Edgyes
vagy háfónlítdsról I I
3E d g y e s fzdm^ N e utrum.
Nőm.
í)aé Ftttjefb £>OÍ(?,
a’ leg-röv/debb fa.Gén,
fúrjcjíeil
a’ leg-röv/debb fáé.Dat. tcm flirsef^eu *g>o(se, * leg-Tövídebb fának.
Aec. tő é
fúrjefíc
>£)oU, a’ leg-rovídebb fát.Voc. 0 FútjefíCé k)OÍ| l ö leg-röv/debb fa ! Abl.
i), íkmfút'iefíeil «^)OÍje,
a’ leg-rovídebb fától.T ö b b e s f z d m.
Scttcu,
időket *
Sejtett 1
id ők ! S ertett,
időktől,
Neutr»
£ 6 í$ e r.
Iák.
g é l j é t . fáké.
J b % m fáknak.
£ 6 l$ e r.
fákat.
£ 6 l$ e r t fák!
f é r t e m . fáktól.
Mafcnlin. Fa minin.
Nőm. í>te Fúr$eften 2Bcge, Sejten,
a' leg-rovídebb utak, idők ♦ Gén.
t>cr Fúrjefteit 2öe<ie, Sejtett,
a’ leg-röv/debb útaké, időké, Dat.
fcenftírjeften^Begen, Sejten,
a’ leg-röv/debb utaknak, időknek, Acc.
t>ie fútíeften $öetjc,
a’ leg-röv/debb utakat, Voc. 0
Fúrjeftcn 2Bege!
ő leg-röv/debb utak, Abl.
b.ben Ftrtíefíett bégért,
a’ leg-röv/debb lkaktól,
A z eddig meg-magyarázott Comparation kívül*
m ellyet magyarul fzállításnak nevezhetni, a’ németek inég másképpen-is ízokták az Adjeólivumoknak jeg y zé- fékét vagy értelmeket eroíiteni és nagyobb/tani: ugyan-is l ) M ái tapasztalható dolgokhoz hafonlitván, V azoknak
neveiket eleikbe tévén, p. ok.
'v cig , fejér; fd/tiectvei/? > fejér, mint a’ hó.
rd11Műr- fekete ‘ cpccbfrfmmrj, fekete, mint a* fzurok, tdw ft,:,, Jékete, a „m m t h fekete, mint a’ izén.
fcotb (Müttetb, Véres vereíségü.
p' n ’ ( fcu:rvetl), tüzes verefségik
mezítelen; { f f t í f t f í , ) ° lly mezítel=n, m intáz új.
C muttmuicft , anya ízült mezítelen.
H bírt#,
blafl, halmán; tobtmblajj, ollvhalaván, mint a’ halál, gclebrt, tamilt; grunbgrlebrt, helyén tanúit, mély tudományit.
kemény; jlcinbatf, olly kemény, mint a’ kő,
f>od), magas; &lmmcíf)0c$, eget é r , ollyan magas, vagy an
nyira vagyon.
a tm , fzegény ; bctíeíarnt, olly fzegény, mint a’ kóldús.
édes • C
fanigfúg/ olly édes ■> mint a’ méz.
' ’ (jucforfutf, olly édes, m inta’ nádméz.
<dt, öreg ; fletnaít, igen vén, ollyan Ö'fz, mint a’ kő, (bárány.) grau, öjz; ct^ rau , ollyan Ö'fz, mint a’ jé g , (hó.)
febon, Jzép; ttmttberfdjón, tsudálatos fzépségu.
iá it , hideg; ciőfalt, olly hideg, mint a' jég.
blinö, vak; ftotfbíiub, olly vak , mint a’ torsok,
finfiev, Jetét; ftocffínfler, felette igen lé té t, hogy a’ karó fém látlzik.
fhuet, favanyir, eíjigfmier, olly favanyú, mint az etzet.
bum m , efatelen; erjbumm, tjieb&umm, mondhatatlanúl oktalan, mai ha efzÜ.
t o l i , haragos, dühös; rafcubíoK, dühös haragos, vefzett dilhös-ségii.
bet’annt, esmiretes; tteítbcfannt, az egéfz világ előtt esmére- tes, mindeneknél tudva.
2 ) Bizonyos Adverbiumokat a z AdjeEtivnmvk eleibe tévén , p .
ok.-bőd), béébfi, felette, felette igen; í)od)&tli(bt, felette kedves;
bőcbftgcítcbí, felette igen kedves.
(ebe, úbítAUS, tmgemem, igen, mindenek felett, igen igen; fcí>C bcrúbmt, igen híres ; űberauí vagy u«j}M meitt berúbmt, mindenek felett híres,
bcfonöees, 6bec Öie fTTaöffen, killijnöffen, mód nélkül; befonbertf, vagy ttber bfe ?D?aa|]eit erfabren, mód nélkül járt k ö lt, próbált; befonberá fcbón, különös
fzépségu.
tJugíaublicb, unpergletrblid), hihetetlen, hafonlithatatlan ; un/
gíaubíicb fd^óu, mondhatatlan fzépségü; un/
t»ergfeicbíicb fdb»n, hafonlithatatlan fzépségü.
De fzükség arra vigyázni, hogy, a’ dolognak minémü- ségét hathatósan magyarázni akarván, alkalmatlan Izókat n#
tegyünk az Adje£tivum eleib e; melly dolog eránt némellyek olly igen gondatlanok, hogy egéfzen ellenkező értelmű fzók- kal-is élnek. p. ok. ,
tiufcglidj fájón, fzörnyü fzép.
rtbf#tuíidj fóón, fertelmeflén fzép.
1 1 4
f i Compar átlóról
crbarmlicfi geídjrt, fzánatofsan tudós, graufam frcpgcbig, kegyetlenül adakozó.
vagy hafonlitdsrM . 115
G y a k 3d) (ifije in ^regein Qlnfeíjen, Wcin Q$rut>er in cinem etrcatS grog feni, aber meiu 93atcr im groftten Sínjében. (?r l;af mit oft gefagt:
Ö)?ein ©el;», befracbíc bie tóik ben Jíiiere, glcicfircie untét jenfn
«tuigeftarí (tnb, embere fiárfec, mib tvieber anbere atn (iárfefíen :
<tí[b ifi cá aucfi untét ben ?0?en=
fdjen> maucfier ©itficfiíen jtnb bem ©taeiíe gut unb Menüd), am berer ií>re beffer unb bieníidjer, unb fricbcr anberer ©uficbtcn am befleu Unb am bienlicbflen. ©cin ®ru*
bér t|l jtvar anfebníidjcr alá bu;
ofíein iá , muf boci) gefleben, bafi beinc ftrau eine beffere £auábáí*
terűm ift, alá bie ©einige: fte l)at ^war gutc unb fremmc jíinber,
«bet bie ©cinigcn fcíjetnen mir um etu groffeá frcunbítcf?er unb ártó Ser ju fepn. €r}iebe ftc nur reb- lirfi unb tugenbbaft, fo rrirb bie!
bód)fte ŰJiadft bid) unb bein fianjeá -ftaue fegnen.
. rfiSiert ifi eine fdjónc ©íabf, i'arie i|l cclfrcicger, aber Dióm ifi bie ÍH'iltgfte.
Diiicb |et>n ift g u t, magig fetjn ifi niríir, aber mit bem, más Után i;aí, jufriebeu fcpn, ift bab meifte.
^©iefe» £auá i(l grog, baá Uadj(tc edoao grófiét, aber jcncá ift ant aüergrógten,
H
ó r i á s .
Én nagy betsiiletben vágyóig a’ bátyám valamivel nagyob
ban, de az atyám leg-nagyobb betsíiletben vagyon." Gyakor
ta mondotta nékem: vedd el
médre , édes fiam, a’ fene va
dakat , valamint hogy azok kö
zül némellyel ero'íTek, máfok ero'ÍTebbek’, és ismét málok leg-eröíTebbck : ügy az embe
rék kö zö tt-is némellyeknek efzek ’s tudományok az or- fbágdak jó és hafznos , máfoké jobb és hafznoíiabb, ismét iná- foké leg-jobb és leg-haftnos- fabb. A’ te bátyád ugyan na
gyobb tekintetű náladnál; de azt m ég-is meg-kell valla
nom , hogy . a ’ te feleséged iobb gazda - afzfzony , mint lém az övé : jó és jámbor gyermekei vágynak ugyan néki;
de a’ tiéid fokkal nyájaflabbak-
| nak és rendefiebbeknek Iát- fiallak. Tsak neveliycd Ókét emberségeffen és kegycíTtn*
meg-látod, hogy a’ lég-főbb hatalom tégedet, egéfz házad
dal edgyetemben " m eg-fog áldani.
Béts fzép város, Páris né- pefleb , Roma pedig leg-fzen- tebb.
Gazdagnak lenni ugyan jó , mértékletesnek lenni még jobb, de azzal a’ mi vagyon, meg"
elégedni, mindeneknél leg
jobb.
Ez a‘ ház nagy, a’ mellette való nagyobb, de amaz leg
nagyobb.
* ©ic