AZ IPARSTATISZTIKAI ÉRTESITÖBÖL
BÁCS GYÖRGY.-
A gyáripari statisztikai kérdőívek szakmásítása*
Az ipari. üzemi részletterwek 1951. évben bővültek a műszaki fejlesz——
tési tervekkel. Ezekben a műszaki fejlesztési tervekben műszaki—gazdin—
sá—gi mutatókat is kellett tervezni. Vállalatokon belül a tervek igen nagy részletességgel készülnek, mert ezek a mutatók adnak legjobb támpontot az anyagfelhasználási, munkaerő- ée önköltségi terv helyes kidolgozásá—
hoz, és segítséget a már kidolgozott tervek telj—esítésének biztosításához.
Ezeknek a mutatószámoknak statisztikai megfigyelésen keresztül a válla—
latok termelő tevékenységének, az üzemi berendezések gazdaságos kihasz—
nxálásának, a munkaszervezés helyes voltának számos döntő kérdéséről, kaphatnak értékes adatokat, amelyeknek alapján operatív intézkedésekkel lehet fokozni a termelést, a termelékenység emelését, az önköltség esők——
kente—sét.
A műszaki fejlesztési tervek tehát komoly és nagy célt szolgálnak.
A tervezett műszaki—gazdasági mutatók megvilágítják a nyersanyaggal való gazdálkodás helyes, vagy helytelen voltát, a mimkaerőfelhasználáa és a technikai berendezések gazdaságos kihasználásának fokát. Az új tech-—
nikai berendezések működésének és új gyártási eljárások folyamatainak megfigyelésével az elérendő technikai fejlődés tekintetében irányszámokat kaphatunk.
A műszaki fejlesztési tervek mutatószámai szakmánkint, sőt gyakran ezen belül is vállalatonkint változnak. A vállalatok által tervezett mű—
szaki-gazdasági mutatószámok nem minden esetben összesít'netők, mert csak egy—egy vállalat, vagy egy-egy technikai berendezés, vagy egy—egy"
jellemző gyártmányra vonatkoztathatók. A mutatószámok között azonban több olyan van, amely (kifejezi egy—egy egész iparág fejlődésére jellemző tényezők összefüggését és ennélfogva iparágra is összeeítliető.
A gyáripari statisztikai kérdőívek szakmásítása lényegileg a műszaki iejlesztési tervek statisztika" ellenőrzését, pontosabban a műszaki—gazdaw sági mutatok megfigyelését jelenti.
A tervezett műszaki—gazdasági mutatók közül egy—egy iparágra, vagy egy—egy technológiai folyamatna, gyártási eljárásra legjellemzőbb mutató——
számokat fogjuk megfigyelni, olyanokat, amelyek országos viszonylatban jellemzik az egész ipar fejlődésének irányát.
A műszaki fejlesztési terv a mutatókat a következő csoportokba sorolja:
1. üzemi berendezésekre, gyártási folyamatokra vonatkozó mutató—k számok,
2. teljesítmény— és ídőkihasználásra vonatkozó mutatószámok,
* Iparstatisztikai Értesítő, 1950 október.
' az IPARSTATISZTIKAI Énrnsí'rónőn 675—
3. anyaggazdálkodásí mutatók, 4. munkaidőmutatók,
5. új gyártmányok "bevezetésére, a gyártmányok minőségére vonat—A kozó mutatók.
Az 1951. évre tervezett műszaki-gazdasági mutatóknak visszatekintő statisztikai anyaga alig van. Magyarországon az iparstatísztika eddig nem végzett ilyenirányú adatgyűjtést. így a tervezett mutatószámok nem min—
den esetben készültek konkrét tényszámok alapján. Ennek következtében a tervezésnek ezen a területén csak első kísérletet jelentenek. Számos!
olyan hiányosságuk lehet, amely csak a későbbiek folyamán, a statisztikai ellenőrzés által fog felszínre kerülni.
A műszaki-gazdasági mutatók csak akkor lehetnek értékesek, ha kon- krét tényszámok alapján, fejlődésükben számvitelileg is leellenőrizhetők.
Ennélfogva a gyáriparí statisztikában elsősorban azokat a műszaki—gazda—
sági mutatókat fogjuk vizsgálni, amelyek temm—észetes mértékegységekben számbavehető konkrét tényezők alapján figyelhetők meg. A gyáripari statisztikai kérdőívek tehát ezeknek a mutatószámoknak statisztikai meg—
figyeléséhez szükséges adatokkal fognak bővülni. Ez a bővülés nem álta—
lános séma szerint fog történni, hanem az egyes iparágak sajátos tech- nológiájához és speciális műszaki adottságaihoz igazodva különféle kérdő—*
pontokat fog tartalmazni.
,
Ezzel a lépéssel megvalósul a gyáripa'ri statisztikai kérdőívek szak——
másítása.
Tervbevettük, hogy a kérdőívek szalemásítását próbaképpen néhány iparágban még ez év folyamán végrehajtjuk. Elsősorban azokban az ipar—
ágakban, amelyek népgazdasági szem—pontból különös fontosságúak és ahol az üzemekben ilyen természetű mutatószámokat már eddig is megfigyel- tek, így pl. a kohászatban, gépgyártásban és villamosenergiaiparb—an.
Példaként felsorolunk néhány statisztikai megfigyelésre alkalmas mutatószám ot :
Nagyolvasztó—keme'ncéknél. A fúvósik' egy mg-re eső napi átlagos
nyiersva—stermelés. (A mutatószám kiszámításához meg kell adni a fúvósik felületét mz—ben, a megfigyelési időszakban termelt nyievrsvasmennyiséget és az üzemnapok számát.)
Martin—kemencéknél. A fürdőfelület egy mZ—re eső napi átlagos acél—
termelés. (Értelemszerűen ugyanazon adatokat kell megadni, mint a nagy-—
odvazsztóknál.)
Gépiparban. Egy gépi üzemórára eső teljesített munkaóra. (Meg—
ada—ndó a munkagépek üz'emóráinaák száma és a munkások által tényleg teljesített munkaórák száma.)
* Gépesítés foka. (Gépen dolgozó munkások teljesitett óráinak száma az összes munkások teljesített óráknak százalékában.)
Vasöntődéknél. A formázó tér egy rmZ—re eső Öntvényteramelés. (Meg—
adandó a formázó tér 1112—ben és a megfigyelési időszakban termelt vas- öntvény mennyiség—e.)
Acélöntöde'knél. A termelt öntvények egy tonnájára eső folyékony acélfelhasználás. (Megadandó a megfigyelési időszakban felhasznált folyé- kony acél és a termelt öntvény mennyisége.)
Villamosenergiaiparban.
Egy akWó energiamennyiség termeléséhez fel—
használt melegérték. (Megadandó a fejlesztett energia mennyisége és az eltüzelt szén kalóriaértéke.)
676 Az Irans'm'nszmxm Én'maí'rőnőx.
Az erőművi önfegyasztás mértéke százalékban. Megadandó a fejlesz—
tett energia mennyisége (a generátorkapcsokon mert energia) és a vonalra adott energia mennyíSége (a gyüjtősinen mért energia).
Asuányolajiparban. Egy tonna fehérárutermelé$e eső felhasznált nyersolajmennyiség. (Megadamdó a megfigyelési időszakban felhasznált
nyersolaj és a termelt fehéráru mennyisége.)
Fenti példákból láthatjuk, hogy a mutatószámok statisztikai meg—figye- léséhez szükséges adatok általában természetes mértékegysége—leben vehe—
tők számba, nem komplikáltak és a vállalatok által igen könnyen meg-
állapíthatók.A kérdőívek szalmnásítása előreláthatólag nem fog különös nehéz—
ségeket okozni. A megfelelő szakmai mutatószámok megfigyelését 1951.
év folyamán minden iparágra fokozatosan kiterjesztjük. Ezáltal komoly lépéssel visszük előre az iparstatísztika fejlődését. Különös súlyt helye—
zünk arra, hogy 1951. év folyamán a műszaki—gazdasági mutat—ók statisz- tikai megfigyelésével a következő évek temeihez már felhasználható és komoly tefvbázisként alkalmazható mutatószámokat dolgozhaesunk ki és ezzel a terirgazdálkodás fejlődésének ügyét — a szocializmus építésének
ügyét előmozdítsuk. A
! A KÖZPONTI STA'nsz'riKAi HIVATAL IPARSTATISZTIKAI FÖOSZTÁLYÁNAK
havonként megjelenő szakmai értesítője az
IPARSTATHSZTIKM ÉRTESÉ'E'Ö
az üzemi statisztikusok és a Központi Statisztikai Hivatal közti kapcsolat eredményesebb kiépítését F szolgálja.
A folyóirat útmutatást nyujt az üzemi statisztikusok mindennapi munkájához és cikkeket közöl a gyakorlat során felmerülő elméleti kérdésekről.
ELÖFIZETÉSI DIJA EGY ÉVRE 24'——— Ft.
