A gazdatartozásokról szóló rendeletek a védettséggel járó ked-vezményeiket csak annak a gazdaadósnak biztosítják, aki kötelezett-ségeinek legalább olyain mértékben megfelel, amely mértéket a rende-letek megszabnak. A védettséggel járó szolgáltatások mértékét a 14.000/1933. M. -E. rendelet (R.) 5.-7. §-ai, valamint a 10.000/1935.
M. E. rendelet (II. R.) 6. -§-a a védett ingatlanok kataszteri tiszta jövedelméhez viszonyítva állapították meg. Az utóbbi rendelet 1.—3.
§-ai a k-ataszterí tiszta jövedelem 40-szeres szorzatát tették meg olyan elválasztó határrá, amelyen túleső terhek állami ikönyvadósságvállalás útján nyernek -kielégítést, azonbelűl pedig a védett kisbirtokos terhét törlesztése® tartozássá alakítják át.
A kataszteri tiszta jövedelmet ezelőtt mintegy 80 évvel állapítot-ták meg művelési ágak és minőségi osztályok szerint becslés útján akként, hogy a föld tiszta jövedelmének a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek az ér-tékét vették, levonva belőle a gazdálkodási rendes ¡költségeket. A minőségi osztályokat mű-velési ágankint az illető osztály jellegét leginkább feltüntető egyes földrészletek, az ú. n. minőségterek jelzik. A katasztert állandóan nyil-ván tartják, hogy a változások feljegyzése által a viszonylagos álla-potnak mindig megfeleljen. Részletes felmérés vagy műszaki hely-színelés alkalmával, mint a-milyet az 1875: VII. és az 1909: V. t.-c.
alapján végeztek, hiva-tal-ból jegyzik fel a változásokat a kataszter-ben, A művelési ágak változásának bejelentése kötelező. Ha pedig a birtokos úgy találja, hogy földbirtokának kataszteri tiszta jövedelme aránytalan és igazságtalan, az illetékes pénzügyígazgatóságnál kérheti birtokának új osztályba sorozását; ez a kérelem azonban csak akkor vehető érdemi tárgyalás alá, ha csatolják hozzá az illetékes mezőgaz-dasági kamarának nyilatkozatát arról, hogy az osztályozást a maga részéről ís aránytalannak és igazságtalannak és a kérvényben felhozott
indokokat helytállóknak tartja. Mindezek ellenére a kataszteri ki-igazítás sok helyen elmaradt, részint jogtudatlanságból vagy a költ-ségtől, íáradságtól való félelemből, részint pedig azért, mert a katasz-teri tiszta jövedelem a földadó és egyéb adók kiszámításának alapja s változtatásával az adók összege is módosúlna.
1
A kataszter szabályszerű kiigazításának hiánya most azzal a kö-vetkezménnyel jár, hogy a védettség alá helyezett ingatlanok katasz-teri tiszta jövedelméhez viszonyítottan megállapított szolgáltatás sok helyen nem áll megfelelő arányban a birtok valódi értékével és jöve-delmezőségével. A hitelezőket ez az aránytalanság különösen igazság-talanul éri, mert ők a hitelezés alapjául többnyire az ingatlan valódi értékét, nem pedig a kataszteri tiszta jövedelmet vették s a ka-taszteri tiszta jövedelem kiigazítását közvetlenül nem is kérhetik.
Ezért a R. 13. §. megengedte, hogy jelentős aránytalanság esetében a hitelező kérelmére a bíróság a védett adós szolgáltatásainak mér-tékét a birtok jövedelmezőségéhez mérten megfelelően felemelhesse; a felemelés a 16.200/1933. M. E. rendelet 22. §-a értelmében nem vonat-kozhatik a kamat mértékére, hanem csak a töketörlesztésre és a hite-lezők együttes számláján való befizetés összegére. A felemelés kérésé-sének jogával a hitelezők csak igen ritkán éltek, bizonyára főként annak folytán, hogy a mezőgazdaság amúgy is válságos helyzetét soro-zatos elemi csapások súlyosbították és ezért a méltányos joggyakorlás szükségessége közfelfogássá erősödött. A II. R. 6. §-a méltányolva az adósokat károsító ikörülményeket, általánosan leszállította a védett-séggel járó szolgáltatások mértékét és a teherhatárok helyesbítését nemcsak a hitelezők, hanem az adósok kérelmére is megengedte. És hogy az érdekelteket a teherhatár helyesbítésének kérésében az adóz-tatási szempontok se tartsák vissza, a II. R. 10. §-a kimondta, hogy az új teherhatár megállapítása adóztatás céljára nem használható fel.
A helyesbítési eljárást a 480/1936. P. M. rendelet illetékmentessé is tette (1. 11. §-nál).
A m. kir. igazságügyminiszternek 180011936. 1. M. számú rendelete
a gazdatartozásokra irányadó teherhatárok helyesbítése tárgyában.
A gazdat-a-rtozások rendezése tárgyában kiadott 1-0.030/1935. M. E.
számú rendelet (a következőkben II. R.) 9. §-ában kapott felhatalma-zás alapján a pénzügyminiszterrel és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:
1. §.
A teherhatárok helyesbítése iránt a II. R. 8—11. §-ában szabá-lyozott eljárás megindítását1) kérheti akár a gazdaadós, akár más olyan személy (hitelező, kincstár, adóstárs, kezes), ákinek a kívánt helyesbítés érdekében áll.2)
1)Az eljárás -megindítását természetesen csak a II. R.-ben meg-határozott előfeltételek megléte esetében lehet sikerrel kérni. Ezekről az előfeltételeikről a 4. i§-nál.
2) Az -adósnak és a vele együtt kötelezetteknek a teherhatár le-szállítása áll érdekében, a hitelezőnek illetőleg engedményesének és a
151 A helyesbítésre irányuló kérelmet ahhoz a helyi bizottsághoz kell intézni, amelynek működési köre a védettséget elrendelő telekkönyvi hatóság területére kiterjed; a kérvényt a bizottság székhelyén'') levő m. kir. adóhivatalnál kell beadni. 4) A kérvényt nem lehet visszauta-sítani' amiatt, mert nem az illetékes helyi bizottsághoz intézték. A nem
illetékes helyi bizottság a kérvényt az eljárásra illetékes helyi bi-zottsághoz teszi át.0) Vita esetében az eljáró helyi bizottságot a fő-ielügyeleti hatóság jelöli ki. A kérvényt a jelen rendelet közzétételétől számított kilencven nap alatt, vagyis az 1936. évi május hó 20. nap-jáig kell a m. kir. adóhivatalnál beadni,") ha pedig posta útján küldik meg a m. kir. adóhivatalnak, postára adni7); e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.8)
kincstárnak pedig a felemelés. Leszállítás által a terheknek nagyobb része, felemelés által pedig a terheknek kisebb része kerül könyvadós-sággal való kielégítésre.
:l) A helyi bizottság székhelye többnyire azonos a telekkönyvi hatóság székhelyével. Ha a védetté nyilvánítás iránti kérelemnek nem a telekkönyvi hatóság, hanem felfolyamodás folytán a törvényszék adott helyt, azt a telekkönyvi hatóságot kell itt érteni, amelynek a törvényszék határozata értelmében a védettséget el kellett volna ren-delnie. Ha az adósnak több ingatlana van, a védetté nyilvánítási ké-relmet az ingatlanok fekvése szerint illetékes bármelyik telekkönyvi hatóságnál elő lelhetett terjeszteni, azonban meg kellett jelölni, hogy az ingatlanoknak együttesen védetté nyilvánítását az adós melyik telekkönyvi hatóságtól kivánja; az adós valamennyi ingatlanát csak együttvéve lehetett védetté nyilvánítani (R. 3. §. és" 38.500/1933. I. M.
r. 1. §. 3. bek. és 2. 1. bek.). Ezek alapján, ha a védetté nyilvání-tás szabályszerű volt, pontosan meg lehet állapítani az illetékes te-lekkönyvi hatóság és helyi bizottság székhelyét. Előfordulhatott azonban, hogy az adós múlasztása vagy más szabálysértés miatt az adósnak különböző telekkönyvi hatóság területén fekvő ingatlanait nem együtte-sen, hanem külön-külön több hatóság nyilvánította védetté; ilyen eset-ben a helyesbítési kérelmet annál a helyi bizottságnál célszerű be-adni, amely már foglalkozott az adós ügyével (pl. felosztási tervezetet készített). Az eljáró helyi bizottság kijelölése iránt csupán vita ese-tében kell az iratokat a pénzügyminisztériumban szervezett főfelügye-leti hatósághoz (4150/1934. M. E. r. 10. §. és 2100/1934. P. M. r.)' fel-terjeszteni.
4) A helyi bizottság működésével kapcsolatos pénzkezelési és irodai tennivalókat a m. kir. adóhivatal látja el (16.200/1933. M. E. r.
8. §. 5. bek. és 100/1934. P. M.).
") A 'kérvény áttételéről a helyi bízottság elnöke értesiti a ké-relmezőt.
") A II. R. 9. §-ában megállapított 90 nap a Tendelet közzététe-lét kővető napon kezdődik és abba az itt megjelölt végső határnap is beszámít. A hiányosan beadott kérvény pótlására a bizottsági elnök további, de 30 napnál nem hosszabb határidőt tűz ki (4. §.).
') A postán küldött kérvényt •— kivált ha a határidő letelőben van — célszerű ajánlva leiadni, hogy a feladás napját kétség esetében igazolni lehessen. Egyébiránt az adóhivatal a postai bélyegzővel ellá-tott borítékot is bemutatja a helyi bizottság elnökének.
s) Az igazolást azért kellett kizárni, mert a teherhatárok helyes-bítése gyorsan lebonyolítandó egyszeri akciónak van tervezve — csu-p á n ennek lebonyolítása után lehet tisztán látni, hogy mely terheket
1"
A kérvényt, ha nem ügyvédi ellenjegyzéssel adják be,9) a kérel-mezőnek a l á kell írnia, vagy kézjegyével kell ellátnia; azt, hogy a kérvényt ő írta alá, illetőleg ő látta el kézjegyével, a kérvényen két tanúval vagy a községi elöljárósággal tanúsíttatni kell. Ha a kérvényt ügyvédi ellenjegyzéssel adják be, a kérvényhez a meghatalmazást csa-tolni kell.10) Ha a kérvényt bejegyzett kereskedő cégszerű aláírásá-val ellátva adja be, a tanuk vagy a községi elöljáróság tanúsítása nem szükséges.11) Több érdekelt ugyanarra a védett birtokra vonatkozóan közösen is előterjesztheti a kérelmet.12) A helyi bizottság az ugyan-arra a védett birtokra vonatkozóan alkár közösen, akár külön-külön, akár önállóan, akár a 8. §. aiapján előterjesztett kérelmeket a lehető-ség szerint együttesen tárgyalja és dönti el.13)
Ha a pénzügyminiszter a helyesbítési eljárást hivatalból rendeli el, a második bekezdésben meghatározott határidőre tekintet nélkül kell eliárni.14)
2. §.
Ha a védett birtokhoz több ingatlan tartozik,15) a teherhatár he-lyesbítését az adós, úgyszintén az olyan érdekelt, akinek joga telek-kell könyvadósságként átvállalni; az akció elhúzódása késleltetné a teherrendezés végrehajtását és bizonytalanságot tartana fenn a fizeté-sek mértéke és rendje tekintetében.
°) Ügyvédi .képviselet nem .kötelező sem a helyi bizottság előtt, sem az ítélőtábla előtt folyó eljárásban; ez az eljárás ugyanis külön-leges természetű s így arra a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések (•Pp. 94. és 96. .§.) nem állanak, .hanem a Pp. 553. §. 3. bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
10) Ha a kérvényt ügyvédi ellenjegyzéssel adják be, a meghatal-mazás csatolása olyan kellék, amelynek hiányát a .4. §. értelmében pó-toltatni kell, nehogy később e hiány miatt az ítélőtábla előtt akadjon meg az eljárás.
-21) Kereskedő megjelölés alatt természetesen érteni kell a ke-reskedelmi társaságot és a cégbejegyzésre kötelezett egyéb társas vál-lalatokat is.
12) A közös kérelem tartalmának egységesnek kell lennie. A csat-lakozást önálló 'kérelemnek kell tekinteni.
13) Minthogy a határidő végéig bármelyik érdekelt előterjeszthet kérelmet, ehhez képest a határidő lejárta előtt csak olyan ügyekben célszerű az eljárást érdemi határozattal befejezni, amelyekben további kérelmek beérkezése a körülményekhez képest kizártnak látszik.
14) Az eljárás hivatalból való megindításának helye lehet a II. R.
8. §. (3) bekezdése és 16. §-ának (3) bekezdése értelmében.
15) Ily esetre azért kellett a kérvényezés különleges szabályait megállapítani, mert a II. R. 8., 1,1. és 16. §-ai a teherhatárok helyesbí-tésére olyan előfeltételeket és korlátokat állapítanak meg, amelyeket nem lehet csupán egyes ingatlanok tekintetében külön alkalmazni, ha-nem mind a II. R. szövege, mind a dolog természete és a méltányosság szerint csak a kérelmező érdekkörébe eső valamennyi ingatlanra együt-tesen. A kérvény tartalmának símúlnia kell azokhoz a szabályokhoz is, amelyek szerint a jelen'rendelet 9. §-a értelmében a helyesbítési határozatot hozni kell.
153-könyvi bejegyzéssel nincs biztosítva,10) a védett birtokhoz tartozó ösz-szes ingatlanok tekintetében együttvéve, más teleikkönyvi érdekelt pe-dig vagy a védett birtokhoz tartozó összes, vagy csupán az ő jogával terhelt valamennyi ingatlan tekintetében együttvéve .kérheti,17) A ké-relemben azonban meg kell ¡jelölni azokat az ingatlanokat, amelyek tekintetében a kat. tiszta jövedelem negyvenszerese a védettséggel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában nem megfelelő alap.18)
Ha alacsonyabb határ -megállapítását kérik, a II. R. 8. §-a ("') bekezdésében meghatározott előfeltételek ¡fennállását abban az eset-ben is az egész védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének és terhe-lésének alapulvételével kell -megállapítani, 'ha a védett birtokhoz több ingatlan tartozik és a kéreiem szerint a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese csupán egyes ingatlanok tekintetében nem megfelelő alap a védettséggel ka-pcsolatos rendelkezések alkalmazásában.1")
3. §. ' Az eljárás költségeire a kérelmező költségátalányul-0) a 65.482.
10) Jelzálogjoggal -nem biztosított követelések alapján is kérni le-het a teherhatár helyesbítését, minthogy ezeket a II. R. 1. §. (3.) bek.
és a 3. §. (2.) -bek. értelmében a teherrendezés szempontjából a jelzálogos követelések után egymásközt egyenlő rangsorban álló követelésekként számításba keld venni.
17) Az esetek többségében s különösen az adós teherrendezése szem-pontjából csak a védett birtokhoz tartozó valamennyi ingatlan helyzete alapján együttvéve állapítható meg az új teherhatár megállapításának indokoltsága és ennek gyakorlati kihatása. Azonban arra a hitelezőre, akinek követelése a védett birtokhoz tartozó ingatlanok közül csupán egyeseken van jelzálogjoggal biztosítva, közömbös az, hogy az ö jo-gával nem terhelt más ingatlanokon a kataszteri jövedelemmel kife-jezett teherhatár megfelelő-e még. Az ilyen telekkönyvi érdekeltnek meg kellett engedni, -hogy csak az ő követelésével terhelt ingatlanokra kérhesse a helyesbítést, -mert csupán ezek az ingatlanok szolgáltak hitelezése alapjául. Ekkép, ha a most említett ingatlanok tekintetében a helyesbítési eljárás legalább 20%-os felemelést eredményezhet (II.
R. 8. §. (4.) bek.j, -kérni lehet a helyesbítést akkor is, ha a védett bir-tokhoz tartozó v-alamennyi ingatlant véve alapul, ilyen arányú feleme-lést nem is lehetne elérni. Az adósra ebből érdemi hátrány nem szár-mázik, ha a jelen rendelet 8. §-ában biztosított jogával élve, a hite-lező által figyelmen kívül hagyott ingatlannak az eljárásba való be-vonását — akár a kérelmezési határidő után is — ki-eszközli.
1S) A 9. §. értelmében ugyanis -a kérvényben megjelölt, egyes in-gatlanok tekintetében kiülön-külön kell elbírálni, hogy milyen mértékű helyesbítésnek lehetne -helye és csak ezután kell a számítási
eredmé-nyeket összesíteni.
19) A második bekezdés rendelkezése önként folyik abból, hogy az adós a teherhatár helyesbítését csupán az egész védett birtokra együtt kérheti. Alaptalan kérelmek beadása ellen kívánja megóvni ez a magyarázó szabály a gazdaadóst, figyelmeztetve őt arra, hogy a teherhatár leszállítását csak akkor kérheti, ha az egész védett birtok kataszteri tiszta -jövedelmének ihold-ankinti átlaga -meghaladja a 14 ko-ronát s az egész védett birtok jelzálogos terhe nagyobb a k-atas.zter.i
tiszta' jövedelem harmincszorosánál. „ A z eljárás -költségeinek viselése kérdésében a rendelét az
áta-számú postatakarékpénztári csekkszámlára köteles befizetni a védett.
bírtukhoz •tartozó ingatlanok együttes kataszteri tiszta jövedelmének.
minden egész koronája után 4 fillért, de legalább 12 pengöt és leg-•
feljebb 200 pengőt;") a védett birtokhoz tartozó házas beltelket olyan ingatlanként kell számításba venni, mint amelynek kataszteri tiszt a . jövedelme a házadóalap 30%-a. 22) Ha a kérelmet több érdekelt közö-sen terjeszti elő, az átalány összegét csak egyszereközö-sen kell befizetni.`) lányozási rendszert megfelelőbbnek találta annál, mintha a valóban felmerülő költséget minden esetben külön kellene megállapítani és a költség viselésére köteles személyt is külön kellene kijelölni. Az utóbbi rendszert nehéz lett volna elfogadni, mert a helyesbítésről határozó helyi bizottság jogköre nem •terjed ki arra, hogy az ügyfeleket végre-hajtható 'határozattal fizetésre kötelezze. A nehézséget költségelőleg.
befizettetésével lehetett volna áthidalni, de az elölegekről való elszá -molás és azok egyes részeinek visszautalása bonyolulttá tette volna az eljárást. Az érdekelt felekre is kedvezöbb az átalányozási rendszer, mert az átalány mértéke igen alacsony — figyelembe véve különösen a 480/1936. 'P. M. sz. rendeletben biztosított illetékmentességet is (I.
11. §-nál), A 12 pengős legkisebb átalány egyetlen tárgyalás költségét sem fedezi. A hatósági költséget a befizetett átalányok aligha fogják. fedezni és kiegészítésükre a ifelek mégsem kötelesek; az előrelátható hiányt a kincstár fogja fedezni . A bizottság tagjainak járó jelenléti dí-jakat és egyéb rendes költségeket a bizottság megállapításai szerint a m. 'kir. pénzügyigazgató a teherrendezési alapból rendelkezésére bocsá-tott ellátmány terhére utalványozza. Az érdekeltek az eljárással fel-merülő iköltségeiket maguk viselik (6. §. ut. 'bek.), a képviseletükkel felmerült költség tárgyában a bizottság nem is határozhat (9. §. 3. bek.)..
Az indítványozott 'kiszállás és szakértőhallgatás költségét a felek kö-telesek előlegezni és viselni (7. §.).
_1) Az átalányt akkor is a védett birtokhoz tartozó valamennyi ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének alapul vételével kell kiszámí-tana, ha a 'helyesbítés csupán egyes ingatlanokra tekintettel indokolt, vagy ha a 2. §. 1. bekezdése szerint a védett birtokhoz tartozó nem valamennyi ingatlan tekintetében kérik a •helyesbítést.
22) Megfelel a 1.4.300/1933. M. E. es a II. R. 33. §. rendelkezései-nek. Minthogy a házas beltelket a védett birtok értékének megálla-pításában számításba kell venni és az átszámítás kulcsa is meg va n.
határozva, elvileg nincs kizárva, hogy a teherhatár helyesbítését a beltelek tekintetében is kérjék.
3) A költségátalányt minden egyes érdekelt, aki önálló kérelmet terjeszt elő, köteles megfizetni, még akkor is, ha ugyanazt a kérelmet más érdekelt ugyancsak önállóan már elő is terjesztette. Csupán ak-kor fizetnek többen egyszeres illetéket, ha ugyanazt a. kérelmet közö-sen, egy beadványban s azonos szöveggel terjesztik elő. Az eljárás során elöterjesztett védekezés alapján, ha ez a kérelem elutasításá-nak índ,ítványozásán túl nem terjed, költségátalányt nem kell befi-zetni, ellenben az ezen túlmenő viszontkérelmet csak akkor lehet tárgyalás alá. venni, ha az '1. §-ban meghatározott határidőn belül ada-tott elő és a más irányú helyesbítést kérő fél befizette a költségáta-lányt. A határidőn túl előterjesztett 'helyesbítési kérelem csak a 8. §.
esetében vehető ;figyelembe (mely esetben költségátalányt nem kell be-fizetni). Az átalányt az elnök visszautasító határozatának jogerőre emelkedése után vissza kell fizetni (4. §. utolsó mondata). A költség-átalány .befizetése alól a pénzügyminiszter kivételesen felmentést adhat:
(1. 5. §. ut. bek.).
155-Átalányt nem kell befizetni, ha az eljárást a kincstár kéri, vagy a pénzügyminiszter hivatalból rendeli el.'-'*)
4. §.
A kérvényben — lehetőleg a jelen rendelethez mellékelt tájékoz-tató mintának megfelelően5"') — elő kell adni, hogy a kérelmező milyen mértékű helyesbítést kér'-'") és egyúttal meg kell jelölni mindazokat az adatokat, amelyek alapján a kérelem előterjesztésének előfeltéte-leit27) és a kért helyesbítés indokoltságát28) meg lehet állapítani. Az
24) Az eljárást a kincstár akkor kéri, ha az államnak' pénzügyi szempontból érdekében áll a teherhatár leszállítása; ilyen kérelmet a kincstár képviseletében a kincstári jogügyi igazgatóság, a pénzügy-igazgatóság, a m. kir. adóhivatal vagy külön meghatalmazott terjeszt-het elő. A pénzügyminiszter a helyesbítési eljárást az adós érdekében kivételes kedvezményként is elrendelheti a II. R. 8. §. (3.) bek. és 16. §.
(3.) bek. alapján; az eljárás kivételes elrendelése esetében az átalány befizetéséről a jelen rendelet 5. §. utolsó bekezdése rendelkezik.
55) A kérvényminta használata nem kötelező, csak tájékoztatásul szolgál. A kérvény kellékeiről a helyi bizottság az érdekeltek kérésére felvilágosítást ad.
20) A helyesbítés mértékét célszerű az eddigi kataszteri tiszta jövedelemhez viszonyított % szerint megjelölni, mert így könnyen el-lenőrizhető, hogy a II. R. 8. §. (4) bekezdésében meghatározott ké-relmezési előfeltétel (20% felemelés vagy 15% leszállítás) fennáll-e.
Nincs akadálya annak sem, hogy a helyesbítés mértékét összeg szerint az ingatlan valódi hozadéki és forgalmi értékéhez viszonyítva jelöljék meg.
a7) A helyesbítés előfeltételei között vannak olyanok, amelyek egyáltalában nem pótolhatók: 1. a teherhatár helyesbítését csak védett birtok tekintetéhen lehet kérni, 2. a kérelemnek 1936. május 20-ig le-het helye (1. §. 2. bek.), 3. leszállítási kérelem esetében szükséges, hogy a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének holdankinti át-laga 14 K-t, jelzálogos terhe pedig a kataszteri tiszta jövedelem 30-szorosát meghaladja, 4. a helyesbítés már a kérelem szerint leg-alább 20% felemelést, illetőleg 15% leszállítást eredményezzen (II. R.
8 §. (4) bek.). Van olyan előfeltétel, melynek igazolása megszünteti a helyesbítési kérelem akadályát: ha a védett birtok jelzálogos terhe a kataszteri tiszta jövedelem 200-szorosát meghaladja, a helyesbítési kérelmet a bizottság érdemben csak akkor tárgyalja, ha a tulajdonos kimutatja, hogy saját és vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak a védett birtok jövedelme az egyedüli megélhetési alapja vagy az ezenfelüli jövedelem kizárólag napszámbér vagy a mezőgazdasággal foglalkozók szokásos egyéb mellékkeresete (II. R. 16. §. (2) bek.).
Vannak kizáró okok, amelyeket csak a pénzügyminiszter kivételes engedélye háríthat el: 1. ha a védett birtok 20 kat. holdnál nem na-gyobb vagy nana-gyobb ugyan, de kat. tiszta jövedelme 100 K-t nem halad meg (II. R. 8. §. (3) bek.), 2. ha a védett birtok jelzálogos terhe a kat. tiszta jövedelem 200-szorosát meghaladja s az adósnak a védett bírtok jövedelme nem az egyedüli megélhetési alapja (utóbbi esetben kivételes engedélyt is csak akkor lehet adni, ha az adós nem mező-gazdasági jövedelme elenyészően csekély (II. R. 16. §. (3) bek.). Van-nak végül olyan előfeltételek, illetőleg alaki kellékek, amelyek hiányá-ban a kérelmet érdemben nem lehet tárgyalni, de amelyek pótolhatók:
1. a kérvényt az 1. §. 2. bek. szerint illetékes helyi bizottsághoz kell intézni s a m. kir. adóhivatalnál kell beadni, de ha másutt adták be, a
említett körülmények igazolására szolgáló bizonyítékokat llehetőleg a kérvénnyel együtt be kell mutatni. 29 ) Ha az előterjesztett adatok hiá-nyosak, vagy amennyiben az átalány befizetését nem igazolták, a helyi bizottság elnöke a kérelmezőt megfelelő rövid, de harminc napnál nem hosszabb határidő kitüzésével hiánypótlásra, illetöleg az átalány be-fizetésének ígazolására szólítja fel,
Ha a kérvényből és ,mellékleteiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az eljárás megindításának előfeltételei nem állanak fenn, vagy ha a kérelmező az elnök felszólítására a hiányokat nem pótolja, avagy az átalány befizetését nem igazolja, a bizottság elnöke a tárgyalás kitűzé-sét mellözi, a kérelmet visszautasítja és erről a kérelmezöt értesíti.
Az elnöknék ilyen intézkedése ellen nyolc nap alatt előterjesztéssel lehet élni; ennek tárgyában — amennyiben az elnök az intézkedést.
meg nem változtatja — a helyi bizottság ülésben határoz (100/1934.
P. M. számú rendelet 8.§.). Ha az elnök visszautasító határozata ellen előterjesztéssel 'nem éltek, a befizetett átalányt vissza kell fizetni.
5. §.
A teherhatárok helyesbítésére irányuló kérelmet akkor is az 1. §.
második bekezdésében megjelölt határidő alatt kell a helyi bizott-ságnál beadni, ha a II. R. 8.: -ának (") bekezdése, illetőleg 16. §-ának
( 1 ) bekezdése szerint helyesbítésnek általában nem volna helye, de a II. R..8. §-ának i( 3 ) bekezdése, illetőleg 16. §-ának (") bekezdése ér, telmében a helyesbítési eljárás kivételképen mégis megengedhető, vagy ha a helyesbítést a II. R. 16. §-ának ( 2 ) bekezdése alapján kérik.
ne:nr illetékes hatóság a kérvényt illetékes helyre juttatja .s vita ese-tében az illetékességről a ,főfelügyeleti hatóság dönt 2. a kérvényt alá kell írni vagy kézjeggyel ellátni s ezt két tanuval vagy a közsági elől-járósággal tanusíttatni kell; az ügyvéd által beadott kérvényhez csa-tolni kell az ügyvédi meghatalmazást, igazolni kell a kérelem előfel-tételeit és .indokoláságát; az eljárás költségeire pedig csekk útján költ-ségátalányt kell befizetni; a felsorolt kellékeket azonban a helyi bi-zottság elnöke •áltál kitűzött, 30 napnál nem .hosszabb határidő alatt, pótolni lehet. .
28) A helyesbítés indokoltságát annak igazolásával kell kimu-tátni, hogy a kat. tiszta jövedelem 40-szeres szorzata, tekintettel az ingatlan valódi értékére és rendes gazdálkodással elérhető jövedel-mezőségére, nem megfelelő alap a védettséggel kapcsolatos rendelke-zések alkalmazásában (II. R. 8. §. ( 1 ) bak.); az indokolásul felho-zandó körülményekről a rendelethez csatolt kérvény minta tájékoztat.
=B) Az itt használt kifejezés („bemutatni") arra utal, hogy a kér-vényt támogató minden adatot okiratokkal kell bizonyítani, tanubizo-nyításnák. pedig rendszerint nincs helye; 'a. tények igazolására esetleg helyszíni szemle vagy szakértő meghallgatása is alkalmazható.
30) Az alaki kellékeknek és az átalány befizetésének hiánya miatt kérelmet azonnal visszautasítani nem lehet, hanem hiánypótlásra kell alkalmat adni, sőt erre a .kérvényezőt. kifejezetten fel kell szólítani_
:u) Ebben az ülésben .a helyi bizottság külső póttagok bevön:ása nélkül hármas tanácsban határoz; határozata ellen a 10. §. értelmében a kir. ítélőtáblához paríasznak van helye: .
157-Ily esetekben a jelen rendelet 4. §-ában említett adatokon felül a kér-vényben meg kell jelölni azokat az adatokat is, amelyek alapján a kivétel engedélyezésének indokoltsága megállapítható s a kérvényhez csatolni kell az ily irányban felhozott adatok igazolására alkalmas bizonyítékokat is.33) Ha a kérelmet egyedül a II, -R. 16. §-ának (-) be-kezdése alapján terjesztik elő, a jelen rendelet 3. §-ában meghatáro-zott költségátalányt be kell fizetni.'13)
Ha a helyesbítési iránti kérelmet a II. R. 16. §-ának (-) bekez-dése alapján terjesztették elő és a helyi bizottság megállapítja, hogy á kérelem előterjesztésének előfeltételei fennállanak, a kérelmet ér-demi tárgyalás alá veszi és a kérelem tárgyában határoz. Ha a kérel-met a II. R . 8. §-ának (:]) bekezdése, illetőleg 16. §-ának (3) bekez-dése alapján terjesztik elő, a helyi bizottság véleményes jelentést ké-szít, s ennek kíséretében az iratokat felterjeszti a pénzügyminiszter-hez. Ha a pénzügyminiszter a helyesbítési eljárást kivételesen engedé-lyezi, a helyi bizottság az ügyet tovább tárgyalja.14)
Ha az eljárást a II. R. 8. ,§-ának (3) bekezdése vagy 16. §-ának P) bekezdése értelmében a pénzügyminiszter az érdekelt kérelmére rendeli el s az átalány befizetése alól nem ad felmentést, a helyi bi-zottság a 'kérelmezőt felhivja, hogy az átalányt tizenöt nap alatt fi-zesse be.1r')
6. §.
Ha a kérelmet nem kell visszautasítani, a helyi bizottság elnöke az ügy érdemi tárgyalására sürgősen rövid határnapot tűz ki3") és '-') Ha a kérelmet a iII. R. 8. §-a (3) bek., illetőleg 16. §-a (:!) bekezdésében megbatározott kivételes engedély -megadása iránt adják be, a helyi bizottság a helyesbítési kérelem érdemével nem foglalkoz-hatik, hanem -a kérvényt a pénzügyminiszterhez terjeszti fel, viszont ha a helyesbítést a II. R. 16. §-a ('-) bek, alapján kérik, a bizottság a kérelmet érdemben is elintézi, ha az adós kimutatja, hogy bár jelzá-logos terhei az ingatlanok kat. tiszta jövedelmének kétszázszorosát meghaladják, de a védett birtok jövedelme, a saját és hozzátartozóinak egyedüli megélhetési alapja vagy az ezenfelüli jövedelem csupán nap-számbér vagy egyéb szokásos -mezőgazdasági mellékkereset. A II. R.
16. §. (') bek. a kivétel engedélyezésének nagyobb korlátot szab, mint a II. R. 8. §. (:1) -bek.; nemcsak az értékaránytalanságot és a követ-kezmények- méltánytalanságát kell kimutatni, 'hanem azt is, hogy az adósnak nem mezőgazdasági forrásból eredő jövedelme elenyészően csekély.
*33) A II. R. 16. §. (3) bek. alapján előterjesztett kérelmet a bi-zottság érdemben tárgyalhatja, ezért kell a költségátalányt is befizetni.
34) Az ügyet tovább kell tárgyalni, vagyis a felterjesztés előtt fo-ganatosított eljárási cselekményeket nem kell ismételni.
35) A költségátalánynak, vagy egy részének elengedése különösen a II. R. 8, §. f'3) bekezdésének alkalmazása során, olyan kisbirtokra vonatkozó helyesbítés' kivételes engedélyezésekor lehet indokolt, amely kisbirtok a szokásos napszámot alig meghaladó jövedelmet biztosít.
Ha az eljárást a kincstár kéri vagy a pénzügyminiszter hivatalból ren-deli el, átalányt nem kell befizetni (3. §. utolsó mondata).
;re) A helyesbítési eljárás gyors lebonyolításához fontos köz-' és
arra az ingatlan tulajdonosát, a telekkönyvböl vagy egyébként ismert.
hitelezöt, haszonélvezőt és egyéb érdekelteket megidézi, az illetékes vármegyei m. kír% gazdasági felügyelőt és a m. kir. pénzügyigazgató-ságot pedig megbizottjának kiküldése végett a tárgyalási határnapról érteaíti. 37 ) Ha az Országos Központi Hitelszövetkezet, mint tagszövet-kezetének engedményese vagy más címen jogutódja érdekelt, az idé-.
zésben a tagszövetkezetet is meg •kell nevezni. A tárgyalási határnapról értesíteni kell a Pénzintézeti Központot és az Országos Központi Hi-telszövetkezetet is."") A határnapot a helyi bizottság elnöke úgy tűzze ki, hogy az idézés, illetőleg értesítés kézbesítése és a tárgyalás napja között legalább nyolc napi időköz legyen. Az idézést és az ér-tesítést a m. kir. adóhivatal posta útján ajánlva kézbesítteti. A meg-idézett érdekelt elmaradása, vagy az, hogy az idézést az érdekeltnek nem lehetett kézbesíteni, az ügy érdemleges tárgyalását és a határo-zathozatalt nem akadályozza."°)
A tárgyalás alapján a helyi bizottság, a vármegyei m. kir. gaz-dasági felügyelő és a m, kir. pénzügyigazgatóság egy-egy kiküldötté-nek űlnö'ki részvételével ülésben határoz. Ezek részt veszkiküldötté-nek a bizott-ság tanácskozásában és a szavazásban is. Nem vehet részt a 'bizott-ságban az, aki oly részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatóságá-nak vagy felügyélöbizottságáigazgatóságá-nak tagja vagy alkalmazottja, amely az eljárásban hitelezőként ,érdekelve van. Az ülnökök kizárására és ag-gályosságára egyébként a polgári perrendtartásnak, a bizottság egyéb tagjainak kizárására, illetőleg aggályosságára nézve pedig a 15.200/
1933. M. E. számú rendelet 8. §-a negyedik bekezdésének szabályai irányadóik.
Az ilyen tárgyaláson való részvételért a bizottság elnökét és tag-jait, kivéve az ülnök-tagokat, ülésenkínt hat-hat pengő jelenléti díj illeti meg, amelyet a pénzügyigazgatóság utal ki.A°) Ilyen esetben a magánérdekek fűződnek, ezért az ügy tárgyalásával nem kell addig várni, amíg a kérelmek .beadására az 1..§. (-) bekezdésében meghatá-rozott határidő lejár, annál ikevésbbé, mert épen az ügy tárgyalása ad-hat alkalmat .más érdekelteknek arra, hogy a kérelemhez csatlakozza-nak akár azonos, akár eltérő kérelemmel. A kérelmeknek sürgős tár-gyalása által lehet elérni azt, hogy a kérelmezési véghatáridő után nyomban meg lehessen hozni a véghatározatot.
37) Ezek ugyanis a bizottság tárgyalásán ülnökökként vesznek részt.
") Az értesítés azért szükséges, hogy a központi intézetek köny-nyen megállapíthassák, hogy mely ügyben s mikép vannak érdekelve.
:,") Egyes érdekeltek idézésének sikertelenségé vagy elmaradása.
nem akadályozhatja az ügy gyors lebonyolítását, mert az eljárás nem tisztán magánjogi peres jellegű, hanem annak sorsa objektiv megálla-pításokon fordul meg és kimeneteléhez közérdek fűződik. A kizáró és aggályossági Okokat a P.p. 59., illetőleg 61. §-a állapítja meg. A 16.200/1933. M. E. r. 8. §. 4. bek. szerint a bizottságnak nem lehet tagja az, akinek ingatlana védett birtokká van nyilvánítva s a bizottsági tag nem járhat el olyan ügyben, amelyben maga, házastársa, egyenesági rokona, testvére, egyenesági sógora, házastársának testvére vagy test-vérének házastársa van érdekelve.