REFERÁTUMOK
KÖNYVEK
14/K/71
016(001.81(62An a n n o t a t e d b i b l i o g r a p h y on t e c h n l c a l w r i t i n g , e d i t i n g , g r a p h l c s , and p u b l i s h i n g . 1 9 5 0-1965.
/Műszaki szövegek Írásának, szerkesztésének, graflkájáriak és kiadásá
nak annotált bibliográfiája.1950-1965./
Ed. / b y / T.A. p h i l l e r , H.K. Hersch, H.V. C a r l e o n . Washington - F i t t a b u r g ,
S o c l e t y o f T e c h n l c a l W r l t e r e and Putalishera I n c . - Carnegie L i b r a r y o f P i t t s b u r g h , /1966/. / i a m . l a p s z , /
A 2000 tételt tartalmasé- bibliográfia m i n t e g y 250 a n g o l nyelvű folyóirat o l y a n c i k k e i t I s m e r t e t i , amelyek a műszaki R'.akszövegek meg
írásának technikájával, stílusával, azok szerkesztésével, a műszaki szakszövegek kéziratainak előkészítésével, az illusztrációk, r a j z o k , g r a f i k o n o k reprodukáléBával, előállításával és a műszaki könyvek, f o lyóiratok, r e p o r t o k , szabadalmak s t b . kiadásával f o g l a l k o z n a k . A b i b liográfia három részből áll. Az első rész a szerzők betűrendjében i s m e r t e t i a c i k k e k e t , a z o k a t kivétel nélkül annotálja. Az annotálók ne
vét a bibliográfia a címlapon közli. Minden i s m e r t e t e t t tételnek azo
nosítási azáma van.
A második rész, mely - miként az első i s - számítógéppel készült KWIC / K e y w o r d - i n - c o n t e x t = k u l c s s z a v a k szövegkörnyezetben/ - i n d e x . A cimből v e t t vezérszavak alapján a tájékozódás, az egy témára v o n a t k o zó i r o d a l o m kikeresése jól megvalósítható. Az azonosítási szám lehető
vé t e s z i a betűrendes részben a tömör, de mégis referátum-Jellegü an
notáció felhasználását és a c i k k szerzőjének, a folyóirat elmének és számának megállapítását.
A harmadik rész a f e l d o l g o z o t t folyóiratok jegyzéke. A korszerű módszerekkel előállított bibliográfia, mely a folyóiratcikkeken kivül
nyelvészeti, a t i l i s z t i k a i éa nyomdatechnikai könyveket i a l e m e r t e t , érdekes és figyelemreméltó kezdeményezés.
/Szentmihályi János/
15/K/71
025:65.012.122MORSE, F.H.:
L i b r a r y e f f e c t i v e n e s s : a eystems approach.
/A könyvtár hatékonysága: rendazerszemléleti közelítés./
/2. p r i n t . / dambridge, ííaas. - London, /M/assachasetta/ I / n s t i t u t e o f / T/echnology/ Press, / 1 9 6 9 / . V I I , 207 p.
Az operációkutatás a rendszerszemlélet aegitségével a b o n y o l u l t s z e r v e z e t e k , r e n d s z e r e k igazgatási-vezetési problémáinak lehetséges megoldásait vizagálja. Az I s m e r t e t e t t könyv - m i n t a szerző az elő
szóban hangsúlyozza - kísérlet, amelyben a rendszerszemléletet könyv
tári problémák megoldására kívánja a l k a l m a z n i : a könyvtárosban k i a k a r j a f e j l e s z t e n i a kvantitatív gondolkodásmódot, a számitáatecuni- kus éa a rendszerszervező érdeklődését f e l a k a r j a k e l t e n i az informá
ciótároló éa -kereső rendszerek /és i g y a könyvtár/ problémái Iránt.
Azaz kétféle t l p u e u szakember részére l e h e t hasznos a könyv elolvasá
sa: a könyvtárosnak, hogy a korszerű könyvtárvezetéshez szükséges ma
t e m a t i k a i I s m e r e t e k e t , és a rendszerszervezőnek, hogy a könyvtári r e n d s z e r e k szervezéséhez szükséges könyvtári i s m e r e t e k e t megszerez
hesse .
Ennek megfelelően az első részben az általános elméleti m o d e l l e zéssel, mig a másodikban a modellek speciális könyvtári kifejtésével f o g l a l k o z i k . Megállapítja, hogy az operációkutatási szakembert első p i l l a n a t b a n e l i j e s z t i az a tény, hogy mennyire hiányoznak a konkrét munkához szükséges adatok. A könyv azonban eléri célját - Írja a szerző - ha az adatgyűjtés rendszeressé, v a l a m i n t elég részletessé válik és ezáltal a m a t e m a t i k a i m o d e l l e k e t a valósághoz jobban l e h e t majd közelíteni.
Érdekes és elgondolkoztató a probléma közelítési módja. Nem az egyes könyvtári a l r e n d s z e r e k /kölcsönzés, katalogizálás s t b . / oldalá
ról vizsgálja meg a kérdést, hanem a következő gondolatmenet alapján:
a könyvtár tulajdonképpen információtár;
a könyvtári müveletek jellemző sajátossága az, hogy k a p c s o l a t o t hoz létre az információ tárolt egységei éa az információ Igénylője, felhasználója között.
A legtöbb könyvtár f e l a d a t a i g y /és a könyv osak az i l y e n e k k e l f o g l a l k o z i k / a felhasználók sokaságának ellátása információval o l y a n gyorsan és o l y a n mennyiségben, amennyire a z t C3ak a könyvtár kÖltség-
D B 18.éri. 7.szám 1971.július
vetése megengedi. A korszerű könyvtár tehát már több m i n t a nyomta
t o t t dokumentumok tára: egyrészt az információt tárolhatjuk n i k r o f e l - vótelen vagy mágneBszalagon i s , másrészt a könyvtárnak gondoskodnia k e l l az információk rendelkezésre bocsátásáról i s . Az információk mennyiségének rohamoB növekedése azonban lehetetlenné t e s z i a z t , hogy minden információhoz egyforma gyors hozzáférést biztosítson. Minden
e s e t r e o l y a n r e n d s z e r t k e l l kiépíteni, hogy a könyvtári müveletek e l végzése révén a felhasználók többsége minimális átfutási Idővel k a p j a meg a részére azükségee Ínformációt. A könyvtár vezetőjének i s m e r n i e k e l l a z t , hogy a felhasználó a könyvtárban hogyan v i a e l k e d i k , m i l y e n gyakran éa hogyan használja a r e f e r e n s z - a n y a g o k a t , katalógusokat s t b . Jelentós következményekkel jár a korszerű könyvtárak ügymenetének, tárolási rendszerének szervezésénél és az átfutási idők tervezésénél az, hogy az információk általában efemer értékűek. Például a f i z i k a i tárgyú könyvek 20 év a l a t t sok esetben t e l j e s e n e l a v u l n a k , téves vagy félrevezető információkat adhatnak, de már az első évben i s átlagosan 2Q?t-kal csökken kölcsönzési gyakoriságuk.
A problémajelző kérdések, döntési változatok, a szükséges adatok felsorolása után rámutat a szerző a r r a , hogy a f e l a d a t o k modellezésé
hez és megoldásához elsősorban valószínűségi m o d e l l e k e t használhatnak Ezek kidolgozásával éa alkalmazásával a tervezéshez szükséges adatok száma Jelentősen csökkenthető.
Az általános részben / I . rész/ részletesen tárgyalja a valószí
nűségelmélet a l a p e l v e i t /a valószinüség definíciója, sajátságai, f a j tái; a különböző valős-inüségi eloszlások/; a Poiason-eloszlást; a M a r k o v - f o l y a m a t o k a t . A második részben az H.T.l. /Massachusetts I n -
s t i t u t e o f Technology * Massachusetts Műszaki Egyetem/ könyvtára ada
t a i n a k felhasználásával a l k a l m a z z a a m o d e l l t és i s m e r t e t i a számitó
gép segítségével számított eredményeket, v a l a m i n t az azokból levonha
tó következtetéseket.
/ S c h l f f E r v i n /
16/K/71
025:681.31DOMOKOS Miklósné:
Számitógépek alkalmazása a tájékoztatásban.
/Közread, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszer
t a n i Központ./ Bp. Népművelési Propaganda I r o d a , 1970. 84 p.
/Könyvtárgépesitési füzetek 9./
/A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványai 4 0 . /
A Könyvtárgépesítés! füzetek 9.sz. tanulmányának a célja - a be- vezetőa s z a v a i s z e r i n t - az, hogy "segítsen megszűntetni a számítógé
peket övező, sokszor m i s z t i k u s elképzeléseket. A gépek működése M e g
szűnik caoda l e n n i , ha megismerjük s z e r k e z e t i e l e m e i k e t " .
Az első f e j e z e t - az lnformáéiókereBÓs elméi 'te - főleg a doku
mentumok t a r t a l m i feltárásának kérdéseivel f o g l a l k o z i k . I g e n röviden említi meg a Bzerző a dokumentumok feltárásával k a p c s o l a t o s a l a p f o galmakat, alapvető definíciókat, egy-egy rövid példával Bzemléltető- a i l k e t i s a d j a .
A tanulmány kissé bővebb - második - fejezetében tárgyalja a szerző - szintén i g e n röviden - a számolás gépesítését, a számító
gépek működésének a l a p e l v e i t , a programozást, v a l a m i n t egy-egy pél
dán i s m e r t e t i a számitógép éa környezete közötti k a p c s o l a t o t lehető
vé tevó információhordozókat és i n p u t - o u t p u t készülékeket.
A témaválasztás most, amikor a számítástechnika tájékoztatási a l kalmazása köZDonti kérdéssé vált, i g e n szerencsés. A tanulmány való
ban az alapelvekből i n d u l k i , éppen azoknak az e l v e k n e k , fogalmaknak a megvilágításával f o g l a l k o z i k részletesen, amelyekkel a tájékoztatá
s i intézet vagy könyvtár bármely dolgozója találkozhat, és amelyek i s merete nélkül a témakör f o n t o s a b b , sokszor csak idegen n y e l v e n megsze
rezhető irodalmának megértése nehézséget okozhat. Talán ez a "népsze
rűsítő törekvés h o z t a magával a z t , hogy a szerzó tárgyalásában t u l - "
aágosan leegyszerűsíti a problémák megfogalmazását, nem mutat rá az i s m e r t e t e t t megoldások f e l t e t e l e i r e és közelítő voltára, használható
ságára és g y a k o r l a t i felhasználására; hiányzik az elmondottak egysé~
gee rendszerbe foglalása i s . Az egyszerűsítésre irányuló törekvés né
h o l hibás, e a e t l e g csak félreérthető megfogalmazáshoz v e z e t e t t . Ennek ellenére a bármiféle előzetes számítástechnikai képzettség nélkül i s olvasható tanulmány a számítástechnikai kultúra könyvtári elterjesztésében jő szolgálatot t e h e t . A k i munkája során k a p c s o l a t b a kerül a számitógépekkel, ezek könyvtári, tájékoztatási alkalmazásá
v a l , de nem óhajt közvetlen s z e r e p e t vállalni a tájékoztatásgépesi- tési munkákban, haszonnal f o r g a t h a t j a a könyv l a p j a i t , mlg a nagyobb igénnyel rendelkezők részére megfelelő indítást ad további tanulmá
n y a i k h o z .
/ S c h i f f E r v i n /
TBT 18.évi. 7.szám 1971.Július
FOLYÓIRATCIKKEK
97/71 002:681.3
Irodalomkutatás számítógéppel. /Litteratursökning med g e n e r e l l t ADB-syatem./ - TELL, B. - LAE5S0ÍÍ, H. - LINDK, R. - T i d s k r i f t för Do- k u m e n t a t i o n , 24.k. 6.sz. 1968. p.89-93.
Az e d d i g k i d o l g o z o t t automatikus dokumentációs r e n d s z e r e k e t álta
lában az J e l l e m z i , hogy egyedi jellegűek, egy a d o t t géphez, egy a d o t t szakterülethez, v a l a m i n t a r e n d s z e r t kidolgozó dokumentalisták és '•jndszerszervezők egyéniségéhez kötöttek, A s t o c k h o l m i K u n g l . T e k n i s -
Ka Högs. olar.sban /Királyi Műszaki Főiskola/ és a s t u d s v i k i Atomenergi AB vállelatnál végzett kutatómunka célja ezért elsősorban az v o l t , hogy ál.alános használatú k e r e B Ő r u t i n p r o g r a m o t dolgozzanak k i , amely független az adatbázis felépítésétől, i l l e t v e a s z a l a g r a v i t t informá
ció milyenségétől.
A munka 1 . fázisa 1966-ban készült e l ; ennek célja a bibliográ
f i a i hivatkozások kezelésének hatékonyabbá tótele és az u j beszerzé
sek Jegyzékének g y o r s elkészithetőoége v o l t , ugyanakkor i d e t a r t o z o t t még különböző indexek előállítása, az olvasók segítése céljából. I t t a bemenet oldalán a l y u k s z a l a g n a k biztosítottak elsőbbséget, de a lyukkártyát és a mágnesszalagot sem hagyták f i g y e l m e n fcivül. A köve
telmény az v o l t , hogy a rendszerbe betáplált információt a központi egység számára hozzáférhetővé k e l l t e n n i , függetlenül attól, m i l y e n formában k e l e t k e z e t t . Az 1 . fázissal n y e r t t a p a s z t a l a t o k alapján d o l gozták k i a 2. fázist, mely sok t e k i n t e t b e n eltér az elsőtől.
R e n d s z e r t e c h n i k a i l a g a kereső f o l y a m a t a következő elemekből áll:
a bibliográfiai anyag betáplálása és f e l v i t e l e mágnesszalagra;
p r o f i l o k /kérdéBtipusok/ kidolgozása;
az adatkószlet átvizsgálása /keresés/;
kiírás; a keresés eredményének " k i h o z a t a l a " ;
ellenőrzés, felülvizsgálat és a megbízóval való közlés;
kiértékelés és az eredmény visszacsatolása.
A k i d o l g o z o t t r e n d e z e r - m o d e l l t ABACUS-nak /AB Atomenergi Compu
t e r i z e d U a e r - o r l e n t e d S e r v i c e s = A t o m e n e r g i a i Részvénytársaság compu
t e r e s felhasználó orientációjú szolgáltatásai/ nevezték e l . A betáp
lált Információ részben külső mágnesszalagos szolgáltatásoktól érke
z i k be, részben - a bázie növeléee, bővítése céljából - eaját f e l d o l gozásban többszáz folyóirat közleményei a d a t a i n a k beviteléből szár
mazik. A mágnesszalagos szolgáltatások sorában elsősorban a p h i l a d e l p h i a i /USA/ I n s t i t u t e f o r S o i e n t i f i c I n f o r m a t i o n /Tudományos Tájékoz
tatási Intézet/ által előállított Science C l t a t l o n I n d e x e t használják f e l . Ez utóbbi két részből áll: a Source Index lape-boT"és a C l t a t l o n Index Tape-ből. Ezeken a pozicióhoeoz 246, i l l e t v e 90 J e l . Megjegy
zendő, hogy a C l t a t l o n Index Tape elnevezésű s z a l a g nemcsak az a d o t t c i k k bibliográfiai a d a t a i t t a r t a l m a z z a , hanem az annak i r o d a l o m j e g y zékében vagy lábjegyzeteiben szereplő hivatkozásokat i s .
További, a betáplálásnál f i g y e l e m b e vehető adatforrások:
a Chemical A b s t r a c t s S e r v i c e által előállított Polymer Science and Technology /POST/ szalagok;
a S c i e n t l f i c and T e c h n l c a l Aerospace Reports /STAR/;
az un. IKSPEC program / I n f o r m a t i o n S e r v i c e i n P h y e l c a , E l e c t r o - t e c h n o l o g y and C o n t r o l - F i z i k a i , E l e k t r o - és Irányítástechnikai Tá
jékoztatószolgálat/.
A visszakereső szolgálat az SDI~n / S e l e c t l v e D i e s e m i n a t i o n o f I n f o r m a t i o n = szelektív információterjeeztés/ a l a p s z i k . A megrendelő által megadott szempontok / p l . tárgyszó-sorozat/ alapján elkészül a kereső p r o f i l . Ez utóbbi valamennyi elem s z e r i n t bontható, v a g y i B a keresés, i l l e t v e a f o l y a m a t o s adatszolgáltatás történhet szerző, c i m / t a r t a l o m / , folyóirat, nemzetiség s t b . s z e r i n t .
A klirás részben un. a t a n d a r d - p r o f i l o k - tipizált szakterületek - s z e r i n t történhet, részben egyéni, egyedi Jegyzékek kiíratását i s lehetővé t e s z i a program.
A kísérleti időszakban minden s z e r v , amely keresőprofilt küldött be és annak alapján rendszeresen gépi feldolgozáeu s z a k i r o d a l m i anya
g o t k a p o t t , kötelezte magát, hogy egy 6 kategóriát tartalmazó értéke
lési rendszer s z e r i n t értékelést j u t t a t e l a megküldött anyagok r e l e vancia-fokáról a program kidolgozóihoz. Ezek alapján l e h e t e t t rész
ben a kereső p r o f i l o k a t finomítani, részben a r e n d s z e r t helyesbíteni.
12 hónapos próba-időszak a l a t t a r e l e v a n c i a f o k a /releváns adatok száma o s z t v a a k i i r t adatok számával/ 6?í-ot ért e l ,
/Sperlégh S./
98/71 002.65:55/75/
Az a m e r i k a i F i z i k a i Kemzeti Tájékoztatási Rendszer kifejleszté
se. /Eevelopment o f a N a t i o n a l I n f o r m a t i o n SyBtem f o r P h y s l c s . / - CARROLL, K.D. = S p e c i a l L i b r a r i e s , 61.k. 4-az. 1970. p.171-179.
Tervszerűen f o l y i k a F i z i k a i Nemzeti Tájékoztatási Rendszer /Ha- t i o n a l I n f o r m a t i o n System f o r PhyslcB/ kifejlesztése az USA-ban. A rendszer a l a p e l e m e i :
természetéé nyelvből v e t t kifejezésekkel operáló osztályozási r e n d s z e r ;
ennek alapján a szerzők által végrehajtott osztályozás, referá
lás vagy indexelés;
az AIP /American I n s t i t u t e o f Phyaics - A m e r i k a i F i z i k a i Inté
z e t / kiadványainak számitógéppel vezérelt fényszedésa;
az i t t melléktermékként előálló mágnesszalag felhasználása szá-
tmt lS.évf. 7.BZám 1971.július
mltőgépea tájékoztatási r e n d s z e r inputjakánt, v a l a m i n t a Phyaics Ab- s t r a c t s o. referálólap előállításához;
a nem AIÍ kiadásában megjelenő folyóiratok f i z i k a i tárgyú közle
ményeinek anyaga, m i n t a Physlcs A b s t r a c t s mágnesszalagon levő mellék
terméke;
a mágnesszalagon, i l l e t v e ezen keresztül a azámitógépben tárolt adatok felhasználása publikált i n d e x e k , szakbibliográfiák, mágnessza
l a g -másolatok, hálózaton keresztül történő távolsági tájékoztatás, témafigyelés és információkeresés céljaira.
A s z a k i r o d a l o m volumenének növekedése által o k o z o t t tájékoztatá
s i prollémák leküzdésére Jöttek létre kormányzati szerveknél a f e l a d a t r a • rientált tájékoztatási r e n d s z e r e k . E z z e l egyldőben született meg az a koncepció, amelynek eredményeképpen a nem-kormányzati, t e vékenységüket főleg egy-egy témakörben kifejtő, azaz témára orientált tájékoztatási r e n d s z e r e k kifejlesztését az NSF / N a t i o n a l Science F o u n d a t i o n • Nemzeti Tudományos A l a p / ösztönzi és támogatja.
A f i z i k a i tájékoztatási r e n d s z e r célszerű központja az AIP, a f o n t o s a b b a m e r i k a i f i z i k a i és csillagászati társaságok szövetsége.
K i n t a társaságok vezető testülete oktatási tevékenységet f o l y t a t , vagy elősegíti annak folytatását, értekezleteket rendez és egyben a világ legnagyobb kiadóhivatala a f i z i k a i tárgyú folyóiratok terüle
tén. Az USA f i z i k a i folyóiratainak 85!í-át a d j a k l , a világ a n g o l nyelvű f i z i k a i folyóiratainak /a c o v e r - t o - c o v e r fordításokkal együtt/
35#-át j e l e n t e t i meg. Az NSF támogatásával kutatásokat f o l y t a t és ösztönöz az alábbi témakörökben:
a f i z i k u s o k tájékozódási szokásai és tájékoztatási Igényel;
a f i z i k u s o k közötti kommunikáció fajtái;
a szintetizáló módszerek az információ feldolgozásában;
az Információ előállítása, szervezése és terjesztése.
Mindezek a kutatások többek között a l a p u l szolgálnak a nemzeti r e n d s z e r elképzelésének kifejtéséhez. Ennek felelős szerve az AIP tá
jékoztatási osztálya. Ez három s z e r v e z e t i egységet f o g l a l magában:
az információelemzés;
a számítógépes tárolás és a tájékoztatási szolgáltatások
fejlesztésével foglalkozó egységeket. A negyedik nagy területtel, a fényszedés alkalmazásának vizsgálatával k ü l B Ő s z e r v e k f o g l a l k o z n a k , szerződéses a l a p o n .
A l e g f o n t o s a b b kérdések:
m i l y e n Információkat ée m i l y e n csatornákon k e l l továbbítani;
m i l y e n forrásokból;
• i l y e n feltételek a e l l e t t és k i n e k a döntéBÓre?
E kérdések megválaszolása szoros k a p c s o l a t b a n áll az információk elemzésére és rendezésére használt osztályozási n y e l v v e l . A vonatkozó kutatások s z e r i n t o l y a n osztályozási n y e l v szükséges, amelyet maguk a szerzők l e könnyen ée egyértelműen használhatnak, v a l a m i n t amelynek alapján a számitógép képes indexek előállítására és információkeresés
r e . Ennek a célnak osak az egyszerű szerkezetű és a természetes n y e l vű kifejezéseket alkalmazó n y e l v f e l e l meg. A f e n t i feltételek b e t a r tásával o l y a n rendszer áll elő, amely egyben lehetővé t e s z i a határ
tudományi, v a l a m i n t az idegen szakterületen dolgozó kutatók f i z i k a i tájékozódási kérdéseinek megfogalmazását és megválaszolását i s . A
"közérthető" indexelő n y e l v lehetővé t e s z i a szerző által végzett osz
tályozást, indexelést i s , sőt lehetőség s z e r i n t e l k e l l érni a s z e r zői referatumkeszités általánoseá válását.
I g e n f o n t o s feltétel a fényszedés alkalmazása i s . I g y mellékter
mékként bibliográfiai mágnesszalagok készülnek, amelyeket számítógépes tárolás céljaira, másolatban információcserére vagy nagy sebességgel történő mikromásolat-elóállitásra használhatnak f e l . Ennek segítségé
v e l csökkenthető az adatrögzitée munkaerőigénye, a párhuzamosan vég
z e t t adatrögzítés szükségessége. A kiadói tevékenység i s jelentős Ja
vulást mutat a fényszedés bevezetésével /lehetővé t e s z i az e g y s z e r i szövegrögzítést, a l e k t o r i , szerkesztői és k o r r e k t a r i munka a u t o m a t i zálását/.
Az AIP Információtár inputjának három forrása:
a fényezedésnél k e l e t k e z e t t mágnesszalag;
a n y o m t a t o t t dokumentumok;
más szervektől mágnesszalagon k a p o t t információk.
Az AIP mágnesszalag-formátumot mér ennek megfelelően, más mágnes
szalag-szolgáltató egyesületekkel, kiadókkal és tájékoztatási rendsze
r e k k e l kooperációban dolgozták k i .
A központi információtár potenciális felhasználására nézve meg
vizsgálták a tudományos és műszaki a l k a l m a z o t t a k országos nyilvántar
tásának és a f i z i k a i tárgyú folyóiratok előfizetési jegyzékeinek ada
t a l t . A szolgáltatás stratégiáját főleg ezek alapján alakították k i i az egyéni felhasználók részére k u r r e n s ujdonságfigyelő folyóiratot és szakbibliográfiákat adnak k i , a s z e r v e z e t e k részére keresés céljaira alkalmas mágnesszalagos szolgáltatást. A r e n d s z e r lehetőséget nyújt
témafigyelésre, retrospektív információkeresésre, 5DI / S e l e c t i v e D i s - s e m i n a t i o n o f I n f o r m a t i o n • s z e l e k t i v információterjesztés/ szolgálta
tásra mind időszakos / e s e t i vagy p e r i o d i k u s / , mind o n - l l n e módon.
/ S c h i f f E./
TMT 18.évf. 7.szám 1971.Július
99/71 014.51681.3 A L i b r a r y L i t e r a t u r e KWIC indexének értékelése. / E v a l u a t i o n o f a
KWIC i n d e x f o r L i b r a r y L i t e r a t u r e . / - BfíODIE, N.E. = J o u r n a l o f t h e American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Science, 21.1c. l . s z . 1970.Jen.-febr.
p.22-28.
A könyvtáros saját szakirodalmában csak közel nyolchónapos ké
séssel k e r e s h e t információt a L i b r a r y L i t e r a t u r e füzeteiben. Célsze
rű lenne gyorstájékoztatáa céljaira KWIC /iíeyword-in-context = k u l c s szavak szövegkörnyezetben/-index s o r o z a t indítása az i n f o r m a t i k a tárgykörében havonkénti megjelenéssel. A közlemény az e g y i k l e g j e l e n tősebb könyvtári folyóiraton, a L i b r a r y J o u r n a l példáján vizsgálja meg, hogy mennyire a l k a l m a s a k az abban közölt c i k k e k c i m e i O l C - i n - dex készítésének céljaira. Összefoglalva megállapítja, hogy problé
mát okoznak a következők: a könyvtári s z a k i r o d a l o m t e m a t i k a i l a g egy
séges, de n i n c s pontosan értelmezett terminológiájaj az i n f o r m a t i k a egyre növekvő szakirodalmában - éppen újdonság j e l l e g e m i a t t - a t e r minológia szintén nem pontos.
A vizsgálat céljaira a cimek k u l c s s z a v a i t a L i b r a r y L i t e r a t u r e által használt tárgyszavakkal egybevetve négyféle k a p c s o l a t o t emel¬
t e k k i :
azonosság: a kulcsszó azonos a tárgyszóval, azaz akár a k u l c s szó s z e r i n t k e r e B i k a z információt a KWIC-indexben, akár a v e l e azo
nos tárgyszó e z e r i n t a szakmai beosztásnak megfelelően, a z a d o t t do
kumentumot megtalálják;
tezaurusz-szerű k a p c s o l a t i e z a l a t t a szinonimák csoportját ér
t i k . Ez a k a p c s o l a t a számitógép memóriájában reprezentálható és e b ben az e s e t b e n szintén egyértelműen v e z e t a kívánt kulcsszóval, tárgyszóval vagy szinonimával jellemezhető dokumentum megtalálásához;
nem - f a j k a p c s o l a t : a clm vagy annak egy k u l c s s ' a v a valamely tárgyszó s p e c i f i k u s a , ebben a z esetben a számítógép memóriájában e z a k a p c s o l a t l e reprezentálható;
n i n c s k a p c s o l a t : a címben n i n c s semmiféle, a tárgykörrel vagy a tárgyszóval k a p c s o l a t b a hozható kifejezés.
A mintaanyagon végzett feldolgozás a z t m u t a t j a , hogy a 1,1 b r a r y L i t e r a t u r e tárgyszaval és a cimek között elég gyenge a korreláció.
Az eredmények s z e r i n t a L i b r a r y L i t e r a t u r e Bzakbeosztásával ösz- a z e h a s o n l l t v a a elmekből készített KWIC-Index a keresés szempontjából 35?t-os, a t e z a u r u s z segítségével kibővített elmeket alkalmazó index 555t-oe hatékonycággal alkalmazható. A elmek gondosabb szövegezése és szerkesztése e z t az értéket jelentősen megnövelné.
A gyorstájékoztatásra használható K l I C - l n d e x azonban semici e s e t re Bem helyettesítené, csak kiegészítené a L i b r a r y L i t e r a t u r e állan
dó szakbeosztásu mutatóit.
/ S c h i f f £./
100/71 014.5:681.31 Egy könyv tárgymutatójának számítógéppel való" összeállítására
Irányuló kísérletek. /Experiments I n book I n d e x i n g bv computer./
- B0HKO, H. = I n f o r m a t i o n Storage and R e t r i e v a l , 6.k. l . s z . 1970.máj.
p.5-16.
A c i k k egy könyv tárgymutatójának számítógéppel való összeállí
tására irányuló kísérletet i s m e r t e t . A szerző szerkesztésében 1967- ben m e g j e l e n t az Automated language p r o c e s s l n g cimU tanulmánygyűjte
mény. A könyvnek hagyományos módon készített tárgymutatója van. Ugyan
ennek a könyvnek a szövegét használták f e l a szóban forgó kísérletek során. A nyomdai kéziratot annak idején lyukszalag-Írógépen Íratták l e , s az ennek során k a p o t t l y u k s z a l a g képezte az i n p u t o t egy SDC Q-32V t i p u s u nagysebességű, második generációs nagy számítógép részé
r e . E r r e a gépre alakították k i a SAINT /Semi-automatlc index o f na- t u r a l language = természetes nyelvű félautomatikusan készített tárgy
mutató/ elnevezésű r e n d s z e r t . A r e n d s z e r három részből áll: COUNT, COMBINE, EDIT.
A COUNT modulus keretében folyó műveletek: a könyv szövegének beolvasása, az un. funkcionális /irreleváns/ szavak kiküszöbölése, a releváns szavak megállapítása és az előfordulási h e l y e k bejegyzése a szavak mellé, a releváns szóállomány kétféle rendezése /betűrendbe ás gyakorisági számok s z e r i n t / , a "nyers" tárgymutató összeállítása a gé
p i memóriában, a Jegyzékek kiírása. Mintegy 500 funkcionális szót t a r talmazó szótár segítségével végezte a gép az irreleváns szavak kijelö
lését. A " n y e r s " tárgymutatót szakképzett indexelő vizsgálta át és tö
rölte belőle azokat a s z a v a k a t , amelyeket a gép relevánsaknak minősí
t e t t , azonban mégis irrelevánsaknak tekintendők.
A javitás után következett a COMBINE modulus. Feldolgozási segéd
letként beolvasták a szóvégződések, a szinonimák és a kivételes módon kezelendő szavak - emberi munkával készített - Jegyzékeit. A Jegyzé
kek segítségével a szinonimákból, v a l a m i n t az azonos tövű, de eltérő végződésű szavakból Bzópárokat képeztek. Ezek betűrendbe s o r o l t Jegy
zékét szintén indexelő vizsgálta át. A javított jegyzékek szópárjai
nak, v a l a m i n t a pár nélkül maradt szavaknak betűrendezósével a gép összeállította memóriájában az un. alap-tárgymutatót /master i n d e x / .
Az EDIT modulus keretében ugyancsak emberi közreműködéssel egy
részt az alap-tárgymutatóból törölték a tárgyi f o g a l m a t nem ábrázoló szavakat / p l . a szerzők személynevét/, v a l a m i n t azokat a releváns szavakat, amelyeknek a tárgymutatóban való szerepeltetése értelmetlen l e t t v o l n a ; másrészt "lásd" és "lásd még" utalásokat i k t a t t a k a meg
felelő h e l y e k r e , v a l a m i n t besorolták a három vagy több szóból álló tárgymutató-tételeket. Majd kiíratták a tárgymutató végleges szövegét.
Később módosították a r e n d s z e r t . Megoldották egyrészt az önálló s z e r zői névmutató készítését, másrészt a gép Igénybevételét a szópároknak a szövegből való kigyűjtéséhez. A kísérlet eredményei bebizonyítot
ták, hogy a számítógép klBegltő eszközként Jól használható tárgymuta
tó készítéséhez. A k a p o t t index kétségtelenül a l a p o s éB t e r j e d e l m e s
l e s z , de az eljárás rendkívül költséges. . , /Orosz &./
TJfiT lS.évf. 7.szám 1971.július
101/71 02:378.6/71/
A könyvtárosképzés fejlődésének u j a b b irányai Kanadában. /Recent developments i n e d u c a t i o n f o r l i b r a r i a n s h i p i n Canada./ - LAND, R.B.
= L i b r a r y A s s o c i a t i o n Record, 72.lt. 4.ez. 1970. p . 1 4 2-147.
Kanadában 1904-ben rendezték az elBŐ nyári könyvtárosképző t a n f o l y a m o t Montreálban, a M c G i l l Egyetem azervezésében. Az évek eorán a 4 h e t e s képzési formát 3 hónapos t a n f o l y a m , majd 1 éves egyetemi kép
zés váltotta f e l , majd k i a l a k u l t a BLS / B a c h e l o r o f L i b r a r y Science • a könyvtártudomány b a c c a l a u r e a t u s a / és az MLS / M a s t e r o f L i b r a r y S c i ence = a könyvtártudomány m a g i e t e r e / f o k o z a t o k p r o g r a m j a . Az utóbbi két egyetemi f o k o z a t o t J e l e n l e g ö egyetemen l e h e t megszerezni: rész
ben n a p p a l i képzés keretében, részben posztgraduális formában. Ez utóbbi formát a már egyetemi f o k o z a t t a l rendelkező mérnök, közgazdász s t b . szakemberek részére s z e r v e z i k .
Az egyetemi képzés 1931-1969 közötti fejlődését - a megszerezhe
tő f o k o z a t o k , v a l a m i n t a végzett hallgatók számának feltüntetésével - az 1 . táblázat szemlélteti.
1. táblázat Az egyetemi képzés fejlődése
K g j a t a a , f o k e s a t , a f o k o - x a t o d a l t a l a a a n a k a l a S a r a
L949-19)0- I9Í4 <9K-
19Í9 11)60 lí>df Il>6i 1961 loíu IpÓJ 19*6 1967 I9ÍS ö s s l 1
University of Alberti SchooJ of Library |
Science BLS. 1965
Univcríiry oFBrirtth Columbia ScbooE of Science
BLS. 1965
Univcríiry oFBrirtth Columbia ScbooE of — I
— — ! _ u
Librariiiiíhip !
BLS. I9«i — 44 53 : i i a* 78
Dalhomie UniTCTjify School of t-ibnry :
53 a* 78
Science
MLS. I97D .
_ _
:~
McCiEJ Univenity Griduare ScJiool of 1 1
Library Science 1 |
185 1)3 30 # SS 71 1 7* t — — 983
MLS. mi — " 2 I 1 — 1 e 12 J) 14 199
UrdYer.iié de Monrrér] Ecole dc 199
bibUothcconomie
BDibl. 1040 17 10 4
*
4*5 =3 31 ! JO 7' )1 foMount Saiui Vincciit College )1
BLS, iwa '» IO 14
Llniycrsiry of Ottawa Library ScliooE 1
BLS. 1041 . . . . . a 11 17 13 u H » 1 19 17 67 131
1 2 i
LJuivcnirv oí Toronto SelsooJ of Library Science
BLS. I9J7 191 ao8 í l 79 Bű • l 101 I 100 I « l 173 l í í US 2244
M I S , l « l — Ö 10 í — l 1 4 1 4 S 10 7 19 71
UrűTCHLty of Western Ontario School of S 19
Librarw j n d Fnforniarioil Scietice-
1 31 i 7 JS
!96 19" m " 7 2S0" i 3IS Ü 9 313 Üi 481 4609
üsszaa-MLS 3 a a » a 890 - « 14 6 3 1 I 4 | 10 17 04 9i 113 n i
m 100 IOJ 1J1 110 190 1 j i a J36 377 *7« m S003
Nagy gonddal végzik m i n d e n egyetemen a könyvtárosképzés t a n r e n d j e i n e k összeállltását éa az ezek alapját képező e l v i követelmények megállapítását. Miután a könyvtárak funkciói és feladatkörei állandó
an változnak, l e h e t e t l e n , hogy az oktatók a jövő minden szükségletét előre láasák. Ezért igyekeznek o l y a n könyvtárosokat képezni, a k i k az előttük felaertllŐ problémákat elemezni és azok megoldását önállóan k i d o l g o z n i képesek. Minden hallgatónak e l k e l l sajátítania az a l a p v e tő és általános könyvtártudományi I s m e r e t e k e t és azután szakosodhat.
E z z e l összefüggésben az egyetem más fakultásait i s hallgathatják éa szakmai irányítás m e l l e t t kutatómunkát végezhetnek.
5 kanadai egyetem által a d o t t könyvtárosi képesítést az USA-ban i s érvényesnek ismernek e l . Tengerentúlról jött könyvtárosok, a k i k n e k n i n c s kanadai képesitéetik, működhetnek Kanadában, n i n t könyvtárosok, azonban nagyobb felelősséggel járó állásokba való előlépésilk korláto
z o t t .
J e l e n l e g Kanadában még nem l e h e t könyvtártudományi d o k t o r i f o k o z a t o t s z e r e z n i , azonban ennek megvalósítása i s rövidesen várható, az előkészületek ebben az irányban már f o l y a m a t b a n vannak.
A könyvtár szakos egyetemi hallgatók száma eltérő az egyes egye
temekeni 30 és 215 között mozog. A könyvtáros tanszékek B z e r v e z e t l e l helyezése i s eltérő: egyes egyetemeken az e g y e t e m i könyvtárral kapCBol- ták össze, másutt önálló tanszékként, külön helyiségekben vagy külön épületben helyezték e l a z o k a t . A Torontói Egyetemen, ahol a könyvtá
r o s hallgatók létszáma 215 a n a p p a l i t a g o z a t o n és 75 az e s t i t a g o z a t o n , a képzés egy különálló, u j , n y o l c e m e l e t e s épületben történik. A könyvtaros szak könyvtárának állománya kb. 60 000 kötet, olvasóterme 215 személyes. Az épületet 400 n a p p a l i t a g o z a t o s hallgató, 60 főnyi oktatószemélyzet és 36 főnyi adminisztrációs személyzet elhelyezésé
re tervezték.
Külön h e l y e t f o g l a l e l a kanadai könyvtérosképzéeben az i s k o l a i könyvtárosok oktatása. Ez nem az egyetemi könyvtártudományi intézetek
ben, hanem az egyetemek pedagógiai fakultásain és a pedagógiai főis
kolákon történik.
A középkádereket mintegy 13 t a n f o l y a m keretében külön képezik.
Szerveznek egÓBzen rövid - 1 naptól 7 n a p i g terjedő - céltanfolyamo
k a t meghatározott tematikával, m i n t például: dokumentummáaolás, I n dexelés, szabadalmi i r o d a l o m , vizuális információ kérdései, m i k r o f i l m t e c h n i k a , technológiai i r o d a l o m , információkeresés mérnökök számára, könyvtári ügyvitel, gyermekek olvasásra nevelése e t b .
/Moravek L./'
TMT 13.év?. 7.szám 1971.július
102/71 0 2 / 7 1 / Kanadai tájékoztatási források:. / I n f o r m a t i o n reaouroes i n Cana-
da./ - C'ROORKE, J . = S p e c i a l L i b r a r i e s , 61.k. 2.sz. 1970. p.59-65.
Ottawában több országos jellegű és egyéb könyvtár van. A I - i r e c - t o r y o f Ottawa L i b r a r i e s cimü kiadvány 110 könyvtárat s o r o l f e l . A három legnagyobb a L i b r a r y o f P a r l l a m e n t / T a r l a m e n t l Könyvtár/, i Na
t i o n a l Science L i b r a r y /Országos Tudományos Könyvtár/ és a N a t i o n a l L i b r a r y o f Canada /Kanadai Nemzeti Könyvtár/. A könyvtárak különböző kormányzati szervek alá t a r t o z n a k ás jelentős részük főleg ezeket
• z o l g a l j a k i . összes állományuk kb. egy millió1 kötet, tehát kevesebb, d i n t a. ország egyetemi könyvtárainak az állománya. A N a t i o n a l L i b r a r y és a N a t i o n a l Science L i b r a r y főleg a r r a törekszik, hogy országos tájékoztatási hálózat k e r e t e i t alakítsa k i .
A N a t i o n a l L i b r a r y állítja össze a N a t i o n a l Union C a t a l o g u e - o t a könyvtárak u j szerzeményeinek címfelvételei alapján. A legutóbbi évben 1 072 172 címfelvétel érkezett a központi címjegyzékhez, 20*- k a l több, m i n t az elóző évben. Munkanaponként 5000 címfelvétel f u t be. s 1969-ben 81 325 mü Iránt érdeklődtek, hogy az ország m e l y i k könyvtárában található meg, A k e r e s e t t müvek 80í»-a v o l t meg kanadai könyvtárban.
Ugyanez a könyvtár j e l e n t e t i meg a nemzeti bibliográfiát Ganadl- ana cimen ős I d e k e l l beszolgáltatni a kötelespéldányokat: 1968-ban 14 253 tételt v e t t e k Jegyzékbe, amelyben könyvek, brosúrák, m i k r o f i l mek és f i l m e k , v a l a m i n t a szövetségi és a h e l y i kormányok publikációi egyaránt s z e r e p e l n e k . Külön a d j a k i a könyvtár a d o k t o r i értekezések bibliográfiáját; minden kanadai disszertáció kópiája megkapható mik
r o f i l m e n . B e t r o s p e k t i v bibliográfiát a d o t t k i a könyvtár az 1867-19C0 között m e g j e l e n t művekről, v a l a m i n t Jegyzéket a társadalomtudományi és humán tudományos folyóiratokról. A természettudományi folyóiratok Jegyzékét a N a t i o n a l Science L i b r a r y a d j a k i . Értékesnek tartják a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményét, amely 3000 kötet szótárt, élet
r a j z o t és folyóiratot t a r t a l m a z , s amelyet állandóan g y a r a p i t a n a k . Térképeket, képeket és kéziratokat nem gyűjt a könyvtár; ezeket a P u b l i c A r c h i v e a /Nyilvános Levéltár/ gyűjti.
A N a t i o n a l Science L i b r a r y ée a N a t i o n a l L i b r a r y felosztották egymás között a gyűjtőköröket. Az előbbi gyűjti a természettudományi, műszaki tudományi ée orvostudományi anyagot.
A c i k k ezután f e l s o r o l j a a nagyobb szakkönyvtárakat és külön hangsúlyozza, hogy ezeknek e g y i k l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a a folyóiratok gyűjtése. I l y e n szakkönyvtárak: a C e o l o g i c a l Survey c. folyóirat könyvtára kb. 100 000 kötetnyi állománnyal, kiadóvállalattal, az
igész világra kiterjedő cseretevékenységgel; a Department o f A g r i c u l - t u r e Aezőgazdaségi Minisztérium Könyvtára/ állománya 350 000 kötet, a N a t i o n a l Kuseu.n /Nemzeti Múzeum/ 60 000 kötettel, gyüjtőkorébe t a r t o z i k az archeológia, antropológia, b o t a n i k a , madártan, paleontoló
g i a . Főleg skandináviai folyóiratanyagot gyűjt. A legnagyobb a n t r o p o lógiai és néprajzi gyűjtemény Észak-Amerikában. KUlöngyüjtemér.yt ké
pez az észak-amerikai indián és eszkimó nyelvészet, v a l a m i n t a s a r k i kutatások i r o d a l m a ; végül a Dominion Bureau o f S t a t i e t i c s / S t a t i s z t i -
k a i H i v a t a l / éa a Department o f Labour /Munkaügyi Minisztérium/ könyv
tára.
A P u b l i c A r c h i v e s a h i v a t a l o s i r a t o k letéti h e l y e . 30 év után minden okmányt közzéteeznek. Az okmányok m i k r o f i l m e n kaphatók könyv
tárközi kölcsönzésben. Gazdag a levéltár képgyűjteménye és térképtá
r a . Könyvtára 50 000 kötetet t a r t a l m a z ée ezek csak helybenolvasásra állnak rendelkezésre. A Department o f N a t i o n a l Defence /Honvédelmi Minisztérium/ 15 000 kötetes könyvtárának értékes az a része, amely k a t o n a i egyenruhákra vonatkozó anyagot t a r t a l m a z . A Supreme C o u r t /Legfelsőbb Bíróság/ könyvtárának 130 000 kötete, a N a t o n a l G a l l e r y /Nemzeti Galéria/ könyvtárának 25 000 kötetes művészettörténeti gyűj
teménye v a n , 10 000 dossziéja aprónyomtatványokat t a r t a l m a z .
A L i b r a r y o f P a r l i a m e n t / P a r l a m e n t i Könyvtár/ 1851-től áll f e n n , állománya a törvényhozó testűlet érdeklődési körének megfelelő.
A f e l s o r o l t könyvtárak fél kilenctől délután ötig t a r t a n a k n y i t va; m i n d e g y i k olvasóteremmel r e n d e l k e z i k .
Vidéken nagyon sok a levéltári és múzeumi könyvtár, értékes, kü
lönleges gyűjteményekkel; nagy k i n c s e k e t r e j t e n e k az egyházi könyvtá
r a k .
/Maravek L./
103/71 022.4/430.2/
Tárolókönyvtár a Német Demokratikus Köztársaságban - központi vagy regionális megoldással? / S p e l c h e r b l b l l o t h e k i n der DDR - z e n t r a l öder régiónál?/ - ÜlETZE, J . = Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e a e n , 84.k. 5 .a z . 1970. p.273-275.
G. SCHWAfiZ, a k i a Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e s e n c. folyóirat ban / 8 3 . k . 8 . s z . l 9 6 9 . p.510./ megkísérelte a Kémet Demokratikus Köztár
saság számára a ritkán használt könyvtári állománnyal k a p c s o l a t o s kon cepcit5 kidolgozását, a r r a a következtetésre J u t o t t , hogy e g y e t l e n köz p o n t i tárolókönyvtár öerlin térségében előnyösebb a decentralizált r e gíonális tárolőhelyekkel szemben. E m e l l e t t az NDK-t illetően a r e g i o nális tárolás két változatéra, az öt. I l l e t v e a két tárolóhely módsze rére támaszkodin. A költségek kiszámításában azonban a szerző s z e r i n t néhány bizonytalansági tényező j e l e n t k e z i k !
1 . öt regionális tárolóhely esetében az érintett terület más könyvtárai részéről évente kb. 65 000 tárolásra érdemes kötetre l e h e t számítani, ez a szám nyilván a l a c s o n y ;
2. az NDK könyvtárainak kölcsönzési forgalmát a költségeket i l letően a kérdéssel foglalkozók t u l a l a c s o n y r a becsülték;
3. G. SCH'flAiíZ a költségmegtakarítás érdekében lemond a tömör r a k tározésról. Ebben a vonatkozásban f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , hogy az NDK- ban m i l y e n e k a megoldási lehetőségek, s hogy a t e c h n i k a i eljárások m i t engednek meg.
THT 18.óvf. 7.azéa 1971.Július
A s z e r z i s z e r i n t az NDK e s e t i b e n három tároldkönyvtár létesité- se biztosítaná a l e g j o b b megoldást. A közlekedési szempontok f i g y e lembevételével, a három tárólókönyvtár számára a következő városokat J a v a s a l j a i
1 . R o s t o c k ; Rostock, Scnwsrln és Neubrandenburg körzetei számá
r a ;
2. H a l l e vagy L l p c a e : Magdeburg, H a l l e , L i p c s e , Gera, E r f u r t , Suhi, Drezda, Kari-Marx-á't'adt és C o t t b u s körzetek számáraj
3. B e r l i n i a főváros, továbbá Potsdam éa P r a n k f u r t / O d e r körzetek számára.
Megfontolandó azonban a szerző s z e r i n t a z , hogy v a j o n Drezda és Cottbu.- körzeteket a kedvező közlekedési lehetőségek m i a t t ne k a p c s o l ják-e magához B e r l i n h e z . A három regionális tárolóhely költségei i g e n kedvezőek a szóba jöhető tárolőkönyvtár költségeivel szemben: megvaló
sítása k b . tíz millió DM építési és berendezési költséggel Jár; ehhez Járul az évi 75 000 DM fenntartási kiadás.
A regionális tárolóhelyek legfóbb előnyét DIÉTZE abban látja, hogy biztosítják annak a nemzeti könyvállománynak a j o b b megőrzését, m e l y e t semmiféle veszedelemnek sem szabad k i t e n n i .
/Benkő E.-né/
104/71 024.68i621.394.614
A könyvtári t e l e i . / L i b r a r y t e l e x . / - FORD, T. • L i b r a r y Aasocla- t i o n ftecord, ?2.k. 8.sz. 1970. p.279-280.
A szerző mottója s z e r i n t "a huszadik század erőteljesen dörömböl a b r i t könyvtárak ajtaján, de ezek többsége válaszra sem méltatja".
A közlemény a könyvtárközi kölcsönzést meggyorsító telexről szól. E t e c h n i k a könyvtári alkalmazásának már e l t e r j e d t n e k és r u t i n szerűnek k e l l e n e l e n n i e . Ennek ellenére 7-8000 könyvtárra összesen 150 telexkéazülék j u t , de még ezek közül i s többet egyáltalán nem használnak.
E z t sokan a telexkészülékek bérleti dijával k a p c s o l a t o s gazdasá
g i megfontolásokkal magyarázzák, de az i g a z i ok a z , hogy a telexké
szüléket ugy t e k i n t i k , m i n t a nyugalmas könyvtári e l e t megzavaróját.
A t e l e x tulajdonképpen i g e n célszerűen alkalmazható a könyvtár vállalt f e l a d a t a i n a k igényes teljesítésénél:
az üzeneteket Írott - ée i g y félreérthetetlen és félremagyaráz- h a t a t l a n - formában a d j a át Ós őrzi meg;
a könyvtári személyzetet m e n t e s i t i az állandó telefonálgatások o k o z t a problémáktól;
a telexkéezüléknél a Tételhez vagy adáshoz - a telefonbeszélge
téssel szemben - nem szükséges szakképzett könyvtáros.
Az NLLST / M a t l o n a l Lendlng L i b r a r y f o r Science and Technology = Országos Tudományos és Műszaki Kölcsönkönyvtár/ a l k a l m a z z a a t e l e x e t . Olyan r e n d s z e r t épített k i , amelyben az olvasó a részére szükséges könyvet i g e n g y o r s a n megkaphatja. A délután két óráig f e l a d o t t t e l e x üzenetre a kért könyv, hacsak különleges akadály nem merül f e l , más
nap r e g g e l már megérkezhet az igénylőhöz.
I l y módon hetenként már közel 3000 könyvet kölcsönöznek: a t e l e x rendelésre történő kölcsönzés g y a k o r i s a g a évente 1 5- 2 0^ - k a l nő.
A szerző különösen hasznosnak tartaná, ha az egyetemi könyvtárak i s áttérnének könyvtárközi kölcsönzéseiknél a t e l e x alkalmazására. Az
á t t é r é B k e z d e t i lépései már megtörténtek, néhány egyetem könyvtárában
már van telexkészülék és a z t használják i s .
Az általános telex-használat vethetné meg az országos r e f e r e n s z - hálőzat a l a p j a i t i s . Ez a hálózat a t e l e x segítségével hozzá intézett kérdésekre képes lenne gyorBan választ a d n i .
A könyvtár-automatizálás Hagy-Britanniában: 1969. / L i b r a r y autó
mat i o n-I n ~ B r T t a T n 7 T i r e 9 ~ ^ ^ 4 .a z . 1969.
p . 2 9 2-303.
A könyvtárgépesitésnek, m i n t minden u j technológia bevezetésé
nek, három f o k o z a t a van: kutatás, fejlesztés, üzemelés. N a g y - B r i t a n niában a könyvtárak általában már a fejlesztéssel f o g l a l k o z n a k , sok helyütt üzemelnek i s számítógépes könyvtári r e n d s z e r e k . Sok, egymás
tól különböző eljárás fejlődött k i a könyvtárak különböző típusainak éa a felhasználók eltérő igényeinek megfelelően.
A kutatási munka 1965-ben kezdődött: gépesített kölcsönzési, könyvrendelés!, katalogizálási r e n d s z e r e k e t h o z t a k létre. F e l e l e t e t k e r e s t e k a r r a , hogy a f e n t i r e n d s z e r e k megvalósításához:
m i l y e n eszközök szükségesek;
m i l y e n kartotékokat és műszaki megoldásokat k e l l a l k a l m a z n i } m i l y e n a d a t s z e r k e z e t f e l e l meg a követelményeknek;
m i l y e n a legmegfelelőbb katalógus-formátum;
hogyan l e h e t a könyvrendelések ellenőrző rendszerét megtervezni?
Az ötéves munka a z t eredményezte, hogy J e l e n l e g már sok i s m e r e t halmozódott f e l , ezek alapján k i a l a k u l h a t o t t a könyvtári rendszerek átfogó szemlélete, a könyvtárak megértették a számitógépes technoló-
/ S c h i f f E./
025:681.31/410/
-'>". lB.évf. Lazám 1971.Július
g i a lényegét. Lehetővé vélik o l y a n r e n d s z e r e k szervezése, amelyek ké
pesek a felmerült szükségletek vagy jelentkező igények kielégítésére reális költeégfelhasználással.
Az a l a p e l v e k tisztázása után az egyes könyvtarak speciális r e n d s z e r e i n e k kiépítésére kerülhet s o r . Ennek akadálya sok esetben azon
ban a z , hogy a könyvtárak vezetése még egyáltalán nem s z o k o t t hozzá a korszerű módszerek alkalmazásához. Nincs pénzük a r r a , hogy tanulmá
nyok elkészítését finanszírozzák, ha választhatnak, a rendelkezésükre álló alapból inkább könyvet vesznek. A legfőbb nehézséget azonban az okozza, hogy a könyvtárak nincsenek eléggé informálva arról, hogy m i t érhetnek e l a számítógépek alkalmazásával, ée a rendelkezésükre álló csekély információ i s Inkább kvalitatív, m i n t kvantitatív Jellegű.
Az rtóbbi években az OSTI / O f f i c e o f S c l e n t i f l c and T e c h n l c a l I n f o r m a t i o n • Tudományos és Műszaki Tájékoztatási H i v a t a l / központi alapokból több fejlesztési t e r v e z e t e t finanszírozott. 1968-ban létre
jött a legátfogóbb s z e r v e z e t , az A a l i b / A s s o c l a t i o n o f S p e o l a l L i - b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Bureaux = Szakkönyvtárak és Tájékoztató I r o dák Szövetsége/ Computer A p p l i c a t i o n Group-Ja /Számitógép-alkalmazási Csoport/. Ez a s z e r v e z e t az e g y e t e m i , szakmai ős nyilvános könyvtárak szemszögéből vizsgálja az információkeresés e l v i ée g y a k o r l a t i problé
máit /a vonatkozó számítástechnikai kérdéseket i s / , a beszerzés, a ka talogizálás, a kölcsönzőé s t b . kérdéseit. Működésének eredményeit a P r o ^ a m clmU, negyedévenként megjelenő folyóiratban publikálja.
A megrendelési és katalogizálási r e n d s z e r e k fejlesztésének v i z s gálatát az OSTI támogatásával a U n i v e r s i t y o f Southamptonon /Southamp- t o n i Egyetem/ végzik. A munka célja az egyes könyvtárak r e n d s z e r e i n e k koordinálása és integrálása a HARC /Hacnine-Headable C a t a l o g l n g » Gép
p e l olvasható katalogizálás/ r e n d s z e r r e l . K i v e l az egyee rendezerek már többnyire kooperációval Jöttek létre, a kitűzött cél elérése - bár kutatást igényel - nem látszik l e h e t e t l e n n e k .
Az egyee könyvtárakban sok jegyzéket használnak, amelyek hasznos sága i g e n megnövekszik, ha több példányban l s hozzáférhetők l e s z n e k és állandó naprakészen tartásuk i s lehetővé válik. Az ezen a terüle
t e n fellépő problémák közül csak néhányat említsünk, p l . automatizál
n i k e l l e n e a folyóirat-Jegyzékek, mutatók, tárgyszójegyzékek, számvi
t e l i kimutatások, ETO-inderek s t b . előállítását.
Ujabb problémakört j e l e n t e n e k a kölcsönzési r e n d s z e r e k . Ezen a területen, főleg az o f f - l i n e alkalmazás tekintetében az alapvető elem zések rendelkezésre állnak. További vizsgálatokat igényel azonban az o n - l i n e kölcsönzési r e n d s z e r . Felépítését erősen befolyásolja az a l k a l m a z o t t számitógép típusa, kutatásokat igényel az a d a t s z e r k e z e t és a közvetlenül kérdezhető f i l e felépítése. C h i c h e s t e r b e n a # e s t Sussex County L i b r a r y b e n / r t e s t Sussexi Megyei Könyvtár/ már működik egy i l y e n o n - l i n e kölcsönzési r e n d s z e r ; párbeszédes, o n - l i n e , valós idő
ben aktualizálható f i l e - r a a l a p o z o t t kölcsönzési r e n d s z e r fejleszté
sén dolgoznak H a r w e l l b e n az Atomlc Energy Research Establishmentber.
/ A t o m e n e r g i a i Kutatási Létesítmény/.
Kezdetben tehát a számitógép bizonyos könyvtári müveletek gépe
sítését t e t t e lehetővé: ma már u j szolgáltatásokat nyújt, sőt ösztön
z i ezek kifejlesztését.
553
Nagy-Britanniában s z e r v e z e t t módon törekednek a felkínált l e h e tőségek kihasználására, melynek alapfeltétele a szerző s z e r i n t a ko
operáció mind a kutatásban, mind az alkalmazásban.
/ S c h i f f £,/
10 6 / 7 ] 0 25:681.31/47-62/
áttekintés az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezések a l k a l m a - zásának előkészületeire! a B Z o c i a l i 3 t a országok könyvtárügyében.
/ U b e r b l l c k über den Stand der E l n s a t z v o r b e r e i t u n g von e l e k t r o n i s c h e n D a t e n v e r a r b e i t u n g e a n l a g e n i m B i b l l o t h e k s w e s e n der s o z i a l i s t l s c h e n Lander./ - STEIN, G. = Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e s e n , 84.k. 3.sz.
1970. p.165-169.
Gerában /NDK/ Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás bevezetésének elő
készületei 9orán adódó nemzetközi együttműködés a könyvtárügyben cím
mel 1969. októberében tudományos ülésszakot r e n d e z t e k . A c i k k az I t t e l h a n g z o t t előadás átdolgozott változata.
Hét jelentés f o g l a l k o z o t t az egyes országok könyvtárügyének vo
natkozó problémáival: Bulgária, az NDK, Lengyelország, a Szlovák és a Cseh S z o c i a l i s t a Köztársaság, a Szovjetunió és Magyarország tevé
kenysége különböző eredményekhez v e z e t e t t . A referátum ezeket méri f e l , egy-egy kérdéscsoportba f o g l a l v a össze a problémákat.
Bibliográfiák /beleértve a nemzeti bibliográfiákat/
E területen mutathatók f e l leginkább elméleti és g y a k o r l a t i ered
mények. Három kérdés azonban még erősen v i t a t o t t : a tipográfiai megol
dások /nagy- és kisbetűk, d i a k r i t i k u s j e l e k / ; az optimális kategória- séma kidolgozása a címfelvételnél; és végül az osztályozás.
A d i a k r i t i k u s j e l e k alkalmazását, egészen speciális esetek kivé
telével, a résztvevők elkerülendőnek ítélték. A nagy- és kisbetűk használatéról megállapították, hogy a l e n g y e l éB a magyar / s z e g e d i / kísérletek igazolták ugyan létjogosultságát, de idő- és költségkiha
tásai m i a t t megfontolandó egységes bevezetése.
Kinden résztvevő ország f o g l a l k o z i k a z z a l a t e r v v e l , hogy a ké
sőbbi Jövőben megvalósítja a géppel olvastatható bibliográfiák nem
zetközi cseréjét. Ez azonban a címleírás egységes nemzetközi sémájá
nak megvalósítását feltételezi. A szlovák és magyar szakemberek be
számoltak a HARC I I . formátummal /Machine-fieadable C a t a l o g i n g = Gép
p e l olvasható katalogizálás/ f o l y t a t o t t kísérleteikről. Az ülés meg
állapította, hogy a j e l e n l e g i , országonként különböző clmleirási gya
k o r l a t t a l szemben támogatja több nemzetközi bizottság /FID, ICSÜ, UNESCO/ ama törekvését, hogy 1980-ig kidolgozzák a természettudomá
nyos ée műszaki i r o d a l o m világszerte egységes szabványát a bibliográ
f i a i adatok felvételére. Addig az egyes országok könyvtárai maguk igyekezzenek a nemzetközi cserére i s alkalmas módszerek kidolgozásá
r a .
Az osztályozás kérdésében a bizottság pozitívan értékelte a raa-
TMT ía.évf. 7.szám 1971.július
gyar-országi fáradozásokat egy egyságes műszaki s z a k t e z a u r u s z létre
hozása érdekében. Az egységes, általános műszaki t e z a u r u s z által egy- eégbe f o g o t t szaktezauruszok g o n d o l a t a megegyezik több más ország e l képzelésével és törekvéseivel. A kutatási t e r v b e n azonban nagy f i g y e l met s z e n t e l n e k a L e n i n Könyvtár és a p o z s o n y i tlniverzitná Kniínioa /Egyetemi Könyvtár/ teszt-vizsgálatának i s , melynek során a s z o v j e t osztályozási r e n d s z e r a u t o m a t i k u s felhasználási lehetőségét vizsgál
ják. E vizsgálat eredményei döntik e l a további f e l a d a t o k a t . 2. A központi katalógusok
1. központi katalógus automatizált előállításának kérdésében egy- jéges á láspontként a l a k u l t k i az a nézet, hogy az csupán az u j s z e r zemények vonatkozásában, a csak egy meghatározott határidőtől kezdve lehetséges és célszerű. Ugyancsak megfontolandó, hogy ezekben a köz
p o n t i katalógusokban rövidített címleírást alkalmazzanak, mert ez könnyítené meg a lyukasztás és ellenőrzés munkáját. A devizalehetősé¬
gek h e l y e s felhasználáea érdekében a koordinált gyarapítást szolgál
j a a könyvtárközi kölcsönzésen kivül az a központi katalógus ío, mely a cseh SOKHATUS /shromazdováni posíadavku, objednávky, katalogizáce, r e f e r e n c e , a k v i z i c i e , ^elekomunikace, urgende, s t a t i s t i k y =• s t i p u l a - t i o n o f r e q u e B t s , o r d e r i n g r e q u e s t e d documents, c a t a l o g i n g , r e f e r — e n c e s , a c q u i s i t i o n , t e l e c o m m u n l c a t i o n , u r g e n c i e a , s t a t i s t i c s - igé
nyek meghatározása, a szükséges dokumentumok megrendelése, k a t a l o g i zálás, hivatkozások, beszerzés, telekommunikáció, nyilvántartás, s t a t i s z t i k a központosítása/ - t e r v e n a l a p s z i k .
Pozitívan értékelték az Országos Széchényi Könyvtár ás a Deutsche- S t a a t s b i b l i o t h e k /Hőmet Állami Könyvtár/ kisérleteit i s a központi f o lyó i r a t - k a talógUB automatizált előállítására. A mintegy 30 000 c i m e t feltáró munkák a l k a l m a s a k a r r a , hogy mágnesszalagon kicserélhetők l e gyenek az egyes országok között.
3. Kötetkatalógusok
Az egyes országokban t e r v e z e t t kötetkatalógusokkal k a p c s o l a t b a n a r r a a megállapításra j u t o t t a k a résztvevők, hogy azok csak a matema
t i k u s o k , rendszertervezők éa könyvtárosok közös munkájának eredménye
ként Jöhetnek létre.
4. Műszaki berendezések
Minden orBzág törekszik a r r a , hogy könyvtárainak gépesítését sa
ját erőből vagy I m p o r t utján automatikUB gépekkel lássa e l . Ae együtt
működés ezen a téren i s f o n t o s , u g y a n i s csak egyBéges készülékek a l kalmazása t e s z i lehetővé a nemzetközi caerét.
5. Programozási n y e l v
Az automatizálás1 kísérletekkel k a p c s o l a t b a n e l m o n d o t t a k érvénye
sek az egyes országokban kikísérletezett programozási n y e l v s k r e i s . A á g n
107/71 . 025.2i021.64/450.2/
A beszerzés koordinálása a Deutsche S t a a t s b i b l i o t h e k és más i n tézmények között. / K o o r d l n i e r u n g d e r B r w e r b i m g B t a t l g k e i t zvtischen d e r Deutschen S t a a t s b i b l i o t h e k und anderen E i n r i c h t u n g e n . / - GENZEL, P. * H i t t e i l u n g e n aua dem t r i s s e n s c h a f t l i c h e n B i b l i o t h e k s w e s e n d e r DER, 8.k.
I .B Z. 1970. p.16-17.
A Deutache S t a a t s b i b l i o t h e k /Német íllami Könyvtár/ és az NDK tudományos könyvtárainak munkatársai 1969. decemberében A beezerzéal
f
o l i t l k a koordinálása a Deutsche S t a a t s b i b l i o t h e k és más intézmények ózott clmil k o l l o k v i u m o n v e t t e k részt. Korábban ugyanis csak az egyetemi könyvtarak között a l a k u l t k i formális beszerzési elhatárolás) továbbá t a r t a l m i l a g gyűjtőköri elhatárolás és kooperáció az egyes szakterületek központi könyvtárai között.
A f e l a d a t o k ée a koordinációval k a p c e o l a t o a munkafolyamatok m i a t t csak a Deutsche S t a a t s b i b l i o t h e k beszerzési osztályán felállítan
dó koordinációs állomás t u d j a biztosítani a koordinációs szerződések részletes előkészítését, a s z a k r e f e r e n s e k , a beszerzési és cesreosz- tályok, v a l a m i n t a koordinációs p a r t n e r e k közötti k a p c s o l a t tartását, továbbá a szerződések funkcionálásának vizsgálatát s t b .
/Bauer J . /
108/71 027.082/44/
A f r a n c i a "központi kölcsönző könyvtárak" u j épületei. / B i b l i o - théaues c e n t r a l e de pr§t: quelques n o u v e l l e e c o n s t r u c t i o n s . / - DESCAVES, R. = B u l l e t i n des Bibllothéques de Francé, 14.k. 7.BZ.1969- p.291-298.
Franciaországban e g y e t l e n év a l a t t nem kevesebb m i n t t i z terüle
t i központi kölcsönkönyvtár épült, átlagosan 500 m2 alapterületen, pénzügyi, beruházási okokból minimálisra csökkentett t i p u s p r o g r a m alapján. Az 500 m2 alapterület azonban a g y a k o r l a t b a n 650 hasznos területet J e l e n t , mert a raktárak az épület kubaturájában kétszinte
sek. Egy-egy i l y e n könyvtárnak általában négy dolgozója van, s egy- egy b i b l i o b u s z segíti munkájukat. A maximális létszám 7 fő l e h e t ; eb
ben benne v a n max. 2 bibliobusz-vezető i s . Könyvtáranként 50 000 kö
t e t tárolásával számolnak. Ahol a r r a mód nyílt, az u j épület m e l l e t t tartalékterületet biztosítottak a raktár várható bővítésére. A csök
k e n t e t t beruházási k e r e t e k következtében valamennyi épület esetében e l m a r a d t a gondnoki lakás ée az épületek nincsenek mesterséges s z e l lőztetést blztoeitó gépi berendezéssel ellátva. A legtöbb könyvtárat léteBités, építés a l a t t álló egyetem terűlatén helyezték e l . Ennek hátránya, hogy a könyvtárak a városi nagyforgalmú központokon kívül esnek. Hátrányos a könyvtár működésére az l a , hogy az egyetemi h a l l gatók kölcsönzéseikkel valósággal megbénítják a könyvtárak külső, nem egyetemi hallgatói kölcsönzéseit.
Az épületek építészeti sajátossága, hogy a raktári területet k i véve földezinteBek.
THT 18-ővf. 7-ezám 1971.Július
A költséges beruházások ellenére az épületek sok hibával készül
t e k e l i sok helyütt elégtelen a fűtés, a raktárak természetes világí
tása általában nem megfelelő, nem tekinthető m e g o l d o t t n a k a h a n g s z i getelés, a b i b l i o b u s z o k garázsában n i n c s fűtés, elégtelen a napsugár
zás e l l e n i védekezés, r o s s z hatásfokú a mesterséges világítás, k i c s i k a garázsok. Már az épületek felavatásakor a legtöbb esetben a bővítés kérdése kerül előtérbe, ami v i s z o n t a területi adottságok m i a t t nem m i n d i g lehetséges.
Kívánatosnak tartják a f r a n c i a könyvtárosok a k a p c s o l a t elmélyí
tését építészek és könyvtárosok között, u i . az építészek a könyvtári funkciók rovására esztétikai szempontokat h e l y e z t e k előtérbe.
A hibák ellenére az u j épületek nagy előrehaladást j e l e n t e n e k e f r a n c i a könyvtártípus működése terén.
/Tombor T./
109/71
027.2:022/73/Az USA egyetemi könyvtárépitései 1969-ben. /Academic l i b r a r y b u i l d i n g i n 1969./ - ORNE, J . - L i b r a r y J o u r n a l , 94.k. 21.sz. 1969.
d e c i . p.4364-4368.
Az USA-ban 1969-ben 52 u j egyetemi könyvtárépület t e r v e készült e l . E könyvtárak összes beruházási költsége kereken 130 millió d o l lár v o l t . /Ugyanez az öeszeg 1968-ban 148 millió dollárt, 1967-ben p e d i g kereken 159 millió dollárt t e t t k i . / Egy könyvtár létesítésé
nek átlagköltsége 1969-ben 2,5 millió dollár v o l t a korábbi évek 2,3 millió, i l l e t v e 1,6 millió dollárjával szemben. A költségek növe
kedése nem inflációs eredetű, megállapítható u g y a n i s , hogy mindenütt a megnövekedett hasznos alapterűlet függvényében nőttek a költségek.
2
Az átlagterület nagysága 1967-ben kereken 6130 m , 1968-ban 8450 m2, 1969-ben v i s z o n t már 10 500 m2, az olvasóhel. ek átlagos s2áma könyvtáranként 1967-ben 866, 1968-ban 1026, 1969-ben p e d i g 950 v o l t .
A terület növekedése a könyvtárak funkcióínak kiterjesztésével i s összefügg.
Az 52 u j egyetemi könyvtár átlagosan 377 653 kötettel r e n d e l k e z i k .
/Tombor T./
110/71 608.3:681.327.45
Műszaki jellemzők kódolása lyukkártyán szabadalmak keresése cél
jából. / K o d l r o v a n i e t s h n l c s s s z k l h p r i z n a k o v na p e r f o k a r t a h d i j a p a - tentnogo p o i s z k a . / - BRADLEE, R. - BLUMSTENGEL', R. • Voproszü I z o -
b r e t a t e l ' s z t v a , 1 9 7 0 . 6.sz. p.23-28.
Napjainkban a világ minden országában rohamosan emelkedik a s z a
badalmi bejelentések száma. Ennek megfelelően növekszik a szabadalmak
