportokkal etetett kétféle takarmány zsírsavtartalma mindössze a FLV]9-C18:1 zsírsav esetében különbözött. A kontroll csoportban, és az egyik kísérleti csoportban az aktuális WiSOiOyDQ\DJ V]NVpJOHWHNQHN PHJIHOHO DGDJROW WDNDUPiQ\R]iV IRO\W D PiVRGLN kísérleti csoportban pedig az állatok étvágy szerint fogyaszthatták a takarmányt. A három csoport közül az adagolt takarmányozású kísérleti csoport tejének átlagos c9,t11- KLS-tartalma volt a legmagasabb (1,13 g/100 g zsír), és szignifikánsan különbözött a szintén adagolt takarmányozású kontroll csoportétól (0,55 g/100 g zsír). A két kísérleti csoport esetében az DG OLELWXP takarmányozott csoport tejének c9,t11-KLS-tartalma JJ]VtUMHOHQW VHQNHYHVHEEYROWPLQWD]DGDJROWWDNDUPiQ\R]iV~NtVpUOHWL csoporté (1,13 g/100 g zsír). Ugyanezt a tendenciát figyelték meg a tej t11-C18:1 zsírsavtartalma esetében is.

%DQNV pV PXQNDWiUVDL (1980) az etetési gyakoriság tejzsírtartalomra és zsírsavösszetételre gyakorolt hatását vizsgálták meg. Úgy találták, hogy a tejzsírtartalom magasabb volt, ha az etetések száma is több volt. A többszörösen telítetlen zsírsavak összes mennyiségében nem tapasztaltak különbséget, de a t11-C18:1 zsírsav mennyisége a tejben kissé magasabb volt a naponként kétszeri etetésnél, mint a napi 24-szeri etetésnél. Azt a következtetést vonták le, hogy a t11-C18:1 zsírsav mennyisége csak kis mértékben függ az etetés gyakoriságától. Ezek az eredmények részben ellentmondanak -LDQJ pV PXQNDWiUVDL (1998) tapasztalatainak, akik a tejzsírtartalomban ugyan nem

(12)

WDOiOWDNNO|QEVpJHWGHDFW&pVDW&]VtUVDYDNPHQQ\LVpJHMHOHQW VHQ (P<0,001) különbözött az adagolt takarmányozású, és az DG OLELWXP takarmányozású kísérleti csoportok között.

-DKUHLV pV PXQNDWiUVDL (1997) arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok tartási módja (hagyományos vagy ökológiai) is befolyásolhatja a tej KLS-tartalmát. Az általuk vizsgált elegytej minták KLS-tartalma széles tartományok között változott:

0,34 g/100 J ]VtU pUWpNW O LVWiOOy]RWW iOODWRN J J ]VtU pUWpNLJ |NROyJLDL farmokon tartott állatok).

-LDQJ pV PXQNDWiUVDL (1998) szerint amennyiben a tehéntej KLS-tartalmának HPHOpVH HO Q\|V H] PHJYDOyVtWKDWy PHJIHOHO WDNDUPiQ\R]iVL UHFHSW~UiN

|VV]HiOOtWiViYDO$WDNDUPiQ\R]iVRQNtYOD]RQEDQHJ\pEWpQ\H] NLVMHOHQW VV]HUHSHW játszhatnak a nyerstej KLS-tartalmának alakításában, mivel a legtöbb tanulmányban QDJ\ HJ\HGHN N|]WL HOWpUpVW ILJ\HOWHN PHJ (]HQ WpQ\H] N IHOGHUtWpVH PpJ D M|Y feladata.

,52'$/20

A vonatkozó irodalom a rewiev cikk harmadik részének végén található.

Levelezési cím (FRUUHVSRQGLQJDXWKRU):

&VDSy-iQRV

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7401 Kaposvár, Pf. 16.

8QLYHUVLW\RI.DSRVYiU)DFXOW\RI$QLPDO6FLHQFHV +.DSRVYiU32%R[

Tel.:36-314-155, Fax:36-82-320-175 e-mail:csapo@mail.atk.u-kaposvar.hu