Hyrenius,H.–Adolfssen,I.: Egy termékenységi szimulációs modell

440

Szerző a legközelebbi feladatot ab-

STATISZ'I'HCAI IRODALW ÉGYELÖYÁ

meg kell teremteni a naturális mérle-—

ban látja, hogy tovább kell javítani a gek értékbeni feldolgozásának lehető-Av mérleg összeállításának módszereit, bő— ségét.

víteni kell nomenklatúráját, és végül (Ism.: Újlaki Lászlóné)

DEMOGRÁFIA

HYRENIUS, H. -——— ADOLFSSEN, I.:

EGY TERMÉKENYSÉGI SZIMULÁCIÓS MODEL—L

(A !ertility simulation model.) Göteborg.

1064. Demograpnic Institute, University of Gö- teborg. 31 p.

Az utóbbi években egyre inkább a demográfiai kutatások középpontjába kerülnek a termékenység folyamatának egzakt — modellszerű — leírási lehe—

tőségei. A kísérletek egynémelyike csu—

pán az emberi tevékenységre vonatkozó adatok külső törvényszerűségeit próbálja megragadni, ezzel is hathatós segítsé—

get nyújtva az elméleti és alkalmazott

demográfia számára. Mások, mind a göteborgi Demográfiai Intézet kutatói—

nak jelen kisérlete is, a jelenség belső struktúrájából kiindulva igyekszik ki—

hámozni a termékenység törvényszerű—

ségeit. Az ilyen próbálkozások, ha nem is azonnal vezetnek pontos eredmé—

nyekre vagy közvetlen gyakorlati fel- használásuk egyelőre nehezebben is realizálható, mindenképpen jelentős hozzájárulást jelentenek a demográfia elméletének kiszélesítéséhez, a későbbi hatásosabb alkalmazások előkészítésé—

hez.

Szerző munkájában a nők reproduk- ciós folyamatának szimulációs demog—

ráfiai modelljét próbálják megszerkesz- teni egy sor egyszerűsítő feltételezés mel—

let. A modell abban az értelemben mikro-típusú, hogy egyes nők termékeny- ségi történetét számos valószínűségi függ—

vény és eloszlás, valamint a függvények mint ,,operátorok" felhasználására szol—

gáló véletlen mintavételi számok által jellemzett többszörös sztochasztikus fo- lyamatok alakjában állítja elő. A neve—

zett függvények akár formulák, akár táblázatok formájában lehetnek meg—

adva. Egy nő reprodukciós történetének teljes leírása és elemzése természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha minden reprodukciós esemény és a kü- lönböző reprodukciós állapotokban eltöl- tött minden periódus tisztán megfigyel- hető és mérhető. Sajnos e feltétel nem minden esetben teljesül, hisZen például a fogamzás csupán egy bizonyos lappan- gási idő után figyelhető meg. Másrész—

ről például az abortuszok pontosan meg-'- íigyelhetők és a klinikai anyagokban—:

rögzítve is vannak. Ezért a modell meg—

szerkesztéséhez különböző sokaságokra vonatkozó különböző minőségű kiindu—A lási adatokkal kell kísérletezni, és ezek közül kell kiválasztani a legalkalmasab—

bakat. Szerzőknek megfelelő adatok álw lattak rendelkezésükre a svéd kórházi nyilvántartások alapján.

A munka vázolja a modellben figye-—

lembe vett reprodukciós állapotokat és—

eseményeket és az ezek segítségével szer—

kesztett ún. ,,folyamat vázlatot". Rész——

letesen vizsgálja az állapotok és esemé—

nyek jellemzőit és a felhasználható emu pirikus adatokat (például az abortuszok gyakoriságát, a terhesség időtartamának, eloszlását, a szülészeti eseményeket ko'——

vető sterilitás időtartamának eloszlását stb.),

A modell ellenőrzéséhez a kiindulási adatok néhány kombinációjával végzett;

szimulációs sorozatokat képeznek. Bár a' sorozatokba csupán kevésszámú nő ju- tott, a számítások helyenként biztatót eredményeket adtak, helyenként pedig, rávilágítottak a további kísérletekhez szükséges numerikus változtatásokra. A modell azonban mindenképpen kellően rugalmasnak mutatkozott.

Végül szerzők felhívják a figyelmet a jövő kutatásai előtt álló feladatokra, Ezek részben a kiindulási adatok preci—

zírozásával, részben a modell további bő—

vítésével kapcsolatosak. Szerzők remé- lik, hogy kísérletük egy kidolgozásra ke—

rülő általános demográfiai modell alap—f jául szolgál majd. E modell további vizs- gálataitól a szülészeti események mélyebb, törvényszerűségeinek feltárását várják,.

amely elősegítheti a demográfiai esemé- nyek (például a családnagyság alakulá—

sának) előrejelzését is.

A vázolt modell bizonyos értelemben a korábbi (L. Henry, P. Vincent, A Titze, M. C. Sheps és mások által elért?!

eredmények általánosításának tekinthető.

Azonban jelen formájában mégsem [tel—.

jes,'miVel csupán néhány termékenységi jelenséget von be a vizsgálatok körébe, A házassági mozgalom, a válásbk és a—

halandóság összetett hatását a reproduk--—

STATISZTIÉAI IRODALMI FIGYELÓ

441

cióra nem veszi tekintetbe. Mint szer—

zők megjegyzik, a modell ilyen irányú kiterjesztése a jövő tervezett kutatásai—

nak témája lesz.

(Ism.: Tekse Kálmán)

*

BENYOUSSEF, A.:

AZ ÉHEZÉS.

DEMO-ÖKONÓMIAI MEGKÖZELITÉS

(La faim des hommes — une approche démo—économlgue.) —— Développement et Civi- lisations, 1964. március. 39—44. p.

Földünk mintegy három milliárdnyi la- kójának kb. kétharmada elégtelenül és közel háromnegyede rosszul táplált. Csak kb. 28 százalékáról állítható, hogy jól táplálkozik, azaz napi 2700 kalóriánál többet fogyaszt.

A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mező—

gazdasági Szervezete) az 1960—1965.

évekre kiterjedő akciót kezdett annak előmozdítása érdekében, hogy az élelmi- szer—termelés növekedésének üteme a kérdéses régiókban legalább ugyanolyan gyors legyen, mint a népszaporodásé.

Szerző, aki tuniszi gazdaságdemográfus, többek között a rosszultápláltság káros egészségügyi következményeire, a cse- csemőhalandóságra, a produktív korra stb. gyakorolt kedvezőtlen hatására hívja fel a cikkében a "figyelmet. Bemutatja az ,,éhezés" és a gazdasági elmaradott—

ság földrajzi megoszlásának azonosságát, néhány okát 'és politikai vonatkozását, megoldásának helyes és hamisnak vélt útjait, világgazdasági, illetve külkereske—

delmi vonatkozásait, perspektíváit, vala—

mint az utóbbiból adódó feladatokat.

Amennyiben a világ jelenleg kb. két milliárdnyi rosszul táplált lakosa zooo—ig öt milliárdnyira szaporodna, az érintett országok élelmiszer-termelésének egyi- dejűleg kb. meg kellene háromszorózód- nia ahhoz, hogy a helyzet súlyosabbra válását elkerüljük.

A cikk összehasonlítja egymással a ví—

lágrészeket, illetve a régiókat az egy la—

kosra jutó napi kalóriafogyasztás tekin- tetében, és az egyes világrészeken belül külön kiemeli azokat az országokat, ame—

lyekben e mutató értéke a legkisebb, il—

letve a legnagyobb. Nem is kell a szél—

sőségek szembeállításához folyamodnunk annak illusztrálásához, hogy a világ ,,éhező" régióinak legjobban táplált la—

kosú országai is rosszabbul tápláltak.

mint más régiók legrosszabbul táplált lakosú országai. A távol—keleti régiókban a legjobban táplált lakosságú Taivan (napi 2330 egy lakosra jutó kalóriafo—

gyasztással) az Európában legrosszabbul táplált lakosságú Portugália (napi 2400 egy lakosra jutó kalóriafogyasztása) mö—

gött marad. A táplálkozás kalóriameny- nyiségben mért színvonalának és az élel- miszer-kiadások összes személyi fogyasz- tási kiadásokon belüli arányának az egy—

bevetése alapján e két mutató közötti negativ korrelációra következtethetünk.

Szerző a FAO 1959. évi vonatkozó ada—

tainak felhasználásával kiszámította a világrészek, illetve régiók élelmiszerellá—

tottsági indexét (indice subsistance) is az S/P:100 formula segítségével, melyben S' a világ élelmiszermennyiségének, P pedig a világ népességének a vonatkozó régi- óra jutó hányadát jelenti. Az index ér—

téke Távol—Keletre 23,5, Afrikára 30,9, Közel—Keletre 40,9, Latin-Amerikára 69,1, Óceániára 300,0, Észak-Amerikára 489,5

és Európára vonatkoztatva 169,0. Szerző ezen index értéke alapján csoportosítja az egyes régiókat, kimutatva, hogy a vi- lág népességének hány százaléka jut az index értékének különböző nagysághatá- rai közé, és kivétel gyanánt hagsúlyozva, hogy Japán természetesen a legalsó, 41 pont alatti nagyságkategóriából a 1504 pont feletti kategóriába sorolandó át.

A cikk szerzőnek az éhezés leküzdésé—

vel kapcsolatos javaslataival zárul le.

(Ism.: Valkom'cs Emil)

SZTAROVSZKIJ, V.!

A' NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS'ELEMEI VIZSGÁLATÁNAK:MÓDSZERTANA

(Metodika isszledovanija elementov roszta narodonaszelenija.) — Vesztntk Szmtiszttkí.

1964. 11. az. 3—15. p.

A cikk szerzőnek a Szovjetunió Tudo—

mányos Akadémiáján megtartott két elő—

adását foglalja össze, melyek közül az első a Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR 1960. évi 2., a második pedig 1962. évi 5. számában önálló tanulmányként is megjelent. (Ez utóbbiról a Demográfia 1962. évi 3. száma közölt ismertetést.)A cikk bevezető része a demográfiai" előre——

számítások tervgazdasági jelentőségével és a perspektivikus tervezés gazdasági célkitűzéseinek a népességfejlődésre gya—

korolt hatásával foglalkozik. E kölcsön—

hatásokból kiindulva a népességelőreszá—

mitást a következő három szakaszra oszt—

ja fel: 1. a népesség számának, kor és nemek szerinti megoszlásának a- kor-"

specifikus halandóságra és a propagatív korú nők korspecifikus :termékenységére vonatkozó hipotézisek alapján történő előreszámítása; 2. az első szakaszban al—

kalmazott hipotézisek korrekciója a'z,