• Nem Talált Eredményt

Az AGROINFORM dokumentációs tevékenységének számítógépes fejlesztése megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az AGROINFORM dokumentációs tevékenységének számítógépes fejlesztése megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szabó Sándor- Zalán Péter

AGROINFORM

Az AGROINFORM dokumentációs

tevékenységének számítógépes fejlesztése

A MícroVAX-ll típusú eszközpark létrehozásán és a vele kapcsolatos szoftverek ismertetésén kívül bemutatjuk a magyar nyelvű mezőgazdasági adatbázisok építését, az agrártezaurusz előké­

szítését, továbbá az új eszközpark előidézte változásokat az egyes szolgáltatások formájában és tartalmában.

Az Agrárinformációs Vállalat - közkeletű nevén az AGROINFORM - szakirodalmi dokumentációs tevékenységének korszerűsítése, az ágazati informá­

ciós hálózat fejlesztése és az információáramlás gyorsítása é r d e k é b e n bővítette ki számítástechnikai eszközparkját. Az új technológiai feltételek a s z e k u n ­ der szakirodalmi források előállításában is minőségi változásokat eredményeztek.

Magyarországon az informatikai forradalomra rea­

gálók között az AGROINFORM volt az egyik olyan szervezet, amely - bár saját számitógépes eszköz­

parkja még nem volt - már igen korán érzékelte az új lehetőségeket, és a külföldön épült adatbázisoktól vásárolt mágnesszalagokra alapozva kezdte el szol­

gáltatásai korszerűsítését.

A 8 0 - a s évek első felében már saját, igaz:

egyelőre szerény eszközparkkal igyekezett a legfris­

s e b b információkkal ellátni az agrárszféra mind több egységét. Ugyanennek az időszaknak a fejleménye, hogy részben a hazai igények növekedése láttán, részben a még d i n a m i k u s a b b a n fejlődő nemzetközi kínálatban rejlő lehetőségek felismeréseként a MÉM és az AGROINFORM vezetése - más közreműködők bevonásával - koncepciót dolgozott ki a hazai mező­

gazdasági és élelmiszeripari K + F tevékenység szá­

mítógépes információellátására.

E k o n c e p c i ó kimunkálása közben országos szinten is felvetődött az információs infrastruktúra fejlesztési programjának szükségessége. Az élelmiszer-termelő ágazat korábbi előkészületeinek köszönhetően első­

ként csatlakozhatott a vele kapcsolatos erőfeszíté­

sekhez.

A MÉM és az AGROINFORM vezetése a már érez­

hetően romló gazdasági helyzet ellenére is kitartott a szóban forgó fejlesztés elodázhatatlansága mellett, és jelentős anyagi és szellemi erőket fordított az ag­

rárinformációs infrastruktúra megvalósítására. Gyor­

sította a munkát, hogy programunk az OTKA és egyéb pályázatok révén ugyancsak számottevő támo­

gatást kapott.

Ágazati koncepcióból saját számítógép

Saját erőforrásaink és a külső támogatások fel­

használásával 1 9 8 7 folyamán hozzákezdtünk a vállalt feladatok szakmai előkészítéséhez és a korszerű szolgáltatási rendszer kialakításának előfeltételét Jelentő eszközbázis kiépítéséhez.

A MÉM velünk szemben támasztott alapkövetel­

ménye az volt, hogy olyan korszerű eszközbázist építsünk ki, amely egyfelől megfelel a középtávú igények kielégítésének, másfelől azonban nem h a l a d ­ ja meg az ország romló gazdasági helyzetében biz­

tosítható anyagi lehetőségeket.

E követelménynek tett eleget az AGROINFORM, amikor elhatározta, hogy - az elsők egyikeként -

MicroVAX- II típusú eszközparkot épít ki, amelynek megbízhatósága és árainak kedvező fajlagossága különös szerepet játszott a d ö n t é s b e n .

Kedvező fajlagos áron Itt a tárolt és visszanyerhető információk költségét értjük annak tekintetbevételé­

vel, hogy a világon ez az egyik legelterjedtebb (ezt nem árt újólag is hangsúlyozni) és egyszersmind olyan megamini-gépkategória, amely az adott hazai ós nemzetközi környezetben (beleértve a fejlett n y u ­ gati környezetet is) hosszú távon ( 5 - 10 évig) válto­

zatlanul ki tudja elégíteni a szolgáltatási igényeket, árban pedig alatta marad az ún. nagygépes szolgál­

tató rendszereknek.

A fent közöltek j e g y é b e n 1 9 8 8 elején került sor a fentebb említett M i c r o V A X - II számitógép, illetve a munka elkezdéséhez nélkülözhetetlen perifériák és szoftverek installálására. Konkrétan az alábbi k o n f i ­ g u r á c i ó a l a k u l t k i :

• központi egység 5 Mbyte

• merevlemezes háttértár 6 7 0 kbyte

• mágnesszalagegység 1 db 1 6 0 0 / 1 8 0 0 bpi

• mágneskazetta 1 db

• 2 x 8 - a s multiplexer 1 db

• dual floppy 1 db

(2)

TMT 36. évf. 1989. 9. sz.

• operációs rendszer

• szöveges adatbázis­

kezelő

• hálózati szoftver

• helyi terminál

m i c r o V M S 4 . 6 MicrolSIS DECKNET 7 db

A szöveges adatbázis-kezelő rendszer kiválasz­

tását t ö b b tényező indokolta, nevezetesen:

• a MicrolSIS használatbavétele lényegében ingye­

nes;

• a vizsgált egyéb szoftverek a MicrolSIS-hez (és f e j ­ lesztési irányához) képest szolgáltatási szintben nem kecsegtettek akkora e l ő n y ö k k e l , hogy más alapszoftver melletti d ö n t é s r e késztettek volna minket;

• messzemenően egyetértettünk az IIF (Információs Infrastruktúra) Programiroda ajánlásával, amely szerint a szolgáltatások lehetőleg egységes szoft­

ver, igy az általa is jónak tartott CDS/ISIS, Micro­

lSIS köré csoportosuljanak.

Fenti indoklásunk akkor is helytálló, ha tudjuk, hogy a közeljövőben nyilvánosság elé kerülő Micro- ISIS-változat sem tudja a velünk szemben támasz­

tott szolgáltatási követelményeket teljesen kiszolgál­

ni, s ezért s z ü k s é g lesz saját koordinált kiegészítő f e j ­ lesztésekre is. A hazai erőforrások és a jelentkező igények ismeretében nyilvánvalónak és elkerülhetet­

lennek tetszett egy ilyen "nem rövid t á v ú " feladat vállalása.

Kísérletek - bizakodással

A folyamatosan épülő magyar nyelvű adatbázisok iránt hazai környezetben egyelőre nincs megfelelő igény, és nyelvünk alig ismertsége folytán nemzetközi szinten s i n c s irántuk érdeklődés. A vállalat - mint az HF-program részese - által képviselt közép- és hosszú távú stratégia értelmében a fentiek ellenére is megvalósítottuk, hogy adatbázisainkat a csomagkap­

csolt hálózaton keresztül el lehessen érni.

Nem kevésbé sikeres kísérleteket végeztünk arra vonatkozóan, hogy a vonalkapcsolt hazai és nemzet­

közi környezet - tehát bármelyik ügyfelünk közönsé­

ges telefonvonallal - u g y a n c s a k elérje adatbázisain­

kat. A külföldi adatbázisok az AGROINFORM eszköz­

parkján keresztül ( 1 9 8 9 második felében) válnak elérhetővé.

A t e c h n i k a i fejlesztések mellett megemlítjük j e l e n ­ leg folyó kutatási programjainkat is. Egyik fontos célunk, hogy olyan ágazati tezauruszt hozzunk létre, amely filozófiája és eszközrendszere révén összekap­

csolja, használhatóságában jelentősen megnöveli a magyar nyelvű adatbázisok elérését, a releváns talá­

latok számát, a szakirodalmi adatbázisok áttekint­

hetőségét. A nemzetközi tapasztalatok is azt tanúsít­

ják, hogy a tezaurusszal támogatott információkere­

sés már a begyakorlás kezdetén 5 - 10%-kal eredmé­

nyesebbé válik.

E fejlesztési p r o g r a m u n k b a n a szakmában elismert hazai szakértők vesznek részt az AGROINFORM munkatársaival együtt. Bízunk benne, hogy belátható időn belül megszületik az az agrártezaurusz, amely nélkülözhetetlen eszköze lesz a t e m a t i k u s adatbázi­

sok hazai építésének és használatának.

Az előző feladatnál nem k i s e b b feladatként - kizá­

rólag a MÉM által biztosított ráfordításokkal - foglal­

kozunk az ágazat j ö v ő k u t a t á s i , rövid és középtávú prognosztizálási modelljeinek kialakításával.

Az Agrárirodaimi Szemle

"plasztikai műtétje"

A korábban említett fejlesztésekkel egyenértékű az a munka, amelyet az AGROINFORM D o k u m e n t á c i ­ ós Szolgálatának szakemberei 1 9 8 8 - b a n kezdtek el.

Nevezetesen arról van szó, hogy a közel 4 0 éve létező Agrárirodalmi Szemlét (ASZ), a külföldi agrárszakiro­

dalom hazai referálólapját mind tartalmilag, mind for­

mailag megújítsák. E gondolat ugyan már korábban is felmerült, de a koordinált átalakításra csak saját számítógépparkunk felállítása nyomán nyílt meg az igazi lehetőség. Ez a tájékoztatási eszköz múltjában rangot és előkelő helyet vívott ki magának a hasonló hazai vállalkozások sorában, és igen hosszú ideig - alapjában változatlan k o n s t r u k c i ó b a n - jól szolgálta az agrárszakemberek információs igényeinek kielé­

gítését.

Az utóbbi években azonban mind a kiadvány által szolgált szakterületeken, mind a hozzájuk k a p c s o l ó d ó információs igényekben olyan változások álltak be, amelyek szükségessé tettek bizonyos átalakításokat.

Ezek részben a t u d o m á n y t e r ü l e t e k b e n bekövetkezett fejleményekből, részben a hazai K + F t e v é k e n y s é g ­ ben és a gyakorlati gazdálkodásban érzékelhető hangsúlyeltolódásokból adódtak. Ugyanakkor az ága­

zati vezetésben és az egyedi felhasználók körében is felerősödött a g y o r s a b b információáramlás iránti igény.

Az ágazati irányítás részéről ez az ágazati informá­

ciós rendszer elveinek elfogadásában, jelentős anya­

gi eszközök e célra való mobilizálásában nyilvánult és nyilvánul meg, a felhasználók részéről pedig a sokoldalú információfeltárás, a gyors közreadás és az eredeti forrásokhoz való hozzáférés (másolatszol­

gáltatás) megkövetelésében.

Tény, hogy az említett követelményeknek egy telje­

sen hagyományos előállítású, manuális szerkesztésű referálólappal csak igen nehézkesen és jelentős költségnövekedések árán lehet megfelelni. Ezért kel­

lett k e r e s n ü n k azokat a megújítási lehetőségeket, amelyek a költségek c s ö k k e n t é s é v e l vagy legalábbis megosztásával és többletszolgáltatások (több i n ­ formáció, gyors feltárás, rendszeres indexek köz­

readása, gépi adatbázis) biztosításával kecsegtetnek.

A lappal kapcsolatban a következő '"kórképet" és

"gyógymódot" állítottuk Össze:

(3)

Szabó S - Zalán P.: Az AGROINFORM dokumentációs..

• A kiadvány természetes "öregedése" következté­

ben a tartalom és a szerkezet bizonyos merevséget mutat, így nem képes időben követni azokat a vál­

tozásokat, amelyek a t u d o m á n y b a n és a gyakorlat­

ban egyaránt bekövetkeztek. Az évtizedek során az egyes szakterületek között olyan arányok ala­

kultak ki, amelyek állandósultak, és ezek gyakran már nem esnek egybe a felhasználók igényeivel.

• Stabilizálni kell a lapban megjelenő referált tételek arányát a közölt bibliográfiai leírásokhoz és az a n ­ notációkhoz képest. Ezt a lap eredeti - referatív - f u n k c i ó j a , a felhasználói igény és az adatbázis építése egyaránt megköveteli.

• Bővítendő az a forráskör, amelyből az ASZ anyagá­

nak válogatása történik. Mivel jelenleg az a sajná­

latos tendencia, hogy a pénzügyi támogatás c s ö k ­ kenése következtében c s ö k k e n a közvetlenül hoz­

záférhető folyóiratok, könyvek száma, másutt meg­

lévő forrásokat is be kell vonni az információk sze­

lektálásának folyamatába.

1 9 8 9 - b e n kísérletként máris kialakítottuk a háló­

zati tagkönyvtárak állományára alapozott külső refe- rálói köröket, amelyekből igényeinknek megfelelő, feldolgozásra előkészített anyagot k a p u n k . Ezt a lépést elsősorban az egyetemi, kari és főiskolai könyvtárak körében tettük meg, ahol egyrészt adottak a mi könyvtárunkból hiányzó, de értékes külföldi fo­

lyóiratok, másrészt az oktatói-kutatói gárdából biz­

tosítható mind a szakmai relevancia, mind a kellő szintű idegen nyelvtudás.

A lapon belül új kódrendszert is kialakítottunk. Ez kettős célt szolgál:

• Felváltotta a korábbi évtizedek során kialakult kombinált alfanumerikus kódrendszert, amelynek fontos funkciója volt az anyag mélyebb tartalmi osztályozása is. Ezt elsősorban a havi füzetek tárgymutatóinak hiánya követelte meg. Az új k ó d ­ rendszer c s a k az anyag nagyvonalú, tematikus rendezésére szolgál, a mélyebb tartalmi feltárást a rendszeresen megjelenő tárgymutatókra hagyja.

• Az új kódrendszer homogén és stabil szerkezeté­

vel (egy betűjel + maximálisan négy számjegy) jól illeszkedik a gépesítési törekvésekhez: lehetővé teszi az adatbázis tágabb fogalomkörök (pl. I3200

= környezet és környezeti hatások az állatte­

nyésztésben) szerinti keresését.

A korábbi szabad tárgyszavazási gyakorlattal szemben a tárgyszavazás egységesítésére is töre­

k e d t ü n k . Ennek alapeszköze az 1 9 8 7 - b e n elkészült, bár még véglegesen meg nem tisztított tárgyszó­

jegyzék, melynek használatával egységesíthetök és számitógéppel produkálhatok a nyomtatott változat és a gépi adatbázis kereséséhez, a releváns informá­

ciók feltárásához egyaránt szükséges nyelvi eszkö­

zök.

A tárgyszavazási reform, a kötött tárgyszavazásra való áttérés "nyílt p a r a n c s a i " ekként fogalmazhatók meg:

• biztosítani az egyes információk tartalmának rele­

váns leírását a természetes nyelv eszközeivel, egyúttal lehetővé téve az Információk géppel visz- szakereshető tárolását;

• biztosítani a tárgyszókészletet az ASZ-tárgymu- tatók (indexek) automatikus előállíthatásához;

• segíteni a felhasználói keresőkérdések egyértel­

műbb megszerkesztését a tárgyszójegyzék alap­

ján, egyben garantálni a releváns találatok t ú l s ú ­ lyát az adatbázis használata során.

Az Agrárirodalmi Szemle az ismertetett reformok folyományaként 1 9 8 9 - t ő l havi tárgymutatóval jelenik meg. Ez nemcsak a manuálisan végzendő retrospek­

tív keresést segíti elő, de tetemesen megnöveli a kur­

rens füzetek informatív értékét is. Mivel a folyamatos inputrogzités során a tárgyszavak is bekerülnek a gépi adattárba, a gépi indexek előállításának költsége - a kiadvány minőségi javulásához képest - szinte elhanyagolható. Természetesen az évfolyam 12. szá­

mával egy időben közzé fogjuk tenni az éves kumulált indexet is.

A tartalmi, szerkezeti és formai megújításon kívül célunk volt az ASZ-ben feltárt információk más c s a ­ tornákon való közvetíthetőségének fejlesztése is.

Erre kínált j ó lehetőséget a M i c r o V A X - II, mivel - mint már szó esett róla - a lap inputjából gépi adat­

bázis is é p ü l .

Pontosabban fogalmazva, a sorrend ma már meg­

változott: az építés elsődleges célja a géppel kezel­

hető adatbázis létrehozása, amelynek tulajdonkép­

pen másodlagos termékévé vált a nyomtatott változat­

ban megjelenő referálólap-sorozat. Így valósult meg e s e t ü n k b e n az "egyszeri feltárás - egyszeri rögzítés - többszöri megjelenés" régóta hangoztatott követel­

ménye.

Deus ex "Ventura"

E c é l eléréséhez természetesen a nyomdai m u n k a ­ folyamatok korszerűsítése is elengedhetetlen volt.

Viszonylag rövid idő alatt alakítottuk ki azt a " t e c h n i ­ kai magot", amely a feladatok elvégzéséhez szük­

séges minimumszintet technikailag biztosítja, illetve amely alapja az AGROINFORM nyomdaüzeme jövő­

beni korszerűsítésének.

Részletesebben: jelenleg az i n p u t m u n k á k a t (rögzí­

tés, javítás) öt személyi számítógép, a szerkesztési- tördelési munkát egy végzi a V e n t u r a - p r o g r a m c s o - mag segítségével. A nyomdatechnikai munkákat lerö­

vidíti (egyben a megjelenés minőségi színvonalát emeli) a rendszerbe illesztett HP Laser-Jet nyomtató, amely a korábbi munkafolyamatból kiiktatja a nyomó­

lemez-készítést megelőző fotózás-retusálás költsé­

ges és időigényes fázisát (lásd / . ábra).

A fenti folyamatba ma már teljesen beleilleszkedik a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia megjelenteté­

se is, amely - mint kiadvány és mint bibliográfiai szintű adatbázis - a hazai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szakirodalom szekunder informá­

ciós forrása.

(4)

T M T 3 6 . é v f . 1 9 8 9 . 9 . s z .

Dokumentum­

állomány Kijelölés

Referálás

Kódolás

Tárgyszavazás

Input formai ellen­

őrzés

Ellenőrzi!

szerkesztés

Rögzítés PC-n

Szövegetlenőrzés (korrektúra) Javítás PC-n

VÉNTURA tördelő­

szerkesztés PC-n

HP LASERJET Fólia nyomtatás

Állomány- rendezés PC-n

Nyomtatandó szö­

vegállomány Ellenőrzés,

módosítás Állomány-

áttöltés MVX-ra Indexek

válogatása

Nyomtatandó indexállomány

Nyomdai sokszo­

rosítás

Indexek permutalása

MVX-II

Adatbázisok

4

képernyőn Javítás

KülsŐ hálózat

Helyi hálózat

1 á b r a A d a l b á z i s - é s k i a d v á n y - e l ö á l l i l á s l t e c h n o l ó g i a i l á n c az A G R O I N F O R M - b a n

(5)

Szabó S . - Zalán P.: Az A G R O I N F O R M dokumentációs.

Határozott szándékunk, hogy a megkezdett úton továbbhaladjunk é s az olyan fontos kiadvány előállí­

tásának korszerűsítését is megkezdjük, mint amilyen az Élelmiszertudományi és Élelmiszeripari Szakiro­

dalmi Tájékoztató.

Bízunk benne, hogy erőfeszítéseink hasznát nem­

csak az agrárágazat szakemberei élvezhetik majd, hanem az országos információs hálózat fejlődése- bővülése révén hozzájárulhatunk az ország informá­

ciós vagyonának ésszerűbb és hatékonyabb felhasz­

nálásához is.

Beérkezett: 1 9 8 9 . V . 1 1 - é n .

TÁJÉKOZTATÓ

a 4 5 . FID-konferenciárót és -kongresszusról

Havanna, 1990. szeptember 3 - 8.

"Az információ erőforrás a fejlődés számára"

Szervezői: A Nemzetközi Információs és Dokumentációs Szövetség (FID) Kubai Tudományos és M ű s z a k i Információs Egyesület Kubai Könyvtárosok Egyesülete

KTA Tudományos Műszaki Dokumentációs és Információs Intézete (IDICT) Helye: Nemzetközi Konferencia Központ, Havanna

Témái: • Az információ szerepe a gazdasági-társadalmi döntéshozatalban, Információ az iparban, mező­

gazdaságban, közegészségügyben és orvostudományban

• Napjaink információipara. Az információ mint a gazdasági, tudományos é s technológiai informá­

ciós folyamat része

• Információs és könyvtári szolgáltatások a tudomány, a technológia és az ipar különböző t e r ü l e ­ tein

• Új Információs technológiák. Technológiaátadás és együttműködés a kölönböző fejlettségű or­

szágok között

• Nemzeti, regionális és nemzetközi információs politikák

Programja: Plenáris, bizottsági, kerekasztal- és speciális ülések, poszterkiállitások, szakmai látogatások.

Különböző FID-bizottságok találkozója, nemzetközi termék- é s szolgáltatáskiállítás, érdekes programok a kísérők számára. A kongresszus hivatalos nyelve: angol és spanyol.

Jelentkezés: A szervezőbizottság elnökénél Humberto Arango, a z I D I C T igazgatója

Tlx.: 5 1 1 6 0 9 placo eu, TI.: 3 1 2 3 0 9 F A X : 2 2 8 3 8 2

Részvételi díj: 150 U S D

Jelentkezési lap: Ligeti Ádám OMIKK N K O , 1 3 8 - 2 8 7 5

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem megyek Önnel tovább Ausztriába!" Németh János erre azt felelte: „Megértelek, de ezért a csopor- tért, családokért én vagyok a felelős, ezért én megyek!" A

„Két héttel a leszerelés előtt, ennek mi értelme volt?” (169.) – találjuk a rö- vid kommentárt a Garaczi-regényben, ami huszonnégy hónapos börtönt vont maga után. A

Az ember nagy közhelynek vagy lapos bölcsességnek is tarthatja az olyan vég- következtetéseket, mint: „Mindig így volt a világi élet: egyszer fázott, máskor lánggal

Már nincs ojan meleg a szobába mint mikor Margit it volt és tüzelt mindig el felejtenek rá teni a kájhára voltam uszo tréningen most nem én kaptam a kis labdát hanem aki

Az Ilmenau-i Műszaki Főiskola Dokumentációs Szabadalmi AB Jog- Ügyi Intézete, KDK /Sas I n s t i t u t für Dokumentation, Patentweeen und Recnt der Technie-chec Hochscnule

szerűségének biztosítása megköveteli, hogy a lektorálás kérdésében a fordító szerveknek az eddiginél nagyobb hatáskört állapítsanak meg. A szakfordítók

Anne Friedberg szinte kockáról kockára haladó, érzékeny elemzésének egyik megállapítása szerint az Egy lélek titkai (Pabst, 1926) „…az első film volt,

j a az Unesco, de sok más, dokumentációs szempontból hasznos kézikönyvet az illetékes nemzetközi szervezőtek bocsátottak k i az Unesco támogatásával... E törekvés