2. szám. —— 121 —— 1937
pensionsstyrelse. Stockholm. (Sveriges officiella Handel, 1935. Kommerskollegium. Stockholm.
statistik.) (Sveriges otficiella statistik.)
Arbetsinsta'llelser och kollektiuavtal samt för- Iikningsmá'nnens uetlcsamhet,'1'935. K. socialstyrelse.
Stockholm. (_Sveriges oíficiella statistik.)
Det civila veterinárvüsendet, 1936. Kung]. me- dicinalstyrelse. Stockholm. ('Sveriges officiella sta—
tistik.)
Domá'nvetlcet, 1935. Kungl. dománstyrelse.
Stockholm. (xSveriges officiella statistik.) Dödlighets- och livslangdstabeller, Statistiska centralbyrá. Stockholm.
ciella statistik)
Fangvrirden, 1935. Kungl. fángvardsstyrelse.
Stockholm. (Sveriges oli'iciella statistik.)
Folkrűkningen, 1930. IV. köt. Utrikes födda.
Utlandska undersátar. Lyten. Arbetsofönmága. Sta—
tistiska centralbyrá. Stockholm. (.Sveriges officiella statistik.)
1921/1930.
(Sveriges oflix
Jordbrulc och boskapsskötsel, 1934. Statistiska centralbyrá. Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)
Kooperativ uerlcsamhet i Suerige, 1934. K. so—
cialstyrelse. Stockholm. (Sveriges otliciella statistik.) Lönenstatístik ársbok för Sverige, L935. K. so—
cialstyrelse. Stockholm, (iSveriges officiella statistik.) Rílcsförsá'kringsanstalten, 1935. K. socialstyrelse.
Stockholm. (Sveriges ollieiella statistik.)
Skattetaaceringarna, 1936. Statistiska central- byrá. Stockholm. (Sveriges officiella statistik.)
Statistisk ársbok för Stockholms stad, 1936.
Stockholms stads statistiska kontor. Stockholm.
Törökország. ( Turguie.) —— Statistigue an—
nuelle du commerce emtérieur, 1936. I. rész. Im—
portations el exportations par nature de marchan- dises et par pays. Office central de statistigue.
Ankara.
Folyóiratszemle. —— Revues.
Bulelinul Staiistic al 'Ro.mániei (1—4. sz., Bukarest 1936, rom.). — Teodorescu I.:
A nagyipar helyzete 1934—ben. —— Vísoianu C. V.:
A tűzesetek 1934—ben.
Magyar Gazdák Szemléje (42. évf.
1. sz., Budapest 1937, m.). —— Moskovits I.: Cseh- szlovákia húsellátása. — Nizsalovszky E.: Újabb agrárjogi intézkedések. — Fodor F.: A tanya—
rendszer kialakulása a Jászsághan.
Magyar Kisebbség (15. évf. 20. sz., Lugos 1936, m.). —— Oberdz'ng J.: A bánsági ma- gyarság falusi gazdasági szervez.etei.——(21-22.sz.).
—- Mikó I.: Az erdélyi kérdés az európai közvéle- mény előtt. —— (23. sz.). _— Dulca Zólyomi N.: A csehszlovák .,,modus vivendi" és a magyar kisebb- ség. —— A magyar könyvtárügy Szlovenszkón. ——
Mikó I.: Az erdélyi kérdés az európai közvéle- mény előtt. —— (24. sz.). — Jakabffy E.: Újabb adatok a jugoszláviai magyarság helyzetváltozásá—
hoz. —— (16. évf. 1. sz., 1937). — Cseresnyés I.:
Német írások, magyar elgondolások.
Mitteilungen des Hamburgischen
WeltaWirtschafts—Archivs. (2. évf. 22.
sz., Hamburg 1936, ném.). ——- Az elbai hajózás kérdései, —— (23. sz.). _ A német be-, ki- és át- viteli tilalmak és korlátozások. I. —— (24. sz.). ——
A német lle—, ki— és átviteli tilalmak és korláto—
zások. Il.
Munkaügyi Szemle (10. évi. 10. sz., Budapest 1936, m.). —— Kovrig B.: A társadalom- biztosí'tási üzemek mechanizálásáról. I. ——- (11. sz.).
_ Kovrig B.: A társadalombiztositási üzemek me—
chanizálásáról. ll. —— (11. évf. 1. sz., 1937.). — Perneczky B.: A gazdatisztek öregségi, rokkant- sági .és baleseti kötelező biztosítása. — (2. sz.). ———
Szőts J.: Deticit.
Népegészségügy (18. évf. 3. sz., Buda—
pest 1937, m.). — Páll G.: Tapasztalatok 4'00 bá—
bának ismétlő tanfolyama kapcsán. —— Berényi A.:
Az ókécskei elemi iskolák tanulóinak táplálkozási adatai. — Bogdándy Gy.: A magyar egyke.
Országút (2. évi. 10. sz., Budapest 1936, m.), — Pongrácz K.: A nemzetiségi kérdés fejlő- dése. — Lipták L.: A szociális emelkedés útja a mezőgazdaságban.
Revue Internationale du Travaíl (34. köt. Ir. sz., Genf 1936, fr.). —— Lerner A. P.:
A Keynes—féle elmélet a foglalkoztatottság, a kamat es a pénz közötti összefüggésről, —-— Sottílaro R.:
A szakoktatás Olaszországban. —— Legouis J.: A fehérek telepítésének kérdése Belga-Kongóban. ——
(5. sz.). — Guye R.: Kísérlet a lakbérek nemzet- közi összehasonlítására. — Hichs U. K.: A pénz- ügyi politika hatása a háború óta a jövedelem megoszlására Nagy-Britanniában. —— Ogishima T.:
A japán kivándorlás. —— (6. sz.). —— Kitaolca J.:
Új japán törvény a kiöregedett rés munkanélkülivé vált munkások segélyezésére. — Riches E. J.: A kötelező választott bíróság intézményének vissza-
állítása Új-Zélandban. —— Vernon H. M.: Az ember
szerepe a munkabalesetek megelőzésében. —— Nie- myska-Hessenowa M.: Ankét a Lengyelországba visszavándoroltakról.
Városok Lapja (31. évi. 20. sz., Budav pest 1936, m.). —— Nagy L.: Emelkedik-e a községi pótadó? — (32. évi. 2. sz., 1937.). ——- Nagy L.:
Az új tűzrendészeti törvény és a városok. —— (32.
évi. 3. sz.). —— Nyíregyháza 1935/36. évi ínség—
akciója.
Vierteljahrshe/te zur Statistik des Deutschen Reichs (45. évi. 4. sz., Berlin 1936, ném.). _ A szén—, vas— és kohóipar 1935—ben. A gőzkazánok 1936 január l—Aén.
A kistelepítés 1935-ben. — A német részvénytársa- ságok alapítási év és területi megoszlás szerint 1935 december l-én. —— A német részvénytársasá—
gok részvényeinek tulajdonosai. — A közsege'lye- zés a válság és az új fellendülés alatt. —— Agrár—
válság és agrárpolitika az Amerikai Egyesült Ál—
lamokban.
lVeltwirtschaftliches Archiv (45.
köt. 1. sz., Kiel—Jeno 1937, ném.). — Marchal J. és Hugon P.: A tőkepiac és az ipargazdaság közötti kapcsolatok Franciaországban. ___ Nauralil Á.. A föld jövedelmezősége. — Carell E.: Az irá- nyitott gazdaság és a szabadkereskedelem.
Mack F.: A piacszabályozás a dán gabona- és takarmánygazdaságban. —— Passow L.: A búza- kínálat nemzetközi szabályozása a világpiacon.
W'irtschaft und Statistilc (17. évf.
2. sz., Berlin 1937, ném.). _ A mezőgazdasági üzemi anyagok és a termények árai. Az agrárolló kérdése. —— A csávazott vetőmag használatának el—
terjedtsége 1—935/36-ban. —— Az építkezési tevékeny- ség 1936-ban. —— A vastermelő iparok világterme—
2.szmn
lése 1936—ban. — Az üzletmenet a legfontosabb kézműipari ágakban. ". A német tartományok adósságai 1936 szept. 30-án. — A vállalkozások
——122— 1937
1935/36. gazdasági évben. —— A német külkereske—
delem fejlődése áruk szerint 1936-ban. -— A bel—
bajózás forgalmi teljesítményei 1936-ben. —— A lét- számának alakulása. —— Az értékpapírpiacok 1936- fenntartási költségek a világon (1936 végén. — ban. —— Az aranypiac 1937—ben. — (3. sz.). —- A Csődök és egyezségi eljárások 1936-ban. —— A nagy- gépjárműipar 1936-ban. —— Az állatállomány 1936 városok népmozgalma 1936—ban. _ A házassági december elején. —— A cukortermelés és eladás az kölcsönök 1936—ban. —— A betegpénztárak 1936-ban.
:!!!)ll'!lúliilll'-IU!UIUl.!!IIOIIII.ll....-.IIIU!"IIIUICIIIII!1,!CII...!!!-IO...-...IOUIGUID..—!:
. . n
: a KÚLÓNFÉLE e ;
:.-IÚÚIIIÚOIIIIIOOIIDIUOOIIIII!lIll.l"I.III....IIIIIIDIIIIIII'Ihl...-l-CIIIIIlll.f..-'.'IIIIDDIIII:
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.
Commission Hongroise pour la Fiacation des Valeurs de Statistigue Commerciale.
Szakosztályülések. —— Séances de sections.
A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Érték—
megállapitó Bizottság 1937, évi szakosztályülésein a Bizottság az 1936. évi külkereskedelmi forgalom végleges egységértékeit állapította meg. A XIII., XV. és XI. szakosztály ülésein a Bizottság elnök—
ségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos, h. el- nök képviselte az előadó Petricheuich-Horuáill Miklós br. dr. miniszteri fogalmazó volt.
A XIII. szakosztály március 1—én ülésezett Szurday Róbert elnöklete alatt. Jelen voltak: Aczél Ottó, Ausch Gyula, Borbás Lajos, Dániel Ervin, Freudiger Dávid, Kunz Román, Moss-mer József, kereskedelmi tanácsosok, Vér Tlibor dr, meghivott tag, valamint Kozma Gyula dr., Nádasdi Mátyás és Rosenzweig Emil szakértők,
A pamutipar 1936, évi általános helyzetéről az elnök számolt be: Elmondotta, hogy az elmult esz—
tendő gazdnsaglilag tulajdonképen nem vált úgy be, mint ahogy várták. Ennek két oka van, egy általános és egy speciális, a textilipar-ra vonat—
kozó. Az általános ok ,az volt, hogy az aratás nem
volt olyan jó nagy általánosságban, mint ahogy azt várták. Azokon a vidékeken, ahol az előző esz- tendőben igen rossz volt a termés, az idén jó volt az aratás, de a Duna—Tisza közt és a Dunántúl bizony korán sem felelt meg a várakozásnak. A speciális ok az volt, hogy a textiliparban tul-aj—
donképen nem is akkor jó az üzlet, amikor na—
gyok az .aratások, hanem csak akkor, amikor kö- zepesek, mert nagy aratások alkalmával a kisgazda annyit keres, hogy földjét kikerekítve, földet vásárol, vagy ha annyi pénze nincs, legalábbb is állatállományát egészíti ki. Ha az aratás csak kö—
zepes és ilyesmihez elegendő keresete nincs, ak—
kor textiliákba és más szükségleti cikkekbe fek—
teti be keresetét. Minthogy az idén vidékenkint vagy nagyon jó, vagy egyáltalában nem volt jó az aratás, így mindkét helyütt nem jutott túl sok a textilbevásárlásokra. Ennek ellenére az elmult esztendő 10%-os fogyasztása emelkedést 'mutat, de az értékesítés jövedelmező árak mellett történt.
A textilipar fejlödése tovább fokozódott és ma már ott tartunk, hogy minden cikkben majdnem 100*%-osan ki tudjuk elégíteni a belföldi szükség-
letet. sót sokhelyütt már lúlprodukeió is van, mint pl. a kötszövőiparban, a nyomóiparban, sőt már a szövőziparban is, úgy, hogy ott csak állandó export- tal lehet időnkénti kríziseknek elejét venni.
A 48 órás munkaidő és a minimális bérek be- vezetésével amagyar textilipar egy új korszakba lép, amelyben a szociális kérdések tüzetesebb ren—
dezése fontosabbá válik, mint a 'tőkevagyon jobb kamatozásának kérdése. Ez az irány hivatott az emberiséget egy magasabb életszinten fenntartani, a gazdasági jövedelmezőséget pedig olyan határon belül lehetővé tenni, amely szükséges, hogy a ma- gángazdálkodásnak még értelme legyen és így az emberi javakat a tömegeknek feltárni,
Ezután Gyula kereskedelmi olvasta fel jelentését a pamutszövetek
tanácsos term elési Auscli
forgalmi és árviszonyairól:
Pamutszövőgyáraink az elmult évben nagyobb- részt toljes kapacitással dolgoztak, részben a meg—
növekedett expor'tüzletekre való tekintettel.
ben pedig az üzemek racionális kihasználása foly—
tan. A gyárak tudatában az előkészítés alatt álló konmányrendeletniek, mely a trextilgyárakban a 48
órás munkahét bevezetését célozza, már eleve át- tértek a kétszer 8 órás, illetve háromszor 8 órás munkabeosztásra. Ezzel kellős célt óhajtottak el- érni a textilgyárak, a meglevő gyári berendezés alaposabb kihasználása által a gyártási költsége- ket olcsóbbá tett—ék, ezenkívül fontos szociális ér- deke'ket is szolgáltak intézkedésükkel, mivel lénye- gesen nagyobb munkáslétszá'mot tudtak ily módon foglalkoztatni. A tenmelésnok ily módon való fo- kozása azon a számításon alapult, hogy a teljes belföldi szükséglet fedezése mellett jelentős meny- nyiségű paamntkészárukat fognak a szövő— és nyo—
mógyárak exportálni és a tenmelési feleslegeket így levezetni, ami tényleg be is következett.
A magyar pamutszövő— tés nyomógyárak költ—
séget és fáradságot nem kímélve igyekeztek tért hódítani ma már kiváló gyár'tmányaiknak .a távol keleti és tengerentúli országokban, de nem talál- ták meg számításukat, pedig az 1936. év eleje óta működő exportkassza a 'textilgyárakat kiviteli tö- rekvéseikben hathatósan támogatta. Ezeken az
rész—
