Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása
a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”
SZTE GTK Tudományos Diákkör Kutatásmódszertan
2012.02.22.
Udvari Beáta
Miért írjunk
TDK-dolgozatot?
• Korosztályotok 80%-a egyetemista – ki kell tűnni
– Munkaerőpiac
• Mélyebb tudás, más kompetenciák
– Önálló munka és együttműködés (témavezető) – Vagy: csoportos munka
– Határidőkhöz való kötöttség – Problémamegoldás
– Hogyan használjuk az internet adta lehetőségeket?
• Köztársasági ösztöndíj
Mennyi idő van rá? – Tavasz
Általános tájékoztató febr. 15.
Kutatásmódszertan febr. 22.
Jelentkezési lap
ápr. 6. (péntek) Dolgozat leadása ápr. 17. (kedd)
Helyi fordulómáj. 9. (szerda)
Témaválasztás
Mennyi idő van rá? – Ősz
Általános tájékoztató febr. 15.
Kutatásmódszertan febr. 22.
Jelentkezési lap
okt. vége Dolgozat leadása Okt. vége, nov. eleje
Helyi fordulóNov. vége
OTDK 2013. április Témaválasztás
A TDK-dolgozat…
• Tudományos igényességgel megírt dolgozat
– Egy adott téma tudományos feldolgozása
• 45-80 oldal (60-80 oldal az ideális)
– OTDK: alsó/felső határ szoros megkötés
• Irodalmi áttekintés (elmélet) és empirikus vizsgálat (témafüggő!)
– Szekunder adatok
– Primer adatok – kérdőívezés
• Fontos: fogalmi tisztázás!
• Sikeres TDK-dolgozat minták (OTDK 1-3. hely): kari
Tudományos igényesség?
• Tiszta és szakszerű fogalomhasználat
• Szakszerű stílus
• Szakszerű irodalomhasználat
– Szövegközi hivatkozások
– Szövegvégi hivatkozások (irodalomjegyzék)
• Szakcikkek feldolgozása (hazai és külföldi)
• Mennyi irodalom?
– Minél több, annál jobb… - olvasni nem lehet eleget , de legyünk témaorientáltak!
– Strukturált
– Kiindulásnak 4-5 elegendő
Melyik cikk a nekem jó?
• Kulcsszavas keresés!!!
– Egy idő után adja magát
• Absztrakt – Bevezetés – Összegzés (PÉLDA!!!)
• Ha megfelelő:
– Cikkek irodalmi áttekintése
– Ha kell, módszertani áttekintés – Eredményei, következtetései
– Irodalomjegyzéke: további használható/érdekes forrás?
• Ha nem megfelelő:
– Eltehető
Hivatkozások
Miért hivatkozunk?
• Hitelt adunk az általunk felhasznált források szerzőinek
• Lehetővé tesszük az olvasónak az anyagok nyomon követését
• Igazoljuk, hogy az anyagunk alapos kutatásra épül
• Mit? – másnak a gondolatait
• Ha NEM hivatkozunk: PLAGIZÁLÁS
SZÖVEGKÖZI hivatkozások I.
- azaz
a FŐSZÖVEGBEN lévő
gondolatok hivatkozása
• A gazdasági nyitottság és az ezzel járó
fellendülés ugyanis nem egyenlően oszlik meg az ország régiói között, és nagymértékű területi
egyenlőtlenség jellemzi az országot (Daumal 2010).
• A repülő vadliba-modellt már számos körben
használták: a modell feltevései alapján elemezték a kelet-európai tőkeáramlásokat (országok
szintjén) (Kalotay 2004), illetve az elméletet kínai
régiók estében empirikusan is tesztelték (Bhalla-
Qui 2004).
• A repülő vadliba-modell alapjául egy valós
területi fejlődés szolgál, mégpedig Japán és a kelet-ázsiai térség példátlan előretörése (Bhalla- Qui 2004, Dowling-Cheang 2000, Furuoka 2005, Kojima 2000, Ozawa 2005).
• … a modell szerint a fejlődés négy szakaszát lehet megkülönböztetni (Kojima 2000):
– 1.
– 2. …
• Egyes szerzők egy további szintet különítenek el, ld. például Bhalla-Qui (2004), vagy Kojima
(2000).
• … mindegyike a legkevésbé fejlett indiai régiók közé tartozik Wu (2008) tanulmányában végzett vizsgálat alapján. A szerző felhívja arra a
figyelmet … nem érdemes változtatni.
• „Az első két verzió kizárólag az egy nemzeten belüli iparosodással, ipari fejlődéssel foglalkozik”
(Kojima 2000, 13. o.).
Forrás: Babarinde-Faber (2004), 32. o.
Példa – hogyan hivatkoznád?
• Udvari Beáta (2011): Az Aid for Trade program és a legkevésbé fejlett országok: ki a fő kedvezményezett?
Külgazdaság, 7-8, 33-55. o.
• „A cikk célja a program bemutatásán túl annak vizsgálata, hogy az alacsony gazdasági fejlettségi szint és a legkevésbé fejlett ország lét mennyiben befolyásolja az Aid for Trade program alatt nyújtott támogatások nagyságát. A többváltozós statisztikai adatelemzés során bebizonyosodott, hogy egyes
legkevésbé fejlett országok a fő kedvezményezettek közé tartoznak, azonban nagyjából ugyanennyiről mondható el ennek ellenkezője is.” (33. o.)
Példa – hogyan hivatkoznád?
• Udvari Beáta (2011): Az Aid for Trade program és a legkevésbé fejlett országok: ki a fő kedvezményezett?
Külgazdaság, 7-8, 33-55. o.
• „A cikk célja a program bemutatásán túl annak vizsgálata, hogy az alacsony gazdasági fejlettségi szint és a legkevésbé fejlett ország lét mennyiben befolyásolja az Aid for Trade program alatt nyújtott támogatások nagyságát. A többváltozós statisztikai adatelemzés során bebizonyosodott, hogy egyes
legkevésbé fejlett országok a fő kedvezményezettek közé tartoznak, azonban nagyjából ugyanennyiről mondható el ennek ellenkezője is.” (33. o.)
Sokféle megoldás
• Udvari (2011) vizsgálatai során az Aid for Trade és a legkevésbé fejlett országok kapcsolatát
vizsgálta. A szerző empirikus vizsgálattal arra jutott, hogy összességében a legkevésbé fejlett országok nem a fők kedvezményezettek.
VAGY:
• Az Aid for Trade központi célja a legkevésbé
fejlett országok támogatása, azonban empirikus vizsgálattal kimutatták, hogy nem a legkevésbé fejlett országok a fő kedvezményezettek
(Udvari 2011). Mindezzel igazolódni látszódik az Aid for Trade pénzügyi jellegéből fakadó
hátrány.
SZÖVEGVÉGI hivatkozások II.
- azaz
az IRODALOMJEGYZÉK ABC-sorrendben
A főszöveggel együtt folyamatosan
írjuk – külön file!!!
• Könyv:
– LENGYEL I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged.
– ARMSTRONG, H. – TAYLOR, J. (2000): Regional economics and policy. Blackwell Publishers, Oxford.
• Tanulmánykötet:
– LENGYEL, I. (2009): Bottom-up regional economic development: competition, competitiveness and
clusters. In Bajmócy, Z. – Lengyel, I. (eds.): Regional competitiveness, innovation and environment.
JATEPress, Szeged, 13-38. o.
• Folyóirat:
– KOJIMA, K. (2000): The „flying geese” model of Asian economic development: origin, theoretical extensions, and regional policy implications. Journal of Asian
• Research Paper, Working Paper:
– WU, Y. (2008): Comparing reginal development in China and India. Research Paper, 2008/13, World Institute for Development Economics Research, United Nations University (UNU-WIDER).
– DHOLAKIA, R. H. (2009): Regional sources of growth accelaration in India. Working Paper, 2009-03-06, Indian Institute of Management, Ahmedabad,
India.
• Internet:
– KALE, D. (2005): Learning to innovate: The Indian pharmaceutical industry response to emerging
TRIPS regime. Interneten:
www.druid.dk/uploads/tx_picturedb/dw2005- 1654.pdf. Letöltve: 2009. október 2.
Hazai folyóiratok cikkei
• Kiindulás: www.matarka.hu
Külföldi folyóiratok, working paper
• Csak egyetemi hálózatról elérhető (HASZNÁLANDÓ!):
– ScienceDirect – EBSCO
– JSTOR
– SpringerLink
– + otthon proxyval (ld. Könyvtár oldala)
• Bárhonnan (elsősorban working paper):
– SSRN – IDEAS