Az elektronizálás hazai és nemzetközi eredményei

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ ELEKTRONIZÁLÁS

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI EREDMÉNYEI

BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN

A nemzetgazdaságokban — ezen belül az országok gépiparában -— húzóerőt fejt ki az elektronika térhódítása, termékeinek növekvő mennyiségű kibocsátása, külkereskedelmi for- galma és alkalmazása.

A fejlődést a hetvenes évek közepétől felgyorsította a mikroelektronika terjedése, a mind olcsóbb és csökkentett méretű vezérléseket széles körben alkalmazzák a különféle gépipari termékekben, létrejöttek a rugalmasan automatizált termelő berendezések és összekapcsolt rendszereik. Jól jelzi a tudományos, technikai fejlődés ütemét, hogy az alkalmazott találmá- nyok többsége egy évtizeddel korábban nem volt prognosztizálható. Olyan mértékben nőtt az elektronikai termékek komplexitása, hogy széles körű nemzetközi együttműködés nélkül a fejlesztés és a gyártás már nem lenne sikeresen megvalósítható.

!. tábla

Az elektronikai termelés főbb termékcsoportok szerint, 1987*

(Index: az összes elektronikai termék kibocsátása : l00,0)

Termékesoport $$$; 33331; Japán 12333;- (irtását-ég

Számítástechnikai termékek ... 18,1 24,8 22,7 29,7 18,3 Úgyviteltechnikai,

irodai berendezés ... O,7 3,8 4,8 1,9 1,8

Irányítás- és méréstechnikai termékek . 7,9 12,0 4.4 13,3 4,0 Orvosi és ipari elektronikai termékek . . 22,4 3,5 2,6 3,7 2,3 Hírközlő és katonai elektronika ... 22,9 23,0 5,0 10,9 6,0 Távközlő berendezések, készülékek . . . 7,5 9,6 7,1 15,4 12,7

Közszükségleti elektronikai cikkek 12,6 3,6 21,8 7,6 21,8

Elektronikus berendezések együtt ... 92,1 80,3 68,4 82,5 66,9 Elektronikai alkatrészek ... 7,9 19,7 31,6 17,5 33,1 Összes elektronikai termék 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

" A nemzetközi adatok 1985. évi árakon és valutaárfolyamokkal.

" 1988-ban, folyó forintadatok alapján.

"' Ausztrália, Brazilia, Dél-Afrika, Dél—Korea, Fülöp—szigetek, Hong-Kong, India, Indonézia, Izrael, Kanada, Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld.

Az elektronikai alkatrészek az összehasonlított országok elektronikai termelésében 17 százalékot meghaladó részesedésűek. Japánban és egyes fejlődő országokban a termelés

638 BÁN ERVINNÉ—NÁDUDVARI ZOLTÁN

közel egyharmadát adják, ugyanakkor a magyar elektronikai gyártásban a 8 százalékot sem éri el az alkatrészek aránya. Ennek feltehetően egyik fő oka a magas beruházási költség, amelyre a hazai alkatrészgyártás fejlesztésének szerény megtérülési esélyei mellett nem sike- rült kellő fedezetet teremteni. A kialakult helyzetben az elektronikai alkatrészek jelentős há- nyada importból származik, ami egyrészt megnöveli az ezekkel gyártott berendezések árszín- vonalát anélkül, hogy közelítené műszaki színvonalukat, teljesítményüket a nemzetközi ke—

reskedelemben megkövetelt, illetve versenyképes színvonalhoz.

Az elektronika felhasználása 1985-ben - például az egy lakosra számított érték alapján — az Egyesült Államokban volt a legmagasabb színvonalú (788 dollár),Nyugat—Európát (292 dol- lár) és Japánt (447 dollár) messze megelőzte. Az európai mezőnyben Svájc (468 dollár), Svéd- ország (448 dollár), írország (418 dollár), Hollandia (393 dollár), valamint a Német Szövetsé- gi Köztársaság (356 dollár) és az Egyesült Királyság (350 dollár) felhasználása jóval megha- ladja az átlagos színvonalat, a termelő felhasználások viszonylag magas szintjével is össze- függésben. A mezőny középső harmadába tartozó Finnország (305 dollár), Dánia (290 dol—

lár), valamint Ausztria (224 dollár) és Olaszország (196 dollár) színvonalát alapvetően a fo- gyasztási és a beruházási célú elektronikai cikkek felhasználása határozza meg. A viszonylag elmaradott csoportba sorolható például Spanyolország (104 dollár), de 1985 óta ott is fel- gyorsult a fejlődés.

Magyarországon az elektronikai termékek kibocsátása az 1985 és 1988 közötti időszak- ban l,l—l,3 milliárd dollárnak megfelelő értékű volt, de — a nemzetközi piaci viszonyokhoz illeszkedő dollárárakon — többé-kevésbé túlértékeltek a belföldön, valamint a KGST-orszá- gokban értékesített termékek. Az elektronikai termékek adott kategóriáiban a nemzetközi kereskedelemben végbement árlemorzsolódásokat - a hazai piac védettsége és a hOsszabb időszakra stabilan meghatározott exportárak következtében -— évekkel megkésve és tompítva követték a hazai termékek árai. Reális árszínvonalon a magyar elektronika-felhasználás egy lakosra jutó 1985. évi értéke Olaszországéhoz közel álló. Azóta a nyugat-európai országokhoz viszonyitva elmaradásunk érzékelhetően növekedett (nemzetközi piaci árszínvonalon és dol- lárban mérve) a termelés Viszonylag lassú volumennövekedése, növekvő technikai elmaradott- sága, valamint a magyar elektronika—behozatal visszafogása következtében.

A SZÁMíTÁSTECHNIKAI TERMÉKEK És GYÁRTÓIK FEJLÖDÉSE

A fejlett tőkés országok adatfeldolgozóberendezés-gyártói közül a száz legnagyobbnak 177 milliárd dollár volt az 1986. évi kibocsátása. A tíz legnagyobb cég adatai rávilágítanak az Egyesült Államok és Japán meghatározó szerepére. (Lásd a 2. táblát.)

Japán és a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb számitástechnikai gyártói ,,több lábon állnak", jelentős az információtechnológiák egyéb alkalmazásaihoz kapcsolódó érde- keltségük is, például a gyártás automatizálását, a méréstechnikát, a távközlést kombinálják az elektronikus adatfeldolgozással. A számítástechnika ugyanis egyre több átfedést tartal- maz — konstrukciós és technológiai bázisát tekintve — például a híradástechnikával, már ku- tatási-fejlesztési feladataikban is. Az Egyesült Államok 21 vezető elektronikai cége 1986-ban és 1987-ben 50, illetve 65 milliárd dollárt fordított olyan feladatok megoldására, mint:

— az igen nagy integráltságú (VLSI) áramkörök számítógépes (CAD) tervezése;

- a programfejlesztés termelékenységét növelő technikák, eljárások;

— az automatikus szerelés elterjesztését segítő műszaki feladatok (például a mikroáramkörök ennek megfelelő csatlakoztatása, tokozása);

— a számítógépek új architektúrája, különös tekintettel az ember—gép kapcsolatokra és a szak- értői (intelligens) rendszerekre.

A fejlett számitástechnikát alkalmazó országok kutatási-fejlesztési témakörei és eredmé—

nyeik gyakorlati alkalmazásai mintegy tíz évvel megelőzik amagyar színvonalat, amiben a fel-

AZ ELEKTRONIZÁLÁS 639

zárkózás tudatos akadályozása is közrejátszott (például a tiltójegyzékben szereplő korszerű embargós termékek megválasztásával). A változó politikai feltételekkel élve a technológiai elmaradás mérsékléSét segítő import várhatóan megélénkül.

2. tábla

Az adatfeldolgozás berendezéseinek tíz legnagyobb gyártója, 1986

A .gyártó Cég adatfeldglgldgb termék

Sor- telJes bevétele

sm Név Ország 1986-ban . . ..

(millió dollár) 333 us'mgggífl

l

i. IBM Egyesült Államok 51 250 49 591 96,8

2. Unisys Egyesült Államok 9 537 9 431 98,9

3. DEC Egyesült Államok 8 414 8 414 100,0

4. Fujitsu Japán 10 385 6 576 63,3

5. NEC Japán 15 035 6 325 42,1

6. Hitachi Japán 28 984 4 729 16,3

7. HP Egyesült Államok 7 102 4 500 63,4

8. Siemens Német Szövetségi

Köztársaság 21 670 4 387 20,2

9. NCR Egyesült Államok 4 882 4 378 89,7

10. Olivetti Olaszország 4 902 3 865 78,8

A számítástechnikai termékek hazai gyártását az alábbi adatok jellemzik.

3. tábla

A számítástechnikaí termékek kibocsátásának fontosabb adatai a magyar iparban, 1980—1988

- Ebből külkereskedelmi

Az ipar értékesítése az értékmi:a az

Termékcsopon 1981. I 1988. [ 1981. 1 1988.

évben

Összes számitástechnikai termék, mil-

lió forint ... 4852 13 634 3333 6158 Index: összes számitástechnikai

termék : 100,0*

Adatátviteli és -hálózati berendezés . . 10,3 7,7 13,1 16,3 Számítógép központi rendeltetésű egy- !

ségei ... 6,0 8,7 3,5 7,7 Elektronikus számítógép általános ren—

deltetéssel ... 45,8 35,7 46,3 21 ,8 Számítástechnikai perifériális egysé-

ségek ... 37,9 1 47,9 37,1 54,2

' Folyó forint adatok alapján számítva.

Az elmaradás látható jele, hogy a számítástechnikai termékek magyarországi gyártásá- nak 1988. évi kibocsátásában (13,6 milliárd forint) az export csak 45 százalékkal (1981-ben még 69 százalékkal) részesedett, az l985—ig töretlen fejlődést az utóbbi években stagnálás, egyes termékcsoportokban határozott visszaesés követte. A két- és sokoldalú KGST-egyez- tetésekre alapozva kialakitott szakosított, illetve kooperációs szállítások határozták meg

1985—ig a termékösszetételt.

A termékösszetételben 1988-ig jelentős szerkezeti változások következtek be:

— az általános rendeltetésű számítógépek 1980-ban még 46 százalékos részesedése a kibocsátás- ban l985—ig 18 százalékra csökkent, majd a személyi számítógépek termelésének gyors felfutása ré- vén 1988-ban megközelítette a 36 százalékot;

— a perifériális egységek exportra alapozott szakosodott, nagy sorozatú gyártásának értéke- sítése 1981 és 1985 között több mint 3,2-szeresre nőtt, így a termékcsoport részesedése a gyártási ágban megközelítette az értékesítés 65 százalékát (ezen belül az export 62 százalékát), majd hatá- rozottan csökkent az export volumene s így részesedése is (1988—ban mindössze 54 százalék volt).

A fejlődés megtorpanásának fő oka az, hogy a magyar számítástechnikai termékek a leg—

fontosabb néhány külföldi rendszerfejlesztő és -kibocsátó partner viszonylag stabil műszaki követelményét követték, emiatt fokozódó mértékben leszakadtak a mikroelektronika felgyor- sult nemzetközi fejlődésétől mind a gyártási eljárásokat, mind az ár/teljesítmény viszonyt te—

kintve. A személyi számítógépek hazai gyártása lényegében konvertibilis importból beszerzett részegységekre épült, ezek a termékek azonban a nem rubelelszámolású exportban nem ver- senyképesek. A számítógépes rendszerek kibocsátására jelenleg a belföldi alkalmazás túlsúlya jellemző (az általános rendeltetésű számítógépek ipari kibocsátásának 1981-ben 70, 1985—ben 65, 1988-ban mindössze 28 százalékát exportálták). Hasonló tendencia figyelhető meg a peri—

fériális egységek exporthányadának (65 százalékról 51 százalékra) mérséklődésében, ugyan—

akkor az adatátviteli és —hálózati berendezések összes értékesítéséből továbbra is csak 4-5 szá—

zaléknyi a belföldi értékesítés aránya.

A HíRADÁSTECHNIKAI TERMÉKEK És GYÁRTÓIK FEJLÖDÉSE

A közszükségleti híradástechnikai termékek új generációi alakultak ki speciális integrált áramkörök felhasználásával, az egykori analóg készülékek rovására nő a digitalizált típusok részesedése a kibocsátásban. Számítások szerint egy szabványos színes televíziós vevőkészü—

lékben öt nagymértékben integrált, valamint három kiegészítő integrált áramkör helyette- síteni képes (a korábbi tv-konstrukciókhoz viszonyítva) 25 integrált áramkört, 20 tranzisztort, 350 egyéb elektronikai és más alkatrészt. Amikor a tömeges gyártás beindul, az ilyen tv—

készülékek lényegesen olcsóbbak lesznek, mint a jelenleg gyártott típusok.

A színes televíziók 1986. évi termelésében a vezető holland Philips (8,2 millió darab) és a francia Thomson céget (6,8 millió darab) japán cégek követik: a Matsushita, a Sony, a Toshiba és a Hitachi (4,7, 3,8, 3,2 és 3,1 millió darabbal), a dél—koreai Samsung cég (2,5 millió darab) kibocsátása megelőzi az ugyancsak japán Sanyo, illetve Sharp (1,8 és 1,7 millió darab) cégekét. Mivel a piac közel telítődött, az összes termelés lassan növekszik (egyes években stagnál), így mind élesebb árverseny alakul ki a műszaki fejlesztés (és soro—

zatnagyság-növelés) költségmegtakarítására alapozva.

Magyarországon a közszükségleti híradástechnikai cikkek 1988. évi 9,5 milliárd forint értékű kibocsátásának csupán 23,3 százalékát (1981-ben a 4,6 milliárd forintos értékesítés 26,2 százalékát) exportálták, ennek megfelelően a rádiók, a televíziók és a HIFI-tornyok iránti belföldi kereslet alakulásától nagy mértékben függ a gyártandó típusok összetétele, az értékesítés volumene, valamint jövedelmezősége.

A termékcsoport összes kibocsátásának értékében a színes televíziók aránya az utóbbi 8 évben 34,6 százalékról 67,9 százalékra, ugyanakkor az összes televizíó-vevőberendezésé csu- pán 45 százalékponttal (76,6 százalékra) nőtt, az exportált televíziók aránya az összes érté- kesítésben 1988-ban is viszonylag alacsony (11,6, illetve 16,1 százalék) volt.

A magyar ipar 1989-ben összesen 466 000 televízió—vevőkészüléket, ezen belül 427 000 színes készüléket bocsátott ki.

A megfigyelt országok távközlési rendszereinek fejlesztését 1985-ben mintegy 77 milli- árd dollár beruházás alapozta meg, 1986-ban a beruházások volumene l,2 százalékkal (érték-

AZ ELEKTRONIZÁLÁS 64 l

ben 83 milliárd dollárra) nőtt. Az 1987—es beruházásokban (körülbelül 86 milliárd dollár) az Egyesült Államok részesedése több mint 28 százalék. A megfigyelt országok között háromban az összes beruházásnak több mint 5 százalékát fordították a távközlésre, 17 or—

szágban 2-5 százaléknyi e terület részesedése, s csupán három országban volt kevesebb ez az arány 1 százaléknál (Csehszlovákiában, Portugáliában, Jugoszláviában).

A magyar posta és távközlés 1987. évi összes beruházása 4515 millió forint volt, ennek 89 százaléka híradástechnikai termék, az összes gép- és berendezésberuházásnak 72 százalé- kát belföldről szerezték be, a konvertibilis import részesedése 26 százalék. A magyar gazda- ság 1987. évi beruházásainak (22,1 milliárd forint) mintegy 27 százaléka híradástechnikai termék, a gépberuházásnak több mint fele származott belföldről, 42 százaléka konvertibilis importból. A hazai híradástechnikai ipar — az előbbi részesedések szerint — a postai, távköz—

lési beruházásokhoz jobban alkalmazkodik, mint a gazdaság többi ágazatának beruházásai—

hoz, amiben az infrastruktúra fejlesztésének állami irányítása is szerepet kapott.

A számítástechnikai feldolgozások, hálózatképzések igényei szerint gyors ütemben nő világszerte az adatállomások száma, a hetvenes évek közepétől, 8-10 éves időszakban, évi 30 százaléknál gyorsabb volt a terminálok számának évi növekedése Spanyolországban (38,9%), írországban (34,6%), Finnországban (34,0%), Görögországban (32,7%), Svéd- országban (31,2%), Norvégiában (30,6%), ugyanakkor Magyarországon a növekedés 1975 és 1984 között átlagosan évi 24,6 százalék volt.

4. tábla

Az üzemeltetett adatállomások számának alakulása

A terminálok

száma az időszak

Ország SZÉÉÉÉÉÉÉ? ,, "__—___

elejen végén

_ százalék ! időszak darab

Ausztrália ... 30,3 1975—1984 2 000 I 21 691 Ausztria ... 32,9 1975—1984 ! 019 13 214 Belgium ... l7,6 1975—1984 1 680 7 227

Ciprus ... 60,8 1982—1984 10 68

Csehszlovákia ... 29,6 1975—1984 310 3 204

Dánia ... 17,8 1975—1983 2 003 7 421 Egyesült Királyság ... 15,0 1976—1983 36 900 98 600 Finnország ... 34,0 1975—1984 1 500 20 900 Franciaország ... 27,0 1975—1982 7 019 37 395

Görögország ... 32,7 1975—1984 22 280

írország ... 34,6 1975—1984 316 4 596

Izland ... 37,4 1978—1980 98 185

Magyarország ... 24 ,6 1975— 1984 59 426

Német Demokratikus Köz-

társaság ... 14,8 1975—1983 300 904

Német Szövetségi Köztár—

saság ... 14,7 1981—1984 119 226 179 852 Norvégia ... 30,6 1975—1984 1 208 13 323 Olaszország ... 23,4 1975—1984 22 700 150 635 Spanyolország ... 38,9 1975—1984 1 700 32 762 Svájc ... 23,0 1975—1984 2 100 13 507 Svédország ... 3l,2 1975—1983 8 414 73 727 Uj-Zéland ... [ 14,9 1981—1984 ! 749 1 137

Magyarországon 12 600 telex—előfizető volt, a tízezer lakosra jutó telexállomás-szám 1987-ben 11,28, 1988-ban ll,91 darab volt, ebből a fővárosi berendezéssűrűség közel kétsze-

rese a Vidéki ellátottságnak (l9,31, illetve 10,06 darab). Az ország távbeszélő—hálózata (1988- ban mintegy l,05 milliós) főközponti kapacitásának 48 százalékát Budapesten működtetik, és itt van a bekapcsolt távbeszélő—állomásoknak (1988-ban 858 000 darab) több mint fele.

A magyar postai szolgáltatáson belül gyorsan bővült az adatátviteli, valamint a telefax- állomások száma, 1988 végén 3564 darab ilyen állomás működött. Hazai gyártású elektroni- kus telex végberendezéseket is felszereltek, személyi számítógépre épített kivitelben.

A FÉLVEZETÖIPAR TERMÉKEINEK És GYÁRTÓINAK FEJLÖDÉSE

Az elektronikai termékek piaca jelentősen bővül világszerte, ennek meghatározó felté- tele a félvezetőipar felgyorsult műszaki fejlődése. A félvezetőgyártók kibocsátása az 1970—es években és a nyolcvanas évek elején átlagosan évi 18 százalékkal bővült.

A nyolcvanas évek második felében élénkülés következett be, elsősorban a japán és a nyugat-európai félvezető-felhasználások bővültek. A KGST-országokat nem számítva, az 1986. évi kibocsátás 26,5 milliárd dolláros értékéből az Egyesült Államok félvezetőipara 8,7 milliárdnyit állított elő (Japán 10,6 milliárd dollárnyit), az Egyesült Államok használta fel a világ félvezetőipari termékeinek 44 százalékát, Japán részesedése a felhasználásban is nagyobb (45,5%), mint az Egyesült Államoké.

A megfigyelt tőkés országokban 1987-ben a félvezetőipari termékek forgalma 38,6 mil—

liárd dollárra nőtt (ez 24,3 százalékkal haladja meg az előző évi értéket); az 1985—1986—os mélypontot követően ismét gyors a fejlődés. A félvezetők 1987. évi világkereskedelmében a japán gyártók részesedése 48 százalék, az amerikaiaké 39, a nyugat-európaiaké ll százalék volt. Az egyesült államokbeli cégek exportja a félvezetőipari termékekből (reálértéken) 1986- ban 15 százalékkal, 1987-ben 20 százalékkal haladta meg az előző évit, számottevő árlemor—

zsolódás mellett.

Az elektronikai alkatrészek 1988. évi hazai felhasználásában ( ll,3 milliárd forint) mint—

egy 62 százalék volt az importból beszerzett elemek, részegységek aránya, ezen belül a fel- használt mikroelektronikai alkatrészek négyötödét (elsősorban a konvertibilis elszámolású behozatalból) fedezte import.

5. tábla

A belföldi és az importált elektronikai alkatreszek felhasznalasa az Egyesült Államokban és Magyarországon

_ (százalék)

Mmmm [ ami § tag:;-

Összes alkatrész—felhasználás ... 100, 0 100,0 Ebből:

hazai eredetű alkatrészek ... 35, 8 e 382 import eredetű alkatrészek . ... 64, 2 H 61,8

!

Megjegyzés: az Egyesült Államok adatai az 1987., Magyarország adatai az 1988. évre vonatkoznak.

A bemutatott arányok arra utalnak, hogy a felhasználás több mint 60 százalékát kitevő elektronikaialkatrész-import a legfejlettebb félvezetőiparú országokban is indokolt, figye- lembe véve, hogy az igen széles választéknak csak meghatározott — a hatékonysági, illetve stratégiai szempontok alapján szakosodott —- részét kifizetődő az egyes országokban gyártani, ha egyébként a korlátlan import feltételeit megteremtették. A nemzetközi választékcserében éles piaci verseny érvényesül, a túlhaladott alkatrésztípusok ára meredeken zuhan, rövidül az egyes típusok, illetve gyártástechnológiák korszerűségi élettartama.

Az ELEKTRONIZÁLÁS 643

A hazai ipar nagymértékben elmaradt a világ félvezetőipari fejlesztéseitől. A mikro- elektronikai elernek gyártása kisebb volumenű volt 1988-ban, mint a megelőző években. Ez a visszaesés lényegében tartós és növekvő importra utalja a fejlesztőket és gyártókat, ami a hazánkhoz hasonló méretű számos nyugat—európai országával egyező tendencia.

6. tábla

A híradástechnikai és elektronikai alkatrészek kibocsátásának fontosabb adatai a magyar iparban

Az 1988. évi értékesítés Az értékesítés szerkezete az

Termékcsoport Érte—1113, 533311 1980. 1985. f 1988.

ml ! m—

forint) Sífáígíía' évben (százalék)

!

Híradástechnikai elem, rész- [ ) I *

egység* ... 4284 92,2 64,5 62,8 72,3 Félvezető eszközök ... 1280 [ 69,0 26,4 29,2 21,6

Elektroncsövek ... 362 . 103,7 9,1 ; s,o 6,1

4 ()

ömesenl 5926 86,5 ! 100,o ! 100, [ 100,0 (

' Elektroakusztikai átalakító nélkül.

AZ IPARI AUTOMATIZÁLÁS TERMÉKEINEK És GYÁRTÓINAK FEJLÖDÉSE A számítástechnika és az elektronika fejlesztési eredményeinek alkalmazásával a gyártási és üzemeltetési folyamatok gyökeresen átalakulnak, az ipari automatizálás eszközeit, prog—

ramjait egyre szélesebb körben és növekvő integráltsággal alkalmazzák. Az egykor elszigetel- ten üzemeltetett NC—CNC—vezérlésű megmunkáló gépeket például rugalmas gyártósorrá, illetve rugalmas gyártórendszerré egyesítik, széles körben alkalmaznak ipari robotokat a munkahelyek kiszolgálására, műveletek végzésére és —— újabban — a szerelés műveleteire.

7. tábla

Az írányitástechníkai termékek kibocsátásának fontosabb adatai a magyar iparban _

Az 1988. évi értékesítés Az értékesítés szerkezete az

Termékcsoport fulig 333333 1980. § 1985. ( 1988.

ml K) """-"4—7 'iWA 'iiiávw'"""

forint) 53315 évben (százalék)

Folyamatszabályozási rendszer szervei* 3191 96,5 39,6 40,0 ! 42,5 Irányítástechnikai egységek** ... 371 234,0 1,8 13 4,9 Vezérlő, szabályozó berendezések

irányitástechnikai rendszerhez ... 2101 81,6 40.4 39,6 28,0 önálló géphez, berendezéshez ... 1536 110,6 15,3 17,6 20,5 ebből:

ipari robotokhoz ... 233 107,0 — 0,3 3,1

rendszerváltó egységekhez*** ... 250 140,8 l,4 0,4 3,4

Irányítás- és számítástechnikai berende— l

zések mágneses adathordozói ... 53 872 l,5 ! l,1 1 O,7

Összesen 7502 97,8 100,0 , 1000 1000

* Villamos vezérlés és hajtásszabályozás szervei, állásos működésű szabályozástechnikai elem, pneumatikus és hid- raulikus, valamint villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei.

" Távadó, távirányítón objektumok egységei, telemechanikai berendezés, pneumatikus logikai egység, villamos áramköri egység.

*" Rendszerváltó jelátalakító, információfeldolgozó és helyzetbeállító egység, folyamatregisztráló.

Az ipari automatizálás eszközeinek összes forgalma 1990-ben — az előrejelzések szerint — nő, alapkövetelménnyé válik a részrendszerek információforgalrnának integrálása.

A számítógépes gyártórendszerek eszközeinek szabványosítása a fejlődés egyik alapfel—

tétele, hiszen az új technológiát megvalósító részrendszereket a meglevő termelő berendezé- sek nagy részét megtartva kivánják alkalmazni.

A magyar iparban gyártott (1988-ban 75 milliárd forint értékű) irányítástechnikai ter- mékeknek 38 százalékát exportban értékesítik, a hazai gépgyártás növekvő mennyiségben és értékben igényel elektronikus vezérlőegységeket, például szerszámgépekhez, ipari gyártóbe- rendezésekhez.

Az ipari robotok állományából a legtöbbet Japánban és Nyugat-Európában alkalmazták (141 000, illetve 40 000), az Egyesült Államokban 29 000, Ausztráliában és Dél-Kelet—

Ázsiában 1500 működött.

8. tábla

A fontosabb robotfelhaszna'lásí területek aránya a megfgyelt országokban, 1988

* Az ipari robotok állományából a

é _ éb

Ország kisszlöl— még? szerelést ege)!!-

gálást adatokat

* végző tipusok aránya (százalék)

Egyesült Államok ... 33 30 14 23

Belgium ... 1 l 62 10 17

Csehszlovákia ... 26 16 . 58*

Dánia ... 32 33 13 ' 22

Egyesült Királyság ... 40 25 10 25

Franciaország ... 31 31 13 25

Lengyelország ... 42 6 . 52*

Magyarország ... 7 36 I 56

Német Szövetségi Köztársaság ... 9 39 19 33

Olaszország ... 33 30 14 23

Svájc ... 28 20 24 28

Svédország ... 39 33 . 28*

* Az anyagmozgatást, szerelést, vizsgálatokat, egyéb megmunkálásokat végző ipari robotok együttesen.

ORSZÁGOK SZERINTI ÖSSZEHASONLíTÁS

Az elektronikai termékek gyártásának, alkalmazásának eredményei és tendenciái or- szágok szerint a következőképpen alakultak.

Ausztriában 1988 végén 446 újraprogramozható ipari robot működött, a szerszámgépek kiszolgáló egységeinek aránya 21, a többi anyagkezelő robotoké 16, a hegesztő robotoké 23 százalék.

Belgium elektronikai ipara nem versenyezhet a vezető elektronikai cégekkel a fontosabb nemzetközi piacokon. Az elektronikai ipar kibocsátásának mintegy 42 százalékát belföldön értékesítik. Gyorsan nő az alkalmazott digitalizált átviteli és kapcsolástechnikai rendszerek aranya.

Az országban 1984—ben 2,9 millió távbeszélő—állomást, 3600 rádiótelefont, 25 000 telexet, 1500 fakszimile berendezést, 100 teletex és 200 videotex alrendszert alkahnaztak.

A belga iparban 1988 végén 1231 ipari robot működött, ebből a legtöbb pont— és ívhe—

gesztést, gépkiszolgálást, valamint szerelést végzett.

Az ELEKTRONIZÁLÁS 645

Bulgária elektronikai ipara gyorsan fejlődik, alapvetően a KGST—országok közötti gyár- tásszakositás által meghatározott szerkezetben. Az egy lakosra jutó kibocsátás 1980 és 1985 között közel kétszeresére növekedett részben a mikroprocesszoros berendezések, elektroni- kai, elektromechanikai alkatrészek termelésbővitése révén, részben új gyártási területek meg- honosításával. A kiemelt fejlesztések között szerepel a bioelektronika, az optoelektronika, a mágneses elektronika, valamint a kriotechnika.

Csehszlovákia iparában, hogy 1995-re megközelítse a fejlett országok elektronikai terme- lésének szintjét, átlagosan évi 16,4 százalékos ütemű fejlődés lenne szükséges. Az 1995-ig ter- jedő időszakra kidolgozott elektronizálási program átfogja a nemzetgazdaság egészét, az elektronikai, valamint villamosgépipar felgyorsított fejlesztését, szerkezet-korszerűsítését.

Ennekeredményeként várhatóan 1986 és 1995 között háromszorosára nÖVelik a munkaterme- lékenységet, a fontosabb termékek kibocsátását pedig a négyszeresére. Erőteljesen csökken- tik az elektronikus alkatrészek árait, egyidejűleg javítják minőségüket, megbízhatóságukat.

Az ország távközlési rendszere jelenleg alapvetően analóg eszközökre épül, az elektroni- kus központok kapacitása csupán 5 százalékos arányú. Az 1991 és 1995 közötti fejlesztések célja fakszimile, teletex, adathálózat, űrtelevíziós, rádiótelefon—hálózat szolgáltatások széles körre való kiterjesztése s olyan kisérletek végrehajtása, amelyek a videotex és egyéb hasonló szolgáltatásokat előkészítik.

A csehszlovák iparban 1988 végén közel 6000 ipari robot működött, ennek 27 száza- léka anyagmozgatást, 26 százaléka gépkiszolgálást, 16 százaléka hegesztést végez.

Dánia elektronikai iparába tartozó 250 cég termelése a feldolgozóiparban mindössze 4 százalékkal részesedik.

9. tábla

A termékösszetétel változása Dánia elektronikai iparában

A különböző termékek aránya az

Terméktípus " 1979. 1 1981. ] 1983. ! 1985.

évben (százalék)

!

Elektronikai alkatrész ... l7,9 ! 15,9 ? 14,8 ] 17,1 Közszükségleti elektronikai termék . . 23,2 ; 20,5 18,1 § 15,8 Professzionális elektronikai termék . . 58,9 ; 63,6 , 67,1 11 67,1

Összesen 100,o ; 100,o ; 100,o ] 100,o

!

Az ipari robotok állománya 1988 végén 349 darab, az előző évinél 22 százalékkal több volt, az összes robot egyharmadát hegesztéshez, 32 százalékát anyagmozgatásra és gépkíszol- gálásra alkalmazták, a szerelő robotok aránya 13 százalék.

Az Egyesült Királyságban több mint 700 brit cég vesz részt az elektronikai alkatrészek, részegységek gyártásában, ezek nagy része kisszervezet; nyomtatott áramköri lemezeket több mint 400 cég állít elő. Az ipar által igényelt alkatrészválasztéknak csak egy részét képesek a brit gyártók kibocsátani, fokozatosan nő az import aránya.

Az országban 21 millió színes tv-készülék van használatban, ezek egy részét személyi szá- mitógép kijelzőjeként alkalmazzák. A videokészülékek konjunktúrája élénk. Számos külföldi (például japán) cég vesz részt a brit videotermelésben, amely elérte az évente 500 000 darabot.

A brit gazdaságban 1986-ban 3683, 1988—ban 5034 ipari robot működött, számuk 1985- ben 22, 1986—ban 15, 1988-ban 17 százalékkal nőtt, ennek ellenére csak viszonylag kevés üzemben alkalmaznak ilyen berendezéseket. Az 1988 végén működő ipari robotokból 679 iv- hegesztést, 591 ponthegesztést, 986 műanyagfeldolgozógép—kiszolgálást, 599 szerszámgép—ki-

szolgálást végez. Az 1985. évi robotállomány egyharmadát az ezer fősnél nagyobb cégek al—

kalmazták.

Finnországban a nyilvános teletex—hálózat 1983 óta működik, az adatok átvitelére DA- TEX és DATAPAK szolgáltatás vehető igénybe. Az optikai kábelekkel felújított távközlési hálózatban l990-ig 30 számlákra növelték a digitális telefontechnika arányát. Svédországgal és Norvégiával együttműködve az űrtávközlést is fejlesztik (1987-ben bocsátották geostacio—

nárius pályára a TELE-X műholdat), erre alapozva mind a tv-műsorsugárzásban, mind az adatátvitelben kísérleteket végeznek.

A finn gazdaságban 1986 végén 336, 1988 végén 545 ipari robot működött, a robotok 41 százaléka hegesztést végez. Az alkalmazó ágazatok szerint a fémtermékek gyártásának üzemeiben működtetik a robotok 42 százalékát, a gépgyártók és a villamosipari, elektronikai termékgyártók aránya 13—13 százalék, a járműgyártóké 12 százalék, és ugyancsak 12 száza- lékkal részesedik az összes többi ágazat (műszergyártás, építőanyag—ipar, papíripar, fafeldol—

gozó ipar, textil- és cipőipar). Az oktatás és kutatás az ipari robotok közel egytizedét mű—

ködteti. ,

Franciaországban a mikroprocesszor-felhasználás 35 százalékát fedezi a belföldi termelés.

Az elektronizálás 1982—ben jóváhagyott kormányprogramja előirányozza a korszerű elektro- nikus berendezések termelésének fejlesztését.

Franciaország az elsők között kezdte digitalizálni távközlési rendszereit, s vezette be az integrált hálózatot. A digitalizált hálózatok aránya 1985 végén elérte az 50 százalékot, és ez mind az átvitel—, mind a kapcsolástechnika eszközeit érintette. Az ország két távközlési mű- holdat alkalmaz, elsősorban tengeren túli hírközlési összeköttetésekre, vállalatközi (nemzet—

közi) nagykapacitású adatforgalomra, valamint videoműsorokra.

Franciaországban 1988 végén 8026 ipari robotot alkalmaztak. Az összes alkalmazási terület közül a gépkiszolgálás és a hegesztés 1988. évi aránya (31-31%) a legnagyobb, a sze- reléshez (1008) alkalmazott ipari robotok aránya jelentős. Az oktatás, kisérlet céljaira

1988-ban 385 ipari robotot alkalmaztak.

Japánban a villamos gépek és elektronikai termékek gyártása 1973 és 1983 között átla- gosan évi 9,1 százalékkal fejlődött, s ez jóval meghaladja az ipar átlagos fejlődési ütemét.

A villamosgép- és elektronikai ipar összes kibocsátásának kétharmadát kitevő elektronikai termékekből 22,7 százalék az elektronikai alkatrészek, 24,7 százalék az ipari elektronikai termékek, 20,3 százalék a közszükségleti elektronikai termékek gyártásának aránya. A kibo- csátás értéke szerint a számitástechnikai termékek l0,0 százalékot meghaladó részesedése a legnagyobb, gyorsan bővül a videokészülékek, híradástechnikai berendezések (8-8 száza- léknyi) gyártása; magas szinten stabilizálódott a diszkrét félvezető ipari termékek termelése, a versenyképes mikroelektronikai elemek dinamikusan növekvő exportszállításaira alapozva az integrált áramkörök termelése 1981 és 1985 között 2,5-szeresére nőtt.

Japánban az újraprogramozható ipari robotok állománya 1988—ban 176 000, ezek 39 szá—

zaléka visszajátszó, 28 százaléka CNC-vezérlésű, 9 százaléka ún. intelligens robot. Az 1987- ben belföldön értékesített japán ipari robotok (közel 27 000) számában ennél is nagyobb ará- nyú (32%) a CNC—vezérlésű tipusok aránya.

Lengyelországban a hetvenes évek elejétől az elektronikus alkatrészek gyártására kor- szerű üzemeket hoztak létre. Átmeneti visszaesés után l983-tól ismét gyors volt a termelés fejlődése.

A lengyel integráltáramkör—gyártás kibocsátása 1985-ben 30 millió darab volt, ezt 1990—

ig megkétszerezik, a tranzisztorgyártást mintegy 50 százalékkal bővítik; ennél mérsékeltebb ütemű a passziv alkatrészek (ellenállások, kondenzátorok) gyártásának fejlődése.

Magyarországon a gépipar 1988. évi összes iparitermék—kibocsátásában az elektronikai termékek kereken 70 milliárd forinttal részesedtek, ennek háromnegyede elektronikusberen- dezés, egynegyede elektronizált ipari berendezés volt.

Az ELEKTRONIZÁLÁS 647

10. tábla

Az elektronikai berendezések kibocsátásának szerkezete termékcsoportok szerint, 1986—1988

A gépipar termékkibocsátásúnak

1988. évi megoszlása az

Termékcsoport . ájtéke _ ___—....— __

(mmm forint) 1986. ] 1987. i 1988.

évben (százalék)

Elektronikus berendezések összesen ... 52 247 70,6 74,8 75,2 Ebből:

;

vezetékes hírközlő berendezés ... 10 049 14,1 14,7 14,6 vezeték nélküli hírközlő berendezés ... 8 049 12,2 12,3 ll,6 műszerek ... 7 254 9,9 ll,3 10,4

számítás— és szervezéstechnikai !

berendezés ... 5 873 4,9 7,1 8,5 irányítástechnikai, rendszerváltó

és perifériális készülék ... 5 891 7,7 6,9 8,5 Elektronizált berendezések összesen ... 17 209 29,4 25,2 24,8 Ebből:

szerszámgép ... 3 394 5,2 5,4 4,9 felületkezelő, —kikészitőge'p ... 1 381 l,l 1,5 2,0

úszó munkagép ... 899 2,5 2,3 l,3

Elektronikai gép, berendezés, készülék összesen 69 456 100,0 10017 100,0

Megjegyzés: Az elektronikus termék az alapvető rendeltetését meghatározó funkciókat aktiv elektronikai elemekkel teljesiti. Az elektronizált berendezésen a működés vezérlését, érzékelését, szabályozását, felügyeletét, adatgyűjtését, valamint az üzemeltetéssel összefüggő egyéb lényeges feladatokat a géppel tartósan összekapcsolt elektronikai egységgel végzik.

A gépipari termékválaszték viszonylag lassú cserélődése fékezte, hogy a világszerte fel- gyorsult elektronizálással a nyolcvanas években a magyar gyártók lépést tartsanak, a nagy és stabil KGST—piacon hoszú ideig a kevésbé korszerű típusok is értékesíthetők voltak.

A gépiparban gyártott elektronikus berendezések több mint 72 százalékát változatlan kivitelben gyártották 1986-ban, az elektronizált berendezéseknek pedig mintegy 59 százalékát.

A gépiparban üzemszerűen gyártott termékeknek egynegyede tartalmazott elektronikát, ezen belül a változatlan kivitelben gyártottaknak csak 21 százaléka, míg az l986-banújonnan gyár—

tásba vett típusoknak közel 44 százaléka. Ezek az arányok 1987—ben, illetve 1988-ban sem módosultak számottevően, a korlátozott fejlesztési források miatt.

ll. tábla

Az elektronikai berendezések értéke a gépipar összes termékkibocsátásában korszerűségi csoportok szerint, 1986

Az elektronikai _ Az Ézemszerűen gyártott—_—

. bálteélkcgíztzík ilektrom'kus ; elektronikai

Korszerűségt csoport az összes __—

értékesítés berendezések megoszlása

százalékában (százalék)

Országos új termék ... 43,5 12,5 23,9 Korszerűsített termék ... 52,5 6,0 13,4 Módosításokkal gyártott termék ... 32,3 3,1 2,8 A gyártó vállalatnál új termék ... 59,8 6,2 l,2 Változatlan formában gyártott termék. 21,0 72,2 58,7 Összes üzemszerűen gyártott termék 24,8 100,0 100,0

A magyar elektronikaialkatrész-gyártás (1988—ban 7 milliárd forintot meghaladó értékű kibocsátással) alapvetően a belföldi és a KGST-országokban érvényes műszaki követelmé- nyek szerinti választékot gyártja, a mikroelektronikai alkatrészeknek 1987-ben csupán 3,4 szá- zalékát, 1988-ban 8,6 százalékát értékesítették a konvertibilis exportban, a nem mikroelektro- nikai alkatrészeknek pedig 8,0, illetve 11,5 százalékát.

Ez az évek során állandósult értékesítési szerkezet az 1989-től érvényesülő importlibera- lizálás hatására úgy módosult, hogy az olcsóbban beszerezhető importalkatrészek éles árver- sennyel járnak a belföldi piacokon is, a pozíciók megtartásához a nemzetközi színvonalhoz közelítő, megbízhatóbb technológiákra és a termelékeny berendezések kihasználásához jö- vedelmező exportra van szükség.

A magyar gazdaságban 1988 végén 89 darab újraprogramozható ipari robot működött, a legtöbb (30) a gépek, berendezések gyártásában és a közúti járművek gyártásában (14), főleg szerszámgép—kiszolgálási, hegesztési és festési műveleteken.

A Német Demokratikus Köztársaságban az elektronikai alkatrészek termelése gyors ütemben nő. 1986—ban több mint 20 százalékkal bővült az előző évihez viszonyítva. Több új üzemet helyeztek üzembe 1986-ban mikroelektronikai áramkörökre, optikai kábelek és fél- vezető eszközeikre, kondenzátorok, szűrők gyártására, ferritelemek gyártására, nyomtatott áramköri lemezekre gyártására.

A Német Szövetségi Köztársaság postaszolgálata 1984. évi eszközállományának 70 szá—

zaléka elektronikai berendezés volt. Az integrált digitális hálózatot 1988—tól alkalmazzák, ezen 64 kbit/sec sebességgel továbbítható szöveg, hang, adat, kép, a már meglevő postai ká- belek felhasználásával.

Olaszország elektronikaitermékek-terrnelése 31 százalékkal nőtt 1984 és 1989 között, ezen belül a számítástechnikai berendezések, valamint a távközlési eszközök fejlődése a leg- gyorsabb. Az ipari robotból az olasz ipar 1987—ben 1712 darabot állított elő. A belföldi fel- használás gyors ütemben bővült, határozottan nőtt a hegesztő robotok aránya az újonnan üzembe helyezett berendezések értékében.

Az 1988-ban működő (összesen 8300) ipari robot egyharmada gépkiszolgálást végez, 30 százalékuk hegesztő robot, 14 százalékuk szerelő robot, a mérő, vizsgáló műveletekhez alkal- mazott típusok aránya 5 százalék.

Svájc elektronikaitermékgyártásának értéke 1980 és 1985 között 50 százalékkal nőtt.

Az 1985. évi kibocsátáson belül a számítás- és irányítástechnikai rendszerek (19%),a kapcso—

lástechnikai berendezések (l9%) és az előfizetőknél működő telefon-, telexadatállomások (25%) aránya a legnagyobb. A nyugatnémet Siemens, valamint az amerikai ITT társaságnak jelentős érdekeltségei vannak az elektronikai termékeket előállító svájci cégekben, a svéd Ericsson és ASEA cégek terméklicenceit, kooperációs kapcsolatait felhasználják a nemzet—

közi versenyképesség javítására. A svájci ipar 1988 végén 308 ipari robotot alkalmazott, ezen belül a gépkiszolgálás (89), a szerelés (76), továbbá a hegesztés (63) részesedése a legna—

gyobb.

Svédország más ipari ágazataihoz viszonyítva az elektronikai termékek gyártása lénye- gesen jövedelmezőbb, gyorsabban fejlődik, kedvezőbb a világpiaci versenyképessége. Ezen belül erős pozíciói vannak a svéd energetikai irányítástechnikának, híradástechnikai iparnak.

Az elektronikai termelésből a híradástechnikai berendezések aránya 1985-ben 43 száza- lék volt, jelentős továbbá a számítástechnikai termékek (20%), az ipari elektronikai berende—

zések (15%), a közszükségleti elektronikai készülékek (4%), az elektronikus orvosi berende- zések (7%), az elektronikai alkatrészgyártás aránya (9%). Az előállított elektronikai termé-

kek 93 százalékát exportálták 1985-ben.

Az 1988-ban üzembe helyezett 292 ipari robottal a svéd robotállomány 3142—re nőtt, ennek 33 százalékát a gépgyártók, 29 százalékát a közlekedésieszköz-gyártók alkalmazzák.

Az ipari robotok egyharmada hegesztő robot, 39 százaléka gépkiszolgálást végez.

AZ ELEKTRONIZÁLÁS 649

A svéd átviteltechnika igen magas színvonalú, az integrált átviteli (ISDN) rendszer kí- sérleteit 1985-ben indították, l989-től már széles körben igénybe vehetők egyes szolgáltatá—

sok is.

Dániával, Finnországgal, Norvégiával közösen működteti Svédország az EUTELSAT űrtávközlési rendszer földi állomását, s közösen hajtják végre a TELE—X műholdas progra- mot is (a felbocsátás éve 1987), amely adatok, videojelek stb. nagy sebességű továbbítására épülő üzleti szolgáltatásait alapozza meg.

Az Egyesült Államokban az elektronikai alkatrészek kibocsátása 1985 és 1988 között 34 százalékkal nőtt. A számítástechnikai termékek amerikai piacán növekvő arányban érté—

kesítenek külföldön gyártott szabványos készülékeket, rendszereket, például nyomtatókból, adatállomásokból és mágneslemezes tárolókból 1987-ben már 30 százalékot meghaladó volt az import aránya. Az üzleti feldolgozások nagy számítógépei 1987. évi kibocsátása az előző évit 4 százalékkal meghaladta. A közepes teljesítményű és a minigépek gyártásának növe- kedését (9%) alapvetően a hálózatvezérlési alkalmazások tették lehetővé. így a kompatibili—

tás a versenyképesség lényeges feltételének bizonyult. A szoftverelőállító tevékenységek l986-hoz viszonyítva viszonylag gyorsan, évente 25 százalékkal bővültek.

A rádiótechnikai termékek csoportjában az ipar 1986. évi kibocsátása az előző évinél 8 százalékkal nagyobb volumenű. Ezen belül számottevők a rádiótávközlés eszközei, a rádió- műsor—szórás, a stúdiók és a kapcsolódó területek elektronikus eszközei, a forgalomirányító, a jelző—riasztó és egyéb hasonló belső kommunikációs rendszerek berendezései, a rádiónavi-

gáció, —kutatás, -detektálás, -irányitás rendszerei és készülékei.

Az Egyesült Államok telefontechnikai piacán több mint kétezer cég van jelen, köztük számos külföldi gyártó: európaiak, kanadaiak, japánok, más távol-keletiek.

Az elektronikai elemek 1986. évi kibocsátása az előző évinél 1,2 százalékkal volt na- gyobb, ezen belül a félvezetőipari termékeké 5 százalékkal bővült. A kutatás és fejlesztés rá- fordításai nem mérséklődtek (a félvezetőipar bevételeinek átlagosan 10 százalékát költik ilyen célokra); ugyanakkor számottevően csökkentek az új üzemek létrehozását célzó beru- házások.

Az elektronikus gyógyászati berendezések közé tartoznak a röntgenkészülékek, a diag- nosztikai rendszerek és műszerek, a gyógyászati kezelő készülékek stb. A teljes egészségügyi—

felszerelés-gyártásban az elektronikai berendezések aránya körülbelül 28 százalék volt. Olyan újdonságokat kínálnak növekvő mennyiségben, mint például a szívritmus-szabályozók új elektronikus típusai, az ultrahangos vizsgálatok készülékei (a Doppler—elv alapján), amelyek a véráramlást szines képpel jelzik ki, a hordozható mágneses rezonanciás képalkotó rendsze- rek (MRI-magnetic resonance imaging). Az Egyesült Államok elektronikai orvosiműszer- kibocsátásának egynegyedét exportálja, versenyképes árszínvonalon.

A központi adatfeldolgozások, valamint a távközlés hatalmas ráfordításai jelzik a hír- adástechnika eszközeinek, szolgáltatásainak kiemelkedő szerepét a gazdasági életben. Az Egyesült Államok iparában a telefon- és távírótechnika eszközeinek gyártása ágazat vállala- tainál a volumennövekedés 1982 és 1986 között átlagosan évi 7,8 százalék.

Az 1988—ban működő (összesen 8300) ipari robot egyharmada gépkiszolgálást végez, 30 százalékuk hegesztő robot, 14 százalékuk szerelő robot, a mérő, vizsgálóműveletekhez alkalmazott típusok aránya 5 százalék.

TÁRGYSZÓ: Ipar. Nemzetközi összehasonlítás.

PE3IOME

Exponeücxaa Skonommecxaa Komaccua OOH, ormpaacs Ha Memnynapomibre c'ra'rucrmecxne u npovme nudiopmartnoname ne'rouumcu, cocramma nonpoőubre O'IepKPI omocu'rem—Ho nonoxcemm,

2

ocuonnmx TCHJIEHIII/Iű n "remnou namenenm e'rpyxrypm anex'rponmaunn. Conocramm c coomer—

c-rnyronmmr nemepcxmvm mmm, —— OCHOBBIBaXCb Ha nenanno Bumemuyxo nyőnnxanmo IICY

—— auropu noxasmnaror cnoxcnnmnecx B BOCBMEIICCHTLIe rom B mrpe 11 B Bem-pun nmeünnre Teuueuuma B OTlICJIBHbIX oőnacmx anexrponmamm, ]; TOM tanonc B naőmonaeMbtx c'rpanax.

SUMMARY

Relying on international statistics and other sources of information the UN Economic Com- mission for Europe analysed in detailed studies the conditions of electronization, the main tend- encies and rate of structural changes. Using a recently published study of the Hungarian Central Statistical Office the authors compare ECE figures with relevant Hungarian ones, present the main tendencies in the world and Hungary which can be observed in certain fields of electronization

in the 1980s.