4É' sam.
térbe állítva, tárja elénk'— s ennek következtében mind a. fokozottabb követelményeket támasztósku—
tató; mind pedigrazl érdeklődő laikus részére mint kai—való forrásmunkát ajánlhatja-k.
' * Jánlcí Gyula dr
Szőnyi Gyula dr.: A magyar városok hitel-.
intézetei.
Dr Jules Szőnyi: Les établissements de credit des villes de Hongrie.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví ]. Lajos du. 68. kötet (1937), 3. sz. Kiadja Budapest székes—
főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statisíigues (rédigées par le Dr Llouis I.
Illyejalui). 68: volume, 1937, ne 3. Publiepar le Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 141 1. —- p.
A magyar városok _ hitelixnt—élzeteinek statisz—
tikai anyagát részben a Központi Statisztikai Hi—
vatal kiadványai nyújtják, részben a Magyar Városok É'vkönyvei. Az előbbi országosan össze—
sített adatokat szolgáltat —— Budapest Székesfő- város adatainak kiemel-ésével —- az utóbbi: pedig külön kötetben városonkint tárgyalja hitelintéze- fiaink állományi és forgalmi viszonyait.
Szőnyi Gyula dr. könyve e két forrás mód- szeres összefoglalásával mély bepillantást nyujt városi hitelintézeteirrk viszonyaiba az 1925—től ,1934—ig terjedő mozgalmas évtizedben. Tekintettel arra, hogy statisztikai irodalmunkban ilyen váro-
sok szerint részletezett adatok ezúttal első ízben
kerülnek nyilvánosságra, szerző előljáróban az 1840-es évekig terjedő történeti vifs'szapillantásban emlékezik meg plénzintézeteink multjáról, majd röviden érintve az adatok összeállításának mód—
szerét, áttér a szervezet, működés és cél szerint el-
különített egyes pénzintézeti kategóriák —— a rész- vénytársasági bankok és takarékpénztárak, a föld- hitelintézetek, li'irtelszövetkezetek, községi takarék!
pénztárak és különleges működési körü pénzinté- zetek (a Magyar Nemzeti Bank és Postatakarék- pénztár kivételével) —— 1925—1934. évi állomá- nyi és forgalmi viszonyainak ismertetésére.
Az adatok ilymódon szerzőnek lehetős—éget nyujt,
való hogy
"hitelintézetek egyes fajainak a városok viszonyai- hoz mért jelentőségére és alapos betekintést adjon a városok különböző kategóriáinak hiteléletébe.
csoportosítása rámutasson a
Az egyes hitelintézeti kategóriák viszonyainak gondos analízise után befejezésül szerző teljesség szempontjából a városokban működő összes hitel- intézetek összevOnt adata—inak ismertetésével dom- borítja ki azok hiteléleti szerepét, számot adva
*arról, hogy a bennük működő hitelintézetek együtt- v-éve mily tőkék felett rendelkeznek, mily forgal—
mat bonyolítanak le stb.
—— Me'—, 1939
Szőnyi . Gyula drf 'hiteléletünknek az infláció
* után új életre kelő, gyorsan erősödő, a. gazdasági és .hitelválság nehéz próbáját Sikeresen kiálló év- tizedwéa'ől. raázol képet, oly mozgalmas időszakról;
mely nagy tudással megírt hézagpótló könyvét a szakértők szorosan vett körén kívül is érdekes ol-
vasmánnyá teszi. Szt. Gy. dr.
Julin, Armand: Luigi/Beáta et Adolphe auste- let. Extraits de leur correspondence (18684874).
Extrait de la Revue de l'lnstitut International de Statis—
tígue 1938: 1 et 1938 2. 46 ll— p.
Tudósok szakkérdésekkel foglalkozó levélvál—
tásának ismertetése több okból vonzó" és hálás fel-
adat. Nemcsak, mert: a kegyeletes megemlékezést,
az emlékápolást szolgálja, hanem mivel új voná- sokkal egészítheti ki 'egy—egy tudományszakma ki—
magasló egyéniségeinek e'let- s jellemrajlzát' és egyben az illető tudományág történetéhez is hasz—
nos adalékokat nyujthat. Julín Armand a kor—
szerű statisztika egyik leugjelesebbjének: Ouetelet- nek élete alkonyán a pályája szinte elején álló ki—
váló olasz statisztikuslloz, Bodiohoz írott levelei-
ből, valamint Bodionak Ouetelethez írott levelei- ből gyüjtött össze egy bokrétára valót;,összesen 47 levelet, 28—at Bodio tollából és ,19-et (részben levélvázlatokat) Ouetelel kezéből. A sorozat első levelét Bodio, az utolsót ()uetelet írta. Julin e le—
veleket bőven jegyzetezi, íróju—król és kon—társaik- ról az akkori statisztikai életre is jellemző szá- mos e'rtékes feljegyzést közöl s a levélanyagot ezáltal könnyen élvezhetőve' és értékelhetővé teszi, E levelek mindenképen megérdemelték," hogy nyomtatásban mentessenek át az utókorra, mert a statisztika történetéhez valóban számos beoses adatot tartalmaznak; különösen természetesen ,a nemzetközi statisztika történetéhez ; a levelekben a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusokról és a munkásságukkal kapcsolatos kérdeésekről'is bőven esik szó —, de más kérdésekhez isi .figyelemre- méltók például a szabad akarat —— akkoriban az érdeklődés előterében álló —— kérdésének statisz—
tik-ai vonatkozásai, az antroprometriai kérdések érintése, szervezeti problémák felvetése stb. is. A leveleket természetesen sok személyes vonatko—
zású megjegyzés is tarkítjia; ezek főleg a két nagy tudós lelki fényképének kiegészitésére lehetnek alkalmasak?)
,1) Említést érdemel, hogy Julin legutóbb a Journal de la Société Hongroise de Statistigue 1938. évi 4. számában hasonló dolgozatot közölt:
Engel—nek, 'a 'jeles német statisztirkusnak Ouetelei- hez írott egyik érdekes levelét publikálta és ismer—
tette., _
