Lázár Péter
n F I D M a g y a l N e m z e i i Bizottságának a l e l n ö k e " '
Az előadás e l ő z m é n y e i
A N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szövetség ( F é d é - r a t i o n I m e r n a t i o n a l e de D o c u m e n i a t i o n , F I D ) csak
n e m 80 n e m z e t i tagjának javarészében m e g e m l é keznek ezekben a napokban a F I D megalapításának 90. é v f o r d u l ó j á r ó l . A F I D tanácsa kérte fel erre a n e m z e t i tagokat, abból a m e g g o n d o l á s b ó l , hogy a 80. é v f o r d u l ó t 1975-ben a Szövetség n e m z e t k ö z i rendezvény keretében ü n n e p e l t e m e g , de jelenlegi erőfeszítéseit m á r az 1995-ben esedékes 100. évfor
d u l ó megünneplésére összpontosítja. A centenári
u m r a n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y e k e n k í v ü l reprezen
tatív k i a d v á n y o k sorát készítik e l ö , hogy m é l t ó n le hessen majd m e g e m l é k e z n i a szövetség megalapíts sának közelgő 100. é v f o r d u l ó j á r ó l .
M i v e l nemcsak a F I D ü n n e p e l h e t i létezésének 9 é v t i z e d é t , de a hazai szakemberek és i n t é z m é n y e k kapcsolatai a szövetséggel szintén legalább 90 évre n y ú l n a k vissza, i n d o k o l t á t t e k i n t e n i , hogy m i k é n t alakultak Magyarország kapcsolatai a F I D - d e l , megalapítása óla. E n n e k során vizsgáljuk a F I D elődjét, a N e m z e t k ö z i Bibliográfiai I n t é z e t n e k ( I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e , I I B ) magyar kapcsolatait alapításától az első v i l á g h á b o r ú i g ter
j e d ő időszakban, ezután a két világháború k ö z ö t t i
• A F I D alapításának 9 0 . é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l 1985. s z e p t e m ber 19-én a i Országos Széchényi K ö n y v i á r b a n a F I D M a g y a r N e m z e i i Bizottsága állal t e n d e z e l l ünnepi ülésen e l h a n g z ó n elő
adás b ö v i t e i i v á l i o z a i a . A z előadás r ö v i d í t e t t változatát a K ö n y v t á r o s é , folyóirat 1985. o k t ó b e r i száma k ö z ö l t e .
• • A z Országos M ű s z a k i Információs K ö z p o n t és K ö n y v t á r ( k o r á b b a n : Országos M ű s z a k i K ö n y v t á r és D o k u m e n t á c i ó s Köz¬
pont) n y . főigazgatója.
időszakot, majd a második világháborút k ö v e t ő é v t i zedeket t e k i n t j ü k át.
1985-1914
Az információ iránti igény
gyorsuló növekedése a századfordulón.
Az IIB megalapítása
A m ú l t század végét és a 20. század elejét átfogó időszak óriási változásokat h o z o t t és továbbiakat ígért a világnak. Erre az időszakra esik:
• az ipari f o r r a d a l o m addig n e m látott m é r e t ű fel
gyorsulása az e l e k t r o t e c h n i k a és a v i l l a m o s energia-felhasználás v i l á g m é r e t ű elterjedése n y o m á n ;
• a klasszikus fizika detronizálása és egy ú j f i z i k a i világkép kialakulása az alomszerkezet feltárása és a relativitáselmélet n y o m á n ;
• a világ p o l i t i k a i felosztásának befejeződése, a nagy g y a r m a t b i r o d a l m a k kialakulása;
• a m o n o p o l k a p i t a l i z m u s , az i m p e r i a l i z m u s és a v i lággazdaság kiépülése.
A m é l y r e h a t ó , b o n y o l u l t és egymással szorosan összefonódó p o l i t i k a i , gazdasági, t u d o m á n y o s és m ű s z a k i fejlődés s o k r é t ű i n f o r m á c i ó s szükségletet i n d u k á l t . A n ö v e k v ő i n f o r m á c i ó s igények kielégíté
sét célzó f o l y a m a i keretében j ö t t létre 90 esztendő
v e l ezelőtt a F I D eszmei és j o g i e l ő d j e , az I I B ( I ) . Létrehozását alapvetően két n y o m ó s társadalmi igény m o z d í t o t t a e l ö : az i n f o r m á c i ó iránti igény és az univerzalitás.
TMT32. évf. 1985/12.
A fejlődésből adódó információs igények
A z i m é n l k ö r v o n a l a k b a n jelzett változások együtt jártak a t u d o m á n y és a technika hatalmas arányú fejlődésével.
Ismeretes, hogy a t u d o m á n y o s és m ű s z a k i fej
lődés k ö v e t k e z m é n y e és egyben gerjesztője az i n f o r mációk s z a k i r o d a l m i lecsapódásának. N e m meglepő t e h á t , hogy az i n f o r m á c i ó r o b b a n á s és a vele r o k o n f o g a l m a k , m i n t az i n f o r m á c i ó á r a d a t , a d o k u m e n t á ciós áradat már a századforduló idején ismertek v o l t a k , bár n e m ' a z e m l í t e t t elnevezéseken. A szak
i r o d a l o m a k k o r i növekedési ü t e m e és a kezeléséhez rendelkezésre álló eszközök egymáshoz v i s z o n y í t o t t aránya a k k o r sem volt sokkal k e d v e z ő b b , m i n t nap
j a i n k b a n . A s z a k i r o d a l o m r o h a m o s a n n ö v e k v ő mennyisége már a k k o r k í s é r t e t t , a v e l e j á r ó rendsze
rezési és d o k u m e n t á l á s i igény sok g o n d o l o k o z o t t a m ú l t század utolsó harmadában a fejlett ipari orszá
gok j ó r é s z é b e n erőteljesen k i b o n t a k o z ó k ö n y v t á r i m o z g a l o m n a k . E k k o r születnek a k o r szükségletei által k i v á l t o t t egyetemes k ö n y v t á r i osztályozási rendszerek ( D e w e y , C u t t e r , B r o w n stb.) és katalogi
zálási rendszerek.
A z i n f o r m á c i ó k k ö z v e t l e n felhasználói, a t u d ó sok, a k u t a t ó k és gyakorlati szakemberek azonban j ó v a l többet és m i n ő s é g i l e g mást i g é n y e l t e k , m i n t a
k ö n y v t á r által n y ú j t o t t szolgáltatások. Erre vallanak angol és a m e r i k a i t u d ó s társaságok kísérletei a világ szakirodalmának felölelésére szolgáló b i b l i o g r á f i á k b a n , m i n t p l . az 1867-től 1925-ig megjelent Cata- logue o f Scientific Papers, a brit Royal Society által 1901-től 1921-ig kiadott Catalogue o f Scientific P u - blications ( 2 ) , továbbá a Poole's Index to Periodical L i t e r a t u r e , a m e l y i k 1882-töl 1903-ig j e l e n t m e g . Erre vall számos n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s és szak
m a i szövetség és egyesület alapítása a századforduló k ö r ü l . Erre vall az a f i g y e l e m r e m é l t ó k ö r ü l m é n y is, hogy az I I B alapítói, Henri La Fontaine és Paul
0',!nt szociológiai kutatásaik során j u t o t t a k el a v i l á g m é r e t ű d o k u m e n t á c i ó g o n d o l a t á h o z és igénylé
séhez, t u l a j d o n k é p p e n már 1893-ban. E k k o r hozták létre a N e m z e t k ö z i Szociológiai Bibliográfiai Intéze
tet ( I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e Sociolo- g i q u e ) , i l l e t v e annak b i b l i o g r á f i a i osztályát, a m e l y i k
1895-ben hivatalosan is N e m z e t k ö z i Bibliográfiai Irodává (Office I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e ) ala
k u l t ( 3 ) . H á r o m évi előkészítő m u n k a u t á n az 1 . N e m z e t k ö z i Bibliográfiai K o n f e r e n c i a m o n d t a k i 1895-ben az iroda megalakulását az I I B megalapítása m e l l e t t ( 4 ) .
H a s o n l ó g o n d o l a t o k é r l e l ő d t e k az alapítók nagy
n e v ű magyar p a r t n e r e i , Mandello Gyula közgazdász professzor, a budapesti egyetem tanára, a Közgazda
sági Szemle szerkesztője és Szabó Ervin, a Budapesti
K e r e s k e d e l m i és Iparkamara k ö n y v t á r o s a , majd később a Fővárosi K ö n y v t á r igazgatója fejében is.
A szociológiai és közgazdasági indíttatás é r t h e tővé v á l i k , ha azokra a hatalmas társadalmi feszült
ségekre g o n d o l u n k , amelyek a korszakban észlel
hető alapvető gazdasági és p o l i t i k a i változásokból szükségképpen k ö v e t k e z t e k a világ m i n d e n részé
b e n . A társadalmi feszültségek felismerése, okaik elemzése és leküzdésük lehetőségeinek vizsgálata s o k r é t ű i n f o r m á c i ó k a t és ismereteket igényelt. A már e m l í t e t t i n f o r m á c i ó b ő s é g m e l l e t t ez az i n f o r m á cióéhség és a rendelkezésre álló i n f o r m á c i ó k r e n d szerezése i r á n t i igény volt a n e m z e t k ö z i d o k u m e n tációs szervezet kifejlesztésének egyik alapvető t é nyezője.
Az univerzalitás eszméje
A másik tényező a v i l á g m é r e t e k b e n kiszélesedett politikai-gazdasági és t u d o m á n y o s n e m z e t k ö z i kap
csolatok fejlettségi és szervezettségi foka. Erre épült az I I B alapitói által a n n y i r a j e l e n t ő s n e k t a r t o t t és m u n k á j u k előterébe helyezett univerzalitás fogalma.
Ez a f o g a l o m nemcsak az Egyetemes Tizedes Osztá
lyozás ( E T O ) , a nagy nyugati n y e l v e k e n u n i v e r z á l i s nak nevezett osztályozási rendszer n e v é b e n t ü k r ö z ő d ö t t , ahol a t u d o m á n y o k és az e m b e r i t e v é k e n y s é gek összességére u t a l . D e m e g n y i l v á n u l t az alapí
t ó k n a k a v i l á g egészét átfogó szándékában, számos o l y a n széles k ö r ű n e m z e t k ö z i összefogás tervezé
sében és szervezésében, m i n t p l . az u n i v e r z á l i s b i b liográfia ( k a r t o t é k - n y i l v á n t a r t á s f o r m á j á b a n — R é - p e r i o i r e B i b l i o g r a p h i q u e U n i v e r s e l , szakosított k u r rens bibliográfiai k i a d v á n y s o r o z a t o k f o r m á j á b a n — Bibliographia U n i v e r s a l i s ) . Ebbe a k ö r b e t a r t o z i k a N e m z e t k ö z i Szövetségek U n i ó j a ( U n i o n o f I n t e r n a tional Associations, U I A ) , ez a m a is e r e d m é n y e s e n m ű k ö d ő k ö z i s m e r t n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y ( 5 ) , a m e l y i k a F I D m e l l e t t az egyetlen tartós szervezési e r e d m é n y e az alapítók v i l á g m é r e t ű , s o k r é t ű szerve
zési t e v é k e n y s é g é n e k .
A z I I B egyik alapítójának, H . La F o n t a i n e belga szenátornak ítélték oda 1913-ban a N o b e l - b é k e d i j a t , a díj odaítélésének indoklásában m e g f e l e l ő e n m é l tatva m u n k a t á r s á n a k , O l l e t - n a k é r d e m e i t is ( 6 ) .
Magyar szakemberek közreműködése az IIB megalapításában és fejlesztésében
M á r é r i n t e t t ü k hazai t u d ó s o k eszmei kapcsolatait az I I B alapítóival. A z eszmei kapcsolatok r ö v i d i d ő alatt t e t t e k k é értek és magyar k ö z r e m ű k ö d é s s é váltak az intézet c é l k i t ű z é s e i n e k , m u n k a m ó d s z e r e i -
nek és m u n k a e s z k ö z e i n e k kidolgozásában ( 7 ) . Oilet szóbeli, általa n e m d o k u m e n t á l t közlése sze
rint ( 8 ) M a n d e l l o G y u l a volt az, aki 1893-ban, az U S A - b ó l visszatértében találkozott B e l g i u m b a n ba
rátjával O t l e t - v a l és ráirányította figyelmét a Dewey- féle Tizedes Osztályozásra, amely alkalmasnak t ű n t egy n e m z e t k ö z i bibliográfiai szervezet d o k u m e n t á ciós rendszerező m u n k á j á n a k megalapozásához ( 9 ) . Szabó E r v i n nemcsak tevékeny szerepet vállalt az I I B egyik fontos p r o d u k t u m á n a k , az E T O - n a k k i f e j lesztésében, pontosabban a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i osztályozási táblázatok kidolgozásában, h a n e m szá
zadunk első éveiben bevezette az E T O használatát az általa igazgatott k ö n y v t á r a k b a n , így a budapesti és Iparkamara k ö n y v t á r á b a n és a Fővárosi K ö n y v tárban.
E m i i t e t t tudósaink bekapcsolódtak - az E T O k i dolgozásán t ú l m e n ő e n - az I I B egy további alap
vető feladatának a végrehajtásába, az egyetemes n e m z e t k ö z i bibliográfia összeállításába. Szabó E r v i n és m u n k a t á r s a i az 1900-as évek elején kezde
m é n y e z t é k és é v e k i g szerkesztették M a n d e l l o irá
nyítása alatt a Bibliographia E c o n o m i c a U n i v e r s a l i s k ö t e l e i t ( 1 0 ) .
Magyar k ü l d ö t t e k megjelentek az I I B első k o n f e r e n c i á i n ; így az 1898. é v i 2. k o n f e r e n c i á n , Brüsszel
ben Esztegár László, az O S Z K e l ő d j é n e k , a Magyar N e m z e t i M ú z e u m K ö n y v i á r á n a k képviselője, a pá
rizsi világkiállítás alkalmából rendezett 1900. é v i 3.
k o n f e r e n c i á n pedig a világkiállításra k i k ü l d ö t t h i v a talos magyar delegáció képviselője ( 1 1 ) .
1914-1944 Az IIB válsága
A századforduló k ö r ü l sűrűsödő politikai és társa
d a l m i feszültségek hamarosan a világháború k i t ö r é séhez vezettek. A z 1917. é v i Nagy O k t ó b e r i Szocia
lista F o r r a d a l o m és k ö v e t k e z m é n y e i , a világháborút lezáró békekötések és az ezekből eredő h a t a l m i átré- tegzödések gyökeresen átformálták a világpolitika és a világgazdaság képét.
A z I I B munkájában törést okozott a h á b o r ú , és a r á k ö v e t k e z ő időszakban sem t u d o t t igazán k i v i r á gozni az intézet m u n k á j a a n e m z e t k ö z i kapcsolatok időleges visszaesése, a vesztes országokat é r i n t ő hátrányos gazdasági és k u l t u r á l i s d i s z k r i m i n á c i ó , t o vábbá a belga k o r m á n y támogatásának megvonása m i a t t és az a k k o r alakult Népszövetség és szervei er
kölcsi és anyagi támogatásának hiányában. A z i n t é zet lendületes m ű k ö d é s é n e k lefékeződése n y o m á n sorra alakultak nemzeti d o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t o k és bizottságok a n y u g a t - e u r ó p a i á l l a m o k b a n , így p l .
i d ő r e n d b e n H o l l a n d i á b a n , N a g y - B r i t a n n i á b a n , Svájcban, N é m e t o r s z á g b a n , Franciaországban.
1924-ben n e m z e t k ö z i szövetség formájába szerve
z ő d i k az I I B , eleinte 5 n e m z e t i taggal ( 1 2 ) , de ez az átszervezés sem tudja megakadályozni az I I B szét
esését. A pénzügyi és szervezeti nehézségek, a centralizált világbibliográfiai r e p e r t ó r i u m utópisz
t i k u s jellegének és gyakorlati k i v i h e t e t l e n s é g é n e k egyre szélesebb k ö r ű felismerése, az intézet vezeté
sének és tevékenységének túlzott központosítása krízishez vezetett.
E b b e n az időszakban n e m volt érdemleges magyar kapcsolat az I I B - v e i .
A Nemzetközi Dokumentációs Intézet (IIDj
A válság megoldása során az I I B 1931-ben átszer
veződött N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Intézetté ( l n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de D o c u m e n t a t i o n , H D ) és székhelye áthelyeződött Hágába.
A z I I D a m ú l t tapasztalatai alapján n e m k ö v e t t e az I I B elérhetetlen célkitűzéseit, feladta a centrali
zált világbibliográfia megvalósításának elképzelését, viszont erőteljesen folytatta az E T O fejlesztését. T e vékenysége, amelyet a n e m z e t i tagok, k ö z p o n t i b i zottságok és n e m z e t k ö z i konferenciák útján végzett, felölelte a d o k u m e n t á c i ó e l v i . szervezeti és m ó d szertani kérdéseit. M e g j e g y e z z ü k , hogy ezzel a ha
talmas t é m a k ö r r e l az I I B is s o k r é t ű e n f o g l a l k o z o t t , hiszen univerzális bibliográfiai tervei valóraváltásá
nak megkísérlése során s z e m b e k e r ü l t a gyakorlati d o k u m e n t á c i ó s m u n k a e l v i , szervezeti és módszer
tani kérdéseivel, továbbá a szellemi m u n k a t e c h n i kájának tökéletesítésével.
A célok reálisabb meghatározása, a vezetési módszerek megjavítása és a gyakorlat számára köz
v e t l e n ü l hasznosítható e r e d m é n y e k e t hozó tevé
kenység segítségével s e m sikerült az intézet hatókö
rének korlátait á t l é p n i . Bár az intézet évente szerve
zett tartalmas n e m z e t k ö z i k o n f e r e n c i á k a t , nemzet
k ö z i hatása szűk k ö r ű volt és lényegében néhány európai országra — 1932-ben összesen kilencre — k o r l á t o z ó d o t t .
IID-böIFID
A szervezet továbbfejlesztése szempontjából d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű volt az 1937. é v i párizsi d o k u mentációs világkongresszus, a m e l y e n 31 k o r m á n y d e l e g á c i ó j e l e n t m e g és további 12 országból egyéni szakértők v e t t e k részt. A kongresszus határozatot fogadott el n e m z e t k ö z i d o k u m e n t á c i ó s szövetség l é tesítéséről és javasolta az I l D - n e k , hogy ennek m e g -
TMT32. éri. 1985/12.
f e l e l ő e n alakítsa k i ú j szervezetét. A z H D e k k o r ala
k u l t át N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szövetséggé. A F I D c s a k n e m 50 éve viseli j e l e n l e g i n e v é t ; r e m é l j ü k a z o n b a n , hogy m á r n e m sokáig, hiszen a századfor
d u l ó n kreált " d o k u m e n t á c i ó " kifejezés h e l y e t t ma m á r világszerte általában az " i n f o r m á c i ó " kifejezést használják, és így a szövetség neve korszerűsítésre s z o r u l .
Kapcsolataink a F/D-dcl
A z I. v i l á g h á b o r ú u t á n i nyugtalan időszakban a h á b o r ú t vesztett, t e r ü l e t i l e g és lélekszámban ösz- szezsugorodott Magyarországot a gazdaság, az ipar, a kutatás és fejlesztés viszonylagos elmaradottsága j e l l e m e z t e . Ezt az állapotot t o v á b b súlyosbította a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n u r a l k o d ó k o n z e r v a t i v i z m u s , az ezzel kapcsolatos ideológiai n y o m á s . A z e l maradottságot k o n z e r v á l ó v i s z o n y o k k ö z ö t t a t u d o m á n y , a kutatás és fejlesztés, a gyakorlat szakembe
rei n e m t a n ú s í t o t t a k érdeklődést a F I D és a n e m z e t k ö z i i n f o r m á l ó d á s i n t é z m é n y e s rendszere iránt. így hazánkban n e m k e r ü l t sor a két v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t i időszakban egy n e m z e t i d o k u m e n t á c i ó s szervezet felállítására, szemben Európa t ö b b országával. I l y e n i r á n y ú kísérletek v o l t a k ugyan a harmincas évek vége felé és a háborús é v e k b e n , de ezek a p r ó b á l k o zások n e m vezettek e r e d m é n y r e .
A F I D - d e l való k a p c s o l a t u n k helyreállítása és fenntartása n é h á n y neves k ö n y v t á r o s u n k nevéhez f ű z ő d i k ; az alapításának 50. é v f o r d u l ó j á t i d é n ü n n e p l ő Magyar K ö n y v t á r o s o k Egyesületének
( M K E ) , helyesebben e l ő d j é n e k , a Magyar K ö n y v t á rosok és L e v é l t á r o s o k Egyesületének ( M K L E ) ala
pító és vezető tagjairól v a n szó ( 1 3 ) .
Rtz József, az O S Z K főigazgatója, az M K L E első e l n ö k e 1935-ben bevezette az E T O használatát n e m z e t i k ö n y v t á r u n k b a n . Káplány Géza, az M K L E a l e l n . . ; . . a k i m á r 1923-ban rátért az E T O alkalma
zására a T e c h n o l ó g i a i és A n y a g v i z s g á l ó I n t é z e t K ö n y v t á r á b a n ( k é s ő b b T e c h n o l ó g i a i K ö n y v t á r ) , részt v e t t az I I D k o n f e r e n c i á i n és tagja volt Veredy
(Witzmann) Gyulával, a Fővárosi K ö n y v t á r f ő k ö n y v tárosával együtt az 1937. é v i párizsi d o k u m e n t á c i ó s világkongresszusra k i k ü l d ö t t hivatalos magyar dele
gációnak. M i n d k e t t e n a d o k u m e n t á c i ó hazai élhar
cosaivá váltak.
K á p l á n y személyes kapcsolatot épített k i Otlet- val és u t ó d j á v a l , F. Donker-Duyvis -szel és fontos szerepet játszott a F I D megalakításában. A z 1938.
é v i o x f o r d i k o n f e r e n c i á n , ahol a díszelnökség tag
jává választották, beszámolót tartott a d o k u m e n t á ció hazai h e l y z e t é r ő l ( 1 4 ) . A z 1939. évi z ü r i c h i k o n
ferencia idején a szövetség levelező tagja és részt vesz a tanács ülésein ( 1 5 ) .
V e r e d y G y u l a , akit később f ő t i t k á r á v á választott a M K L E , az E T O lelkes propagálójává és fejlesztő
j é v é vált. Káplány szerkesztette és p u b l i k á l t a az első teljes k ö r ű , m i n d e n szakot f e l ö l e l ő - r ö v i d í t e t t - magyar n y e l v ű E T O - t á b l á z a i o k a t ( 1 6 ) . K ö n y v é r ő l ismertetést k ö z ö l t a F I D hivatalos lapja ( 1 7 ) .
A F I D e l n ö k e első ízben 1938-ban j á r t Budapes
t e n ( 1 8 ) . Alingh Prins előadást tartott a d o k u m e n t á c i ó r ó l a Magyar Racionalizálási Bizottság a Magyar Ipari D o k u m e n t á c i ó E l ő k é s z í t ő Bizottsága és az M K L E által közösen szervezett ülésen ( 1 9 ) . K á p lány és V e r e d y a háborús évek alatt is n a p i r e n d e n tartotta a d o k u m e n t á c i ó , k ü l ö n ö s e n az ipari d o k u m e n t á c i ó kérdését.
1945-1985
A FID és magyar kapcsolatai az újjáépítés és a hidegháború időszakában
A 2. v i l á g h á b o r ú újabb törést o k o z o t t a F I D életé
ben. H o l l a n d i á t megszállta a fasiszta n é m e t biroda
l o m , a F I D n e m z e t k ö z i kapcsolatai és életlehetősé
gei összezsugorodtak, számos k ü l s ő és belső m u n katársa e l p u s z t u l t a háborús események és a fasiszta rendszerek n é p i r t ó politikája k ö v e t k e z t é b e n . A h á b o r ú utolsó éveiben a szövetség hivatalos lapjá
nak ( F I D C o m m u n i c a t í o n e s ) kiadását is át kellett h e l y e z n i a semleges Svájcba.
A fasizmus leverése után újra i n t e n z í v e n kezdett m ű k ö d n i a F I D , a m e l y n e k 1945-ben 10 n e m z e t i tagja és számos n e m z e t k ö z i tagja v o l t . A z újrakez
dést elősegítették a t u d o m á n y és k u l t ú r a 1946-ban alapított v i l á g s z e r v e z e t é v e l , az U n e s c o - v a l kiépített szoros kapcsolatok ( 2 0 ) .
H a m a r f e l é l é n k ü l t e k a F I D kapcsolatai a kelet
európai szocialista o r s z á g o k k a l , k ö z t ü k hazánkkal is. A F I D m á r 1946-ban kereste a kapcsolatot az Országos K ö n y v t á r i K ö z p o n t t a l ( 2 1 ) , másrészről pedig K á p l á n y és m u n k a t á r s a i is újra k o n t a k t u s t ta
láltak a F I D - d e l . 1947 óta újra rendszeresen megje
lentek magyar szakemberek a F I D k o n f e r e n c i á i n és bekapcsolódtak a szövetségben f o l y ó m ó d s z e r t a n i , szabványosítási és tájékoztatási m u n k á b a ( 2 2 ) . A z 1947. é v i b e r n i k o n f e r e n c i á n és tanácsülésen Németh Béla. az 1948. é v i hágai k o n f e r e n c i á n és t a nácsülésen K á p l á n y Géza és Lázár Péter képviselte a hazai d o k u m e n t á c i ó t . 1949-ben Hevesi Gyula, az Országos T a l á l m á n y i H i v a t a l a k k o r i e l n ö k e , később az M T A a l e l n ö k e , és Lázár Péter t a n u l m á n y o z t a a F I D és a fejlett h o l l a n d d o k u m e n t á c i ó t e v é k e n y s é gét.
A F I D e l n ö k e , C. Le Maísire felsorolta a F I D Tontosabb tevékenységi k ö r e i t ( 2 3 ) . A felsorolásból k ö v e t k e z t e t n i lehet arra a s o k r é t ű tevékenységre, amelyet a F I D ebben az időszakban k i f e j t e t t :
• osztályozáselmélet
• d o k u m e n t á c i ó s címtárak
I n d e x Bibliographicus (referáló f o l y ó i r a t o k ) f é n y k é p m á s o l ó és m i k r o f i l m e z ő szolgálatok i n f o r m á c i ó s szolgálatok
• folyóiratjegyzékek
• referálások koordinálása
• szabványosítás a d o k u m e n t á c i ó b a n
• d o k u m e n t á c i ó s technológia ( m i k r o f i l m e z é s stb.)
• d o k u m e n t á c i ó s szakemberek és s z a k k ö n y v t á r o sok oktatása és képzése
• E T O revíziós bizottságok
A t o m e n e r g e t i k a M ű a n y a g o k E l e k t r o t e c h n i k a O p t i k a
Építésügy O r v o s t u d o m á n y Fényképészet Vegyipar
Festékek és l a k k o k Szerves k é m i a
A F I D - b e n szerzett vagy az általa k ö z v e t í t e t t ta
pasztalatokat hasznosítottuk 1 9 4 9 - 1950-ben az Országos D o k u m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( O D K ) programjának és m u n k a t e r v é n e k kidolgozásában, a hazai d o k u m e n t á c i ó s és i n f o r m á c i ó s hálózat kiépíté
sében, máig is érvényes szervezeti alapelveinek meghatározásában ( 2 4 ) , a d o k u m e n t á c i ó oktatásá
nak (25) és módszerei szabványosításának (26) megindításában. A z O D K a F I D magyar tagjaként vállalt részt a szövetség m ű k ö d é s é b e n , kiadott magyar n y e l v e n F I D - t a n u l m á n y o k a t , így p l . az Unesco megbízásából a referáló és i n d e x e l ő f o l y ó i r a t o k r ó l készített e l e m z ő jelentést (27) és az é r i n tett f o l y ó i r a t o k jegyzékét ( 2 8 ) , megjelentette - V e r e d y G y u l a szerkesztésében — az E T O magyar n y e l v ű táblázatait, j ó v a l nagyobb terjedelemben, m i n t K á p l á n y és pontosan ragaszkodva a hágai törzstáblázatokhoz ( 2 9 ) .
A F I D hivatalos lapjában k ö z l e m é n y j e l e n i k m e g az O D K - r ó l , m i n t a magyar n e m z e t i tagról és ismer
tetés az O D K létesítése és a szakmai d o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t o k szervezése tárgyában kiadott 41 1 8 / 1 9 4 9 / 1 3 6 . sz. k o r m á n y r e n d e l e t t a r t a l m á r ó l
( 3 0 ) .
Kapcsolataink felújítása és kiszélesítése az 1956. évi ellenforradalom leverése után
A hidegháborús időszak, az ötvenes évek eleje n e m v o l t alkalmas a n e m z e t k ö z i d o k u m e n t á c i ó s kapcsolatok fenntartására, n e m h o g y fejlesztésére.
E z e k b e n az é v e k b e n f o r m á l i s volt a F I D és a magyar n e m z e t i tag — az O D K felszámolása u t á n az
Országos K ö n y v t á r i K ö z p o n t , majd 1952-től az O S Z K - kapcsolata.
A z e l l e n f o r r a d a l o m leverése u t á n i k ü l p o l i t i k a i nyitás keretében a k o r m á n y ösztönözte a kapcsola
tok felvételét n e m z e t k ö z i szervezetekkel, k ö z t ü k n e m - k o r m á n y k ö z i szervezetekkel is, m i n t p l . a F I D - d e l , hogy — legalább részben — ellensúlyozzuk az E N S Z közgyűlésén a m e r i k a i nyomásra t ö b b é v i g f o l y ó o b s t r u k c i ó t a Magyar Népköztársaság tagsági jogainak helyreállítása ellen.
A F I D 1957. évi párizsi konferenciáján Jánszky Lajos újra kapcsolatba lépett a F I D - d e l . E n n e k n y o m á n m e g é l é n k ü l t a magyar szakemberek tevé
kenysége a szövetségben. E b b e n az időszakban m e g n ö v e k e d e t t a t ö b b i szocialista ország é r d e k l ő dése is a F I D iránt. A Szovjetunió 1959 óta j e l e n t ő s szerepet vállalt a F I D vezetésében, m u n k á j á b a n és finanszírozásában.
Szakmai tevékenységünk a FID-ben
A F I D - h e z f ű z ő d ő kapcsolataink intenzitásának fokozódását j e l e z t e , többek k ö z ö t t :
• az Országos D o k u m e n t á c i ó s Bizottság, majd a F I D Magyar N e m z e t i Bizottságának megszerve
zése és n e m z e t i taggá válása a régebbi i n t é z m é n y i nemzeti tagság h e l y e t t ;
• a l k o t ó k ö z r e m ű k ö d é s ü n k 1959 óta - é v e k i g a F I D szocialista országbeli n e m z e t i tagjainak szó
v i v ő j e k é n t is — a p o l i t i k a , majd a t ö b b i társada
l o m t u d o m á n y i szak osztályozási táblázatainak re
víziójában;
• az E T O f o l y a m a t o s , magyar n y e l v ű teljes kiadása országos szabványként 1964 ó t a , az Országos M ű s z a k i K ö n y v t á r és D o k u m e n t á c i ó s K ö z p o n t ( O M K D K , később Országos M ű s z a k i I n f o r m á ciós K ö z p o n t és K ö n y v t á r , O M I K K ) és az ö t venes évek végén szervezett Országos Osztályo
zási Bizottság szerkesztésében;
• hazai adatok rendszeres szolgáltatása a F I D tájé
koztatási kiadványai számára, a m e l y e k t u d o m á nyos és műszaki i n f o r m á c i ó s k ö z p o n t o k , ipari i n f o r m á c i ó s k ö z p o n t o k , k ö n y v t á r i és i n f o r m á c i ó s oktatási i n t é z m é n y e k és t a n f o l y a m o k stb. adatait tették közzé.
Jelentős erőfeszítéseket tett a magyar n e m z e t i tag, hogy magyar szakemberek bekapcsolódhassa
nak a F I D bizottságaiban f o l y ó m u n k á b a . így vált a k t í v taggá
• az oktatási bizottságban ( E d u c a t i o n and T r a i n i n g , F I D / E T ) Szentmihályi János,
• az ipari i n f o r m á c i ó s bizottságban ( I n f o r m a t i o n for I n d u s t r y , F 1 D / I I ) Vincze Pálné, majd Lévai
Tamásné, később Jánszky Lajos,
TMT3Z. évf. 1985/12.
• a k ö z p o n t i osztályozási bizottságban ( C e n t r a ! Classification C o m m i t t e e , F 1 D / C C C ) Lázár
Péter, majd Babiczky Béla, az E T O magyar n y e l v ű teljes kiadásának főszerkesztői,
• az i n f o r m á c i ó alapjaival foglalkozó bizottságban (Research o n the T h e o r e t i c a ! Basis o f I n f o r m a t i o n , F T D / R I ) Rózsa György,
• a d o k u m e n t á c i ó s t e r m i n o l ó g i a i bizottságban ( T e r m i n o l o g y o f I n f o r m a t i o n and D o c u m e n t a - t i o n , F I D / D T ) Vajda Erik,
• a d o k u m e n t á c i ó s nyelvészeti bizottságban ( L i n - guistics Ín D o c u m e n t a t i o n , F I D / L D ) Barta
Gábor,
• az osztályozáselméleti bizottságban (Classifica
t i o n Research, F I D / C R ) OroszGábor,
• a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i osztályozási bizottságban (Social S c i e n c e sxF I D / C 3) Lázár Péter, majd
Rózsa György, Földi Tamás, Nagy Lajos és mások.
A z 1959-ben létrehozott és azóta lényegesen k i b ő v ü l t F I D / C 3 bizottság - a m e l y n e k e l n ö k e meg
alapítása óta H. Arntz professzor, a F I D volt e l n ö k e , alelnöke pedig F ö l d i T a m á s - kezdettől fogva fontos szerepet vállalt a szocialista és n e m szo
cialista országokból származó szakemberek együtt
m ű k ö d é s é n e k megszervezésében és a k e l e t - n y u gati i n f o r m á c i ó s szakmai kapcsolatok kiszélesíté
sében.
A hazai k ö n y v t á r i és d o k u m e n t á c i ó s szabványo
sítás fejlettségéi és n e m z e t k ö z i elismerését j e l e n t e t t e , hogy a magyar n e m z e t i tag szakértői készíthet
tek a F I D megbízásából á t t e k i n t ő j e l e n t é s t a n e m z e t k ö z i k ö n y v t á r i és d o k u m e n t á c i ó s szabványosítás helyzetéről az Unesco számára ( 3 1 ) , Vajda E r i k pedig hosszú ideig képviselte a F I D - e t a N e m z e t k ö z i Szabványosítási Szervezet ( I n t e r n a t i o n a l Standardi
z á l j o n O r g a n i z a l i o n , I S O ) d o k u m e n t á c i ó s szabvány- bizotiságában (ISO T C 46 D o c u m e n t a t i o n ) .
F o n t o s feladatának t e k i n t e t t e a magyar n e m z e t i tag, hogy k ö z r e m ű k ö d j é k a d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó elterjesztésében és fejlesztésében a fejlődő o r s z á g o s a n . Ezért vállalta 1966-ban a f e j l ő d ő orszá
g o k d o k u m e n t á c i ó s és i n f o r m á c i ó s p r o b l é m á i n a k gondozására a l a k u l t bizottság ( D e v e l o p i n g C o u n t - ries, F I D / D C ) szervezését és fenntartását. A Lázár Péter, m a j d L é v a i T a m á s n é , később Balázs Sándor e l n ö k l e t e alatt m ű k ö d ő bizottság széles k ö r ű f e l m é rést végzett fejlődő országokban a d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó h e l y z e t é r ő l , j a v a s l a t o k a i d o l g o z o t t k i az Unesco számára az országos d o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t o k f u n k c i ó i és szervezele, továbbá a d o k u m e n táció és i n f o r m á c i ó fejlesztése tárgyában.
Megalakulása ó l a magyar vezetéssel m ű k ö d i k a F I D t á r s a d a l o m t u d o m á n y i és i n f o r m á c i ó s bizottsága (Social Sciences D o c u m e n t a t i o n , F I D / S D ) , a m e l y nek megszervezője és e l n ö k e F ö l d i T a m á s , titkára
Hegedűs Péter. Ez a bízottság egyben a F I D e g y i k Összekötője az I F L A ( I n t e r n a t i o n a l F e d e r a t i o n o f L i b r a r y Associations a n d I n s t i t u t i o n s = K ö n y v t á r i Egyesületek és Intézetek N e m z e t k ö z i Szövetsége) és az 1CSSD ( I n t e r n a t i o n a l C o m m i t t e e f o r Social Sciences D o c u m e n t a t i o n = N e m z e t k ö z i Társada
l o m t u d o m á n y i D o k u m e n t á c i ó s Bizottság) felé.
F ö l d i Tamás k o o r d i n á t o r a a F I D p r o g r a m j á b a n szereplő legnagyobb v o l u m e n ű p r o j e k t n e k , a m e l y nek keretében a k e l e t - n y u g a t i gazdasági kapcsola
tok m e g k ö n n y í t é s é t szolgáló t ö b b n y e l v ű közgazda
sági technológiai szótár készül a S t i f t u n g V o l k s w a - genwerke n y u g a t n é m e t alapítvány megbízásából.
A F I D j e l e n t ő s szerepet vállalt az Unesco és a T u d o m á n y o s Szövetségek N e m z e t k ö z i Tanácsa ( I n t e r national C o u n c i l o f Scientific U n í o n s , I C S U ) közös p r o g r a m n a k , a t u d o m á n y o s és m ű s z a k i i n f o r m á c i ó n e m z e t k ö z i fejlesztését szolgáló U N I S I S T ( U n i t e d N a t i o n s I n f o r m a t i o n System i n Science a n d T e c h n o logy = az E N S Z T u d o m á n y o s és M ű s z a k i T á j é k o z tatási Rendszere) p r o g r a m n a k a kidolgozásában és
végrehajtásában. A F I D bevonásáról az indexelési rendszerekkel foglalkozó albizottság vezetésébe Lázár Péter, a F I D a k k o r i a l e l n ö k e g o n d o s k o d o t t 1968-ban, az U N I S I S T k ö z p o n t i bizottságának tagjaként.
A magyar n e m z e t i tag részt vesz az O S Z K kereté
ben m ű k ö d ő K ö n y v t á r t u d o m á n y i és M ó d s z e r t a n i K ö z p o n t révén a F I D és az Unesco I S O R I D ( I n t e r nationa! I n f o r m a t i o n System o n Research i n D o c u m e n t a t i o n = D o k u m e n t á c i ó s Kutatások N e m z e t közi I n f o r m á c i ó s Rendszere) elnevezésű közös p r o j e k t j é b e n ; a d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó , a k ö n y v tárügy és a levéltárügy terén végzett kutatások n e m zetközi i n f o r m á c i ó s rendszerének szolgáltai f o l y a matosan adatokat a hazai k u t a t á s o k r ó l .
A F I D felkérésére és a magyar n e m z e t i tag j ó v á hagyásával Balázs Sándor c s a k n e m h á r o m é v i g a F I D hágai titkárságának m u n k a t á r s a k é n t segítette k ö z v e t l e n ü l a szövetség m u n k á j á t ,
A F I D m u n k a s z e r v e z e t é n e k és programjának k i alakításában ( 3 2 ) , k ö z é p t á v ú és éves m u n k a t e r v e i nek kidolgozásában (33) évek óta vezető szerepet vállal Lázár Péter, aki 1984 ó t a ellátja az ú j o n n a n l é tesített Programbizottság ( P r o g r a m m P l a n n i n g G r o u p ) e l n ö k i feladatait. É r d e m e i elismeréséül a F I D tanácsa 1984-ben a szövetség tiszteletbeli tag
jává választotta ( 3 4 ) .
Magyar befolyás a FID politikájára
A szakmai m u n k a m e l l e t t a magyar n e m z e t i tag képviselői m á r t ö b b m i n t 25 éve részt vállalnak a Szövetség p o l i t i k á j á n a k kialakításában és m u n k á j á -
nak irányításában is. Jánszky Lajost és Lázár Pétert több ízben a tanács tagjává, i l l e t v e a F I D alelnökévé választotta a szövetség közgyűlése; j e l e n l e g F ö l d i Tamás a tanács választott magyar tagja.
A magyar tanácstagok kettős feladatot látnak el m u n k á j u k során: a szövetség erősítése és fejlesztése m e l l e t t a hazai d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó n e m z e t k ö z i képviseletét, továbbá a hazai s z e m p o n t b ó l ér
dekes és fontos tapasztalatok gyűjtését és terjeszté
sét szolgálják. Ezt a célt szolgálta többek között a (12) alatti brosúra kiadása, a F I D tevékenységének rendszeres ismertetése a T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájékoztatás ( T M T ) hasábjain, így pl. a j e l e n előadás t é m a k ö r é b e vágó t ö b b c i k k közlése a F I D alapításá
nak 80. évfordulójára 10 é v v e l ezelőtt megjelente
tett számban ( 3 5 ) , vagy a " 9 0 éves a F I D " c í m m e l 1985-ben közzétett beszélgetés a F I D M N B e l n ö k ségének tagjaival ( 3 6 ) .
A F I D szervezeti fejlődését szolgálta a magyar ta
nácstagok ismételt fellépése a F I D univerzalitásá
nak, n e m z e t k ö z i szerepének fokozása, szervezeté
nek és tevékenységének regionális bizottságokra t ö r t é n ő decentralizálása, továbbá a fejlődő országok f o k o z o t t a b b bevonása érdekében nemcsak a F I D m u n k á j á b a , de vezetésébe is. A F I D M N B - n e k a t ö b b i szocialista országgal egyetértésben tett javasla
tára módosították 1976-ban a F I D alapszabályait és rendszeresítettek az addigi két a l e l n ö k i poszt m e l l é egy h a r m a d i k a t , abból a c é l b ó l , hogy a fejlődő világ is képviseltetve legyen nemcsak a F I D tanácsában, h a n e m V é g r e h a j t ó Bizottságában is.
Nagy e r e d m é n y n e k t e k i n t j ü k , hogy az 1964. évi 13 fejlődő ország helyett 1985-ben már t ö b b m i n t 40-ben van a Szövetségnek nemzeti tagja. M í g 1964-ben a n e m z e t i tagoknak csupán m i n t e g y har
mada m ű k ö d ö t t fejlődő országban, addig ez az arány 1984-re csaknem 50%-ra n ö v e k e d e t t .
Ugyancsak erősítette a F I D tekintélyét és kiszéle
sítette n e m z e t k ö z i jellegét az N D K felvétele 1968-ban, tehát t ö b b é v v e l azon i d ő p o n t e l ő t t , a m i k o r az E N S Z és szervezetei végre hivatalosan szakítottak az egyetlen Németország fikciójával és tagjaik sorába fogadták az N D K - t . Ebben a tagfelvé
t e l b e n , annak előkészítésében és lebonyolításában nagy szerepe volt a F I D M N B - n e k és a F I D magyar a l e l n ö k é n e k .
Összefoglalás
M e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a 9 évtizedre visszanyúló e g y ü t t m ű k ö d é s ü n k a F I D - d e l g y ü m ö l c s ö z ő v o l t . Hazai szakemberek kezdettől fogva k ö z r e m ű k ö d t e k a F I D szervezetének és tevékenységének kiépítésé
b e n , fontos projektjainak kidolgozásában és végre
hajtásában. Ez a k ö z r e m ű k ö d é s személyi kapcsola
t o k k a l i n d u l t , és a 2. világháborút k ö v e t ő e n , a magyar n e m z e t i tag kijelölésével rendszerezetté és szervezetté v á l t , a 60-as évek óta pedig igen j e l e n t é keny m é r t é k b e n kiszélesedett. E n n e k során hazai szakembereink hathatósan hozzájárultak a F I D szer
vezeti és szakmai megszilárdításához és t o v á b b f e j lesztéséhez.
A F I D viszont m ó d o t n y ú j t o t t hazai i n f o r m á c i ó s s z a k e m b e r e i n k n e k és i n t é z m é n y e i n k n e k , hogy pro
vinciális j e l l e g ű , i n k á b b Ösztönös, m i n t tudatos i n formációszolgáltatási és i n f o r m á l ó d á s i tevékenysé
g ü k ö n t ú l l é p v e k i t e k i n t s e n e k a d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó n e m z e t k ö z i világára, széles k ö r ű kapcsola
tokat létesítsenek k ü l f ö l d i i n f o r m á c i ó s i n t é z m é n y e k k e l és s z a k e m b e r e k k e l . A F I D és bizottságai révén szakembereink bekapcsolódhattak a d o k u m e n t á c i ó és í n f o r m á c i ó terén f o l y ó n e m z e t k ö z i szakmai tapasztalatcserébe és kutatásokba, öregbít
hették a magyar i n f o r m á c i ó s i n t é z m é n y e k és szol
gáltatások h í r n e v é t az i n f o r m á c i ó s v i l á g b a n , és al
k a l m u k nyílt olyan e r e d m é n y e k megismerésére és n e m z e t k ö z i tapasztalatok gyűjtésére, a m e l y e k e t fel lehetett használni a d o k u m e n t á c i ó és i n f o r m á c i ó hazai fejlesztéséhez.
K ü l ö n l e g e s gerjesztő szerepet játszottak ebben a vonatkozásban a F I D magyarországi r e n d e z v é n y e i :
• a F I D tanácsának 1968-ban Budapesten tartott ülése;
• az 1972-ben Budapesten rendezett F I D - k o n - ferencia és -kongresszus, a konferenciát m e g előző n e m z e t k ö z i s z e m i n á r i u m a F I D / D C rende
zésében, és a kongresszus u t á n a F I D / E T által V e s z p r é m b e n rendezett n e m z e t k ö z i oktatási s z i m p ó z i u m ;
• az ipari i n f o r m á c i ó s bizottság ( F I D / I I ) 1983-ban Budapesten rendezett ülésszaka és n e m z e t k ö z i s z e m i n á r i u m a ( 3 7 ) ;
• a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i osztályozási bizottság ( F I D / C 3) számos hazai ülése.
E rendezvények során hazai szakemberek százai i s m e r k e d h e t t e k meg k ö z v e t l e n ü l a F I D n e m z e t k ö z i vezetőségével és a k t i v i s t á i v a l , a szövetség c é l k i t ű z é seivel, szervezetével, m u n k a m ó d s z e r e i v e l és e r e d m é n y e i v e l .
Ugyancsak mozgósítólag hatott a F I D - és az Unesco — védnökségvállalása az O M I K K által 1983-ban Budapesten rendezett Dalabase '83 c í m ű n e m z e t k ö z i k o n f e r e n c i a f e l e t t , a m e l y n e k m e g n y i t ó ülésén a F I D képviselője ismertette a szövetség f ő b b tevékenységeit.
Habár sokkal szerényebb m é r t é k b e n , de ugyan
ezt a mozgósító célt szolgálja a mai ü n n e p i m e g e m lékezésünk a F I D 90 é v v e l ezelőtt történt megalapí-
T M T 3 2 . évf. 1985/12-
tásáról és ez a r ö v i d t ö r t é n e l m i áttekintés a F I D és Magyarország kapcsolatairól. K í v á n j u k , hogy j ö v ő beli e g y ü t t m ű k ö d é s ü n k a F I D - d e l hasonlóképpen e r e d m é n y e s legyen és elősegitse m i n d a hazai d o k u m e n t á c i ó s és i n f o r m á c i ó s c é l k i t ű z é s e k n e k , m i n d a F I D célkitűzéscinek valóra váltását.
M e g j e g y z é s e k és h i v a t k o z á s o k
1. A z I I B alapításának k ö r ü l m é n y e i t és a F I D t ö r t é n e t é n e k j e l e n t ő s szakaszait részletesen i s m c t c t i a F I D k ö v e t k e z ő
k i a d v á n y a :
R A Y W A R D , W. B : T h e u n i v e r s e o f i n f o r m a l i o n : T h e work o f Paul O i l c i Tor d o c u m e n u u i n n a n d international u r g a n i z a l i o n . M o s c o w . V I N I T l , 1975. F I D Publication N o . 5 2 0 . 390 p. lásd m é g :
A U N r/.. II.: 80 éves a N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szö
vetség. = T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájékoztatás. 22 k ö t . 9. s z . 1975. p. 6 2 1 - 6 3 4 .
A F I D és az 1927-ben alapitotl K ö n y v t á r o s Egyesülelek N e m z e t k ö z i Szövetsége t ö r t é n e t é r d i lő. m é g :
S C O r r . E . : I F L A a n d F I D : l l i s t o r y a n d p r o g r a m s . = L i b a r y Q u a r t e r l y . 32. k ö t . 6 - 7 . s z . 1962. p . 5 .
2. R A Y W A R D , i. m. p. 1 3 8 - 1 4 0 . 3. R A Y W A R D . i . m . p . 2 9 . 4 0 . 4. R A Y W A R D . i . m . p , 4 7 - 4 9 . 5. R A Y W A R D , i m . p . 172 síb.
6. R A Y W A R D . i. m . p . 196.
7 E kapcsolatokat részletesen ismertetik a k ö v e t k e z ő c i k k e k :
R E M E T E L : M a g y a r s z a k e m b e r e k részvétele az Instilut I n t e r n a t i o n a l de Bibliographie m u n k á j á b a n . = T u d o m á nyos és M ű s z a k i Tájékoztatás. 22. k ö t . 9. s z . 1975 p.
6 3 5 - 6 4 8 .
B A B 1 C Z K Y B.: A 80 é v e s N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szövetség és az E g y e t e m e s Tizedes Osztályozás M a gyarországon. = T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájékoztatás, 22. köt. 9. s z . 1975. p. 6 4 9 - 6 5 7 .
8. K ö z l i R E M E r E . i . m . p . 6 3 5 .
9. R A Y W A R D idézeti összefoglaló m ü v e is m e g e m l í t egy ilyen baráti találkozást, de kissé más v á l t o z a t b a n : " I n A u g u s t o f 1894... w h i l e he [Ötlet] w a s at O s t e n d . he had met a T r i e n d j u s t r e t u r n e d f r o m E n g l a n d w h o told h i m o f a iiew s y s t e m Tot the classification oT b o o k s i n v e n t e d by a n A m e r i c a n . The friend has rcad about it in a n E n g l i s h daily n e w s p a p e r l . but u n f o r t u n a t e l y , c o u l d r e m e m b e r nei- Iher the n a m e of the n e w s p a p e r , nor Ihat o f the a u t h o r o f the c l a s s i f i c a i i o r T . i. m . p. 4 1 . M a g y a r fordításban: " 1 8 9 4 augusztusában... [Ötlet] O s t e n d é b e n találkozott egy barát
j á v a l , a k i éppen a k k o r tért vissza A n g l i á b ó l és felhívta fi
gyelmét egy új könyvosztályozási r e n d s z e r r e , melyet egy a m e r i k a i dolgozott k i . A barátja v a l a m e l y i k angol napilap
ban olvasott a d o l o g r ó l , de sajnos s e m a lapot, s e m az o s z tályozás szerzőjét n e m tudta m e g n e v e z n i . " M e g j e g y z e m , hogy a k á r igy. akár úgy igaz a t ö r t é n e t , akár csak l e g e n d a . R a y w a r d igen f u k a r o n bánik a magyar v o n a t k o z á s o k m e g e m l í t é s é v e l ; se Szabó E r v i n , sé M a n d e l l o G y u l a n e v e n e m s z e r e p e l k ö n y v é b e n .
10. R A Y W A R D ír a Bibliographia E c o n o m i c a U n i v e r s a l i s r ó t , de n e m tesz említést Szabó E r v i n r ő l , i. m . p. 115.
11. R A Y W A R D . i. m . p . 76.
12. B A L Á Z S S . : M a g y a r o r s z á g képviselete és s z e r e p e a F I D - ben B u d a p e s t , O M K , 1960. A z Országos M ű s z a k i K ö n y v tár kiadványai 4.. 6. p
13. N é h á n y idevágó adatot k ö z ö l az M K F megalapításának 50. é v f o r d u l ó j á r ó l m e g e m l é k e z ő , 1985. é v i vándorgyűlés számára készített k i a d v á n y : A Magyar K ö n y v t á r o s o k Egyesülete ö t v e n é v é n e k kronológiája 1 9 3 5 - 1985, B u d a pest, Magyar K ö n y v t á r o s o k Egyesülete. 1985.
14. K Á P L Á N Y (i. L a d o c u m e n t a t i o n e n H o n g r i e . = F I D 14th C o n f e r e n c e . O x f o r d - L o n d o n . 1938. 2. k ö t . T h e H a g u e . F I D . P . C 1 7 2 .
15. F I D C o m m u n i c a t i o n e s . 6. köt. 1939, F a s c . 4 . p. 109.
16. K Á P L Á N Y G . : K ö n y v t á r a k k o r s z e r ű rendezése és fej
lesztése. 2. köt. A z E g y e t e m e s Tizedes Osztályozórend¬
szer r ö v i d í t e t t magyar n y e l v ű kiadása. B u d a p e s t . A Tech
nológiai K ö n y v t á r Barátainak Egyesülete. 1943. 117 p.
17. F I D C o m m u n i c a t i o n e s . 10. k ö t . 1983. F a s c . 3 - 4 . p 40.
18. N É M E T I ! E n d r e említést tesz a Fővárosi K ö n y v t á r 1983.
évi É v k ö n y v é b e n k ö z z é t e t t " A Tizedes O s z t á l y o z á s " c.
c i k k é b e n a r r ó l , hogy Ötlet 1912-ben látogatási tett B u d a pesten, az E T O - n a k a F ő v á r o s i K ö n y v t á r b a n t ö r t é n ő be vezetésével k a p c s o l a t b a n . R a y w o r d n e m e m l í t i id m ü v é ben Ö l l e l budapesti látogatását
19. L d . a ( 1 3 ) alatt hivatkozott k i a d v á n y t .
20. A két n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t kapcsolatait kifejezi szerző
déses megállapodásuk:
A g r e e m e n t b e l w e e n the U n i t e d N a t i o n s E d u c a t i o n a l , Sci
entific a n d C u l t u r a l O r g a n i z a i i o n a n d the I n t e r n a t i o n a l F e d e r a t i o n for D o c u m e n t a t i o n . = R e v i e w o f D o c u m e n t a t i o n . 14. köt 1947, F a s c . 2. p. 4 6 - 4 7 .
21. L d . ( l 2 ) . p . 3 . 22. L d . m é g ( 1 2 ) , továbbá:
B A L Á Z S S . : A N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s Szövetség és M a g y a r o r s z á g 1947 — 1975 T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájé
koztatás. T M T, 22. köt. 9. s z . 1975. p. 6 5 8 - 6 6 8 .
23 The R o y a l S o c i e l y Scientific I n f o r m a t i o n C o n f e r e n c e , 21 J u n e - 2 July 1948. L o n d o n , the R o y a l S o c i e t y , 1948. p.
6 7 1 - 6 7 2 .
24 E z e n alapelvek k ö z é tartozik pl a d o k u m e n t á c i ó és infor
máció együttes fejlesztése a s z a k k ö n y v t á r a k k a l , t o v á b b á az országos s z a k m a i d o k u m e n t á c i ó s és információs k ö z pontok s z e r v e z e t i összeépítése a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s , a g r á r t u d o m á n y i , o r v o s t u d o m á n y i és közegészségügyi, közgazdasági szakterület országos s z a k k ö n y v t á r á v a l 25. A z O D K által 1 9 4 9 - 1 9 5 0 - b e n s z e r v e z e t i d o k u m e n t á c i ó s
a l a p t a n f o l y a m o n k í v ü l a d o k u m e n t á c i ó oktatásának be
építése a Budapesti E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m 1949-ben beindított e g y e t e m i szintű k ö n y v i á r o s k é p z é s t a n t e r v é b e
26. A M a g y a r S z a b v á n y ü g y i Hivatal k e r e t é b e n 1950-ben m e g s z e r v e z e t t d o k u m e n t á c i ó s szabványbizottság ( e l n ö k e Lázár Péter, titkára Barla G á b o r ) j e l e n t ő s m u n k á l végzett a k ö n y v t á r i és d o k u m e n t á c i ó s szabványosításban.
27. V A R O S S I E A U . W . W . : A s u r v e y o f a b s i r a c i i n g and i n d e x i n g s e r v i c e s . = R e v i e w o f D o c u m e n t a t i o n . 16. k ö t . 1949. F a s c . 2. p. 2 5 - 4 6 .
28 List o f c u r r e n t specialized abstracting a n d i n d e x i n g s e r v ices. P r e p a r e d by the International F e d e r a t i o n for D o c u mentation for the I n t e r n a t i o n a l C o n f e r e n c e o n S c i e n c e A b s t r a c t i n g , P a r i s , 20 to 25 J u n e 1949, c o n v e n e d by U n e s c o . T h e H a g u e , F I D , 1949 F I D Publication N o . 235.
M a g y a r n y e l v e n :
Jegyzék a f o n l o s a b b k ü l f ö l d i d o k u m e n i á c i ó s szolgálatok
ról és f o l y ó i r a t o k r ó l B u d a p e s t . O D K , 1949.
29. E g y e t e m e s T i z e d e s Osztályozás. 2. kötet. 1. B e v e z e t é s . Segédtáblázatok. 2. F ö l á b l á z a t o k . B u d a p e s t . O D K . 1950.
s o k s z .
T. k i a d v á n y tnbb j a v í t o t t kiftdlsi é r i m e g . m í g yi$ü\
1958-ban n y o m t a t á s b a n is megjelent az Országos Osztá
lyozási Bizottság ( D O B ) szerkesztésében:
E g y e t e m e s Tizedes Oszlálvczas A n c m z e i k r i z i tabla.'Hok hivtalos magyar kivonata B u d a p e s t , 1958.
30. R e v i e w o f D o c u m e n t a t i o n . 16. k ö i . 1949. F a s c . 3.. p. 84.
és Fasc 4.. p. 114.
31. I n t e r n a l i o n a l standardizáljon o f library a n d d o c u m e n t a tion i c c h n i i i u e s . P a r i s . U n e s c o . l 9 7 2 . C O M / W S / 3 5 7 , 32. P l . a " N e w P r o g r a m m e S l r u c t u r e for F I D " ( A 7 9 - 1 ) c
d o k u m e n t u m kidolgozásában.
33. a ) F I I ) M é d i u m Term P r o g r a m m e for 1 9 8 1 - 1 9 8 4 ( A K I ) - 1 6 )
b l F I D M é d i u m f e r m P r o g r a m m e for 1 9 8 3 - 1 9 8 6
LÁZÁR P,; A FID és Magyarország
A F I D Magyar N e m z e t i Bizottságának alelnöke v é g i g t e k i n t i a Szövetség l ö r t é n e t é t a magyar s z a k e m b e r e k k e l és i n t é z m é n y e k k e l való kapcsolat s z e m p o n t j á b ó l . Magyar szakemberek részt vettek a Bibliographia E c o n o m i c a U n i v e r s a l i s kiadásában, az E T O kidolgozásában és hazai alkalmazásában, köz
r e m ű k ö d t e k a F I D számos bizottságának m u n k á j á b a n , részt vettek a F I D r e n d e z v é n y e i n . A szakmai e g y ü t t m ű k ö d é s m e l l e t t 25 éve folyamatosan részt vesznek a F I D vezetőségének munkájában és a szö
vetség politikájának irányításában is.
* * *
JIA3AP, n.: M&n u Bempua
npenceaaTeni. HauHOHajibHoro MOHHTCTa BHP no ne- naM
M<t>J\
aaeT o63op HCTOPHH OefleparotH H VHacnts BCH-repCKHx cneitHa-iHCTOB B pa6oTe KOMHTCT&. BeKrepcKHe cneuHajtHCTLi ytacrBOBajiH s MnaHHH Bibliographia Eco
nomica Universialis, 8 pa3pa6orice H npHMCHeHHH B BHP VRK, yvacTBOBajiH B pa6oTe MHomx KOMKTCTOB H Mepo- npHHTUfl M*J1. Hapany c npotbeccHOHSJitHMM coipyiiHH- tecTBOM ywe 25 JICT yiacrByiOT B pa6oTe pykOBonc-TBa M * f l H ynpflBJieHHK nonHTHKofl fJenepauHH.
* * *
< A 8 2 - ! 0 )
c) F I D M é d i u m f e r m P r o g r a m m e for 1 9 8 5 - 1 9 8 6 ( A 8 4 - 2 1 1
34. F I D N e w s B u l l c i i n . 3 5 . köt. 2 . s z . 1985. p 1 3 - 1 4 35. I_d. A R N F Z , R E M E T E . B A B I C Z K Y és B A L Á Z S hivat
kozott cikkeit a T M f 1975. s z e p t e m b e r i s z á m á b a n . 36. 90 éves a F I D . Beszélgetés a N e m z e t k ö z i D o k u m e n t á c i ó s
Szövetség m ú l t j á r ó l , j e l e n é r n i , j ö v ő j é r ő l . A z interjút ké
szítette: Hegedűs Pctcr = T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Tájé
k o z t a t á s . 3 2 . k ö t . 3. s z . 1985. p. 9 9 - 1 0 7 .
37. S e m i n a r o n the training o f induslrial i n f o r m a t i o n nffi- c e r s . B u d a p e s t . 29. S e p i e m b e r 1983 B u d a p e s t , National
Technicat I n f o r m a t i o n C e n t r e and L i b r a r y , 1984. F I D Publication N o . 632. 119 p.
LÁZÁR,P.: FID and Hungary
T h e Vice-President o f the H u n g á r i á n N a t i o n a l C o m m i t t e e for Ihe I n t e r n a t i o n a l Federation for D o c u m e n t a t i o n ( F I D ) e x a m i n e d the history o f the Federation f r o m the point o f view o f its relations w i t h H u n g á r i á n specialists and i n s t i t u t i o n s . H u n g á rián specialists partiéipated in e d i t i n g and p u b l i s h i n g the Bibliographia E c o n o m i c a U n i v e r s a l i s ; i n d e v e l - oping the U n i v e r s a l D e c i m a i Classification ( U D C ) and in its application i n H u n g a r y ; took part in the ac- l i v i l i e s o f several F I D c o m m i t t e e s ; actively partici- pated ín F I D meetings and conferences. Besides co- operation i n Professional matters H u n g á r i á n repre- sentatives were c o n i i n u o u s l y participating since 25 years i n the management o f F I D and in the f o r m u l a - tion o f its policy.
* * *
LÁZÁR, P.: Die FID und Ungarn
D e r Vizeprasident des Ungarischen N a t i o n a l k o - mitees Für die Internationale Federation für D o k u m e n t á l j o n ( F I D ) gab einen Ü b e r b l i c k über die G e - schichte der Federation v o m S t a n d p u n k t ihrer Be- z i e h u n g e n zu ungarischen Spezialisten u n d I n s t i t u - l i o n e n . Ungarische Spezialisten n a h m e n T e i l an der R e d a k t i o n u n d P u b l i k a t i o n der Bibliographia Eco
nomica U n i v e r s a l i s . der E n t w i c k l u n g und der e i n - h e i m i s c h e n A n w e n d u n g der U n i v e r s a l e n D e c j m a l - klassi fi k a t i o n ( U D K ) , sie beteiligten sich an der A r b e i t von zahlreichen F I D - K o m i t e e s sowie an den F I D - V e r a n s t a l t u n g e n . Ausser der fachlichen Z u - sammenarbeit beteiligten sich ungarische Speziali
sten seil 25 Jahren a k t i v an der L e i t u n g der F I D u n d der A u s a r b e i t u n g ihrer P o l i t i k .
