7—8. szám.
-——252——— 1923
milliárd alatt maradt a sokszorosító és müipar 09, a ruházati ipar ff./4 s a papíripar 1/4 mil—
liárd korona értékű termelésükkel.
Gyáriparunk 1921—ben az 532 milliárd korona értékü iparcikkek előállításánál több mint 3 milliárd korona értékű szenet és a fél milliárd koronát meghaladó értékű pirszenet fogyasztott el. A legtöbb szenet a gépgyártásnál használtak fel 146 millió (l-t. A vas- és fémipar- nak 5'1 millió (1, az élelmezési iparnak 47 millió (1 s a kö—, föld—, agyag stb. iparnak 32 millió (;
volta szénfogyasztása; a vegyészeti ipar s a fonó— és szövóipar szénfogyasztása külön—külön megközelítette az egymillió g—t, míg a többi ipar- ág szénfogyasztása lényegesen csekélyebb volt.
Pirszénból a legtöbbet, 763 ezer (143, a vas- és acélgyártásnal használtak fel, tehát az összes fogyasztás 54'60/0-át. Második helyen 260 ezer g-val a gépgyártás áll, majd a vegyé—
szeti és élelmezési ipar következnek egyenkint
120 ezer g-t meghaladó pirszénfogyasztással.
Már a szénfogyasztás is mutatja. mely pedig a gyáriparban felhasznált tüzelőanyag- nak csak egy része s a termelésnek mégis
csaknem 80/0—át emészti fel, hogy az ipari termelésben az anyagfelhasználás mind na- gyobb és nagyobb jelentőséget nyer. A foly- ton fokozódó drágulásban a nyersanyagok és tüzelőanyagok áremelkedése az első torlasz, mely a termelés útjába áll, nem is számítva a beszerzési lehetőségek nehézségeit, amelyek olykor az ipari vállalkozás minden számítá- sát halomra döntik. A gyáripari termelési statisztikai felvétel eredményeinek részletes összeállítása vethet majd világot erre a kér- désre, amikor mód nyílik majd arra, hogy minden iparágnál külön mérlegelhető legyen, mily áldozatot hozott a vállalkozás a nyers—
anyagok és fűtőanyagok beszerzésénél s hogy gazdálkodott azok felhasználásánál. Amint csak a részletes feldolgozási eredményekből állapíthatók majd meg az ipartelepek üzem- képessége s a termelés kiterjesztésének lehe- tőségei, az üzemek teljesítőképessége, a mun—
kásviszonyok s a munkabérek alakulása, melyek egymásbavetésével a vállalkozások életképességét ismerhetjük meg.
Farkasfalvz' Sándor dr.
A világ széntermelése.
Production mondiale du charbon.
A fontosabb kőszéntermelő államok kőszéntermelése (1000 tonnában). 1)
.E : _ó ;? 'aÉx ** Lu
Év, hó § §§ ;; § sw? ;; §: f$§ _: § § as
? s 2 ? % § 2 3-5: :. E . §, É: § § % a E
$ 62 o a; E z o o * 3 o l 4314 2 m a: E 0
' l
1
1913. havi átlag 1.904 3.404 24.342! 156 15.842 1.189 ! —— 43.088 1.776 1.135 665 —- 1914. ,, ,, 1.393 2.294 22.499É 161 13.449 —— — 38.822 1.858 1.031 641 ——
1915. ,, ,, 1.181 1.628 21.443; 189 12.239 — —— 40 190 1.708 1.003 626 —- 1916. ,, ,, 1.405 1.776 21.711 216 13.264 —— — 44.611 1.908 1.095 757 ——
1917. ,, ,, 1.243 2.411 21.044 251 13.979 —— —— 49.245 2.197 1.062 785 ——
1918. ,, ,, 1.158 2.188 19.286 283 13.376 —— —— 51.272 2.336 1.133 747 -—
1919. ,, ,, 1.540 1.822 19.458 284 9.723 874 —— 41.878 2.606 1.035 776 ——
1920. ,, ,, 1.866 2.890*) 19.402 328 10.950 928 534 49.764 2.437 1.257 867 4——
1921. ,, ,, 1.816 3.213 13.822 327 11.351 971 631 38.283 2.185 888 862 —- 1922. ,, ,, 1.770 3.596 21.235 381 10.830 826 1.850 34.565 2.054 . 845 735 62 1922. 1. hó 1.872 3.533 17.990 371 12.166 1.028 ' 729 39.787 1.949 787 653 63 ,, Il. ,, 1.760 3.390 20.090 330 11.456 584 692 43.284 1.995 818 499 56 ,, III. ,, 1.968 3.807 25.161 386 13.418 1.067 861 53.455 2.212 980 684 69 ,, IV. ,, 1.726 3.278 18.352 350 11.289 808 675 14.339") 2.191 533 669 54 ,, V. ,, 1.708 3.442 19.466 384 12.120 854 734 18.4395) 2.113 594 827 64 ,, VI. ,, 1.675 3.415 20.699 359 8.669 740 753 20.3155) 2.096 —715 813 61 1923. I. _ 1.994 4.199 21.564?) 437 1.7327) 912 3.243 53.426 2.189 1.236 819 69 ,, Il. ,, 1.604 2.609 22.608 398 1.554 880 2.894 45.298 2.084 1.106 761 59 , Hl. ,, 1.924 3.051 28.024 458 —— 786 3.370 50.968 2.376 1.094 842 66 ,, IV. ,, 1.822 3.063 21.609 450 —— 1.198 2.959 45.928 2.438 1.032 889 49
,, V. ,, 1.813 3.576 20.797 414 — 1.068 2.683 49.576 —— 1.074 971 43
,, VI. , 1.970 — 28.476 428 —— 1.077 —— 49.128 — —— 940 61
l) l. Nemzetek szövetsége: ,,Bulletin Mensuel de StatistigueK 1923. 6. — 3) négyheti. — 3) 1922. júliustól Felső-Sziléziával együtt. — ") ez időponttól beleértve Lotharingia és a Saar-medenee termelését, mely utóbbi 1922 dec.—ben 978 ezer tonnát tett ki. -— 5) a csökkenés a bányászsztrájk következtében állt elő. —— 6) Sam-medence termelése nélkül. —— 7) Ruhr-vidék nélkül. — 3) 1919-től kezdve Elszász- Lotharingia —, 1920—tól a Saar—medence — és 1922 jún.-tól Felső-Szilézia nélkül.
1923 ——253—
7——'8. Szám. .A legtöbb barnaszenet termelő államok barnaszéntermelése (1000 tonnában).
N 1
5 l . % § a
. , ;. "§ 1 stb!) ? ': S
Ev, ho § %% 563 § § §
§ 3? ize" E; É §
1913. havi átlag 7.269 1.918 — — — —
1914. ,, , 6.975 —— — — — —
1915. ,, ,, 7.329 -— — —— 205 ——
1916. ,, ,, 7.849 — — — — —- 1917. ,, ,, 7.962 —— — — — ——
1918. ,, , 8.389 _ — _ —— — —
1919. ,, , 7.820 1.411 —— 182 165 139 1920. ,, ,, 9.308 1.641 399 229 199 236 1921. ,, ,, 10.251 1.792 471 225 206 231 1922. , ,, 11.434 1.579 468 302 259 260 1922. I. hó . 11.028 1.718 476 303 267 308 II. ,, 10.091 974 470 258 264 373 III. ,, 12 260 2.018 545 301 290 252 IV. ,, 10.634 1.827 402 — 250 68 V. ,, 11.429 1.758 432 —— 280 59 VI. ,, 10.487 1.559 436 277 237 65 3. I. ,, . 9.104 1.585 584 354 232 354 II. ,, . 8.289 1.474 553 338 211 357 III. ,, . 1.733 533 368 214 229 IV. ,, . 1.366 401 — 153 160
V. ,, . 1.289 469 — 212 85
VI. ,, . 1.278 518 —— — —
1) 1919-töl kezdve Elszasz—Lotharingia, 1920-tól a Seat-medence és 1922 júniustól FelsőASzilézia nélkül.
Luxemburg ipara az 1922. évben.
L'industrz'e de Luxembourg en 1922.
Luxemburg 1919-ben a német vámszövetségböl kilépett s a népszavazás a Franciaországgal való gaz- dasági unió mellett döntött. Franciaorszag azonban Belgium javára lemondott. Belgiummal azután 1921.
december 22-én egyezmény jött létre, mely szerint a két ország 50 évre közös vámterületet alkot s Luxem—
burg a belga pénzrendszert fogadja el. Az egyez- mény 1922. május 1—én lépett életbe.
A luxemburgi kereskedelmi kamara 1922. évi jelentése szerint az ország ipara, nagyon ritka kivé- telektől eltekintve, jelentös többletet mutat fel az 1921. év termelésével szemben:
500/0-kal emelkedett a bányászati? termelés: 1921—
ben 3, 1922-ben 41/2 millió tonna volt;
73 0/0 - kal a vaskohászaté: 970000 tonnáról
1,379.000-re ;
840/0 - kal az acélgyártás: 751000 tonnáról 1,379.000-re, felülmulva az összes előző évek ter- melését;
a szegverés pedig 340 t pluszt mutat fel;
a textiliparban a posztógyártás 58"/o-os emelke- dést hozott;
a fa'ience-gyártas 150 t—val emelkedett;
a söripar termelése 212000 hl—ről 275.000-re rugott.
Jelentős az emelkedés még a eipőgyártás s a.
robbanóanyagok gyártása terén.
A főbb vas— és acéltermelő államok termelési adatai?)
Donne'es relatives, a la production de fonte et d'acier des principatus Etats.
Az állam neve Nyersvas- és nyersaeéltermelés ezer tonnákban
; 1913 1921 _ 1922 1923jan.——márc. _1923 ápr.—jún.
? vas ! acel _ 7 vas . acél vas ] acél vas l acél vas [ acél Belgium . . . . . 2.484 2.460 876 792 1.608 1.560 486 520 996 1.051 Eszakam. Egy.-Áll. . 31.476 31.812 16.812 19.536 27.312 33.804 9.901 11.119 21.164 23.643 Franciaorszag?) 5.208 4.752 3.360 3.060 5.124 4.446 1.108 1.014 2.296 2.184
Kanada 1.020 1.056 612 684 384 492 152 187 440 485
Luxemburg . . 2.544 1.212 972 756 1.680 1.392 325 276 597 502 Nagybritánnía . 10.428 7.788 2.664 3.768 4.980 5.928 1.773 2.177 3.866 4.552
Németország 16.656 16.944 7.500 9.000 8.760 — —— — —— ——
Svédország . 732 744 312 228 260 342 38 22 60 3) 31 3)
Összesen . 70.548 66.768 33.108 37.824
50.108 ——
—— ——
— _—
w
1) L. Nemzetek Szövetsége ,: ,,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923. 7. , 2) 1919-töl kezdve Elszász—Lotharingia termelése is bennfoglaltatik, 93 ezer tonna havi átlaggal. ' 3) Júniusi termelés nélkül.
18*
