STATISZTIKAI HiRADÓ
SZEMÉLYI HíREK
Felmentés. Végvári Jenő , a Köponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettese dr. Bercsényi Zoltánt, a KSH Bács-Klskun megyei igazgatóságának igaz- gatóját áthelyezésére tekintettel 1989. február 28, i hatállyal beosztásából felmentette.
SZERVEZETI HíREK
Munkacsoportüiés Genfben. 1989. február 27. és március 2. között Genfben került sor az
EGB ESÉ Elektronikus Adatteidolgozási munka-
csoportjának soros ülésére, melyen Straub Elek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Alföldi István, a KSH Számítóközpont igazgatóho- lyettese vett részt. Az ülésen Alföldi istván ,,lmpact of new processing technioues on the mana e- ment ol statistical data processing" címmel el a- dást tartott.A munkacsoportülést követően 1989. március 34—én tartották a Statisztikai Számitástechnikai Project második fázisának (SGP—2) vezetőségi ülését, amelyen részt vett Straub Elek elnökhe- lyettes, aki a project elnöki tisztét is betölti.
Nivódljak. Dr. Barta Barnabás, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Demográűa szerkesztőbizottségának elnöke nivódljjal jutal—
mazta a folyóirat 1988. évi számaiban megjelent legjobb tanulmányok szerzőit. A tematikusan a Ts—3 kutatási programhoz kapcsolódó cikkek:
Dényí Dezső - Mon/gi István. A Magyar népesedéepolilika több nemzeti jellemzői.
Kamarás Ferenc: A termékenység társadalmi különbugei a családtervezési vizsgalatok keretében.
S. Molnár Edit — Pataki Judit: Közvéleménykutatés népesedé- si kérdésekről.
Mádai Lajos: Hat nagy kolerajárvány és a halandóság Magyar—
ország dél—dunántúli régiójában a XiX. században.
Szakmai megbeszélések. 1989. január 18—án dr. Vértes András a Gazdaságkutató intézet igaz—
gatója fogadta I. Cipolettát, az Európai Konjunk—
túrakutató intézetek Szövetsége (Association d*instituts Européens de Conjonciure Écono- mioue -— AlECE) elnökét, akivel megbeszéléseket
Címadomaltyozés. A mezőgazdasági és élei- mezésügyi miniszter dr. Fecske Mihály kandidá- tusnak, a Gazdaságkutató Intézet tudományos tanácsadójának címzetes egyetemi tanári cimet adományozott.
— KÖZLEMÉNYEK
folytatott az európai, az olasz és a magyar gazda- ság helyzetéről és perspektívájárói, továbbá az együttműködés időszerű kérdéseiről. —
Elnökvéltozás. W. Sadowski, a Lengyel Sta—
tisztikai Föhivatal elnöke nyugállományba vonult.
1989. január 5-től a Főhivatai elnöki tisztét F; Ku—
biczek tölti be.
Személyi változás. A Nemzetközi Munkaügyi
Hivatal (international Labour Oltiw — iLO) újve- zetóje — a leköszönő R. Turvey helyett - F. Meh- ran lett.A Statisztikai Számítástechnika! Pr (Statistical Computing Project - SCP) masodik fázisa (SGP—2) ,,Mikroszámltógépek alkalmazási struktúrája" elnevezésű munkacsoportjának so- ros ülésére 1989. január 30. és február 4. között Athénban került sor, amelyen részt vett Alföldi Ist- ván, a Központi Statisztikai Hivatal Számítóköz—
pontjának igazgatóhelyettese.
Az ülésen — többek között — megvitattáka ma- gyar képviseió ,,Guidelines tor training ot end—
users in Statisticai Offices" (Utmutató a végfel- használók oktatásához a statisztikai hivatalok- ban) cimű dolgozatát.
Emléküiés. Az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetem Statisztikai Tanszékének Tudo- mányos Munkaközössége 1989. március 28—án emlékülést rendezett Theiss Ede munkásságáról.
Az emléküiésen ,,Theiss Ede munkássága tanui- mányai tükrében" cimmel dr. Csepinszky Andor címzetes egyetemi docens tartott előadást.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
KÚLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLÉTE Es MÓDSZERTANA
KISH. L.:
TÖBBCÉLÚ MlNTAVÉTEU TERVEK
(Multlpurpose sample designs.) - Survey Methodology.
1988. 1. sz. 19-32. p.
A statisztikai vizsgálatokat általában úgy terve- zik, hogy több különböző célt elégitsenek ki. Az eredmények felhasználása során, az elemzés és értékelés szakaszában gyakran előfordul, hogy további szempontok merülnek fel. Ez a többcélú—
ság azonban sokszor rejtve marad, mivel az egész felvételi tervet — reprezentativ megfigyelé- sekről van szó — kimondottan csak egy célra dol- gozzák ki. Ha viszont a reprezentatív feltételek több célt szolgálnak, több különböző kérdést vizsgálnak, akkor a mintavételi terv kidolgozásá- nál ezt a tulajdonságot miért nem veszik figye- lembe? Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a mintavétel elmélete már az egyszerű egy- változós esetben is elég bonyolult. Vannak olyan mintavételi tervek, mint az egyszerű véletlen kivá- lasztás, ami elég robosztusahhoz, hogy több cél- ra is megfelelő legyen, de annak alkalmazása, költségessége miatt nagyon ritka. Kifejezetten többcélú terveket csak elvétve lehet találni, pedig sokkal többször lenne célszerű ilyet készíteni.
A tanulmány a témáról rövid áttekintést ad az—
zal a céllal, hogy a felvételekkel foglalkozó statisz- tikusokat megfelelő gondolatokkal, módszertani utalásokkal, irodalmi hivatkozással segítse min- dennapi munkájukban. Ugyanakkor elméleti ke- retet is ad, hogy ezzei is segítse a további kutatá- sokat. A rendszerezett megközelítés céljából a gyakorlatban előforduló feladatokat hierarchiku- san rendszerezni, bizonyos terminológiai kérdé- seket pedig tisztázni szükséges.
Nem szabad összekeverni az azonos témakör több változóját. illetve a változók sokirányú rész- letezését vizsgáló felvételeket a több különböző
téma együttes vizsgálatával. A leggyakrabban felmerülő problémák és vizsgálati célok:
1. azonos változók különböző statisztikái (átlag, ouantills,
megoszlás stb.), ' '
2. különböző részletezések (keresztosztályok, klsterületek
stb.),
a adott téme különböző változói (iövedelem, megtakarítás, vagyon vagy eltérő időtartamok. időpontok stb.),
4. több különböző téma,
5. folyamatos. Integrált felvételi rendszerek, 6. mintavételi keretek.
Atöbbcélú mintavételi tervek kidolgozását aka- dályozza az, hogya különböző célokat világosan, statisztikai ,,nyelven" kellene megfogalmazni, becsléseket végezni a szórásra ésa költségekre, külön-külön meg kellene határozni a kívánatos pontosságot, és végül mindezeket a számításo- kat, illetve klvánalmakat egy olyan formulába kel—
lene összefoglalni, amelynek alapján dönteni le- hetne az ,,optimális" elrendezésről.
A mintavételi tervek kidolgozását a következő fontosabb konfliktusok, nehézségek akadályoz—
zák: a minta terjedelmének, illetve a mintavételi hibának és torzításnak összefüggése; a rétegek, alcsoportok, illetve tartományok közötti össze- függések; a minta allokációja; a mintavételi hiba kiszámításának nehézségei; a klaszterek nagysá- ga, az időben folyamatos mintavételi tervek eset—
leges problémái; az elsődleges mintavételi egy- ségek állandósága időben és térben változó fel- adatok esetében stb.
A különböző problémák jelentősége nem azo- nos. Vannak olyan robusztus tényezők, amelyek elhanyagolása nem befolyásolja érdemben a megoldást, de sok esetben egyáltalán nem ez a helyzet. Tehát nagyon fontos, hogy minden konk- rét esetben tisztán megkülönböztessük a lénye—
gest a lényegtelentől.
A minta terjedelme, a kiválasztandó minta ele- meinek száma az alapsokaság szórásától függ. A
. A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően : ,,Statíszükel Irodalmi Figyelő "-ben a külföldi statisztlkel könyvek és folyó- lretcikkek ismertetését havonta közli.
A KÚIIBIdI etndsztlkol Irodalom egyen felezetein belül az anyag általában könyv— éa iolyólratclkk-lemertotéaekre tagolódik. (Ezeket ' választ;. el egymástól.) Az lsmertetéeek szerzők, Illetve ahol szerző ninc-, a cimek betűrendjében következnek egymás után.
