Clúl 22.évf. 6.szám 1975.június
létén; a Jövőben ennek a helyzetnek ugy k e l l megváltoznia, hogy a t a nulmányozott témák átfedése h e l y e t t hierarchikus kapcsolat a l a k u l j o n k i közöttük.
_ Qyöre Pál
Az információk áramlását korlátozó tényezők
Az információ áramlását korlátozó tényezők - a továbbiakban kor
látok - az objektív valóság olyan Jelenségei, melyek a tudattól füg
getlenül hatnak és az információk létrehozói, 111. az információs lé
tesítmények, valamint az információ igénylói között az információk szabad áramlását gátolják.
A korlátok mibenlétéről sok szó esett az irodalomban és számos szerző ismertette ezek információs igényekre gyakorolt hatását. Az a¬
lábbiakban megkíséreljük ezt a társadalmi jelenséget összefoglalni és rendszerezni.
Valamely korlát Jelenléte a következőkből ismerhető f e l : a használó f e l a d a t a i megoldáséhoz nem igényel releváns dokumen
tumokat; az igényeknek megfelelő információhordozók - vagy objektív okok, vagy a használó szubjektív okai miatt - nem jutnak e l az i l l e tékesekhez;
a releváns Információk e l j u t n a k ugyan az illetékesekhez, o t t a¬
zonban nem veszik figyelembe és nem használják f e l azokat - mint azt pedig objektív Jelentőségük megkívánná - a tudományos munka eredmé
nyességének növelése érdekében.
I l y módon a korlátokat két csoportra - objektív és szubjektív korlátok - oszthatjuk f e l . A használók tudatában visszatükröződő j e lenségek azonban, ugyancsak objektív jelenségekre vezethetők vissza.
A legtipikusabb olyan korlát, mely objektíve létezik, de hatását mindig a használík tudatán keresztül f e j t i k i , a politikai-ideológiai korlát. fiz annak a következménye, hogy az államok információs cseré
jét a társadalmi rendszerek között fennálló antagonisztikus e l l e n t mondás erősen megnehezíti. A polgári tudósok egy része még ma sem ér
t i , Tagy visszautasítja, sőt tudománytalannak minősiti a s z o c i a l i s t a társadalomtudósok eredményeit. A m a r x i s t a - l e n i n i s t a tudósok viszont a polgári társadalomtudományok t a n a i v a l nem érthetnek egyet; a polgá
r i társadalom m a r x i s t a - l e n i n i s t a szempontból történő elemzéseinél a¬
zonban okvetlen figyelembe k e l l venniük a polgári tudósok a d a t a i t i s . Igen jelentős a k a p i t a l i s t a magántulajdon következtében fennál
ló korlát i s . Ennek a következménye, hogy az egyetemes tudomány ered-
Beszámolók, szemlék, közlemények ményel nem állnak az egész emberiség rendelkezésére, hanem, az alap
kutatások eredményeinek nagy részét, az alkalmazott kutatásoknak és fejlesztéseknek pedig kb, 80?4-át a nagy monopóliumok, i l l , az őket kiszolgáló polgári államok, részint konkurrencia okokból, részint mert háborús célokra készültek, titokban tartják. Ezáltal a tudomány általános fejlődését hátráltatják, mivel sok a párhuzamos kutatás és a tudósok - objektíve szükséges - együttműködése jelentősen megnehe
zült. A s z o c i a l i s t a országok tudósai szabadon kicserélhetik tapasz
t a l a t a i k a t , Így egyre erősebbé válik közöttük a nemzetközi tudományos kooperáció és munkamegosztás. A k a p i t a l i s t a magántulajdonból adódó korlát gyakran j e l e n t akadályt a felmerülő információs igények kielé
gítésénél.
Korlátai lehetnek az információk áramlásának a törvények i s , t e k i n t e t t e l arra, hogy az államok a társadalomtudományok, térmészettu- dományok és a technika eredményeinek szabad terjesztését előírások
k a l korlátozzák. A polgári államok ezeket a törvényeket a magántulaj
don érdekeit szem előtt t a r t v a alkotják meg. Mig k a p i t a l i s t a államok léteznek, a s z o c i a l i s t a országok szintén kénytelenek - a népi állam érdekelnek védelmében - hasonló korlátozó intézkedéseket bevezetni.
Az információs létesítményeknek ismerniük k e l l ezeket a törvények a l kotta korlátokat, és segíteniük k e l l az információ használóit a belő
lük származó előnyök kihasználásában, valamint a káros következmények elhárításában.
Az idő, mint korlát, objektív jelenségként hat, mivel egy tudo
mányos információ használata függ attól az időtől, mely az informá
ciónak dokumentum formájában való megjelenése óta e l t e l t . BOHISSOV kísérletileg bizonyította be, hogy a folyóiratcikkeket a megjelené
süktől számított 1-4. év között használják legintenzívebben. A 10 év
nél idősebb munkák iránt már 3 z i n t e semmi érdeklődés nem tapasztalha
tó.
A rohamosan fejlődő f i a t a l tudományágaknál, mint p l . a szálopti
ka, azért JátBzik az idő korlátozó szerepet, mert az u j ismereteket nem tudják kellő gyorsasággal f e l d o l g o z n i . A retrospektív tudományok
nál pedig általában nehéz hozzájutni a szükséges anyagokhoz, mivel p l . külső archívumokban tárolják azokat, vagy esetleg nincsenek k e l lőképpen feltárva. Modern technikai berendezések igénybevételével a¬
zonban a folyóiratirodalom a gyors információcsere egyik eszközévé tehető.
Az eredményességi szempontok i s korlátokká válhatnak. Egy I n f o r mációs létesítmény a<Ror muki-idiit g T e r i n é n y e R s n , ha a tájékoztató munka területén mipél kevesebb ráfordítással a lehető legnagyobb hatékony
ságra törekszik. A gyakorlatban végzett kutatások ismeteltén megerő
sítik, hogy a teljesítmények és a költségek között funkcionális füg
gőség áll fenn, és hogy a teljesítmények fokozásánál - eg^y bizonyos mérteken t u l - a megvalósításhoz szükséges ráfordítás aránytalanul megnő. Eredményességről viszont csak a ráfordítás és a teljesítmény ésszerű viszonya esetében beszélhetünk.
Az eredményességi meggondolások, mint korlátok, megakadályozzák, hogy az Információs folyamatok öncélúvá váljanak. O t t , ahol az l n f o r -
TMT 22.évf. 6.szám 1975.június
máoiós ellátottság jól szervszett, csak akkor rögzítenek és vonnak be az információáramlásba egy-egy kutatási eredményt vagy egyéb i n formációt, ha a felmerülő anyagi és személyi ráfordítások alacsonyab
bak, mint az információ későbbi felhasználásából - valószínűleg - várható haszon.
Az eredményességre való törekvés korlátozó hatása, mint az i n f o r mációs munka objektív követelménye, különösen a primór dokumentumok vizsgálatánál érvényesül, amikor azok dokumentálhatóságát i s figyelem
be veszik.
Azokban a tájékoztatási létesítményekben, ahol a teljesítményt elsősorban a f e l t a r t és adattárolóba f e l v e t t információk számával, nem pedig az információs tevékenységgel szemben megnyilvánuló haszná
lói megelégedettség mértékével mérik, az eredményességen alapuló kor
iétok még nem a kellő fokon hatnak.
Az anyagi korlátok ugy jelentkeznek, hogy az - eg^y bizonyos használó igényének megfelelő - információt, a beszerzéshez szükséges anyagi eszközök hiányában egyáltalán nem, vagy nem a kért formában,^
111. határidőre szolgáltatjak. A jelenség bizonyos összefüggésben áll az eredményességi szempontok a l k o t t a korlátokkal. így nem r i t k a , ami
kor egy tájékoztatási intézmény nem vállalkozhat a használók által - csupán a oim vagy referátum alapján - fontosnak vélt idegen nyelvű munkák lefordíttatására, m i v e l ebben ÍZ esetben nemcsak a felmerülő költségek haladnák meg az e célra rendelkezésre álló anyagi fedeze
t e t , hanem ezzel az eredményesség alapsz-bályalt i s megsértenék, AZ anyagi korlátok & fontos, csak valutáért beszerezhető I n f o r mációs források minél eredményesebb és többrétübb kihasználáséra kényszerítik az információs létesítményeket.
Az anyagi korlátok azonban annak a veszélyét i s magukban r e j t i k , hogy a használók az információs szolgáltatások egy részét egyáltalán nem, vagy csak gyengébb minőségben kapják meg, olyan indoklással, hogy nincs rá keret; esetleg takarékossági szempontok i s felmerülhet
nek, így az anyagiak a tudomány információs ellátottságának komoly zavaró tényezőivé válhatnak.
A terminológiai problémák i s egyre érezhetőbbé váló akadályokat képeznek az információs igények fejlődésében, megértésében és bejelen tésében. Ez annak az általános törvényszerűségnek a következménye, mi szerint egy szemantikai információ cseréjének előfeltétele, hogy a l e adó és a cimzett megközelítőleg azonos jelkészlettel rendelkezzék.
A tudományos-műszaki forradalom következtében ugrásszerűen meg
növekedett emberi tudás a tudományok egyre gyorsabban terjedő szako
sodását eredményezte. Ez a körülmény a tudósokat i s a r r a kényszeríti, hogy - amennyiben u j eredményeket akarnak elérni - figyelmüket egyre szűkebb szakterületre összpontosítsák. A fejlődés a tudományos nyelv egyre nagyobb fokú differenciálódásához v e z e t e t t .
K i a l a k u l t egy szakterminológia, ami egyre inkább eltávolodik a hétköznapi beszédtől, sőt attól a szókincsállománytól i a , mely az átlagos oktatási intézményekben elsajátítható. A szakmai zsargonnak
Beszámolók, szemiák, közlemények
ez a fejlődése azt eredményezi, hogy a közölteket lassan csak néhány beavatott személy érti meg, s ezáltal egyre nehezebbé válik az i n f o r mációcsere a z egyes szakok között. 11a már azonban a z sem r i t k a , hogy ugyanannak a szakterületnek különböző ágai között i s terminológiai nehézségek merülnek f e l . Ez utóbbi jelenség különösen a kevéssé kodi
fikált tudományágaknál - mint p l . a társadalomtudományok - f o r d u l e¬
lő. I t t olyan szakterületek i s adódnak, ahol minden egyes tudós rész
ben a Baját egyéni terminológiáját használja. Ennek következtében a tudományos szövegek érthetőségi s z i n t j e egyre inkább csökkenj egy t u dományos dokumentum, p l . egy szaklapban megjelent cikk, mind kevesebb olvasót vonz, t e k i n t e t t e l arra, hogy a használat legfőbb előfeltéte
l e a közölt információk világos, érthető kifejezése.
A terminológiai problémák az un. keresztmetszeti információk e¬
setében, a különböző szakteriiletek határterületeivel kapcsolatos i n formációknál, valamint egy több tudományágra kiterjedő információs igénynél, különösen megnehezítik az igények felkutatását és megfogal
mazását.
A terminológiai korlátok fokozzák a n y e l v i nehézségekből adódó korlátok hatását i s .
A tudományos tájékoztatási intézmények ugy támogathatják haszná
lóikat a szakterületükön végzett munkájukkal kapceolatban felmerült információs igényeik megfogalmazásában, hogy - a terminológiai kér
dések közötti tájékozódásban, információs igényeik kifejezésében, valamint a z esetleges félreértések kiküszöbölésében - terminológiai jegyzékekkel, Bzlnonima-utalókkal, definíció gyűjteményekkel segí
t i k őket.
A n y e l v i nehézségekből adódó korlátok egyre észrevehetőbben a¬
kadályozzak a tudományok területen a szabad információáramlást. A probléma különösen azóta vált jelentőssé, amióta - az I m p e r i a l i s t a gyarmaturalom széthullása következtében - egyre több fejlődő ország publikálja saját nyelvén az u j tudományos eredményekről, a kutatási eredmények u j alkalmazási területéről, az u j gyártási eljárásokról, fejlesztésekről és termékekről szóló információit. A publikációba i l y módon bekapcsolódó nyelvek száma egyre szaporodik. Századunk elején - p l . a kémia területén - az a tudós, a k i három nyelvet /német, angol és f r a n c i a / ismert, a munkájahoz szükséges valamennyi fontoeabb c i k ket eredetiben olvashatta e l , ugyanis a tudományoa publikációk 93,5;í-a ezen a három nyelven j e l e n t meg. Ezzel szemben 1966-ban a ké
mia jelentősebb tudományos eredményeit mór 55 nyelven tették közzé:
az orosz nyelv - az angol mögött - a második helyet f o g l a l t a e l ; a német nyelv 45íí-ről 7,5?t-ra esett vissza. A negyedik helyre - meg
előzve a f r a n c i a nyelvet - a japán lépett.
A körülmények i l y e n alakulása azt eredményezte az információ használói számára, hogy - amennyiben fordítási lehetőség nem adódik - igényeit kizárólag olyan dokumentumokra k e l l korlátoznia, melyeket e l i e tud o l v a s n i . A n y e l v i nehézségek csökkentésére az alábbi megoldá
sok kínálkoznak:
az információ használói - a szakterületHV irodalmában leginkább
OCE 22.8TÍ. 6.szám 1975.június
előforduló idegen nyelvet /esetleg nyelveket/ - szervezett oktatás keretében vagy magánúton sajátítsák e l ;
szervezzék meg a külföldi irodalom kiértékelésénél az idegen nyelveket beszélő munkatársak kölcsönöa segélynyújtását}
szervezzék meg a fontosabb dokumentumok forditószolgálatát;
közöljenek a folyóiratokban az idegen nyelvUvCikkekrÓl - széles körben ismert nyelven - rövidebb vagy hosszabb referátumokat}
kössenek megegyezést arra vonatkozóan, hogy a fontosabb munká
kat valamelyik világnyelven publikálják.
Az emberi agy befogadóképessége i s korlátozott. Ebben a vonatko
zásban jelentűs szerepet játszik a használónak az a képessége, hogy a rendelkezésére bocsátott információkat milyen mértékben t u d j a f e l f o g n i , kiértékelni, valamint f e l d o l g o z n i . Gyakorlati kisérletekkel kimutatták, hogy a használó tájékozottsága csak egy bizonyos pontig áll arányban a részére közvetitett információk mennyiségével. /Ez az optimális minimum./ A kelleténél több információ, különösen mivel a tulinformáltság még a többi korlát hatását i s növeli, ugyanazt ered
ményezi, mint a t u l kevés, sőt egyáltalán nem szolgáltatott informá
ció.
Az emberi agy információs befogadóképessége széles határok kö
zött ingadozik. Legnagyobb mértékben a használó olvasási készségétől függ. LOESER szerint az NDK-ban az átlagos olvasási sebesség 230-250 szó percenként, amikor i s az o l v a s o t t szöveg 6G5t-át f o g j a f e l az o l vasó. A racionális olvasás /gyorsolvasás!/ tudományos technikájának segítségével az olvasási sebesség - és ezzel az agy felfogóképessé
ge - mintegy kétszeresére - esetleg háromszorosára - növelhető.
A használók nagy részében nem ölt tudatos formát, hogy munkájá
hoz információk, 111. milyen információk igénybevétele szükséges. Ez a tájékozatlanság az oka, hogy a használó információs szükségletei nem egyeznek meg azzal az objektív szükséglettel, amit a tájékoztatá
s i intézmények kielégíthetnek.
A folyamatot, mig a használóban tudatossá válik, hogy egyes f e l adatai megoldásához meghatározott információkra van szüksége és hogy ezek az információk dokumentált formában léteznek, továbbá egy i n f o r mációs létesítmény közvetítésével valóban be l e szerezhetők, sok té
nyező befolyásolja, i g y p l . a használó indítékai, információs körül
ményei, munkájával kapcsolatos szokásai, a tájékoztatási intézmény ál
t a l nyújtott információs lehetőségekről a l k o t o t t fogalma, 3 - nem u¬
tolsó sorban - az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele során szerzett Jó, i l l . rossz t a p a s z t a l a t a i . A tudatosság hiánya t u l a j d o n képpen ugy hat korlátként, hogy a használó nem j e l e n t k e z i k objnirtiv igényeivel; nem veszi igénybe az információs létesítmény szolgáltatá
s a i t s t b .
A tudatosság hiányából eredő korlátok hatásos legyőzéséhez meg
határozott és megfelelő intézkedéseket k e l l az akadályokat előidéző okok e l l e n foganatosítani. Legeredményesebben akkor lehet ellene küz-
Beszámolók, szemlék, közlemények deni, ha a tájékoztatási Intézmény és használói között igen szoros a kapcsolat, valamint állandó visszacsatolás áll fenn.
A rezonancia hiánya, éppúgy mint a tudatosság hiánya, j e l l e g z e tesen a használó személyen alapuló korlátja lehet a tudományos i n f o r mációk használatának, Mig a tudatosság hiánya - a használó t u d a t l a n ságából eredően - megakadályozza, hogy egy szükséglet a világ i n f o r mációs bázisában fellelhető Információnak megfelelően a l a k u l j o n , ad
dig a rezonancia hiánya ugy j e l e n t k e z i k , hogy egy bizonyos informáci
ót, melyről a használó j e l z i , hogy az publikáció formájában létezik, a tájékoztatási intézmény nem szerez be, i l l e t v e , ha az már esetleg a használó birtokában van, nem fordít rá kellő figyelmet.
A használónál a rezonancia hiányának korlátozó szerepe abból a¬
dódik, hogy a tudományos információk nem automatikusan f e j t i k k i ha
tásukat, hanem szükséges a használó tudatos ténykedése, az informá
cióra vonatkíipó határozott akaratának a k t i v kifejezése, tehát az,hogy a használó akarj on információkhoz j u t n i . A korlát nagyságét és hatá
sát - a használó esetéber - a szakmai minősítési s z i n t , a szakmai gyakorlat, az információs feldolgozási készség, valamint az i n f o r máltságra való igény mértéke szabja meg. Egyes esetekben a rezonancia tisztán szubjektív alapon marad e l , p l . ha a használó egy meghatáro
z o t t szerző, meghatározott i s k o l a , sajtótermék vagy kutatóintézmény tudományos mértéktartását, valamint hitelességét megkérdőjelezi és e- mlatt valamely dokumentum tudományos értőkét lebecsüli. Ezenkívül a¬
zonban az alábbi - objektíve feltételezett - okok i s szerepet kaphat
nak a rezonancia hiányának kialakulásában:
olyan terminológiai vagy n y e l v i nehézségek, melyeket a használó nem t u d , 111. nem akar leküzdeni;
a dokumentum előnytelen formája, mely használatát bonyolulttá vagy időigényessé t e s z i ;
a publikált kutatási eredmények használatéval kapcsolatos társa
dalmi információs igények elégtelen fejlődése.
A rezonancia hiány hatásának csökkentése - különösen az objek
tív okok megszüntetése - a tudományos alkotás és információpszicholó
gia területén számos bonyolult problémát vet f e l .
A s z o c i a l i s t a társadalmi rendezer objektive kedvező előfeltéte
leket teremt ahhoz, hogy az információs igények társadalmilag szük
séges tényezői - a tudomány fejlődése, eredményeinek felhasználása érdekében - t e l j e s e n kifejlődjenek.
A tájékoztatási Intézmények feladata az, hogy az optimális tájé
koztatási körülmények kialakításában való közreműködéssel, továbbá - a használók számára kedvező - információs szolgáltatásokkal, az aka
dályok legyőzésére alkalmas használói szokások kialakításához segít
séget nyújtsanak.
Ha a dokumentumokhoz való hozzáférés valamely okból nehéz a használó számára, ez 13 képezhet akadályt az információk terjedéaé-
•
TMS 22-évf. 6.szám 1975.június
ben. Ez a probléma akkor j e l e n t k e z i k , amikor a használónak tudomása van egy - munkája szempontjából nyilvánvalóan fontos - dokumentum lé
tezéséről, nem talál azonban lehetőséget ós módot, hogy az abban t a lálható tudományos információ birtokába jusson. I l y e n korlátok o t t keletkezhetnek, ahol az információs létesítmény nem látja e l haszná
lóit megfelelő mennyiségű és minőségű primer dokumentummal. Az aka
dály elháritása, valamint a használó munka- és időráfordításának csökkentése érdekében a dokumentum feltárásnak és a primér irodalom
mal való ellátottságnak szervezetten egymáshoz k e l l illeszkedniük. A külföldi folyóiratok c i k k e i t és a nehezen beszerezhető irodalmat pe
dig - p l . mikrofilmen - lehetőség s z s r i n t egy intézményben összegyűjt
ve, minden érdeklődő számára hozzáférhetően k e l l tárolni.
A dokumentumokhoz való akadályozott hozzáférés kedvezőtlenül hat az információé igényekre. Az a használó, aki a primér dokumentumok 1- génylésénél gyakran ütközik nehézségekbe, végül lecsökkenti informá
ciós szükségleteit ; érdeklődését az információs szolgáltatásoknak meg
felelően alakítja áti egyáltalán nem j e l e n t k e z i k nehezen beszerezhe
tő irodalommal kapcsolatos igénnyel s t b .
Az információ leadója és címzettje közötti közvetlen közvetíté
s i mód hiánya i s lehet korlát. A használóra korlátozó hatást gyako
r o l , íovábbá egyéni információs igényeinek fejlődését és megfogalma
zását erősen befolyásolhatja az információ közvetítési módjának hiá
nyos, nem kielégítő v o l t a . Ugyanis a használó információs igénye ar
r a irányul, hogy csak releváns, problémái megoldásához szükséges i n formációkat kapjon, melyek újdonságokat közölnek v e l e , nevezetesen
tudományos tájékozottságát növelik,
A tudományos tájékoztatási intézményektől nyert információknak egy része releváns; egy másik része azonban nem releváns, vagyis sem
mi o l y a t nem tartalmaz, ami a használót érdeklő témával összefüggne.
A releváns dokumentumok egy része ugyanannak a tudományos ismeretnek az ismétléseit tartalmazza, a közölt információk egy további részét már - más forrásokból - ismeri a használó; tehát ezek a dokumentumok sem jelentenek számára u j ismereteket, h o l o t t tartalmuk lényegéhen megfelel az adott témának, azaz releváns. Elmondhatjuk, hogy a r e l e váns dokumentumokban f o g l a l t információknak csak egy része olyan,ami valójában növeli a használó tudományos i s m e r e t e i t és hozzásegíti őt az előtte álló feladatok megoldásához, egyszóval jelentékeny. Az i n formációs létesítményeknek tehát a r r a k e l l törekedniük, hogy igazán releváns információs szolgáltatásaik mértékének növelése m e l l e t t , a nem releváns információk hányadát csökkentsók.
Tan a releváns dokumentumoknak egy része, mely az értékes I n f o r mációkat esetleg több szóval vagy j e l l e l f e j e z i k i , mint az a gondo
l a t o k vagy tények közléséhez általában szükséges. Egy bizonyos t e r - jengősség azonban minden természetes nyelvben fellelhető, sőt ebben a viszonylatban még fontos szerepet i s játszhat azáltal, hogy
az információk közvetítésénél előforduló zavarok esetén elősegí
t i a megértést;
megkönnyíti a tudományos dokumentumok kiértékelését;
Beszámolók, szemlék, közlemények csökkenti a terminológiai korlátok hatását és a publikációt a¬
zoknak az olvasóknak i s érthetővé t e s z i , akik nem a szerzőével azonos szakterületen tevékenykednek.
Előfordul, hogy az információ leadója és címzettje között, az információkat a továbbításánál becsúszott hibás j e l e k zavarják / p l . nyomdahibák vagy elütések; közlési hibák, melyeket a t e c h n i k a i beren
dezések - távírógép, elektronikus adatfeldolgozó - produkálnak/.Ezek a hibák a r r a késztetik a használót, hogy ne fogadja kritikamentesen az információkat, hanem adekváltaéguk, valamint az esetleges nyomda
hibák vonatkozásában vizsgálja felül azokat.
Fontos feladata tehát minden tájékoztatási intézménynek, hogy a felismerhető információközlési hibákat kijavítsa; rendszerében az u j hibák keletkezését megakadályozza. Mindenekelőtt gondosan k e l l arra ügyelnie, hogy a használókhoz továbbított információk mindig megbíz
hatóak legyenek!
/ I n f o r m a t i k , 21.k. 5-6.sz. 1974. p.51-54; 47-51./
Takáchné Tóth Mária
A tudományos kutatás hasznosítása
Többen megkísérelték már annak kimutatását, hogy a tudomány az alapkutatásokon keresztül miképpen Jut az i p a r i innovációkban k i f e j e zésre. A tudományos közvélemény azonban kétkedően fogadja ezeket a kísérleteket, egyrészt mert a tudomány hozzájárulása az i p a r i innová
cióhoz nagyon korlátozott, másrészt a tudomány és i p a r kölcsönhatása t u l komplex, a folyamat téves értékelésre alkalmat adó mlkro-eredmé- nyek összefüggésében játszódik l e . Sokan még azt i s kérdésessé t e t ték, hogy a publikált irodalmat használják-e a mérnökök, E feltétele
zéseket megerősíti az az ismert körülmény, hogy a kutatási információ mind állami, mind i p a r i okból /ujitás, feltalálás, állambiztonság/
csak korlátozott mértékben kerül a kommunikáció publikációs csatornái
ba. Továbbá, hogy a tudományos irodalom túlságosan elméleti az átlag- mémök számára ahhoz, hogy az iparban közvetlen alkalmazásra, f e j lesztésre f e l t u d j a használni.
