2. szám
-——189—— 1938
gazdasági életbe való beállításának. E célból egy tanácsot kívánna felállítani, mely a jelenleg mű- ködő sokféle szerv között kapcsolatot létesítene, egységes irányítást tenne lehetővé. Foglalkozik to- vábbá a hulladékanyagok felhasználásának jelen- tőségével és az e téren külföldön elért eredmé- nyekkel tAltstoffwirtschaft). A termelés folyama- tosságának biztosítása céljából a kötelező nyers- anyagtárolást kívánja megvalósítani, ami hadigaz- dasági szempontból valóban kivánatos, azonban a kérdés sarkpontját, az ilymódon előálló t'őke- és kamatveszteség problémáját, nem érinti. Részletes statisztikai adatokra támaszkodva tárgyalja nyers—
anyagbehozatalunkat és jelentőségünket mint vá- sárlóét a világpiacon.
A könyv további részében, amely külön rész- nek is volna nevezhető, szemben az előbb ismer—
tetett általános résszel, jelentőségük sorrendjében tárgyalja a nyersanyagfogyasztás és termelés szem—
pontjából számbajövő gazdasági ágakat, így a nö—
vényolaj, nyersbőr—, cserzőanyag—, műgummi—, fa-, celluloze—gazdaságot, a nehézipart, az agyagipart, üzemanyagellátásunkat, szén—, gyanta-, viasz- és műanyaggazdálkodásunkat. A textiliparral, mely- nek külföl—di származású nyerrsanyagszükséglete egész nyersanyagbehozatalunknak majdnem egy—
harmadát teszi, különösen részletesen foglalkozik.
Ismerteti a hazai pamuttermelési kísérleteket, a kender- és lentermelés fejlesztés—ének jelentőségét, gyapjúgazdálkodásunkat, selyemte'rmelésiink válsá—
gát, műselyemtemlelési lehetőségeinket és az újabb mesterséges szövőanyagokkal elért külföldi eredmé- nyeket. Az egyes termelési ágak közgazdasági és statisztikai ismertetésén kívül a problémák tech- nikai megoldásának méltatására is gondot fordít.
A közölt sok statisztikai adattal és becsléssel kapcsolatban csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy nagyon hiányzanak az azok eredetére vonat- kozó utalások; ez nemcsak az adatok ellenőrzését,
hanem az esetleges további részleteredmények ki- kutatását is nagyon megnehezíti.
Sch. Á. dr.
Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkás- ság kialakulása 1867—1914.
Jules Rézler : Ee'volution du personnel ouvrier dans la, grande industrie de Hongrie, 1867—1914.
Budapest, 1938. Record—kiadás —— Editions Record, 209 l. -— p.
Rézler Gyula könyve nem szorosan statisz—
tikai tárgyú ugyan, azonban kutatásai közben mindenütt annyira széleskörű statisztikai alátámasz—
tással dolgozik. hogy statisztikai szempontból is figyelmet érdemel. Nemcsak a hivatalos statisztikai szolgálatnak a gyáripari munkáskérdés szempont- jából számbajövő legrégibb és újabb adatgyüjtései fontosabb eredményeit találjuk meg benne egységes szempontok szerint csoportosítva, hanem több más
hatósági adatgyüjtés és egyes magánadatgyüjtések eredményeit is, amelyek megfelelő kritikával fel-
használva, a dolog természeténél fogva sokszor
még kezdetlegesebb régi anyagot sok tekintetben értékes adalékokkal egészítik ki. Ezek közül kii—
lönösen a m. kir. iparfeliigyelők gyár-vizsgálati évi jelentéseinek, a rendőrségi hivatalos jelentések anyagának, továbbá a régi munkásbiztositó köz—
és magánszervek és a bányakapitányságok jelen- téseiben foglalt értékes anyagnak összegyűjtését és feldolgozását említhetjük. De a szerző a feledés, homályából kiemelt és kritikailag feldolgozott ter- jedelmes egyéb olyan anyagot: szakszervezeti je—
lente'seket, régebbi bel- és külföldi szakmunkákat,
i'olyóirat- és újságcikkeket stb. is, amely anyag szakirodalmunknak a történeti statisztika szem—
pontjából szintén nyeresége.
Főként ,,A kialakuló munkásosztály", valamint
,,A kialakuló munkásság szociális helyzetképe",
továbbá ,,A szakszervezkedés kiépítése és eredmé-
nyei" című fejezetekben találjuk meg ezeket az érdekes régi ipar—statisztikai, munkanélküliségi
statisztikai, munkaidő-, munkabér- és árstatiszti—
kai adatokat. Összegyűjtésük, megrostálásuk és a mű gondolatmenetébe való beillesztésiik módja arra mutat, hogy a szerző nemcsak a történettudomány módszereiben járatos, hanem a gazdasági és a szociálstatisztika problémáit és módszereit is ismeri..
Az objektív tudományos szemléletre törekvő művet szociális felelősségérzet, a munkásproblé- mák átérzése és a nemzetpolitikai szempontok lelkiismeretes figyelembevétele is előnyösen jel-
lemzik. N. V. dr.
Économígue rationnelle.
Exposés publiés sous la direction de G. et Ed. Guillaume.
I. kötet, Méthode. 11. kötet. L'économie pure. Ill. kötet.
L'économie pure en interference avec le domaine iuridigue. IV. kötet, Le domaine économigue-juri—
digue national en interférence avec les mondas étrangers. V. kötet. Mod'eles mathématigues des mon- des économigues. 3751. (Ot kötetben.) Paris, 1937.
(Actualités scientifigues et industrielles. 504—508.)—
Az ismert francia tudományos kiadványsoro- zatnakr ,,Ésszerű közgazdaságtan" címen megjelent öt kötetében azok a matematikai formulákban is.
kifejezhető közgazdaságtani alapelvek vannak le—
fektetve, melyeknek gyakorlati megvalósítása leg- inkább mentesíthet a gazdasági élet megrázkódta- tásaitól.
Az I. kötet az axiomatikusan megalapozott exakt tudományok rangjára emelt közgazdaságtan elméleti alapvetését adja s egyúttal a praktikus előrelátás alapfeltételeit is. A II. kötet a gazdasági élet egyszerű mechanizmusainak területét tárgyalva, az árak és bérek alakulását s formuláit teszi vizs- gálat tárgyává, majd é'rtékelméleti alapvetésében, azt vizsgálja, milyen társadalomgazdasági, psziho- lógiai és egyéni szükségérzetek determinálják az
