Dr. Baumgarten Nándor 1873. május 29-én született. Egye-temi tanulmányainak elvégzése után 1896-ban lett a jogtudo-mányok doktora. 1899-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezután.
1914-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott, amikor is a m. kir. Köz-igazgatási Bírósághoz bíróvá neveztetett ki. 1921-ben történt-nyugdíjaztatása alkalmával kormányzói elismerésben volt része.
1905. óta magántanár és 1915. óta címzetes nyilvános rendkívüli tanár volt a Budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetemen.
1929-ben nevezték k i a hágai állandó választott bíróság magyar-tagjává.
A gyakorlati közgazdasági életben az 19'14. évig, úgyszin-tén 1921-ben törúgyszin-tént nyugalomba vonulása óta tevékenykedett.
Elnöke volt a Beocsind Cementgyári Unió R.-T.-nak és elnöke, illetőleg alelnöke a külföldi testvérvállalatoknak. Igazgatósági.
és végrehajtóibizottsági tagja volt továbbá a Magyar Általános Hitelbanknak és iszámos más nagy vállalatnak.
Baumgarten Nándor több tanulmányutat tett Németország-ban, Angliában1, Franciaországban, Olaszországban és Ameriká-ban; egyik-másik utazást együtt tettük meg. Puritánságára jellemző, hogy szinte sportszerű örömet okozott neki, ha a l k a l -mazkodhatott az én polgáriasan egyszerű és szerény életmódom-hoz és élvezhette a zavartalanságot és nyugalmat, amely azzal
járt. Élénk részt vett a Société de Législation Comparée munká-lataiban, .amelynek levelező tagjává is megválasztották. Ezen egyesület hivatalos lapjában, a Revue de Droit International et de Législation Comparée-ban jelent meg egy kiváló tanulmánya
„La protection des intérêts des particuliers devant les juri-dictions internationales" címen 1932-ben. Alelnöke volt az In-ternational Law Association-nak, amelynek munkálataiban az
1908-i budapesti kongresszus óta tevékeny részt vett, különösen a madridi, hágai, stockholmi, wieni, oxfordi és budapesti (1934.
évi) kongresszusokon, amely utóbbin az alelnöki tisztet is be-töltötte. Alelnöke volt továbbá a Magyar Jogászegyletnek és az Országos Jogászgyülésnek. Elnöke volt a Nemzetközi Kereske-delmi Kamara magyar jogi osztályának. A Nemzetközi Ipari Jogvédelmi Szövetségben igazgatósági tagként működött, to-vábbá tagja volt a Nemzetközi Jogösszehasonlító Egyesületnek,, a Biztosítási Szaktanácsnak és a Kartelbíróságnak.
A z Iparjogvédelmi Egyesület nagynevű elődök után, mint.
Szászy-Schwarz Gusztáv és Nagy Ferenc, választotta meg el-nökévé, amely tisztet haláláig viselte. Ügyködésének ideje egy-beesik az egyesület nagyszabású 'fellendülésével és virágkorával.
Programmját széles keretben és nagy sikerrel valósította meg.
*) Elmondta az Iparjogvédelmi Egyesület 1935. évi november hó.
18.-i ülésén dr. Meszlény Artúr. (Kivonatos közlés.)
75-Programmjának keresztülvitel során nagy figyelmet fordított a vidéki kereskedelem és ipar kioktatására; súlyt helyezett arra, hogy ez a társadalmi réteg is ráeszméljen az eszmei javak ol-talmának fontosságára s nem mulasztotta el serkenteni azok igénybevételére.
•Közreműködött a Jury, Választott Bíróság és legutóbb a Fegyelmi-Bizottságok felállításában.
Bármilyen kimagasló pozíciót is teremtett magának Baum-garten Nándor a gyakorlati közgazdasági életben, bármily lelki-ismeretesen és szakavatottan teljesítette is bírói hivatását mind-addig, amig a m. kir.. Közigazgatási Bíróságnál működött: igazi és természetes lételeme mégis mindig a tudomány maradt, jele-sül a hitel jog tudománya, amely téren nagyot és maradandót, alkotott.
Kiterjedt tudományos munkásságából kiemelkednek a kö-vetkező művek: ,,A tőzsdebíróság hatásköre és a különbözeti ügyletek per élhetőség e" (1901.); ,,A jogerő a közigazgatási eljá-rásban" (a Magyar Tudományos Akadémián pályanyertes mű);
,,A sztrájk jogalapja" (1908.); „Nemzetközi Vasúti Fuvarozási.
J o g " (2. kiadás 1930.)
A „Jogállam" című jog- és államtudományi folyóirat alapí-tásában tevékeny része volt; szerkesztésében is élete végéig részt, vett.
Külön kívánok megemlékezni vele közösen írt munkánkról, amely 1906-ban „Kartellek és trösztök" címen jelent meg ma-gyar nyelven, 1909-ben pedig Liebmannál Berlinben, német nyél-ven is.
A nyilvánosság előtt megtartott különböző előadásaiból ki-emelem a következőket: „Nemzetközi joggyakorlat az 1930. ja-nuár 21-ik.i hágai egyezmények tekintetében", amely előadást a.
Magyar Külügyi Társaságban tartotta meg és amely francia nyelven is megjelent a Revue de Droit Iinternational-ban; „A.
kereskedelmi társaságok honossága", szintén a Külügyi Társa-ságban tartott előadás, amely azután — emlékezetem szerint — önálló füzetben is megjelent; „A nemzetközi bíróság újabb jog-gyakorlata" a Magyar Jogászegyletben 1931-ben megtartott elő-adás.
Végül külön felemlítésre tarthat számot az a törvényterve-zet, amelyet a kereskedelmi ügynökök jogállásáról az ígazság-ügyminiszter megbízásából készített 1914-iben és amely a jóval később megalkotott erészbeli rendeletnek alapul és kiinduló-pontul szolgált.
Most, amikor bevonult az örökkévalóság csarnokába, érté-kes szellemi hagyatékként hagyta hátra nekünk magasröptű gondolkodását és a világ hívságos dolgain túlemelkedő, az örök.
értékek keresésére irányzott lelkületét. Őrizzük meg kegyeletes.
tradícióként ezeket az intenciókat és ezt a lelki irányzatot és emlékezzünk mindig arra, hogy az impulzus adója Baumgarten Nándor volt.
Meszlény Artúr hatvanéves. Meszlény Artúr hatvanadik szü-letésnapja alkalmából barátai és tisztelői november 28-án vacso-rára gyűltek össze a Hungária-szállóban. A vacsorát követő felköszöntők sorát az összehívók nevében Beck Salamon nyi-totta meg, majd Kolosváry Bálint professzor tarnyi-totta meg nagy-hatású ünnepi beszédét. Kiss Albert professzor a szegedi egye-tem, Grünhut Ármin a budapesti ügyvédi kamara, Bányász Jenő és Dem'bitz Gyula az Iparjogvédelmi Egyesület nevében köszön-tötték a jubilánst, majd legvégül Meszlény Artúr válaszolt az üdvözlő beszédekre, megkapó közvetlenséggel vázolva azokat a tényezőket, amelyek az ő pályájának az irányát megszabták.
.Az évforduló maradandó megünneplésére fog szolgálni az az emlékkönyv, amelynek programját a vacsora rendezősége a résztvevőkkel ismertette és amelyben a mai magyar civilisztikus irodalom majdnem minden aktív munkása egy-egy dolgozatával fejezi ki tiszteletét és nagyrabecsülését a jubiláns iránt. A Pol-gári Jog, amely Meszlényben alapítóját, hosszú ideig főszer-kesztőjét, majd szerkesztőbizottságának tagját tiszteli, örömmel kér részt magának az ünneplésből. Meszlény nagyot alkotott a gyakorlat és elmélet terén egyaránt. Mint bíró, utoljára a budapesti kir. ítélőtáblánál működött; mint kodiifikátornak a nevéhez fűződik az 1916, évi kényszeregyességí rendelet meg-alkotása; gyakorlati tevékenységét ügyvédi és a kolozsvári, majd pedig a • szegedi egyetemen teljesített tanári működése egészíti ki. Éppen ilyen sokirányú, változatos és átfogó Meszlény elméleti munkássága is. Kiindulva az ortodox magánjogból
(Mutató Zsögöd Fejezeteihez, Országbírói értekezlet és osztrák polgári törvénykönyv), érdeklődése csakhamar a magánjog és a társadalomtudományok határkérdései felé fordul (A svájci pol-gári törvénykönyvről. Magánjog-politikai tanulmányok. Svájc-ban német nyelven jelenik meg a vagyonról írt dolgozata, amelyben a modern dogmatika egy centrális kérdését taglalja egészen eredeti szempontok felvetésével, nem egy helyen érintve ugyanazokat a témákat, amelyekhez Szászy-Schwarz „A jogi személy magyarázatáéban más kiinduló pontokból jut el. Majd a személyiségi jogok problémája foglalkoztatja, ahonnan már csak egy lépést kellett megtennie, hogy az immateriális jogok-hoz eljusson, amelynek körében különösen versenyjogi kommen-tárja és dolgozatai emelkednek ¡ki. De éppily kiválóak a maguk nemében Meszlény kétkötetes perjogi kézikönyve, valamint a kényszeregyességí jogról írt, immár négy kiadást megért műve, .amely ennek a jogágnak standard work-je. Alig van azonban a
6
77'
civilisztikának oly területe, amelyhez Meszlény a maga nagy anyagismeretével, elegáns stílusával, magasrendű szempontjai-nak alkalmazásával hozzá ne szólott volna. A Polgári Jog egy-aránt kívánja a jubilánsnak és a magyar jogtudománynak, hogy Meszlény Artúr mennél tovább folytassa ezt az ő közhasznú munkáját saját maga örömére és valamennyiünk gyönyörűségére.
A Magyar Jogász Egylet közgyűlése. December 14-én tar-totta a Jogász Egylet az évi közgyűlését a szokásos ünnepi ke-retek között, Oszwald István elnöki megnyitója után dr. Ruh-mann Emil kúriai bíró, a Jogász Egylet ügyvezető titkára ter-jesztette be az évi jelentést. A közgyűlés a tisztikart is kiegé-szítette; a Baumgarten Nándor 'halálával megüresedett alelnöki, tisztségre a közgyűlés Nyulászi Jánost, lapunk főszerkesztőjét és Ruhmann Emil visszalépése folytán, ügyvezető titkárnak vitéz Szentkuthy István kúriai elnöki tanácsost választotta meg.
A közgyűlésen dr. Miagyary Zoltán egyetemi tanár tartott elő-adást: ,,Az államtudomány űjobb problémái" címen.
J O G I R O D A L O M .
Polner Ödön emlékkönyv. Érdemes színész jubileumán a legkisebb szerepet is országos nevű művész játssza.
Polner Ödön hetvenedik születésnapjára a Ferenc József tudományegyetem ,,Acta" sorozatában kétkötetes emlékkönyv jelent meg — rajta szerző gyanánt „írták — kartársai". Egye-temi tanárok, Polner Ödönnek a jogtudomány és a nevelés munkájában kartársaitól származik benne minden írás. Olyan
„tiszti-század", amelyben minden résztvevő magas „sarzsi" vi-selője.
Huszonegy értekezés kapott helyet a két kötetben; ebből kettő Polner Ödön személyével foglalkozik, hat adalék a civilis jog területére esik. Az első és utolsó értekezés Polner szemé-lyének szól. Búza László nyitja meg a tanulmányok sorát „Pol-ner Ödön a ,tudós"-ról írott értekezésével, Kiss Albert rekeszti be „Polner Ödön a tanár"-ról szóló megemlékezésével.
Buza László hű tükörképét adja Polner Ödön tudományos jelentőségének, a magyar közjogi tudomány Polner Ödön fellé-pése előtti állapotának és Polner irodalmi munkásságának. Mint Polner Ödönnek a fiatal magántanárnak egykori hallgatója, a magam jogászkori emlékein látom igazolva Buza Lászlónak nemes hangú — az alkalom csábításának ellenállóan minden tömjénező túlzástól ment — értékelő megállapításait. A jogászi elemzés valójában Polner Ödönnel nyert teret közjogi irodal-munkban. Azok a részletkérdések, amelyekkel Polner
foglalko-zott, azok az eredmények, amelyekre eljutott, önmaukban is je-lentősek — de igazi jelentőségük mégis csak ,,a jogászi feldol-gozás" (Buza László kifejezése) módszerének alkalmazása, en-:nek a módszernek alkalmazására való megtanítás
megterméke-nyítő erejére esik.
Kiss Albert tanulmánya Polner Ödön egyéni élettörténeté-nek kereteit itt-ott kortörténetté szélesíti ki — amikor az egyéni sors történelmi jelentőségű események sodrába vitte bele a ta-nári magános elvonultság emberét — és ezzel a tudós méltatá-sához hozzáadja a kötelességtudó ember sorsdöntő órákban ki-fejtett munkájáért kijáró hálát is.
A civilisztikus tanulmányok sorát Alinási Antal nyitja meg
„Általános és különös vagyon bírói gyakorlatunkban" című ér-tekezésével. A dolgozat terjedelme nem éri el a húsz oldalt sem, de ez a rövid tanulmány arra a magas polcra kívánkozik, amelyre Unger előadása, a Handeln auf eigene Gefahr, vagy Staub híres „Positive Vertragsverletzung"-ja. Almásinak tételes támasztékot kereső positivista törekvése itt is erősen megmutat-kozik. Non ius ex regula sumatur sed regula ex iure. Almási tanulmánya elméleti tisztázást céloz, de nem akar gyökértelen, a levegőben lógó elméleteket, hanem mindenütt a bírói gyakor-latban kialakult tételeket veszi alapul — és az ő munkája olyan, mint az aranymosóé; a sok mindenféle anyaggal vetített kődara-bokból vonja ki és egyesíti egésszé a csillámokat, a színarany tartalmat. A hasonlat egyben akaratlan jellemzője a könyv ér-tékének is. A további bírói gyakorlat egységes elvi alapjainak elkövetkező kiépítésénél ennek a tanulmánynak épúgy meg lesz a maag nagy érdeme, mint általában a vonatkozó jogterület sok felé ágazódó irányában a jogi nézetek összhangjának, har-móniájának kifejlesztésében.
Dr. Bozóky Géza váltójogi tanulmányát bocsátotta közre
„az elfogadási nyilatkozat a genfi nemzetközi egységes váltójog .szerint" címen. Szerző a mai váltójoggal egybevetve az
egysé-ges váltótörvény rendelkezéseit, fejti fel az utóbbiak tartalmát és állapítja meg az egységes törvény újításait. Anélkül, hogy a
"kreációs teória helyességét vitatnék, meg kell állapítani, hogy a kreációs teóriának ;az egységes váltótörvény általi elvetésére vonatkozó azt az érvet, hogy az elfogadói nyilatkozat a váltó továbbadása előtt törölhető, meggyőzőnek nem tartjuk. A meg-engedett törlés bizonyosan megszünteti a kötelezettséget, de ez nem döntő a kreációs teória vitájában.
Kényes és sokszor nagyjelentőségű kérdéshez nyul hozzá Kérészy Zoltán tanulmánya: „A jogszokás derogatórius erejé-nek kérdése a magyar jogi irodalomban" címmel. Szerző azzal, hogy célkitűzését egy irodalmi szemlére korlátozta, önmagát
fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy a témának alkotmány-jogi és szociologiai területre eső, — valójában súlyosabb
kér-79
• déseivel foglalkozzék. A tanulmány ágy is bővebb területet ölel fel, mint a cím, mert a külföldi irodalmat is beható figyelemben részesíti.
,,A tulajdon általános szabályai a magyar magánjogi tör-vénykönyv javaslatában" Kolosváry Bálint témája. A megszo-kott exaktsággal dolgozza fel anyagát. A tanulmány ismertető és biráló; részletesen explicativ és elvileg rendszerező. Helyes az a megállapítása, amit a különböző korszakbeli codificatíok haladása nyomán eszközöl, hogy a tulajdonnak az önkényt biz-tosító eleme helyett egyre jobban objektivizálódik a tulajdon fo-galma. Szívesen láttuk volna, ha a szerző ennek az átalakulás-nak jog- és társadalompolitikai következéseit bővebb elemzés alá vette volna.
Mienyhárt Gáspár helyes gazdasági érzékkel ismerte fel az ér-tékpapír egyre fokozódó gazdasági jelentőségéből a tudományra háruló azt a feladatot, hogy az értékpapír bonyolult jogkérdé-seit tisztázza — amely munkában Kuncz Ödön, Nizsalovszky Endre és Tury Sándor Kornél — akinek az Emlékkönyvben meg-jelent tanulmánya érinti behatóan ezt a kérdést, vették ki az utolsó években részüket. A magánjogász Menyhárt ugyancsak .helyesen érezte ki ennek a gyakorlatilag a kereskedelmi élet
te-rén jelentős intézménynek magánjogi elméleti gyökereit, — újabb bizonyságot szolgáltatva a jog egyetemességéről, a tudomány-.szakok szerinti tagolódás mechanikus, — jó részben a munka-megosztás által követelt — jellegéről. A magam részéről a ta-nulmánynak egyik zárótételét, — amely az értékpapírnak kö-telmi és dologi jogi szabályok alá egyszerre eső, vegyes, sui generis természetét hirdeti, — annál örvendetesebbnek tartom, mert a dologi jog és a kötelmi jog éles határvonalainak folyton erősödő elmosódására magam is reá mutattam „Kötelem való-sulás" című tanulmányomban.
Sor szerint az utolsó civilisztikus munkát Tury Sándor Kor-úéi szolgáltatta. Tanulmánya „Igazságellenes tényezők a jog-ban" önmagában is vaskos kötet. A rendkívül mély járású ta-nulmány a jog legalapvetőbb kérdéseihez nyul hozzá, bátor el-fogulatlansággal és igen nagy irodalmi apparátussal. A könyv érdemi méltatását néhány mondatba sűríteni nem is lehet. A
„Polgári J o g " részletesen foglalkozott a könyvvel, amelynek meg-termékenyítő ereje jogirodalmunkban még sokszor meg fog mu-tatkozni.
Végére érve az ismertetésnek, tűnik fel, hogy kritikai ellen-vetések nincsenek a sorokban. Polner Ödön geniusa, a személye iránti tisztelet, gyűjtötte egybe a két kötet tanulmányait — szép és maradandó emléket állítva annak az érdemes férfiúnak,
aki-•nek tiszteletére a tanulmányok íródtak. B. S.
Dr. Szladits Károly, Dr. Fürst László: A Magyar Magánjogi Bírói Gyakorlat, I—II. kötet. A 'budapesti egyetem m a g á n j o g i sze-mináriumának ez a munkája most második tetemesen bővített kiadásban jelent meg. A z élő bírói gyakorlatnak összeállítása a szeminárium pedagógia munkájának 'határait jóval meghaladja.
Erre a könyvre nemcsak a felnövekvő jogászgenerácíónak van szüksége, hanem a gyakorlatilag működő és az elméletileg tevé-keny mindenrendű jogásznak is. A közönség körének ez a ki-szélesedése adja egyik magyarázatát a munka megújított meg-jelenésének. A másik magyarázat: az összeállítás megbízható-sága, lelkiismeretessége és rendszeressége. Főleg ezen utóbbi szempontból jelent nagy értéket a két szerző személye. Három és fél évtized bírói gyakorlatának leszűrődött eredményét tar-talmazza a két testes kötet és ez a jelentős időtartam a bírói szokásjog alakulásának, fejlődésének hű visszatükröztető je, amely arra is módot ád, hogy az olvasó beleélje magát a bírói szokásjog lélektanába és felszívja azokat a motívumokat, irány-elveket, amelyek a bírói gyakorlat uralkodó szempontjait isme-rik meg. A z elméleti képzés és gyakorlati szükséglet egyaránt hálásan 'köszöntheti a munka újabb, az első kiadás óta eltellett.
idő tekintélyes anyagával bővített kiadását. B. S.
Magyar Illetékjog II. bővített és javított kiadás 2 kötetben.
Szerkesztették dr. Klug Emil ügyvéd és dr. Sárfy Aladár köz-igazgatási bíró. A munka első kiadásának megjelenése óta annyi jelentős változás következett be illetékrendszerünk dogmatiká-jában és a nyomában kialakult joggyakorlatban is, hogy az sok részében elavult és hiányossá vált. A most megjelent H-ik ki-adás a ma élő teljes illetékügyi anyagnak rendszeres össze-foglalását öleli fel és megbízható forrásmunka, amely úgy az elmélet, mint a gyakorlat szükségleteire figyelemmel van. A z egységes betűsoros tárgymutató és bőséges tartalommutató meg-könnyíti a kezelhetőségét annyira, hogy minden kérdésre azon-nal megtalálhatók a hatályos rendelkezések.
A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata köteléki és nőtartási perek-ben. Irta: Dr. Hajnal Henrik budapesti ügyvéd, dr. Westermayer Vidor, a rn. kir. Kúria ny. tanácselnöke előszavával. A Polgári Jog könyvtára, 21. szám. E terjedelmes kötet teljesen feldolgozza rend-szeresen a Kúria bonióperibeli gyakorlatát. A ¡könyv méltatására la-punk legközelebbi számában még visszatérünk.