POLGÁRI JOG ( K Ö Z G A Z D A S ÁG és P É N Z Ü G Y)

Teljes szövegt

(1)

/ *

%

§0100

•v r -'

POLGÁRI JOG

( K Ö Z G A Z D A S Á G és P É N Z Ü G Y )

Főszerkesztő:

Di-. N Y U L Á S Z I J Á N O S . Szerk esztők:

Dr. BECK S A L A M O N Dr. GLÜCKSTHAL A N D O R Dr. LÉNART V I L M O S Dr. R A K O N I T Z DEZSŐ

Dr. V A R A N N A I ISTVÁN.

Főmunkatársak:

Dr. Arvay Nándor Dr. Baililla Ignác Dr. Ballthazár Géza Dr. Bilau György Dr. Bánllaky Zoltán Dr. Brozik Bódog Dr. Deutsch Maim-tus (Wien) Dr. Fenyves Béla

Dr. Frankéi Pál

| Dr. Frigyes Béla Dr. Huppert Leo Dr. Kemény György Dr. Kende Erinö Dr. Mahler Sándor Dr. Munkácsi Ernő I£j. Dr. Niagy Dezső Dr. Neugrőischetl Endre Dr. Nyulászi Alaj os

Dr. Pá'lyii Gyula Dr. Petihő Tibor Dr. Szailay Zolitán Ifj. Dr. Szigeti László Dr. Vági József Dr. Váiyi Lajos Dr. .Vészi Mátyás Dr. Wagner György Dr. Zoltán József

XII. ÉVFOLYAM

1936.

(2)
(3)

Ö u é » v «s t a

U s z f c

a e k

¡ ¿ „ f i t á r a

A „Polgári J o g " rendszeres tárgymutatója.

I. Belföldi jog.

A jogeszme uralmia. fD r . Beck

Salamon.) — 1 Moratóriumiból kibontakozás fe-

lé. (Dr. Tunyogi Szűcs Kál-

mán.) —• — 5 Közjog és magánjog a hitbizo-

mányi javaslatban. (P. T.) — 22 Az 1935. évi bírói gyakorlat

alapgondolatai. (Dr. Vági Jó-

zsef.) 54 A jogszabályok rangsora. (B. S.) 248

Az „eliektiió" kérdéséhez. (Dr.

Schneller György.) 340 A méltányosságról. (ifj. dr. Szi-

geti László.) . — 365 A z Országos Hitelvédő Egylet

jelenítése 1926—1936. (Dr. Gl.

A.) 429 Állami ¡kölcsönök vá'lságidők-

'ben. (Liebmann Ernő.) 557 Magánjog asz ügyvédi rendtartás

javaslatában. (Dr. Munkácsi

Ernő.) 666 Magánjogi szabályok az ipar-tör-

vény novellájában. (Dr. Vági

József.) 673 1. Magánjog.

Személyi és személyiségi jog.

Ügyvéd erkölcsi kára. (GL A.) 201 Rádión váló közlés és a magyar

szerző ¡törvény. (Dr. Trebitsch

Herbert.) 205 Szépséghez Váló jog. (Dr. Szé-

kely János.) —• — — — 333 A magyar álliampolgársiág tra-

gédiája. (Alföldy Ede.) 520

Gslábítási kárigény élenyészése.

(B. S.) 546

Házassági és családjog.

Házasságjbontó jogunk válsága és reformja. (Dr. Balla Ignác előadása ¡a Magyar Jogász- egylet civiljogi szemináriumá-

ban.) 137 Tévedés éis megtévesztés a há-

zassági jogban. ( I f j . Dr. Szi-

geti László.) — — — •— 326 Unokául fogadás. (Dr. Pusztai

János.) 395 A kir. Curia jogegységi taná-

csának 81. sz, polgári dönt-

vénye. — 458 A magyar ¡házassági törvény 80.

,§. a) pontja és a,z elhagyási.

(Dr. Tóth György) 510 A hűtlen elhagyás, mint relatív

bonltóok. (Dr. Neugröschel

Endre) i 597 Dologi jog.

Egyes kérdések a részletügyle- tek köréből. (Dr. Munkácsy

Ernő.) 28 Jerfvzetek a ¡telepítési javaslat-

hoz. (Dr. P. T.) 96 A teherhaitárok helyesbítése.

(Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán) 149

¡Gondolatok a gazdaadóisságok végleges rendezésével klapcso-

¡tatlban. (Dr. Garzó Jenői) — 221 Tehierhaiár ¡helyesbítés a gazda-

adós és a ¡hitelezők szempont j á-

ból. (Dr. Jeszenszky Ferenc.) 228

(4)

Gyakoriali kérdések a jelzálog- jog köréből. (Dr. Keresztes

Gyula 398 A jelzáloghitelező jogállása a

haszonélvezővel szemben. (Dr.

Nyeviczkei Zoltán.) 437 Erdők nyilvántartása. (Pt.) —; 528

Dologi jog és telekkönyv. (B.

S.) 545 Vitás kérdések a telepítési tör-

vényben. (Dr. Kuti Andor.) 584 A gazdavédelmi rendeletek

praxisa köréből. 686 A jogcímvédelmi teória mai ál-

lása. (Dr. Gönczi Gábor.) — 689 Közterhek kiváltságos kielégí-

tése és biztosítása. (Dr. Árvay

Nándor.) > 701 Kötelmi jog.

Egyes kérdésiek a részletügyle- tiek köréből. (Dr. Munkácsi Ernő.) ' — — 28 Fokozatos felelősség és la gondat-

lanság foka. (Dr. Weltner An-

dor.) • — 70 Késedelem és lehetetlenülés a

nemleges kötelemben. (Dr.

Weltner Andor.) — 127 A „joglépés"-ért való felelős-

ség tanához. (B. S.) 164 Jogszabályaink módosítása és a

300/1936. M. E. sz. rendielet

(Dr. Huppert Leó.) 170 Per ismétlés külföldi valliuita

ügyekben. ( I I j . Dr. Nagy De-

zső.) 189 Ügyvéd erkölcsi kára. (Gl. A.) 201

Gondoláitok a gazdaadósságok végleges rendezésével kaposo-

latbam. (Dr. Garzó Jenő.) — 221 E l nem vállalt kötelem. (B. S.) 252 Válóban nem sikkaszt az enged-

ményező, ha másra engedmé- nyezett követelésére hozzá be- folyt pénzt saját céljaira használja fel? (Dr. Balla Ig-

nác.) 255 Magánjogi csalás. (Dr. Weltner

Andor.) — 259 j A tárgyi felelősség előzetes ki-

zárásáról. (Dr. Istvánffy Lász-

ló.) 285 M i a „hallgatólagos" arany-

kllausidia? (Dr. Nyeviczkey

Zoltán 298

330

335

382

402 Követelés engedményezésének

és letiltásának büntetőjogi vé- delme. (Dr. Balla Ignác.) — Magánjogi csalás, csalárd el-

hallgatás. (Dr. Ehrnthal Ala- dár.)

U j székesfővárosi 'lakásbérleti szabályrendelet. (Dr. Vályi Lajos.)

A követelés engedményezés, bün- tető jogi védelme és az érdek- szen^pont. (Dr. György Ernő.) A z özvegynek járó végkielégí-

tés. (Dr. Grossmann László.) A székesfővárosi lakásbérleti

szabályrendelet egyes kérdé- seinek megbeszélése. (Dr.

Balla Ignác.)

Házmester jog. (Dr. Ehrnthal

Aladár.) 485 Csábítási kárigény elenyészése.

(B. S.) . >

Dollár = dollár.

Útszéli jogesetek. (F. P.) — Jogellenes cselekményért való

magánjogi felelősség. (Zajtay Imre dr.)

A kártérítés joggyakorlatából.

(itj. dr. Szigeti László.) — Hitelezési kötelezettség. (Blau

György dr. előadása a Jogász- egylet civiljogi .szemináriumá-

ban.) — A külföldi valuták leértékelése.

(Pethő Tibor dr.) •

Huzamois szerződéseik. (Dr. Beck Salamon.)

Jegyzetek a .gazdiatiszti nyugdíj- javaslathoz. —. —• — A gazdia védelmi rendeletek

praxisa köréből.

A jocím védelmi teória mai állá- sa. (Dr. Gönci Gábor.) — — Néhány megjegyzés Szászy Ist-

vánnak a nemzetközi Cllea- ring és fizetési egyezmények- ről szóló müvéhez. (P. T.) Pénzügy jogi kötelem. (Dr. Ta-

kács György.)

404

450

546 548 550

— 572 604

625 636 650 676 686 689

714

2. Hiteljog.

A z igazgatóiság tagjainak fize- tése. (Dr. Reitzer Béla.) — A biztosítási ügynök tudomása.

(Dr. Gold Simon.) — Jogszabályaink módosítása és a

300/1936. M. E. sz. rendelet (Dr. Huppert Leó.) —

717

63 89

170

(5)

Szám jegyzékbe nem vett rész-

vény és közgyűlés. (P. T.) 111 Igazgatósági tlaigok ¡kártérítési

felelőssége. (Dr. Glücksthal

Andor.) ISI Magánjogi csalás. (Dr. Weltner

Andor.) — — — 259 Magánjogi csalás, csalárd el-

Ibaill-g-aláis. (Dr. Ehrnthal Ala-

dár7) 335 A cégvezetőik képviseleti jogá-

ról. (p. t.) 337 A z igazgatóság tagjainak fizeté-

se. (Dr. Reitzer Béla) 349 Fegyelmi bíráskodás verseny-

perekben. (Dr. Székács An-

tal.) — - , 501 A z életbiztosítás általános jog-

elvei és a 4040/1936. M. E.

számú Phönix rendeltet. (Dr.

Arvay Nándor.) — 530 K. f. e. (Dr. Székely János.) 588 A részvényes megtámadási joga,

különös tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára. (Dr.

Berger László.) -— 606 Külföldi vailutavá'litozáisoik és a

magyar váltóadósok. (P. T.) 704 3. Eljárási jog.

A m. kir. Kúria jogegységi ta- nácsának 73. ¡és 74. számú döntvénye, (ifj. dr. Szigeti

László.) — 52 A <m. kiír. Kúria jogegységi ta-

nácsának 76. és 77. sz. -polgári

döntvénye. (Sz. —i.) —i 117 Két jogegységi döntvény (73. és

76. sz. jogegységi döntvény.)

(Dr. Ehrnthal Aladár.) 117 Kifogásolt követeléseik sor,s;a áz

O.HE előtti eljárásban, (Dr.

Gárdonyi István.) 132 Periis.méitlés külföldi v.aikita-

ügyekibiein. (ifj. dr. Nagy De-

zső.) 189 Perjogi jogegységi kérdések.

( I f j . dr. Szigeti László.) — 201 Akadáliya-e a Tie. 49. §-ia a Vht.

119. §-'ban biztosított -behaj- tási jognak? (Dr. Zsöllei Kál-

mán.) 268 A m. kár. Kúria jogegységi -ta-

nácsának 78. sz. polgári dönt-

vénye. 310 A kir. Kúria Jogegységi Taná-

csának 79. sz, polgári döntvé-

nye. (—) 310 A -kir. Kúria Jogegységi Taná-

csának 80. sz. polgári döntvé-

nye. (—) — — 310 A m. kir. Kúria 43. sz. Jogegy-

ségi Döntvényéhez. ( I f j . dr.

Szigeti László.) — 315 Hatáskör és -illetékesség kft.

perekben. (Dr. Bernhard Mik-

sa.) 407 Alkaí-mazhat ó -e a T. E. 12. §-a

a fizetési meghagyásos- el-já-

rásban. (Dr. Rónai Gyula.) 412 Pierújítási batáridő számítása.

(Dr. Vági József.) 418 Észrevételek a penrendtartási

novella tervezetéhez, (ifj. dr.

Szigeti László.) 534 Devizajogi pérf-el-függeszités. (P. ,

T.) 613 Minősítési szabadság -és- kére-

lemhez kötöttség. (B. S.) —i 615 Hézagok és ellentétek perrend-

tartásunkban. (ifj. Zsembery

István dr.) 619 Az igényper joggyakorlatához.

(Dr. Balla Ignác.) 622 A ¡biztosított díj perek és a per-

rendi -reform. (Dr. Bánde

György.) 706 4. Perenkivüli eljárás.

A haszonvétel végrehajtás-a. (Pt.) 51 A t-ehenhaitárok helyesbítése.

(Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán.) 149 TebePh-atár helyesbítés a -gazda-

adós és a hitelező szempont- jából!. (Dr. Jeszenszky Fe-

renc.) 228 A k-ilkiáilitiásí ár a módosított

linigaflllainvégrehajtási el-járás-

ban. (Dr. Komin Ferenc.) — 263 Végrehajtás védett gazdák el-

llien. (Dr. Károlyi Károly Ga-

ribaldi.) 373 FegyeLm-i bíráskodás versenype-

rekben. (Dr. Székács Antal.) 501

(6)

II. K ü l f ö l d i jog, n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s o k .

Angol jogi különlegességek. (Dr.

Schneller György.) 209 Néhány szó az angol jury-röl.

(Dr. Schneller György.) 271 Magyar házassági vagyonjog

holland bíróság előtt. (Dr.

Blau György.) , — 443 Armaximálás Svájcban. (W. A.) 624 Külföldi Szemle. (W. A.) 708

III. Ügyvédség — J o g é l e t .

Dr Papp József. (Dr. Kövess Béla.) > — 72 Megemlékezés Baumgarten Nán-

dorról. (Dr. Meszlény Arthur.) 74 Meszlény Aritlhur 60 éves. (—) 76 A Magyar Jogászegylet közgyű-

lése. (—) 77 A Kúria határozatainak közzé-

tétele. (Dr. Tóth György.) — 81 Dr. Degré Miklós kir. ítélőtáblai

elnök beszéde a bíró- ós ügy- vódvizsgálló bizottság évad-

nyitó teljes ülésén. — 134 A Budapesti Ügyvédi Kamara

évi jelenítése. (F. P.) — — 274 Dr. Szivessy Lehel: A pénz ér-

tékállandósága. (A Magyar Jogászegylet civil jogi ' szemi-

náriuméban tartott élőadás.) 277 A Magyar Jogászegylet ,,Si-

chermann Bernát alap"-ja 279 Ügyvédi kötelmek kisugárzása.

(Dr. Goldberger Józsel.) — 302 Ügyvédi fegyelmi judicatuna.

(Dr. Fraennel Pál.) — 419 Országos Ügyvédszövetség 1911

—1936. juhileuimi emlékalbum

(ilj. dr. Szigeti László.) — 427

551 551 Frigyes Béla emlékének. — — 488 . Frigyes Béla. (Dr. Vági Józsel.) 489 Dr. Szalay Zoltán kitüntetése. 492 A Magyar Jogászegylet civiljogi

szemináriumának előadás-so- rozata. — -

Ügyvédnőik kongresszusa Buda- pesten. r Székács Aladár — az Országos

Bírói és Ügyészi Egyesület

elnöke. . — Kovács Marcell.

Király Ferenc. — 624 Serlegbeszéd Grosschmid Béni

85. születésnapján. (Elmon- dotta: Vladár Gábor.) Műszáki haladás és jogfejlődés

(Polgár Győző előadása a Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumában.)

A z Ügyvédeik Reformszövetsége dísztegjai. — — — — A Magvar Jogászegylet Gros-

schmid 'előadása. -

Részvénytársaság és szindikátus . (Dr. Fraenkel Pál előadása a Magyar Jogászegylet civiljogi

szemináriumában,) — 713 551

624

629

711 711

— 711

IV. I r o d a l o m .

Fölmer Ödön emlékkönyv. (B.

S.)

Dr. Hajnal Henrik: A m. kir.

Kúria legú jabb gyakorlata kö- teléki ós nőtartási perekben.

Dr. Klug—Sárfy: Magyar Illte- tókjiog. (—)

Dr. Szladits—Dr. Fürst: A ma- gyar magárajogi bírói gyakor- lat I — I I . kötet. (B. S.) G. Martom: Obligations de Re-

sultat et obligations de mo- yens. (B. S.)

77

80 80

80

139

Dr. Hajnal Henrik: A m. kir.

Kúria legújabb gyakorlata kö- teléfei és nőitart'ási perekben

(anyagi-jog.) ( I l j . dr. Szigeti László.)

D,r. Malkay Ernő: Magyar Taka- rékpénztárak és Bankok év- könyve. (P. T.)

Sándorly Kamill: Törvényalko-

tásunk hőskora. (—) — —1 — 217 Kundtiner (Róbert: Bevezetés a

könyvviteli ismeretlekbe ibírák, ügyvédek, mérnökök sitb. ré-

szére. (—) — — 217 144

213

(7)

Dr, Bernlhardt Miksa: A korlá- tolt felelősségű tánsaság meg- alakulása, működése és meg-

szűnése. (—) 218 Dr. U j'péterií Elemér: A z olasz

ikorporaitiv törvényhozás. (S.

F.) — 218 J. W . Hedemann: Die Fort-

schiritte des Ziívlilrechts im X I X . Jaihrhundert II. 2. kötet:

Entwioklung des foraiellen Bodenirechls. (Dr. Szladits Ká-

roly.) : — 279 Dr. Bernlhardt Miksa két új

könyve, (ifj. dr. Szigeti Lász-

ló.) 1 281 Dr. Degré Alajos: Négyeskönyv

perjogi anyaga. ( I f j . dr. Nagy

Dezső.) 2&2 Dr. Kluig—Dr. Pongrácz; A z adó. 284

Dr, Alíöldy Dezső: A Magyar Szerzői Jog különös tekintet- tél a m. kir. Kúria gyakorla-

tára. (Dr. Palágyi Róbert.) 342 Gaudemet Jenő: L'interpréta-

tion du Code Civil en Finance

(Dr. Goldberger József.) — 345 Recueil d'études sur les sour-

ces du droit en l'honneur de

Francois Geny. (—ts.) 423 Dr. Király Ferenc: A kartell!

(Dr. Varannai István.) 425 Dr. Szitodolniik László: A korlá-

tolt .felelősségű társaságok

cégjog teendői. (H. L.) 431 Bourbousson E.: A házassági

és öröklési .jog az öt világ-

részben. — — — 433

— 492

498 Dr. Takács György: Remdszeresi

¡magyar pónzügyál jog: (Dr.Zer- kovitz Zsigmond.) - Dr. Király Ferenc: Le droit éco-

nomique, ¡brauche inidepén- danlte de la seiende juridique, sa natúré, son conitenu, som systéme. — — Dr, Nékám Sándor: A z észak-

amerikai Egyesült Államok büntető igazságszolgáltatásá-

nak fogyatékosságai. (Dr. P.

Dr, Borsos Endre: Budapest- széikesfőváros lakásbérleti isza- .bályrenidelete.

Emlékkönyv Meszlény Artúr születésének 60. évfordulójá- ra. (Dr. Vági József.)

Emst Rabéi: Dais Recht des Warenfcaufes. (Dr. Komin Fe-

renc.) 555 Szászy István: Clearing és fize-

tési egyezmények a nemzet- közi fizetési ¡forgalomban. (Dr.

Vági József.) 626 Biró-Borsodií: Budapest-székes-

főváros lakbér le ti szabályren- deletének magyarázata. (Sz.

—'•)

A jogalkalmazás tudományának

¡alapjai, (Jegyzetek dr. Marko Jenő könyvéhez.) (ifj. dr. Szi- geti László.) —

Dr. Óvári Papp Zoltán: Magyar

devizagazdálkodás. — Párniitzlky—Bátyka: A magyar

corpus juris, (ifj. dr. Szigeti László.)

498 499

552

628

— 721 723

724

V. P é n z ü g y i jog.

Dr. Takács—dr. Zerkoviitz: Ka- matjövedelmek illetékei. — Törvénykezési illeték és az áta-

lányrendszer. (Dr. B. G.) ,—

432 475

A biztosító intézetek által fize- tendő illetékek. (Dr. Almásy

Károly.) 659

(8)

Ab laksz olgalom. 322.

Ajándékozási Ígéret. 391.

Alapítványi cél megengedettsége. 478.

Angol jog. 209.

— jury. 271.

—. államkölcsön. 562.

Aranyban való fizetés. 112.

Aranyklauzula. 298.

Aranykölicsönök. 559.

Állam felelőssége. 604.

— .minit nemzetközi kölcsönadós. 558.

Állami kölcsönök válitságidőkben. 557.

— tisztviselők kártérítési felelőssége.

595.

Állatszavaltosság. 52, 117.

Ármaxímáliás Svájcban. 623.

Árufuvarozási tartozások valutában fi- zetése. 113.

Árvaszéki .tag felelőssége. 124.

Árverési vétel megtámadása. 197.

Baleseti járadék helyett végkielégítés.

124.

—• — kamata. 392,

Baiim,garten Nándor emlékezete. 74.

Behajtási engedély. 325.

Belga fizetési forgalom. 473.

Bérbeadó szavatossága. 124.

Bérbe nem adás kötelezettsége. 252.

Biologiai intézet szabályzata. 116.

Bírói letétek elévülése. 466.

Bírósági váltóóvás költsége. 237.

— végrehajtó díjai. 458.

Bíróságonkívüli visszaihívás. 389.

Biztosítási díj perek és perirendi reform.

706.

— ügynök tudomása. 89.

Biztosító intézetek álltai fizetendő il- letékek. 659.

Bontóper. 678.

Bontóperbeli ideiglenes tartás. 389.

Bonitóperi megállapodás. 591.

Borrendelet. 584.

Cégszöveg személyjogi védelme. 582.

Cégvezető képviseleti joga. 337.

Clausula rebus isic stanltibus. 57.

Csatlakozási kérelem. 127.

Csábítási kárigény elenyészése. 546.

Cseh korona felára. 583.

Csehszlovák fizetési egyezmény. 311.

forgalom. 474.

Csehszlovákia leértékelési törvénye.

658.

Cselekvőképesség relativitása. 57.

Cselekvökiéptelenis ég házasa ágköt ésnél.

388.

Csőd személyjogú gyógyszertár ellen.

247.

Gsődhitelezők összehívása. 684.

Cisődvá'laisztimány perlési felhatalma- zása. 247.

Degré Miklós beszéde. 134.

Dievizalfélár. 42., 106.

Devizagazdálkodás. 723.

Devizajogi perfelfüggesztés. 613.

Dollár = dollár. 548.

Dollárbetétkönyv. 390.

Doliláryalorizáció. 56., 240., 543., 678.

Dologi adós helyzete. 686.

Dologi jog és telekkönyv. 545.

Egyenlő elbánás fuvarozási jogban.

683.

Egyetemes jelzálogjog. 483.

Eladó szavatossága. 680.

Elállás lérd'ekmulás miatt. 542.

Elállási jog részletügyletnél. 36.

Electió. 340.

(9)

9 Elévülés közkereseti -társaság tagja el-

len. 246.

Elírás megtámadása -{ormaköteles ügy- letnél. 391.

Eljárásjog. 62.

Eljegyzés felbontásából eredő kár.

606.

Eljegyzéstől visszalépés,. 479.

Előreszolgálfcatás kötelezett megtaga- dása. 391.

Előzetes lemondás perbeli védekezés- nél. 200.

Eltartás elmulasztása. 481.

Engedményezés. 541.

Engedményezett adós ¡helyzete. 687.

—- követelés s-ikkaisztása. 255, 332.

Engedményezés -büntetőjogi védeLmie.

330., 402.

— és letiltás, 326.

Erdők ny-illván-tar-tásia. 528.

Extraneus jogszerzése. 302.

Él-elm-í,szeráru hátralékos, vételárának

¡behajtása. 117, 119.

Életbiztosítás általános jogelvei és a

•Plhönix rendelet. 530.

— d'olll áriban. 121.

Életbiztosítási díjtartalék elhelyezésé- re álkálmjais értékpapírok árfolya-

mai. 523.

— szerződési kötelezettségek pengő- ben lerovása. 465.

Értékp-apírbehozatal el-t-iilitása. 102., 170.

Értékpapírok értékelése mérlegben.

194.

É-s-zakamerikai államkölcsönök. 560.

Fegyelmi bíráskodás versenypereikiben.

501.

Fellebbezés perköltség ös-szegére te- kintet nélkül. 203, 310, 320,

— .teljesítési -határidő -miiatt. 203, 310, 320.

Feles haszonbér ¡lefoglalása. 200, Feleség önérzetének .megsértése. 196.

— üzlete vezet-ésie. 197.

Felmondási joggal visszaélés. 246.

Féloldás utáni nóvumok. 326.

F-eltóteLes-en bekebelezett illeték -soro- zása, 394.

Fel ül vizsgálat i érték parújít ás nál. 326.

Fentar-tott ¡hozomány biztosítása. 389.

Fenyegetés. 123.

F-érj lakás-változtatási joga. 59.

Férjtartás. 195.

Fizetésül elkönyvelt váltók. 684.

Fokozatos felelősség. 70.

Fomtvál-ori.záció. 56., 240.

Földbir-tokmegosztás. 49.

Fővárosi lakás-bérleti szabály-rende- let. 382., 450.

Francia árucsereforgalom. 472.

— -frank ¡felára. 583.

— pénzérme törvény, 639.

Frigyes Béla .emléke. 488.

Gabonaineműek itőzsd-ei határidő for- galma. 467.

Gazdaadósságok rendezése. 221.

Gazdagodás. 594.

Gaz-d-amoratori-um, 5., 149.

Gazdasági lehetetlenülés. 55., 120., 195., 240,, 322., 542., 592.

Gazdlatart-ozáso-k t-eh ér-határainak he- lyesbítése. 149., 228,

Gazda-tiszti nyugdíj leszállítása. 121.

—• -nyűg-díjjavaslat. 676.

Gazdlavédeltai rendieletek praxisa kö- réből. 686.

Gondnokság a-lá helyezési -per. 248.

Görög -fizetési egyezmény. 312.

Hajójegyek pengőben fizetése. 240.

Hallgatólagos joglemondás. 323.

Harmadik javára szóló -szerződés. 302.

— szemiéLy elháríthatatlan cselekmé- nye. 392.

Haszoinlhérlet. 680.

Haszonélvező lemondása. 123. , Haszonvétel végrehajtása. 51,

•Hatáskör kft. perekben, 407.

Házasfelek távolélés-e. 196.

Házasfél visszahívása -bíróság útján.

388.

Házasság megtámadása férj -elítélteté- se címén. 482.

—• — megtévesztés címén-. 197.

Házasságbontó jog reformja, 137.

— perek. 121., 388., 479, Házassági jog. 58.

— tartozás. 197.

— -törvény 80. §. -a) po-ntja. 510., 597,

—• vagyonjog. 122., 482.

Házfelügyelői állásért fiz-etett összeg -visszakövetelése. 485.

Házmester jog. 485.

Háztartási költségek viselése. 488.

Hírnévrontás. 684.

Hitbizományi javaslat. 22.

—• utód felelőssége. 322.

Hitbizományi terhelő ügyvédi költsé- geik, 390.

Hitelezési ¡kötelezettség. 625.

Holland valiutai-ntézkedlések. 645.

Hollandi utazási pengőcsekk-ek. 474.

Hozományadiási igérelt. 542.

(10)

Huzamos szerződések. 650.

Hütllen elhagyás, mint relatív bontó ok.

597.

Ideiglenes nötartás. 59.

Igazgatósági .tag felelőssége. 125., 181.

fizetése. 63., 349.

Igényper. 394.

— bérleti jog .alpján. 591.

Igényperd joggyakorlat. 622.

Illetékesség 'kit. perekben. 407.

Illetékügyi határozatok. 394.

Ingatlan adás-vétel. 323., 593.

— elidegenítésének formája. 592.

Ingatlanelidegenítő okirat elveszése.

244.

Ingatlan kikiáltási ára. 263.

— vételárhátralék. 688.

Ipartörvény novellájának magánjogi szabályai. 673.

Italmérési engedély átruházása. 593.

ítéletek joegrőre emelkedésének idő- pontja status perekiben. 620.

Jáiiadékhozomány visszavonása. 483.

JeLzáloghitelezö jogállása haszonélve- zővel szemben. 437.

Jelzálogjogi gyakorlati kérdések. 398.

Jelzálogjogok egyenlő rangsora. 398.

—- egyesítése. 400.

jogalkalmazás tudományának alapja.

721.

Jogászegylet Grossohmid előadása.

711.

Jogászegyleti közgyűlés. 77.

Jogban való tévedés. 57.

Jogcímvédelem. 484.

Jogcímvédelmi teória. 689.

Jogellenes cselekményért való magán- jogi felelősség. 572.

Joggal való visszaélés felmondásánál 246.

Joglemondás. 484.

Joglemondónyilatkozat hatálytalaní- tása kényszerből. 393.

Joglépésért való felelősség. 164.

Jogszabálvmódositás. 170.

Jogszabályok rangsora. 248.

Jogutód bejegyzése. 49.

Jövőbeli és erkölcsi kár. 605.

Jugoszláv devizakompenzáció .113.

Kamatjövedelmek illetékei. 432.

Kartel 126.

Kartelszerződés írásbafogLalása. 683.

—• semmissége. 393.

Káinoki Bedő Sándor. 1.

Kártérítés csábítás címén. 595.

— csendőr bántalmazásáért. 245.

— gondnokság alá nem helyezett el- mebajos miatt. 391.

—• hivatalos hatalommal visszaélésért.

245.

— információért. 245.

— méltányosságból. 60., 246.

—• szabadalmi zárlatért. 245 Kártérítési ítéletek. 59., 124., 198.,

595., 604.

Keresettől való elállás következményei státusperekben. 619.

Késedelem. 130.

Kényszeregyesség. 684.

Kft. cége. 683.

— cégjogi teendői. 431.

— megalakulása, működése. 218.

Kifogásolt követelések OHE. eljárás- ban. 132.

Kincstár kártérítési felelőssége. 680.

Király Ferenc f. 624.

Kisajátító halászati joga. 244.

Kizsákmányoló ügylet. 592.

Klirinigbefizetési és kiutaló engedé- lyek. 583.

Kliiringegyezmények nemzetközi fize- tési forgalomban. 626., 714.

Kompendium szerzői joga. 123.

Korlátolt felelősségű egyéni cég. 588.

—| forgalmú ingók bírói árverése. 523.

Kovács Marcell t- 624.

Kölcsön előszerződés,. 679.

Kölcsönös és viszonos közös végrende- let, mint elidegenítést korlátozó kö- rülmény. 680.

Kötbérmérséklés. 325.

Kötelem el nem vállalása. 252.

Kötelesrészt sértő ajándékozás tár- gyának értéke. 392.

Követeilés engedményezés büntetőjogi védelme. 402.

Közgyűlési határozat megtámadása.

125.

Közgyűlési meghívó tartalma. 125.

Közkereseti társaság tagjainak ver- senytilalma. 682.

Közlési kötelesség megsértése. 247.

Közterhek kiváltságos kielégítése és biztosítása. 201.

Közszállítási szabályzat 66. §-a. 314.

Kúriía 43. számú jogegységi döntvénye.

315.

— 73 'számú jogeységi döntvénye. 52.P

117.

— 74. számú jogegységi döntvénye.

50, 53.

—• 75. sz. jogegységi döntvénye. 63.

(11)

11

—• 76. számú jogegységi döntvénye.

117, 119.

— 77. számú jogegységi döntvénye.

117.

— 78. számú jogegységi döntvénye.

310, 320.

— 79. számú jogegységi döntvénye.

310, 319.

—• 80. számú jogegységi döntvénye. . 310, 320.

— 81. számú polgári jogegységi dönt- vénye. 458.

— 82. számú polgári döntvénye.. 478.

— gyakorlata köteléki és nötartási perekben. 144.

Kúriai határozatok közzététele. 81.

Külfölddel szemben fennálló pénztar- tozásokra teljesíthető fizetések. 523.

Külföldi biztosító társaság belföldi Ügyletei. 315.

— javára fizetendő tartozások devi- zafelára. 42., 106.

— követelések pengőben fizetése. 111.

—• .magyar intézetek szabályzata. 115.

— perlési jogosultsága, 393.

— szemle. 623., 709.

— va 1 ütaváltozásolk és magyar váltó- adósak. 704.

—• yaluiták leértékelése. 636.

Külkereskedelmi kompenzációs iroda.

469.

Különélés idejére eső cselekmények.

480.

Lakás berendezési tárgyak közös bir- toka. 482.

Lakásbérleti szabályrendelet. 382., 450.

Lakbértleti szabályrendelet 58. §-a>. 485.

Lakhely megválasztása. 591.

Lefoglalt ingók adás-vétele. 540.

Legszemélyesebb jog. 123.

Lehetetlenülés. 135.

Letiltás büntetőjogi védelme. 330.

Lira ú j íellára. 583.

Magánjog az ügyvédi rendtartás'javas-

•'faiban. 666.

Magánjogi esalás. 259, 335.

— köt élező jegy. 126.

— szabályok az ipartörvény novellá- jában'. 673.

Magyar állampolgárság tragédiája.

520.

—• házassági vagyonjog holland bíró- ság előtt. 443.

Meghatalmazás aláírások hitelesítése.

237.

— terjedelme. 542.

Megtévesztés házassági jogban. 326.

Melllékbeavaitkozáa perenkívüLi eljá- rásiban. 268.

Meszlényi Artúr. 76.

emlékkönyv, 552.

Mezőgazdasági munkálatok hitele. 236..

Méltányosság. 365.

Mérlegpénz. 393.

Minőségi hiány. 62.

— kifogás. 126.

Minősítési szabadság és kérelemhez.

kötöttség. 611.

Munkaadó kártérítési pere. 117.

Munkajog. 124., 199.

Műszaki haladás és jogfejlődés. 711—

Nemlleges kötelem. 127.

Nemzeti Muzeum szabályzata. 116.

Német devizaikompenizáció. 46.

— fizetési forgalom. 469.

Névjog. 677.

Nötartás. 243., 483.

Nyilvános előadás költsége. 201., 301.,, 320.

OHE 10 éves jelenítése. 429.

Olasz devizakompenzáoió. 43.

— fizetési egyezmény. 471.

—• —• forgalom. 313.

Olaszország leértékelési törvénye. 645..

Osztalékszelvények beváltása. 102, 170;

Osztrák devizakoimpenzáció. 45.

— kliirimg. 115.

—• népszövetségi kölcsön. 566.

OT1 felelőssége orvosi 'műhibáért. 478..

— ,m,unkadói igazolványdíja. 115.

Önsegély rés z'letü g ylefcn él. 35.

Örökbefogadás jóváhagyásának ma- gánjogi hatálya. 477.

Örökbefogadási szerződés felbontása.

478.

Örökös jogi helyzete. 596.

Özvegynek járó végkielégítés. 404.

Pap József. 72.

Parceilaválitó. 325.

Parcellázási megállapodás láttamozá- sa a per alatt. 679.

Pienbíróság illetékessége jogsegél,yszer- ződésmél. 200.

Perenkívüli visszahívás. 480.

Píedisimétiés 'külföldi valutaügyekbem.

189.

Perkölíiséghizto'slfék. 248.

Perköltség kénysziereg.yesség alatt. 62"_

Perrend,tartási novellllatervezet. 534.

Perújításíi határidő számítása. 418.

Péhz értékállandósága. 257.

(12)

Pénzbüntetés behajtása ingatlanból.

238.

Pénzintézeteik önkéntes felszámolása.

195.

Pénzügy jogi kötelem. 717.

Phömix-rendelet. 460., 530.

Polgári ügy kézbesítése fogságban Levő személynek. 48.

Podner Ödön emlékkönyv. 77.

Rádió és szerzői jogvédelem. 592.

Rádión való közlés. 205.

Rejtett tartalék. 247.

Rendőri szabály megszegése. 200.

Rendszeres magyar pénzügyi jog. 492.

Részfellebbezés. 203., 310., 319.

RészletügyLeti kérdések. 28,

Részvények szám jegyzékbe vételének elmulasztása. 177.

Részvényes megtámadási joga. 606.

Részvényjog. 125., 682.

Részvénytársaiság cégjegyzése. 324.

Részvénytársasági szyndikátus. 713.

Román fizetési forgalom. 115.,470., 527.

Sajtójogi gondatlanság, 70,

— kártérítés. 595.

Serlegbeszéd Groisschmid Béni szüle- tésnapján. 629.

Sorozott kaimaitok visszakövetelése.

127.

Svájci Leértékelési törvény. 643.

— utazási pengőcse'kkek. 474.

Svéd államkölcsön. 563.

Szabad külföldi pengöszámila. 238, 313.

Szakértő díjainak előlegezése árvaszé- k i ügyész állital indított perben.

621.

Számlamásolat illetékmentessége. 315.

Szerzői jog. 123.

—' — képzőművészeti alkotáson. 390.

— — tárgya. 244.

Szépséghez való jog. 333.

Színházi bérletjegy bérleti feltéte- lei. 550.

Szolgálati jogviszony. 60., 681.

Szövetkezeti igazgatósági tag felelős- sége. 683.

Szülők felelőssége veszélyes játék- szernél. 392.

Tanúsítvány elhagyásos bonitópernól.

469.

Tárgyi felelősség előzetes kizárása.

285.

Társadialombiztosítási 7. számú jog- egységi határozat. 49.

Társaság céljának megváltoztatása.

126.

Te.12. §-ána!k alkalmazása. 412.

Tehermentesítés töx.lesztésneL 123.

Telekkönyv. 322.

Telepítési javas Lat. 96.

—• törvény vitás kérdései. 584.

Természetben őrzött bírói letétek el- évülése. 466.

Tévedés 'házassági jogban. 326.

Tévedésből történt elírás megtámadá- sa. 391.

Téves feltevés. 540.

Tisztességtelen verseny. 325., 393., 684.

Törlési per és alaki sérelem. 591.

Török árúkompenzáció. 239.

—• kl¿niin¡gfoT)gaÍom. 474.

Törvénykezési illeték és átailányrend- szer. 475.

Törvényitelenltás. 58.

Tranzitárúk behozatala. 469.

Tulaj donifenibartás részlet ügyletnél. 29.

Tulajdonjog fentartása. 321.

Tulajdonközösség megszüntetése. 483.

Tűzbiztosítáisá szakbecslés megtámadá- sa. 325.

Unokául fogadás. 395.

Utazási elllenörzölap, 44.

Ügyvéd erkölcsi kára. 201.

—• magánjogi felelőssége. 666.

—• megtartási joga. 669.

— szolgálati, viszonya. 59.

Ügyvédi alkalmazottak szolgálati jog- viszonya. 668.

— fegyelmi judicatura. 419.

—• kamara jelentése, 274.

— panasz. 324.

Ügyvédszövetség jubileumi emlékal- buma. 427.

Üzfetátruházás. 681.

Üzletház bérének leszállítása. 543.

Vagyonkezelő gondnok hatásköre. 479.

Valóságos do'Márváltó. 390.

Va lutiakorlátozások. 544.

Vasúti fuvarozási jogban egyenlő el- bánás. 683.

— rakodás hiánya. 199,

—• szolgálati 'jogviszony. 324.

Vállalkozás. 594.

Vállalkozási szerződés. 198.' Választottbírósági 'kikötés. 200.

Válságjog. 195., 557.

(13)

13 Versenytilalmi kikötés. 199.

Veszélyes üzemek találkozása. 324.

. Védett gazdák végrehajtása. 373.

Védettség visszaállítása. 116.

Végrehajtás védett gazdák ellen. 363.

Végrendelet értelmezése. 124.

Végrendeletben ingatlan téves meg- jelölése. 246.

Vélt házasság. 321.

Vétőképes kiskorú. 392.

Visszahívás, 242.

— komolysága. 196.

(14)

A l f ö l d y Ede 520.

Alm'ásy Károly 659.

Árvay Nándor 530, 701.

BaJlia Ignác 255, 330, 450, 622.

Bailihazár Géza 475.

Bánde György 706.

Bedk Salamon 1, 77, 80, 139, 164, 248, 252, 545, 546, 615, 650.

Berger László 606.

Bernhard Miksa 407.

Bllau György 443, 488.

Ehmthal Aladár 117, 335, 485.

Firánkél Pál 274, 419, 550.

Garzó Jenő 221.

Gárdonyi István 131.

Glückstbal Andor 181, 201, 429.

GoLd Simon 89.

Goldberger József 302, 345.

Gönczi Gábor 689.

Grossmann László 404.

György E m ő 402.

Huppert Leó 170, 431.

Istvánffy Lásziló 285.

Jeszenszky Ferenc 228.

Károlyi Károly Garibaldi 373.

Keresztes Gyula 398.

Komin Ferenc 263, 555.

Kövess Béla 72.

Kúti Artúr 584.

Liebmiairan Ernő 557.

Meszilény Aritur 74.

Munkácsi Ernő 28, 666.

3fj. Nagy Dezső 189, 282.

Neugröschel Endre 597.

Nyeviczkey Zoltán 298, 437.

Pailágyi iRóbert 342.

Pethő Tibor 22, 42, 51, 96, 102, 106, 111, 177, 194, 213, 236, 309, 458, 498, 523, 528, 548, 583, 613, 636, 676, 704, 714.

Pusztai János 395.

Reitzer Béla 63, 349.

Rónay Gyula 412.

Sohneller György 209, 271, 340.

Székács Antal 501.

Székely János 333, 588.

iíj. Szigeti László 52, 117, 144, 201, 281, 315 , 326, 365 , 427, 534, 604, 628, 721, 724.

SzLadiits Károly 279, 423.

Takács György 717.

Tóth György 81, 510.

Trebife Herbert 205.

Tunyogi Szűcs Kálmán 5, 149.

Vanannai István 425.

Váilyi Lajois 382.

Vági József 54, 76, 120, 195, 240, 319, 388, 418, 432, 477, 489, 540, 552, 591, 626, 673, 677.

Viladár Gábor 629.

Weltiner Andor 70, 127, 259, 623, 709.

Zajtay Imire 572.

Zeríkovitz Zsigmond 492.

if j. Zsembary István 619.

Zsölilei Kálmán 268.

(15)
(16)

KOZGAZDASAGI LEXIKON

ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI K É Z I K Ö N Y V

I R T A :

H E L L E R F A R K A S

EGYET. NY. R. TANÁR, A M A G Y . TUD. AKADÉMIA R. TAGJA

K b . 450—500 o l d a l o n 1200 c i k k . E r ő s n y e r s v á s z o n k ö t é s b e n

e l ő j e g y z é s i á r a 6 . 4 0 P., m e g j e l e n é s u t á n 8.— P .

M E G J E L E N I K 1937 J A N U Á R B A N .

A Közgazdasági Lexikon minden egyes cikkét Heller Farkas sze- mélyesen irta. A z ő évtizedes tudományos működése, külföldön is elismert tekintélye áll a lexikon minden szava mögött, úgy hogy bármilyen kétes vagy vitás közgazdasági kérdésben bátran lehet a Közgazdasági Lexikonra mint a legilletékesebb fórumra hivatkozni.

GRILL KÁROLY KÖNYVKIADÓVÁLLALATA K I A D Á S A .

Előjegyezhető minden könyvkereskedésben és a kiadónál

(17)

XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1936. JANUÁR

POLGÁRI JOG

A jogeszme uralma.

Két megafon működött a teremben, amelyben Káinoki Bedő Sándor, az Országos Ügyvédszövetség elnöke érde- mes elődjéről, Fi/ttler Dezsőről elmondott kegyeletes és megható emlékbeszéde után egyúttal székfoglaló program- mot is -adott.

Az egyik megafon: a fizika szerszáma, amely a han- got hol erősíti, hol zavarja, — hogy szétvigye a terem min- den részébe.

. A . másik megafon már nem a. fizika csodája. Az a szárnyalás, amely a terem zárt falai közül kiviszi a gondo- latokat a nagy nyilvánosság elé, okulásul, tanításul, inte- lemül, útmutatásul.

Bedő Sándor formás, csiszolt mondatai nem kívántak formai szépségükkel hatni, — a könnyű, stílus súlyos gondo- latterhet hordózo-tt magával.

Üj elveket hirdető válaszutak elé állított korszakban élünk. Gazdasági, társadalmi, lelkiberendezkedésünk messzi elhatárolódott ¡attól a nyugalmi egyensúlytól,

amelyben gondolatvilágunk kialakult, amelynek levegőjé-

ben felnőttünk.

A háború előtt sem volt mindenki minden földi jóban bővelkedő Kanaán lakója. De az élet minden vonalon fejlődött; gazdasági, szellemi javaink -egyre gyarapodtak.

Természeti, művelődési és erkölcsi meggazdagodásunk egy hirtelenség nélküli, de a maga lassú fokozatosságában biztos fejlődés bizakodó optimizmust váltott ki a lelkek- ből; — rajongó és lelkesedő jövővárást, vagy a megelége- dettség nyugodt örömét, — kinek-kinek egyéni hajlamai szerint.

A nyugodt fejlődésnek ez a képe tükröződött vissza jogéletünkben, a jogalkotás és igazságszolgáltatás gyakor- lati vonatkozásaiban, épúgy, mint a jogtudomány elmé- leti művelésében. A fejlődés állandó folyamat volt, de nem volt benne semmi forradalmi igyekezet. Egy adott gazdasági és társadalmi rendszer tökéletesítése, -nem a létező rend elvi alapjainak új elvekkel való felcserélése

1

(18)

volt az ideál, amely felé az emberiség zöme haladni kí- vánt. Sorra alkotódtak nagyjelentőségű törvényeink és azokon a területeken, hol a törvényhozás nem működött

az egyre mélyülő, az élet igazát szolgáló bírói szokásjog terebélyesedett el, folyton növekvő erkölcsi tekintéllyel.

Kezdtük büszkén hirdetni, hogy jogállam vagyunk. Az államélet és a magánélet legfőbb irányítója, szabályozója:

a jog és pedig nem egy konkrét jogtétel, a maga elszige- telt tételességével, hanem a messze vidékekre fényt su- gárzó „jogeszme" ragyogó mindenhatóságával.

Azután jött a háború a maga sokfajta szomorúságá- val, sötétségével. Nem vitázunk sem a háború magasztalói-

val, akik nemcsak szükségszerűnek, de kívánatosnak is tartják a háborút, mellőzzük a lemondó filozófusokat, akik a társadalmi élet törvényszerűségének elkerülhetlen jelen- ségeként, ha tán zúgolódva is, de megbékélnek a háború .gondolatával — egyet a jogásznak meg kell állapítani.

A háború első hősi halottja: a nemzetközi összeműködés valósága, a nemzetközi jog eszmei kötőereje. Még egyet- len puskalövés sem hangzott el, de a nemzetek közötti kapcsolatot, együttérzést, összeműködést a háború meg- szakította — ellenségként állította szembe azokat az államokat, amelyek korábban a maguk országa területén épúgy szolgálták az emberiség békés fejlődésének ügyét, mint nemzetközi együttműködésben. A világ széttagoló- dott szövetséges barátra, ellenségre és semlegesekre.

Minden állam önmagára és szövetségeire volt utalva.

Ebben a szétszakítottságban, elzártságban, a hadviselési érdek suprema 'lex-e számos átalakítást követelt, amely- nek teljesítése a nap parancsa volt, amely előtt józanul meg kellett hajolnia mindenkinek, akkor is, ha megszo- kott békeszemléletünk ezt talán elfogadhatónak nem tar- totta volna. „Kivételes rendszabályok" keletkeztek

— amelyeknek már az az elkeresztel ése is mutatja, hogy jogi gondolatvilágunk régi rendszerével, eredményeivel szakítani nem kívántunk — csak az inter arma silent Musae bölcsességének következését vontuk le a múzsák birodalmán túlra is.

A háború kivételes jogrendszere véget ért, de mint

minden hosszantartó betegség, tartós nyomokat hagyott

vissza a szervezetben. A rendelet kútfői ereje ma is el-

önti azokat a háborús ártereket, amelyeket békeidején

az 1869: IV. f.-c. 19. §-ában kifejezésre jutott alkotmány-

jogi alapelv gátja tökéletesen mentesített minden kor-

mányhatalmí túlkapás árvizétől. Az esküdtszék működé-

sének a háború alatti felfüggesztése állandósult, a hatály-

(19)

Talan hatályos törvény nem rokonszenves alakzatát te- remtve meg. A háború után lábbadozó jogrendet újabb .betegség támadta meg. Válságjogi jogszabályok, bírói szo-

kásjogi tételek keletkeztek — amelyek közül soknak még a születésük törvénytelenségét is meg lehet bocsátani tartalmi bölcsességük miatt — de az utolsó esztendőkben .magukat konzervatívnak valló körökben a válságjog ideig-

lenessége helyett már a jog átmenetiségét elvi alapon hir- detik. Hogy ennek az átmenetiségnek mi a végső állo- mása, ahova elérkezve egy új társadalmi rend állandó be-

rendezkedése szilárdítaná meg a mai nyugtalan komák ingadozó tétovázását, arra az átmenetiség apostolaitól hiába kérünk feleletet. De ha iaz új apostolokra a prófétai ihlettség alacsonyabb fokát elismerjük is és az általuk áhított új társadalmi rendnek nem a részletekig menő

•építési tervét kérjük számon, hanem mérsékeljük várako- zásunkat és csak a sürgetett új rend fő irányelveinek megjelölését kérjük — erre a szerény, de aggodalomra ezer okot adó ,,Quo vadís"-ra sincs felelet. És így erősö- dik az átmenetiség hirdetése — a bizonytalan cél irá- nyában.

Közbül pedig az átmenetiség jelszava megingatja a jog uralmát, megtépázza, erkölcsi tekintélyét. A „constans ac perpetua voluntas" — ahogyan ia rómaiak egyik defi- níciója jellemezte a jogot — széttöredezik: az egyes téte- lek változása ellenére is állandó jogrend felett a mulan- dóság harangját kongatják meg és "szomorú jeleit látjuk annak, hogy a lelkek játszi könnyedséggel vetik le ma- gukról a jog szabályának kötelező terhét, elfeledve, hogy a jog fegyelmező erejének meglazulása hova vezethet, el- feledve, hogy a jog fegyelmező erejének egyaránt kell hat- nia lefelé és felfelé, elfeledve, hogy épen a magyar alkot- mány küzdelmes fejlődése évszázadok kohójában olvasz- totta ki a jogrendnek ezt az egyensúlyi követelményét. A közjó elsőségét hirdetik és a közjó nevében az egyéni jogok rendszeressé váló megszorítását, csorbítását, sokszor teljes elhanyagolását viszik keresztül. Ugyanakkor, amikor az individualizmust egy elavult kor elavult eszmevilágaként lekicsinylik, furcsa gondolati önellentmondásként az egyéni hiúság legyezgetéséből megszületett gyarlóságból egy új rendszert építenek fel a vezérlő egyéniségek — első és másodrendű csillagok — kultuszát az elhalásra ítélt individualizmus helyett superindividualizmus — a társa- dalmi — a mások individualizmusára való kötelező tekin-

tettel korlátozott, fegyelmezett individualizmus helyére

•ezt a korlátot nem ismerő önkényt ültetik.

Ebbe a gondolatzavarba süvített bele Káinoki Bedő

(20)

Sándor elnöki székfoglalója a jogeszme uralmának hirde- tésével. A történelmi fejlődés soha és sehol nem volt- töretlen vonalú. A nemzetek megerősödésével, fejlődé- sének korszakai közé mindenkor és mindenütt közbe- iktatódtak ¡a tespedésnek, visszaesésnek, gyásznak szo-

morú időszakai. A mindenkori jelen adott sivárságában is-

megmaradt elpusztíthatatlan kincsként a nemzeteknek és emberiségnek ősereje. Ennek az őserőnek a hangja el- halkulhat időnkint, de teljes fanatikus hittel a történelmi tanulságok által felvértezett meggyőződéssel kell hinnünk ebben az őserőben. Abban az őserőben, amelynek egyik jelentős lelki tényezője, amire minden jogász büszkén hivat- kozhatik, — a jogeszme győzelmében való hit. Hinnünk kell a jogeszme győzelmében, amely reánk magyarokra nemzeti egyetemességre a trianoni igazságtalanság meg- szüntetését és ugyanekkor az egyesek vonatkozásában a jögeszme uralmát, a mindenkinek a jogszabályaihoz való kötöttségét jelenti. A jogeszme uralmának előtérbe állí- tásával az elnöki székfoglaló túlnőtt az ügyvédség kere- tein. Ezzel a székfoglaló beszéddel iaz ügyvédség újból tanúságot tett arról, hogy a kari érdekeken felülemel- kedve, annak a nemzetnek tesz szolgálatot, amelynek ő maga is egyik részese, lelkiismeretének, nemzeti öntuda- tának a nemzeti hivatás érzésével és felkeltésével min- denkor tevékeny munkása. Ehhez az elnöki székfoglaló- hoz, amelynek jelentéktelen mellékzöngéje csak a szónok iránti rokonérzés megnyilatkozása, a szónoknak osztály- részül jutott egyéni siker, — az ország minden jogásza, aki méltó a jogászi névre, teljes odaadással csatlakozik..

Osztanunk és erősítenünk kell a nemes hittől fűtött opti- mizmust is. Contans ac perpetua — a jog, constans ac perpetua a jogeszme uralma is, az emberi kultúrának ál-

l a n d ó é k k ö v e . Dr. Beck Salamon.

Sajtóhiba-kiigazítás. Előző lapszámunkban dr. Beck Salamon- nak a Grosschmid vacsorán mondot felszólalásába sajtóhiba, csúszott be. A helyes szöveget az alábbiakban adjuk:

„Grosschmid Béni méltatását ma délután Szladíts Károly, a mai estén a gyakorlati életnek és elméleti tudásnak egy-egy oly jellegzetes képviselője, mint Nyulászi János és Tury Sándor- Kornél, széles vonalakban elénk rajzolták."

(21)

w."1 .v "«•« w ^ w i n i p i i

Moratóriumból kibontakozás felé.

Irta: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán.

A gazdatartozások rendezéséről szóló rendeletek a 14.000/

:1933. M. E. rendeletet „R." a 10.000/1935. M, E, rendeletet pedig

„IT. R," megjelöléssel idézik. Azok, akik minduntalan a rende- letek nagy száma miatt paanszkodnak, bizonyára csodálkoznak azon, hogy az utóbbi rendelet a II. R. megjelölést kapta, te- kintve, hogy a R. és II. R. megjelenése közötti időben (1933.

október 24-től 1935. október 12-ig) 13 drb. M. E„ 14 drb. P. M.

-és 4 drb. L M. rendelet közölt rendelkezéseket a gazdatar- tozásokról s ezenfelül a védett birtokok fölfelügyeleti, hatósága is több körrendeletet, a Pénzintézeti Központ, az OKH. és a Tébe. pedig nagyszámú körlevelet bocsátott ki ugyanerről. Azt állítják, hogy a sok rendeletre és köriratra nem lett volna szük- ség, ha a kormány a R. hozatalakor szélesebbkörü meghallga- tás útján minden részletében előre kidolgozta volna a kérdést.

. A z említett ellenvetésekkel szemben meg kell állapítani, 'hogy a R. megjelenése óta ennek alapelveit egyik újabb rendelet sem módosította, lényeges továbbfejlesztése pedig csak a II. R.-ben található. A R. és Iill. R. állapította meg az adósságrendezés -rendszerét s ennek fedezetéről mindkét rendelet kibocsátásakor külön törvény gondoskodott. A fedezetről szóló törvények elfo^

gadásával a törvényhozás az alkotmány rendes szabályainak - megfelelő parlamentáris tárgyalásban állást foglalt a fedezetet

igénylő rendszer mellett. Az ekép elfogadott rendszert hajtot- ták végre a R. és III. R. között kibocsátott rendeletek és ezt

"fogják végrehajtani a II. R. nyomán kiadandó rendeletek is. A kibocsátott rendeletekben alig akad néhány olyan szabály, ame- lyet későbbi rendelettel helyesbíteni, hatályon kívül helyezni vagy módosítani kellett volna.1) Eszerint az alapvető rendszer végrehajtásához valamennyi megjelent rendelet szükséges volt.

Az időközben hozott jogszabályok szükségességét részben nem is lehetett előre látni (pl. aszálykár következtében a halasztás r. szükségességét), amennyiben pedig egyes szabályok megalkotása iránt már az alaprendelet intézkedett, ezek megalkotását vagy amiatt kellett elhalasztani, mert pénzügyi fedezet előzetes meg- szerzéséhez voltak kötve (így a kamathozzájárulásra és egyéb

juttatásokra vonatkozó szabályok), vagy avégből halasztották el, hogy a szükséges részletintézkedéseket minél alaposabban, vaz érdekeltek és szakértők minél teljesebb közreműködésével

*) Ilyenek a R. 5. §. (3( bek,, 27. §. (3) bek., 28. §. P) bek. első mondata, 39. §. f ) beik., úgy&amtén a 16.200/1933. M. E. 17. §. 2. bek., :18. §. 3—4, bek. — A II. R. továbbfejlesztette a következőket: R. I.

J . , 5. §. P) bek. 2. p., 6. §. P) bek 2. p., 17. §., 31. §.

(22)

lehessen kidolgozni. Nagy házat nem lehet egyszerre minden- részében megalkotni, hanem előbb szilárd alapot kell vetni és- annak teherbírását kell kipróbálni. A ¡kibocsátott rendeletekben.

alig akad egy-két olyan szabály, amelyet mellőzni lehetne olyan műben, amely megkísérelné a gazdatartozásokra vonatkozó jog- szabályokat egységes kódexbe ifoglalni. Egy ilyen műből aligha, lehetne kihagyni a már lejárt határidőket2) és a határidők el- telte miatt hatályt veszteit szabályokat is, mert rendszerint, szükségesek a hatályosságuk alatt keletkezett jogviszonyok el- bírálásához és a későbbi rendeletek megértéséhez.3)

A jogszabályok nagy száma miatt panaszkodók helytele—

lenül említik a rendeletekkel' egy vonalban a gazdatartozásokról kiadott különböző körleveleket, utasításokat és egyes esetre^

szóló intézkedéseket. Ezek nem alkotnak új jogszabályt, hanem, csak a meglevő jogot alkalmazzák. A pénzügyminiszter a fő- felügyelet és ellenőrzés körében utasításokat ad a pénzügyigaz- gatónak és a helyi bizottságnak (16.200/1933. M. E. 10. §.). A . Pénzintézeti Központ és az OKH. bírói út kizárásával, a pénz- ügyminiszter szerveiként állapítják meg a kamatbozzájárulást

(2500/1933. P. M. 10. §.), a tőketörlesztési jutalomért járó meg- térítést (2200/1934. P. M. 5. §.), a készpénztörlesztést és a könyvadósságvállalást (8700/1934. M. E. 10. §.) és az e közben:

követett gyakorlatukról körlevelekkel tájékoztatják a hitelinté- zeteket. A Pénzintézeti Központ és az OKH. egyes körlevelei a hitelintézeteknek a kormánnyal szemben vállalt olyan megálla- podásait is megrögzítik, amelyekben a hitelintézetek a gazdaadó—

sok és ezek együttkötelezettei irányában jogszabálybeli kötele- zettség nélkül is türelmet fogadnak és a követelések behajtásá- ban követendő magatartásuk határait -megvonják. Az említett utasítások, körlevelek és megállapodások tartalma olykor nagy- jelentőségűi irányt mutatnak a rendeletek alkalmazására, sőt:

példát és indítást adhatnak új jogszabályok alkotására is, így a 3/1934. P. K. körlevélben4) az együ-ttkötelezettekre vonatkozólag foglalt megállapodás nyomán alakult ki a 8700/1-934. M. E. 4. §.

és a II. R. 18—20. §>. Mégis magukban véve új jogot legfeljebb- annyiban alkotnak, amennyiben a bírói gyakorlatot s általában;

a szokást jogalkotónak tekinthetjük.

2) Lejárt -határidők; a védetté nyilvánításra R. 3. §. P) bek.,.

15.500/1933. M. E. 1. §. 1. bek.,' igazolásra 4200/1934. I. M. 1. §., a.

R. 6. §. kedvezményének igénybevételére 200/1934. P. M. 1. §., a ka- mathozzájárulásra 500/1934. P. M., 550/1934. P. M. 2. §., 1600/1934..

P. M., 3030/1934. P. M., 1450/1935. P. M., — a halasztásra megszabott, határidőkről a következő f-ejtegelésekben szólunk.

3) A folyamatosan halmozódó joganyag gyűjteményes összefog- lalásának elvi nehézségeiről 1. Vladár Gábor: A hatályos -jogszabályok hivatalos összegyűjtése (Magyar Jogászegyleti Értekezések 1933. jú- niusi sz.). .' ' . .

4) Ismertetését 1, Szerző: Együttkötelezettség a gazda tartozások.:

fizetésének szabályozásában (Polgári J o g 1935. 141—149. 1.).

(23)

Anna'k megállapításával, hogy a R. megjelenése óta kiadott:

rendeletek kibocsátásuk idejében és szinte minden részükben nélkülözhetetlenek voltak a R.-ben- megállapított rendszer vég- rehajtásához és hogy ehhez képest a kelleténél több jogszabály nem keletkezett, korántsem mondjuk jogosulatlannak azt a pa- naszt, hogy a viszonylag bár nem nagy számú jogszabály abszo- lút mértékkel, a jogkereső közönség jogi befogadóképességéhez mérten, mégis csak sok volt és teljes együttérzéssel méltányol- juk a visszakivánkozást abba az állapotba, amelyben kevesebb' jogszabály is elég volt a hitelező és adós viszonyának megálla- pítására és a kötelezettségek teljesítésének biztosítására. Ezt az állapotot azonban most vagy úgy lehetne megteremteni, ha a.

R.-ben és ezt megelőzően a 3800/1932. M. E. és 6300/1932. M. E- rendeletekben megállapított fizetési rendszer teljes törlésével ennek helyébe egyszerűbb módszer állíttatnék, vagy pedig úgy, amint most a II. R. tervezi, hogy t. i. a R.-ben megállapított fize- tési rendszer a védettségbe már bejutott adósok terheinek vég- leges jellegű rendezése által mielőbb lebontatik. A R.-ben meg- állapított rendszernél mindenesetre egyszerűbb lett volna pl. az;

a módszer, amelyet Ausztria gyakorol, ott ugyanis a végrehajtás bírói elhalasztásának megengedése mellett (1932. évi 243. sz.

törvény) megelégeditek egy olyan rendelkezéssel (1934. február l.-i kormányrendelet), amelynek értelmében egyes hegyvidékek gazdaadósai helyzetének rendezésére s az adós és hitelező kü- lön bizottsági eljárás során való megegyezésének előmozdítására külön állami pénzalapból segítség nyujtatik. Csakhogy Magyar- országon az agrár lakosság jövedelmi és fizetési válsága koráb- ban jelentkezett és sokkal nagyobb arányú volt, mint Ausztriá- ban s így a bajok orvoslására is aránytalanul nagyobb állami segítség szükséges. Igaz, hogy ha a gazdák terheinek rendezésére már 1931. évben biztosítani lehetett volna oly mértékű állami hozzájárulást, mint amilyent az 1933: X X V I I , t.-c. biztosított, az 1931: VI'IlI. t.-c.-ben szabályozott földtéherrendezési eljárás eset- leg nálunk is meghozhatta volna a kellő eredményt. Azonban nálunk az állami segítség lehetősége sokáig kilátástalan, majd pedig viszonylag csekély volt, ezért a segítségben részesíthető gazdák illetőleg követelések körét kezdettől fogva korlátozni kellett; emellett a kényszerű helyzetben elrendelt moratórium alatt az adósok fizetési készsége annyira megromlott, hogy nem lehetett a nagyszámú fizetésképtelenségek egyességi rendezésére- várni, hanem az adósokat az átlagos teljesítőképességhez mért fizetések teljesítésére sürgősen rá kellett szorítani. A R. nyomán megélénkült a fizetési forgalom; ha az újra szokásba vett fize- téseket valamilyen egyességi eljárás leple alatt nagy tömegű adós megszüntetné, ezáltal közgazdaságunkban komoly baj tá- madhatna. Az állami segítségnek további adóscsoportokra való- kiterjesztése viszont az állam pénzügyi helyzetében okozna ba-

(24)

jókat. Ezért most nem lehet a R.-ben megállapított fizetési rend- -szer egyszerű törlésével az 1931. évi alapra visszatérni s aligha lehet a védettség körét is lényegesebben tágítani. El kell tehát szenvedni, mint Németországban, Lengyelországban és a balkáni államokban a helyzet bonyolultságának megfelelő pénzügyi el- gondolás következményeit. Meg kell alkotni azokat a további rendeleteket is, amelyek a II. R.-ben foglalt elgondolás szerint a normális jogállapothoz visszavezethetnek. Azonban ha újabb rendeletekre szükség lesz is, ezektől az ismertetett tanulságok a l a p j á n nem lehet várni a R . és IL R.-ben megállapított alap- elvek lényeges módosítását.

Abban, hogy a gazdarendeletek — .kivált az 1934. évben — Igen elszaporodtak, nagy része volt annak a politikai közvéle- ménynek, amely hónapról-hónapra újabb rendeleteket óhajtott és általánosabb szükség vagy lehetőség hijján itt-ott viszonylag kisjelentőségü, csekély körre kiható rendelkezéseket is kierősza- kolt inkább csak azért, hogy az érdekeltekben az állandó állami gondoskodás érzését fenntartsa. Helyesen- nevezi György Ernő

ezt az állapotot kuruzslásnak,5) amelyet azonban n á l u n k nem az orvos ajánl, hanem a beteg szervezet erőszakolt ki. A gazdaren- deletek célja nem gyámkodás, hanem ellenkezőleg a beavatko- zásnak mielőbbi megszüntetése — egyfelől az adósnak szabály- szerű kötelesség teljesítésre és. a hitelezőnek méltányosságra szoktatása útján, másfelöl pedig egyes követelések végleges ren- dezése által. Ha a védelemre szorultság és az állami gyámkodás utáni vágy a közönség körében alábbhagy, önként kevesbedni fog a gyámkodó intézkedések száma.

A gazdarendeletek lényegét némelyek a követelések behaj- tásának korlátozásában, sőt moratóriumban látják. Pedig e ren- deletek egymásra következésének gondos vizsgálata alapján meg- állapítható, hogy a rendkívüli események következtében kikény- ázeritett végrehajtási halasztás fokozatos megszüntetésére, töre- kesznek. Egyes árverési cselekmények elhalasztása nem ismeret- len rendes jogunkban sem, bizonyos eljárási cselekményeknek (pl. előterjesztésnek, felfolyamodásnak) halasztó hatálya van, a végrehajtási halasztás hatályát az 1912: LIV. t.-c. 41. §-a részletesen körülírta, halasztó hatálya van a csödnyitásnak

(1&81: XVLIt t.-c. 12. §.), a csődönkivüli kényszeregyességi eljá- rás megindításának (1410/1926. M. E. 21. §.) stb. A földteher- rendezésről szóló 1931: VIIIi. t.-c. 9. §-a sem kivánt egyebet, mint hogy a teherrendezési tárgyalásnak'előreláthatólag 3 hóna- p o n belül lebonyolítása közben a rendezés alá vont vagyon ár- verés által meg ne zavartassák. Ámde a rendkívüli válságos ese- mények következtében a teherrendezést a tervezett időre lebo- nyolítani nem lehetett s az ideiglenesnek tervezett halasztás

5) A válságjog kialakulása. Polgári Jog köt. 18. f.

(25)

9

valóságos moratóriummá lett; a teherrendezésre irányuló tárgya- l á s telekkönyvi ifeljegyzésének halasztó hatályát az 1900/1931.

-M. E., a 4580/19311. M. E., az 5970/1931. M. E., majd a 6300/1932.

M . E. rendeletek 1933. október 31.-ig meghosszabbították. De míg a korábbi három rendelet a meghosszabbítást arra tekintet nélkül rendelte el, hogy az adós a halasztás ideje alatt teljesít-e, .a 6300/1932. M. E. 35. §-a értelmében a halasztás kedvezménye 1933. január 1-töl kezdve csak akkor illette meg az adóst, ha a rendeletben megállapított szolgáltatásokat e naptól kezdve tel-

jesítette; ha nem teljesített rendesen, a telekkönyvi feljegyzést törültetni lehetett, de a törlés előtt a földteherrendező országos bizottság nyilatkozatát kellett kérni. A 6300/1932. M. E. rendelet idevonatkozó részeit a R. 39. §-a 1933. december 31-ével hatá- lyon kívül helyezte, e szerint az Í931: VLII. t.-c. 9. §-a alapján foganatosított bejegyzésnek e naptól kezdve nincs hatálya s azt -a telekkönyvből akár kérelemre, akár hivatalból törülni kell.

Egyes hitelintézeti kötelezettségek teljesítésének elhalasz- tására 1931. július 14-én és az ezt követő hetekben kiadott ren- delkezések következtében ily követelések behajtására végrehaj- tási szünetet rendelt el a 27.824/1931. I. M. rendelet; 1931. ok- tóber 15-én pedig az 5570/1931.. M. E. rendelet négy nap tarta- mára minden árverés szüneteltetését rendelte el. Ekkor azonban már elkészült és október 16-án ki is adatott az 5610/1931. M. E.

rendelet, mely a végrehajtási halasztást csak a gazdák egyes

•csoportjainak javára s csupán elemi csapás esetére korlátozta, :még pedig úgy, hogy a bíróság a halasztás megadását az adós fizetőképességének megfelelő fizetésektől tehette függővé. Elemi csapás alapján a halasztást a 6300/1932. M. E. 20. §-a és a R.

21. §-a is megengedte; az utóbbi rendeletnek idevonatkozó sza- bályait a 7100/1934. M. E. 10—11. §-ában és a 8600/1934. M. E.

rendelet 2. §-ában foglalt módosításokkal a II. R. is fenntartotta.

.A bíróság állandó jellegű felhatalmazása halasztás adására vé- leményünk szerint kevésbbé veszedelmes a hiteléletre és a bírói döntés megfontoltságát inkább biztosítja, mint ha ídőközönkint rövid határidőre adatik és hosszabbíttatik meg a halasztási le- hetőség, melyet ily esetben tömegesebben vesznek igénybe,

Ismét más természetű halasztást szabályozott a 3800/1932.

M. E. 30. §-a, mely a birtok kataszteri tiszta jövedelmének 40-szeresét meghaladóan terhelt gazdák elleni árverést 1932. ok- tóber 31-ig felfüggesztette, ha az adós a rendeletben megsza- bott minimális fizetések elmulasztásával adott okot az árverésre.

A 6300/1932. M, E. rendelet 15. §-a az említett túlterhelt gaz- dáknak nem közvetlenül, hanem bírói határozat alapján engedte .meg ezt a halasztást és a halasztás megadását annak valószínűsíté-

séhez kötötte, hogy az adós kötelezettségeit méltányos halasztás esetében képes lesz rendezni, e mellett felhatalmazta a bíróságot .arra is, hogy a halasztás megadását az adós fizetőképességének

(26)

megfelelő fizetésekhez vagy biztosíték adásához kösse. A most.

tárgyalt halasztási lehetőséget a R. 39. §-a 1933. december- 31-ével megszüntette, minthogy a 40-szeresen túl terhelt gazda- adósok a R. 6. §-a értelmében az átlagos fizetőképességnek meg- felelő fizetési mérték kedvezményét vehetik igénybe és megkez- dődött a R. 27—28. §-ai nyomán a 30-szoroson illetve a 40-szere- sen túli terhek végleges jellegű rendezése is, amely rendezést a II. R. továbbfejlesztette.

A védettség törlése még nem tekinthető végrehajtási lépés- nek, e szerint a törlés felfüggesztése nem végrehajtási halasztás.

A törlés felfüggesztésének megengedését az 1934. évi országos aszálykár és az 1935. évi fagy- és jégkár tette indokolttá. E fel- függesztés lehetőségét első ízben a 4150/1934. M. E. 5-, §-a álla- pította meg, majd a 7100/1934. M. E. 12—13. §., a 10.900/1934.

M. E. és 8300/1935. M. E. erősítették meg ezt a lehetőséget. Á II;.

R. a törlés felfüggesztésére bizonyos esetekben állandó felhatal- mazást ad a bíróságnak, ámde azzal, hogy ha az adós a fel- függesztés tartamára megállapított szolgáltatások teljesítését nem igazolja, a bíróság a felfüggesztés tartamának eltelte után a hitelező kérelmére az érdekeltek újabb meghallgatása nélkül elrendeli a védettség törlését; a II. R. 24. §. (6) bekezdésének, most említett szabálya alól e §. (7) 'bekezdése csupán azok ja- vára tett meghatározott időig kivételt, akik a törlés felfüggesz- tésének kedvezményét korábban igazolt elemi csapás alapján már élvezték.

A védettség törlése után a védettséggel járó végrehajtási korlátozás megszűnik, azonban a gazdákat ért rendkívüli káro- sodás miatt a védettség megszűntetése folytán felszabadult in- gatlanok árverését mégsem lehetett azonnal minden korlát nél- kül megengedni. A 7100/1934. M. E. 8. §-a kimondta, hogy a volt védett birtok árverését 1934. október 31. napjánál nem ké- sőbbi időre el kell halasztani. A halasztást fokozatosan szigorí- tott feltételekkel a 8600/1934. M. E., a 10.900/1934. M. E., a 3100/1935. M. E. és a 8300/1935, M. E. 1935. október 31-ig meg- hosszabbították. A 11. R. az ilyen természetű halasztásnak véget, vetett, azonban 25. §-a szerint a törült védettség visszaállítását kérheti az az adós, akivel szemben a törlést a megszabott szol- gáltatások elmulasztása miatt mondták ki, ha kimutatja, hogy a jelzálogos hitelezők irányában és a törlést kérő nem jelzálo- gos hitelezők irányában is teljesítette — bár utólagosan — a védettséggel járó szolgáltatásokat vagy ha kimutatja, hogy az érdekelt hitelező a szolgáltatásról lemondott, illetőleg a szolgál- tatások teljesítése nélkül is hozzájárult a védettség visszaállí- tásához.

A fentebb tárgyalt halasztási alakzatok nem tartoznak a R- és II. R. alapvető rendszeréhez, sőt a R. és II,. R.-ben kidolgo- zott kibontakozási terv végrehajtását 'hátráltatták; azok meg—

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :