A MAGYAR TUDOMÁ~'YOS .AKADÉMIA.

Digitalizálta

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

1826

A.

MATHEMATIKAI TUDO íÁ:NYOK KÖRÉBŐL.

KIAD.JA

A MAGYAR TUDOMÁ~'YOS .AKADÉMIA.

HETEDIK KÖTET. 1879/so.

A. IIL 0 ZTÁL Y RE DELETÉBÖL

SZERKESZTI

SZ A ll 0 JÓZSEF,

OSZTÁLYTITKÁR.

BUD A P E S T,

8 8

A ~I. T. AKADÉlIIA KÖNYVRIJ.DÓ-HJVATALA.

(Az Akadémia cpiiletébcn.)

30 ^S~

M. D .~U ' KÖNYVTA l lA

Uudapost, 1881. Az Ath e nae u m r. t:irs. könyvnyomdája.

TARTALOM .

i)/szám.Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai ~ az 177-ki oppositio után. (Egy táblával.) Konkoly Mik- 1ós tól.

II.

• ,,,,,

IIL

„

v )) '·

f Y "

VI.

"

J) l· "

t'J.-

_"

?x.. ^"

~

-1.

"

XII.

v

XIII.

„

XIV.

„ v

Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csilla- gok színképét könnyen megfigyelhelni. K o n k o lyMi k- 1óstól.

Hullóc illagok megfigyelése a magyar korona területén 1 78-ban. (IV. rész.) K o n k o 1 y Miklóstól.

A nap felületének megfigyelé ·e1878-ban az ó-gyallai csil- lagdán. K o n k o lyMik 1 ó^Rtó 1.

A másodfokú felületek elméletéhez. Huny ady Jenütü1. A Möbius-féle kritériumokról a kúpszeletek elméletében. Hunyady .

Spectroscopikus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) BrorPen üstökös spectruma; B) Hullócsillagok spectruma: C) Palisa üstökös spectruma; D) Holdfogyatkozás spectrurua s c;illagászati megfigyelé;e. (1878.aug. 12/13.) K o n k o 1y

Miklóstól.

Az instrumentális fényhajlás szerepe egy Yénus ~

photographiai fe!Yételénél. Dr. W eine kJ,ász 1 ó tól. Kúp- és hengerfelületek önálló ferde vetítésben. (Két táb-

lá,·al.) S u p p a n Y i lmo s tó1.

Emlékbe zéd Weninger Yincze !.t.fölött. Dr. Konek Sándortól.

Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. K o n k o 1 y Miklóstól.

Hullócsillagok radiaho pontjai, levezetve a magyar korona területén tett 1871-1878 v:ígeig. K o n- k oly Mikl óstól.

Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1870- ben. (Egy táblarajzzal.) K o n k o 1 y Miklóstó1.

Adatok Jupiter és Mars pbysikájához. 1879. (Három táula rajzzal.) K o n k o 1 y Mik1 ó stó1.

vxv.

tek határán, Neumann mód•zerének általánositásával és bih'itésével. (Székf. ért.) Réthy Mórt ó 1.

ty< ^•

~ I . ^»

xvm .

v' Xl:X:.

v

tl'XX.

V XXI.

tX l l .

2."XIII.

~ . XXV.

v

»

»

A.arkitott fényrezgés elhajlitó rács ált{ll való forgatásának magyarázata, klilönös tekintettel Frölllich észleleteire.

Réthy Mó rtól.

A telitett nyomásának . Sz i1y Ká 1- mántól.

:i\1ásoclfokú görbék és felliletek meghataroz:i•árúl. H n-

11ya cl y .

Tételek azon tleterminánsokl'ól, melyek elem i atljnngált remlszcrek vannak compomilva. Hn11yady .Az állandó. rl ~ áramlások elméletilhez. Dr. '~ r ö h- 1i ch Izortól.

Tételek a rom11onált determinánwknak egy kiHüniis nemé- . Hun y a tly J e u tl.

Araczionális függvények ;Utalános elméletéhez.Kön i g Gyul>itúl.

Youalgeometriai tanulmányok. ilber s tein Sal a- m ontú 1.

.A tciner-féle kritériumrúl a kúpszeletek elmélPtébeu llunyauy .

Ai1ontok1iúl vagy és a conjugált háromszügb(í) meghat:irozott kúpsz letn mének eldünté•ilrP szolgáló kri-

térimnok. lIn n ya tl yJe n ö^t 1.

, ,

ERTEKEZESEK

A ~ T M TIK I TUDO~ .Á YOK KÖRÉBŐL.

A III . 0 SZ T Á LY RENDEL E T É B Ö L

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF ,

OSZTÁLY l'ITKÁn.

VII. KÖTET.I.SZÁM. 1879.

FELÜLETÉNEK MEGFIGYELÉSE

AZ Ó-GYALLAI SILL DÁ~

AZ 1877-ixr OPPOSITIÓ üTÁN .

KONKOLY MIKLOS

L. TAGTÓL.

BUDA .PEST , 1879 .

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az akadémia épületében.)

FELÜLETÉNEK MEGFIGYELÉ E

AZ Ó-GYALLAI C 'ILL DÁ~

AZ 1877-rrrr OPPOSITIÓ UTÁN.

KONKOLY MIKLOS

EGY TÁBLÁVAL.

a III. osztály ülésén 1878. május 21.)

B DA .PEST , 1879 .

A M. T. AKADÉm.A KÖNYVKIADÓ HIVATALA, (Az Akadémia éplileté\Jen.)

J\ndapest, 1879. Az A t h e u ae u m r. társ. könyvnyomdáj'\.

Mars megf igyelése 1877.

ok tóber és novemberben .

Az 1877. ok tóber nap ján é le tbe lépe t t cs i l lagda i ú j programm szer in t a nagy bo lygók fe lü le tének k inézé e , a meny- ny ire az t az és azoknak a l lása enged i , napon ta meg f igye lve és ra jzo lva lesz . - Igy a programm é le tbe lépése u tán a Marsró l 17 ra jz l e t t kész í tve 14 napon . A ra jzok részin t a 10

hüve lykes re f lec to ron , rész in t a 6 hüve lyes re- frac toron le t tek kész í tve á l ta lam s dr. Schráder á l ta l , m in t a

táb la mu ta t ja :

0• G 11 .k''él

.

l

Nap / -ya.:u ozP álla': nagyítás meg- l'aJZOk

idll pota ~ . Október 191 llh15m igenjó; 95 S. 1

» 20

l -- 7illm-- ^{Jó l ___}

» 21 8 hom-ShOm jó^J 300és500 S-K. 2 - »

22 I

^{' ~}

_ . K _ ^~~

» 23 71137IB jó1 500

s.

Novemb.2 igen jó 500

s .

» S-K. 2

---1---

» 5 9h15m jó 500 S.

____,_______---1---

» 6 10h30m elég jó 350 K. 1 1---- - 1---·---

» 7 71137m jó 350

»

s

---

- -

» 10

» 14 7h20m

»

elégió rossz

magle- hc.tös ' 1

350 500 300

s.

K-S. 2 ---1--

s . s. s .

M. 'f,AKAD. Í:UT. A llATH, '.lTD. 1\Ölli:a.1 i9.^{YI!, K,}1.sz, l *

,

4 ^{KONKOLY MCKLÓS}

Ezen megf igye léseken k ívü l még nehány spec troscop icus megf igye lés t is te t tem Marson , egy Merz-fé le spec troscoppal , me ly 1 Janssen Hoffmann-fé le pr ismasorra l (5) vo l t e l lá tva , s hasadássa l és b ir t .

A Spec trumban a Fraunhofer vona lakon k ivü l még több a tmosphera i vona l is mu ta tkozo t t , me lyek közö l a leg in- teas ivebb vo l t az , me ly a D és C közö t t feksz ik . A spec trum á l ta lában nem va lam i rendk ívü l fényes vo l t , semm iese tre sem á l lo t t fénye a bo lygóva l arányban , s a m i a legkü lönösebb , hogy a vö rös Mars spec trumában a vöres sz ín leggyengébben vo l t képv ise lve ; a po lar is fo l t spec truma azon - ban rendk ívü l fényes vo l t , kü lönösen D és F közö t t , azonban a kék és ibo lyasz ín is igen vo l tak még képv ise lve benne , de a vörös szin tén tompa vo l t , s ma jdnem h iányzo t t .

Mars á l ta lában nem o ly jó te lescop icus tárgy ,

az t sokan tar t ják , ha összehason l í t juk Jup i terre l , ór iás i kü - lönbsége t ta lá lunk a de ta i l lok menny iségében , me ly természe- tesen Jup i ter szó l , Sa turnuson is igen sokka l több rész le t lá tsz ik , m in t épen Marson . M inden arra ú ta l , hogy Marsnak igen a tmosphérá ja ke l l , hogy legyen , a me ly kevéssé á t lá tszó , s a nemcsak , h@gy a szé le ig

fényes , a szé lé t m in t egy fényes övez i körü l ; ez ta- lán a a tmosphera opac i tása . [Lasse l l , maltai megf igye lé-

is azon néze tben van , hogy Marsnak kevéssé á t lá tszó s igen légköre van .(Mon th ly No t ice 1862Nov .-1863Ju ly)] . Jup i terué l , m in t tud juk , á l l a do log , t. i . fénye a szé le fe lé fo ly ton fogy , úgy Sa turnusé is . A fo l tokná l r i tkán lá tszo t t é les con tur , s azok , é lesen vo l tak körvona lozva , é lességöke t egész a bo lygó szél é ig meg tar to t ták , s a tenge ly- forgás tó l függe t lenü l igen nagy vá l tozásokon men tek á t , néha a meg f igye lés ide je a la t t is .

-Ok tóber 19 . 11

15m k . i . A Marson , daczára a t isz ta igen cseké ly fo l t lá tsz ik . A bo lygó é j zak i sarkán egy nagy fo l t á l l ( lásd I . táb la

ábra) , me ly k . b . 900 - ra ter- jed , s ké t vége az nyú l ik le , m íg közepe k . b . 30°

é jszak i szé lességbe benyú l ik . A dé l i sarok fehérsége fényes .

Ok tóber 20 .

25m k . i . Az m in tegy 250

MAR MEGFIGYELÉSE

1877 . 5 ' j zaki zé les ég ig s azza l párhuzamosan egy bosszú fo l t lá t-

z ik ma jdan párhuzamos s e lég é les con turokko l , ke le t i o lda- lán k is é k ic ipkézve ; ( lá d 1. táb la 2 . ábra) a nyuga t i szé len é j zak fe lé nyu l ik egy ha lavány köd alakú s e lmosódo t t úgy dé l fe lé is , m ig a bo lygó dé l i fé lgömb jén egy _ i o1á l t e lég sö té t fo l t lá tha tó . A jeges sark , ma sokka l k isebb

mint tegnap , de fénye

Október 21 .

om k . i . Mars ma igen tarka képe t mu- ta t , m in t az t az l . táb la 3 . ábra mu ta t ja . Ha t fo l t látható ma a vörö bo lygón , me lyek közö l egy igen nagy , s ismé t a Mars körü l lá tha tó ; az é jszak i sarkon ké t iso lá l t ha la- vány fo l t , a dé l i sarkhoz köze l egy hosszú s in ten iv fo l t , és az közö t t ke le ten egy k isebb in tens iv , s nyugo ton egy vég te len ha lvány mu ta tkoz ik . A dé l i jeges sark ma is o lyan m in t tegnap , k i ter jedésére nézve , de fénye gyengébb .

Ok tóber 22 . 7

30m k . i . Kü lönös a lakban á l l ma Mars

.

Egy nagy horgony a lakú fo l t van ra j ta (I . táb la 4 . ábra) , me lynek rúd ja az párhúzmos , s ké t ága a bo lygó nyuga t i szé léve l megy párhuzamosan , de a dé l i vége a ma is mé t igen in tens iv jégsarko t lá tsz ik , e lmo ódott görbe köda lakú körü lvenn i .

Ok tóber 23 . 7

37m k . i . Az párhuzamos irányban fo l t ma sem h iányz ik , ép úgy a dé l i jeges sarko t keskeny fo l t sem . Az egész , részben , hason-

l í t a 21- ik i képhez , csakhogy kevesebb rész le t lá tsz ik ra j ta ma , m in t akkor . A dé l i sark ma igen k ics i , de igen fényes ( lásd I . táb la 5 . ábra).

November 2 .

15m k . i . A ma i fo l t egészen e l len té tben á l l a több iekke l , mer t m íg azok m ind ma jdnem párhuzamo an fu to t tak az ennek fövona la i ma jdnem

sen á l lanak reá. A bo lygó közepén van a fo l t leg in te i l- s ivebb része , de nyuga t fe lé egy v i lágos sz ige t mu ta tko- z ik , me ly az irrac l ia t io köve tkez tében igen v i lágosnak lá tsz ik , anny iva l is inkább , mer t az t nyuga tra ismé t egy e lég sö té t ré- sze a fo l tnak övez i körü l . Az egé z nagy fo l t összefüggésben á l l , s é jszakke le ten ma jdnem a bo lygó szé lé ig ter jed . A jeges sark igen k ics i , de fényes .

November 3 . 7

25m k .

Sz igorúan véve csak egy fo l t

.„

"I

6

lá tsz ik ma Marson , de az ma jdnem az egész bolygót e l lep i a legkü lönösebb a lakokban . A bo lygó közepén é jszak- nyuga tró l délkeletré húzódó v i lágos fo l t lá tsz ik , me ly majdnem o lyan fehér m in t a dé l i sark ; e fehérség ha táro- zo t tan nem irrad iá t ió tó l származ ik , mer t a spec troscopban is ép az t a jelenséget mutatja , m in t a dé l i jeges sark , me ly ma nem va lam i kü lönösen fényes . (Lásd I . táb la 7 . ábra) A bo lygó nyuga t i szé le fényes , m in tegy fénykosszorúva l lá t- sz ik körü lvéve lenn i .

November: 5 . 9h 15m k . i . A ma i kép egészben igen ha- son l í t a november 2- ik ihoz , azon kü lönbségge l , hogy a közép- része a ha tározo t tan három részbe szakad t foltnak nem o ly in tens ív , m in t november 2-án ( lásd

táp la 8- ik ábra) , azon- ban ha a foltokat con t inenseknek , tengereknek tekint- jük , párosu lva , úgy ma azon a tmos . phera i v iszonyok lé tezhetnek Mars fe lénk fordu l t részének egy részén , mint november 2-án . A dé l i sark va lam ive l nagyobb , de nem nagyon fényes . - -A bo lygó é jszak i szé le k i- ter jedésre ismé t fényes szegé ly lye l van körü lvéve .

November 6 . lüh 3om k . i . Ismé t je len van az nagy sáv , me ly nyuga t ig ter jed , s nyuga t i vége fe lgörbü l é jszak fe lé . Az é jszak i fé lgömbön még egy isolált fo l t lá tsz ik mint az t az I . táb la 8 . ábra mu ta t ja . A dé l i sarok igen k ics i , de ismé t fényes .

November 7 . 7h 37m k . i . Egy nagy fo l t lá tsz ik ma Marson , me lynek

vona la i a bo lygó pará l le l mP .Unek , ennek közepe legsö té tebb , s ma jdan az egész bo lygó fe lénk fordult részé t e lfed i . Ve le összefüggésben á l l egy hosz- szukás keskeny fo l t a dé l i fé lgömbön , me ly szintén párhuza- mosan megy az

A dé l i jeges sark ma nagyobb és sokka l fényesebb , m in t az a mult napokban lá tha tó vo l t . -

I

táb la 9 . ábra) .

November 8·án 7h 2om k . i„Egészben három fo l t van

Marson , noha csak egy iso la l t ; ezek azonban a bo lygó fe lénk

fordu l t részének kb .

-á t e l lep ik , s a lengkü lönösebb a lak-

ban tünnek

A dé l i jeges sark ismé t k isebb m in t tegnap , s

nem is annyira fényes . -

táb la 10 . ábra .) - Hogy a ten,

ge ly forgás tó l függe t len vá l tozások mennek végbe a fo l tokon ,

MARSMEGFIGYELÍ:SE 1877. 7

az t b izony í t ja a 11- ik ábra az táb lán , me ly 2om e l le t t

ra jzo lva csak , m in t a 10- ik ábra .

November 10 .

2om k . i . Ma ismé t egy nagy fo l t lá t- sz ik a Marson , me ly ugyan több á l l , de egészben m inden része szoros összefüggésben á l l egymássa l . A jeges sarko t , me ly e lég k ics i , ismét körü l övez i annak egy része ; a bo lygó é jszak i szé le ismé t fényes ; a dé l i sark igen k i - cs i , de fényes . táb la 12- ik ábra .

November 14 .

2om k . i . Igen rossz me l le t t le t t Mars ra jzo lva tábla 13 ábra) . - Ismé t egy

fo l t mu ta tkoz ik , a közepén egy v i lágosabb sz ige t te l . Kü lönös azonban ,

s a legnagyobb me l le t t annak nyomá t sem lehet con - statálni .

November 16 .

4om k . i . A dé l i sark egy vég te len k i·

cs i , de anná l fényesebb ponttá reducá lódo t t ; az egész fe lénk fordu l t részén Marsnak egy fo l t á l l , me lynek ké t inten iv része van , m ig a több i igen e lmosódo t t és ha lavány . -

I

táb la 14 . ábra) .

Ezentul az o lyanny ira vo l t , hogy nem tar to t tam többé czé lszerünek Marsró l tovább ra jzoka t kész í ten i , mer t e l tek in tve a t tó l , hogy Mars napró l napra távo lod ik lünk , o ly ködös s homá lyos es ték vo l tak , hogy ha néha lehe- te t t is a cs i l lagoka t lá tn i az égen , a ha csak k issé nagy í tás t alkalmaztam , o ly rossz képe t kap tam , hogy jobbnak lá t tam a Mars megf igye léseke t ezu t ta l ab- bahagyn i .

Hogy az á l ló Mars-ra jzokka l ba jos lenne az ango lok által o ly b izonyosan cons ta tá l t tengereke t , s záraz·

fö ldeke t k ipuha to ln i , az az p i l lana tra lá tha tó , s

hahogy á l ta lában azon feke te fo l tok va lóban tengerek vo l - nának is , sokka l sz ive ebben tudnám az t e lh inn i , hogy azok csak néha lá tszanak k i a Mars légkörében igen sürü közö l , s a a lak jának i lyen formán

igen nagy befo lyássa l ke l l b irn i a tengerek és a száraz-

fö ldek lá tha tóságára , s ezá l ta l azok a lak jára , s vég te len

önmeg tagadás me l le t t tudnám az t va laha e lh inn i , hogy ember i

szem lá t ta vo lna va laha Mars t úgy , m in t ahogy az t Proc tor

8 ^{KONKOLY MIKLÓS}

»Mars térképe« ábrázo l ja , me ly hazánkban is e léggé ismer t ; ha

nem le t t vo lna a lka lmam

a mu l t oppos i t io tá ján (187 7. szep -

temberben) Marst a g reenw ich i 12 hüve lyes refrac toron á t lá t-

n i , ta lán az t h inném , hogy az angország i égha j la tban lehe t ha -

son ló meg f igye léseke t tenn i Marson , azonban Greenw ich azon

sa jnos hozo t t , hogy lehe t ugyan Áng l iában ha-

son ló Mars- térképeke t ra jzo ln i , de nem a Me rz mes ter i keze

á l ta l készü l t greenw ich i refrac toron !

„

'~ ^{tfrkf P ' ' ib ' i<o l j • , mely b„ánkban ie e léggé isnm l ; ha}

n ro Jelt ro l" ' ~ ^{6p • ron l l oppos i t io tá j ón ( 187 7 . 8 'ep-}

Jemhcrheo) ) fa rs l • greenwichi 12 hú" lyes "fmo lo ,on á l lá t- , ,; , l i•

hinném, hogy " oog"" t .g i égha j la tban lehe l ba -

onló merrfigyeléseket tenn i Marson , azonban ~ ^azon

JO ' roeggy6,6dé;t<l ~ ^{hogy lehe t ugyan Ang l iában}

nló .Mar .-térképeket ra jzo ln i , de nem a Merz mes ter i keze által ké;;zült greenwichi refrac toron !

---

• ars telDlete az 1817

Dr. KONKOLY M ^{Oppos1ti6 után}

(

-

-

(

É ~ a malh turi kdréb%1u1R71!

~

- - ^{. .}

Edd ig kü lön 1negje lent

É R T E l ( E Z ^É S E ^J{.

a ma thema t ika i tudományok körébö l . E l s ö kö t e t .

J. Szily Kálmán. A mechanikai . egyenleteinek általános alakjáról. Székfoglaló. . 10kr. II.Huny ady . A pólus és a polárok. A viszonyos polárok elve 20 kr. III. V é,s z JánosA.Biztositiísi kölcsön (új életbizto8itási nem) . 20 kr. 1V. Kruspér István. A Schwerdt·féle Comparator módositott alkalmazása 10kr. V. Vész J;ános A. Legrövidebb távolok a kürkúpon. Székfoglaló. 10 kr. VI.Tóth Agoston. Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó

goedaetai munkálatok 20 kr. VII.Kruspér István. A párisi meter·prototyp . lOkr. VIII. König Gyula. Az elliptikni függvények alkalmazásáról a magasabb

foku egyenletek elméletére .

.„

IX. M ur m a n n Ágost. Európa bólygó elemei. annak tíz észlelt szem·

ben állása szerint 20 kr. X. S z i 1yKálmán . .A Hamilton-féle elv és a mechanikai máso-

dik tétele . • 1Okr. Xl. Tóth Ágoston. A földképkészités jelen állása, a mint az képviselYe volt az antwerpeni kiállitáson. Két táblával . 20 kr.

Másod ik kö te t .

I.M ur ma n n Ágost. Freia bolygó feletti értekezés 30 kr. II. Kr u s p ér István. A comparatorokról lO kr. III.Kr u s p ér István.A vonásos hosszmhtékek összebasonlitása folya.

dékban . l0 kr.

IV. Feszt V. A közlekedési müvek és vonalok 20 kr. V. Murman A. .Az 1861. . ~ 20kr. Vl. Krus p ér J. A párisi levéltári. méter-rúd . 10 kr.

Harmad ik kö te t .

I.Vész János Ármin. Adalék a visszafutó sorok elméletéhez. . 10 kr. II.Konkoly ll[iklós. Az 6-gyallai csillagda leírásas abban történtnap- foltok észlelése néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 187'.l. és 1873. Három táblával. 40 kr. III.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Herschel János k. tagfölött . 10 kr. IV.B.Eötvö s Loránd. A rezgések intenzitása, tekintettel a rezgf3. forrásnak és az mozgására . 10 kr. V. Réthy 1'Ió r.ADiffractio elméletéhez . . . 12 kr VI.1\IartinLajos. Az erömütanicsa varfelületek. - A vízszintes szél-

kerék elmélete. Két értekezés . 1 frt VII. Réthy 111 ó r. A kerületre redukálható ~ elméletéhez 15 kr. VUI. G a 1gó ezyKár o1y. Emlékbeszéd Vállas Antal k. tagfelett. 10 kr.

Negyed ik kö te t .

I.Schulhof Lipót. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitív pályaszámitása 10 kr. II.SchulhofLipót.Az1871.II.sz. Üstökös definitiv pályaszámitása.10kr. III. Sz i 1yKálmán. A elmélet második . levezetve az

10 kr. IV. Konkoly :Miklós. Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 50 kr.

V. K o n k o 1 y Miklós. Napfoltok megfigyelése az 6-gyallai csillagdában. 40 kr. VI. Huny adi Jenö. A kúpszeleten fekvö hat pont feltételi egyenletének különbözö alakjairól . • . 20 kr. VII. Réthy Mór. A három méretü homogén tér(u. n. nem euklidikus) siktani trigonometriája . . •

2o

VIII. Réthy Mór. A propeller és peripeller felületek elméletéhez. 30 kr. IX. Fest Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emléke 10kr.

Ö töd ik kötet .

J.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Nagy Károly r. tag ~ . 10 kr. II. Ken e s s e y Albert. Adatok folyóink vízrajzi ismeretéhez • 20 kr. III. Dr. Hoitsy Pá1.Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban (egy szám- táblával.) • • . . . 30 kr. IV. Huny ady Jenö.A. kúpszeleten fekvö hat pont feltételi egyenletének alakjail'ól. (Folytatás a IV. kötetben ugyane czim alattmeg- jelentértekezésnek.) . 10 kr. V. Huny ady Jenö. Apollonius feladata a gömbfelületen . 10 kr. VI. Dr. Gruber Lajos. 2411 Cassiopeiae kettös csillag mozgásáról . 10 kr. VII. Martin Lajos. A változtatási hánylat alkalmazása a propeller-fölület egyenletének lefejtésére. . 20 kr. VIII. K o n k o 1 y Mik 16 s.A. teljes holdfogyatkozás 1877. február 27 -én és az 1877. (Borelli)I.számu ~ színképének megfigyelése az ó-gyallai

csillagdán. . 10 kr.

IX. K o n k o 1 y Miklós. A. napfoltok sa nap felületének kinézése 1876-ban (három képtáblával.) 40 kr. X. K o n k o 1 y Miklós. 160 álló csillag színképe. llfegfigyelte,tett az

ó-gyallai csillagdán 1876-ban 20 kr.

Hatod ik kötet .

I. K o n k o 1 y Miklós. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Ára 20 kr. II. K o n k o 1y Miklós. Halló csillagok megfigyelése a magyar korona területén.

n .

III. Az 1874. V. (Borelly-féle) Üstökös definitív pályaszámitása. Közlik dr. Gruber Lajos és Kurlii.nder Ignáczkir.observatorok.10kr. IV. S che n z 1 Guido. Lehajlás meghatározások Budapesten és Magyar-

ország délkeleti részében. . 20 kr. V. Gruber Lajos. A november-havi hullócsillagokról . 20 kr. VI. K o n k o 1 y Miklós. Hulló e illagokmegfigyelése a magyar korona terü-

letén 1877-ik évben.

m .

VII. K o n k o 1 y M i k 1 6 s. A napfoltok és a napfelületének kinézése 1 77-ben.Ára . . . 20 kr. VIII. K o n k ol y M i k1ó s. l\Iercurátvonulása a nap . Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án 10 kr.

Budape•t, 1879,\z Atbe naeu mr. tars. könyvnyomdaja.