Ill-IIIIIIIIIIIIDIIIII...l'IIII-"I..-III-llllllillllullllllIll-III.-IllII.-IIIIIIIII.-'lllülll'll
IRODALMISZEMLE k*, §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Szigeti Gyula dr.: Budapest hitelintézetei.
DT Jules Szigeti:
de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos dr.) 63. köt. 2. szám. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Budapest, 196 1.
Les établissements de cre'd'it
Publications Síatistígues, rédígées par 1: Dr Louis [.
Illyefalvt'. Volume 63. Numéro Z, Publiée par le Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.
196 p.
A budapesti hitelintézetekre vonatko—zó, eddig még kevéssé ismert statisztikai anyag részletes fel- dolgozását nyujtja ez a könyv. A történelmi vázlat—
ból megtudjuk, hogy a háború és a szanálási idő- szak alatt, továbbá a szanálás után a gazdasági okok egyrészről,
jogszabályok mily mértékben hátráltatták a hitel—
intézetek fejlődését.
megelőzőleg is jól kiépített, biztos alapokon nyugvó A háború kitörésekor már 82 részvénytársasági és szövetke- másrésZről pedig a fennálló törvényes
A fővárosnak már a háborút
és fejlődésre képes hitelszervei voltak.
zeti formájú intézet irányította az ország hiteléletét.
A szaporodás a háború alatt csaknem szünetelt.
1915—től 1918—ig mindössze 5 új hitelintézet alakult.
Az újabb fejlődés az 1919. esztendővel vette kezde- tét, a megindult lendületnek azonban rövidesen vé—
get vetett a szanálás. Addig azonban 52 új intézet alakult.
csak szórványosan fordul elő. 1929—ben is -— a gaz—
A szanálás után új hitelintézeti alakulás
dasági konjunktt'na tetőpontjának esztendejében ——
mindössze csak 5 új hitelszerv létesült a fő- városban.
A háború bekövetkezése óta tartó lassú fejlődés dacára 1929 végén Budapesten már 236 volt a hitel—
intézetek száma. Ezek közül 175 részvénytársasági, 61 pedig szövetkezeti alapon létesült. A részvény—
társasági formájú intézetek részvényeinek névértéke az 1929. évvégi állapot szerint 246'8 millió pengőt
tett, alig valamivel több az előző évvégi értéknél,
az 1913. évinek pedig csak egy negyedlét tette. A részvények átlagos darabonkénti névértéke kereken
38 pengő volt. A háború előtti állapothoz képest igen nagy eltolódás mutatkozik, mert 1913—ban a névértéke 374 A szövetkezeti formájú hitelintézetek részvények ! átlagos darabonkénti
pengőn állott.
sem a háború előtt, sem a háborút követő nap—
jainkig terjedő időszakban nem töltöttek be nagyobb szerepet Budapest hiteléletében. A fővárosi hitel- szövetkezetek részvényeinek összes névértéke mind—
össze csak 4'5 millió pengő volt.
A fővárosi részvénytársulati formájú intézetek- nél az 192w5—től 1929-ig terjedő idő alatt történt új kibocsátások összege kereken 93 milliót tett, amely összegből — beleértve a békeszerződés által Magyar—
országtól elszakított területeket is —— külföldi álla- mokban 487 millió értékű kibocsátás helyeztetett
el. Az 1929. évi,
üzleteredményeinek bírálatánál semmi esetre sem valamint az azt követő esztendők
lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a Magyarország számára legnagyobb tőkeforrást jelentő Egyesült Államok már 1929-ben is erőtelje- sen kórlátozták a külföldi hiteleket. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a világgazda- sági válság tüneterként jelentkező árhanyatlás Ma- gyarországon már 1929—ben kezdetét vette. Azóta pedig még nagyobb árhanyatlás következett be.
A budapesti hitelintézetek által kezelt saját és idegen tőke, —— az 1925. évi január elseji állapotot IDO—zal véve egyenlőnek —— 1929-ben 520, az idegen tőke pedig 5204 volt. Ez az arányszám természete- sen a következő esztendőkben lényeges módosuláson ment keresztül Ha a budapesti hitelintézetek tőke- álladéka már 1929-ben sem ütötte meg a gazdasági helyzetnek megfelelő mértéket, még kevésbbé ütötte A hitelintézetek jelzálogkölosöniizlethereteinek jobb megitélése cél- jából ide iktatjuk az 1929. évi ada'okat. Ebben az esztendőben a jelzalogkölesönök 23'9i%—os növeke—
meg azt a következő esztendőkben.
dést mutattak a megelőző évihez képest és kereken 227 millió pengőre rúgtak. Ennek az összegnek 34'800—a bérháznkra, 51'G"o-a pedig földbirtokra esett.
Ez utóbbira zz'ilogi'edezetül mintegy 305 ezer katasz—
9. szám. —683—— 1933
trális holdat kitevő birtoktest köttetett le 217 mil—
lió pengő hecsértékben.
Szigeti Gyula, könyvében minden szempontot kielégítő analízisét adja a vonatkozó gazdag sta- tisztikai anyagnak s így a budapesti hitelintézetek működését illetőt—eg tiszta kép nyerhető. Az ország bit—eléletének alakulására vonatkozó terjedelmes fej- tegetések megértését a kísérő és jól csoportosított táblázatok könnyítik meg. S. S. dr.
A cseh—szlovák agrárretorm statisztikája nagybirtokonként. (Zprávy Státniho Pozemkového Uradu).
La statistigue de la réforme agraz're zchéco-slova—
gate, suivant les grandes proprie'te's.
A cseh—szlovák államiFöldreformhivatal Közleményei.
1928—1932. évf.
Publicatzons de Ill/fee de la réforme agrain- dc Tchűco- Slovaguie. — Amw'e de 1925—1932.
Prága, 1933. 608 l. —— p.
A cseh-szlovák agrárret'ormról az azt végrehajtó állami Földnetormhivatal évenként csak rövid ösz—
szefoglaló adatokat tett közzé és eddigelé a részle- tezéstől tartózkodott. 19'2t8—tól fogva azonban meg—
kezdte a cseh történelmi tartományok agrárreform—
adatainak közlését nagybirtokonként a fenti sta- tisztikai közleményben, amelyet ,,Pozemikova Re—
forma" (Földreform) című hivatalos közlönye mel- lett külön azzal a céllal adott ki, hogy az agrár- reform statisztikai eredményeit n—atgyibirtokonként részletezve a nyilvánosság elé tárja. A volt magyar 1931-ben kezdtek megjelenni és az 1932. évfolyam második területekre vonatkozó ezen adatok csak
rész-ében be is fejeztettek. E dokumentum erejével bíró statisztikai műnek Szlovákiára vonatkozó része 483, Ruténiána vonatkozó része 120 negyedrét oldal
terjedelmű, 3 színes grafikonnat.
Községenként haladva sorra veszi az azokban 1919—ben lefoglalt nagybirtokokat, közli a lefoglalt területből a tulajdonosnak visszaadott földet, a ki—
zesinytben kiosztott föld területét és kiosztást árát, a föld'hözjutottak számát és az egy föld'hözjutottra eső átlagot, valamint megadja azt is, hogy a kicsiny—
tten ki nem osztott föld sorsa mi lett, kik kaptak
ú. n. m—aradékbirtokokat, mennyi lett allazmosítva, mennyi maradt továbbra is az állami Földreform—
hivatal kezelésében stb. Külön érdekessége a kiad- ványnak, hogy a magyarlakta határterület szempont- jából igen fontos cseh-szlovák telepítési kérdésnek részleteit is megállapíthatjuk belőle. Nagy hiánya ::t Földret'ormlíivntal statisztikz'ijz'mak, hogy sem a
kisajátított nagybirtokosok, sem a föld'hözjuttatottak nemzetiségére nem terjed ki, holott, mint tudjuk, éppen a nemzetiségi kérdés döntő szempont gya-
Ezt a
némileg pótolja az, hogy a kisajátítást szenvedett nánt játszott bele a végrehajtásba. hiányt
tulajdonosokat név szerint megadja és így azok nemzetisége hozzávetőleg megállapítliatr') (összesen 1051 ilyen nagybirtokos volt Szlovákiában és Ruté- niában). Tekintettel azonban arra, hogy egy fél—
hivatalos forrás már régebben járásonké-nt megadta a magyar t'öldhözjuttatottak számát és részesedé- sét, ezeknek alapján a magyarságnak az agrár—
reform során szenvedett vesztesége a két forrás egybevetésével mégis m—egúllapíthatt'v. M' ik hiánya 0, statisztikának, hogy csupán a kiosztási árat közti és nem azt, hogy ebből mennyit kapott a kisajátítást szenvedett birtokos.
Sajnos, az érdekes kiadványhoz csatlakozó ösz—
szefoglaló táblázatok nem eléggé alkalmasak az át—
tekintésre, mert a Földreformhivatal kirendeltségei- nek mesterséges körzetei szerint vamuk összeállítva, A tartományi össz—esítések adatai közül megemlít—
jük, hogy a volt Felvidéken az 1919-ben lefoglalt 956213 hold szántóföld az egész szántóföldterület 19%—át alkotta, a lefoglalt 2,865.735 hold összes föld pedig a tartomány területének 33'2%—át. (Az egész államiban 0 százalék alacsonyabb, 17, illetve 2'8'8%.) A tulajdonosok visszakaptak a szántóföld- ből 30'65%—ot, az földből 20'55%—ot. Új tulajdonosok kezébe került a lefoglalt szántóföld 53'88%—a, az összes föld 33'990'o-a, míg a többi 15'47
összes
%, illetve az összes föld 45'46%—a továbbra is le- foglalás alatt áll, azaz az állami Földreformhivatat nem adta azt még ki kezeihől. Az új tulajdonosok között is a szántófötdnél 6'08%—kal, az összes föld—
nél 24'99%—kal szerepel az álta'i'n. li kettő együtt—
véve (a továbbra is a Földreformhívatal által kezelt, másrészt már államosított föld) a tulajdonosoktól elvett földnek jelentékeny részét teszi ki. Az új tulajdonosok kezére jutott szántt'iföldnek 73'%%-il, az összes ilyen földnek 47'43%-a került kiesinyben kiosztásra, míg a többi nagyobb birtok, maradék- hirtokok stb. formájában lett kiosztva, illetve álla—
mosítva. A kzicsuinyben való részesedések átlaga 2'5 hold, a kiosztott maradékbirtokoké 2103 hold, e telepeseknek adott birtokoké 24 hold.
Kívánatos volna, hogy a kizárólag cseh nyelvű kiadványból a magyarságot közelebbről érintő ada- tok feldolgoztassanak és magyar szempontból is
összewfoglaltassanak. K. R. dr.
