A villamosenergia cseréjének lehetőségei Közép- és Délkelet-Európa országai között

1226

^SZEMLE

1953. évi adatok szerint —— az Egyesült Al- lamokban elérte a 65, Svédországban a

45, Svájcban a 25, a Német Szövetségi Köztársaságban a 15, Franciaországban a 10 és Olaszországban a 10 százalékot.

A cement ömlesztett szállítása pótlóla-

gos beruházásokként különleges vasúti

vagy közúti járműveket, bunkereket, mérlegeket igényel; ennek ellenében vi- szont a zsákmegtakaritáson felül cement—

megtakarítást és munkaerőmegtakarítást is eredményez.

A cementgyárak nagy problémája a portalanítás. A nagy mennyiségben el-

szálló cementpor lényegesen rontja a ce—

mentgyári munkakörülményeket,

gépeknek, anyagi veszteséget okoz a

gyárnak és kellemetlen a gyárak környe-

zetének. A portalanításra használt ciklo—

nok mellett a modern nagy külföldi gyá—

rakban elektromos szűrőket használnak,

melyek a porveszteséget 10—15 száza—

lékról néhány tized százalékra csökken—

tik. A szűrők azonban költségesek, és e' ért egyelőre csak nagy gyárakban hasz- nálatosak. A cementgyárakhoz általában nagy kőbányák tartoznak. Minden or—

szágban —- nálunk is — törekszenek ezek—

nek a teljes gépesítésére, automatizálá—

sára.

Az építőipar igényeinek megfelelően a cementipar különleges cementeket is

gyárt. Ezek közül egyeseket: a díszítő

munkákhoz szükséges fehér cementet, a

vegyi hatásoknak ellenálló cementet, a

nagy kezdőszilárdságú cementet kisebb mennyiségben nálunk is gyártják. Bizo—

nyos anyagok bekeverése a beton tulaj-

donságait előnyösen fokozhatja. így állít—

árt a*

hatók elő légbuborék tartalmú betonok

stb.

A cementipar számos egyéb technikai fejlesztési kérdésének tárgyalása e cikk

kereteit túlhaladja. '

*

A cementtermelés fejlődési adatai a cementipar nagy jelentőségét mutatják.

A cementtermelés az elmúlt években a kapitalista országokban is növekedett, de 1957—ben a legnagyobb kapitalista orSzá-

gokban (Egyesült Államok, Anglia, Né- met Szövetségi Köztársaság) visszaesés

következett be. A szocialista tábor orszá—

gaiban viszont (Magyarország kivételé- vel) töretlen emelkedési irányzat mutat-—

kozik. Magyarország cementtermelése az elmúlt négy év során nem fejlődött meg- felelően. A cementtermelés növelése te—

rén mutatkozó lemaradást —-— különös te- kintettel az építési igények várható gyors növekedésére —— feltétlenül fel kell szá—

molni. A cementtermelés világszerte ta—

pasztalható műszaki fejlődése is megkö—

veteli, hogy fokozott figyelemmel legyünk a cementipar fejlesztésére.

IRODALOM

Európai Gazdasági Bizottság jelentése az 1954.

évi európai lakásépitésról.

Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1956.

Andrzej Brzeski: Zestawienie wazniejszych wskaznikév pluanov wielwoletnich w krajaeh Socialis—

iycznych. Investycje i Budownictwo 1956. évi 11. sz.

L. Leoniyeu: A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésé- nek fokozódása. (Anyag- ós Adatszolgáltatás. 1966.

június.) Z. Loninov:

promüslennoszti 1956. évi ll. sz.

Pers zpek tivü SzSzSzR.

cementnoj Ékonomíki . razvitija

Voproszü

Dr. Sebestyén Gyula

A Villamosenergia cseréjének lehetőségei

Közép— és Délkelet-Európa országai között*

Az ENSz Európai Gazdasági Bizottsá- gának egyik albizottsága a villamosener—

giabizottság, amely az európai villamos—

energia—termelés, —külkereskedelem stb.

kérdéseivel foglalkozik. A villamosener- gia—bizottság egyik fő feladatának tekinti

—— a maga keretein belül -—— a villamos—

?" Az Európai Gazdasági Bizottság által össze—

állított ..Possibilitles of Electric Power Exchanges between the Countries ni Central and South Eastern Enrope** (Genf, 1958) c. tanulmány ismertetése.

energia transzferálásának fejlesztését az

európai országok között. Ezt a célt szol—

gálja az alábbiakban ismertetett tanul—

mány is, amely tiz egymással határos kö-

zép— és délkelet—európai országban (Albá—

nia, Bulgária, Csehszlovákia, Görögor- szág, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyar-

ország, Német Demokratikus Köztársa—

ság, Románia, Törökország) vizsgálja a villamosenergia cseréjének lehetőségeit.

A kérdés tárgyalásakor a jelentés olyan

SZEMLE

statisztikai adatokra és információkra támaszkodik, amelyeket egyrészt az illető országok kormányzati szervei közöltek az

EGB villamosenergia-bizottságával, más-

részt amelyek a villamosenergia-bizott-

ság tizenötödik ülésén (Genf, 1957. októ—

ber 10—12) hangzottak el.

Az összeállítás ismertetését az teszi in- dokolttá, hogy számos Magyarország szempontjából is érdekes adatot közöl, és több fontos problémát vet fel. A problé- mák egy része azonban, például a szo—

cialista és kapitalista országok közötti villamosenergia—csere lehetősége, a jelen- legi világpolitikai helyzetben inkább csak elvi jellegű kérdésfelvetésnek tűnik.

A tanulmány ismertetése során — ér—

tékelés nélkül —- csupán az összeállítás—

ban szereplő fontosabb kérdésekkel és megállapításokkal foglalkozunk.

*

A tanulmány szerzői az összeállítás be-

vezető részében hangsúlyozzák a villa—

mosenergia cseréjének fontosságát a je—

lenlegi gazdasági viszonyok között. Az atomenergia ugyanis —— bár igen nagy

reményekkel kecsegtet a jövőben —— csak

fokozatosan épül be az európai villamos—

energia—termelés rendszerébe, és csak mintegy 10—15 év múlva várható, hogy valóban jelentős szerepet fog betölteni ezen a téren. ,,Addig azonban — írja a

jelentés —— állandóan növekvő egyenlőt—

lenség lesz az adott, egymástól legtöbb-

nyire csak politikai határral elválasztott országok között, amely országok egy ré-

sze növekvő energiahiánnyal küzd, míg

más országok természetes energiaforrásai

kiaknázatlanok maradnak."1 Ezt az egyen—

lőtlenséget hivatott a villamosenergia cseréje az adott lehetőségekhez képest

kiegyenlíteni.

A tanulmány a továbbiak során az

alábbi fő kérdésekkel foglalkozik: az ösz—

szeállításban szereplő országok energia—

forrásai, az egyes országok energiaterme- lése, a Szovjetunió és a népi demokra—

tikus országok közötti energiakülkereske—

delem, a tanulmányban szereplő országok villamosenergia—helyzete (ezenbelül az

egyes országok közötti hálózati összeköt—

tetés), végül az összeállításban szereplő országok energiakilátásai.

1 Ismertetem tanulmány 1. old.

,az energiává való átalakítás

1227

,

1. AZ ÖSSZEÁLLlTÁSBAN SZEREP'LÖ ORSZAGOK ENERGIAFORRÁSAI

A tanulmány közzéteszi a tíz ország

energiaforrásait kilowattórában kifejezve,

fajták szerinti részletezésben és össze—

sítve. Növeli az egyébként is rendkívül érdekes adatok értékét, hogy az energia—

források eszmei kalóriaértékén kívül sze-

repel egylreálisabb érték is, amely szá-

mításba veszi a fűtőanyagok energiává való átalakításakor bekövetkezett veszte—

séget?

A közölt adatok bemutatják Lengyel—

ország hatalmas szénvagyonát (1 169 750 milliárd kWó), Románia jelentős ásvány—

olaj és földgázkészletét (960 milliárd, il—

letve 2608 milliárd kWó), Törökország,

Jugoszlávia és Románia számottevő Vízi-

energia—potenciálját (évi 90 milliárd, 67 milliárd, illetve 27 milliárd kWó). A 10 ország közül messze kiemelkedően Len—

gyelország összenergiakészlete a legna—

gyobb (1 182 782 milliárd kWó, összkaló—

riaértékben kifejezve), utána Jugoszlávia (137 006 milliárd kWó) és Törökország

(102794 milliárd kWó), majd Csehszlo- vákia (91 294 milliárd kWó), aNémet De—

mokratikus Köztársaság (79 400 milliárd kWó), Románia (36 970 milliárd kWó), Bulgária (15 620 milliárd kWó), Görögor—

szág (12 500 milliárd kWó), Magyarország (11949 milliárd kWó) és Albánia (5036 milliárd kWó) következik.

A: egy főre jutó ősszenergíakészlel az egyes országokban

(összkalúria—értékben)

Ország Ezer kilowatlőra

Lengyelország ... 43131 Jugoszlávia ... 7 807 Csehszlovákia ... 6 975!

Német Demokratikus Köztársaság 4 453 Törökország ... 4 264 Albánia ... 3 613 Románia ... 2 114 Bulgária ... 2 069 Görögország ... 1 568 Magyarország ... 1 202

2 Az energiaforrások átszámítása természetes m—értc'kegységről összkalória—értékre az alábbi kulcs szerint történt: kőszén : SJ) kNVóx/kg, barnaszén és lignit : 2,5 kWóu/kg, földgáz —— 1056 kWó/ma, folyékony íűtőanyagok : 12,0 kWów/kg. Az a szá- mítás, amely tekintetbe veszi a fűtőanyatgok ener—

giává való átalakításakor bekövetkezett veszteséget,

75 százalékos átlagos energiaveszteség feltételezésen, vagyis 25 százalékos haiékonyságon alapul. így például 1 kg kőszén :: 8,0 kWówl'kg, feltételezve a fűlőanyagok 25 százalékos átlagos hatékonyságát során: 1 kg kő—

szén ? 2,0 kWó/kg.

1228 ^SZEMLE

::

Igen érdekes adatokba enged bepillan—

tást az a csoportosítás, amely az egy főre

jutó energiafajtákat (szilárd fűtőanyagok,

ásványolaj és földgáz, vízienergia) osz—

tályozza négy nagyságcsoport (5000 kWó

és ennél több, 5000—1250 kWó, 1250—250 kWó és 250 kWó-nál kevesebb) szerint. A szilárd fűtőanyagok egy főre jutó kész—

lete— terén csupán Lengyelország tartozik

az első és a Német Demokratikus Köz—

társaság és Csehszlovákia a második nagyságcsoportba, az egy főre jutó ás—

ványolaj és földgázkészlet tekintetében Románia és Albánia tartozik az első és Magyarország és Jugoszlávia sorolható a

második kategóriába, míg az egy főre

jutó vízienergia—készlet területén a tíz or- szág közül egy sem éri el az első csopor—

tot, a második csoportba viszont öt or-

szág is (Bulgária, Románia, Albánia, Tö—

rökország és Jugoszlávia) tartozik.

Érdeklődésre tarthat számot és újszerű

az összeállításnak az a táblája, amely azt mutatja be, hogy, ha a fűtőanyagok ter—

melését az 1953. évi szinvonalon folytat—

nák, akkor hány évi termelés fedezhető a készletekből.

Az összeállításban szereplő országok hasznosítható energiaforrásai

Szilárd fűtő—

anyagforrások, Hasznositható mint az 1953. vlzienergia-

évi termelés termelés többszörösei

a vizi-

, energia-

O á forrá—

TSZ 3 egy főre sok

bargia— jutó haszno—

sz 11 mennyl- sításá-

kőszén és sége nak lignit. (kiló— foka

wattóra) 1955—

ben (száza-

lék)

Jugoszlávia ... 250 1600 3790 3,0

Törökország .. . . 410 170 8740 0,1

Albánia . . . . . . 3580 1,0

Románia . 120 570 " 1550 1,0

Bulgária 235 180 1470 5,8

Csehszlovák 295 365 920 16,0

Görögország . . —— 4550 535 6,0

Lengyelország . . . 1520 5350 490 5,0

Magyarország . . . . 170' 128' 206 2,0 Német Demokra-

tikus Köztársa-

ság ... 61 17 6 112 18,0

* A termelési adatok 1955. éviek.

Megjegyzés: Az országok -— az ismertetett tanul- mányhoz hasonlóan —— az egy főre jutó hasznosit- ható vizienergia—termelés nagyságrendjében szere- pelnek.

Ha változatlannak tételeznénk fel a

széntermelést —— ami természetesen fiktív

jellegű feltételezés —-—-, Lengyelország kő—

szénvagyona 1520, Törökország kőszén—

készlete 410 évig lenne elegendő, a ma—

gyar kőszéntartalékok azonban csak 170,

a román készletek 120, a Német Demok—

ratikus Köztársaság tartalékai pedig

mindössze 61 évig tudnák fedezni az adott esetben a kőszéntermelést. A barna—

szén- és lignitkészletek Lengyelországban 5350, Görögországban 4550, Jugoszláviá—

ban 1600 évig, Bulgáriában, a Német De—

mokratikus Köztársaságban és Török—

országban csak 170—180, Magyarorszá—

gon pedig csupán 126 évig lennének ele—

gendők az 1953. évi, illetve 1955. évi ter—

melesi szint változatlanul tartása eseté—

ben a termelés fedezésére.

A hasznosítható Vízienergia-termelés

egy főre jutó mennyisége terén igen szé- les a skála a tíz országot tekintve (3790 kWó — 112 kWó), és igen nagyok a kü—

lönbségek a vízienergia—források haszno- sítása tekintetében is az egyes országok között (például Törökország vízienergia- potenciálja 1955—ben csak 0,1 százalékban

volt hasznosítva, Jugoszláviában a vízi- energia-források hasznosításának foka ugyanakkor 3, a Német Demokratikus Köztársaságban 13, Csehszlovákiában 16 százalék volt).

2. AZ EGYES ORSZÁGOK ENERGIATERMELÉSE

A tanulmány az országok energiater-

meléséről -— az energiaforrásokhoz ha—

sonlóan —— ugyancsak az összkalória-ér—

ték és a 25 százalékos hatásfok alapján.

számítva közöl adatokat. A 10 ország kö-

* zül a legtöbb energiát a rendkívül gaz—

dag energiaforrásokkal rendelkező Len-

gyelország termeli (1955-ben 783,3 mil- liárd kWó, összkalória—értékben kifejez—

ve; ennek 98 százaléka szilárd fűtő- anyagból nyert energia), utána a Német Demokratikus Köztársaság (523,3 milliárd kWó; csaknem kizárólag szilárd fűtő—

anyagból származó energia) következik.

(Említésre méltó, hogy az energiaforrá—

sok gazdagsága terén a Német Demokra—

tikus Köztársaság csak az ötödik helyen

szerepelt). A harmadik helyet Csehszlo-

vákia (284,3 milliárd kWó), a negyedik

helyet Románia (1863 milliárd kWó), az

ötödiket Magyarország (95,4 milliárd

kWó) foglalja el az energiatermelésben.

SZEMLE

1229

(A Német Demokratikus Köztársasághoz hasonlóan, a két utóbbi országnál is meg kell jegyezni, hogy az energiaforrások nagysága szerinti összeállításban Romá—

nia csak a hatodik, Magyarország csupán a kilencedik helyen szerepelt.)

Az egy főre jutó összenergia—termelés (összkalória-értékben kifejezve) a Német

Demokratikus Köztársaságban a legma- gasabb (1955-ben 29 200 kWó), utána Len—

gyelország (28 600 kWó), Csehszlovákia (21500 kWó), Románia (10 600 kWó) és

Magyarország (9700 kWó) következik.

A szilárd fűtőanyagok termelésében (összkalória—érték alapján számítva) az első három helyet Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlo—

vákia foglalja el, a folyékony fűtőanya-

gok és a földgáz termelése egyedül Ro- mániában jelentős, számottevő vízienerf gia—termeléssel pedig Jugoszlávia és

Csehszlovákia rendelkezik.

Megjegyezzük, hogy a tanulmányt ki—

egészíti egy függelék is, amely természe—

tes mértékegységben mérve közli az ener- giaforrások és az energiatermelés nagy—

ságát az egyes országokban, továbbá egy,

inkább az energetikai szakemberek szá—

mára érdekes összeállítást tesz közzé az

illető országok erőműveiről.

s. A SZOVJETUNIÓ

És A NÉPI DEMOKRATIKUS OBSZÁGOK KÖZÖTTI ENERGIAKULKERESKEDELEM

A tanulmány táblázatos formában köz-

zéteszi, hogy a jelentésben szereplő or—

szágok közül a népi demokratikus orszá-

gok milyen energiafajtákkal, fűtőanya- gokkal stb. bonyolítanak le egymás kö- zött külkereskedelmet, kiegészítve az or- szágok körét — érdekesség szempontjá—

ból -— a Szovjetunióval, és kibővítve az

áruk körét az alumíniummal, mint olyan fémmel, amelynek előállítása rendkívül

sok villamosenergiát igényel.

Az exportáló országok közül kiemel—

kedik Lengyelország, amely Csehszlová- kiába, a Német Demokratikus Köztársa—

ságba, Magyarországra, Romániába és a

Szovjetunióba szállít szenet, kokszot, vil—

lamosenergiát, Románia, amely vala—

mennyi európai népi demokratikus or—

szágba és a Szovjetunióba exportál ás—

ványolajipari termékeket és Bulgáriába

villamosenergiát, továbbá a Szovjetunió, amely Csehszlovákiába, a Német Demok—

ratikus Köztársaságba, Magyarországra, 7 Statisztikai Szemle

Lengyelországba és Romániába szállít ás—

ványolajipari termékeket, kokszot és alu—

miniumot.

Bulgária a felsorolt országok közül

négy államból importál ásványolajipari

termékeket és villamosenergiát, és szin—.

tén négy országból importál a Német Demokratikus Köztársaság és Magyaror-

szág ásványolajipari termékeket, kok—

szot, szenet, villamosenergiát.

4. A TANULMÁNYBAN SZEREPLo ORSZÁGOK VILLAMOSENERGlA-HELYZETE

A tanulmány szerzői az egyes országok villamosenergia-helyzetét a villamosener—

gia—fogyasztás és —termelés, továbbá a villamosenergia transzferálásának szem—

szögéből vizsgálják.

A villamosenergia—fogyasztás évről évre

jelentősen növekszik az emlitett közép—

és délkelet-európai országokban. 1938 és 1955 között Csehszlovákia nettó villamos—

energia—fogyasztása több, mint háromszo—

rosára, Lengyelországé több, mint négy és

félszeresére, Magyarországé és Törökor—

szágé több, mint négyszeresére, Romá—

niáé és Jugoszláviáé három és félszere—

sére, Görögországé csaknem négyszere—

sére, Bulgáriáé 1938 és 1953 között több, mint hatszorosára emelkedett. Albánia

villamosenergia—fogyasztása —— bár meny—

nyiségileg kicsi —— szintén többszörösére növekedett.

1951 és 1955 között a villamosenergia—

fogyasztás évi átlagos növekedése a Né—

met Demokratikus Köztársaság (7,7 szá—

zalék) és Csehszlovákia (9,2 százalék) ki- vételével meghaladta a tíz százalékot, sőt Albániában csaknem 28 százalék volt. A

villamosenergia—fogyasztás színvonala

ezen országok többségében az európai át- lag (1955-ben 970 kWó) alatt van. A Né—

met Demokratikus Köztársaság és Cseh—

szlovákia egy főre jutó bruttó villamos—

energia—fogyasztása jóval fölötte volt 1955-ben az európai átlagnak (1500, illet—

ve 1130 kWó), Lengyelországban azonban csak 600, Magyarországon 530, Bulgáriá-

ban 280, Romániában 250, Jugoszláviá—

ban 240, Görögországban 170, Törökor-

szágban 65, Albániában 60 kilowattóra volt 1955-ben az egy főre jutó bruttó vil—

lamosenergia—fogyasztás.

Az alábbi adatok a 10 ország erőművei—

nek kapacitásáról és bruttó villamos—

energia-termeléséről adnak képet.

,]?!

1230 ^Szeme

Az erőművek kapacitása és a bruttó villamosenergia-termelés a közép- és délkelet—európai országokban Az erőművek Bruttó villamosenergiaétermelés"

maximális meglevő

kapacitása (MW) 1960

Ország megne-,, 1960 Megnevezés 1938. 1955. 1956. (terv)

vezése 1938. 1955. (terv) ,

évben évben

Albánia összes . 31 millió kWó 44 795 .5 5

vizi . 6 vízienergia (%) 37 .

évi növekedés (%) . 41 .

Bulgária. Összes 85 423 millió kWó 2325 2 072 2 393

vizi 44 144 vízienergia (%) 600 34 , 32

évi növekedés (%) . 19_ 16

Görögország összes 196 897 285 millió kWó 427 1 391 1 596

vizi 14 58 215 vízlenergia (%) 6 24 33

* évi növekedés (%) . 19 15 .

Magyarország! összes . 807 1274 millió kWó 1 399 5 428 5 201 7 600

vizi . 8 19 vizimergia (%) 1 a 1 1 , .

_. évi növekedés (%) . 13 —-4 .

Lengyelország összes 38612 6265 millió kWó 17 744 19 570 28 200

vizi 2352 546 vízienergia (%) 4 4 9

évi növekedés (%) . 15 ' 9 _ .

Románia összes 501 ; 1220 1980 millió kWó 1 130 4 340 4 930 89004

vizi 48 100 300 vizienergia (%) 13 7 6 12

évi növekedés (%) . 16 14

Csehszlovákia!!! ősszes 3979 63154 millió kWó 4 052 14 970 16 601

vizi 607 . vizienergia (%) 12 13 11

évi növekedés (%) . 10 10

Törökország összes 594 millió kWó 312 1 568 1 785

vizi 88 vizienergla (%) . 5 8

évi növekedés (%) . 12 14

Jngoazlávia összes 1096 millió kWó 1 1737 4 340 5 047

vizi 610 vizienergia (%) 48 60 57

évi növekedés (%) . 26 16 .

Német Demokra- ősszes 5036 7600 millió kWó 14 0008 28 695 31 186 41 500

tikns Köztár- vizi 113 281 vizienergia (%) . 1 1,5 2

saság

évi növekedés (%) 10 "5 .

llannár l-i adatok. Tényleges kapacitás.

' Az 500 kilowattnál kisebb beépitett kapacitással rendelkező ipari létesítmények nélkül,

! Beépített kapacitás,

* Becslés.

Ami a közép— és délkelet—európai or—

szágok, valamint a velük szomszédos egyéb országok közötti hálózati összeköt—

tetés kérdését illeti, a tanulmány rámu—

tat arra, hogy ez a kapcsolat ma még ko-

rántsem tekinthető széleskörűnek. Az

összeállításban közölt adatok tanúsága szerint az egyes országok közül Csehszlo—

vákiának három országgal (Magyaror- szág, Lengyelország, Ausztria), Jugosz—

láviának két országgal (Ausztria, Olasz—

ország), a Német Demokratikus Köztár-

saságnak Lengyelországgal és a Német

Szövetségi Köztársasággal, Lengyelország-

nak a Német Demokratikus Köztársaság—

gal és Csehszlovákiával, Magyarország—

nak Csehszlovákiával és Ausztriával,

Bulgáriának Romániával van hálózati

összeköttetése. A legközelebbi években várható néhány új vonal üzembehelye—

zese.

5 Nettó termelés.

a Csak a közhasznú üzemek termelése.

" 1939.

' 1936.

Kicsi az ezeken a vonalakon átvitt vil- lamosenergia mennyisége is. A transzfe—

rált energia legjelentősebb tétele 1956-ban

az a kb. 330 millió kilowattóra villamos—-

energia mennyiség volt, amit Cseh—

szlovákia exportált Magyarországnak, to-

vábbá a Lengyelország által a Német Demokratikus Köztársaságból importált 252 millió kilowattóra villamosenergia.

Említésre méltó még, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Német Szö—

vetségi Köztársaságból szintén 1956-ban 103 millió kilowattóra áramot importált.

5 Az EGYES ORSZÁGOK ENERGIAKILATASAI A JOWiBEN

E probléma tárgyalásakor ,a szerzők a

tanulmányban szereplő országok energia- kilátásait vizsgálják az elkövetkező 15——

20 évben, anélkül, hogy tekintetbe veti;—

nék a nukleáris energiából eredő lehető-

ségeket.

SZEMLE

1231

Albánia. Az albán kőszén— és barna—

szénkészletek nagysága nem ismeretes;

jelenleg geológiai kutatasok folynak a

szénvagyon felderítésére. Eltekintve az ásványolajkészletektől, amelynek termé—

kei exportcikkek, Albánia fő energiafor- rása a vízienergia, amelyből az ország

nagyságához mérten bőven áll rendelke-

zésre (évi 5 milliárd kWó, azaz 3580 kWó egy főre számítva). A vízienergia—bőség—

ből —— amelynek még csak egy töredéke

van hasznosítva —— következik, hogy meg—

felelő hálózat kiépítése esetén Albánia

rendszeresen szállíthatna villamosener—

giát a vele szomszédos országoknak.

Bulgária. Az ország szénkészletei ki—

csik, Bulgária fő energiaforrása — Albá- niához hasonlóan —— a meglehetősen ma-

gas vízienergia-potenciál (évi 11 milliárd kWó; 1470 kWó egy lakosra számítva), amelynek mintegy 6 százaléka van hasz—

nosítva. Bulgária nagyrészt önellátó vil—

lamosenergiából (csekély mennyiségű ára- mot importált Romániából 1956—ban), és várható, hogy a jövőben is fedezni tudja növekvő villamosenergia—fogyasztását.

Csehszlovákia egy főre eső Villamos- energia—fogyasztása (1130 kWó 1955—ben) egyike a legmagasabbaknak a tíz ország közül. Az ország jelentős kőszén— és kü-

lönösen jelentős barnaszénkészletekkel

rendelkezik. A vízienergia—potenciál azonban eléggé alacsony (évi 12 milliárd

kWó, vagyis 920 kWó egy főre számítva);

a vízienergia-potenciál 16 százaléka hasz—

nosítva van. A csehszlovák hálózat ösz—

szeköttetésben van a szomszédos orszá—

gokkal és Csehszlovákia jelentős meny—

nyiségű energiát szállít külföldre, főleg

Magyarországra. Tervbevették az Auszt—

riával folytatott villamosenergia-külke—

reskedelem fejlesztését is.

Görögország nagy bamaszéntartalékok—

kal és mérsékelt vízienergia-potenciállal (évi 5 milliárd kWó, egy főre számítva 535 kWó) rendelkezik, amely azonban még alig tekinthető kihasználtnak. Gö—

rögország a jövőben számbajöhet, mint villamosenergia-exportőr, azonban csak akkor, ha külföldi segítséget kap a villa—

mOSenergia—exporthoz szükséges erőmű- vek és hálózat kiépítéséhez, mivel ennek költségeit saját forrásokból nem tudja

fedezni. Jelenleg Görögország nem áll hálózati összeköttetésben a vele szomszé—

7!

dos országokkal, de szerződést kötött Ju—

goszláviával a hálózati összeköttetés kér—

désének együttes tanulmányozására.

Magyarország rendkívül kicsi energia—

készlettel rendelkezik; ennek nagyrésze

barnaszén. A vízienergia—potenciál ——

amelynek fő forrása a Duna —— csupán évi 2 milliárd kilowattórát tesz ki (mind—

össze 206 kilowattórát egy lakosra szá—

mítva). Tárgyalások folynak Csehszlová—

kiával vízierőmű építéséről a Dunának

Csehszlovákiával közös szakaszán.

Magyarország energiakilátásait illetően

a tanulmány szerzőinek az a véleménye,

hogy az egyre növekvő ipari energiaszük—

séglet és különösen az annyira energia—

igényes alumíniumipar fejlesztése folytán

—— figyelembe véve a csekély forrásokat

—— az országnak a jövőben a jelenleginél több, különböző típusú energiát kell majd importálnia.

Lengyelország rendelkezik vízienergía—

tartalékokkal (évi 12 milliárd kWó), azonban az orszag fő energiaforrása a kőszén és a barnaszén. (A figyelemre—

méltó lengyel szénvagyonról már koráb—

ban említés történt.) A szénvagyon to—

vábbi kiaknázása lehetővé tenné a szén- export növelését és a villamosenergia ex—

portálását. (A villamosenergia-csere je- lenlegi színvonala Lengyelország és a vele szomszédos országok között viszony- lag alacsony.)

A tanulmány igen nagy jelentőséget

tulajdonít a jelenleg nem nagy (kb. évi 6

millió tonnás) barnaszéntermelés fejlesz- tésének, mert ez helyettesíthetné a kő—

szenet. A szerzők véleménye szerint a lengyelországi barnaszéntermelés tonnán—

ként háromszor-négyszer kevesebb tőke—

befektetést igényel, mint a kőszénter—

melés, és a barnaszénbányászatnál hasz—

nálatos külszíni fejtés csak feleannyi időbe telik, mint a földalatti szénbányá—

szat.

Románia igen nagy vízienergia—poten- ciállal rendelkezik (évi 27 milliárd kWó,

azaz 1250 kWó egy főre számítva), amely—

nek még csak egy százaléka van haszno—

sítva. Ennek a potenciálnak nagy része a

Duna vaskapui szakaszán van, amely Ju—

goszláviával közös. A Duna közös szaka—

szának fejlesztésére vonatkozóan a két ország között tárgyalások folytak.

A vízienergián kívül Romániának igen

jelentős szén—, főként bamaszénvagyona

1232

^SZEMLE

van. Ehhez járulnak még az ásványolaj- és földgázforrások.

Lengyelországhoz hasonlóan, Románia

energiakilátásai is igen kedvezők.

Törökországnak kevés szene, de igen

nagy vízienergia—potenciálja van (évi 90

milliárd kWó; 3740 kWó egy főre szá—

mítva). Nincs hálózati összeköttetésben a szomszédos országokkal, Mivel víziener-

gizi—forrásai főleg az ország keleti részén

összpontosulnak, a tanulmány szerzői azt

tartanák ésszerűnek, ha Törökország kelet

felé törekedne villamosenergiát expor—

tálni.

Német Demokratikus Köztársaság. A

tíz ország közül a Német Demokratikus Köztársaságban a legmagasabb az egy főre jutó villamosenergia—fogyasztás. Az ország barnaszén—előfordulásai korláto- zottak, és alacsony a vízienergia-poten—

ciál is (évi 2 milliárd kWó; egy főre szá—

mítva csupán 112 kWó.) A Német De- mokratikus Köztársaságnak ezért előre-

láhatólag mind nagyobb energiabehoza- talra lesz szüksége.

Jugoszlávia gazdag energiaforrásokkal rendelkezik. Jelentős a szénvagyona, és

ami még fontosabbzaz ország vízienergia-

potenciálja évi 67 milliárd kWó (3790

kWó egy főre számítva). Jugoszlávia nem tudja azonban energiaforrásait saját erő—

ből hasznosítani, és ezért kooperációs be'—

ruházám programot dolgoztak ki. Az ún.

,,Jugolexport-program" keretében Jugosz—

láviában vízierőművek épülnek, külföldre

szállítandó áram termelésére.

*

A tanulmány konklúzióként megálla——

pitja, hogy bár a tíz ország között igen nagyok az eltérések a népsűrűség, az energiaforrások gazdagsága és az egy főre jutó energiafogyasztás terén, az országok azonban megegyeznek abban, hogy a villamosenergia—fogyasztás növekedésének

üteme rendkívül gyors. Az egyes orszá- gok villamosenergia—hálózata között gya—

korlatilag alig van összeköttetés; azaz

jelentéktelen a villamosenergia—külkeres—

kedelem.

A szerzők rámutatnak arra, hogy az el-

következő 10—15 évben, amíg az atom-

energiának még nem lesz jelentősebb

szerepe a villamosenergia-termelésben, a villamosenergia cseréje kedvezőbb hely—

zetet teremthet a jelentésben szereplő

országokban. *

Kármán Tamásné

Hozzászólás KolaCsek András—dr. Markos Béla:

,,Az idegenforgalmi statisztika időszerű problémái"

című cikkéhez

A Statisztikai Szemle 1958. évi júliusi

számában cikk jelent meg az idegenfor—

galmi statisztikáról. Örömmel vettük, hogy a statisztikának ez az ága is helyet kapott

a folyóirat hasábjain. Egy Ország idegen—

forgalma mind népmozgalmi, mind gazda—

ságpolitikai szempontból igen fontos ,té—

nyező. Az idegenforgalom statisztikai ada- * tainak vizsgálata és mélyreható elemzése

támpontot ad az idevágó gazdasági és pro—

pagandisztikus intézkedésekre. Az idegen—

forgalmi statisztikában — amint a szerzők

is megemlítik —— mind a fogalmak defini—

álásában. mind az adatgyűjtési rendszer—

ben még sok a bizonytalanság, a nem pon-

tosan körülhatárolt fogalmazás, és ennek következtében nagyon nehéz országok közötti összehasonlítást végezni. Igen gyakran még egy országon belül sem le—

het különböző évek adatait összevetni, mert vagy a csoportosítások nem azono—

sak, vagy a körülmények annyira meg—

változtak, hogy még egységes kiinduló—

pont sincs. Ha ezek egyeztetése nem tör-

ténik meg, akkor a levont következtetések hamisak és félrevezetők lesznek. Éppen a

kérdés fontosságára való tekintettel szük-

ségesnek tartjuk a cikkhez hozzászólni:

egyes részeit kiegészíteni, másokat helyes—:

biteni, hogy ezzel is előbbre vigyük ide—

genforgalmunk fejlesztését.

A cikk bevezető részében a szerzők

általános megállapításokat tesznek a kül-

földiek és a belföldiek idegenforgalmáról.

A felsorolt megállapítások igen fontosak

és nélkülözhetetlenek az idegenforgalom

megértéséhez. Vitatható gyakorlati szemé

pontból azonban az a megállapítás: ,,A