Nemzetközi összehasonlítás naturális mutatókkal

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLíTÁS NATURÁLIS MUTATÓKKAL

EHRLICH ÉVA

A különböző országok gazdasági fejlettségének összehasonlítása az utóbbi években a közgazdasági érdeklődés középpontjába került. Egyre gyakrabban találkozhatunk ilyen irányú vizsgálatokról szóló beszámolókkal.

A gazdasági fejlettségi szint összetettségéből következik, hogy számszerű kifejezésére kizárólag olyan szintetikus mutatók alkalmasak, amelyek az egész népgazdaság hatékonyságát mutatják. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem olyan összefoglaló jellegű mutató, mely alkalmas a gazdasági fejlettségi szintek nem—

*zetközi összehasonlítására.

Tekintsük át röviden a gazdasági fejlettségi szintek nemzetközi összehason—

lítása céljából kidolgozott és arra használt különböző mérési módszereket.

1. A nemzetközi összehasonlítások egyik alapvető irányát azok a vizsgála—

tok képviselik, amelyeknél a szintetikus értékbeni mutatószámokat elemeikre bontják és tételenként összehasonlító valutára számítják át. Ezt az eljárást ,,át- .árazási módszer"-nek nevezzük.

Milton— Gilbert1 1955-re nyolc európai kapitalista ország egy főre jutó bruttó társadalmi termékének (Gross National Product) összegét számította ki ezzel a módszerrel, és ezeket az Egyesült Államok szintjéhez viszonyította.

AffKGST Közgazdasági Állandó Bizottsága keretében működő Nemzeti Jö—

vedelem Munkacsoport a szocialista országok egy főre jutó nemzeti jövedelmé- nek értékeit is lényegében ezzel a módszerrel hasonlította össze.

Hasonló módszerrel végzett nemzetközi összehasonlító számításokat Colin Clark,2 aki az általa vizsgált országokban az egy keresőre jutó nemzeti jöve- delmet hasonlította össze ú—n. ,,nemzetközi egység" (international unit) képzésé—

vel. ,,A reáljövedelem egy nemzetközi egysége az az árumennyiség, amely az Egyesült Államokbansegy dollárért kicserélhető az 1925—1934. évtized átlagában."

Az összes általa Vizsgált ország nemzeti jövedelmének tényezőit ezzel a nem—

zetközi egységgel mint közös áregységgel számította át. Számítási módszere azt a feltételezést foglalja magában, hogy az összehasonlított reáljövedelem szín—

vonala, illetőleg az az árumennyiség, amelyre ezt elköltik, nem túlságosan kü—

lönbözik a Vizsgált országokban. Szerinte a különböző országok nemzeti jöve—- delmének ,,nemzetközi egység"—re való átszámítása gazdaságilag fejlett orszá—

gok összehasonlitása esetén kielégítő eljárás.

1 M. Gilbert and associates: Comparative national products and price levels. Paris. 1958.

" Colin Clark: The conditions of economic progress. London. 1940. és 1957.

972 EHRLICH EVA A gazdaságilag fejletlen országok összehasonlítására Clark ún. ,,keleti egy- segit-et (oriental unit) képez. ,,Ez a keleti egység azoknak az áruknak és szolgál—

tatásoknak a mennyisége, amely közvetlenül vagy közvetve kicserélhető egy rupiáért Indiában 1948—1949—ben." Ezzel a keleti egységgel —— a nemzetközi egy-_

séghez hasonlóan — számította át az általa vizsgált országok nemzeti jövedel—

mének tényezőit és határozta meg az egy keresőre jutó nemzeti jövedelmet.

2. A nemzetközi összehasonlítások másik fő irányát az ún. ,,egyszerűsített módszerek" képezik. Ezek segítségével az átárazási módszernél alkalmazottnál lényegesen kisebb apparátussal viszonylag rövid idő alatt választ kaphatunk egy—egy konkrét összehasonlítási kérdésre.

Az egyik ilyen egyszerű és Viszonylag régóta alkalmazott módszer, melynél az egyes országok nemzeti valutában kifejezett nemzeti jövedelmét vagy bruttó társadalmi termékét az érvényben levő valutaárfolyam alapján dollárra számít- ják át, s e közös valutában kifejezett értékkel határozzák meg az egyes orszá-—

gok gazdasági fejlettségi szintjét.3 E módszerrel végzett számításokat az Egye-—

sült Nemzetek Szervezete4 az 1952—1954. évekre vonatkozóan.

M. K. Bennett5 naturális mutatók segítségével végzett az életszínvonalra vo—

natkozóan nemzetközi összehasonlítást. Az általa felhasznált 19 naturális mutató mindegyikére nézve megállapította, hogy a számba vett országok közül, mely ország tényleges adata a legnagyobb és ezt IDO—nak véve számította ki a többi ország mutatónkénti értékét. (Például az egy lakosra eső, kilogrammban kifeje—

zett dohányfelhasználás tekintetében a vizsgált országok közül az Egyesült Álla—

mokra vonatkozó 33 kilogrammos fogyasztás adódott a legnagyobbnak az 1934—

1938. évek átlagában. Kanadában ugyanez a mutató 2,3 kilogrammot tett ki. Az Egyesült Államokra vonatkozó mutatót mint legnagyobbat IDO-nak véve Kanada fogyasztása tehát 69.) Az ily módon minden országra vonatkozóan, mind a 19 mutató tekintetében elvégzett számítás eredményeképpen kapott adatokat bizonyos szempontok szerinti pontozással súlyozva összegezte és így határozta meg 31 ország életszínvonalának sorrendjét.

Hasonló módszerrel végzett számításokat A. G. W. Jippö, aki a közlekedés és hírközlés naturális gazdasági mutatóinak segítségével határozta meg a vizs- gált országok egy főre jutó nemzeti jövedelmét, felismerve az általa Vizsgált 6 naturális mutató mennyiségének összefüggését az egy főre eső nemzeti 'Éövede—

lem nagyságával. A felhasznált naturális mutatók azonban inkább az egyes or—

szágok közlekedésének és hírközlésének fejlettségét, mintsem az általános gaz—

dasági fejlettség szinvonalát jellemzik.7

A nemzetközi összehasonlítások módszereiről hosszú idő óta igen élénk vita folyik, mely még ma sincs lezárva. Úgy vélem, hogy a nemzetközi összehason—

litások céljára eddig ismert és használt mindazoknak a módszereknek van értel—

3 Az érvényben levő valutaárfolyam alapján történő számítást többen bírálták. E számítás főbb fogyatékosságait abban látják, hogy egyrészt nem minden országra vonatkozóan áll rendel—

kezésre egységes, állandó valutakulcs, másrészt a valutaárfolyam nem mindig tükrözi helyesen az egyes országok nemzeti valutájának belső vásárló erejét.

4 U. N. Per Capita National Product of Fifty—five Countries. 1952—54. St. P. E. sorozat 4. szám.

New York, 1957.

5 M. K. Bennett: International Disparities in Consumption Levels. The American Economic Review. 1951. évi 1. sz. 632—649. old.

A naturális mutatók felhasználásának egy érdekes változatát mutatja be Cseh—Szombathy László ,,Az életszínvonal nemzetközi összehasonlitásánál alkalmazott mutatószámok kiválasztása"

(Statisztikai Szemle, 1960. évi 7. sz. 678—694. old.) e. tanulmányában.

6 A. G. W. Jipp: Berechenbare Grössen in der Volks- und Verkehrswirtschaft. München.

1962.

7 A nemzetközi összehasonlítások történetére vonatkozóan 1. A. L. Vajnstejn tanulmányát a Statisztikai Szemle jelen számában (1010—1025. old.).

ÖSSZEHASONLfTÁS NATURÁLIS MUTATÓKKAL 973

műk és létjogosultságuk, amelyek közgazdaságilag megalapozott feltételezésekből kiindulva, megfelelő pontossági határok között közelítik meg a gazdasági fej- lettség szintjét jellemző legfontosabb mutatóknak, illetve ezek összetevőinek arányait. A különböző módszerek egymás melletti létezése azért is lényeges, mert egymást kiegészíthetik és elmélyithetik. Az ún. ,,egyszerűsitett módszerek"

emellett nemcsak végeredményükben érintkeznek a részletesebb összehasonlí- tási módszerekkel, s ily módon kontrollálják egymást —— esetleg két részletesebb számítás között tájékoztatást nyújtanak —, hanem ,,melléktermékeik" néha olyan jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyek a részletesebb számítások során rejtve maradnak.

ÚJ MÓDSZER AZ ORSZÁGOK GAZDASÁGI FEJLETTSÉGI SZINTJÉNEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁSÁRA

A sokoldalú nemzetközi összehasonlitások alapja —— a dolog természetéből következően is — a pénzértékben való mérés. Vannak azonban olyan különle- ges helyzetek és esetek, amikor ehhez a közös mérőeszközhöz csak közvetett úton és módszerekkel juthatunk el. Lényegében ilyen esettel állunk szemben akkor, ha kapitalista és szocialista országokat hasonlitunk össze egymással.8

A gazdasági fejlettségi szintek nemzetközi összehasonlitására eddig felhasz—

nált említett főbb módszerek bár a fejlettség legkülönbözőbb lépcsőfokain álló, de többé—kevésbé azonos társadalmi rendszerű országok összehasonlitására szol—

gáltak. A Szovjetunió, majd a többi szocialista ország létrejöttével, de különö—

sen napjainkban a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági fejlett—

ségi szintjének összemérése az érdeklődés homlokterébe került.

E feladat megoldása során újabb nehézségekkel találkozunk.

E két különböző társadalmi rendszerű országosoport összehasonlításánál az egyik nehézség abból adódik, hogy a szocialista országokban a nemzeti jöve—

delem számításakor a nem anyagi jellegű szolgáltatások értékét (mint az anyagi termelés szféráján kívül eső tevékenységeket) nem veszik figyelembe. Egy to- vábbi —— talán az előzőnél lényegesebb —— nehézséget jelent, hogy a szocialista országok központilag kialakított, irányított árrendszere nem kis mértékben, s eme-llett az egyes országokban különbözőképpen tér el a valóságos értékviszo- nyoktól.

A mondottak miatt olyan módszert kellett keresnünk, amely megkerüli az árrendszere-kben ismert és feltételezett torzulásokat, s közvetett úton, az árak megkerülésével, naturális mutatók segítségével képes kapitalista és szocialista országokat egyaránt összehasonlítani a fajlagos nemzeti jövedelem alapján. Ezt az új összehasonlítási módszert —— mely a nemzetközi összehasonlításokra vonat—

kozó korábbi kutatások bizonyos elemeit is tartalmazza — Jánossy Ferencg dol—

gozta ki.

Jánossy módszere a használati értékek fogyasztási mennyiségeiből kiindulva, a belső árrendszereket lényegében figyelmen kívül hagyva jut el a nemzeti jöve-—

delem értékmutatóhoz mint közös alaphoz. Naturalis gazdasági mutatók fel-

használásával lehetővé vált 47 kapitalista ország és Magyarország gazdasági fej—

3 Eddig kapitalista és szocialista országok tekintetében csak paros összehasonlításokat vé—

geztek.

** Módszerét ,,A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere" (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1963.) címmel megjelent könyvében részletesen bemutatja.

974 amen ÉVA

lettségi szintjének sokoldalú nemzetközi összehasonlítása a dollárban kifejezett egy főre eső nemzeti jövedelem alapján. (Jánossy módszerét az 1955. évrervo—

natkozóan allczaln'iazta.10 '

Tekintettel arra, hogy az egyes országok természeti és egyéb adottságai sok—

kal jobban befolyásolják termelési, mint fogyasztási struktúrájukat, az általa felhasznált 24 (azaz 16 fő— és 8 pótmutató) naturális gazdasági mutató nagy része nem termelési, hanem fogyasztási jellegű mutatókból tevődik össze

A naturális fogyasztási mutatók kiválasztásánál Jánossy szem előtt tartotta, hogy azok lehetőség szerint jellemezzék a nemzetgazdaság legfontosabb terüle—

teit. így az ipari termelés jellemzésére felvette az acél—, a cement-, a villamos——

energia—fogyasztás, az energiahordozók fogyasztása és a csomagolópapir—fogyasz- tás mutatóját; a közlekedés színvonalára utal a vasúton szállított áruk, valamint az összes árutonnakilométer mutatója; a mezőgazdasági szinvonalra pedig a műtrágya—felhasználás, a traktorok és az egy mezőgazdasági dolgozó által el—

tartott lakosok száma. A lakosság fogyasztásának, egésmégügyi és kulturális ellá—

tottságának kifejezésére olyan mutatók szolgálnak, mint az állati fehérje—,a cukor—, a gabonafogyasztás, a személygépkocsik, a telefonok, a rádió— és tele- víziókészülékek állománya, az orvosok és gyógyintézeti ágyak száma és a me—

osemőhalandóság.

A vizsgálat alapjául ily módon kiválasztott naturális fogyasztási mutatók nagysága szoros összefüggésben van a gazdasági fejlettségi szinttel, melyet e módszer az egy főre eső nemzeti jövedelemmel jellemez. Ahhoz, hogy a kivá-—

lasztott naturális mutatók értékéből a számba vett országok fejlettségére követ—

keztetni lehessen, előzetesen ismerni kell az egyes mutatók értékei és a fejlett—

ségi szint közötti összefüggéseket.

Az alkalmazott naturális fogyasztási mutatók adatainak kiszámítása után Jánossy a fejlettségi szint kiinduló, hozzávetőleges mércéjeként a hivatalos va—

lutakulccsal dollárra átszámított egy lakosra eső nemzeti jövedelmet vette.

A 47 kapitalista országra vonatkozóan a kiszámított naturális mutatók mindegyikének tényleges értékét először a hivatalos valutakulccsal átszámított egy főre eső, dollárban kifejezett nemzeti jövedelem függvényében ábrázolta.

A diagramokon levő ponthalmaz alapján korrelációs számítás segítségével meg- határozta, milyen szoros kapcsolat van a kiválasztott naturális mutatók meny—

nyisége és a fejenkénti nemzeti jövedelem nagysága között.

A grafikonon látható ponthalmaz alapján egy—egy függvénygörbe határoz—- ható meg, mely jellemzi a kérdéses naturális mutató és az egy főre eső, dollár- ban számított nemzeti jövedelem kapcsolatát. A függvénygörbék alapján bár—

mely ország tényleges naturális mutatójához leolvasható egy —-— a ténylegestől némileg eltérő —— nemzeti jövedelem érték. E fejenkénti nemzeti jövedelem érté-—

kek 16 főmutató alapján kiszámított geometriai átlaga adja az e módszerrel meghatározott fejlettségi szintet. A gazdasági fejlettségnek ezt az új, naturális gazdasági mutatók segítségével nyert mérőszámát — megkülönböztetve az egy főre eső dollárban kifejezett hivatalos nemzeti jövedelemtől — Jánossy ,,korri—

gált nemzeti jövedelem, dollár/fő'i—nek nevezte el.

*" Valószínű, hogy Magyarorszagon a jelenleginél értékarányosabb, esetleg a világpiaci ár—

arányokat jobban megközelítő árrendszer kialakulása után, az új mechanizmus bevezetésével a naturális fogyasztási mutatókkal történő közvetett mérés jelentősége csökkenhet. Még akkor is azonban mindkét, tehát a használati érték és értékoldalról történő mérés összevetése elenged—

hetetlenül szükséges, és az ez irányú elemzések a nemzetközi összeiügg'ések és tendenciák meg—

alapozottabb megismerésére adhatnak lehetőséget.

ÖSSZEI-IASONLITAS NA'I'URALIS MUTATÓKKAL ' ' 975

Meg kell jegyezni, hogy ez a módszer a legfejlettebb, valamint az elmara—

dott országok fejlettségi szintjének összehasonlítására nem alkalmas.

1. ábrafAz ezer lakosra eső telefonke'szülékek száma és a dollárban kifejezett egy főre eső nemzeti jövedelem

közötti összefüggés különböző kapitalista országokban és Magyarországon, 1960

íze/'hím/,afiz/o'Ide./Mk.mi/na

A

"%

*a

a, —

,

70 50 700 500 7000 5000

így fingja/ta' kopp/yá/fneme/í fiz/elelem /o'a//ír')

Mivel a legmagasabb (fejenként 1100 dollár feletti) jövedelmi kategóriába

mindössze 5 ország (Egyesült Államok, Kanada, Svédország, Új—Zéland és

Ausztrália) tartozik, a regresszió vonalak e felső része iránytangense'nek kiszá—

mítása, illetve megállapítása pontatlan. Emiatt ezekben az országokban a gazda—

sági fejlettségi szinteknek e módszer alapján történő megállapítása bizonytalan;

a fejlettségi szintarányok valószínűleg pontosabban állapíthatók meg bilaterális összehasonlítás útján. Az elmaradott (fejenként 200 dollár vagy az alatti szinten levő) országoknál egyrészt a statisztikai adatok hiánya korlátozza a felhasznál—

ható naturális mutatók számát, másrészt a rendelkezésre álló kevésszámú itt

976 ' EHRLICH EVA

felhasznált naturális fogyasztási mutató többsége nem az egész ország, hanem csak egynéhány nagyobb város fejlettségi szintjét tükrözi, ezért a szóban forgó módszer a fejlettségi szintarányok meghatározására a szükséges pontossággal

nem alkalmazható. —

Az ismertetett számítási módszer hibahatárait különböző módon Vizsgáltuk.

Például: 1955-ben Milton Gilbert által 8 európai kapitalista országra szá- mított nemzeti jövedelem szintje és a Jánossy—féle módszer szerint kapott érté- kek közötti különbség csak egy ország tekintetében érte el a 10 százalékot, a többi esetben a különbség 2—4 százalék között mozgott. A különböző ellenőrző számítások alapján megállapítható, hogy e módszer pontosságának hibahatára ilO százalék alatt van.

Valószínű, hogy e számítási módszer további finomításával —— például a vizsgálatba bevont naturális mutatók számának növelésével —— a hibahatár 1—2 százalékos csökkentése még objektíve lehetséges, ez azonban nagymértékben növelné a számítási feladatot anélkül, hogy az eredményeken érdemlegesen vál—

toztatna. Erre utal az, hogy a Jánossy-féle módszer első alkalmazása során az országok egy főre jutó nemzeti jövedelmét 13 naturális fogyasztási mutató alapján vizsgáltuk, s amikor a mutatók számát az 1955-re vonatkozó elemzések során 24-re, majd 1960-ban 27-re növeltük, a kapott eredmény nem változtatta meg érdemlegesen a vizsgált országoknak a fajlagos nemzeti jövedelem szintje alapján megállapított sorrendjét és egymáshoz viszonyított arányaikat.

E módszer tehát —— a fentiekben kifejtett korlátozó feltételek mellett ——

lehetővé teszi egyrészt a hivatalos valutakules használatából adódó pontatlan- ságok korrigálását, másrészt mindazon országok fejenkénti nemzeti jövedelmé—

nek azonos módszerrel történő megállapítását, amelyekre vonatkozóan az egy főre eső dollárban kifejezett nemzeti jövedelem értéke különböző okok miatt ismeretlen, de a naturális mutatók statisztikai adatai rendelkezésre állnak. Ily módon vált lehetővé, hogy Magyarország e naturális mutatókra vonatkozó sta—

tisztikai adatainak ismeretében, a kapitalista onszágok tényleges adatai által meghatározott regresszió vonalak alapján megállapítsuk a dollárban kifejezett

fejenkénti nemzeti jövedelmet.

A Jánossy—féle módszer alapján 35 kapitalista ország és Magyarország egy főre eső dollárban kifejezett nemzeti jövedelmét l960-ra vonatkozóan is kisza—

mítottuk. E számítás végeredményét — dollárban és százalékban _— a 2. ábrán

szemléltetjük.11

Az itt vizsgált európai kapitalista országok egy főre eső 1960. évi átlagos nemzeti jövedelme 796, az Európai Közös Piacé, az ún. ,,Hatok"-é pedig 845 dollar.

Magyarország 400 dollárt kitevő egy főre eső nemzeti jövedelme tehát az európai kapitalista orszagokénak csaknem 51, a ,,Hatok" országainak 47, az Egyesült Államok nemzeti jövedelmi szintjének pedig közel 21 százaléka.

Hét szocialista ország (Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország,

Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia) átlagos gaz—

dasági fejlettségi szintje 1960—ban a Közös Piac gazdasági fejlettségi szintjének körülbelül felét teszi ki.

" Az Egyesült Államok hivatalosan megállapított egy főre eső nemzeti jövedelme 1960—ban 2290 dollár volt. Több nyugati közgazdász számításai szerint is a dollárnak mint belső vásárló eszköznek és a dollárnak mint vilagpénznek különbsége mintegy 15 százalékkal csökkenti a nemzeti jövedelem fejenkénti értékét, így az Egyesült Államokban az egy főre eső nemzeti jöve—

delem értéke 1960—ban reálisan kb. 1950 dollár.

ÖSSZEHASONLITAS NATURÁLIS MU'I'A'I'ÓKKAL ) 97 7 ,

2. ábra. 35 kapitalista ország és Magyarország

egy főre eső dollárban kifejezett nem-zeti jövedelme, 1960

1.950 1.900 7800 1 7170 7500

700

'o §

[] [Warp/os ném/"fá:

x ' . , 50

% fi" Jamg WWW am'gá/f zim

E 7 00 ,

* naaa % "ÉM m

;, §§

tu §%§** gyzsiJJI/awúfy/őre/w?nemze/7járdán::700

§

* §

! * Jn x

3 * § 35 § ? s

a

.? §

3

§

Ui

gang

se

§§§§

es

m§§

its—§ *

k

sam $$$ a **gias—s—mi—sw

asssiiéiits És $$$—§ ssiaissisai

Nyilvánvaló azonban, hogy az egy főre eső dollárban kifejezett nemzeti jövedelem ——- mint az egyes nemzet—, illetve népgazdaságok átlagos gazdasági fejlettségi szintjét kifejező mutatószám nem képes tükrözni sem az egyes orszá—

gokon belül —— az egyes területek között —— meglevő jelentős különbségeket, sem pedig az egyes nemzet-, illetve népgazdasagokon belül levő ágazatok közötti szintkülönbségeket, amelyek igen jelentősen eltérnek a gazdasági fejlettségi szintet kifejező nemzeti jövedelem átlagértékétől.

A NATÚRÁLIS FOGYASZTÁSI MUTATÓK NAGYSAGANAK ÉRTÉKELÉSE

Ismerve a Világ különböző országainak sorrendjét a gazdasági fejlettség ranglistáján, a továbbiakban nézzük meg a szocialista országok helyét e mód- szer alapját képező naturális fogyasztási mutatókban. Mint később látni fogjuk, a szocialista országok naturális mutatóinak mennyiségi értékei a kapitalista országok fogyasztási szerkezetének tükrében érdekes következtetésekre adnak lehetőséget.

Tekintettel arra, hogy a különböző országok 27 naturális mutatójának ki—

x számításához szükséges 1960. évi adatok nem minden mutató esetében álltak rendelkezésre, a vizsgált 35 kapitalista ország közül kénytelenek voltunk 15 olyan országot kiválasztani, melyeknek legalább 21 naturális mutatóra vonat—

kozó adatai hiánytalanul megtalálhatók a nemzetközi statisztikai 'forrásmun—

kákban. '

A 21 naturális mutató kiszámításához rendelkezésre álló adatok olyan 15 kapitalista országra vonatkoznak, amelyek a gazdasági fejlettség ranglistáján

3 Statisztikai Szemle

978 Emacs. EVA A vizsgált kapitalista és szocialista

!

§ Ors á Ac Ce kWó En Cap Vasút, Mű Traktor Át

E z g III /2/ 13/ 1'4/ 15/ l6/ /7/ 13/ l9/

8

1. Anglia ... 425 237 2620 4970 78,6 4 830 1380 280 52 2. Ausztrália. ... 396 258 2360 4300 60,7 5 050 1150 506 61 3. Ausztria ... 268 398 1992 2840 37,2 6 500 200 127 47 4. Bulgária ... . . 110 196 595 1515 11,0 4 870 102 9,95 27 5. Csehszlovákia. . . 476 388 1770 4850 42,8 14 300 302 47,7 45

0. Chile ... 70 109 592 1035 9,9 1 700 60' _ 933 28

7. Egyesült Államok 501 310 4700 8420 162 11 500 1380 872 65

8. Franciaország . . . . . . 306 308 1580 2920 46,6 5 000 418 153 52 9. Görögorlzág ... 49 184 270 517 13,8 268 84,5 10,9 27 10. írország ... 56 182 813 1325 29,4 910 344 106 57 11. Japán ... 208 242* 1190 1475 39,8 1 870 137 36,6 18 12. Kanada ... 308 370' 6380 8360 113 9 100 348 520 65

13. Magyarország ... 195 161 815 2343 18,4 9 060 118 22 373 .

14. Né n.et! Szövetségi Köztár- — — : ,

saság ... 525 438 2180 ' 3530 70,7 5 470 591 235 48 15. Olaszország ... 187 316 1140 1575 268 1 150 144 39,4 28 16. Portugália ... 43 114: 351 527 9,1 405' 60' 9,1 27 17. Románia ... 154 114 414 1404 7,51 4 210 47* 634 23"

18. Spanyolország ... 62 130* 614 1075 10,4 931 126 933 *20 19. Svédország ... 545 352 4530 5380 117 5 790 675 352 53 20. Szovjetunió ... 296 219 1380 3080 14,9 8 870 59,7 29,5 34'

" Becsült adat.

Megjegyzés: A. rövidítések magyarázata a táblán és a 3, ábrán:

'll'l Ae — egy lakosra eső acélfogyasztás, kilogramm.

12) Ce — egy lakosra eső cementfogyasztás, kilogramm.

73) kWó —- egy lakosra eső villamosenergia—fogyasztás, kilowattóra.

W) En —— egy lakosra eső egységszénben kifejezett energiahordozó—fogyasztás kilo—

gramm.

)5/ Csp —- egy lakosra eső pumi-fogyasztás (újságpápír nélkül), kilogramm.

76) Vasút — egy lakosra eső vasúti áruszállítás, kilogramm.

)7) Mű — egy mezőgazdasági dolgozóra eső hatóanyagban kifejezett műtrágyaíogyaaz—

tás, kilogramm. A műtrágyatajták összegezésénél alkalmazott súlyok (N '1,B;

P305 '0,86; Kg '0,54) megközelítően arányosak a műtrágyafajták 1960. évi át—

lagos világpiaci árarányaival.

az ezer mezőgazdasági dolgozóra eső mezőgazdaságban üzemeltetett traktorok száma (kerti traktorok nélkül), darab.

)8/ Traktor

)9) Af — az egy lakosra eső napi állati fehérje fogyasztás, gramm.

710) Cu —— az egy lakosra eső évi cukorfogyasztás, kilogramm.

/11) Tej -— egy lakosra eső napi tej— és tejtermékfogyasztás (vaj nélkül), kalória.

/12) Kávé -— egy lakosra eső kávé—, kakaó— és teafogyasztás, kilogramm._

/13) Tex — egy lakosra eső évi textilszálfogyasztás, kilogramm. A textilmutató értéke egyenlő a gyapot, műselyem és műszál, a gyapjú és a szintetikus szál egy lakosra eső belső fogyasztásának súlyozott (gyapot 1; műselyem és műszál 1:

gyapjú 8; szintetikus szál 4) összegével. Az alkalmazott együtthatók aránya megközelítőleg egyezik az 1960. évi világpiaci árarányokkal.

714) Tel — az ezer lakosra eső telefonok száma, darab.

[15)Radió —— ezer lakosra eső rádió—vevökészülékek száma, darab.

[16] TV — ezer lakosra eső televíziós készülékek száma, darab.

[17] szgk — ezer lakosra eső nyilvántartásba vett személygépkocsik száma, darab.

/18) Up —- egy lakosra eső papírfogyasztás (újságpapír nélkül), kilogramm.

Ila) Orvos — ezer lakosra eső orvosok száma.

[20] Agy -— ezer lakosra eső gyógyintézeti ágyak száma, darab.

'/21) Csh —— ezer élveszülöttre eső egy éven aluli meghaltak száma.

(lásd 2. ábra) egymás után többé—kevésbé szabályosan haladó gazdasági fejlett—

ségi lépcsőfokokat alkotnak. Ezek az országok a következők:

Egyesült Államok Német Szövetségi Japán

Kanada Köztársaság Chile

Svédország Franciaország Spanyolország

Ausztrália Ausztria Portugália

Anglia írország Görögország

Olaszország

ÖSSZEHASONIJTAS NATURALIS MUTATÓKKAL 979

országok naturális mutatói, 1960.

Cu Tej Kávé Tex Tel Rádió TV sun; Up Orvos Ágy Csh §

[10] [11/ [12/ [13/ [14/ [15] [16/ []7/ [18/ [19] [20/ [21/ §

%

50 366 ms 19,5 156 289 210 106 24,9 5,0 10,9 22,5 ].

50 350 5,03 17,0 208 221 108 180,0 31,0 1,46 11,5 20,2 2.

36 354 3,29 12,7 99,0 279 27,2 57,0 11,0 1,89 10,5 37,5 3.

15,7 160" O,6" 13,1 21,8 182 0,635 1,3 ZA 1,3 7,8 45,1 4.

36,0 268 1,62 11,9 593 260 58,5 14,0 2,1 1,6 7,5 235, s.

20' 150 2,1 6,0 25,2 91,9 10,0 7,55 3,0 0,s5* 5,5* 127.3 6.

41 418 aga 21,8 mm 941 297 340 36 1,9 9,2 25,6 7.

32 276 5,63 142 95,9 242 41,9 122 12 1,4 12,8 27,5 8.

12 196 123 8,4 26,7 853 8,5 5,17 2,7 1,45 5,3 40,l 9.

43 503 5,66 11,1 56,5 l74,5 26,5 61,5 13 1.452 9.6 293 10.

15 41 O,936 12,.") 59,1 156 64,1 439 7,9 1,4 7,6 30,7 11.

45 449 5,32 16,2 305 452 220 231 24 1,34 11,6 27,3 12.

26 216 0,79 8,09 42,3 222 10,4 3,13 2,6 1,5 7,0 47,6 13.

29 300 5,71 17,5 108 295 83,7 78,0 9.6 2,0 11,0 33,8 14.

21 186 2,59 10,1 73,8 162 43 403 5,6 1,31* V S,? 43,8 15.

18 63 1,35 7,54 433 93 4,99 18,1 2,7 O,737 5,3* 77,5 16.

13 115IK 0,0924 6,3 10,9 109 2,99 (LE-76 2,3 1,2 7,1 75,7 17.

17 118 1,14 6,88 59,1 81,7 8,3 9,33 2,6 1,85 5,3* 43.5 18.

41 470 10,9 16,8 352 366 137 145 26,0 l,5 14,8 16,6 19.

29,5 2115" (),557 10,7 12,8 148 23,4 3,46 LB LB 7,6 35,0 20.

E 15 kapitalista országról a 21 naturális mutatóra vonatkozóan rendelke—

zésre álló adatanyagot kiegészítettük azon 5 szocialista ország (Bulgária, Cseh—

szlovakia, Magyarország, Románia, Szovjetunió) adataival, amelyekről mind a 21 naturális mutató értéke kiszámítható volt. (A 20 ország adatait a táblában foglaltuk össze.)

A 20 ország naturális mutatónkénti tényleges adatait fogyasztási nagyságuk szerint rendeztük. így mutatónként eltérően az első helyet mindig az az ország foglalja el, amely az?/adott mutatóban a legmagasabb mennyiséget fogyasztja, míg az utolsó, a 20. L[á'—l'ielyre _ úgyszintén mutatónként különbözően _ az az ország kerül, amely a legkisebb mennyiséget fogyasztja az illető mutatóban.

A 3. ábrán bemutatjuk az említett módon rendezett 20 ország közül az 5 szocialista ország mutatónkénti helyét. A mutatók sorrendjét úgy választottuk meg, hogy Magyarország helyzete az ábrában balról jobbra haladva folyama-

tosan növekvőnek mutatkozzék.

A 3. ábrán feltüntetett 21 naturális mutató tekintetében a 15 kapitalista or—

szág közé helyezett 5 szocialista ország által mutatónként elfoglalt hely értéke érdekes azonosságokat, jellegzetességeket mutat.

Bár a Vizsgált szocialista országok történeti, természeti és földrajzi adottsá—

gai, sajátosságai, valamint országnagyságuk szerint kismértékben különböznek egymástól, a szerepeltetett 15 kapitalista ország között az ipar fejlettségére 'vo—

natkozó mutatók többségében majd mindegyik szocialista ország sokkal kedve—

zőbb helyet foglal el, mint a mezőgazdaság színvonalát vagy a tartós személyi fogyasztási cikkek, vagy egyes értékesebb élelmiszerek fogyasztását tükröző mu—

tatókban.

Milyen fő okok vagy azok együttes hatása játszott és játszik közre a szo- cialista országok fajlagos fogyasztási szerkezetének ilyen alakulásában? A válasz megközelitéseként vizsgáljunk meg néhány naturális mutatót külön-külön.

B*

980 most mint

3'. ábra. Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románie

és a Szovjetunió 21 naturális mutatóban elfoglalt helye*

, M a f a f ő k ,

.űriüs/r, Tex, A [a M .mmí. rk ku'a' I:. [u. [n M k'láliv'űr'm'w

1 o !

z :

.a s

4 4

5 5

5 s

7 1

s a sw e

" s a _

" 10 m _

" 71 11

K K

12 1:

§

§

15 13

o; 'a

14 14

15 ii

70 A m

17 17

m A E! 13

15 El D 10

20 D Cl Ú D A D "

Ama-fa _nem *aw-p/Wv' OM DM

" Az ábra számadatait és a mutatók rövidítéseinek magyarázatait a tábla, illetve a tábla

jegyzete tartalmazza. _ _,

a) Ipari naturális gazdasági mutatók %

Köztudomású, hogy a szocialista országok egy részében, bár különböző idő- szakokban, végrehajtották és befejezték a szocialista iparosítás első feladatát, másokban pedig ma is e feladat megvalósitása van napirenden. Úgyszintén isme- retes, hogy a szocialista országok úgyszólván mindegyikében —— egy—két kivétel- től eltekintve —— e periódusra az ipari termékek nagyütemű mennyiségi növe—

kedése volt jellemző. E szakaszt többek között új ipari üzemek sorozatának lét- rehozása, kisebb mértékben a meglevők bővített rekonstrukciója jellemezte, melyekhez a munkaerőt kis részben a korábban létező munkanélküliek, vala- mint a kisüzemek foglalkoztatottjainak tábora, főként pedig a mezőgazdaságból eltávozók tömege alkotta. Az iparnak a legtöbb országban ilyen, gyorsütemű kifejlesztése, illetve másokban a meglevő ipar továbbfejlesztése természetesen viszonylag nagy beruházási összegeket emésztett fel. Ez az oka annak, hogy a vizsgált szocialista országok a 15 kapitalista ország között az ipari mutatókat tekintve igen kedvező helyezést nyertek.

Az iparnak e gyorsütemű és viszonylag széles spektrumú fejlesztési idősza- kában azonban kevesebb figyelmet fordítottak a technikailag legkorszerűbb, minőségileg kiváló ipari termékek tömeges előállítására. Valószínűleg ez az oka annak, hogy például Magyarországon ———- de néhány más szocialista országban is

összamsoMAs NATURALIS MU'I'ATÓKKAL ' . 981

— a gyártmányokban nagyobb a fajlagos acélmennyiség, mint amit a mai világ—

technikai színvonal szükségessé tenne.

Egyes szocialista országok a fajlagos villamosenergia—fogyasztást, különös—

képpen pedig az összes energiahordozó-fogyasztást jelző mutatót tekintve —— az acélfogyasztási mutatóhoz hasonlóan —— úgyszintén figyelemre méltóan előnyös helyekre kerülnek.

Az energiafelhasználással foglalkozó sokrétű és mélyreható vizsgálatok mindegyike felveti, hogy a szocialista országokban az energia hasznosításának hatásfoka nem kielégítő. A szocialista országokban a folyékony tüzelőanyagok részesedése az összes energiahordozó-fogyasztásban ma még túl alacsony. A tech- nika fejlődésével az összes energiahordozó-fogyasztás struktúrája az elmúlt év—

tizedekben az egész világon egyre inkább a folyékony tüzelőanyagok javára tolódott el. Amíg a második világháború előtt, 1937-ben a szilárd tüzelőanyagok részesedése a kapitalista Világ összes energiahordozó—fogyasztásából 74,5 száza—

lék volt, addig 1960—ban ez az arány 39,2 százalékra csökkent, míg ugyanezen időpontokban a folyékony tüzelőanyagok részesedése 18 százalékról 39,3 száza—

lékra emelkedett.

A 8 szocialista ország összes energiahordozóinak 1960. évi megoszlása hoz—

závetőlegesen megfelel az egész kapitalista világ 1937. évi szinvonalának.

Bár ma még meglevő berendezéseink energiahasznosítása és az energiataka- rékosság terén is bizonyára jelentős tartalékaink vannak, az energiahordozók szerkezeti átalakítása nem egyszerűen csak elhatározás kérdése. Talán elegendő, ha csupán arra utalunk, hogy például Magyarországon azok az eszközök, ame—- lyek a folyékony tüzelőanyagok felhasználására alkalmasak, ma még jórészt hiányoznak. Az elavult felszerelések és berendezések kicserélése nyilvánvalóan igen nagy anyagi és műszaki eszközöket igénylő komplex feladat, amelynek meg—

valósítása hosszú időt vesz igénybe.

b) A közlekedés színvonalát jellemző naturális gazdasági mutatók

Amint a 3. ábrából kiderül, a vasúti szállítás fajlagos volumenét tekintve a vizsgált 20 ország közül Csehszlovákia az első, Magyarország a negyedik, a Szov—

jetunió az ötödik, Bulgária a tizenegyedik és Románia a tizenharmadik helyet foglalja el. Hasonló a szocialista országok helye az összes árutonnakilométer fajlagos teljesítményét kifejező mutatóban is.12 Az elemzésekből kiderül, hogy mind Magyarországon, mind a többi szocialista országban nemcsak az ám—

szállítás fajlagos volumene és árutonnakilométer teljesítménye nagyo-bb, hanem a közlekedési teljesítmények növekedési üteme is lényegesen gyorsabb, mint a kapitalista országok többségében.

Az áruszállítási teljesitmény ilyen gyors növekedési ütemének okait Ma—

gyarországon elsősorban nem a közlekedés belső hibáival —— szervezetlenség, indokolatlan keresztszállítások stb. —, hanem mindenekelőtt a népgazdaság jelenlegi struktúrájával és szerkezetével magyarázzuk, amennyiben ez a terme——

lési konstrukció magas szállítási teljesítményeket igényel, és ezek jelenlegi hely-

zetünkben alig küszöbölhetők ki. 4

Minthogy a szállítások volumenének alakulását az ország nagysága, az anyagi termelés szerkezete és szervezete, az ipartelepítés módja, az illető terület

" Ez a mutató az adatok hiánya miatt nem én mind a 20 országról rendelkezésre.

982 ; _ ! — immmcn mmf I' tagoltságának mértéke és egyéb tényezők együttes hatása befolyásolja, az áru—5 szállítások növekedési ütemének lassítása csak hosszabb időszak alatt,- a gyors növekedést előidéző okok fokozatos megszüntetésével és újak létre nem hozásával oldható meg.

Feltételezhető továbbá, hogy a népi demokratikus országokban a nagymé—

retű iparosodás mellett a közlekedés műszaki színvonalának emelése, valamint az áruszállítás korszerű, technikai, szerkezeti átalakítása a múltban nem haladt

kielégítő mértékben Ezt támasztja alá többek között az a tény, hogy a közle—

kedésben foglalkoztatottak aránya a kapitalista országokhoz képest országaink—

ban viszonylag magas és ma is gyorsan növekszik

Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a kialakult, aránylag magas közlekedési foglalkoztatottság Magyai orszagon a közúti közlekedés alacsony szintje mellett következett be

A közlekedési munkamegosztás szerkezete az egész Világon a vasútról gyors ütemben mindinkább a gépkocsi javára tolódik el. A vasúti szállítás arányának csökkenési sebesség-ét mutatja az alábbi grafikón.

4. ábra. Az árutonnakilométerben kifejezett vasúti szállítás arányának csökkenése

az 1955—1963. években

o 0

100 !

s... _— —— maman/í;

90

x —— csing/bumm

; —— smafu/mi

80 s %Lmsmwww

BVM/Ill/ vénfrmmrr/m'

§ * fiaim/s

70 A *. ,

] XX * ——.7ma.s'zwf/4

50 S—

X xs —— Fül/('IIIJPIZÉ x -— Mamma

50 ' *—

x —r MRI/!?]!

magára!/m'

417 * ! limuűmfíarMJ/ím

x usw

.! 0 X N —— mmm

§.—

x —— Juga—sak

20

147

0

7.940 7.945 7.950 7.955 7.960 7965 7.970 7.975 HM

Forrás: Annual Bulletin of Transport statistics for Europe. United Nations, 1962—64. New York, valamint Statistical Abstract of the United states. 1962. Washington.

ÖSSZEHASONLI'I'ÁS NATURALIS MUTATÓICKAL 983

A vizsgált európai kapitalista országokban, Angliában és Norvégiában az elmúlt években 12, a Német Szövetségi Köztársaságban 10 ponttal, Belgiumban, az Egyesült Államokban (1955—1960 között) és Olaszországban 6, Franciaország—

ban 4, Ausztriában pedig (1960—1963 között) két ponttal csökkent a vasúti szál- lítás aránya. A kapitalista országok többségében a vasúti szállítás aránycsök—

kenésének megfelelően a közúti szállítás aránya növekedett.

7 szocialista országban a legnagyobb csökkenési sebesség ugyanezen évek alatt Jugoszláviában 12 pont volt, utána csökkenési arányuk sorrendjében követ-- kéznek Bulgária 10, Szovjetunió 5, Csehszlovákia és Magyarország 2, Lengyel—

ország másfél és a Német Demokratikus Köztársaság 1 ponttal. Hasonlóan a kapitalista országokhoz, a vasúti szállítás csökkenési arányát a szocialista országokban is a közúti szállítás növekedési aránya kiséri, kivéve a Szovjet- uniót, ahol a csökkenés ütemének megfelelően nem a közúti, hanem a csőveze—

tékekkel történő szállítás aránya növekedett.

Magyarországon tehát —-— a többi szocialista országhoz hasonlóan —— ma még nem utolsósorban a kapitalizmus által ránkhagyott örökség miatt — a vasúti szállítás aránya az összes szállításban igen magas.

43) A mezőgazdaság fejlettségi szintjére jellemző naturális mutatók

Az ipari naturális mutatókhoz képest a mezőgazdaság technikai ellátottságát tükröző ún. traktor- és műtrágya mutatóban a szocialista országok helyezése lényegesen kedvezőtlenebb. A 3. ábrán a mutatókat illetően Bulgária a 16, illetve 15., Csehszlovákia a 9—9., Magyarország a 14—14., Románia 20—20. és a Szovjetunió a 13., illetve 19. helyen áll.

Amíg tehat a szocialista országok többsége az ipari naturális mutatók fo—

gyasztási szintjét tekintve eléri, illetve megközelíti a fejlett kapitalista orszá—

gokat, addig a mezőgazdaság fejlettségére jellemző mutatókban ma még elma—

radásuk figyelemre méltó.

E kérdés kapcsán nem érdektelen felhívni a figyelmet, hogy amíg az itt vizsgált kapitalista országok többségében az ipari és mezőgazdasági termelés növekedési üteme közötti arány az elmúlt 20—30 éves időszakot tekintve 2:1, 2,5:l között mozgott, addig a szocialista országok többségében ugyanez az arany ennél sokszorta nagyobb volt, Magyarországon például az elmúlt évtizedben meghaladta a Gzl—hez arányt.

A szocialista országok mezőgazdasági termelésének a gyors ütemű ipari fej-—

lődéshez képest viszonylag lassú növekedését értékelve figyelembe kell venni, hogy az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó termelés — bár a szükségletektől el—

maradt —— jelentősen emelkedett, mivel a szocialista országok többségében a mezőgazdaságból más ágazatokba —— elsősorban az iparba _— történő átáramlás lényegesen gyorsabb ütemű volt, mint a kapitalista országokban. Magyarorszá—

gon pél—dául a felszabadulás előtti, hosszú évtizedeken keresztül tartó lassú csök—

kenés után az 1949—től 1964—ig terjedő időszakban az évenkénti csökkenés uteme

— a többi népi demokratikus országhoz hasonlóan —— a kapitalista országok többségében tapasztalt évi 0,5-es csökkenéssel szemben 1 pont volt.

Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának gyors—

ütemű csökkenését előidéző tényezők közül különösképpen az alábbi két tényező figyelemre méltó.

Az egyik tényező abban áll, hogy a felszabadulás előtt a mezőgazdaságban közismerten nagy latens munkaerő—tartalék volt, amelyet eléggé hirtelen ——

néhány év leforgása alatt — felszívott a gyorsan fejlődő szocialista ipar.

984 EHRLICH EVA, A másik főté'nyező a mezőgazdaság szocialista átszervezésében keresendő, amennyiben ez a nagyjelentőségű társadalmi változás bizonyos mértékben meg—- gyorsította az eláramlás folyamatát.

A mezőgazdasági keresők számának gyors ütemű csökkenéséhez hozzájárult—

az is, hogy a kisüzemi formáról a nagyüzemi formára történő áttérés következ- tében a mezőgazdasági keresők köréből az idős keresők —— akik a kisüzemi gaz—

dálkodás körülményei között még mint foglalkoztatottak szerepeltek a statisz—

tikában —— nyugdíjazásuk következtében ,,kiestek" a mezőgazdaságban foglalkoz-_w tatottak számbavételi köréből.

Valószínű, hogy a mezőgazdasági keresőknek az elmúlt években tapasztalt, gyors ütemű átáramlása Magyarországon már a következő években, de még in—

kább a távolabbi jövőben lelassul.

d) A lakosság fogyasztását tükröző naturális mutatók

Az itt szereplő országok közül az állati fehérje fogyasztásában a sorrendet tekintve Csehszlovákia a 10., Magyarország a 11., a Szovjetunió a 12., Bulgária a 15., Románia pedig a 18. helyen áll. Kisebb eltérésekkel, de lényegében hasonló

helyet foglalnak el a szocialista országok a cúkor— és a tejfogyasztás tekinte-—

tében is. - — :. _, ;

Mig ezeknél a tömegfogyasztásra jellemző mutatóknál a szocialista orszá—

gok többsége a 15 kapitalista ország között a középtájon helyezkedik el, addig az értékesebb cikkek fogyasztását, főként az élvezeti célokat szolgáló kávé,

kakaó és tea fogyasztását jelző mutatókat tekintve a szocialista országok —-

Csehszlovákia kivételével —— a sorrendben az utolsó helyeket foglalják el.

A szocialista országok fajlagos élelmiszer—fogyasztási mutatóinak helyérté——

keiben a szocialista országokra jellemző, a kapitalista országokétól eltérő jöve—- delemeloszlásnak a széles néprétegek életszínvonalára gyakorolt kedvező hatása mutatkozik.

*

A vizsgálatba bevont kapitalista országok között a fajlagos újságpapír—fo-—

gyasztást, a telefonok és a személygépkocsik fajlagos számát tekintve a szocia——

lista országok többségének helyértéke kedvezőtlen

Az egy lakosra jutó telefonok száma a szocialista országokban viszonylag—;

alacsony. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a telefon iránti rend- kivül nagy mértékű igény kielégítése elsősorban beruházási okok — kábelháló—

zat, modern, a régieknél nagyobb teljesítményű telefonközpontok létrehozása stb. —, azaz tőkehiány következtében ma még államilag tudatosan várat magára.

A személygépkocsik iránt különösen az utóbbi években jelentkező hatalmas:

keresletet úgyszintén nem tudjuk teljesen kielégíteni. Ez idő szerint a személy——

gépkocsik iránti igények kielégítése talán még sokkal fokozottabb mértékben, mint a telefon esetében akadályokba ütközik. A személygépkocsik számának gyors ütemű növelése ugyanis egyrészt az úthálózat nem jelentéktelen mértékű.

korszerűsítését, másrészt az eddigieknél sokkal nagyobb méretű modern utak építését teszi szükségessé, s emellett a thai állományhoz is kevés szerviz— és benzinkút-hálózat nagymértékű bővítését is igényli.

A fajlagos újságpapír—fogyasztásnak a szocialista országokban tapasztalt viszonylag alacsony értékénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kapi—

talista országokban az újságpapir—fogyasztásból a reklámcélokra fordított meny—' nyiség meglehetősen sokat tesz ki, aminek egy része társadalmi szempontból,

ÖSSZEHASONLI'I'AS NATURALIS MU'I'A'I'ÓZKKAL 985

nyilvánvalóan improduktív—nak tekinthető. A szocialista országokban a rekláme

célokat szolgáló újságpapír az összfogyasztásból csak igen kis részt képvisel.

*

Megpróbáltuk közel sem a teljesség igényével egyrészt bemutatni egyes szo——

cialista országok helyezési sorrendjét a vizsgált kapitalista országok között a, népgazdasági ágaknak többé-kevésbé megfelelő naturális mutatók esetében?

másrészt —— jelenlegi ismereteinknek megfelelően —— rámutatni néhány olyan;

okra, körülményre és azok összetevőire, amelyek szerintünk jelentős befolyást gyakoroltak a szóban forgó mutatókra s szerepük ma sem elhanyagolható.

Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy egy—egy kiragadott (termelési) vagy

akár fogyasztási mutató fajlagos értéke semmiképpen sem alkalmas arra, hogy csupan ezek alapján értékeljük, illetve ítéljük meg valamely szocialista ország-—

nak a világban elfoglalt helyét. Az ittxszereplő naturális mutatók fajlagos fog—'

gyasztási mennyiségeihez fűzött megjegyzések tehát természetesen leegyszerűsí—

tettek, és figyelmen kívül hagynak igen sok objektív körülményt és szubjektív befolyásoló tényezőt, amelyeknek együttes hatása alakítja és formálja a külön-—

böző országokban az egyes termékek fogyasztási szintjét.

Az egyik ilyen talán leglényegesebb tényező, hogy a két országcsoport a társadalmi rendszer tekintetében alapvetően különbözik egymástól. Ennek ha—

tása pedig -—— mint ahogy néhány mutatónál erről már szóltunk is -— nem elha—

nyagolható a különböző termékek fogyasztási szintjének megítélésénél.

A társadalmi rendszerek különbözőségén kivul a vizsgált országok egyedi fogyasztási szintjét számtalan más, természeti, földrajzi és egyéb adottság, szo- kások, hagyományok, sajátosságok is befolyásolják, amelyeknek figyelembevé—

tele rendkívül nehéz, sokoldalú és körültekintő munkát igényel, hiSzen sok esetben számszerűen ki sem fejezhető, igen fontos tényezők sokaságának együt—

tes hatásáról van szó.

Mindezek hangsúlyozása mellett a sokoldalú nemzetközi összehasonlításokw—

ban a különféle, s minél nagyobb számú naturális mutató felhasználása, ezek statikus és dinamikus helyzetének, különösképpen hosszútávú változásának, va—

lamint a naturális mutatók fogyasztási szintjét befolyásoló különféle tényezők-

nek nemzetköm' s országonkénti elemzése számunkra rendkívül fontos. Ezek nélkul egyrészt igen nehéz megismerni a világban lejátszódó gazdasági fejlődési folyamatok tendenciáit és törvényszerűségeit, ezek általános és specifikus voná—

sait, az egyes országok által gazdasági fejlődésük során megtett utat, másrészt tájékozódni afelől, hogy jövőre vonatkozó elképzeléseink milyen feladatot jelen—

tenek, ha azokat olyan országokkal hasonlítjuk össze, amelyek már korábban elérték az általunk ,,megcélzott" gazdasági fejlettségi szintet és annak külön—

böző sokrétű komponensét. Mindezen ismeretek és tapasztalatok lehetőséget

adhatnak számunkra, hogy elkerüljük azokat a hátráltatókat és buktatókat—_

amelyek országaink gazdasági fejlődése előrehaladásának útját manapság keresz—

tezik.

FOBRÁSMUNKÁK

United Nations. Statistical Yearbook. 1961. New York. 1961.

United Nations. Yearbook of International Trade statistics 1961. New York 1962.

Food and Agriculture Organization of the United Nations. Production Yearbook 1961.

Food and Agriculture Organization of the United Nations. Yearbook of Forest Product Sta- tistics. 1962. Roma 1962.

United Nations. Demographic Yearbook 1961. New York. 1961.

United Nations Monthly Bulletin ot statistics. 1959. november. New York. 1959.

United Nations. Bulletin of Housing and Building Statistics for Europe. 1961. Geneva 1962.

A szocialista országok statisztikai évkönyvei.