Kisebb közlemények

4, szám.

Jelenleg, mint az 1. számú táblázatban láttuk, az ilstermekl népesség.; az lSSl. évi arányszámnak is felére olvadt le, az ipar arányszáma viszont 40%—ra emelkedett fel.

Németország népességének foglalkozás sze-

rinti megoszlása a következő átalakuláson ment át. Százalékban az összes népességben képviselt:

1882 1925

Östermelés 40—0 230

Ipar .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 350 413

Kereskedelem, közlekedés . . 97 169

Közigazgatás, szabadfoglalkozasok'Isti): 43 51 Közegészségügy stb. .. .. .. .. .. .. 06 15

Házieselédek stb. .. .. .. .. .. 5-7 3-1

Foglalkozásnélküli és egyéb .. .. .. .. 4'7 9'1

Franciaországban 1851—ben az őstermelő-né,- pesség az összes népességben (31'3%—ot tett, mig lö72-lreir az őstermelés 52'7. az ipar 24'1, a keres—

kedelem 8'4%—kfil szerepel.

Svédországban az összes népességre vonatkozó

régi arányszámok ezekzli

1870 1905

Mezőgazdaság és halászat 71'9 51'0 lpar.. ,. .. .. .. .. .. .. M'? 310 Kereskedelem és közlekedés .. . , 5'1 113 Egyéb .. .. .. .. .. .. .. .. .. 8'3 6'7

Érdekesek az tSSÖ—ig a foglalkozási statisztikát

helyettesítő rendi statisztika adatai. amelyek sze- rint Svédországban volt ezrelékben:

1303 1855

Nemes . . . 4 3 Pap . . . G 4

Polgár .. .. .. .. .. 27 22

Paraszt . . . .. 729 654

Egyéb .. 234 317

Ausztria 1870. évi. csupán a keresőkre vonat.-

1) E Sundbíirgtól származó csoportosítás ada-

tai eltérnek az 1. számú táblázat adataitól.

—843—— 1930

—

kozó statisztikája szerint az őstermelő népesség"

-l5'90(r()l. kepviselt, az ipar aránya 183, a keres—

kedelem es közlekedése 3'7, a szolgálatban állóké

23'8 volt.

A régi foglalkozásstatisztikai módszerekre jel—

lemző, hogy egy Olaszországra vonatkozó statisz—

tika 1861—ben 38'1% őstermelő és 14'8% ipari né- pesség mellett az egyéb népességet a gyermekekkel együtt mutatja ki 47'1%-nak.

Ma különösen hangzó Spanyolország 1877. évi

foglalkozási felosztása is a nők és gyermekek nél-

kül megállapított népességre vonatkozóan (száza—

lélibai'il :

Östermelés . . 47-5

lpar.. .. .. .. .. .. .. .. .. 20'3

Kereskedelem stb. . . , El'7 Vándorlás, csempészet stb. 28'5

Svájcban az utolsó népszámlálás adatait össze

tudjuk hasonlítani a hatvan év előtti adatokkal. Az

össznépesség megoszlása százalékban volt:

1860 1920

Östermele's 44-40 2669

Ipar .. .. .. 84547 41'11

Kereskedelem 525 991

Közlekedés .. .. A . 179 666.

Közszolg. és szab, fogl. 885 625 Személyi és háziszolg. 6'34 8'29 Tőkések, magánzók . . 1'06 2'86

Egyéb .. 2'84 3'88

Oroszországtól 1872-ből rendi statisztikaval- kevert foglalkozási adatokkal találkozunk. Volt

ezrelékhen:

Nemes . .. .. .. .. .. 12 Kereskedő. .. .. .. .. .. 6

Pap .. .. .. .. .. .. .. 8 Kézműves .. .. .. .. .. 85

Jobbágy.. .. .A .. .. .. 889

E. D. dr.,

Kisebb közlemények.

Petites communications.

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Office central royal hongrois de statistigue.

Cimadományozást ——— Promotion. Magyarország

lfőméltóságú Budapesten 1930. évi

március hó 29. napján kelt magas elhatározás-ával,

a m, kir. miniszterelnök előterjesztésére Szigeti Gyula dr. miniszteri osztálytanáesosnak a minisz—

teri tanácsosi címet adományozta.

Kormányzója

Kinevezés, __ Nominations. A m. kir. minisz- terelnök. úr Turzai József stat. ellenőrt stat. fő- tisztté és Semjén László stat. tisztet statisztikai ellenőrré nevezte ki.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke Németh Mária irodasegédtisztet irodatisztté, Póder Gizella kezelőt irodasegédtisztté és Thausz Guidóné

szül. Tolnai Eszter díjnokot ideiglenes minőségű kezelővé nevezte ki.

Visszarendelés. —-—- Rattachement. Szigeti Gyula:

dr. miniszteri tanácsos, aki több, mint 2 éven ke-

resztül a pénzügyminiszte'riumhan teljesített szol—

gálatot, szolgálattételre a pénzügyminisztériumban

kifejtett munkásságának teljes elismerése mellett, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak vissza-

adatott.

Halálozás. —— Décés. A M. kir. Központi Sta- tisztikai Hivatalt érzékeny veszteség érte, három tisztviselőjének: Fekete Mihály stat. főtisztnek, to—

vábbá Jakoblovits Lajos és özv. Semjén Timótné—

irodatiszteknek rövid időközökben történt elhuny- tával. Mindháromban értékes tisztviselőt vmztettv

a hivatal.

4. szám.

——344———

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegátlapitó Bizottság., ' ;, í ,

Commission

hongroise pour la fizatio'n des valeurs de statistigue commerciale. ;

Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.

Új szakoztályolnö[rö/;. A Hl. kir. kereskedelem--

ügyi miniszter a miniszterelnökkel egyetértően ki-

nevezte Földváry Ferencet,

divat- és

a Földváry lmre férfi.

fchérneműkeroskedt'i—eég társtuladonosát, a XII. szakosztály elnöki—ve. l'lgyidejűleg Scrbán Iván dr.—t, m. kir. gazdasagi tanácsost, az Országos Mező—

gazdasági Kamara főtitkárát a ll-ik szakosztály vl—

nökévé nevezte ki a miniszter.

Új tagok. A bizottság egyes szakosztályainak

újonnan kinevezett tagjai a következők: Fodor De- zső, a Miskolci Keresk. és iparkamara elnöke, Ba—

kos Mór, a Bakofen M. ékszergyári-cég tulajdonosa,

Becker Ágost, a (innz és Társa Danubius gép-,

vagón- és hajógyár r.—t. igazgatója, (Jhmum László,

*okl. látszerész, Dániel Ervin, a Magyar Pamutipar

ii.—T. és a Ma fyar Kalup— és Posztógyár RnT. igaz—

gatója, Hoffmann Adolf, ;) Magyar Vagón— és Gép- gyár R.-'l'. vezérigazgatója, Khmm Károly, m. kir.

kormányfötanácsos, a Fegyver- es Gépgyár ii.-'i'.

[műszaki igazgatója, Mongold Béla, m. kir. kormány-A tanácsos, a Mezőgazdasági 'l'ormény— (.s Termékfor—

galmi Intézet osztályvezotc'ije_ Robilsek Géza, a Ro-

hitsek Jozsi-l' és Ha szítt-sárú—cég fönöke, Schön -

Győző, a Székesfővárosi Gázművek h. vam-igazga:

iója, Steiner Ödön, a Kondor, .lnta- és Textilipar- ii.-Ti igazgatoja, Tieberger imre, drágakiinkagr

kereskedő, lrlr'erkner Richard, a Tudor Akkumu

torgyár ii.—T. igazgatója. ; ,,

Új szakértők. .l bizottság elnöksége a bizottsag—

egyes szakosztályaiha a megüresedett helyekre szaki ,,

értőkül. meghívta: Leszlényi Leót, textilgyáriyezérf?

képviselőt, Ranschburg Pált, a Magyar Ruggyantaif ; , árúgyz'ir R.—T. h. igazgatóját. ; "

Lmnondások. A bizottságban viseltf tisztségük?—

rűl lemondottak: Palágyi Gyula, m. kir. kormány? , _ főtanácsos, a Palágyi Gyula Fa- és Rézliútorgyárgi ti.—T. alelnöke, Kertész Árpád, m. kir. kormányt";- tanáCSos, a Légrády Nyomda és Könyvkiadó Ft.—T.

igazgatója.

Kormányfó'tanácsosi kinevezés. A Kormányzó

Úr Ö Föméltósága érdel'nei elismeréséül kinevezte

m. kir. kormányi'őtanácsossá: [lm-tu Sándort, a Bai—'

met ós Fia nagykereskedő—cég beltagját.

Külföldi statisztikai társaságokf)

Sociétés de statistigue de llétrange-r.

American statistical Association.

Az egyesült államokbeli statisztikusok tudomá—

nyos társulatának, az ,,.lmerican Sintislíml Asso—

rintion"—iiak multjárol és szervezetéről v-—- Amerika egyetlen statisztikai ogyesiiletéről, melynek műkö—

déséről tudomásunk van —— a Szemle 1929, kévi júniusi számában emlékeztünk meg?) Most e tár—

saságnak, mely a világ legeslegrógihh és legtekin—

télyesehb statisztikai egyesülete—inek egyike. 91. kőz- gyú'léS'éről számolhatunk be. Ezúttal Washingtonta került a sor, s az Amerikai Statisztikai Társaság itt

rendezte 192!) JJJi-rín '."z'í

gyűlését, mely —— mint az ülésről közreadott 200 oldalas ,,Papers and Proceedings"-füzetből megálla- pítható ——— az előző közgyűlésekhez hasonloan 1929—- ben sem maradt meg a szokásos társulati közgyű—

lések szűkebb keretei között. hanem valójában több—

napos siatisztikaí konferencia jellegét Öltötte ma—

gára, s tulajdonképen Észak—Amerika

egyetemi és magánstatisztikusainak igen látogatott.

magasszínvonalú statisztikai kongresszusát alkotta.

meg Grrr :zhw' ; ,7 nöi-

hivatalos,

1) L. még Magyar Statisztikai Szemle 1928.

tvr.) évf. 1.239. lap, 1929. (VII.) évf. 222, 331,

714., 1.122. lap, 1930. (VIII.) évf. 62. és 146. lap.

2) V. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1929. (VII.)

évf. 714—715 lap.

Ar ülés tlnl(_)im'iiiyos jelentőségét még az a körül—

n'iény is növelte, hogy régebbi gyakorlathoz hiven

tudományos testületek—

Sooiologieal Society"—vel, az

liconomic AssociatiorW-nal és az Farm Association"—1ml kar—

öltve rendeztetett meg, oly módon, hogy a három ülésnap egy időpontban, párhuzamosan

megtartott tizenhat ülésének némelyike együttes illő-s volt, az említett testületekkel. (Az együttes ülé-

cz alkalommal is más [mi, az "American

_America n

,,Americai'i Economic

részben

Still. előadmanyai túlnyoim'n'észhen nem foglaltat—

nak bent az ülésről közreadott fentebb említett ki—

adványban, hanem az illetö társegyesületek közle- mí-nyeilwn jelennek meg,) Minthogy a közgyűlés tárgy/rendjén az egyesületi ügyektől és vitafelszó—

lalásoktól eltekintve is mintegy hatvan előadás sze—

repelt. melyek nagy részének címét a M. Stat.

Szemle folyóiratszemleerovala a Társaság Journal-

(tikkeinek címei között amúgy is fel fogja sorolni, e helyt elég, ha. Csupán a több előadást egyhefog—

laló egyes szakülósek összefoglaló tárgymegjelőlését

említjük a következőkben fel: a statisztikai mód- szer alkalmazásának térhódítása a szociális és szo—

ciológiai problémák körében; népességi kilátások

az Egyesült Államokban; az Egyesült Államok kö-

4. szám. 345 — 1930

vetkező nepszamlálásának tervei és problémái; bio- letmenetre es altzritaban az üzleti ügyekre vonat—

lógiai kérdések; a háború utáni evtized statisztikai kozó statisztikai módszerekre es tenyekre. A köz—

kópe; árelemzés es arkilatasok; a t'ogyaszlógazda- gyűlésen a tisztikar további állásai is betöltésre ság; helyzete és statisztikája; az 1923. évi reszveny-

piae; a. reszvt'enyertekszamít(tsok; az iizleleleti sta-

az 1929. az 1930. ev kl—

látásai; gazdasagi jóslás es bevsh'xsek. A felsorolt lisztika: evi üzletmenet;

temak több szempontra s a reszletkerdósekre is ki—

lergeszkedt'l elméleti és gyakorlati iíinyú eloada- sokban. igen behah'xan megvitattatlak. ,, A közgyü—

lés tartalmas tndonu'inyos innnkallwdasz'tt kiegeszito egyesl'ileli esemenyek koziil magyar szempontlnil elsosorban megemlítendő negy kiiltiöldi statisztikus:

v. Hozti.'íc'mír: Laszlo berlini professzor, 171111: A.

XV.. a. brit hivatalos statisztikai s/olgalat vezetöje,

fiatisztikai

'l'liírrmg (insztav, a Magno" 'l'arsasag elnökt- er, lt'l'irzburger .lent'li a lipcsei egyetem V.

tanára tiszteletbeli [agyú nwgvalasztása?) Az alla—- lanos tiszlz'ljitús soran elnök-[m az előző évben megL ll'ílson li.

helyebe [tart;] (1. Malcolm national Telephone and 'lk'legraph

'alasztotí: .; a Ell. közgyi'ilesen einoklx'l

B. professzor (Inter—

(Iompanyl vív lasztalott meg. A további vg'tlaszlasok soran a tiszti—

karba a most eletbelt'kpí') új alapszaln'ilyok ertel—

mében ezúttal. már nem haronr hanem ha! alelnök választatott: be, akiknek mindegyike egy—vgy fon—

tosabb statisztikai (ig, ma'/_a mzznlml.'ör ügyeinek el—

látására! van megbízta. A Washingtonban meg—

lielclmr R, D.? a stalisztikai adatok gyüjtese'wl es osztályoza- válaszlotíz új alelnökök a következők:

sával, valamint a helyi egyesületi szervek igazgatá—

sával Össze iiggü lu'irrtesekre: (Irutimrne R. A,_ az elméleti és gyakorlati nn'xdszert—k. a statisztikai tet-lr—

nika, ialamint; a statisztikai(oktatasíigy liót'tlÓSOlt'Pl (fonta H. H., Kanada hivatalos statisztikai szolga latz'inak vezelr'ijt-W a sza;r'ittlr';gi;'tt, politikat. in'mjődól—

ügyet: és: a munkaügy—l erinto s a m'ipmozgalmi statisztika elmeleti es gyakorlati lu'irdeseire; Thorn—

dike i,. ii.. az anlhoropolz'miait biometriai, pszicho-

lógiai es közoktata.

igyi statisztika gyakorlati és

Bruges XV. R.. az alkalmazott: közgazdaságtant

módszerkérdeseire: e l meleti és

erdekla'i statisztikai módszerekre es; erednu'ényekre: Smith B. ll.1 az liz—

keriiltek; a titkári es pénztárost tisztségre King XY.

l. választatott újra s a szerkesztő is ismét Ross

l'. ki lett. ———- Hogy az Amerikai Statisztikai Társa—

ság, melynek taglétszáma ltlztl decemberéig 2.066-1'11

New—Yorkban

(en nem csupan konl'eremtiaszeri't evi közgyűlésein emelkedett, nemcsak központjában,

produkal agilis, ertekes tevekenyseget, ennek jel- lemzésére elsősorban az a teny szolgálhat, hogy a

Tai-saság

[eü.—pontjában és ti: ln'fyi

kerületében

Összesen. 5.1. ülést

New—Yorkban, tö), tllevelantlban th), lo-

:ilibú Chicagoban, és; Los—Angelesben t8—————8l. Mint—

tartott, a legtöbbet eppen nem hanem

hogy a, nagy tagletszami't es az l'lgyesiitt Államok let kebelében egész területére kilei'jeszlu-(lí') egy

speciális szakkerdésekben valoban intenzív mun—

kalkedas csupan bizottsagi torniaban vógezlnrtő, a közgyűlés és a helyi eloadt'iíilt'sek mellett a bizott—

sági nmnkálluulz'ls is elenk es lejtett: nemely állan- doan megfigyelendő fontosabb problema intenzí- vebb inegtz'irf'yalasat a Társaság tizenhat bizol!- svigu (is Irepvís'l'lete látja el. Az egy illeti munka eredmenyei Ez a 'lYirsasz'xg' tagjainak tőleg elméleti jellegű dolgozatai a magas tudomanyos színvonalat kepviselo Journal of the illneril'un Stalislicul Asso—

t'íufion negyedévi számaiban jelennek m ez a tolyokat 1929-ben is négy rendes számban és egy

rendkívüli (1928. évi közgyülési beszz'nnoló) füzet—

ben került a könyvniaera, az utobbi füzettel eg 'iitt

731 tnólkiile lötil

Statisztikai Társaság legújabb fejlodesenek, hanem lllszak—Amerika

oldalon. Nemcsak az Amerikai-

statisztikai irodalmának is nagy—

jelentösegti eseménye az ,,glmmis e)" .llathenmtíca!

Smiístimf" megindítása, mely (Lamer (1. H. mivhi- ttlíttl-tol fogva a 'llarsasig masod,kiadványát fogja alkotni. Az 1920.

gani professzor szerkeszleseben

evi. kozg'tilt'isra'll beszamolo ,.l'apei's and Procee—

ztiiigs"—l'íizet het statisztikus nevet említi meg, aki-

ket az 1929 folya—

man elvesztett. közliik Vargha Gyulat, aki e társu—

Amerikai Statisztikai 'l'á rsaság

latnak. tiszteletbeli lagja volt.

Második energíagazdaságí vítágkonferencia.

Lu, (lezmcz'ífme Conférence mondiale de llénerg'ie.

1930 június tti-ika es 25—ike között Berlinben (N. W. 7, lngenieurliansl fogjak megtartani a ma-

sodik tVVelt—

krat'tkonterenzl, nemzetk zi

energiagazdasági vilagkoníereneiat amelynek célja a

együtlmt'iködes tudomanyos es gyakorlati elosegi—

tése az energiatermeles_ szétosztás es értékesítés

teren. A 48 állam között, amely lu'tpviselr'iit a kom

1) L. még Magyar Satisztikai Szemle 1929.

(VII.! évf. 63. lap.

terem—nini elküldi, lt'lagyarorszag is helyet foglal ll)0 értekezés közül eddig; negy nmgyar eredetű érkezett be. A konfr—

es az előadásra kerülo közel

renvia a legnagyobb nemet gyártelepet; megtekin—

lóset is programmjá'iba vette.

Remelhelr'i, hogy a konferencia a nemzetközi

energiastalisztika teren is haladas! log hozni, ami

annál szükségest-bh lenne, mert jelenleg erről az igen fontos kérdésről rendelkezésre álló adatok még meglehetősen hiányosak.