Az anyagi és nem anyagi szféra közötti közvetett összefüggések

AZ ANYAGI ÉS NEM ANYAGI SZFÉRA KÖZÖTTI KOZVETETT OSSZEFUGGÉSEW

É. KIGYÓSSY—SCHMIDT — R. SCHWARZ

Egy körfolyamatként leírt gazdasági rendszer elemzése (14) és az input—output

elemzés keletkezése (15) közötti sajátos fogalmi viszonnyal szeretnénk kezdeni.

Ezeknek a fogalmi viszonyoknak felel meg például a ,,körfolyamatok matrixa" kife—

jezés az (x,—,) matrixra vonatkozóan (13).

Az első, jóval tágabb értelmű fogalomnak megfelelően ezekbe a körfolyama- tokba beleérthetjük az anyagi (főként ipari) ágazatok és az ún. nem anyagi ágaza- tok1 közötti körfolyamatokat is; az elsőből, az anyagiból a nem anyagi ágazatokba irányuló termék- és szolgáltatásáramlást. és az utóbbiból az előbbibe irányuló szol- gáltatásáramlást, legalábbis bizonyos mértékben. Ily módon jelentős visszacsato-

lások vagy zárt körök vehetők figyelembe.

Az input—output elemzés azonban egy másik irányban fejlődött. A körfolyama—

tokat igen gyakran csupán az iparon belül tekintették. vagyis az input—output táb- lák az egészből csupán az iparon belüli körfolyamatokat tartalmazzák. Vagy úgy, hogy a nem anyagi ágakat mint ..külsőket" teljesen kizárják az elemzésből, vagy úgy. hogy a végső felhasználás meghatározatlan részeként kezelik és (vagy) mint egy összevont, ún. ,,háztartási szolgáltatások" ágazat ráfordításait. A munkaráfordí- tásokat átlagos vagy ,.fő szakmai és foglalkoztatási csoportok szerinti" munkaév- vel mérik (16).

A nem anyagi szolgáltatások figyelembevételét igényelve a gazdasági újrater- melési folyamatban. Bródy a nehézségeket abban látja, hogy a nem anyagi szol—

gáltatások mennyiségét nem határozza meg elsődlegesen az anyagi (főként ipari) ágazatok kereslete. Mi hát a teendő, ha mégis elemezni szeretnénk a mennyiségek- nek e kereslet által —— másodlagosan vagy nem másodlagosan — meghatározott ré—

szét? Hogyan érthetnénk meg pontosabban az anyagi és nem anyagi ágazatok kö—

zötti kölcsönös kapcsolatokat az input—output elemzés segítségével?!2 Ebben a vo- natkozásban tekintsük a standard input—output tábla hagyományos értelmezését.

Ez a tábla az ágazatok közti áramlásokat (kapcsolatokat) fizikai mértékegység—

ben mért mennyiségekként. a mennyiségek fizikai mutatóiként vagy értékek mennyi- ségeiként mutatja be. Leontief az aü együtthatóknak két — fizikai mértékegységben mért — mennyiség arányaként való értelmezését részesíti előnyben, feltehetően azért,

,

W

* Az 1981. november 3. és 5. között Hévízen tartott III. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege Konfe—

rención megvitatott előadás. (Az előadás eredeti címe: Analysis of indirect interrelations between material and non material spheres of economy.)

1 Ide soroljuk a térítés nélkül igénybe vehető kulturális és szociális szolgáltatásokat (például az akta- tási és egészségügyi szolgáltatásokat).

2 Ez a probléma felmerült az (1)-ben. Az ott kifejtett gondolatokat követjük.

1264 E. KiGYÓSSY—SCHMIDT _ R. SCHWARZ

mert az A matrix ..a modern technológia teljes szakácskönyveként" jobban megje-

leníthető (16). A gyakorlatban azonban a legtöbb input—output táblát értékben ál—

lítják össze. Változatlan árakat feltételezve természetesen módunkban áll a meny- nyiségeket értékekké alakítani egyszerűen a mértékegység változtatásával. Ha azon—

ban az elsődleges adatok árakkal mért áramlások. egy fiktív termék bevezetésével.

melynek mennyiségeit ezzel az átalakítással számítjuk ki. nem nyerünk hasznos in—

formációt. A. Carter (7) nyomán foglalkozni kívánunk az értékviszonyokkal mint a

gazdasági rendszerek alapvető elveivel.

Az anyagi és a nem anyagi ágazatok közötti kölcsönös kapcsolatok értékben

való mérése során a következő problémával találkozunk. Míg az anyagi ágazatok kibocsátása, a bruttó termelési érték magában foglalja a ráfordításokat és a nyere—

séget, addig —— ezzel egyidőben -— az ingyenes nem anyagi szolgáltatások csupán — ráfordításoik szintjén vehetők figyelembe. Ily módon a nem anyagi kibocsátásokat

alábecsüljük, s az anyagi és nem anyagi ágazatok közötti kölcsönös kapcsolatok

csak torzítottan értelmezhetők (5), (10).

Az összes ágazatközi áramlás (ágazati kapcsolat) azonos és homogén értéke—

léséhez a következő értelmezést használhatjuk fel.

Az ágazati kapcsolatokat nem csak mint bizonyos —- fizikai mértékegységben

mért —- mennyiséget vagy értékben mért bruttó terméket lehet elemezni. A javak

áramlása a termék bruttó értékével egyidejűleg hordozza annak különböző érték- összetevőit éppen úgy, ahogy egy molekula mint fizikai egység (például NH3) egy- idejűleg hordozza a megfelelő atomegységeket (például 1 egység N-t, 3 egység H—t). Az ipari ágazatok kibocsátásának felbontásával találhatunk olyan elemeket — speciális értékelemeket —, amelyeket a nem anyagi ágazatok áramlásaival meg-

egyező módon mérnek. _

A bruttó termék különböző összetevői áramlásainak elemzését javasolva. az új—

ratermelési folyamat olyan pótlólagos elemzését reméljük. amely megmutatja, hogy abba beletartozik-e a nem anyagi ágak elemzése is. vagy csupán az anyagi ágaké.

Dolgozatunkban egyebek között az összes kibocsátás következő átalakítását használtuk. Az /1/ egyenlet a standard input—output táblát írja le:

,, (i:1,..., n)

X.— ám:—yi . /1/

A munkaerő-felhasználás ágazatközi áramlásának leírására az alábbi össze—

függést használtuk;

" *(i:1,...,n)

'i'—Z Iij :Ylb . /2/

)::1 (]:l, ..., n)

Ez az egyenlet azt mondja: az i—edik ágazat teljes munkakibocsátása (li) — amelyet a teljes bruttó kibocsátás (X,-) tartalmaz — az összes többi ágazat számá-

n

ra (Z fü] és a végső felhasználásra (yi—D) kibocsátott munkából áll.

;:1 4

A Wii : [íj/l)- úgy értelmezhető, mint a j-edik ágazatnak az i—edik ágazattól

való fajlagos — a i—edik ágazat teljes bruttó kibocsátása munkaráfordításának egy—

sűgére jutó — munkaszükséglete. Ebből következik:

L—WL : VW /3/

vagyis a teljes bruttó kibocsátás munkaráfordításából (L) kivonjuk a termelő fogyasz—

ANYAGl ÉS NEM ANYAGI SZFÉRA *

1265

tás munkaráfordítását (WL). és akkor a végső felhasználás (közvetlen) munkaráfor-

ditását (WD) kapjuk.

Hasonló módon következik ebből, hogy

(I—W)—1 .vw : L

/4/

ahol az (l — W)*1 matrix együtthatói a fajlagos munkaráfordítást mutatják a végső felhasználás egységnyi munkaráforditására vetítve. Ez a matrix nem azonos az ún.

végső felhasználás halmozott munkaráfordításainak matrixával:

li

(_J_).(I_A)—1

(i: 1, . .., n)

xi

/5/

ahol a szorzat bal oldalán álló diagonális matrix a munkaráfordítási elemeket mu- tatja az összes bruttó kibocsátás egységére vetítve. (I — A)_1 az input—output együtt-

hatók standard inverz matrixa (12).

Hasonlóképpen két további egyenletet állítottunk fel és elemeztünk az állóesz—

közök felhasználására, illetőleg az anyagi ráfordítások ágazatok közötti áramlá-

saira vonatkozóan.

*

Egy gazdaság általános és infrastrukturális fejlettsége között történeti és nem-

zetközi összehasonlításban egyaránt zárt. kölcsönös összefüggés áll fenn (4). Az in—

frastruktúra hatására vonatkozó népgazdasági szerkezeti vizsgálatok számára igen jelentős, még megoldandó kérdés az ingyenes nem anyagi szolgáltatások számsze- rű értékelése. (Lásd többek között (11) és (3).) Az anyagi kibocsátások és a nem anyagi szolgáltatások között egyre jobban elmélyülő társadalmi munkamegosztás következményeképpen kölcsönös kapcsolataik kiindulópontot kínálnak az ingyenes nem anyagi szolgáltatások számszerűsítéséhez. Az anyagi ágazatok és a nem anya- gi ágazatok kibocsátását homogén módon kell értékelni. (Lásd egyebek között (5)

és (10).) Mivel a nem anyagi szolgáltatások közvetett módon gyakorolnak hatást

a népgazdasági újratermelési folyamatra, értékelésüket is közvetett módon kell el-

végezni (10).

Az anyagi kibocsátások és a nem anyagi szolgáltatások közötti homogén áram—

lások révén — a bevezetőben megadott elveknek megfelelően — lehetőség van az érintett nem anyagi szolgáltatások szerkezeti hatásainak közvetett igazolására. Ezek az anyagi kibocsátásban megnyilvánuló közvetett szerkezeti hatások szolgálhatnak alapul az ingyenes nem anyagi szolgáltatások számszerű értékeléséhez.

A nem anyagi ágazatok beépítése a statikus input—output tábla keretébe úgy történik, hogy mindegyik szóban forgó mezőhöz a matrix első (belső) négyzetének egy sorát és egy oszlopát rendeljük.

A sémán az !" mezőben találhatók a nem anyagi ágazatok kibocsátásai az anyagi ágazatoknak. Az I'" a nem anyagi ágazatok önmaguk számára adott kibo—

csátásait írja le. A "I' a nem anyagi szférában kifizetett béreket stb. mutatja. így a

kibővített tábla a standard változattól nem csupán az !, hanem a ll négyzetben is

különbözik. Ez az újraelosztás a standard nómenklatúrának megfelelő tábla homo—

genitását nem befolyásolja.

A nem anyagi kibocsátások más ágazatoknak való elosztásának (vö. !" és l'")

alapján az oktatási ágazatban az ún. oktatási alap (egy bizonyos szakképzettség' szint eléréséhez szükséges összes kiadás) képezi. Más nem anyagi ágazatokban ezt az alapot az összes munkaerő adja.

7 Statisztikai Szemle

1266 É. Kl'GYÓSSY—SCHMlDT — R. SCHWARZ

A nem anyagi ágazatokkal kibővített statikus input—output tábla sémáia Végső felhasználás

Anyagi Tarsadalmi fogyasztas Szentélyi

ágazatok nem e . fogyasztás.

gyeb , . .

anyagi társadalmi bergtl'gazas

ágazatok fogyasztás '

Anyagi ágazatok

Y Nem anyagi e ágazatok

9

s 6 f e

! h a

s Bérek,

z jövedelmek.

n adók.

6 illetékek

!

á s

Amortizáció

A szerkezeti hatások közvetett igazolását a munkaráfordítások ágazatközi áram-

lásainak példáival szemléltetjük. (Lásd az input—output tábla értelmezésével fog—

lalkozó bevezetőt.)

A második sémán a csupán az anyagi ágazatokat magukba foglaló, különböző értékelési rendszereken alapuló input—output táblákat hasonlítjuk össze. (Lásd az 'l. összehasonlítást.) Hasonlóképpen elvégezzük az összehasonlítást a nem anyagi ágazatokkal kibővített. eltérő értékelési alapú input—output táblákra vonatkozóan is.

(Lásd a 2. összehasonlítást.)

ANYAGI es NEM ANYAG! SZFÉRA

1267

Az 1. és a 2. összehasonlítás közötti különbségeket az okozza, hogy a 2. össze- hasonlítás magában foglalja a nem anyagi ágazatok szerkezeti hatását is. lgy a 3.

összehasonlítás közvetve tájékoztat bennünket az érintett nem anyagi ágazatok

szerkezeti hatásairól.

A szerkezeti hatások közvetett igazolása a népgazdaságban a nem anyagi ágazatoknak a társadalmi munkamegosztásban való figyelembevétele esetén

Csak anyagi Csak anyagi .

ágazatokat ágazatokat Az'anyagl

tartalmazó tartalmazó (Igazatok

input— input-_ szerkezeti

output tábla 1. ossze-.. output tábla hatasai 01 eltérő

____________________________________ _. ,

Bruttó hasonlítás Munkaszükség_ értékelési

kibocsátáson

lettel (lij)

alap ,

(Xij) értékelt értékelt kovetkezteben

tábla tábla

3. össze—lhasonlítás

__ __ Y

Az'anyagi Aztanyagi

es nem es nem

anyagi anyagi

ágazatokat ágazatokat

egyaránt egyaránt _ ,

tartalmazó tartalmazó AZ anyag: es.

ínput— input— nem atnykagi

t tá la ., t ttá la 090100

_ou put b gjí—ÉZELD Noupu ,,,,,,b ____ W_,,,,, * szerkezeti

Az anya i hasonlítás hatásai

ágazagok Mind az anyagi, az eltérő

értékelése mind a nem ertekelesi

a bruttó anyagi alap, kovet-

kibocsátások 99920t9k kezteben

a nem ' ertekelese a

. . munkaszük-

anyagrake a séglet

raforclltasok szintjén

szmtjen

Y

Közvetett szerkezeti hatások az az anyagi ágazatokban a nem anyagi ágazatoknak a társa- dalmi munkamegosztásban való figyelembevétele következtében

A kísérleteket a Német Demokratikus Köztársaság erősen aggregált, az 1962 és 1979 közötti időszakra vonatkozó - általunk becsült — input—output táblasorozatá- val végeztük (10).

A következő táblában bemutatunk egy példát a nem anyagi ágazatok szerke—

zeti hatásainak közvetett igazolására.

752

1268 É. KlGYOSSY—SCHMlDT — R. SCHWARZ

Az átlagos fejlődés a Német Demokratikus Köztársaságban, 1962—1979

(százalék)

1. összehasonlítás 2. összehasonlítás (htsgáíízlgs

Csak anyagi ágazatokat Ani/995, és nem

tartalmazó anyagi 090101")th Közvetett

Ágazat input—output _tartalmazo hatások

tábla input—output tábla

x,, I; l xl' !; ! _ !

Ezüwo ÉVI—7400 l cím Ég,—400 212400 ? CN) c5l3)_ci(1)ac,(2

lpctr . . . . . . . . 68 l 49 l 19 66 l 39 27 —-8

Épitőipar . . . . . . 7 9 —2 7 l 7 o , —2

Mező- és erdőgazdaság . 11 19 —-8 10 l 14 —-4 -—4

Szállítás és hírközlés l 5 10 -—5 5 ; 7 —2 —3

Belkereskedelem . 9 13 ——4 8 ; 11 —-3 -1

Oktatás. nevelés . . . . —- ,— -— 2 * 16 -—14 14

Egészségügy . . . —- -- — 2 j 6 —-4 4

Megjegyzés. Ci : (x,/: Exi)100—(l,rzZl,-)100 Forrás: (10).

Ha feltételezzük, hogy a gazdasági tevékenységek társadalmi értékelésében csak a munkaszükségletet kell figyelembe venni. akkor az anyagi és a nem anyagi

ágazatok kibocsátásai között az arány 82: 18. (Lásd a 3. összehasonlítást a táblá—

ban.) A nem anyagi szolgáltatások hozzávetőleges becslése, az anyagi ágazatokban a teljes bruttó kibocsátás standard értékelésétől való bárminemű eltérés nélkül a

következőket jelenti.

1979-ben az anyagi ágazatok teljes (összes) bruttó termelési értéke 439 680 mil- lió márka volt. Ha ez az összeg 82 százaléknak felel meg, akkor a nem anyagi szol- gáltatások 18 százalékos aránya 96 515 millió márkát tesz ki. A kibocsátás ilyen ér- tékelése az érintett nem anyagi szolgáltatások eredeti ráfordításainak 1962 óta 5-

szörös emelkedését jelenti.

Vegyük most figyelembe a társadalmi értékelésben a munka- és az állóeszköz- ráfordításokat. A nem anyagi ágazatokban az állótőke—szükséglet ágazatközi áram- lásain alapuló becsült kibocsátási érték az 1979. évi ráfordítás 3.2-szerese. Ha a tár—

sadalmi értékelésben a munka és az állótőke közötti arány 3: 7, akkor a nem anyagi ágazatok kibocsátása az alábbi módon becsülhető:

O.3-5—l—O,7-3,2 : 3,74

Ez a nem anyagi ágazatok ráfordításainak 3,74—szoros emelkedését mutatja.

Példánkban 18934'3,74 : 70'813 millió márka lesz az érintett nem anyagi ágazatok kibocsátásainak becsült értéke.

IRO DALOM

(1) Blümel, H. — Kigyóssy—Schmldt E. - Schilar, H. -— Schwarz, K. — Walter, D.: Zur Darstellung ökanamischer Zusammenhönge zwischen den materiellen und einigen nichtmateriellen Bereichen der DDR mit Hilfe der volkswirtschaftlichen Verflechtungsbilanz. Wirtschaftswissenschaft. 1975. évi 11. sz. 1675—1691.

old.

(2) Bródy András: Az ágazati kapcsolatok modellje. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1964.

(3) Bródy A. -- Halpem L. — Kovács ]. M. — Madarász A. -- Maior ]. - Mihályi P.: Gazdaságunk ha—

tékonyságáról és növekedésének lehetőségeiről. (Témavezető Bródy András.) MTA Közgazdaságtudományi ln- tézele. Budapest. 1979. (Kézirat)

(4) Csernok Attila - Ehrlich Eva — Szilágyi György: Infrastruktúra. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1972.

(5) Dániel Zsuzsa: A gazdasági növekedés optikája. Tervgazdasógi Közlemények. OT Tewgaxdasógi Intézet. Budapest. 1975. évi 2. sz.

ANYAGI ÉS NEM ANYAGI SZFÉRA

1269

(6) Dorfman, R. -— Samuelson, F, A. — Solow, R. M.: Linear programming and economic analysis.

McGraw—Hill Book Company lnc. New York. 1958.

(7) Korter [Carter], A.: A Sztrukturnüe izmenenija v ékonomike SZSA. Sztatisztika. Moszkva. 1974.

(8) Kígyóssy—SChmidt E. — Schilar, H.: lnterrelations between material and non material sectors of theegynationaldinamikus(9) Kigyóssy—economrendszerben.chmidt. ElőadásSzigma.E.:aÁgazatiVll.1979.Nemzetközikölcsönhatásokévi 1—2.lnput—Outputsz. 17—30.a népgazdaságold.Konferencián.anyagiInnsbruck.és nem anyagi1979. (Kézirat)szférói között

(10) Kígyóssy—Schmidi É. — Schwarz, R.: Strukturanolyse der volkswirtschaftlichen Wechselbeziehungen zwischen(13)(11)(12)materiellenLange,Kozíolek,Krekó Béla:O.:H.:undEinführungMatrixszómítós.Ukonomischenichtmateriellenin dieundKözgazdaságiÓkonometrie.Bereichen.soziale EffektivitötGKutatásiésAkademie—VerlagJogi Könyvkiadó.imjelentés.)Sozialismus.ZIW/ZSW.—Budapest.PWN.Akademie—Verlag.Berlin.Berlin1964. --1979.Warszawa.(SajtóBerlin.alatt.)1968.1979.

bingen.(14)1928.Leontief, W. W.: Die Wirtschaft als Kreislouf. Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik. Tü- (15) Leontief, W. W.: The structure of American economy 1919—1939. 2. kiad. Oxford University Press.

New York. 1951.

(16) Leontíef, W. W.: Input—output economies. Oxford University Press. New York. 1966.

PE3lOME

Hacrozmas CTaTbH conepmm marepnan AOKHGAB, npegcrasneunoro aaropaMu Ha cocro—

nameücsi c 3 ne 5 HOSiÖpH 1981 roga B Xeauae : oprauuaauuu HeHrpaanoro cramcmuec- KOI'O ynpaanemm " CTarucmuecxoro omenenm Benrepcxoro 3KOHOMHHeCKOi'O Oőmecraa

lli. BeHrepCKoü KompepeHum—i no MemorpacneasiM őanchaM.

ABTOpr aaunmaiorca noucnoM pewenun zum npoőneMbi npousaeAeHns OHpeAenEHHle oueHoK : paMKax raőnnu Memorpacneaoro őanauca. KoHerTHo, amnycxu orpacneü Mare- pnanbnoro npouasoncraa nomumo aarpar cerpmar raioke " npuőbmb, a CTOHMOCTb 6e3—

BOSMe3AHle HeMaTepHaanle ycnyr cpurypupye'r s Taőnnuax a Kauecrae CYMMbi sei-par.

ABTOpr npegnaraior, uroőbi usMepeHue caneeü Mexmy orpacnaMn npouaaogunoca He TOIIb—

Ko a HaTypaanbIX eAHHHuaX mm a sanosoü croumocm nponykunu. Memepsm CBSI3H Memny OTpaCJ'mMH B paőouux uacax u a Hsnepmnax no OCHOBHblM mennem, Mmmm HSBJ'IEKaTb suso- Abt o csnszx " croumocm MaTepManglx n 6e3503Me3AHbIX ycnyr.

SUMMARY

The study was given as a lecture at the Third Hungarian Conference on input—output technigues organized jointly by the Central Statistícal Office and the Statistical Section of the Hungarian Economic Society held at Hévíz from 3 to 5 November, 1981. The study was published in the volume Proceedings of the Third Hungarian Conference on Input- Output Technigues (Statistical Publishing House, Budapest, 1982, pp. 395—403.) entitled ,,Analysis of lndirect lnterrelations Between Material and Non-Material Spheres of Econ- omy".