minden-kor a’ kiííebb fzám a’ nagyobbik előtt lé v é n , a’ 313 fzotska pedig tizeit jelentvén.
A ' Számokról. 117
1 ctncr, ciné, clncá, vagy ciné!, 2- jtvctj , kettő.
egy.
3* btil), három.
4. uier, négy.
5. fúnf, öt.
6. fcd)$ , hat.
7. fieben, hét.
8- acfit, nyóltz.
9. ncun, kilentz.
10. jcfin, tíz*
11. eilf, tizenegy.
12. jrobíf, tizenkettő.
13. brcOJííjn , tizenhárom.
14. nicrjeínt, tizennégy.
15. funfjefcn, tizenöt.
16. fee&ájíbn, tizenhat.
17. ftebenjebn, tizenhét.
iS- arbtjeb», tizennyóltz.
19. neunflebn, tizenkilentz.
20, jtvanjig, híifz.
21. cin unb ftvanjig, hufzouegy.
22. jroct) unb jtvanjig, hulzon- kettő.
23. bret) unb itvanjig, hufzon- hirom.
30. bret)§i3 , harmintz.
40. vierjig , negyven.
50. funfjig , ötven.
Oo. fedőig, hatvan.
70. fícbenjig, hetven, go. acbtjig, nyóltz van.
90. neunjig, kilentzven.
100. bunbert, fzáz &c.
Százon fellylil mindazonáltal nem fzokás a’ kiflebbik fzámot a’ nagyabbiknak eleibe ten n i, hanem utánna.
A’ kiíTcbbik fzám pedig a’ fzáz vagy ezer előtt, meg annyi fzázat vagy ezeret téfzen, és ekképpen fokfzorozó. p. ok.
bunbert unb ciiiö, 101. fzáz és egy; bunberf unb fúnf, 105. fzáz cs ö t; bunberf Jtvóíf, 112. fzáz tizenkettő'; cin bunbert, ioo.
(cgv) fzáz; fúnf bunbert, 5°°- öt fzáz; -jnmíf buubcrt, 1200.
tizenkét fzáz.
A’ következendő' példákból a’ többit-ús éfzre vehedd.
200.
300.
400.
800.
600.
700.
pvet) bunbert, két fzáz.
bret) bunbert/ három fzáz.
t>icr bunbert, négy fzáz.
acbf bunberf, nyóltz fzáz.
fccbtf bunbert, hat fzáz.
fieben bunbert, hét fzáz.
icoo. (cin) taufcnb, ezer.
20C0. jmei) faufenb, k étezer.
3000. brci) taufenb, háromezer.
4000. t>ict taufcnb, négy ezer.
8000. acbf taufcnb, nyóltz ezer.
iocoooo. taufcnbmal taufcnb, i ezernyi ezer.
Ez a’ fzám ciné?, egy, fzintén úgy declináltatik valamint az Indefinitus Articulus cin, ciné, cm. HathatóíTabb magya
rázat kedvéért néha ezt lzokták utánna vetni, cinjiga', cinege, einjigctf, edgyetl'n. p. ok, cin cinjiger sflfann, cdgyetlcn egy ember; cj1IC cinege grau, edgyctlen egy. afzfzony; cin ciitjigcíJ
&iub, cdgyetlcn egy gyermek. Az utánna való fzámbeli fzók- nak illyen a’ DeclinatiojoK.
H
3Mas-A ’ Számokról ,
n 8Mafculin. Fonriirim, N tu tr, Noin.*ween Sftánner, sivo Sraueit, jmet) $iní>cr,
két férjfiak, két afzfzonyok, két gyermekek.
Gén. jwcener W ém ier, srooer ^rauen, jmetjer $iní>er.
két férjfiaké, két aízízonyoké, két gyermekeké.
Dat. jmccncit i n n e n t , srooen Sraucn, iroegeitfltnfcew.
két férj fiáknak, két aízízonyoknak, két gyermekeknek.
A ec.jrom t «Oíánncr, jnjo^rauen, jroefi $tttí>er.
két férjfiakat, két afzfzonyokat, két gyermekeket, V oe.o jw «n$?ároter! aroo Sraueit! E m beri
fi két férjfiak ! két afzfzonyok! két gyerm ekek!
Abl.b.ameenen^áttnern, jwoen fttouen, jro eg en ^ iitk m két férjfiaktól, két afzfzonyoktál, két gyermekektől, S5ret) , három, mind a’ három Genusban egyenlő; a’
mint hogy a’ köz befzédbcn a’ máfodtk fzám-is tsak jroct) ,■
Genusra való tekéntet nélkül,
Nom.fcteo Wdmter, ftrauen, $inbei*.
három férjfiak, afzfzonyok, gyermekek.
Gén. i>rei)et 'gramm, Jímber.
három férjfiaké, afzfzonyoké, gyermekeké, Dat. Dreiien «Oíánnent, gramm, áíitt&etm
három férifiaknak. afzfzonyoknak, gyermekeknek.
A cc-ta e# « íá n n er, gtau en , P intér.
három férjfiakat, afzfzonyokat; gyermekeket.
Voc.ü éréi) SRánnerJ grauen, íiitféet 1 ő három férjfiak! afzfzonyok! gyerm ekek!
Abl. hun fcrenen Sttánnetn, g r a u e n , .fttnbern.
három férjfiaktól, afzfzonyoktól, gyermekektől,
■ A’ mi a' többit illeti, úgy mint: tjiet, négy, fúnf, ö t, fechá, hat, fiebeny hét &c. azok tsak a' Dativus és Ablativus Cafusban változnak, erének utánnok tételével; tudni illik midőn Subltantivum mellettek nintsen: mert azzal egybe kap- tsoltatva, éppen nem változnak, p. ok. Dat. öieren, négynek.
Abl. eon oicrcu, négytől. Dat. fúnfen, ötnek. Abl. sort funfen, öt
től &c. p. ok. «
gr fafirt mit elérett, mit fccfjfcit, mit ad&ícit, &c, négy, h a t, nyóltz lovas kotlin jár.
©i<
©le ©olbafcu gében ju jebucn, ju jmóífen, funfjci>ncu, acbtjeb*
ncn, &c. mentet ?Xeit)e, a’ katonák tizen , tizenketten, tizen
ötön, tizenriyóitzan-kcnt jártlak egy egy fórban.
©a íictjcn fte ben fuufjigen, bunbcrtcn, taufcnbeu bcifam»
mm, itt feküfznek ötvencn, izázan, ezeren-ként edgyütt.
II. A ’ rendelő fzámok, az olvasó lzámokból ve- fzik eredeteket, t ő v e l tóldvdn emezeket, és úgy decli- náltatnak valamint fzinte az Adjeélivumok, ArticululFal és Articulus nélkül.
Jegyzés: Ez a’ fzó jwctfte, ezzel az aitbctCíVal nem edgy:
mert ez az anbcrc (alter) más vagy a’ máfik, az cin, egy-re mutati az a’ jroctjíc, máíod vagy máfodik (fecundus) pedig
}»et)'ból le tt, és az crfle elsőre mutat. p. ok.
©cr €inc milí bité, bee Sfitbcrc baé, az edgyik ezt akarja, a’ máfik amazt.
©te ©ne ifi reiefj, bie 2ínbcrc arnt, az edgyik gazdag, a' máfik fzegény.
©aé ©ne bit ifi grofj, baé Sfnbcrc bort fíciii, az edgyik itt nagy, a’ máfik amott kiíliny.
©n 9J?citfcb ifi qefebrí, ein anbercr toiebec untoifTenb, egy ember ta n ú it, más tudatlan.
(Si.te grau ifi febpn, eme űttbere toiebec um fo oiel fjafífic^er, egy afzfzony lzép, a’ máfik annyival utálatoflabb.
©n fpferb ifi flarf, étit aubcrcé nicbt, némelly ló erős, más erőtlen.
©er jfoet)fe 3D?aun fcfsef ben erfíen öoraué, a máfodik férj az elsőt fel-téfzi.
(£é ifi ein sroepter unb britfer £bcií fjerauégefommen, már máfodik és harmadik réfz-is világra jött.
9Ji«n bat if)in fifjon ben jtuetjten ígrief jugefdjicfí, már a’ má- fod rendbéli levél küldetett néki.
D E C L I N A T I O .
Mafculin. Fwminhi. N entr. Nőm. ein j mentet ibeií, eine britté Síufíage, ein öierícé áfinb.
máfodik réfz, harmadik nyomtatás, negyedik gyermek.
Gén. eineé jmetften ííjeücé, cinét* britteit Sfufíagc, eineé oierten^inbeí.
máfodik rcfzé, ' harmadik nyomtatásé, negyedik gyermeké.
Dat. cinem jtvetffcn íbciíe, eíiter britfen Síufíagc, cinem eierícn áfiitbc.
máfodik rélznek,harmadik nyomtatásnak,negyedik gyermeknek.
Acc. cinen jmepfen theil, eine britté Sfufíage, ein mértéé áfiub.
máfodik réí’zt, harmadik nyomtatált, negyedik gyermeket.
Abi. n.einem $roct)ícn£belíe, einer briffenSfufíage, cinem oierten $inbc máfodik réfztöl, harmadik nyomtatástól, negyedik gyermektől/
H 4 E‘
_ _ _ _ _ _ _ _ _ Számokról. 119
120
A ’ Számokról.
E ’ ízerént derclináltatn^k a’ következendő fzámok-is;
ttn erfter, első.
gwctytcr, ’náfodik.
brittet, harmadik, ötcrfct, negyedik, funfter, ötödik, fec&ftct, hatodik, ftebentet, hetedik, defter, nyoltzadik.
neuitfct, kilentzedik, jelmtera tizedik.
dn differ, tizenegyedik, jnjoíftcr, tizenkettődik.
brct)jcí>ntcr, tizenharmadik, ttterjefintet, tizennegyedik, funfjebníct, tizenötödik, fccfiijebnícr, tizenhatodik.
ficbcnjcÍHitec, tizenhetedik.
ad)fjcí)Hter, tizennyoltzadi k, neunje!>níct, tizcnkilentzcdik {tvanjigfter, húfzadik. &c.
Következnek még egynéhány rendeld fzámok, mellvek a’
Definitivus Articultilfai fzoktak edgyütt lenni.
E d g y e s f z á m.
M ajn áin . Faminin.
Nőm.bet erfte SDtann, bic erfte Srau, az első férj, az első' afzfzony, Gén. bei erften $Dtann<$, brr erften §r<tu,
az első férjé, az első afzlzonyé, Dat, bem erften ®anne, bet erften gtau,
az első férjnek, az első afzfzonynak, Acc, ben erften 9Kann, bic erfte gretu,
az első férjet, az első afzfzonyt, Voc. o bu erfter SÓtaim! erfte ftrau 1
ó első f é r j! első afzfzony!
Abl. e. bem erften «Síanue, o. bér erften $rau, az első férjtől, az első afzfzonytól,
N entr.
bai erfte .fi'inb.
az első gyermek, bei erften Elitbe#, az első gyermeké,
bem erften .klubé, az első gyermeknek,
bűi erfte Íí lub.
az első gyermeket.
erftei jfitibl első gyermek!
o.bcm erften 5cinbe.
az első gyermektől.