Új német grammatika, vagy: német szóra tanitó könyv

Teljes szövegt

(1)

*

\

.1

í i ií ' (1 ÍV > ti III i i i fi I tI

(2)

\

$ I

I

\ »

(3)

ÜJ N É M E T - ' T

GRAMMATIKA,

vagy :

NÉMET SZÓRA TANÍTÓ KÖNYV,

MELLYET NAGY ResZeNT

1 Í H A 3 E Cr O X YC S 1E. X) LIPSIAI PROFESSORNAK

L L l

K Ö N Y V E I B Ő L S Z E D E G E T V É N ,

S O K ^

PÉLDÁKKAL ÉS GYAKOPvLÁSOKKAL BŐVÍT VÉN,

A’ MAGYAR NEMZETNEK

É R T E L M É H E Z

’S HASZNÁHOZ ALK ALM AZTATVÁN

LÉG-ELŐSZÖR MAGYAR NYELVEN IRT ÉS NYOMTATTATOTT

K H A T Z E í t J Á N O S Á G O S T O N ,

KIRÍLYI NORMáLIS OSKOLABÍLí TANÍTÓ.

Vehetni Nagy Győrött Miiller Jakab Könyvkötő bókjában.

P O S O N B Á N

P A T Z K O F E R E N T Z Á G O S T O N betűivel.

1 7 8 0,

(4)
(5)

E l ő f j á r ó b e f z c d .

J í é t s é g kivúl való dolog a z , hogy az európai régi nyelvek közül edgy-is a9 német n y e lv e t, fé m hathatóságára, fé m hőségé•

re nézve fe lly ü l nem haladja. M e fzfzire való terjedését nem-is fz ü k s é g emlétenem;

holott azt á’ lé g ’járatlanabb M a g y a r - i s tu d ja , hogy ay m agyar birodalomnak ed - g y ík f i á ié tó l fo g v a am áfikáig, nem fsak jö v e v é n y , hanem a" Magyaroknál-is régibb

lakofi, nem-is fsak hellyel hellyel, hanem egéfz vidékekben-is németül fzóllanak. A tudományok és mefterségek közül alig gon•

dolhatni ollyat, a' mellyröl ditsóséges akta- táfok és magyarázatok fo k német könyvek*

ben meg-irva ne válnának . Kell-é több a\

X 2 né-

(6)

német nyelv hafznos és fzü k sé g é s voltának meg-bizonyitására ?

Ennek előtte egynéhány efztendókkd, hogy aSzakfzoniai Univetfitáfokból B éts - városába érkeztem, o tt némelly m agyar ha - zám fiainak dítséretes munkáikra akadván, mellyeket annak előtte nem esmértem volt, meg-vallom, nem kévésé álmélkodtam r a j - t a , hogy ollyan hajolhatatlan nyelvet, a*

miilyennek aé m agyart véltem lenni, bizo­

n y o s, világos és könnyű Régúlákba fo g ­ laltak és mindenképpen fz é p rendhez fz a b - hattak * Ezen érdemes embereknek ditsére­

te s Jzorgalmatofsúgóktól f e l - in d ítta tv á n , ys egyfzér ’s mind tapafztalván, hogy egy- ís azok közül dé német nyelvet magának

tzélul tenni nem k ív á n ta : azonnal arról

kéz -

(7)

kezdettem gondolkodni, hogy hogy tehet - ném könny éhhé V kellemeteffehhé nemzetem­

nek ti német nyelvnek tanúlását. Munkához fo g é k azért, és ezt ti német Gramm atikát kéfzítém -el, mellyet mofl ki-nyom tattatva, édes hazám fia, néked nyújtok és ajánlok.

H ogy nem híjába való vagy hajzonta - la n , hanem tellyefséggel fzűkséges munkát vittem vég h ez, a zt minden értelmes em­

bernek meg-kell vallani. R itkán talál az ember fzü le te tt m agyarra, ti ki, nem mon­

dom j ó l , hanem tsak meg-lehetójfen és tűr- heteiképpen tudna németül befzélni. N em tsuda. H ogy-is lehet kiilömhen ? holott ti német /zó n á k tanulására fe m m i efzköze vagy fé g é de mind ekkoráig nem volt. A ' németekre alkalmajint gondot vifeltek f o k

X

3

(8)

ekkoráig az én kívánságom, V ez is léfzen cg yjzer V mind az én bérem. Légyen bál­

tor másnak fő -ö fz t öné az óhajtott betsület V tulajdon h a fzo n , vagy más titkos tekin­

te t; nékem mindazonáltal tellyes örömöm abban lé fze n , ha ezen fe l-te tt Jzándékomat valamennyire el-érhetem , és fzerelm es édes hazámnak hafznos fzolgálatom at m utatha­

tom ; fsak arra kérlek, ezen nyelv-tanusá- g o t olvasó hazafi, hogy j ó igyekezetemet

bövséges hafznodra j ó névén és ke f a

vejfen végyed• Ifién hozzád.

(9)

Ú ] N É M E T

G R A M M A T I K A .

4 '-V --- --- -fft? ii! ^

E L S Ő R É S Z .

I. T Z I K K E L Y .

A ’ betűkről , és azoknak ki - mondásáról.

23 on í>en SSudjjMen/ unt* tf;m fWfpracfye.

’gyan azokkal a1 betűkkel fzoktunk élni a’ német- nyelvben-is, a’ m ellyekkela’ deákban élünk, és ezeknek a’ fzáma mindenestül liufzon öt. A ’ mi pedig az Írásnak módját illeti, az ugyan egy kevefsé a’f deáktól külömböz; de mind azon által ez a’

külömbség nem igen íbkat téfzen, valamint-is az itten következendokböl világolTabban ki-fog tetfzeni.

A nagy hetük:

A B C I t t f I f i

XL M S O í Q R S lü*

A Ka- '■S- V *W . X s z .

A

(10)

A’ középfzerück:

Sí 5 B € © € § © % 3 £ «91 rn O

A B C D E F G H 1 K L M N O

$ a 3 1 © X U « 8 585 3 6 9; 3 .

P G R S T U V W X Y Z . A' kisbetűk:

a b c í > e f $ b i i : l m n o p <\ x f $ a b c d e f g h i k l j n n o p q r f s t « » ft> ? X) $.

t u v W x y z .

A’ kettöjfek:

fi § ÍT <& d st sz il eh ck tz.

2 A

'

betűkről és azoknak

A’ diphthongufok.

á ő fii) Síé £>e Ue.

se ce ü { Ae Oe Ui.

A ’ mi pedig azokat a’ betűiket ille ti, a’ mellyek- kel a’ németek a’ közönséges, nevezeteiken a’ ízapo- rább írásban élni fzoktak, azok im ezen a’ táblán ízem- léltethetnek.

& £ £ e ) % £ { f § J ( £ £ . y r i 3 t

o q f.

(> «. i) +* jl ^ J i § £ f f k f t 4 A '* “ Z f t

w w o

Ezek a’ betűk ű, b, í>, erft br t, 1, Itt/ tt, 0, P, (f,V, t, tt, \p, jf; 9, úgy mondatnak-ki valamint a’ magyar fzóban.

A*.

(11)

k i-m o n d á id ró l

A ’ c betű pedig az a, o, és it betűk előtt, fzintén úgy olvastatik valamint a’* deákban, úgy mint: Cíötl, Károly.

De az új és moltani Írásnak módjafzerént ollyan- kor t iratik a’ c helyében, p. ok. dia f i , Károlyi leiiber, kalendáriom.

Ennek a’ kettős betűnek d), fzintén ollyan hangja t vagyon, valamint a’ Görög % betűnek; nem úgy mon­

datik ám ki minta'

C,

vagy

K. A ’

Magyar fzájnak ugyan nagy ntjhézséget okoz annak ki-mondatáíá; arra való nézve tehát, hogy ezeket a’ betűket, vagy az ollyan ízókat, a’ mellyekben ezek a’ betűk találkoznak, jól ki-mondhafsuk, lziikséges a’ németnek élő fzavához folyamodni p: ok: Üíad) , után'; 35UCÍ), könyv; öd)t, nyoltz; ntid)/ engeinet; fodjcn, főzni. Ha pedig ez a’ kettős betű eb, ezeknek az f, é, betűknek előttük áll, mindenkor edjiitt annyit téfzen, valamint a’ deák x, p:ok: macbft'lt, nőni; ÜBed^ler, pénz váltó; fedj)$, fiat; Dd)$, ökör; olvasd', vaxen, Vexler, zex, Ox.

Mikor ellenben ezek az <g>, \, betűk közűi egyike, vagy máíika a’ eb eleibe tétetik, akkor fzintén úgy tnondatik-ki, valamint a’ magyar f, z nélkül, fp: ok:

(gebabett, kár; @cf)roeitt, diíznó; fdjoit, már; <É>d)íff, hajó; olvajjük: Saden, Svein, són, silf.

A ’ g betűt a’ tifztán befzéllö németek többnyire úgy olvafsák mint a’ magyarok a5 g betűt p: ok:

bíe © abc, ajándék; bet@tpfeí, tető; © o lb , arany.

Tsak hogy az n betű után igen gyengén és mint egy nyifogva mondják-ki, úgy hogy a’ g alig hallatik. p; ok:

©CrÚtg, tsekély; h a n g é i, fogyatkozás.

Á ’ f betűt a’ vocálifok előtt többnyire a1 németek o lly eröífen mondják-ki, mintha b volna utánna. p: ok:

áfarren, talyiga; funtmcit, jönni; .ftugeí, golyóbis;

De az {, n, r, betűk előtt lágyakban és fzintén úgy ol- vaílatik, mint a’ magyarban, p:ok: fíageit, panalzolkod- ni; ber dtttopf, gomb; ber $ r ie g , kavtz; flcill, ki­

csiny; fnaüetl, harfogni, csattogni.

A ’ g betű után a’ németek mindenkor U betűt ír­

nak, valamiig a’ deákok, p: ok: bic OttCllC, forrás.

A a

Az

*

(12)

A z @/ f/ betűt úgy kell ki-mondani, mint a’ ma­

gyar fz betűket; valamelly vocalis előtt mindazonáltal helyesebben úgy mondatik-ki, mint a1 magyar z. Ha pedig az @,f, a’ p, és t, betűk előtt a’ fzónak elején áll, úgy mondatik-ki, mint a' magyarban az s magánoSan,p: ok:

(pút, késő; @ pctf, fzalonna; @ pa$, veréb;

óra

;

agyú. Spat, Speck, Spatz, Stund, Stuck.

De még-is az fp, vagy ft, ha valamelly ízónak kö­

zepén vagy utóllyán találtatik, megtartja az íz- t, vagy íz- p közönséges hangját, p: ok: í>ü (hifi, néked vagyon;

Í>U íiebeft, lzeretfz; pufiéi!/ köhögni; és nem, du haft, du liebeít, hűiben, er iít, m inta’ fvábok.

Mikor pediglen valamelly fzó Adverbium vagy Prspofitióval Ölzve vagyon kaptíblva, akkor az f be­

tű ismét a’ magyar s betűvel edjet é r , úgy mint:

iiuf'fíepeit/ aufftepcrt/ fel-kelni; ab é te r im , abfter&eit, meg-lialni; ^Ufíopfeit, bedúgni; mert ebben a’ Ízóban úUffíepCIl / ez a’ izé frcpeit az a u f Pnepolitióval, ebben a’ ízóban űbfícvbcil pedig, ez a’ fzó fíei'beit az ab Ad- verbiummal vagyon öfzve kaptsoltatva.

A z P betű úgy m ondatik-ki, valamint a’ magyarban az f betű, p: ok: SSatet*, atya; Pici/ fok; Pcrfaufeib árulni; Perbetbett, el-rontani; &c. olvasd: Fater, fiel, ferkaufen

,

ferdcrben.

A ’ 3 betű úgy mondatik - k i , mint a’ magyar tz, p: ok: ^nuntr tzérna; SiáCUttet, tzigány; / id ő ; 3

utf

cr / tzukor.

A ’ betűk három fé lé k : Confonanfok, az a z : ed- jütt hangzó betűk, vagy Vocálifok, az-.'az: magánollan hangzó betűk; vagy pedig Diphthongufok, az az: két Vocálisnak Öfzve foglaláfa.

A ’ Confonanfok, vagy edjíítt hangzó betűk ezek : í / e, í>, f, q, í), f, í, m, n, p, c\, r, i, t/ P/ nv r, j.

A ’ Vocálifok , avagy maganoffan hangzó betűk pedig ezek : a, e, t, 0, U, X),

A ’ Diphthongufok, vagy két magáno(Tan hangzó betűk, ha egy réfzében a’ ízónak öfzve foglaltatnak, mindenkor hoizfzah mondattatnak-ki, iW -m int: Pct

4 # A ’ betűkről ét azoknak

(13)

ki-mondásáról 5

S it it i, palota; t e r2ía l, angolna; fcic^ eeíe, lélek , bér <See, tó; bieiSee, brt$ Wicct, renget-; bet

moh;

J)er

@CÍ)üO§, kebel.

Nóta: Az t, es u Vocalifok folia-fem kcttó'ztetnek.

Ez a’ magánoifan hangzó öfzve foglalt két betű á annyit télzen, mint a’ deákban az x.

A z rti, Ct, és élt, majd tsak nem egyformán mon- dattatnak-ki, de vagyon még-is az igazi német izajá­

ban valami kiflömbségek a’ ki-mondásban, mellyet élő ízóval leg-jobban lehet ki-tenni. Mikor kellelsék pe­

dig ezt vagy amazt irni, fziíkség azt a’ jó féle könyr veknek olvasásából tanulni p: ok:

1 Ser Sfcáfer, tsáfzár; cin 2Petfcr, bölts.

Sic Ötcijc, utazás; baí? ifiéin, tsont.

gcifjií}, iVorgalmatos; fairig, tiizes„

Sic Dicuc, bánat; bic Scttfc, emberek.

5ÍU, a u , meg-tartja mind a’ két Vocálisnak hang*

ját, valamint a’ deákban p: ok:

Ser 33*ntf6, has; ber i^trtuív por.

SluégcÍKit, ki-menni; bnucn, építeni.

Ez a’ Piphthongus te lzinten úgy olvaftatik va­

lamint az i magánolfan, lígy-mint:

Sic £iebe, fzeretet; baí Síeb, ének.

Sic ftíiegc, légy; bic'Sticgc, garádits.

Olvasd: Libe, U d, Stige, Flige.

,ÖC, 6, úgy mondatik-ki, valamint a’ magyarban az ö , p: ok:

f)5ren, halhatni; bíc 23óc]cf, madarak.

í'őíjcr, fák; bic ©íőefe, tí.rsökök.

HÉ vagy a’ kis betűkben az u, valamint a’ ma­

gyarban az ü , p: ok:

ifilűíjen, virágzani; bic Sfirúber, egy atya fiai.

Sicifiúcfjer,könyvek; bic 2Búrmer, férgek.

A z edgyűtt hangzó betük-is fzokfzor öi’zve-kap- tsoltatnak, úgy-mint: h a i t i t, férjfiú; betgeden, el­

felejteni.

A ’ í betu-is meg-kettöztetik, midőn előtte a’ C, betű vagyoiv;- p:ok: bet v?(Uf, zsák; bűifen, sütni;

© tu cf, darab. A 3 A"

(14)

6

A ’ j béta pedig akkor kettozfetik-meg, midőn a’

t béta, eleiben tétetödik, p: ok: bet h ely ; btC matska; &c.

Mint hogy nem mindenütt vagyon alkalmatofságunk a‘

németekkel való tárfalkodásra , a’ kik minékiink azon nehéz- , -séget, a’ mellyet a’ német fzóknak helyes ki-mondásában ta- paiz tálunk, meg-könnyebbéthetnék, és egyfzer ’s mind min­

ket arra taníthatnának; arra-való nézve tehát, hogy az illye- tén való ki-mondásban vagy olvasásban, az én hazám fiainak könnyedségekre lehellek, kívántam egynéhány példákat a’ mi íróiunkhoz fogható mid fzerént meg-magyarázni, és egyfzer

’s mind ide fliggefzteni, akképpen, hogy mindenütt a’ kö­

zépsó' fór légyen a’ fzóknak olvaftatáfa.

(fin íKcifenber folí fehérjeit ín fonbccbarcc Sfnbefebíung bie guccf;t (Soífcí* babén.

Aín Raizender zoll jedertzait in zonderbarer Anbe- fehlung dic Furcht Gottefz habén.

A z úton járó mindenkor kiváltképpen való parantsolatnak tart~

4a lenni az Ijlenni félelmet.

J?crnacb mug mmi bot allén Sinden ben Suftaub unb bit

©et'ráudK béé Saubeé ju lemen fracöíeit.

Hernach mufz mán fór allén Dingcn den Tzuftand, und di Gebraiche defz Landefz tzu lemen trachten.

Azután Jzükséges igyekezni mindeneknek előtte a tartománf állapottvának , és fzokásának m egtanulás ára.

3:n íKeifen foltén mit ní.-fjt rote bie @pinncn, foitbern mte bit

©ieneit fet)!t.

lm Raizcn zollen vir nicht vi di Spinnen, zondern vi di Binen zain.

A z útazáshan ne légyünk ollyanok mint a' pókok, hanem mint a' méhek.

3n altén euren £>anb(tmgcn neí)mct eure Söre mohi in Dbacbf.

In allén airen Handlungen nehmet aire Éhre vohl in Obacht.

Minden tselekedeteitekhen jól vigyázzatok a’ ti betsületetekre.

2>erad)fe{ niemanb, unb eor allén ©ingen I>úíet eucb bon groifen .perren líbel ju reben.

Fcrachtct nimand, und fór allén Dingen hütet aich fon grofzfzen Herren übel tzu reden.

Senkit meg-ne veffetek; de mindenek fe le tt kerüljétek a nagy uraknak rágalmazását.

(Sebet mit frommen íeufen um, fliebet alléiéit bie l'ófen (5e- feflfcbaften, eud) etlnnewnb, bag t$et mit ben £unbcn fcbíáfft, mit

glóben aufjtebe. ^

Re-

A ’ betűkről és azoknak

(15)

ki-inondásdról.

Gchet mit froinmen Laiten mn , flihet alletzait di bö'- íen Gezellsaftcn, aich crinnerend, dafz ver mit den Hun- den sicirt, mit Flöhen aufftehe.

Szeléd emberekkel tárfalkodj átok, kerüljétek mindenkor a ro fz tárfalkodáfokat, elmétekben forgatván, hogy a' ki az ebekkel a lu fzik , balhékkal kél-fel.

ŰKan bcbarf nicftt viel Sffiefcné, um bfe jungen ?eufe ju per*

fubren, babér ncfjmct tudj iit 2ícf)t oot faifcijeu ©efeííen, unb trauct mcgt cincin fcgíicbeit.

Mán bedarf nicht fii Vezenfz, um di jungen Laite tzu ferfiihren, daher nehmet aich in Acht fór falsen Gezellen, und trauet nicht cinem jeglichen.

Nem nagy munka kívántatik a z ifjú embereknek el-tsábitására, arravuló nézve tehát oltalmazzátok magatokat d hamis társaságtól, és nehidjetek mindennek.

2Bcnn i!)r attf bér Jlteife fet)b, fo babét fúr eure ©acben ©or#

<?e, mán mug aííejcií cin 2íug tm gelbe, unb baé anbere bei) fi cg babén.

Venn ihr auf der Raizc zaid, zo habet fúr aire Za- chen Zorge, mán mufz alletzait ain Aug im Felde, und dafz andeie bai zich habén.

Midőn a z úton vagytok, gondotok légyen a’ ti jófzágtokra, tdgyik / zenietek mindenkor d m ezőn, a’ májik pedig magatok kö­

rül légyen.

íaffet baé ©pahicrengeben béé 3?aebté bfetben; Iffieifef^nte*

maié ben ©runb t>oit eurem 95cutel, ttod? ben ©inn euteé ©cmútbé.

Lafzfzet dafz SpatzircngehendcfzNachtfzblaiben; Vai- zet nimalfz den Grund fon airem Baitel noch den Zinn ai- refz Gemütfz.

Távozta/)átok az éjtfzaki sétálájl ; foha meg-ne miitafsótok d t i erfzénytíknek fenekét, feni pedig d ti elméteknek érzékenységét.

©epb gutc í>auébdítcr, unb toebí bebadjt eure ©cíbcc aué<

jugeben.

Zaid gutc Haufzhaclter, und vohl bedacht aire Gelder aufztzu gébén.

Jó sáfárok l é g y e te k é s jól meg-gon dőlj átok, mire adjátok-ki d ti pénzeteket.

sSían mug ntc^t atíeé auf einmaí eerjebren; iDantt ein £ba*

let tm 25euící bringt mef>c <Sbrc / bann jeben baraugen.

Mán mufz nicht allefz auf ainmal fertzehren, dannain Thaler im Baitl bringt mehr Éhre, dann tzehen daraufzen.

Nem kell egyfzerre mindent el]- költeni, mert egy tallér az trfzényben több betsiiletet h o z , mint azon kívül t i z .

Öerjenige ifi fíug, fo fic& bér ©parfamíeit bebieneí, aíé báfíe

<r nocb lángé ?dt in bér 2Bc!í ju leben, unb jcben Sfugenbífef jtt

fittben. A 4 Dér-

7

(16)

Derjenigc if/.t klug, zo zich dér Sparzamkait bedinet, alfa haette er noch lángé Tzait in dér Veit tzu leben, und jeden Augenblik tzu lterben.

A z okos, a ki takarékos, mintha még fo k ideig fogna ezen a Világon é ln i, is mintha minden Jzempillantásban meg kellene nékie halni.

$iir roaíjr, biti? ifi fd;r tvoí;í gefatjf/ irf> trerbe n:icb beffeu 3c!í mdne; Sebend cciunev;;..

Für vahr difz ifzt zehr vohl gezagt, ich^verde midi defzfzen T zait meinelz Lebenfz erinnern.

Bizonyára ez igen jól -vágjon mondva, meg-emlékezem én er- r íl életemnek minden idejében,

©ebenfet tx>eí>I au bad ©ibe aűer XMnge, bettor ibr fie ttnfaugct.

Gedenket vohl an dafz Ende aller Dinge, befor ihr zi anfanget.

Gondoljátok-meg minden dolgoknak vé g é t, minek előtte el­

kezdenétek.

Elitet cudj rnobí fiír feidjiferifgen SBeííwn , beim cin fdjóued SE db Ili ein ^ttnfcicő bee 2íugcd, bab gegfeuer bob ÍSeuteld, unb bit ipóác ber @eeíc.

Hiitet aich vohl für laichtfertigen Vaibern, denn ain sŐnefzVaib ifat dafz Paradií’z defz Aügcfz, dalz Fegfaierdefa Baiíelfa, und die HöHe der Zele.

Ő rizzétek magatokat a’fajtalan afzfzonyoktól, mert a fzé p (ifzfzony a’ Jzemnek p aradit Soma , a z erjzénynek purgátoriuma és a léleknek pokla.

Saffet tucfj jum 3cnt utd>t Uiá)tlid) hétvégen, fenbern bebaíteí fctefe Sebre roobí: ber itt meife, tveldjtec magig im 2Bci:te, iu bee

Siebe, unb im 3«ne iji.

Lafzfzet aich tzum Tzorn nicht laichtlieh bevegen, zon*

dern behaltet dize Lehre vohl : dér ifzt vaize, velchcr maefaig im Vainc, im der L ibe, und im Tzornc ifzt.

N e induljatok egy könnyen a z haragra, hanem mellyen elme-- tekben tartsátok e z t a' tanúságot: hogy egyedül az az okos ember,

* ki a’ borban, Jzeretetben, és az haragban mértékletes.

D(>nc @cíb ju tcifeit ifi feí>r befdjroeríicb; benn ein SDíunn eb*

ne

@clb ifi mié ein bíiitber obne ® tab, etu Sipotbecfec ebne 3 udcr, unb mié ein Seib obne @eeíe.

Ohne Geld tzu raizen ifzt zchr bcsverlich; denn ain iVlann ohne Geld ifzt vi ain Blindcr ohne Stáb, ain Apó*

theker ohne T zukker, und vi ain Laib ohne Zele»

Pénz nélkül utazni igen nehéz, mert az ember pénz nélkül ellyan, mint a vak bot nélkül, a patikarius nád méz nélkül, és a

tefl lélek nélkül« v

8 A ' betűkről és- azoknak ki-mondásáról.

mctu<

(17)

2£olítc @ott! ba{; irfj cf$ tíjuu íóimíe, abcr batf ifi n>o(>l fdjrcct inö 3Bcrí ju fefccn.

Voltc Gott! daíz ich efz thun könnte, aber daíz ifzt vohl sver inlz verk tzu zetzen.

Adná a z Ifién', hogy meg-tselekedhetncm; de a zt nehéz vég­

hez vinni.

3d> tvííí cucf> fcigcn, mán muff aííctf ctuf ba<5 bc|tc macién, ölé mán faun.

Ich vili aich zagen, mán muí'z alleíz auf daíz beíztc machen, alfz mán kaim.

Eh meg-mondom néktek, hogy mindent úgy kell tselekeini a mint lég-jobban lehet.

'Ott M i önt frtcjeu , bu baji fcinot gangéi.

ü u hafzt gut zagen, du haízt kainen Mangel.

Jó l mondád, nintsen fogyatkozás benne.

Hcbcc bíe{?, unt oicl @efal)r ja ntcibcu, mutjj tnau fid; »on

^pifl unb 3au£m cntf;alíc«.%

éber difz, um fii Gefahr tzu maidén, muí'z maii zicH fon SpiI und Tzanken enthalten.

Ezen fellyü l, Jók vefzélynek el-távaztatásira fzüksége: a'já­

tékot és a’ vejzekedéfi kerülni.

II. T Z I K K E L Y .

A z

H a n g n a k M é r t é k e l é s é r ő l . 5 3on t>er ^ o itm c ffu n g .

S

zükség, hogy még némelly regulákat fzabjunka’ fyl- labáknak igaz ki-mondifa eránt, mellyek ízerént min­

den fyllaba az önnön maga illendő hangjával ki-mon- dalsék. Valamint pedig nem minden Izék mondatfát*

nak-ki könnyen avagy eröllen, úgy nem-is minden fyl- babák hangzanak rövideden, avagy hofzfzaflan. An­

nak okáért némelly rövid regulákat fzabunk mind az rövid, mint pedig az hofzfzuTyllabáknak ki-mondására.

Fő-regulák , az hofzfzú Jyüaháknak ki-mondá­

sára

élezve.

A ’ kettős magánoíTan hangzó betűk az egy fylla- bából álló Ízókban mindenkoron holzfzaűan mondatnak ki. p: ok; i»er (Sflfllf tagos Tzoba, palota; ÍJflé fybUt,

A 5 haj *

A z hangnak mértékeléséről. 9

(18)

IO

hajfzál; bie @ eele, lélek; bie £ flu t, bőr; bér^Baud>, has; &c.

A z több fyllabából-álló fzóknak végén pedig rö­

videden mondatnak ki. p: ok; brr ©pctófítflí, ebédlő- ház; bet* fa-tennés &c.

De még-is némelly Ízókban hoízfzaflán mondat- nak-ki p: ok: íicíjtblau, világos-kék; ^ltaá)tm<l\)l, va- tsora &c.

A z egy fyllaba'ból-álló fzók, a’ mellyek magá- nofsan hangzó betűn, vagy f) betűn végezodnek, hotz- fzatlán mondatnak-ki p: ok: b(t, itt; bit, te; © ttofj, fzalma &c.

Még azok az egy fyllabából álló fzók-is a’ né­

met nyelvben hofzízaiían mondatnak, a’ mellyekben a’

gondolatnak valamelly különös éreje áll, p: ok: fom nt ntein licbcő Xkinb, icí) roílí bír felbjí alléé t(nm. Jöjj édes gyermekem, magam fogok néked mindent meg- tselekedni. Unb bu ntein (S o ft, bift fo fcbvrer boti tine beíeibidet mór beit ? És te én Iítenem, olly nagyon bántattál-meg mi tolunk ?

Ezek a’ fzók: a b , a n , au f,

atte,

b e i, burcf>,

rítt,

fú r ,

hitt, \>ct

t

mit,

nad>,

um,

x>er,

t»iU,

311,

tve&,

a’ fzóknak Öfzve-kaptsolásában mindenkor hofz- fzan mondatnak, akar e lö l, akar hátúi tétetödjenek, p: ok: aufsfteljctt, fel-kelni; iá) ftebe au f, fel-kelek;

vcv*QCÍ)en, elöl-menni; iá) gélje t»or, elol-megyek &c.

Utólizor jegyezze-meg az ember magának, hogy a’

több fyllabából-álíó fzónak edgyik fyllabája hofzizas- fan mondatik; mellyet a’ fzókásból, vagy hallásból ollyan emberektől kell meg-tanúlni, a’ kik a’ német nyelvet igazán befzéllik, p: ok: hal'ÍClt, tartani; k í felt, olvasni &c.

Fő-regulák , a rövid Jyüabák eránt.

Minden egy fyllabából-álló fzók, mellyek vala­

melly málfal hangzó betűvel végezodnek, a’ ki-mon­

dásban rövidek, p: ok: bajt, hogy; baltit, betilt, mert;

WAttlt, mikor; wetttt, ha.

A z A z hangnak

(19)

mértékeléséroí. I I A z egy íyllabábóí-álló fzó k , mellyek két vagy több míiTal hangzó betűkön végződnek, a’ ki-mondás- ban rövidek, p: ok: Í)U néked vagvon;

fa; (gcftaíj, kints; ftoíj, k ev ély , &c.

E1 ízerént rövidek e’ következendő elöl-téendo fyllabak-is: be, cm, cnt, er, gte, um, v e t, ser, p: ok:

, elo-beizélleni; bc#fi)ntineit, m eg-nyerni;

Q C tföxkbm , irott, &c.

Kivétel.. Ezen fzótskának unt, mikor az öfzve- kaptsolt ízók elöl el-vetetodik , és uta'nnok tétetodik, mindenkor hofzfzú hangja vagyon, úgy m int: Útit fairt»

gett, meg-ölni, er faingt fent ftillí) um, a’ maga gyer­

mekit Öli-meg.

Ezen következendő végzö-fyllabák: c l , c in , e t , c t n , efb, e t, a1 több fyllabából-álló ízókban minden­

korrövidek, p: ok: '£faoílt=mcl, dob; fa u n é in, ráz­

n i; ?CUcfa?cr, gyertyatartó; c ifc r n , vasból-való;

Sittbeft, tömlötz; bevfollfcet, eladott &c.

Fö-regulák, a* fyllabák hangja eránt.

A ’ fok'Tyllababól álló fzóknak és az egy hofz­

fzú Svllabából álló fzóknak a’ tonufok vagy íe g - in ­ kább hangzó ízózatjok az hofzfzú íyllabán állapodik- ineg, p: ok: bet»ftCímeit, érteni; $8e>ttúbsni$, fzo- morúság; e u f údttgeit; íel-akaíztani, &c.

I. Kivétel. Azon fzóknak

,

mellyek az et) betűkre végződnek , az ö holzfzú hangjok azon Ctpban vagyon, p: ok: í>r»ey, három; ótm befícy, gyerm ekség; gref*

jersey, zabállás; (SaufCDcy, ivás &c.

A z idegen ízók az Ö hangjokra nézve azon nyelv­

hez alkalmaztattalak, a’ mellyböl ízármaztak, p: ok:

QUiiozVic, hiíloria; © eograpM c, geographia &c.

II. Kivétel. Ezen két fzóknak (Jfaiflopf) és lofbpj) az útolso fyllabájok rövid.

III.

(20)

III. T Z I K K E L Y.

A ’ jó német írásról, avagy az Orthographiáról.

íQon bit íDcutfdjm 9 tecf)tfcf)retí>ung.

s4z öreg betűknek a fzók elem való btlybeztetéséröh

I. R E G U L A .

• 4

Ö reg betűt fzokás tenni, ifz-ör minden befzédnek kez­

detin, p: ok: 3 m Siti faiig mar t>aő 2Bnrt, unb Í>ö6 SÍBorfc mar bei © o t t, kezdetben vala az ige és az

ige vala az Ifrennél.

2fzor.

Minden főnévnek avagy Subftantivumnak kezdetin, p: ok; bet

*£)err,

az úr; í>tc

$rflU,

az afz- í'zony; lati jtinb, a’ gyermek; cin 5t0pf, íö, cittc

© alté, lúd; eílt dbau$, ház; &c.

jjzor. Minden Versnek kezdetin, p: ok;

2Bíc feí)t íad) id; t>te ©rofen auá,

©le SBíuiöcrgietTtr, Jpcíbcn, iprinyn 1

©cím mid; bcgíúcft cin fícincá í>aué, Unt> (te ttidjt dumál bic sprotunjen.

Melly igen nevetem a’ fö-embereket, A’ ver-ontókat, vitézeket, fejedelmeket!

Mert engem egy kis ház-is fzerentsésít, Őket pedig a’ tartományok lem.

4j'zer. Minden tulajdon nevek, avagy Proprium Nomeneknek kezdetin, a’ inellyek valami várótoknak;

orfzágoknak, fo ly ó -v ize k n ek , hegyeknek, és lze- mélyeknek nevek, p: ok: SÖSiett, Béts várofa ; itaijarn, Magyar-Orlzág; h o lta it, Duna vize; Síctlia, Á tn a hegye; Pál, &c.

5/zör. Mind azon ízóknak kezdetin , mellyek va- lam elly,fő-nevek helyett tétetnek, p: ok: í>aé (Sfletf, az evés; fcaá ©C&en, a’ menés; fcaő ©UÍC, a’ jó;

fcflé ávrtíte / az hideg &c.

()fzor. Azon ízóknak kezdetin, mellyek a’ fze- inély helyett m in tegy titulusul tétetnek, p: ok: @icf Kegyelmed, az Ur;

5Ű5o^ící?CÍací*oí>rncr -f>cnr,

Nagy

7 2 A ’ jó német írásról,

(21)

jó Uram, item nemzetes Uram; (íuer (Sjltflhcn, Nagy • ságod; áSocíp unh iffiohRhdgcbohrtmr |m rr £>crr, k e ­ g y elm es, Méltóságos , &c. (Sueu dpceÜCtti/ Exeel- lentziád; (í’Uer íOífljefíát/ Felséges Király, Csu'lzár&c.

Shrer, Shtien, ©tejeiben, «pocfjhtefelbett, (?ucr 2c.

mivel ezek a’ tituluíők a’ magyar nyelvben nincsenek, tehát a’ Pronomen Períonalék között, és a’Syntaxisban fognak következni.

7/2ír. Minden pont után, p: ok: fturcbfet ©Ott, Féljétek az Iftent. ©ebet ?füntbfen, Adjatok alamis- nát. @eph geímrfítlti, Légyetek engedelmesek &c.

P/zor. Minden kérdő és felkiáltó jel után, midőn a’ befzéd ezen jelekkel bé-fejeztetik p: k: ©itth haá ntchf íauíer ©efcbúpfe © otteé ? ö mié unairéfprcc&Itch tfí her >£)etr Uttfer @0t t l Vallyon ezek nem mind Is*

ten teremtéfei-é ? O melly ki-mondhatatlan nagy & mi Urunk Iftenünk!

ejker. Minden két pont után, midőn ez után má- fok betzédi elő hozatik, p: ok: Uíu’ijluy faejt: $0?it melchent ?tt?aafie ií;r ntefíctt merheti, mit eheti hemfel- bett mirh cucí) mieher gemeflett merheti. Kriftus mond­

ja: a’ minémii mértékkel ti mérni fogtok, azon mér­

tékkel néktek-is vilzlza mérettetik.

xafzer. Egyéb ízók akár mennyen légyenek, mind kis betűkkel iratnak.

II. R E G Ü L A.

A ’ betűknek í: rását mind a’ német, mind az idegen fcókban azokhoz a’ ízókhoz kell alkalmaztatni, a’ mel- lyekböl eredeteket vették , p: ok: , fa ; búl$ertt, fábúl-való; M u tter, anya; mútteríich, anyai; fimtft, mefterség; ilűtlfíícr, mellei* ember; itphlúhíe, ko- mödia; prápartreit, elkéfzíteni &c.

III. R E G U L A .

, Ezt a’ magáiioflan hangzó betűt

e

nem kell az a^val, vagy az U-val fel-váltani, hanem a’ mint a’ ki- mondála kivánnya, úgy kell kirirni, p:ok: eiltgegeil

avagy az Orthographiárál.

13

(22)

14

geÍKn, eleibe m enni; g c g e k ll, adatott; enterbenj örökségből ki-rekefzteni &c.

A ’

jó német írásról,

• IV. R E G U L A .

Ez az á leg-inkább véí'zi eredetit azon fzókbór, a’ mellyekben ez a’ magánoflan hangzó betű ű találta­

i k , p; ok: *£)űltí>, kéz; á^álibe, kezek; &U1i>/ or- fzág;

íáitber,

orl'zágok;

fd)U>öl’S

, íékete;

fcfrwátjer,

feketébb &c.

De még-is e’ következendő fzók áíval iratnak, holott más fzókból nem fzánnaznak, p: ok:

áá)t, valóságos.

átyúid), liafonló, Slefjrc, kalálz.

ámfig, fzorgalmatos.

öuéfprtÍKtt, kémlcni.

<í($cn, rézbe metfzeni.

fcaíjcn, pirítani, (alkalmatos.

fál)ig, tagos item jó elméjű, b(al)cu, fel-fuvallani.

gáí), meredek.

©cfábrtc, késérö, flcroáórcn, meg-engedni.

©ítárbe, maga vifelés, a’ ta­

goknak inozgáfi.

txímifcfj, tsiifolódó.

jafen, gyomlálni,

■S'cifcc, bogár.

$áfig, kalitka.

Üráíjc, varjú.

nmf)eit, káfzálni.

prágen, pénzt verni.

@ágc, füréfz, máljren, védelmezni, ivartö, felé.

Járatién, könyvhullatáfok, }á&, nyúlós.

3<ü)re, könyv, könyvezés.

V. R E G U L A .

A z 6 hafon Ifiképpen azon o*ból ered , a’ melly az eredetbeli Ízóban találtatik , p: ok: @0^)11, fiú;

© óljne, fiák; ‘DÍOtfr, fziikség; Síéiben, íziikségek;

W , vajott; £ií>íjlc, barlang &c.

De még-is ezen következendő Ízók p#val irattat­

nak, jóllehet ollyan fzoktól nem fzánnaznak, mellyek­

ben azon ü találkoznék, p: ok:

tefórberu, reá-fegéteni.

bíőb, félénk,, fzemérmes.

blócfcn, méegni, bőgetni.

$3óflcr, mo’zár-ágyú.

S3órfc, erfzény.

béé, rofzfz, item haragos

«r^ojjcn, örvendeztetni.

$íófc, flauta-fip, é ító fi, zaj.

@ett>öíb, bőit. (nem irigylem*, gőnuen, valami jó (oda engedni, bócfrlcf>t, tüskés.

£>ó(íc, pokol.

jjétíH, Uallani, *

(23)

avagy az Orthographiaról.

15

Jtócfccr, tegez.

tfóéet, állatokat fogni-való é- tel.

Jtómg, király,

fonnen, tudni, tehetni, ítróte, varas béka.

tófejen, el-oltani.

Jetben, forralztani, sJXótfcr, mo’zár.

£>el>r, tö-lyuk.

óé, pul'zta.

píóf$(idj>, hirtelen, igen hamar, tódéin, hörögni,

fcbnób, múlandó, fdjón, fzép.

fdbópfen, vizet &c. merni, (gcbóppc, törvény Izék ülök,

bírák. (lankodni.

flórén, akadályoztatni, alkalmat- oerfófjnen, meg-békélni, &c.

VI. R E G U L A .

Meg-kell kiilömböztetni jól az \st az tejtől, fts töl, és t)?tó 1, mert az i all elsőben tsak ezen rövid v ég­

ző fyllabakbati: $ , lid), id)t, inti/ p: ok: jetiig, fzent;

gefctáucbltcl), fzokásban-való; $Ctifettntt, tsáfzárné;

Stuftcrni^/ setétség &c.

2Jzor. Több málfal-hangzó betűk előtt, a’ hol rö­

videden mondatik-ki p: ok: pais, itetn tzimer;

WÍrí>, le f z; if i, vagyon; 251$, vilamlás, &c.

ifzor. Az idegen Ízókban, mellyek íren, avagy literire végződnek, ámbár az i hoizfzalían mondatik : p. ok; kuríren, gyógyítani; probiren, próbálni;

Iteíúftmer, Sz. Benedek fzerzete-béli; ^Pattliner, Sz.

Pál lzerzete-béli; 9?aí*í»iuer, ’zidó-pap &c.

VII. R E G U L A .

A z te minden eredetbeli német fzókban találtatik a’ hol az t hoizfzalían és tsak mint egy egyes i mon­

datik-ki. p: ok: íiebeit, lzeretni; berlieren, el-vefzteni;

fltegcn, repülni, &c.

És némelly idegen fzókban-is, p; ok: Q tftO tit, hiftoria; ^btlofopbte, világi-böltseség, &c.

Még ezen két fzókban-is: @ r ie $ , görög; ‘príe*

ftet, pap.

VIII. R E G U L A .

* .

A z ó többnyire tétetődik az ollyan fzókból ere­

deti fzókban, a’ mellyekben M volt. p. ok: áputfie, ka­

lapok,

(24)

lapok, ettől a’ ízótól |)U f(); ^lÚ ílC f, anyák, ettől a’ ivótól íOílíttet ; ^nií'CC/ atyafiak, ettől a’ ízótól

$ 3 rui>cr. &c.

Ezen következendő fzókban pedig ti irattatik, no­

ha femmi más ízótól nem izármaznak. p. ok.

Hűben, virágzani.

©nícfc, híd.

fcrútjen, koppafztani.

Hűden, bőgni.

S5úc&fe , puska.

58úffeí, bival.

i6 A jó német írásról,

35úgeí, kengyel.

Sgúbne / magos néző hely.

$5úrbe, terh.

SBúrfte, kefe.

©rúfe, mirigy, ikrás hús.

fcúnfen, Ítélni, vélekedni.

tamil, vékony.

búrt, fzáraz.

túrfen, méréfzleni.

fűden, tölteni.

glíden, tfikó.

fttnf, öt.

fú r, ért.

gúr(t, fejedelem.

©elúbb, Iítennek tett fogadás,

©erújt, épitésnék-való állás,

©crúcfif, fzóllás, hír.

©efdj)ú§, lövö-fzerfzám.

©cfcbmúr, genyetseg.

$íúcf, fzerentse.

grún, zöld.

©rú^e, korpa, item dara.

búbfdj, fzép.

Jpűfte, dereka.

£úfte, kunyhó.

■Srűcfe, fa-mankó, jfúbel, köböl, áírúppel, tsonka.

$úcfie, konyha, fúbl, híves, frifs.

fűim,

bátnr.

tfúntmcl, köménymag, tflkög, vas pantzér.

jfttrbiá, tök.

ííúrfcÍMct, ízűts.

jfújte, part.

Suftner, fekreítyés, egyházfi, fűzein, tsiklandani,

h'tcfe, lyuk.

lúgén, hazudni.

®túcfc, íz ti nyög.

ntúbe, el-fáradott.

söíúbc, fáradtság.

9Öíúf)le, malom.

®ültje, pénz.

lutcfiteru, éhgyomrú.

sperúcfe, paróka,

piíúcfcn, virágokat &c. fzakafz- tani.

ípfrűnbe, papi jövedelem, prúfen, próbálni.

SjJtúgcl, bot.

Sitibe, répa.

3vúcfen, hát.

rúbren, keverni.

StulTcl, dif/nó órr.

rújten, kéízülni.

©cfiarmú^ebkis viaskodás,tsat*.

fcfilúrfen, hörpölni.

©cfifűffel, kúlts.

©cfiútTel, tál.

© cfiú|, nyilas, it. égi-jel.

fpúíen, öbliteni.

©túinper, himpellér.

gíú(se, gyámol, támafz.

@úb, dél, deli ízéi.

©únbe, vétek, fűti, édes.

Sbúre, ajtó.

(rúb, zavaros.

trúffeíii, tseppegni.

túebti^alkaliuaitf^it.derekaiTan.

(25)

avágy at ÖrthogrdphJáról.

Súcfc, tsalárdság.

tllfxí/ tofzf/..

«bet, által, fellyül, felett, ttngvjlűftim, békételen ,

rázda.

ga-

tippig, hijában-való, buja.

iPidh'br, fzabad akarat*

múblcii, túrni.

aBÚrÖe, méltóság.

tPÚtgeu, fojtogatni.

I t

IX. R E G Ü L A.

A z t) tétetödik íjhör oílyan nevekben éá lkok­

ban , mellyek má.s nyelvekből ikárirtaztak. p. ok. 53at=

foj'-v SSatt&paity, ©pulap, Gypreffé, tziprusfa; ©pnei, fejérétö-mélZ, gypfünt ; íOíártprer, mártír;

myrrha; 9?prttpI)C, Nympha; @ atp fey Satyra; @p*

fieilt, iyíteina ; © plfc , lylíaba ; $ptartrt / tyran­

nus. &c.

ífzor. Minden német ízókban * mellyek i-fe vég­

ződnek és a 1 végeken még egy magánoiraíi-hangzó be­

tűvel holklzabbittathatnak. p. ok. jjjpcl), kettő; brep, há­

rom; f m ) , ízabad. &e. aZ lioízikabbitásban, jWCljett#

k ep eit/ frepett.

ifzöv. Kivétetnek tttCpitCrt/ ítéln i, gondolni, és fentt, lenni, hogy meg-kiilömböztetteisenek ezen lkok­

tól : meinert, enyim et, feírt, övét.

Azért roíkfziíl irattatik bep, m ellet; 5}Cpfpieí, példa, emeríep/ mindegy; bepbe, mind a’ kettő;

b e , iélyem; éít'epbe, kréta &e. helyesebbení bet, 55eiípiel, etitcflep/ beibe, &e,

2fzor. Ha pedig valamelly német fzóban az előbb mondott okból az p betű egyizer meg - kivántatort, meg-tartja az azt az )>t, ha mind valami mátrai-hangzó betű következik-is utáilna. p. ok. $tepbelt/ ízabadsa'gí

*£)* ^ repfalíújfeit, Sz, Háromság. &c,

XI. R E G U L A .

A z ti és ey?t az at, á lt, és étistül jól meg-keít az embernek kiilömböztetrti, mert az di tsak ezen kö­

vetkezendő ízókban tétetik, p. ok. báliért , pátZoliii;

odűtá, nyavalyatörés, haldoklás; ©etfdib^ gabona;

#Mfer, tsálzár; .ftraitt, Carniolia; ?aib, egéíz kenyér ; Ibiitj), halikra0; $0?airtj, maintz-várola ; SSaife, árva,

tt Ellen*

(26)

Ellenben pedig az áu tsak azon fzókban iratik , a’ mellyek <ui*val Íratott fzókból eredtek, p. ok.

$ á u t e , bőrök; er íátlft, fzalad; £ á u fe r , hízok, &c.

mert ezektől a’ ízóktól fzánnaznak: $ a u t , Ifltlfeit,

£au$.

A z eu pedig ezen következendő fzókban va­

gyon. p. ok.

r8 A ’ jó német írásból,

SíbcRtfjeucr, tsuda történet,

«ubreuten, ki-irtani.

bettgen, hajlani.

33eulc, telten-való tsoVnó.

35eute, ragadomány, préda, fceuten, magyarázni,

beutfef) , németül, gpíjru, boroítyán.

eltet, tietek, eucb, titeket.

(fuíe-i bagoly.

<£uíer, tölgy, feiidjt, nedves, geuer, tűz.

greunb, jó-akaró, barát, Jt>eu, izéna.

heuer, az idén.

beucfKÍn, hízelkedni, beiden, ordítani, foeufi, ma,-

•E>eufd?recf, sáska.

£euí, ék-lzeg.

feufeb, fzuz.

Steug, kercízt.

íeucbtcn, világosítani.

£cufe, emberek, ncu, új.

nemi, kilentz.

(JJveufjen, burkus-orfzág.

Síelte, fzánás.

febeuen, félni.

(Sc^cutte, tsür, pajta, (geucíje, dög-halál.

©eufjer, foházkodás.

©etdeuber, parkja.

(treucn, hinteni, tbcuet, drága, freu, hív.

Ungebeuer, képtelen dolog, jcugcn, ízűink &c.

XI. R E G U L A .

A ’ , b , tsak ezen következendő német fzók­

ban fordul elöl. p. ok. $rebel, botránkozás, pajkofság;

(SHab, rab; jBatcr, atya; 2?cií^cn, viola; ÍSettcr, atyám báttya, vagy öttse; $8tel), barom; bicl/ fok;

t>ier, négy; QSogt, gondviíélo, hajdú; 9 3 o lf, nép;

bon, t ó i; bor , előtt ; és ezen elöltéendo fyllabá- ban bér.

Hanem az idegen fzókban gyakrabban találtatik.

p. ok. íífltbe, lárva; btftrc», akolni; SSiftte, láto­

gatás &c.

X II.

(27)

úi'ug)' az ÖrthögYajilnáróh XII. R E G U L A .

A z egyenes

f

tétetödik elsőben minden fyllábá­

nak elején, és közepén, p. ok, hal; lát­

ni ; másként. &c.

2\fzor> A ’ rövid horgas $ minden fzónak. végén lzokott lenni; és ha azon tzó valamelly más fzoval ölzve - kaptsoltatik * a’ közepén-is meg'-marad. p. ok.

mezételen; 0Í0, mint; eúié, eg y ; 2lmt»í)ecriüV tUng, hivatalbéli munka; eiéffllt, hideg mint a’ jég.& c.

3fzor. Még akkor-is tétetödik ez az i? á’ ízónak;

közepén, mikor reá Valamelly málíal-hangzó betű kö­

vetkezik, p. ok. Poi'ony; ItVael;

Víihiélctuá r Lát'zlo; .pau&jarten, házi-keit. &e.

4/ütr. A z p tétetödik minden hoízfzaiían inagá- nolTan-hangzó betű után, midőn az

f

erőiben hallatik mint a’ magyar íz. p. ok. fleijjjg, ízorgalmatos; tttáthjg/

mértékletes; rejlett / ÍZakafztani; tuxR/ hogy. &e.

SfzSr» Vagyon még azon Ízóknak, a’ végén-iá, a1 mellyek az hol'zlzabb/tásban, kettős ff-el iratnak, p. ok.

gtrofj, nagy; láb; §íui5, folyóviz; @d)Uf/. lő­

ne hadjon, a’ melly a’ jó ki-mondásban hallatik* elleu - ben kelletinél többet ne-is írjon, a’ mi a’ jó ki-rilon- ddsban nintsen. p. ok. gefturbeit, meg-holt; géfdltgetl/

fogatott; 58tl6eil, gyermekek; lf)X, ti; eud), titeket, ne ám; / g’fattgett, a’ vagy g’fangit. geiTít*- flegejfcit, helyett; ijjk helyett; enf'et tfud? h elyetti 53utmar, SBubett/ helyett* melly rolzfz és hibás ki­

mondás tsak némelly tartományokban a1 tudatlan köz­

nép lzájából hallatik. Hibáifaü iratnak tehát ezen izók J Simbt, tifzo é g ; állapot; «mb uití> umb/ kö­

rös - köfnyiil ; holott igy kellene irattatniok; ílrtlf /

@taní>, unt un& u n t, &e.

B a

Az

(28)

no A' jó német írásról ,

--- _a_______ _____ ______ _ j

A z Külömböztetö Jelekről.

SSon ben U níerfcbetbuu^ cic^ en.

I . A! f á k r a nézve.

A ’ rövidét'ő je l, 2lbfúr$ttttaé$eicbett, vagy Apoftro- plius ( ’) tétetik, a’ hol vaiameily magánollan- hangzó betű a’ versben , avagy valami jó hang miatt ki-hagyattatik. p. ok. mit Seib Ulít) @eeP, tefteftiil lei- keltül. ©Olttl’ Ultí> Sttoilb, nap és hold. (St fpid't, játlzik &c.

A z el-ofztó-jél, 2lbtpeilntt3^eicí)en/ (? ) vezeti az olvasót vagy a’ következendő Izóra , az halbnló v é- gezetire n é z v e, vagy a’ következendő fórra, hogy azt az elébbeni fyllabákkal öfzve-alvalla. p. ok. ®ein»

tuti* ^íerfc&anf, bor- és ser- árulás, dbicfcb? unt) Üfeb-

» , í zár vas- és őz-hús. &c.

II. A' lefzédre nézve.

A' befzédnek el-ofztásában kívántatik vaiameily melléje-vonás, Q3et)ftl‘id), ( ,) melly Comma elol’ztya.

egymáítól a’ ízolláfokat, mellvekböl még-is az egélz befzédnek mi volta áll. p. ok. í) c r ©Uutbeit, b ic |)o f' ltu ng, unb í>ie 2iebc fűit) bie wűbtbaftcit cbrtftlidjett

^Uijenbett, weícbe bie $?ettfcbett bei © o tt gefdKig itta*

ebeit. A ’ hit, reménység, és fzeretet azok a’ valósá­

gos kerefztényi erköltsök, mellyek az embereket az lítennél kedveísé télzik. 3 $ ) feittte beitt <3DciltOí fr itu á ; cS ifi bon Üíatur ebei, fftíjtt, unt> ttigenbJxtft.

Esmérem a’ te ízivedet Democritus, az termél’zet l’ze- rént nemes, bátor, és erköltsös. &c.

A ’ Semicolon , média nóta, az az: pontos-vonás, (Sítticbpuitft, ( O tétetödik azon lzóllás, vagy con- ítrudtio után, a’ mellynek ereje, vagy értelme az titán­

ná következő conítruétiotól függ. p. ok. ©Ott ift Y6t\*

fe; bemt ct ift öUmóe&tig, cr ift barntberjig; bettttfei' tte 33armí;ei'sisií:'dt ifi úber allé feitte HBcrfe, A z is­

ten

(29)

ten bulrs, mert mindenható, és irgalmas; mert az Ö irgalmalsága minden alkotványi felett való.

A ’ duó punóla , Colon, Kettőspont, iDoppeí*

ru n ft, ( 0 tétetodik ifzör. midőn a’ bcfzéd két félzre ol'ztatik, annak közepébe: p. ok. SBettlt td) nieittC ÍSor*

te itid)t haltén fó im te: fn null id) fúr tét fo biel ufó rnd)tő, gerefcet babén. Ha en az én fzavaimnak ura nem lehetnék, moíl belzédemet tsak annyira betsültet-

ném mintha femmit lem fzóllottam volna.

zfzor. Tétetodik mikor más valakinek a’ befzéde elöl-hozatik, nem úgy pedig mint ha az elöl-hozónak mondál’a volna , hanem a’ mint azon más embernek ön­

nön maga l'zavai voltak, p. ok. 2llé ter 2lpnf»el ‘^3tUf=s Iu$ fagte;

3 $ hm

cin remijei) tr Q3úrcjer, fugetraue*

te fid) ibn nienicmí) anjurúbren. A ’ mint Pál ApoftoJ.

mondotta vala; én római polgár-ember vagyok , ienki ötét illetni nem merte.

ijzor. Ollyan befzédben, a’ tnellyben kiilömbféle dolgok öfzve-kaptsoltatnak, vagy Öfzve-hafonlittatnak.

p. pk. ber reicbe §8etrúger rotrb fenn ber $02eít boci)*

gcjcbá$ct, unt) fúr ben bcrbienftbolífíen Sttlann jjebftl*

ten: aber ber 5lrn;e, menti er ned) fo reblid) íföw irb IHCÍftentl)eílé t>erad)ict. A ’ tsalfa gazdag gyakorta a’

világtól nagyra betsiiltetik, és igen érdemes embernek tartatik* de a’ ízegéiiy ha annál betsületellebb-is, meg­

vettetik.

A ’ Punctum, befejező pont, (ScbíU'ÜpUttft, ( . ) tétetodik elsőben a’ beí'zédnek végén. p. ok. j£)cr 2(11=

fAitg bet* $Beiébeit tft bic $urd)t © etteé. A ’ böltse- ségnek kezdete az Urnák félelme.

2fzor. A ’ m eg-rövidétett i'zi')k után. p. ok. .£), 33t’Uber , bátyám uram. $ r . @cbmefter , húgom afzfzony.

A ’ bézáró-jel, Parentliefis, <2t!t fcf)íi Cl TUei d?ei t, O |: :J berekefzt valamit, a’ befzéd közé nagyobb ér­

telemnek okáért, a’ melly mindazonáltal fzüségképeii befzédhez nem tartozik, p. ok. Oeflern fab id) (menü 1$ nticb ntebt betrog) titeinen $reunb auf ber ©affe

B 3 . ipa*

avagy az Orthograplúdról. 21

(30)

fráteren. Tegnap láttam jó barátomat (ha meg-nem tsalatkqztam) az útí’zán sétálni.

///• A ' befzédnck meg-kölömböztetésöben.

A z beízédnek meg-külömböztetéfe végett élünk;

bizonyos kérdőjellel, ^ravlieic&fn, (? ) mikor a’ beízéd- közben valamelly valóságos kérdés elől adja magát, p.ok.

■5BP ifi mii» @uj)H ? Hol vagyon a’ fiam ? Midőn pedig a’ kérdés egyedül tsak elöl-hozattatik, és valóságos kérdés nintsen, akkor a’ kérdo-jel fent kívántatik, p. ok, 3 $ roollt^ tbtffl’U, Wfl£ brté tt)dire. Akarnám tudni hogy a’ mi volna, £>cr SRidjter frqgte

ben

f i i t, pb et fclntlbicj máte. A ’ biró kérdezi vala a’ bé- vádolfatottól, hogy ha adós vólna-é.

A z felkiáltó-jel; ^Uérufun^aeiCÍKtt, C l ) tété- tödik valakinek meg-fzólb'ttatása után, és minden bel­

ső indulatnak fel-kiáltála után. p.ok: O ntettt grem ii)l

£) mcm einjijjer í S o ^ á t c r ! rcie fepr betrúbt mtd^

í>cin S o b ! O édes barátom! O én egyetlen egy jól- tévom ! melly igen meg-íkomorét engem a’ te halálod!

A z elől - hozó-jel, ^IttfÚbrUltq^ridjett, ( » ) té- tetödik azon befzédnek elein és utólyán, a’ ineliy va­

laki másnak mondásából, vagy írásából elöl-hozattatik, p. ok. SöSctí iá) e£ iticftt fja&ett famt, fo fag id) mit bem yjucfifen ,,icí) ntage£ nicljt„ Mivel Cserit bem tehetem, a’ rókával azt mondom „nem kell,,

£2 A ’ jó német írásról,

A ’ jő íráshoz fzükséges Alphabetica jegyző-

tábla azon (zók e r á n t, a’ m ellyek ámbár a" ki-mondás­

ban mis fzókhoz-is némjnémüképpon hafonlók , de még-is lazoktól való ineg külömböztetéfekért máskép irattatnak.

3t.

Sírtl, (b<r) angolna; Ne Síbír, varga-tö; bie

Síííct , allé-kert, sétáló hely.

afíe, mind; ba£

2íad, dög; icb ag, efzem vala ; bií SfCbfe, tengely; bií

Q£d?feí, v á ll; bie Sírt, fejíze.

tűig, nyóltz. bie 2ící>rc, kaláfz ; betá

£>cbr, tó-lyuk; tó fok. Ne ö;brc, betsület, bie

Síinken, bnsúlás; bér en3(ie, log-fzoroffabb.

cifcttu

(31)

avagy az Orthographidról.

rifcrn, vasból való, nufern, jelenteni, tudj, titeket; bic (£ud)c, tölgy fa; bee Síngcc, pá’zit; bet Sínt'cr, vasmatska; bet 5irge, gonofz ember; bic Sírdje, bárka, láda;

Sítmee, ármáda; bie 2írmc, karok ; ber Sittem , lehelés, Iclekzet Sí(l)m, áthénás-várofa.

S a a í, bálvány iíben. btr SSaíí, tántz. ber

Mailen, tenyér, item lapta ; ber föad tn , pofa.

bacfen, kenyeret &c. sütni, pacfcn, rakni, bit

35cti)n, tsinált ú t; ber

Sann, átok,excnmmunikálás. bír S a n , Bán, Banus.

«ptin, páfztoroknak illenek; bie Sapre, Szent Mihály lova.

fcaac @eíb, kéfz pénz.

bacfu^, mezitláb; tcf> ge<

bűbe, fzülök vala; ci«

ípaar, egy pár; bfc Sm if, pad; ibm ifi feattg, ő búsúí; bit

Safigeigc, bőgöhegedű; bee , palTus; cr

ö kér vala; bad S ab , fördö; ber spatf), kereízt-atya; bic Secren, eprek; bit '-Sáron, medvék ; citu

bepten, oda engedhetni, bájával t lenni; ont*

pőrcn, pártot ütni; ge*

báhren, fzülni.

btgícitcn, késerni.

btfítibcn, öltöztetni; bad 55fíí, balta, item hordó - du-

gafz, bit ,

£ 3 Scuíc, piffedék, bit

'bein, fájdalom, bűd Scin, tsont, lába fzára.

berekpern, gazdagítani, bctáucpern, fül tőim.

befepen, visgálni.

Pefcicn, maggal bevetni; b«r '-Befon, leprü, bit

Séfen, rofzfzak, Scuíc, préda.

beibe, mindkettő, bad ©e*

báubc, épület; bic • SBiene, méh; bic

Súbne, nézö-hely ; ber Sif?, harapás.

bid, ig eddig; cin Siffcn, falat,

búffen, elegei tenni; bad S ía tt, levél;

platt, egyenes, sík.

bíecfeti, fogakat vitsorgatnL blócfen, bégetni; bee Socf, bakketske, bic focién, himlők.

pocpen, kotzogatni; bad Sccfcn , medentze.

Sácfer, kenyér sütő; ber

©eben, padlás;

Sofb, kővet, levél-hordozó; bad S o et, ladik ; icp

bracpte, hozok vala; bic SjJrccpt, pompa, cd branntc, ég vala , bee Sranb, égés; bic

Sráutc, meny afzfzonyok, bi«

Srcito, fzélelség. bee S ricf, le v él; bic SjJrnfung, próbálás, bic Stúcfe, hid,

Srűgge, briikke-várofa.

brutten, ordítani ; bic

Srifíen, pápa fzem (oculájO bafí Sucp, könyv; bic

Sucpc, bilúfa , bic Síibe, bőit; bic

(32)

24

A ' jó német Írásról ,

iL/ítUÖC , O'JgalZi ÖIC iíaube, galamb;

baucn , meg-emél’ztcni,

©áneu, dánia-orfzág,

fcpncn, a’ mellyeknek, pron.

relat,

finett, hangzani.

benn , m ert, partié, conjunft.

ben , az , jiemzö' ízó , accuf.

maíc. gén,

$eime, (bic) fzérü.

bret), három ; bie Í m i í , hivség.

tienen, lzolgálni ; oer--

búiméit, vékonyítani, ritkítani b it, néked, pron. perion, bűre, fzáraz; baé

Jhicc, állat, bit íé tír t, ajtó; bit

fejlett, hibázni; bit

Sálié, történetek, detek ; bk S tílt, bőrök; ba3

gelb, mező; tt falit, efik; baá Stfí/ innep.

fejt, eröfl’cn ; bit Seile, ráspoly ; bit grtUÍC, rothadás.

ftil, eladó; bet

«Pfeií, nyil.

feijt, kövér ; bit Sáujtc, öklök.

fitt, kövér,

$cftcr, atyafi, geber, to ll; te ftcl, ö ciik vala.

öití, fok; te

(33)

avagy az Orthographidról.

2$

fúÍ;lí, érez; cr fútlt, tele tölti, kútien, tfikó; cr ficng, ö fog vala ; bet

?>inf, pintyőke.

flfÍH'ii/ fegitségűl kérni; fit fiében, el-lzaladnának; bie

balhák.

ícIku , el-lzaladni.

flicgen, repülni, pfíűgcn t fzántani.

pflűcfen, virágokat &c. lefza- kaiztani.

ftiefen, folyni; bie gíúffe, folyó-vizek; bet

^íacp, átok; ber 5j-!ug, repülés,

fccucii, örvendezni; be*

fvetjeu, fzabaditáni frepcit, házoíodni.

trc$id>, éppen, ugyan, igen-is.

freulidj, víg. bité g u b a , fzckér-tcrh; bad

§uífct, takarmány, abrak, item ( béllés.

fubren, vezetni, t ú r , négy.

<5.

©anő, (bic) lúd.

9 ’«S, egél'z;

gábnen, áfitozni;

góuneit, hadni, jót kívánni; bíc

©áifen, kertek; bic

©értéit, vcfzizök. ; géb! menny! eregy! bie

©ábe, meredék hely; brt$

©ebáueí, tok; ba$

©cbei§, parantsolat; étit

©eifeí, teft-kezes; bie

©clgef, oftor, korbáts; ba$

©elb, pénz.

Sdt! ugy-é ? elten, megérni.

fie^e^t, fzerelmes; bű$ , —

©rtútb,Iftennek tett fogadás; b<t$ bált, tart.

B 5

©edebf, ítélet; bad

©írúcbf, közönséges mondás;

bie

©ericbfe, ételek,

geflattcn, fzabadságot adni; boá

©eftab , p a rt, ber

©ram, bú, it. ’zibbadás; bet áíram, portéka; elit

©rnn, egy ízem.

gramm, öfzülni

graueit, tsömörkni; bie

©ráfi, az halnak a’ fzálkája ; bie áttéte, varas béka; bic

©dedjen , görögök, friccben, tsúfzni, máfzni, Idegeit, hadakozni; bie áírúgc, korsók, bie

©rinbe, rü h ; bic

©rűnbe, okok ; bie

©liter, jófzágok; baí

©ifícr, roftély, gátőr.

■Oaare, (bic) haifzálok; Idj vtv batre, maradok; bie

cfe, fejfzc ; ber

£afcn, görbe fzeg, horog; bet

£aad, nyúl; bet J?a£, gyülíilés; bu haft, néked vagyon; t>er*

bagt fepn, meg-útáltatni; bic Jpáfcn, fazékak, item rév-par­

tok ; bic

£ófe, udvarok; bie

j£>cfe, feprö', íérélefztö; bit

£>ábne, kakafok; bic Jpcttne, tyúk; bic Jpáufc, börök.

()cufc, ma; cet-' * heeten, kipufztitani.

béren, hallani; ber

•fcepbe, pogány; bic í»cibc, sík mező; ber -feliben, hajdina; bet

£eíb, v ité z ; et

(34)

2 6

A ' jó néjfiot irdsról ,

áfieí, toll.

fúM, frifs, hives.

ftnblic$, fiúi,

|únbli$, tudva, esméretes; b<té ávitnt, áll.

fítyn, meréfz, bátor ; bér

£ifte, laiftrom; iá) lie§ , hagyok vala; bas­

áimé, fzcrentse, l'ors, kotzka, íoá, fzabados.

£ot, L ót, Férjfiú neve; eirt

£efb, egv lat a’ fontból.

m .

(35)

avagy az OrthographiáróL

2 7 m .

0Rucf?t, (bit) hatalom; bic

«Síagb, fzolgáló.

inul, p. ok. finntől, znial, lómat, egyfzcr, kétfzer &c. ein

vendégség; ba$

sfliaal, l'ebhcly, jel.

mailen, ürlcni, piaién, képet Írni-, ba$

SDlatibcl, 1 5 kévéből-álló ke- refzt; bic

QJíanbel, mondola; bet sőíantcl, köpönyeg; bet sftíaun, férfi ember,

ma», pronom. imperfonal.p.ok.

maii fagt, mondatik &c. ber föíarbít, görény; ciit

§)íartt)i:et, mártír; ba$

W a tt, velő ; bet SEíarft, vásár; bic

iOíatch (cin glufi) morva-vize.

^ótjeen, morva-orfzág; bie fOíarcn, kantza-lovak; bic sfliőljrcn, sárga répák; baé 9)?ccr, tenger,

piciit, több.

mdn, enyim; ber

?Ó?aiii (cin glug) main-vize.

?S){aiii;, maintz-várofa.

nifi)iicn, gondolni, tartani, meincii, enyimet pron. poff. acc.

bie

Sfihifc, tzinege; bic

•‘•JDiáufc, egerek,

míg p- ok. migbanbcln, rofzfzúl bánni , tnigüergniígt, ked­

vetlen, &c, míg bu 1 mérj te ; bet

§Dfijl, ganéj, it, ízemét; er migt, ö mér; ifyr

műgt, nektek kell.

roúffcnt kelleni; idj mug, nékem k e ll; bic

50?ugc, érkezés, alkalmas idő; bic 9-iufcu, a fzép adományok.

tr.

£Jíatf>t (bic) éjtfzaka; er nagt, ö rág; ber Siamen, név; ffe

nafcmcn, ök el-veíznek vala; bie ÍRűfc, orr.

nag, nedves; bic

9i«í)e, közel valóság közel­

ség; iefi

náljc, varrók; ber íllcbcl, köd ; bic Sfídbel, köldökök, ncia, nem.

nemi, kilcntz; bic Sieti), fzükség; bic

Sietc, fel-jegzés, it. nóta. bfe Waü), varrás , cr

nal)t, ö közelget; bic 9íúfFe, diók; bic ÍTdffc, ferkék; qo

ntcifen, halznát venni. It. meg­

enni.

niefen, ptrüfzenteni.

Q>.

£>bcr, (bic) odera-vize.

ebet, vagy, avagy; bic Dtíer, vipera, vidra; ber Dfcu, kályha , kementze.

ofen, fel-nyitva.

praten, ditsekedm. P -.

prallcn, vifzfza-ugrani; ber sereié, árra valaminek, ditsó-

rét; cin (JJreugc, burkus.

<tt.

quálcn, gyötreni, kénzani; btí Üucűc, forrás, kútfő.

Kaab, győr-várofa, ber

9iítb, holló ; ber

JRapp, roh , barna-ló; baí 9íűb, kerék, ber

SXatb, tanáts; bic SKafeme, ráma.

Kom,

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :