• Nem Talált Eredményt

a’ leg-rÖVídebb időtől

Edgyes

vagy háfónlítdsról I I

3

E d g y e s fzdm^ N e utrum.

Nőm.

í)aé Ftttjefb £>OÍ(?,

a’ leg-röv/debb fa.

Gén,

fúrjcjíeil

a’ leg-röv/debb fáé.

Dat. tcm flirsef^eu *g>o(se, * leg-Tövídebb fának.

Aec. tő é

fúrjefíc

>£)oU, a’ leg-rovídebb fát.

Voc. 0 FútjefíCé k)OÍ| l ö leg-röv/debb fa ! Abl.

i), íkmfút'iefíeil «^)OÍje,

a’ leg-rovídebb fától.

T ö b b e s f z d m.

Scttcu,

időket *

Sejtett 1

id ők ! S ertett,

időktől,

Neutr»

£ 6 í$ e r.

Iák.

g é l j é t . fáké.

J b % m fáknak.

£ 6 l$ e r.

fákat.

£ 6 l$ e r t fák!

f é r t e m . fáktól.

Mafcnlin. Fa minin.

Nőm. í>te Fúr$eften 2Bcge, Sejten,

a' leg-rovídebb utak, idők ♦ Gén.

t>cr Fúrjefteit 2öe<ie, Sejtett,

a’ leg-röv/debb útaké, időké, Dat.

fcenftírjeften^Begen, Sejten,

a’ leg-röv/debb utaknak, időknek, Acc.

t>ie fútíeften $öetjc,

a’ leg-röv/debb utakat, Voc. 0

Fúrjeftcn 2Bege!

ő leg-röv/debb utak, Abl.

b.ben Ftrtíefíett bégért,

a’ leg-röv/debb lkaktól,

A z eddig meg-magyarázott Comparation kívül*

m ellyet magyarul fzállításnak nevezhetni, a’ németek inég másképpen-is ízokták az Adjeólivumoknak jeg y zé- fékét vagy értelmeket eroíiteni és nagyobb/tani: ugyan-is l ) M ái tapasztalható dolgokhoz hafonlitván, V azoknak

neveiket eleikbe tévén, p. ok.

'v cig , fejér; fd/tiectvei/? > fejér, mint a’ hó.

rd11Műr- fekete ‘ cpccbfrfmmrj, fekete, mint a* fzurok, tdw ft,:,, Jékete, a „m m t h fekete, mint a’ izén.

fcotb (Müttetb, Véres vereíségü.

p' n ’ ( fcu:rvetl), tüzes verefségik

mezítelen; { f f t í f t f í , ) ° lly mezítel=n, m intáz új.

C muttmuicft , anya ízült mezítelen.

H bírt#,

blafl, halmán; tobtmblajj, ollvhalaván, mint a’ halál, gclebrt, tamilt; grunbgrlebrt, helyén tanúit, mély tudományit.

kemény; jlcinbatf, olly kemény, mint a’ kő,

f>od), magas; &lmmcíf)0c$, eget é r , ollyan magas, vagy an­

nyira vagyon.

a tm , fzegény ; bctíeíarnt, olly fzegény, mint a’ kóldús.

édes • C

fanigfúg

/ olly édes ■> mint a’ méz.

' ’ (jucforfutf, olly édes, m inta’ nádméz.

<dt, öreg ; fletnaít, igen vén, ollyan Ö'fz, mint a’ kő, (bárány.) grau, öjz; ct^ rau , ollyan Ö'fz, mint a’ jé g , (hó.)

febon, Jzép; ttmttberfdjón, tsudálatos fzépségu.

iá it , hideg; ciőfalt, olly hideg, mint a' jég.

blinö, vak; ftotfbíiub, olly vak , mint a’ torsok,

finfiev, Jetét; ftocffínfler, felette igen lé té t, hogy a’ karó fém látlzik.

fhuet, favanyir, eíjigfmier, olly favanyú, mint az etzet.

bum m , efatelen; erjbumm, tjieb&umm, mondhatatlanúl oktalan, mai ha efzÜ.

t o l i , haragos, dühös; rafcubíoK, dühös haragos, vefzett dilhös-ségii.

bet’annt, esmiretes; tteítbcfannt, az egéfz világ előtt esmére- tes, mindeneknél tudva.

2 ) Bizonyos Adverbiumokat a z AdjeEtivnmvk eleibe tévén , p .

ok.-bőd), béébfi, felette, felette igen; í)od)&tli(bt, felette kedves;

bőcbftgcítcbí, felette igen kedves.

(ebe, úbítAUS, tmgemem, igen, mindenek felett, igen igen; fcí>C bcrúbmt, igen híres ; űberauí vagy u«j}M meitt berúbmt, mindenek felett híres,

bcfonöees, 6bec Öie fTTaöffen, killijnöffen, mód nélkül; befonbertf, vagy ttber bfe ?D?aa|]eit erfabren, mód nélkül járt k ö lt, próbált; befonberá fcbón, különös

fzépségu.

tJugíaublicb, unpergletrblid), hihetetlen, hafonlithatatlan ; un/

gíaubíicb fd^óu, mondhatatlan fzépségü; un/

t»ergfeicbíicb fdb»n, hafonlithatatlan fzépségü.

De fzükség arra vigyázni, hogy, a’ dolognak minémü- ségét hathatósan magyarázni akarván, alkalmatlan Izókat n#

tegyünk az Adje£tivum eleib e; melly dolog eránt némellyek olly igen gondatlanok, hogy egéfzen ellenkező értelmű fzók- kal-is élnek. p. ok. ,

tiufcglidj fájón, fzörnyü fzép.

rtbf#tuíidj fóón, fertelmeflén fzép.

1 1 4

f i Compar átlóról

crbarmlicfi geídjrt, fzánatofsan tudós, graufam frcpgcbig, kegyetlenül adakozó.

vagy hafonlitdsrM . 115

G y a k 3d) (ifije in ^regein Qlnfeíjen, Wcin Q$rut>er in cinem etrcatS grog feni, aber meiu 93atcr im groftten Sínjében. (?r l;af mit oft gefagt:

Ö)?ein ©el;», befracbíc bie tóik ben Jíiiere, glcicfircie untét jenfn

«tuigeftarí (tnb, embere fiárfec, mib tvieber anbere atn (iárfefíen :

<tí[b ifi cá aucfi untét ben ?0?en=

fdjen> maucfier ©itficfiíen jtnb bem ©taeiíe gut unb Menüd), am berer ií>re beffer unb bieníidjer, unb fricbcr anberer ©uficbtcn am befleu Unb am bienlicbflen. ©cin ®ru*

bér t|l jtvar anfebníidjcr alá bu;

ofíein iá , muf boci) gefleben, bafi beinc ftrau eine beffere £auábáí*

terűm ift, alá bie ©einige: fte l)at ^war gutc unb fremmc jíinber,

«bet bie ©cinigcn fcíjetnen mir um etu groffeá frcunbítcf?er unb ártó Ser ju fepn. €r}iebe ftc nur reb- lirfi unb tugenbbaft, fo rrirb bie!

bód)fte ŰJiadft bid) unb bein fianjeá -ftaue fegnen.

. rfiSiert ifi eine fdjónc ©íabf, i'arie i|l cclfrcicger, aber Dióm ifi bie ÍH'iltgfte.

Diiicb |et>n ift g u t, magig fetjn ifi niríir, aber mit bem, más Után i;aí, jufriebeu fcpn, ift bab meifte.

^©iefe» £auá i(l grog, baá Uadj(tc edoao grófiét, aber jcncá ift ant aüergrógten,

H

ó r i á s .

Én nagy betsiiletben vágyóig a’ bátyám valamivel nagyob­

ban, de az atyám leg-nagyobb betsíiletben vagyon." Gyakor­

ta mondotta nékem: vedd el­

médre , édes fiam, a’ fene va­

dakat , valamint hogy azok kö­

zül némellyel ero'íTek, máfok ero'ÍTebbek’, és ismét málok leg-eröíTebbck : ügy az embe­

rék kö zö tt-is némellyeknek efzek ’s tudományok az or- fbágdak jó és hafznos , máfoké jobb és hafznoíiabb, ismét iná- foké leg-jobb és leg-haftnos- fabb. A’ te bátyád ugyan na­

gyobb tekintetű náladnál; de azt m ég-is meg-kell valla­

nom , hogy . a ’ te feleséged iobb gazda - afzfzony , mint lém az övé : jó és jámbor gyermekei vágynak ugyan néki;

de a’ tiéid fokkal nyájaflabbak-

| nak és rendefiebbeknek Iát- fiallak. Tsak neveliycd Ókét emberségeffen és kegycíTtn*

meg-látod, hogy a’ lég-főbb hatalom tégedet, egéfz házad­

dal edgyetemben " m eg-fog áldani.

Béts fzép város, Páris né- pefleb , Roma pedig leg-fzen- tebb.

Gazdagnak lenni ugyan jó , mértékletesnek lenni még jobb, de azzal a’ mi vagyon, meg"

elégedni, mindeneknél leg­

jobb.

Ez a‘ ház nagy, a’ mellette való nagyobb, de amaz leg­

nagyobb.

* ©ic