A KlSKERESKEDELMI ÁRAK ALAKULÁSA AZ 1976—1979. ÉVEKBEN
DR. TRENCSÉNl LAJOS
A kiskereskedelmi árak alakulását az elmúlt két évtizedben kezdetben rendkívül mérsékelt emelkedés, 1972 és 1974 között enyhébb, évenkénti alig 3 százalékos,*1975
és 1978 között ezt kissé meghaladó (4—50/0), végül 1979—1980-ra a korábbiaknál jó—
val nagyobb növekedés jellemezte. Az 1973. évi világpiaci olajárrobbanás és az ezt követő általános áremelkedés a kiskereskedelmi árakban Magyarországon jóval ké—
sőbb jelentkezett, mint a tőkés országok kiskereskedelmi áraiban. A világpiaci árak hatását a központi szervek eleinte visszafogták. és forgalmiadó-csökkentéssel, költ—
ségvetési támogatásokkal igyekeztek az árhatásokat semlegesíteni. Az importanyag- és -termékárak. a belföldi ipari termelési költségek és az egyéb ráfordítások növe- kedése azt eredményezte, hogy az árak természetes kétszintűsége az 1970-es évek végére a fogyasztás egészében negativvá vált. a fogyasztói árrendszer azonban még minimális forgalmi adót tartalmazott a kiskereskedelmi áruforgalomban. Az árszín- vonal védeime érdekében, szociálpolitikai megfontolásokból nagymértékűvé vált az élelmiszerek. ételek, tüzelőanyagok és számos iparcikk preferálása. Ezen a helyze- ten kívántak az 1979. évi részleges áremeléssel változtatni. aminek az életszínvonalra
gyakorolt hatását tizetéseken és nyugdíjakon kívüli juttatások ellensúlyozták.
A VlLÁGPlACl ÁRROBBANÁS HATÁSA
Az európai tőkés országokban az 1973—ban bekövetkezett világpiaci árrobbanás hatása a kiskereskedelmi árakban azonnal kifejeződött, a korábbiaknál nagyobb áremelkedések következtek be egészen 1975—ig. Az utóbbi években — a világpiaci árhullámzások mellett — az áremelkedés üteme a legtöbb országban mérséklődött.
(Lásd az 1. táblát.)
A magyarországi kiskereskedelmi árakban ezek a világpiaci árbatások eleinte mérsékeltebben jelentkeztek, mivel importunknak több mint fele a KGST-országokból származik, és ezek az országok eleinte nem emelték az energiahordozók. az anya- gok és a termékek árait. Ezenkívül a tőkés országokban bekövetkezett intenziv drá- gulást gazdaságpolitikánk kezdetben átmenetinek, nem tartós jellegűnek itélte.
Később azonban világossá vált, hogy a világpiaci árak alakulásában korszakvál-
tás következett be. az árak magas szinten stabilizálódtak. A KGST—országok is kény-
telenek voltak áraikat ún. ,.csúszó árbózison" (késleltetve) a tőkés áremelkedésekhez igazodóan kialakítani. Az importárak mellett egyéb termelési költségek is emelked—tek. Emiatt a kormányzat az ipari ágazatok jó részénél a termelői és ezzel egyidejű—
leg részlegesen a fogyasztói árak rendezését rendelte el az 1975. január 1-i forduló-
nappal. Az iparcikkek árarányai némileg megújultak. fogyasztói áraik 1975—ben
6,4 százalékkal emelkedtek (szemben az előző évek 2—3 százalékával). Az élelmisze- rek árának rendezésére csak később került sor. A világpiaci árváltozások következ—ményei ezért a kiskereskedelmi árakban később jelentkeztek. intenzívebben az ötö—
dik ötéves tervidőszak utolsó 2—3 évében.
1. tábla
A fogyasztói árak emelkedése egyes országokban
(százalék)
1971— 1973—— 1976—
Megnevezés 1972' 1975" 1978' 1979-ben
években átlagosan
Magyarország
fogyasztói árszínvonal . . . 2.5 3.0 4.4 8,9 kiskereskedelmi árszínvonal . . . 2.4 3,3 4.8 9.7
Ausztria . . . 5.5 8.5 5.5 3.7
Belgium. . . . . . . . . . . 4,9 10,8 69 4.6
Franciaország. . . 5.9 10.9 9.4 10,5
Hollandia . . . 7.7 9,3 6.5 4.3
Német Szövetségi Köztársaság . . . 5.4 6.6 3.7 4,1
Olaszország . . . 5.3 15,6 15,8 14.8
Svájc. . . . . . . . . . . ., 6.7 8,4 1,4 3,6
A kiskereskedelmi árszínvonal emelkedésének üteme a korábbiakhoz képest fel—
gyorsult. az 1976—1979. években 26 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés erőtel—
jesebb gyorsulását az 1979. július végén elrendelt árintézkedés váltotta ki. Az egyes években kialakult kiskereskedelmi árindexeket részletesebben a 2. táblában foglal- juk össze.
2. tábla
A kiskereskedelmi árindexek
1975-ben 1976-ban 1977-ben 1978-ban 1979-ben 1979—ben
, az 1970. év az 1975. év
Megneveles szózaiéká- százaléká-
ban az előző év százalékában ban
Élelmiszerek és élvezeti cik—
kek . . . 111.1 106.7 106.1 106.9 110.5 133.7
Ebből :
Élelmiszerek . . . 105,4 108,9 106.3 102.9 1102 131 ,4
Élvezeti cikkek . . . . . 122.1 99.9 107,4 114,3 112,1 137,4
ldényáras cikkek . . . . 1329 117,4 96,1 111,5 104.5 131,5
Vendéglátás . . . . . . 119,7 103,6 104.6 103.6 114,l 128,1
Ebből :
Ételek . . . . . . . . 109.7 109,1 108,8 103,ó 114.4 140,7
Élvezeti cikkek . . . 1249 1009 102.4 103,7 113.9 122.0 Együtt . . . 114,0 105.7 105.6 105,9 111.6 131 .9
Ruházati cikkek . . . . . 116,1 104.8 104.4 105,0 'lO7,8 123,9
Vegyes iparcikkek . . . . 117.3 105,1 102.0 103.7 108.3 120.4
Együtt . . . 117,0 105.0 1027 104.1 108.2 121.4
Kískereskedelem összesen
115,8 105,3 104,0 104.9 109,7 126,0
A KISKERESKEDELMI ÁRAK 1083
Az élelmiszerek és élvezeti cikkek árai a négy év alatt közel 32 százalékkal, az iparcikkek árai pedig 21,4 százalékkal emelkedtek. (A megelőző öt év alatt ezek ár—
színvonala 14, illetve 17 százalékkal nőtt.) Az eltérő mértékű áremelkedések több tényezőre vezethetők vissza. Az ötödik ötéves tervlclőszak bázisévében, 1975—ben ár- rendezések miatt az iparcikkek árai nagyobb mértékben nőttek, mint az élelmiszerek és élvezeti cikkek árai, vagyis a viszonyítás évének kiinduló árai eltérő magasságúak voltak. A későbbiek során általánosabb iparcikk-áremelés nem volt. ezzel szemben az 1976—1978. évi többszöri részleges áremelések után 1979-ben az élelmiszerárakat minden cikkre kiterjedően mintegy 20 százalékkal emelték. Megjegyezzük, hogy a környező tőkés országokban is erősebben drágultak az élelmiszerek, mint az ipar- cikkek. Ennek okát főként abban lehet keresni, hogy a mezőgazdaság nagyfokú gé- pesítése. az intenzívebb műveletek. az agrokémiai anyagok igen széles körűvé vált alkalmazása a mezőgazdasági ráfordításokat, a feldolgozás nagyfokú gépesítése
pedig az élelmiszeripari ráfordításokat növeli.
A HATÓSÁGI ÉS A SZABAD ÁRAK ALAKULÁSA
Fogyasztói árrendszerünk egyik fontos jellemzője, hogy az árakat nagyrészt központi árhatóság állapítja meg, és szükség szerint módosítja. (A bolti kiskeres- kedelmi áruforgalomban 1979-ben hatóságilag szabályozott árakon értékesítették az áruk 61 százalékát.) Hatóságilag szabályozott árúak például az alapvető fontos—
ságú élelmiszerek, bizonyos gyermekruházati cikkek. lábbelik. hazai származású tartós fogyasztási cikkek, személygépkocsik, energiahordozók, gyógyszerek stb. Ezek árát rögzítik (l.), maximálják (II.), vagy adott árhatárok között szabadon megálla—
píthatónak tekintik (Ill.). Az áruk értékesítése az egész ország területén ezeken az I., ll. vagy III. árforma szerinti árakon történik, betartásuk minden szervezetre
nézve kötelező.
A központi árhatóság (: társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően befo- lyásolja az árakat. Az áruk egy részénél (például hús, liszt, kenyér. tej. tüzelő. gyógy—
szerek) állami költségvetésből a vállalatok ártámogatást kapnak, így e termékek fogyasztói árai alacsonyabbak a termelői áraknál. Ezzel ellentétes hatású árpoliti- kai intézkedés a diszpreferálás. Az átlagosnál magasabb forgalmi adó terheli pél- dául az élvezeti cikkeket. a nemesfémből készült ékszereket. a személygépkocsikat.
A kiskereskedelmi áruforgalom további hányadát az ún. szabad áras termékek teszik ki, vagyis olyan fogyasztási cikkek, amelyeknek árát a termelők vagy impor- tőrök az államilag előírt kalkulációs tételek figyelembevételével számítják ki. Ezekben az árokban a termék előállításához felhasznált anyag- és energiaárak tényleges
(bekerülési) áraikon, () felhasznált bérek és fenntartási tételek tényleges összegeik—
ben szerepelnek, a belkereskedelemben pedig irányhaszonkulcs szerinti hasznot számítanak. A szabad úr tehát azt jelenti, hogy ha változik az anyag-. az energia—.
a bér— és az egyéb ráfordítások ára, díjtétele, akkor ennek megfelelően változik az áru fogyasztói ára is. Ezeket az árváltozásokat vállalati (piaci) árváltozásoknak ne- vezzük. Ebbe a körbe tartoznak az importból származó fogyasztási cikkek, illetve ezek árai is. Az idényáras élelmiszerek. ruházati cikkek többsége szabad áras termék. és ezek ármozgása elég élénk volt.
Az ötödik ötéves tervidőszak első négy évében bekövetkezett 26 százalékos ór- emelkedésből 16 százalék központi, 10 százalék vállalati (piaci) áremelkedés volt.
Központi intézkedésre az árak a kiskereskedelemben évi átlagban 3.8 százalékkal nőttek, ezen belül az első három évben átlagosan 2.6, a negyedik évben 7.6 száza- lékkal. A felgyorsult áremelkedést nem csupán ezek az adatok jellemzik, hanem az
is. hogy a központi áremelések évi átlaga csupán 1.2 százalék volt a negyedik öt- éves tervidőszakban _(noha ezekben az években történt a tej és tejtermékek. asze—
szes italok, a kávé. az energiahordozók árának kisebb-nagyobb emelése is).
A piaci (vállalati) indítékú árváltozásak'a kiskereskedelmi árszínvonalat évi át—
lagban 2.2 százalékkal növelték, alig nagyobb mértékben. mint a negyedik ötéves
tervidőszak éveiben (1,80/0). Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a zöldségek. gyü—
mölcsök. a ruházati cikkek, az importból származó egyes áruk piaci árának emelke-
dése. Ebben jelentős szerepet kapott az emelkedő mezőgazdasági önköltség, a ru—házati áruválaszték jelentősebb mértékű cserélődése és az importanyagok és —kész—
áruk drágulása is.
3. tábla
A kiskereskedelmi árszínvonal változásai az árváltozások indítékai szerint
(százalék)
Élelmi- __ lparcikkek: A .
szerek és Kiskeres-
ldőszak élvezeti ruházati vegyes kedeiem
cikkek cikkek ipar— együtt összesen cikkek
Hatósági indítékú árváltozások
1971—1975. évek átlaga . 1,7 -1,0 1.5 0.8 1.2
1976—1979. évek átlaga . 6.1 0.6 2.6 2,1 3,8
1976. . . 4,4 — 3.2 2,3 3,1
1977 . 4.5 -- — — 2.7
1978. . . 4,3 — 1.3 1.0 2,5
1979. . . 1i,0 2,3 5,8 4.9 7,6
Nem hatósági indítékú árváltozások
1971—1975. évek átlaga . 1.0 4,0 1.8 2.4 1,8
1976—1979. évek átlaga . 1.1 4.9 2.2 2.9 2.2
1976. . . 1.3 4.8 1.9 2.7 2,2
1977. . . 1.1 4.4 2.0 2.7 1.9
1978. . . 1.6 5.0 2.4 3.1 2.4
1979 . .
0.6 5.5 2,5 3.3 2,1
A kiskereskedelmi árszínvonal 1976-ban 5.3 százalékkal emelkedett. Az emel—
kedésből a központi intézkedések végrehajtása 3.1, a ..piaci" hatások 2,2 százalékot
jelentettek.A hatósági intézkedések az év folyamán fokozatosan léptek érvénybe:
1. a cukorgyártás és -beszerzés költségeihez való igazodás érdekében a Minisztertanács 1975. december 1-i hatállyal 50 százalékkal felemelte a cukor fogyasztói árát. ami főként 1976- ban éreztette árszínvonal-növelő hatását;
2. a termelői árrendezéssel összhangban január elején került sor egyes építőanyagok (átlagosan 22 százalékos), a bútorok. a papíráruk, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági kisgépek árának emelésére;
3. júliusban felemelték a hús és húskészítmények (40. illetve 25 százalékkal). a baromfi (20 százalékkal) és a hús felhasználásával készült konzervek. a vendéglátásban pedig ennek megfelelően az ételek árát (a vendéglátásban az ételek ára a második félévben ezért 14 szó- zalékkal nőtt).
A hús és húsáruk ára az 1966. februári árrendezés óta lényegében nem válto—
zott, jóllehet az elmúlt tíz év során jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság terme—
lési költségei. Az árarányok javítása, a ráfordítási arányok jobb tükröztetése. a ke- reslet és kínálat összhangjának elősegítése. de legfőképpen a fogyasztóiár-kiegészí-i
A KISKERESKEDELMI ÁRAK
1085
tések mérséklése tette szükségessé az árintézkedést. A július előtti és utáni árkiegé—
szítés az egyes termékcsoportok esetében a 4. táblában foglaltak szerint alakult.
4. tábla
Az egyes húsáruk ártámogatása 1976—ban
(százalék)
Árkiegészités
Termékcsoport az áremelés az áremelés
előtt után
Marhahús . . . . . 104 46
Sertéshús . . . . . 58 14
Húskészítmény . . . . 46 13
Baromfi . . . . . . 38 13
Konzervek . . . . . 46 22
A Minisztertanács határozata alapján a húsfélék árának emelését személyen- ként havi 60 forint juttatással kompenzálták. Ezt a mai napig is folyósítják.
1977-ben az árszínvonal összesen 4 százalékkal nőtt. az áremelkedésnek fele származott hatósági intézkedésekből, fele pedig piaci hatásból. Az előző évről áthú—
zódó központi intézkedés kb. 1 százalékkal, a konzervek (200/9) és a kávé (300/9) ja- nuári áremelése hasonló mértékben növelte az éves kiskereskedelmi árszinvonalat.
A konzervek, gyorsfagyasztott zöldségek. gyümölcsök fogyasztói árának emelése a növekvő felvásárlási árakkal, a kávé árának emelése a kávé világpiaci drágulásával volt kapcsolatos.
Az árintézkedések — és kismértékben a piaci hatások — nyomán az év folyamán az élelmiszerek és élvezeti cikkek kiskereskedelmi és vendéglátóipari együttes ár- színvonala évi átlagban - hasonlóan az előző évihez — 5.6 százalékkal emelkedett.
1978-ban nagyobb mértékű központi hatósági áremelések voltak:
1. januárban a világpiaci árak növekedése miatt további 50 százalékkal emelték a kávé fogyasztói árát (az importár előzőleg meghaladta a kávé balti árát); az édesipari termékek fogyasztói árát 25 százalékkal emelték a kakaóbab világpiaci árának két év alatti két és félszeresére való emelkedése és az 1975. decembertől késleltetett cukorár-növekedés érvé- nyesítése miatt; az import drágulása miatt a déligyümölcsök árának 8 százalékos emelésére került sor; a világpiaci árakhoz igazodó vaskohászati termelői árak miatt emelkedett több kohászati. fémtömegcikk—ipari és gépipari termék bolti ára (a vasáruk csoportjának árszinvo- nala 16 százalékot meghaladóan nőtt az év folyamán):
2. az alkoholfogyasztás csökkentését. az árarányosítást és a forgalmi adó növelését cé- lozta az égetett szeszes italok árának júliusi (25 százalékos) emelése (az áremelés és az al- koholizmus elleni egyéb intézkedések az égetett szeszes italok fogyasztásának átmeneti mér- séklődéséhez vezettek: a boltok és a vendéglátóhelyek együttes forgalma 14 százalékkal csök- kent 1978 második félévében, 1977 azonos időszakához viszonyítva).
A vállalati, piaci indítékú áremelkedések az év folyamán kissé intenzívebbé vál—
tak. mint az előző években. A ruházati cikkek ipari árképzési módszerének változása miatt az év második felében gyorsult a ruházati cikkek árszínvonalának emelkedése (ez az előző évi 4.4 százalékkal szemben 5 százalékos árnövekedést idézett elő). Az importált nyersbőr drágulása miatt a második félévtől emelkedtek a lábbelik io- gyasztói árai.
Az év folyamán Cl kiskereskedelmi árszínvonal összességében 4.9 százalékkal
haladta meg az 1977. évit, amelyből a hatósági intézkedések 2,5, a piaci árváltozá- sok 2.4 százalékot képviseltek.A kiskereskedelmi árszinvonal eddigi legnagyobb mértékű változása 1979—ben
következett be, az árszínvonal 9.7 százalékkal nőtt, hatósági intézkedések miatt 7.6.
piaci hatásokra 2.1 százalékkal. (Hasonló áremelkedéssel számolnak 1980—ban is, részben az előző évről áthúzódó hatások, részben az ez évi áremelkedések miatt.)
A központi árintézkedések ebben az évben is fokozatosan léptek érvénybe:
1. januárban emelték a rizs (SCO/o). a sör (209/0), a dohányáruk (300/o), a motorbenzin
(25%)- a kerékpárok (ZOO/o). egyes építőanyagok. vasáruk fogyasztói árát;2. februártól az újságok. folyóiratok ára átlagosan 40 százalékkal emelkedett;
3. az ásványolaj világpiaci árának további növekedésével összefüggésben júniusban 20 százalékkal ismét növelték a motorbenzin fogyasztói árát (vagyis az év elejétől számítva 50 százalékkal) ;
4. július végén került sor a legjelentősebb áremelésre, amiben tulajdonképpen az 1980.
évi termelői és fogyasztói árrendezés célja jutott kifejezésre (a fogyasztói árak globális támo- gatásának megszüntetése, az árrendszer negatív kétszintűségének felszámolása, a fogyasztói árarányoknak jobb igazodása a termelői árarányokhoz).
A fogyasztói árak változása közvetlenül a fogyasztási szerkezet gazdaságos irányba való terelését kivánta segíteni azzal. hogy az árak az indokolt ráfordításokat tükröző termelési árarányokkal összhangban alakulnak. A helyesebb árarányokkal.
a költségvetési terhek csökkentésével, a fogyasztás befolyásolásával -— majd az 1980 januári árpolitikai intézkedésekkel együttesen —- el lehetett érni. hogy az árrendszer
kétszintűsége javuljon.
Az árrendezést, illetve ennek szükségességét néhány fontosabb anyag és áru importárának alakulásával is érzékeltetjük.
Egyes anyagok és termékek 1979. évi behozatali árindexei
(index: 1970. év m 100)
Anyag, termék Árindex Anyag, termék Árindex
Kőolaj Cellulóz . . . 163
rubel relációból . . . 335 Újságnyomópopír . . . 147
dollár relációból . . . 527 Fenyőfűrészáru . . . 180
Pamutfonal . . . 205 Citrom . . . 139
Mosottgyapjú . . . 162 Nyerskávé . . . 211
Nyers marhobőr . . . 300 Kakaóbab . . . 276 Az 1979. év egészét tekintve a központi árintézkedések 7.6 százalékkal emelték az árszinvonalat. Ennek felét az 1978. évről áthúzódó áremelések (égetett szeszes italok). továbbá a januári. februári és júniusi áremelések tették ki, másik fele a júliusi árintézkedésekből adódott. A júliusi árintézkedések az élelmiszerek bolti és vendéglátóipari. valamint a lábbelik. az energiahordozók, az építőanyagok, a sze- mélyautók és a mosószerek árait növelték a kiskereskedelemben. A nem hatósági
indítékú áremelkedések 2.1 százalékra tehetők.
A kiskereskedelmi árszinvonal az előző év azonos időszakához viszonyítva 1979.
első hét hónapjában 6.0 százalékkal. az év utolsó öt hónapjában 142 százalékkal nőtt. Az utóbbi időszakban például az élelmiszerek ára 23,4, az ételek vendéglői ára 309, a lábbelik ára 34,5, a tüzelőanyagok ára 24,4. a személygépkocsik ára 22.1, a bútorok ára pedig 20.3 százalékkal haladta meg az 1978. július—december közötti árakat. Ezek az áremelkedések szinte teljes egészében a hatósági árintézkedések végrehajtása miatt következtek be. Az áremelések hatására több cikkcsoport (pél- dául a hús. a húskészítmények, a kenyér, a tej. az étolaj, a száraztészták, a láb- belik) iránti kereslet mérséklődött. a kiskereskedelmi áruforgalom ezekből alacso- nyabb volt. mint 1978 azonos hónapjaiban. A magasabb ételárak miatt csökkent (:
vendéglátásban az ételeladás is.
A KISKERESKEDELMI ARAK
1087
5. tábla Az 1979. évi kiskereskedelmi árindexek
(Index: az előző év azonos időszaka : 100)
Az 1979. Ebből:
Megnevezés , évi m
anndex július december
Bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek . . . . 110.5 105,6 116,5
Vendéglátás . . . . . . . . . . . . . 114.1 110,9 118,1
Ruházati cikkek . . . 107.8 105,5 110,3 Vegyes iparcikkek . . . 108.3 105,0 112,6 Kiskereskedelem összesen 109,7 106,0 1142
A forgalmiadó-rendszerben július után továbbra is árkiegészítésben részesülnek az alapvető élelmiszerek (különösen a tej és tejtermékek), egyes csecsemő—. gyer- mekruházati és iskolai cikkek, a tüzelőanyagok, a gyógyszerek stb. Kissé bővült a diszpreferenciák mértéke különféle iparcikkek, ékszerek, személygépkocsik körében.
ÁRVÁLTOZÁSOK, ÁRARÁNYOK
Az árak változása a négy év folyamán nem volt lineáris, mert az árváltoztatá- sok, a piaci hatások különböző mértékben befolyásolták a fogyasztási cikkek árait, árszínvonalának alakulását.
Az ötödik ötéves tervidőszak első négy évében az árszínvonal átlagos növekedé—
sét meghaladta a boltban vásárolható élelmiszerek (4 százalékponttal) és a ven- déglátásban az ételek árszínvonala (12 százalékponttal), az iparcikkek árszínvonala ezzel szemben kisebb mértékben emelkedett. Az élelmiszerár- (ármány—) változást a termelői árak emelkedései idézték elő. Ezek részleges ellensúlyozását jelentik a dal—
gozóknak, nyugdíjasoknak stb. béren, fizetésen, családi pótlékon kívül havonta fo- lyósított juttatások.
A hús-, a hal- és a cukorárak 60 százalékot is meghaladó emelkedése ellenére
a társadalmi (költségvetési) támogatás összege továbbra is igen jelentős maradt.
bár mértéke mérséklődött.
Egyes árucsoportok árszinvonalának az árufőcsoportok átlagától eltérő változásai az 1976—1979. években
Árucsoport Százalék Árucsoport Százalék
1. Az átlagnál kisebb mértékű 2. Az átlagosnál nagyobb mértékű ,_ ,;emelkeclés ' ' ' ' áremelkedés
Tojás . . . 4 Nyershús, hal . . . 64
Tej . . . 9 Cukor . . . 64
Sertészsir . . . 10 Friss hazai gyümölcs . . . 44
Bar . . . 13 Pörkölt kávé . . . 93
Sör . . . 21 Konfekcionált férfi felsőruházat . 30 Függönyök 7 Konfekcionált női felsőruházat . 26 Rövidáruk 10 Konfekcionált gyermek felsőru- Ágytextíliák . . . 15 házat . . . .V . . . 27
Harisnyák . . . 15 Férfi utcai cipő . . . 42
Háztartási vegyiáruk . . 3 Női utcai cipő . . . 51
Híradástechnikai cikkek 4 Gyermek utcai cipő . . . 50
Kozmetikai cikkek . 5 Épitőanyagok . . . 30
Háztartási gépek . 6 Bútorok . . . 36
Háztartási műanyagóruk 8 Növényvédőszerek . . . 36 _ Háztartási fajansz áru . . . . 43
A zöldségek. gyümölcsök és más idényáras élelmiszerek bolti árszinvonala is mintegy 6 százalékponttal haladta meg az átlagos kiskereskedelmi árnövekedést
(ezen belül a burgonya 11, a zöldségek, főzelékféléle. a gyümölcsök 18 százalék-
ponttal). Az idénycikkek szinte naponta kerülnek a fogyasztó asztalára, ezért az árak változásait folyamatosan figyelemmel kísérik. A drágulások -— különösen a rossz ter- mésű évek és a primőr áruk esetében —- a háztartások költségeit intenziven emelik.a fogyasztói megítélésben a valóságosnál nagyobb mértékben tükröződnek.
Az élvezeti cikkek bolti árszínvonala a kiskereskedelmi árszínvonal átlagát je- lentősen. 11 százalékponttal túllépte. Ez az árarányeltolódás az adott körülmények között indokolt volt. A kávé importárának növelése és fogyasztói árába meghatáro—
zott mértékű forgalmi adó beépítése. az italok és a dohánycikkek árarányositása ::
fogyasztási ütem emelkedésének megfékezését is szolgálta. Ezek árai napjainkban
a környező országok áraival nagyjából megegyeznek.A ruházati cikkek árufőcsoportjának négy évi, globálisan 24 százalékos áremel- kedése a lakástextíliák, a harisnyák. a rövid- és divatáruk viszonylag kisebb, a láb-
belik és a konfekcionált ruházati cikkek nagyobb mértékű áremelkedésén'ek átlaga.
Utóbbiak árát, árszínvonalát főként az anyagok világpiaci drágulása, a felső-
ruházati cikkek vonatkozásában a jelentős választékcserélődés is emelte.A vegyes iparcikk árufőcsoport viszonylag alacsony árszínvonal-emelkedésé- ben a minimális mértékű forgalmi adót tartalmazó háztartási gépek, rádiók. tele- víziók. magnetofonok és kozmetikai cikkek, továbbá a műanyag háztartási áruk árai- nak 4—6 százalékos változása jut kifejezésre. Az importárak növekvő szintjének ár- emelő hatása érvényesült viszont számos termék esetében (faáruk, vegyi anyagok, motorbenzin), de az önköltség emelkedése is árfelhajtó hatású volt (például a fa—
jansz háztartási cikkek. a falazó anyagok. az építési mész, a szilárd tüzelőanyagok).
'
Az 1980. évi termelői árrendezés során az új árképzési rendnek megfelelően alakították ki a termelői árakat. Az anyagárakat világpiaci árakon kalkulálták, a nyereségszintet alacsony szinten határozták meg. Módosultak az adózási rendszer tényezői is. Mindezek eredményeképpen számos fogyasztási cikk árát csökkentették.
Ez merő ellentéte az elmúlt évek állandó áremelkedésének. új jelenség. Leszállitot- ták például januártól a fésűsgyapjú áruk, a függönyök, a rövidáruk. a szegek, a csavarok, a járműalkotrészek. a kozmetikai cikkek. a papíráruk árát, májustól a kávé és a tea árát. Az anyag és energia árának megfelelő érvényesülése azonban áre—
meléseket is eredményezett. Felemelték —- többek között — a pamutszövet, a kártolt gyapjúszövet, az ingek, a faanyagok és a benzin árát. ' Várható, hogy az 1980. év folyamán és a későbbi években fokozatosan érvénye- sülnek az árrendszer fejlesztésének irányelvében megfogalmazott követelmények, például az értékarányos árak, az árrendszer kétszintűsége, a társadalmi, gazdasági politikával teljes összhangban levő preferálás és diszpreferálás. Árrendszerünk to—
vábbra is a viszonylagos stabilitás jegyében működik, és fokozottan érzékennyé válik a gazdaságos termelésre. a munkatermelékenység és a külpiaci tevékenység javu—
lására. változására is.
PE3lOME
B Beurpuu nna ABHmeHHSl poauuuuslx ue" .no 1971 roAa Öbll'l xapakfepeu ymepem—mü poc-r, : 1972—1974 rom,; Mennem-lui, a c 1975 Hecxonsxo npesbrmaroumü ero Temn pacta ueu. Pocr u.eu HüCTYl'IHn :ma-mremmo nosme, nem a aanannbrx Kanuranncmuecxnx c-rpar-iax,
A KlSKERESKEDELMl ÁRAK 1089
nOCKoanY : Hanane uenrpanbubie oprauu nonamenuem Hanoroa, Ao'raunnMn ueürpanuau- poaanu enyim—me MHpOBbe ue". OAHaKO : pesynbrere nosblmenun ne" n uznepmex neoli—
CTBEHHOCTb CMCTeMbl nem : pure omoweuuü sbieaana orpuuarensuue arptpexrbi. l'lonomeune HSMeHMnOCb, nocnonbxy npaenrenbcreo e mone 1970 roAa HOBBICHHO Ha 20% u.eHbl Ha npoaoaonhcrsue, :: a snaape 1980 roga ocymecrauno ynopnnouenue on'raaux " poanuuublx u.eH.
Xapakrepuaz uepra seurepcxoü cncreMu poauuuHux u.eH aaxmouaerca a TOM, uro nem,: Ha 3Hal-IMTel1bHyto HaCTb l'lpOAYKTOB ycrenaannaaio'rcs a ueHrpaanoM nopnAKe. Llensv OCHOBHbIX BHAOB npvoaonbcraua, ronnuae, MEAHKaMeHTOB nonbeyiorca npemepenuunMn, a u.eHb! Ha BKYCOBble "sperma, aparouenuocrn, nerROBle maman " Apyrne roaapu conepmar nucnperpepei-iuuu. CBOÖOAHble u.ei-iu — pacnpocrpannmmuecn Ha nanbneümyio uacrb npo- .nyKToe — conepmar, : cooraercranu c YCTaHOBneHHblMH rocynepcraoM pacuerHuMu cra—
TbnMH, cpanruueckne nagepmnu Ha marepuanu, sneprmo, 3apaÖOTHYtO nnery " 1. a., rak ura ecnu nem,: Ha an mer-moral, roma mennerca raione u posnnuuaz u.eua roaapa. ypOBEHb pO3HHI-IHLIX nel-i e Tel-lenne nepsblx uerupex ner naroi'i narunerku (1976—1979 rr.) e pesynb—
rare u.eHTpaanbiX Meponpmirm'i aoapoc Ha 3,8%, a no moruaam npeAann'n—lü (pblHKa) Ha 2,2%. Pocr u.eu Ha npOAOBonhCTBHe " BKYCOBbIe TOBapbl npeabicnn macmraő notamment—m u.eH Ha rlpOMbluJJ'leHHble TOBapbl.
ABTop erme—raer, trro :; ycnosusx Hosoü CHCTeMbI ueHooőpaaoaaHnn Boapocna ccpepa npumenenus uen, nponopunonanbuux cronMocm, nOBblCHnaCb ponb smrsm; npouasopm- TeanOCTH rpyAa, oőmecraeHHux npetpepeuuuü u chnperpepeuunü. npOMSBOAHT oősop aamueümux MSMeHeHHi—i a re'-lenne ucrenmux ner, npnaoAur TOBapbl, u.euu KOTOple name- HMnHCb : Sonbmeü mm Meubmei mepe no cpaaneumo co cpeAHHM macmraőom uaMeHem—iü u YKaabiBaeT Ha npw—muui uaMeHeHm'i coornomenuü u.ez-i.
SUMMARY
The changes in retail prices in Hungary were characterized by moderate increase up to 1971, by slighter increase between 1972 and 1974 and by a bit more pronounced increase since 1975. The rise in prices presented itself much later than in the Western capitolist coun- tries since in the beginning the central organs kept back the effect of world market prices by means of the reduction of taxes and price support. Because of the increase in prices and costs this two-level price system produced negative effect in several respects. The govern- ment made a change in the situation with the 20 per cent rise of food prices in July1979 then with the adjustment of the producer's and consumer's prices in January 1980.
lt is characteristic of the system of consumer's prices in Hungary that prices of a great part of commodities are fixed centrally. The prices of basic foodstuffs, fuels, medicines etc.
are preferentiated. while the prices of beverages. jewels, cars and some other articles are dispreferentiated. Commodities of free price - taking into account, however, that the items fixed by the government for the calculation. ore those in which actual material. energy and wage etc. costs assert themselves. The change of prices involves the change of consumer's prices of the respective commodities. ln the first four years of the fifth Five Year Plan period (1976—1979) the price level of retail trade turnover increased, owing to central decisions and to enterprises' (market) motives. on the yearly average, by 3.8 and 2.2 per cent, respectively.
The prices of foodstuffs and beverages increased at a higher extent than prices of industrial articles.
The author emphasizes that prices adjusted to value. the effect of labour productivity, social preferences and dispreferences come into full display in the new system of price cal- culation. He surveys the most important changes which took place in certain years, then he points to the commodities where price changes were below or over the average respectively, and he relates to the causes of changes in price proportions.
3 Statisztikai Szemle
