Az 1972. évi budapesti FID konferencia és FID kongresszus előtt megtekintése

002«O2t061.3/*39.15l/"1972¹'

AZ 1972. ÉVI BUDAPESTI FID KONFERENCIA ÉS FID KONGRESSZUS ELŐTT

H. Arntz

a FID alelnöke, Bonn

A m i k o r immár 3 6 , konferenciájának megrendezésére kerül s o r , óha­

t a t l a n , h o g y rövid pillantást vessünk a r r a a z útra, m e l y e t a F I D k ö ­ z e l 8 0 éves múltja során m e g t e t t .

1895. évi alapításakor nemzetközi dokumentációs szervezetről p e r ­ s z e még nem l e h e t e t t beszélni. Dokumentációról a k k o r még nem e s e t t szó, a kortársak, csupán a bibliográfia f o g a l m a a l a t t t u d t a k bármifé­

l e , a s z a k i r o d a l o m hasznosításával foglalkozó munkát elképzelni. É p ­ p e n ezért elnevezése i s Nemzetközi Bibliográfiai Intézet / I n s t i t u t I n ­ t e r n a t i o n a l d e s B i b l i o g r a p h i e « I I B / l e t t . Csupán 1 9 3 1 - o e n került s o r a r r a , h o g y nevét Nemzetközi Dokumentációs Intézetre / i n a t l t u t I n t e r n a ­ t i o n a l de D o c u m e n t a t i o n = m / változtassa, 1 9 3 8 - b a n v e t t e f e l a ma i s használatos Nemzetközi Dokumentációs Szövetség /Fédération I n t e r n a ­ t i o n a l de D o c u m e n t a t i o n = F I D / elnevezést.

Ma m á r időnként felmerül a z a vélemény, h o g y a "tájókoztatásügy"

túlnőtt a "dokumentáción", és éppen ezért célszerű l e n n e u j e l n e v e ­ zést találni v a g y a l k a l m a z n i . Az u j elnevezés keresése során a z o n b a n a z u t a k elváltak egymástól, m e r t m i g n y u g a t o n a z i n f o r m a t i k , i n f orma- t i e s . i n f o r f f i i t i g u e kifejezések a l . i t t a tájékoztatás gépesitését ér­

t i k , ős a kibővített dokumentációra a tájékoztatástudomány / i n f o r m a - t i o n s c i e n c e s , I n f o r m a t i o n a v/ i e s e n B c h a f t / kifejezést alkalmazzák, a d ­ d i g a s z o c i a l i s t a országokban éppen az i n f o r m a t i k a kifejezést h a s z ­ nálják a n n a k megjelölésere, a m i t ezelőtt világszerte dokumentációnak n e v e z t e k . * Még ma i s dokumentációnak n e v e z i k e tevékenységet F r a n c i a -

• Szerző megfogalmazáséval szemben a s z o c i a l i s t a országokban i n f o r m a t i k a , a l a t t az informáciőa tevékenységgel és a tevékenység eredményeivel törvényszerűsé­

g e i v e l és médBzereivel foglalkozó" tudományt i r t j u k . /Szert.megj /

ARNTZ, fi.: F I D - k o n f e r e n c i a és F I D - k o n g r e e s z u s

országban, a Német Szövetségi Köztársaságban v a g y Ausztriában, L a t i n - Amerikában éppúgy, m i n t Észak-Afrikában, Skandináviában, Hollandiá­

b a n és számos más országban.

A F I D h o s s z a s megfontolás után u g y döntött, h o g y régi nevét meg­

t a r t j a , e b b e n a z o n b a n a "dokumentáció" szónak u j t a r t a l m a t k i v a n a d ­ n i , h o g y felölelje m i n d a z t , a m i v e l a dokumentációt a z elmúlt n e g y v e n év a l a t t a kommunikációé elmélet, a z a l k a l m a z o t t nyelvészet, a számí­

tástechnika, a felhasználók pszichológiája és szociológiája, a r e p r o ­ gráfia, a tezaurusz-kutatás és számos más tudományág gazdagította.

Visszatérve a kiinduláshoz, érdemes még röviden végigpillantani a F I D - n e k elnevezéseiben alapítása óta feltüntetett "nemzetkőzi" j e l ­ legén, i l l e t v e a n n a k fejlődósén, v a l a m i n t konferenciáinak és k o n g r e s z - s z u s a i n a k történetén i s .

Tevékenységének k e z d e t b e n c s a k N y u g a t - ás Közép-Európában, v a l a ­ m i n t Észak-Amerikában v o l t a k még kiindulási a l a p j a i . Az intézethez az első és i g y a legrégibb tagállam, H o l l a n d i a c s a k 1 9 2 1 - b e n c s a t l a k o ­ z o t t . S z t c s a u 1 9 2 4 - b e n követte Németország, Franciaország és Svájc.

Az intézet i g y a négy tagállam egyesülésével föderatív j e l l e g e t k a ­ p o t t .

1 9 3 1 nem csupán névváltozást h o z o t t . Ettől a z évtÓl kezdődően l e t t e g y e t l e n székhelye Hága / H o l l a n d i a / . 1929-től 1 9 3 8 - i g Brüsszel és Hág~, 1924 és 1929 között Brüsszel és D e v e n t e r , 1924 előtt p e d i g Brüsszel v o l t a szélthelye./

1 9 5 9 óta a F I D nemzetközi szervként Brüsszelben v a n b e j e g y e z v e , de csupán azért, m e r t B e l g i u m b a n bármilyen s z e r v e z e t v i s z o n y l a g e g y ­ szerűen s z e r e z h e t törvényes státuszt.

B e l g i u m maga - a F I D alapító országa - egyébként c s a k 1 9 4 7 óta l e t t t a g j a a F I D - n e k , u g y a n a b b a n a z évben, m i n t Csehszlovákia, F i n n ­ ország, a z Észak-Amerikai Egyesült Államok, Dél-Afrika és M a g y a r o r ­ szág. Egy évvel később következtek Svédország, Portugália, S p a n y o l o r ­ szág, Indonéza, m a j d 1 9 5 1 - b e n Japán és Jugoszlávia. Az 1924 ós 1947 között e l t e l t hosszú idő a l a t t csupán három u j n e m z e t i t a g c s a t l a k o ­ z o t t a F I D - h e z : a z Egyesült Királyság 1 9 2 8 - b a n , Dánia 1 9 3 2 - b e n és Olaszország 1 9 3 9- o e n .

A tagállamok c s a k n e m kétharmad része tehát 1 9 7 2 - b e n - a m i k o r a F I D B u d a p e s t e n ülésezik - k e v e s e b b , m i n t 20 éve t a r t o z i k a F I D köte­

lékébe. Itég c s a k i l y e n rövid i d e j e a n n a k , h o g y a dokumentáció / m e g f e ­ lelő v i h a r o s gyorsasággal/ a világon e l t e r j e d t .

Mindkét s z e m p o n t n a k - a tagállamok összetételének és a dokumen­

táció világméretű elterjedésének - m e g f e l e l t tehát, h o g y a F I D és elődei 1895-től 1 9 5 1 - i g , t i z e n n y o l c konferenciájukat m i n d e n k o r N y u ­ gat-Európában rendezték; e g y o l y a n v o n a l o n , a m e l y északon Londontól és Oxfordtól k i i n d u l v a délfelé, Brüsszelen, Párizson,, tölnön és F r a n k ­ f u r t am M a i n o n , Zürichen, G e n f e n ós B e r n e n , Asconán és Hágán át Rómá­

i g v e z e t e t t / l 9 3 5 és 1 9 5 2 / j Koppenhága tulajdonképpen már kivétel v o l t . 1 9 5 3- b a n a 2 0 . FID-konferenciát Bécsben, a z a z a s z o c i a l i s t a o r -

482

TMT 19.írt. 7.szám 1972.július

s z a g o k közvetlen közelében, a 2 1 . FID-konferenciát 1954. - b e n p e d i g mar Belgrádban /Jugoszláviában/ tartották meg.

E z t követően ismét három " n y u g a t i " év következett, d e 1 9 5 9 - b e n V a r a d és 1 9 6 0- b a n R i o d e J a n e i r o már a z t j e l e z t e , h o g y a F I D elhatá­

r o z t a , konferenciáit bárhol m e g t a r t j a , a h o l tagállamok v a n n a k . E z t hangsúlyozta a z 1 9 6 5 - b e n W a s h i n g t o n r a , 1 9 6 7 - b e n Tokióra és 1 9 7 0 - b e n B u e n o s A i r e s r e e s e t t választása i s .

Az 1 9 5 9 . évi varsói 2 5 . F I D - k o n f e r e n c i a után másodízben jön a F I D a KGST országaiba. A 3 5 . FID-konferenciát u g y a n i s a M a g y a r Seraze- t i T a g meghívására 1 9 7 2 . s z e p t e m b e r 2-9. között B u d a p e s t e n t a r t l a meg.

A t i z e n e g y konferenciányi időtartam nem j e l e n t i a z t , h o g y idő­

közben a KGST tagországokban n e l e t t e k v o l n a f o l y a m a t o s a n FID-ülések;

i g y például csupán a F I D C/3 bizottság 1 9 5 9- 1 9 7 0 között t i z e n e g y a l ­ k a l o m m a l ülésezett Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelország­

b a n és Bulgáriában, a F I D Tanácsa és Végrehajtó Bizottsága p e d i g B u ­ d a p e s t e n és Moszkvában t a r t o t t üléseket. A s z o c i a l i s t a országok m i n ­ d e n k o r a d t a k alelnököket v a g y tanácstagokat a F I D - n e k . Az UHESCO-hoz való kinevezéséig dr.LÁZÁE P é t e r , a z OMKDK / B u d a p e s t / főigazgatója a F I D alelnöke v o l t , őt követte e b b e n a tisztségében a V I K I T I / l i o s z k v a / igazgatója, P r o f . A . I . MIHAJLOV. Ez idő s z e r i n t Magyarországról JA1IS2K1 L a j o s - a F I D M a g y a r H e m z e t i Bizottságának elnöke - a F I D T a ­ nácsának t a g j a ; LÉVAI Tamásné / a z OMSDK írb.főigazgatója/ elnöke a k ü ­ lönösen f o n t o s FID/DC Fejlődő Országok BiJottságnak, a m e l y a dokumen­

táció v a l a m e n n y i kérdésének keresztmetszet-bizottsága, m i v e l a f e j l ő ­ dő országokat v a l a m e n n y i kérdés érintli*

A FID—K0HFEREHCLA / 1 9 7 2 . SZEPTEMBER 2 - 9 . /

A m i l y e n korszerű a t a r t a l o m , a m e l y n e k a F I D elkötelezte magát, u g y a n o l y a n korszerűek a z o k a problémák i s , a m e l y e k k e l a F I D közgyűlé­

s e , a T a n á c s , a Végrehajtó Bizottság B u d a p e s t e n f o g l a l k o z n i kiván.

E z t m á r maga a z a tény i s s z a v a t o l j a , h o g y a s z e p t e m b e r 2-9. k ö ­ zötti héten, a m e l y közvetlenül a z LFLA konferenciáit követi, a F I D v a l a m e n n y i szakbizottsága ülést f o g t a r t a n i / é s abból a tényből k ö ­ v e t k e z t e t v e , h o g y e z e k a z ülések a FÉSZEK Küvészklubban kerülnek meg­

rendezésre, remélhetőleg fantáziára és intuícióra i e számithatunk/.

A Bizottságok a dokumentációs tevékenyság v a l a m e n n y i területét felölelik, e z t elnevezéseik i s világossá t e s z i k i

FID/DC Fejlődő országok /vezetője Magyarország/

* A FID Tanácsának t a g j a még ». PIRÓO /Lengyelország/ 1B. /A f o r d . o e g j . /

AHKTZ, B . i F I D - k o n f e r e n c i a és F I D - k o n g r e s s z u s

F I D / l I I p a r i tájékoztatás /vezetője D á n i a /

F I D / E D Oktatás ás képzés /vezetője Lengyelország/

FID/TM Elméleti gépesítési kérdések /vezetője Svédország/

FID/OM G y a k o r l a t i gépi módszerek és r e n d s z e r e k /vezetője a z Egyesült Királyság/

F I D / L D Dokumentációs nyelvészet /vezetője USA/

FID/HÍ A tájékoztatás elméleti a l a p j a i n a k kutatása /vezetője a Szovjetunió/

FID/CR Osztályozás-kutatás /vezetője D á n i a /

E bizottságok közül s o k n a k v a n n a k szekciói v a g y albizottságai.

Ez különösen a z e d d i g még nem e m i i t e t t E g y e t e m e s T i z e d e s Osztályozás területére érvényes. Az ebbe a hatáskörbe tartozó F I D / C C C Központi Osztályozási Bizottság 25 s z a k m a i bizottsága f o g l a l k o z i k a z ETO reví­

ziójával és reformjával. E g y - e g y s z a k m a i bizottság a z ETO e g y - e g y osz­

tályának v a g y alosztályának f e l e l meg. / E l . F I D C/3 - Társadalomtudo­

mányok v a g y F I D 0 5 4 + 6 6 , kémia és Kémiai Technológia, v a g y F I D C 621.3 E l e k t r o t e c h n i k a / .

A problémák tömegéből c e a k e g y r e szeretnénk rámutatni: miután e g y kormánymegbízottakból álló k o n f e r e n c i a a z UNESCO megbízásából 1 9 7 1 októberében elhatározta a z U N I S I S T * elnevezés a l a t t ismeretessé vált tudományos tájékoztatási világrendszer létrehozását, sürgős f e l ­ a d a t n a k tekintjük e g y o l y a n rendezőrendszer megalkotását, a m e l y l e h e ­ tővé t e s z i a z "átszállást" a z e g y i k rendezési rendszerből a másikba, a z a z például e g y tezauruszból a t i z e d e s osztályozásba. A b b a n a meg­

győződésben, h o g y ez az utóbbi manapság az e g y e t l e n valóban e a v e t e m e s osztályozási r e n d s z e r , és a felhasználók száma i s messze m e g h a l a d j a más osztályozási r e n d s z e r e k felhasználóinak számát / h á l a elsősorban a Szovjetunió 1 9 6 2 . évi elhatározásának, a m e l y a z ETO alkalmazását a 20 0 0 0 tudományos-műszaki könyvtárban e l r e n d e l t e / , a F I D elhatározta, h o g y e g y " S t a n d a r d R e f e r e n c e Code"-nak n e v e z e t t átfogó / v a g y c s ú c s / osztályozási r e n d s z e r t f o g k i f e j l e s z t e n i . Az ebből a célból a CCC-ben megalakított c s o p o r t /FID/CCü/SRC/ például a F I D / C 3 / S H C - v e l a Társa­

dalomtudományi " S t a n d a r d R e f e r e n c e Code" Bizottsággal B u d a p e s t e n nem­

c s a k h o g y együttes ülést f o g t a r t a n i , hanem valószínűleg n y i l t ü l é s e n / o p e n fórum/ fogják e problémákat megtárgyalni.

Az a tény, h o g y a F I D - k o n f e r e n c i a közvetlenül a Könyvtáros E g y e ­ sületek nemzetközi Szövetségének / I F L A / F I A B / konferenciája után k ö ­ v e t k e z i k , semmiképpen sem véletlen.

A két nemzetközi s z e r v e z e t munkájában e g y r e közeledett egymás­

h o z , és e g y Brüsszelben - 1 9 7 1 tavaszán - t a r t o t t közös értekezleten lehetőség n y i l t a kooperációra vonatkozó elképzelések kialakítására és a közöB munka konkrét t e r v e z e t e i n e k megvitatására i s . A továbbiak­

b a n a két s z e r v e z e t működési területét gazdaságos módon f o g j a k i t e r -

* I d . WISOCKI: Az UOTSIST program megvalósítási t e r v e i 484

- J e l e n szám 5J&*oláal

TMT 19.éVf. 7.szám 1972.július

j e s z t e n i : a F I D például a z e d d i g i e k h e z képest többet f o g f o g l a l k o z n i a szabványosítással és a statisztikával, m i g a s I P L A a fejlődő orszá­

g o k területén k i v a n u j munkákba k e z d e n i .

Az I P L A és a P I D rendezvényeivel egyidőben e g y számszerűleg s o k ­ k a l k i s e b b s z e r v e z e t i s ülést f o g t a r t a n i B u d a p e s t e n , a Társadalomtu­

dományok Dokumentációjának nemzetközi Bizottsága /ciDSS, i l l e t v e ICSSD/. E Bizottság munkája s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll a P I D C 3 - a l , m i ­ v e l ez a bizottság e g y ÜHESCO-szerződés keretében egyezést, k o n k o r ­ danciát k i v a n létrehozni a z ETO és a CIDS3 két t e z a u r u s z a között /szociológia, i l l e t v e gazdaság és pénzügyek/.

Ha a B u d a p e s t e n tartandó I P L A - és FID-konferenciák s z e l l e m i k e ­ r e t e i t h e l y e s e n kívánjuk meghatározni, a k k o r még e g y o l y a n eseményt i s f i g y e l e m b e k e l l vennünk, a m e l y 1 9 7 2 . a u g u s z t u s 2 1 - 2 3 . között G e n f ­ b e n z a j l i k l e . G e n f b e n konferenciát -"Nemzetközi szimpózium a z ENSZ és más kormányközi s z e r v e z e t e k dokumentáció járói" - r e n d e z n e k a z E g y e ­ sült N e m z e t e k és más kormányszervezetek ágazatainak dokumentációjá­

ról. E z e k h e z u g y a n a z I P L A ÓB a PID nem t a r t o z n a k , m e r t nem kormány­

közi s z e r v e k , de mindkét Szövetség s z o r o s a n kapcsolódik a z Egyesült N e m z e t e k v a l a m e n n y i "családjának" dokumentációs tevékenységéhez és a g e n f i k o n f e r e n c i a végrehajtobizottságának i s t a g j a i . A g e n f i k o n f e ­ r e n c i a időpontját olyképpen határozták meg, h o g y résztvevői közvetle­

nül B u d a p e s t r e u t a z h a s s a n a k . Egyébként e z t a szimpóziumot i s B u d a p e s ­ t e n l e h e t e t t v o l n a r e n d e z n i , h a i g e n f o n t o s adminisztratív o k o k nem szóltak v o l n a a z Egyesült N e m z e t e k g e n f i palotájának kiválasztása m e l l e t t /és természetszerűleg a szervező.mek a z a megértése, h o g y Ma­

gyarországot a t u r i z m u s főszezonjának kellős közepén ne f o s s z u k meg a dokumentáció m i a t t további szállodai szobáktól!/.

A FID-EOHGRESSZüS /SZEPTEMBER 1 1- U . /

ma m á r nem könnyű o l y a n k o n g r e s s z u s i témát találni, a m e l y n e k fontossága és sürgőssége v i t a t h a t a t l a n : m e r t a m i g a dokumentalisták számos országban 1 9 5 0 - i g , másokban még a h a t v a n a s évekig i s "magá­

n y o s f a r k a s o k " v o l t a k , a d d i g ma a dokumentáció divatossá v á l t , és a jól s z e r v e z e t t rendezvények s i k e r e b i z t o s . I g y v o l t e z a tájékozta­

tástudomány tárgykörében 1 9 7 1 . a u g u s z t u s 2 8 - s z e p t e m b e r 4. között T e l A v i v - b a n r e n d e z e t t nemzetközi k o n g r e s s z u s esetében, v a l a m i n t a tájékoztató tevékenység oktatása tárgykörében Rómában 1 9 7 1 . n o v e m b e r 1 4 - 1 9 . között r e n d e z e t t nemzetközi k o n f e r e n c i a esetében i s . Az 1 9 7 0 - b e n B u e n o s - A i r e s - b e n r e n d e z e t t F I D - k o n g r e s s z u s a dokumentáció f e l ­ használói számára i s n a g y s i k e r t a r a t o t t , elsősorban természetesen a l a t i n - a m e r i k a i k o n t i n e n s számára szolgált s o k h a s z n o s tanulsággal.

Az UHESCO által s z e r v e z e t t már e m i i t e t t U l I I S I S T - k o n f e r e n c i a / 1 9 7 1 . o k t . 4 - 9 . / és a több év Óta folyó előkészítő munkálatok tükrében v i l á ­ gossá vált már, m e n n y i r e döntő jelentőségű e g y "világméretű r e n d s z e r "

számára, h o g y elősegítse a k i c s i n y és i p a r i l a g még fejlődő országok bekapcsolódását a világméretű hálózatba, méghozzá o l y módon, h o g y nem csupán a n n a k a hasznát élvezzék, hanem kívánatos partnerekké i s f e j ­ lődjenek. Éppen ezért a F I D közgyűlése 1 9 7 0 . s z e p t e m b e r 18-án B u e n o s -

AHNTZ, H,: F I D - k o n f e r e n o i a és F I D - k o n g r e s s z u s

A i r e s - b e n a következő k o n g r e s s z u s fő témájának e z t a problémát v á ­ l a s z t o t t a .

A k i s e b b és i p a r i l a g kevésbé f e j l e t t országoknak a világméretű dokumentációs tevékenységben és a z információcserében való részvéte­

lével foglalkozó témának két összetevője v a n . K i s országok l e h e t n e k i p a r i l a g f e j l e t t e k , sőt magasan f e j l e t t e k , és mégis hasonló problémá­

i k l e h e t n e k , m i n t a feilődó országoknak például a k k o r , h a n e m z e t i nyelvük elterjedése erősen korlátozott /Magyarország, Finnország s t b . / és e n n e k következtében például saját nyelvükre való fordítások­

r a és saját nyelvükről a z UNESCO által általában használatos közös n y e l v e k r e való fordításokra aránytalanul s o k a t k e l l költeniök. Ezért a k o n g r e s s z u s v a l a m e n n y i szekciójában az előadások és viták e g y r é ­ s z e i l y e n , nem a fejlődő országok közé tartozó " k i s e b b országok"

problémáival f o g f o g l a l k o z n i .

A k o n g r e s s z u s t négy szekcióra kívánjuk f e l o s z t a n i , m e l y e k m i n d ­ e g y i k e e g y t e l j e s n a p o t v e s z Igénybe.*1

Megvitatásra kerül a k o n g r e s s z u s r a benyújtott v a l a m e n n y i Írásos a n y a g i s a tematikának megfelelő n a p o n . A viták - m e l y e k r e már a z e l ­ ső n a p o n i s három Ízben elég s o k Időt szánnak - az e d d i g i t a p a s z t a l a ­ t o k s z e r i n t m i n d e n b i z o n n y a l magas színvonalúak l e s z n e k } e z t a t a ­ p a s z t a l t résztvevők személye m e l l e t t a széles dokumentumbázis i s b i z ­ tosítja. A k o n g r e s s z u s rendezői világosan tudják, h o g y i l y e n viták nélkül egyáltalában nem l e n n e értelme i l y e n széles tárgykörű k o n g r e s z - s z u s o k rendezésének. A nemzetközi dokumentációs tevékenység lényeges t a r t a l m i e l e m e i a f o l y a m a t o s a n megjelenő kiadványok révén m e g i s m e r h e ­ tők és n y o m o n követhetők, lényegbevágó haladást csupán a s z a k e m b e r e k egymás közötti beszélgetéseitől, vitáitői várhatunk, a m e l y e k n e k az i l y e n jellegű k o n g r e s s z u s o k kellő fórumai. Egyúttal remélhető, h o g y I t t a megfelelő utánpótlás i s j e l e n t k e z i k a nemzetközi kooperáció számára.

A második és a h a r m a d i k k o n g r e s s z u s i n a p o n a F I D két további testülete lép a e z i n r e j a F I D két regionális bizottsága a FID/CLA / L a t i n - A m e r i k a i Bizottság/ és a FID/CAO /Ázsiai és óceániai B i z o t t ­

ság/. A F I D tevékenységének kiszélesedésével a Föld e g y r e távolabbi részeire és Európától tőrben o l y messze eső tagállamokra, m i n d I n d o ­ nézia v a g y C h i l e , világossá vált, h o g y a z irányítás ós a felelősség egy részét e z e k b e a régiókba k e l l h e l y e z n i , h a a l e g n a g y o b b hatékony­

ságot kívánjuk elérni. A l a t i n - a m e r i k a i dokumentálisták energiájának és lelkesedésének köszönhetően már 1 9 6 0- b a n elkerült a FID/CLA L a t i n - A m e r i k a i Bizottság megalakítása a k k o r , amikór a világnak e z e n a r é ­ szén a dokumentáció még éppen c s a k szervezés a l a t t állt. E n n e k elnök­

ségét ez idő s z e r i n t a z IBüD / I n s t i t u t o B r a s i l i e r o de Bibliográfia e D o c u m e n t a c a o = B r a z i l Bibliográfiai és Dokumentációs Intézet/ H i o de j a n e i r o - b a n látja e l . E bizottság munkája jelentős s z e r e p e t játszott a b b a n , h o g y a dokumentáció K ö z é p - és Dél-Amerikában e n n y i r e fejlő­

dött. Ha B u d a p e s t e n s z e p t e m b e r 12-én és 13-án a h a r m a d i k világ p r o b ­ lémáiról f o g u n k beszélni, a K k o r az erről a kérdésről szóló előadók remélhetőleg g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i k a t fogják i s m e r t e t n i , m i n d a z o ­ k a t , a m e l y e k e t e z e n a téren s z e r e z t e k .

* L d . A F I D 1 9 7 2 . ívi magyaróraaági ülései - j e l a n szén 5 4 9 . o l d a l 4 8 6

THT 1 9 . é v f . 7.azám 1 9 7 2 . j u l i u a

Ugyanígy a FID/CAO i s b e f o g számolni munkájáról. M á r a z e l n e v e ­ zésből i a kitűnnek a z összehasonlíthatatlanul n a g y o b b nehézségek, m e r t a földrajzi távolságok m e l l e t t - libanontói Ausztráliáig - n y e l ­ v i problémák i s felmerülnek, a m e l y e k nem csupán a beszédre ős a meg­

értésre v o n a t k o z n a k , hanem a közös kiindulási p o n t hiányára i s . Ez p e d i g a z egé3z l a t i n - a m e r i k a i térségben a z o n o a , és i g y e területen a regionális kooperáció számára összehasonlíthatatlanul j o b b légkört b i z t o s i t .

E n n e k ellenére a 3 3 . F I D - k o n f e r e n c i a / 1 9 6 7 , T o k i ó / hatására 1 9 6 8- b a n létr^ l e h e t e t t h o z n i a FID/CAO Ázsiai és Óceániai Bizottsá­

g o t , m e l y n e k -.-lnökségét ez idő s z e r i n t a JICST/Japán Tudományos éa Műszaki Tájókoztatáaügyi Központ T o k i ó / látja e l . A tagállamokhoz t a r t o z n a k - éppúgy m i n t Latin-Amerikában például Brazília és Kuba - p o l i t i k a i l a g a n n y i r a különböző országok, m i n t a K o r e a i Eöztáraaság / D é l - K o r e a / és a K o r e a i Népi D e m o k r a t i k u s Köztársaság /Észak-Korea/,

I z r a e l és Szíria, de t a g j a a Bizottságnak a Szovjetunió i s , a m e l y e t u g y a n semmiképpen sem nevezhetünk ázsiai államnak, de a z Urálon t u l i területeivel erőteljes hatást g y a k o r o l h a t a z ázsiai dokumentációs e s e ­ ményekre .

A CLA és a CAO előadásain kivül s z e p t e m b e r 12-én és 13-án négy­

négy s z a k m a i előadást t a r t a n a k , a m e l y e k más terűletek k i s i p a r o s o d o t t országainak és a fejlődő i p a r r a l rendelkező országainak problémáira v o n a t k o z n a k . I t t természetszerűen n e m c s a k Afrikára g o n d o l u n k , m e r t k i tagadná a z t , h o g y Európában i s v a n n a k még fejlődési problémák; v a g y őszintén szólva, h o g y számos európai ország s o k tanulságot v o n h a t l e abból, h o g y a n o l d o t t a k meg tájékoztatási problémájukat a h a r m a d i k v i ­ lág államai.

A h a r m a d i k n a p o n / s z e p t e m b e r 13-án/ a z általános t e m a t i k a : A nemzetközi kommunikáció akadályainak leküzdése / u g y a n o l y a n aservezés- b e n , m i n t s z e p t e m b e r l 2 - ó n , ÓB u g y a n c s a k négyszeri vitalehetőséggel/.

A m i k o r "akadályokról" beszélünk, a k k o r általában a n y e l v i korlátokra g o n d o l u n k , ős u g y a n a k k o r n a g y s z e r e p e t játszik a z idiómák különböző­

sége i s . Ez a z o n b a n c s a k e g y e t l e n e g y s z e m p o n t , számos m á s tényező, a mentalitás, a z általános k é p z ő s , a műszaki felszereltség, a közle­

kedési lehetőségek, a p o l i t i k a i v i s z o n y o k , a gazdasági h e l y z e t , meg­

felelően képzett s z a k e m b e r e k száma - és m i n d e z z e l még nem merítettük k i a z összes tényezőt, - közrejátszhat a b b a n , h o g y korlátok képződje­

n e k a kommunikáció útjában, a m e l y nélkül p e d i g nem létezhet nemzetkö­

z i kooperáció.

A k o n g r e s s z u s résztvevői közül néhányan talán meglepetéssel f o g ­ ják t a p a s z t a l n i a z t a természetességet, a m e l l y e l a F I D éa n e m z e t i t a g j a i a s z o r o s és baráti nemzetközi kooperációra számítanak. Ez a s z e r v e z e t már két világháborút túlélt, ós Így t a p a s z t a l a t o k t e k i n t e ­ tében legtöbb partnerét felülmúlja. Fennállásának elmúlt 77 e s z t e n d e ­ j e a l a t t nehéz éveket i s átélt; vezetői között a z o n b a n m i n d e n k o r o l y a n személyeket találtunk, a k i k tisztában v o l t a k a z z a l , h o g y a t á ­ jékoztatási problémák nem i s m e r n e k országhatárokat. Egy o l y a n ország, a m e l y a z t kisárli meg, h o g y tájékoztatási politikájában elszigetelőd­

jék, a többi országnak nem f o g Bok kárt o k o z n i , de sajátmaga s o k h á t ­ rányt f o g s z e n v e d n i . A F I D e z e n meggyőződése a tagállamokban n e m c s a k

ARKTZ, H: F I D - k o n f e r e n c i a éa F I D - k o n g r e s s z u s

n y i t o t t k a p u k r a talált, hanem harcoatársakat i s s z e r z e t t , a k i k u g y a n ­ úgy kiálltak a világméretű kooperáció m e l l e t t , m i n t maguk a F I D v e z e ­ tői. E n n e k a z l e t t a következménye, h o g y a F I D n e m z e t i t a g j a i között éa különösen a s z e r v e z e t vezető testületeinek t a g j a i között nagymér­

tékű kölcsönöa b i z a l o m és barátság a l a k u l t k i . A m i k o r azámos p o l i t i ­ k u s még a z o n a nézeten v o l t , h o g y "hidegháború" v a n , a P I D már rég a h o l n a p - remélhetőleg békésebb - világát építette.

E megjegyzések már a z utolsó n a p / s z e p t e m b e r 1 4 . / tematikájához v e z e t n e k bennünket, a m e l y e t a társadalomtudományok területén lehetsé- gea nemzetközi tájókoztatáaügyi együttműködésnek szentelünk.

ügy vélem, h o g y ez több, m i n t a teljességre való törekvés. A v i ­ lág döbbenetes gyorsaságú iparosodása, a m i t a természettudományos k u ­ tatási eredmények céltudatos alkalmazása eredményezett, e szakterüle­

t e k nagyfokú tiszteletéhez v e z e t e t t és a z z a l a következménnyel Járt, h o g y a dokumentáció több m i n t két évtizeden keresztül lényegében t e r ­ mészettudományos-műszaki dokumentáció v o l t .

E téren a z elmúlt két-három évben döntő f o r d u l a t állt b e . Talán a z t i s m o n d h a t j u k , h o g y e f o r d u l a t a természettudományoknak és a t e c h ­ nikának a r r a a csődjére vezethető v i s s z a , a m i t világosan m u t a t példá­

u l a z ember és a környezet problematikája i s . Az e m b e r e k szerényebbek l e t t e k , belátták, h o g y a műszaki tökéletesítések és ujitások a l k a l m a ­ zásának következményei, részben és korlátozott mértékben előrelátha- tők u g y a n , szociális kihatásuk a z o n b a n a l i g jósolható meg előre.

Az o l y a n tárgyszavak, m i n t szmog, vízszennyeződé*, a z ivóvizek mérgezése és még számos más i l y e n f o g a l o m v a l a m e n n y i hatóság, h i v a t a l és üzem felelős vezetőiben f e l k e l t i a z igényt e g y o l v a n tájékoztatás Iránt, a m e l y a jövő kilátásait tükrözi. A m e n n y i b e n i l y e n információk egyáltalán megszerezhetők, a k k o r ez csupán a z e m b e r i i s m e r e t e k és t e ­ vékenységek v a l a m e n n y i területe alapján lehetséges: gazdaság ós j o g , társadalmi v i s z o n y o k , p o l i t i k a , orvostudomány, táplálkozástudomány s t b . és természetesen legtágabb értelemben m i n d a z , a m i t természettu­

dományok és t e c h n i k a c i m s z d a l a t t f o g l a l u n k Ös3ze.

Arról v a n tehát szó, h o g y a f e n t e m i i t e t t széles s p e k t r u m e g é ­ szében a felelős személyek számára megfelelő információk álljanak rendelkezésre, h a döntést k e l l h o z n i o k . Hogy e n n e k a követelménynek e l e g e t tehessünk, elsősorban a dokumentáció azelőtt m o s t o h a g y e r e k ­ ként k e z e l t területét, a társadalomtudományi dokumentációt k e l l k e l ­ lő s z i n t r e e m e l n i , o l y a n s z i n t r e , a m e l y e t e d d i g előnyben részesített szomszédos tudományágai, a természettudományok és a t e c h n i k a , már részben elértek.

A n e g y e d i k k o n g r e s s z u s i n a p tehát l o g i k u s a n i l l e s z k e d i k a b b a a nagyméretű kisérletbe, - m e r t e b b e n a g y o r s a n változó világban m i n d e n k o n g r e s s z u s csupán kiaérlet l e h e t - m e l y n e k célja u j álláspontok meg­

határozása, további törekvésekhez vezető u j kiindulópontok kialakítá­

s a .

A P I D Tanácsa és közgyűlése t e l j e s e n tisztában v o l t a z z a l , h o g y m i t j e l e n t e g y /földrajzilag!/ k i s orazág számára a z a tény, h o g y

4 3 3

IMP 19.évi. 7.3zam 1972.Július

e g y PID-konrerenciának és F I D - k o n g r e s s z u s n a k vendéglátója. A k k o r , a m i ­ k o r örömmel és t i s z t a l e l k i i s m e r e t t e l e l f o g a d t a Magyarország meghívá­

sát, f i g y e l e m b e v e t t e Magyarország e d d i g i teljesítményeit a dokumen­

táció terén, a m a g y a r o k szervező készségét és nem utolsósorban a ma­

g y a r n e m z e t i t a g l e l k e s hozzáállását.

ARKTZ, H . i B e f o r e t h e 1972 P I D C o n f e r e n c e and G o n g r e s s i n B u d a p e s t

The a u t h o r , V i c e - P r e s i d e n t o f P I D , g i v e s a summary o n t h e h i s t o - r y , áevelopment a n d i n t e r n a t i o n a l c h a r a c t e r o f P I D i n c o n n e c t i o n w i t h t h e P I D C o n f e r e n c e and o o n g r e s s t o be helá i n B u d a p e s t d u r i n g

S e p t e m b e r 1 9 7 2 . D e a c r i b e s how t h e n u m b e r o f P I D n a t i o n a l membera i n o r e a s e d i n t h e l a s t 50 y e a r a a n d w h a t k i n d o f new m o t i v e s mere g i v e n b y t h e a c t i v i t y o f s o c i a l i s t c o u n t r i e s r e g a r d i n g p l a c e s o f c o n g r e s s e s as w e l l as d i v i s i o n o f l a b o u r i n t h e P e d e r a t i o n , L i s t a t h e w o r k i n g c o m m i t t e e a and a u m m a r i z e s t h e i r a c t i v i t i e s .

The t h e m e s o f t h e B u d a p e s t C o n f e r e n c e and C o n g r e s s a r e p r e s e n t e d as v i e l l as t h e v a r i o u s o f f i c i a l programme3. The t i m e t a b l e i a alsó o u t l i n e d . The C o n g r e s s d e a l s w i t h d o c u m e n t a t i o n probléma i n s m a l l and l e s s i n d u s t r i a l i z e d c o u n t r i e s .

The P I D m e e t i n g a - o r g a n i z e d i n c o n n e c t i o n w i t h t h e I n t e r n a t i o n ­ a l B o o k Y e a r - w i l l b e h e l d i m m e d i a t e l y a f t e r t h e I P L A C o n f e r e n c e i n A u g u s t . So, membera o f t h e t w o I n t e r n a t i o n a l o r g a n i z a t i o n s a n d t h e i r r e p r e s e n t a t i v e s w i l l h a v e o p p o r t u n l t y f o r d i r e c t p e r s o n a l c o n t a c t s and f o r e x c h a n g e o f e x p e r i e n c e s .

I n t e r n a t i o n a l o r g a n i z a t i o n s f o r d o c u m e n t a t i o n a n d i n f o r m a t i o n i n v i t e d t o t h e C o n g r e s a a r e a l a o d e a l t w i t h , w i t h s p e o i a l r e g a r d t o t h e i r a c t i v i t i e s i n o l u d e d i n t h e p r o g r a m m e . D e t a i l e d i n f o r m a t i o n i s g i v e n o n t h e t w o P I D régiónál o o m m i s s i o n s i t h e L a t i n A m e r i c a n Com- m i s s i o n /PID/CLA/ a n d t h e C o m r a i s s i o n f o r A s i a a n d O o e a n i a /PID/CAO/.

P i n a l l y i t i a e x p l a i n e d w h y t h e l a s t P I D G e n e r a l A s s e m b l y /Buenoa A i r e s , 1 9 7 0 / d e c l d e d t o h e l d t h e n e x t C o n f e r e n c e i n B u d a p e s t .

ARKTZ, H.: F I D - k o n f e r a n c l a éa P I D - k o n g r w a z u e

A R B T Z . H . i , B n p a j ua a p R X C r z a n a m r o z z * Kogfrapaagitz • Koarpepoa Mag 1972 r .

A D T O P , B R n aa p a s z tB R T M*Jt, B O B R B Z o npoHOflHicJua a B y x a n e D T e a o e R T R ö p e 1972 P . K o H $ e p e m i z e f t R K o H r p e o o o u IMIK, jiaer z H$ o p u a u z i o npex» . e a o e r o o nponuoM M W , o ( o p u z p O B a H z x • O T a H o a i s n i m z e B o- r a z - reíSHo " u o x J t T K a p a X H O f l " O T O Í o p r a i m a a u M . P a c o x a a u B a a T c i i o T O * , z a z p a o r a a p t t z c z n p y r HauHOHaainwx < U S R O B a a R o a x e Z H z a 5o « T , K a s z a n o - Bue zoTHBu BHSBHJIHo* s 0BR3K o n o z B i a n i e i i o o u z a a R O T H'iaaKBx o T p a z , x a K B O T H O Z S H X Z B u O o p a ueoT n p o s e x e t i R R K o n r p a o o o s , r a s E a p a a j t e z e - R Z Z T p y n a B o ö j a o T z x e f l r a j t b R O o r z í e j t a p a u z z . T n a j m e T C H BHzuaHza J I B Í I - TSJibROOTX o n a u z a a b R B Z KOMMT6TOB '1~Z, nepanzcjíznTOJi Ta x o s u s R x a a r o f l nonpoöRoa o n z o a H z a a z paőorit,

T a K z e noüpoöHo K a j i a r a e T O H T s u a T z x a öynananraíanc KOHipepeHaB* • K o n r ' p e c c a , KOTOpaR ;:ooasmana npOŐJteKaTHKO HH$ o p w a t [ B R a uajTKX, HO H n é n i m R e o z o z b K O p a a B B T y u npoumnjieHHOOTb, a paaBHBaiomzxoH a T p a H , a

B HaKOTopofl O T a n a R Z a a T p a r z a a s T O S z n p o r p a u u a , z aonpoo p a o a p e j i e j i e - HHR B p e y « H B .

JnoiíRHaeroR O T O K , tvo iceponpZHTxe n p o B o a z T o z HenocpejíOTBBHHO noo-«e Haue<ieHHOR a a a a r y o T MSORU KOHÍepasniHB H 4 J I A , K o r o p a a n o c B e s a - 6 T O H u e x z y R a p o j t H O i i y r o z y K i t a r z z r o s y I T O R B R , I T O JiaeT BoauozHOoTb a p o z e o T B RQQoapajtoraeRRiitl oöiíen o n u T o u M e z z y u i e H a M H oőaHX u e z a y H a - p o j t R H i o p r a n z a a u z R ,

T n o u z n a S T O R T a z z a o n p z r a a m e R R H X H a K O R r p a o o uaxffyRapoAHHX Z H - ÍOpMaUBOHHinC opraHHaaURftX, O TOM, I T O RX pOJIE fíy.UfST ociBeneHa 8 n . i a - H R p y o i n t i a o K J i a a a x . O r a e z t H O T O B O P Z T O H O flayx perz0Hajt6HHX KoiiRTeTax HMM, 8 XM8HH0 K O H H T O T O J l u T H H C K O Ü A l i e p Z X Z ( M4H/KJIA ) B KOMZTdTd A 3 R R - OxaaHRZ (M4Í/KA0).

H a x o H e i ] , o n z o u a a e T O R , n o i e x y BUAHRO 9 U O p e z e R o H a n o o J i e j t H s H oeoozR M$H B B y e n o o- A i t p e o a B 197O P . a p o B a o T H oxaxyDitZH K o R r p e o o a

Eyxauan

I K E íg.évf. 7.szám 1 9 7 2 .J U1Í U B

ARHIZ, H.; E i n l e i t e n d z u r F I D - K o n f e r e n z u n d zum F I D - K o n g r e s s

1972 l n B u d a p e s t ' 1

V e r f a s s e r , a l s Vizeprásident d e r F I D b i e t e t a u s dem A n l a s s d e r i m S e p t e m b e r 1 9 7 2 i n B u d a p e s t 3 t a t t f i n d e n d e n F I D - K o n f e r e n z u n d F I D - K o n g r e s s e s I n f o r m a t i o n e n über d i e E n t s t e h u n g u n d T e r g a n g e n h e i t d e r F I D u n d darüber, w i e d i e s e z u e i n e r w a h r h a f t i g " i n t e r n a t i o n a l e n " O r - g a n i s a t i o n ge-.vorden i s t . E r b e s c h r e i b t , w i e i n d e n v e r g a n g e n e n 50 J a n r e n d i e Z a h l d e r n a t i o n a l e n U i t g l i e d e r d e r F I D g e s t i e g e n i s t , w e l - che n e u e n h i o t i v e m i t dem A u f t r e t e n d e r s o z i a l i s t i s c h e n L a n d e r , s o w o h l i n d e r W a h l d e s O r t e s d e r K o n g r e s s e a l s a u o h i n d e r A u f t e i l u n g d e r A r b e i t d e s V e r b a n d e s z u b e o b a c h t e n s i n d . Es w i r d d i e T a t i g k e i t d e r FachausachüBse d e r F I D , m i t Aufzáhlung d e r e i n z e l n e n F a o n k o m m i s s i o n e n , e i n g e h e n d erörtert.

D i e T h e m a t i k d e r i n B u d a p e s t v e r a n s t a l t e t e n K o n f e r e n z u n d d e s K o n g r e s s e s , d i e d i e dokumentál!stischen P r o b l e m e d e r k l e i n e r e n L a n d e r m i t e n t w i c k e l t e r I n d u s t r i e u n d d e r E n t w i c k l u n g s l a n d e r u m f a s s t , i s t ausführlich b e s c h r i e b e n u n d a u c h d a s P r o g r a m m u n d d i e Z e i t e i n t e i l u n g s i n d a n g e d e u t e t .

Es w i r d e r w a n n t , d a s s d i e s e V e r a n s t a l t u n g e n u n m i t t e l b a r n a c h d e r i m Z e i c h e n d e s I n t e r n a t i o n a l e n B u c h j a h r e s u n d d e s J a h r e a d e 3 L e s e n s g e h a l t e n e n I F L A - K o n f e r e n z i m A u g u s t , a n d i e s e a n s c h l i e s s e n d s t a t t f i n - d e n w e r d e n , so d a s a d e n M i t g l i e d e r n d e r b e i d e n i n t e r n a t i o n a l e n V e r - b a n d e Möglichkeiten zum persönlichen E r f a h r u n g s a u s t a u s c h g e b o t e n s e i n w e r d e n .

Dié zum K o n g r e s 3 e i n g e l a d e n e n i n t e r n a t i o n a l e n Organisationén des I n f o r m a t i o n a w e a e n s u n d i h r e i n d e n Vortrágen b e k a n n t z u m a c h e n d e Tátigkeit s i n d e b e n f a l l s angeführt.Zwei r e g i o n a l e Ausachüsse d e r F I D , d a s l a t e i n - a m e r i k a n i s c h e K o m i t e e FID/CLA u n d d a s K o m i t e e für A s i e r . - O z e a n i e n FID/CAO s i n d b e s o n d e r s h e r v o r g e h o b e n .

A b s c h l i e s s e n d w i r d mitgeteílt, warum d i e l e t z t e , i n 1 9 7 0 i n B u e n o s - A i r e s g e h a l t e n e G e n e r a l v e r s a m m l u n g d e r F I D e n t s c h i e d e n h a t , B u d a p e s t zum S c h a u p l a t z d e s n a c h s t e n F I D - K o n g r e s s e s z u bestiámén.

\

A TudománvOB Tájékoztatás Bljnel«t« im Gyakorlata c.

sorozatban J e l e n i k meg

D r. T A H N Ó C Z I

Lóránt: Fordítás technika. /Műszaki-gaz­

dasági fordítások idogen n y a l v r C l —gyárra./

Magyarórazágon - bacsle-aek t a a r l n t - mintegy

idegen nyelveket Ismerő szakember f o g l a l k o z i k n#m szépiro..

d a l o l Jellegű nzövegek fordításival. A magyar n y e l v e l s z i ­ geteltsége miatt sok a belföldön idegen n y e l v r e fordított

szöveg l a , de a fordítások többsége idegen n y o l v r S l ma- s y a r r a készül.

Sajnos a kétnyelvű szótárakon kivüi egyéb elméleti vagy g y a k o r l a t i segédeszköz a l i g 411 a fordítók rendelke­

zésére . E z t a hiányt kívánja az OMKDK részben pótolni a g y a k o r l a t i kézikönyvvel, amely az idegen nyelvről magyarra dolgozó műszaki-gazdasági fordítóknak nyújt segítséget,

E kiadvány az angolból, németből éa franciából magyar n y e l v r e készülő szakfordítások problémáit tárgyalja, t o ­ vábbá kózli SZABÓ György tanulmányát az oroszból magyarra kéazitett fordítások főbb nehézségeiről és megoldási l e h e ­

tő aégeiről.

A kiadvány irányárai

- F t .

Megrendelhető

ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR ÉS

DOKJJMENTJS.CT.ÓS K Ö Z P O N T

KoroskedeImi Igazgatósáé

Budapest,8. Postafiók 12.

4 9 2