, D. X 0 2.0
AZ 1928. ÉVI PRÁGAI NEMZETKÖZI NÉPMŰVÉSZETI KONGRESSZUSON BENYÚJTOTT
JELENTÉSEK
A M A G Y A R N É P M Ű V É S Z E T R Ő L .
BUDAPEST, 1929.
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
kertész József könyvnyomdája karcag. telefon 26.
Magyar népművészet.
T örténeti bevezetés.
Irta : gr. ZICHY ISTVÁN, a M. Tud. Akadémia tagja.
Nagyon messze á llu n k attól, hogy képet a d hassu nk a m agyar nép sokféle m űvészi m e g n yilvá n u lá sá n a k eredetéről és k ia la k u lá s á ró l. De azt m egkísérelhetjük, hogy rám utassunk azokra a történeti tényezőkre, me
lyek le ginkáb b b e fo lyá so lh a ttá k a m agyar népm űvészet kialakulásá t.
A IX . századi M agyarország nyelvre finnugor, műveltségére, társa
d a lm i szervezetére nézve török nép volt. A m agyarokat ko rá b b a n (va ló színűleg sok évszázadon át) azon bolgártörökség között kell keresnünk, m ely a K aukázus felett elterülő síkságokon élt. Szom szédai az irá n i eredetű a lá n o k vo lta k. Ezeknek, v a la m in t a területeiken á tjá ró prém kereskedőkn ek közvetítésével ott sok irá n i ku ltú re le m m e l ism erkedhet
tek meg.
A m agyarok kö zve tle n ü l a történeti M agyarországra va ló b e vá n d o r
lásuk előtt, a n yugoti tö rö kö ktő l alapított K a zá r b iro d a lo m kötelékébe tartoztak. így tehát két a rá n y la g igen fejlett m űveltségű, részben m egtele
p ü lt életm ódú török nép m űveltségi behatása alatt álltak.
A Feketetenger északi partjá n elte rü lő síkságokon, fel egész az erdő
vid é kig jellegzetes postszasszanida ornam entika v o lt elterjedve, m elynek talán legszebb és leggazdagabb p é ldáit a m agyar h onfog laláskori harcos sírok ötvösm űveiben lá th a tju k.
így a m agyarság e lőkelői egységes je lle g ű ornam entális stylust hoz
tak m agukkal, de ennek em léke nem népm űvészeti tárgyakban, hanem iparosok ö tvösm unkáib an m aradt ránk.
A honfoglaló m agyarok gazdasága főként nagy állattenyésztésből állt, de m ár a földm ívelést is ismerték. A zo n b a n régi h azájukb an, a népek országútján csak m int kifejezetten harcos nép m aradhatta k fenn. V o lta k előkelőik, v o lta k közöttük gazdagok és szegények is, de szolgai sorban
4
élő m agyar népelem, a hasonló m űveltségi körben élő torok népek an a ló g iá i szerint, k ö z tü k alig képzelhető el. R abszolgáik főként a rabságba ejtett idegenek közül kerü lh e tte k ki. A harcosok ruházatának, fegyverze
tének, eszközeinek fő vonásokb an egyform áknak, a célnak m egfelelők
nek kellett lennie. Itt csak az anyag gazdagsága, kiállítása tehetett k ü lönbséget.
így kü lö n úri- és kü lö n népviselet sem igen lehetett. Sőt nagyon valószínű, hogy az elő ke lő k ruházatát, tá rg ya in a k o rnam entiká ját a sze
gényebbek szegényebb anyagban utánozták.
Ezek szerint nem ta rth a tju k azt kizá rtn a k, hogy a h onfog laláskori sírok postszasszanida o rn a m e n tiká já n a k egyes elem ei a népm űvészetben fennm arad hattak volna. M ert a szegényebb harcosok osztályának tekinté
lyes szerepe lehetett a m agyar köznép későbbi k ia la ku lá sá b a n . Ha a m agyarság a ránylag iz o lá lta b b fö ld ra jz i helyzetben él és a fejlődés folytonosságát nem szakítja meg olya n sokféle tényező, kutatásunk ezen a téren a ránylag kö n y n y ű volna.
A IX . század elején, a kereszténység felvétele után a m agyarság a nyugoti keresztény k u ltú ra közvetlen, erős behatása alá került.
E kkor a k ü lfö ld i elem ek bevánd orlása is m egindult és ezek közölt az új szükségleteknek m egfelelően sok iparosnak kellett lennie, k ik m ár új m űvészi elem eket is terjeszthettek a nép köz itt. A z életm ód is v á l
tozott, a pásztorkodás háttérbe szorult és a földm ívelés foglalta el a főhelyet.
M agyarország utóbb és még a X IX . század közepéig is m int az állattenyésztő puszták világa volt főként ismeretes, de az az á llapot ké
sőbb fejlődött, mert a puszták nagyrészén régi fa lva k és tem plom ok nyo m ai ta lá lh a tó k, m elyek részben a X III. századi m ongol betörés, részben a török hódítás alatt p u sztultak el.
A honfoglalás utáni időkben a X III. századig török néptöredékek, besenyők, k ú n o k és az a lá n o któ l szárm azó já szo k telepedtek be, k ik újabb keleti elem ekkel gazdagíthatták a m agyar népm űvészetet. Ide s z á m i'h a t
ju k talán a nagya lfö ld i pásztorok művészetét, m ely főként ká n o k tó l lakott területen a la k u lt ki.
Erős szakadást okozhatott, nem csak általáno s k u ltú rá lis fe jlő d é sü n k
ben, de a népm űvészet ko n tinuitá sában is a X III. századi m ongol betörés és a m ajd másfél századig tartott török hódoltság. A z első az ország te
rületének nagyrészét elpusztította és újratelepítését tette szükségessé. A z u tó b b i szintén nagy területeket tett lakatlanná. A lakosság egyrésze el
pusztult, más, kisebb része az ország szabadon m aradt vid é ke ire k ö ltö zött. A hódoltság megszűnése után az őslakosságot főként idegen ele
m ek betelepítésével pótolták. A török hódoltság révén is sok új keleti elem terjedhetett el a m agyar nép m űvészetében.
M indenné l erősebb nyom ot hagyott a népm űvészetben a m agyar
ságnak a nyugoti kultúrközösség be v a ló belépése. A kereszténység fel
5
vétele óla, e lőbb a nyugoti jö ve vé n ye k, utóbb a nyugotról betelepített kolostorok iparűző barátai és a céhrendszer kia la k u lá s á v a l m egindult iparosvánd orlás állandó an fenntartották azt a kapcsot, m e ly a m agyar
ságot a nyugoti k u ltú rá h o z fűzte. Ennek befolyása a vásárok révén a legelhagyatottabb vid é ke kre is kiterjedt. így, ha a m agyar népm űvésze
tet tanulm ányo zzuk, azt ke ll elsősorban szem előtt tartanunk, hogy M agyarországon európai kultúrterülete n á llu n k . Csak ennek tekintetbevé
telével foghatunk hozzá azo kn a k a kérdéseknek tisztázásához, m elyek reánk nézve talán a legérdekesebbek. M e lye k a m agyar népm űvészet keleti e le m e i? V annak-e közöttük o lya n o k, m elyeket a m agyarság be
vá n d o rlá sa ko r hozott m agával ? M ilye n behatások alatt jö tt létre a mar gyarság kü lö n fé le csoportjánál az a sokféle gazdag és egyéni jellegű népm űvészet, m ely most m ár részben kiveszett, részben kiveszésre van ítélve.
U tóbbi m ondataim b an a jö v ő időt használtam , mert ezen kérdések m egoldásához még csak kezdő, tapogatózó lépéseket tettünk. A m a
gyar népies orn a m e n tika eredetéről írtak m ár egyet-mást, de a k ik ennek a kérdésnek szintézisét m egadni akarták, rendszerint in ká b b a p rio ri alkotott elm életeket a ka rta k igazolni. Ennek oka főként a ro m a n tiku s na- tionalista felfogás volt. M ert ez n á lu n k is úgym int talán a legtöbb e u ró pai népnél legfőbb a ka d á lya vo lt sok tudom ányos és sok m ásféle problém a egészséges m egoldásának N éprajzzal és népm űvészettel fo glalkozó szak
em bereink eddig főként anyaggyűjtéssel, a gyűjtött anyag tudom ányos közlésével és a m uzeális tárgyak rendezésével v o lta k elfoglalva. Buzgó m unkásságuk legszebb eredm énye a M. Nem zeti M úzeum néprajzi tára.
A gyűjtés a régi M agyarország m inden vidékére és m inden nem ze
tiségére kiterjed.
A néprajzi tárnak népm űvészeti tárgyakon, m int viselet-, hímzések-, faragások- stb-in k ív ü l szép fénykép, rajz és festmény gyűjtem énye van.
A népzenei anyagot pedig, u gyanilye n széles alapon g yű jtö tt gazdag fonogram m gyűjtem ényében őrzi.
A Nemzeti M úzeum néprajzi tára 1924 óta m egjelenő M a g y a r N ép
művészet c. m onográfia sorozatában, — m e lyb ő l eddig 12 füzet je le n t meg,
— a gyűjtem ény legjellem zőbb tárgyait m utatja be. A m agyar népm űvészeti irodalom b ib lio g rá fiá já t ilyen ko rlá to lt keretben a dni nem lehet, de rá ke ll m utatnunk azokra a folyóiratokra, m elyek ennek a tárgykörnek leg
több helyet szenteltek és am elyekben ennek iro d a lm a is bőven ism er
tetve volt. Ezek : az E th n o g ra p h ia (eddig 38 teljes é v fo ly a m ); A M a g y a r Nem zeti M úzeum N é p ra jzi T á rá n a k Értesítője (eddig 17 teljes év
folyam ). Meg ke ll itt még em lítenünk a M űvészi Ipar (1885— 1879) és ennek folytatója, a M a g y a r Iparm űvészet (1879-től m áig) c. fo ly ó ira tokat is.
A népm űvészeti anyag gyűjtése és annak ismertetése M agyarorszá
gon a m ai szűkebb ko rlá to k között is tovább fo lyik, de kívánatos volna,
6
hogy a tárgy- és stilustörténeti kérdések m egoldásához is közelebb ju s sunk. Ez csak igen széleskörű tárgyilagos összehasonlító ta n u lm á n yo k a la p já n lesz lehetséges.
Ennek, úgy m int sok más tudom ányos kérdés m egoldásának, a né
pek szellem i együttm űködése lenne legnagyobb előm ozdítója. A z o k a t a népeket, m elyeknek p o litik a i határai közösek, gyakran fájdalm as és éles p o litik a i ellentétek vá la sztjá k el. De ép ezeknek a népeknek van legtöbb o lya n tudom ányo s kérdése, m elyek határait m egvonni nem lehet és ezek csakis ilye n megértő együttm űködéssel o ld h a tó k meg. A m agyar nemzeti bizottság igen kívá n a to sn a k és örvendetesnek tartaná, ha ez a ko n gresszus ezt az ügyet m inél teljesebb m értékben szolgálhatná.
A magyar népi ruhahimzések.
Irta : dr. GYÖRFFY ISTVÁN.
A m agyar m int keleti nép, ke d ve lő je v o lt a pom pának, a díszes öltözeteknek s ru h a d a ra b ja it m aga á llította elő. M in t főként állattenyésztő nép, ru h a a nyagu l is elsősorban á lla ti term éket, g yapjút és bőrt hasz
nált. A g ya p jú b ó l nem ezt és szű rt készített. A bőrt részint szőrös á lla p o tában m eghagyva készítette k i és dolgozta fel felső ru h á n a k, részint sző
rétől letisztítva m int irh á t használta egyrészt ruhaanya gul, főképpen pe
dig díszítés célja ira . A bőrkikészítésben és feldolgozásban a m agyar nép a m ai napig igen ügyes.
A m agyar nép b ő rru h á já n a k a ködm ennek neve bolgár tö rö k eredetű, szabása is ke le ti eredetre enged következtetni. Hímzés-, a p p lik á lá s tech n iká ja , sőt részben az o rnam entika is ide utal.
A m agyar nép b ő rru h á it vagy m aga készíti, vagy a népből k iv á lt kism esterem ber, a szűcs. A szűcs szó is bolgár török eredetű s á lta lá ban „ru h a v a rró t, sza b ó t“ jelenthetett.
A ju h g y a p ju b ó l nem ezt és szűrposztót csináltak. A nem ezt (Filz) in k á b b ta ka ró kn a k használták, a fonott g yapjút azonban megszőtték a szö
vetet m egványolták, így á llo tt elő a m agyar köznép általánosan hasz
nált ru h a a n y a g ja : a szűr. Ez a szó egyaránt je lö li a gyapjút, a gyap jú b ó l készült szövetet s a szövetből készült felsőruhát, am it szű r-kö p ö nyegnek is neveznek. A köpönyeg ismét bolgár-török eredetű szó s az előbb em lített k ö d m ö n n e l együtt a m agyar nép legdíszesebb ru h á i közé tartozik. Szabása re n d k ív ü l egyszerű ősi díszítm ényeiben pedig közeli rokon a szűcsm unkák díszítm ényeivel.
B őrruhákat m aga a nép is készít. így az A lfö ld ö n több helyen a ju h á szo k foglalkozta k bőrkikészítéssel és ugyancsak ők va rrtá k meg felső
ru h á kn a k az á lta lu k kikészített bőrt. M áshol, pl. E rdélyben a földm űves nép közt is kerültek o lyanok, a k ik b ő rru h á ka t tudtak va rrn i. A ju h á szok és a köznép szűcsködése a m ú lt század eleje óta nagyot hanyat
lott, mert ekkor a la k u lt a legtöbb falusi szűcs céh s az a ddig sok he
8
lyen házifoglalkozásként űzött bőrruhaké - szités céhes foglalkozássá lett s m int há zi
ipar megszűnt. A m agyar városokban pe
dig m ár a X IV . század óta v irá g zik a szűcsmesterség m int céhes mesterség.
M agyarországon ősidők óta kétféle szűcsmesterséget kü lö n b ö zte tn e k meg egy
m ástól, a m agyart és a németet. A m a
g y a r szűcs csak a köznép szám ára d o lg o zik, a bőrt m aga készíti ki, szabja, hím ezi s v a rrja össze. P osztóval egyáltalán nem bánik. A német szűcs, a városi polgár
ság és az ú ri rend szám ára dolg o zik. So
hasem hímez, ellenben posztóboritással dolgozik.
A m agyar nép b ő rru h á in a k díszítésé
ről régi á b rá zo lá sa in k nem m aradtak, így nincs m ód u n kb a n annak évszázadonkénti változását és fejlődését nyom on kísérni.
A n n y it azonban m ondhatu nk, hogy m ár a X V II. században a török D ebrecenben is, R im aszom batban is tiltja a díszes b ő rru hák viselését.
A juhász-, vagy a nép készítette b ő r
ru h á ko n kevés a hímzés, in ká b b a p p lik á ciót vagy sziro n y díszítést talá lu n k. A 1. ábra. Magyar férfi ködmenben. . . , . , > „ . , ,
Köröstárkány. Bihar m. hímzés in ká b b a szucsmesterek m u n ká in van elterjedve. Ez m agától érthető. A hím zés előrajzolása , kihim zése nagy ügyességet és gya ko rla to t igényel. A b ő rru h a hím zések fejlődése tehát a k k o rra tehető, a m ik o r a hímzést elő
állító egyének kizá ró la g ennek a m u n ká n a k kezdtek élni, vagyis m iko r a készítő céhes m esterem ber lett, kin e k szép és ízléses m u n ká já t maga a céh is m egkövetelte. K ise b b városokban szűcscéhek a X V III-ik , fa lv a k ban pedig a X IX . században a la k u lla k . A szűcsm űvészet tetőpontját a m últ század 60-as 70-es éveiben érte el M agyarországon, a m iko r a jobbág yságból felszabad ult köznép jó anyagi v iszo n yo k közé juto tt, úgy hogy a díszes, de drága ruhát is m egtudta fizetni, s az úri hatóság m ár nem korlátozhatta a díszes ru h á k b a n va ló tobzódást.
B őrből csak felsőruháka t készítenek. H a u jja tla n , palástszerü, suba a neve. A subát úgy a férfiak, m int a nők hordják- A férfi suba rende
sen bo ká ig ér, a női csípőn a lu l. A suba díszítése a v á llra ko ncentráló
dik, ezt a részt v á lltá n y é rn a k nevezik. M iv e l u jja nincs és a v á lltó l egé
szen az a ljá ig egyenletesen bővül, szabása sem ko m p liká lt, m ajdnem az egész suba trapéz form ájú b ő rd a ra b o kb ó l van összevarrva, s kiterítve
9
fél- vagy egész k ö ra la k o t m utat. Hím zése rendesen füzér, m ely az összevarrások vo n a lá t követi. N agyobb díszítm ény csak a v á llo n van, esetleg az egyes trapéz a la kú bőrdarab ok közepén egy-egy csokor virág.
A palástszerü suba ma csak az A lfö ld ö n s a ínagyar F e lföldön van elterjedve. Régebben h ordták tú l a Dunán s néhol E rdélyben is,
A m agyar nép m ásik felsőruhája a ködm ön. Ez egy testhez álló bőr kabát, m ely derékban toldott. A lja igen bő, fodros. Szélei k ö rö skö rü l prém ezettek. M in d ig szőrével befelé vise lik. Legin ká b b a D unántú l, az A lfö ld ö n , s a F elföldön hordták. E rdélyben ritkán. V is e lt a m agyar nép egy u ija tla n m ellényszerü bőrruhát is, m ely csak derékig ért. Á lta lá nosan el v o lt terjedve az egész országban, de m ár régebben kim ent a közhaszná latból. E rdélyben még ma is nagyon v ise lik, sőt olt a ködm önt is helyettesíti. A kö d m ö n t és a m ellest főleg a hátán díszítették. Dísze
2. áb ra. Hím zett női ködmen. Regöly, Tolna m.
rendesen egy nagy virágcsokor. Elején in k á b b irhafoltok, virá g o k zsi
nórozások v o lta k a díszei.
A bőrt vagy természetes, kissé sárgás fehér színében hagyták, vagy fehérítették, vagy festették. A festeti bőrök színe barna, sárga, ritkán fekete. A szűcs maga festi a bőrt, sőt a festéket is növényi anyagból maga á llitja elő. A szűcs igen jó színérzékkel választotta meg az a la p színhez a díszítő színeket.
A díszítő elem színes irhafolt, színes irh á b ó l kivágott a pplikáció , szironyhim zés, fonalhim zés vagy zsinórozás.
M ielőtt a díszítéshez fogna, a kiszabott, de még össze nem varrott bőrre e lő ra jz o lja a díszítm ényeket, m elyet ő virágozásnak nevez. A d í
szítm ények ugyanis m ajdnem kivé te l n é lkü l virágok, vagy virágeredetüek.
A virá g o k m indig kom pozícióba n vannak, leginkáb b virágcsokrok. H a a tér megengedi, ké to ld a li szim etrikusak, bár szim etriátlan díszítm ények is
10
vannak, de ezek is két oldalasok, vagyis az egyik a ruha egyik oldalán, m ásik a m ásik o ld a lá n fo rd u l elő.
A bőrre a virág előrajzolása vasgálic oldattal, to lla l Írva történik, az igy készült rajz a bőr cserzőanyagának hatására m egfeketedik, és többé k i nem törölhető. Éppen ezért nagy gondot igényel az előrajzo- lás, A m agyar szűcs azonban páratlan kézügyességgel és csodálatos szem m értékkel rendelkezik. Sem m iféle vá zla to t nem csinál, hanem a legnehezebb kom pozíciót is olyan biztonsággal veti a bőrre, m intha csak betűket im a. Legelőször a fő szim etria tengelyt dolgozza ki, aztán a ko m pozíció egyik oldalát, m ajd a m ásikat. K é to ld a li szim etria esetén alig van az o ld a la k között észrevehető különbség.
A díszítm ények m int m ondottuk, n ö vé n yi eredetűek. Leggyakrabban alka lm a zo tt díszítőelem a rózsa, m elyet le ginkáb b oldalnézetben, vagy
3. ábra. Férfi bőrmelles. Köröstárkány, B ih ar m.
pedig felülnézetben á brázolna k. G ya ko ri a szegfű, nefelejts, tulipánt stb.
A virá g o k között levő terek kitöltésére rozm aring levelet használnak.
A m agyar szűcshim zésekről m egállapítható, hogy m o tívu m a ik növényi eredetűek, régebben na tu ra lisztiku sa b b a k v o lta k és fokozatosan stilizá- ló d ta k el. A szűcs o rnam entika nem d o lg o z ik sok virágelem m el, de am i díszítő eleme van, azt nagyon tu d ja vá lto zta tn i úgy form ában, m int színben.
A m agyar szücshim zés legkedveltebb színei levelezésre a zö ld vagy a fekete, virágelem ekre a piros, vörös, még pedig több színárnyalat
ban; kék, barna, fehér. A sárgát ritká n használja. A színeket kitűnő Ízlés
sel vá lo g a tja össze, úgy hogy azok a le g jo b b összhangban va n n a k egym ással. T u datába n van annak, hogy egyik szin üti a m á s ik a t; a szin á lta l hangsú lyozni tud egy-egy m otívum ot. Ism eri és alkalm azza a
11
k e le ti hím zésekre je lle m ző szinrythm ust. Bár tudja, hogy növényi eredetű m o tívu m o ka t hímez, egyáltalán nem törekszik természetes hatásra sem fo r
m ában, sem színben. A virá g o ka t a term észetesnek m egfelelő arányban sem ra jz o lja , sőt ugyanazon elem kicsi és nagy a la k já t egymás m ellett is szerepelteti. O dáig a zonba n nem ju t, hogy keze alatt a növényi ere
detű díszítm ények a n n y ira e lto rzu ln á n a k, hogy növényi eredetük többé nem vM n a felism erhető. A ra n y , ezüst fonalat hím zésre sohasem hasz
nál. A m agyar szücshim zések lassú, de fokozatos elszíntelenedése meg
á llapítha tó. E lőször az élénk piros, zöld kék színek tűnnek el. M a jd a levelezés lesz fekete. Ezután a virá g o k is feketék lesznek, m ajd la 'b ő r
4. ábra. A p p lik á lt női ködmen. Kisbajom ,
alapszíne is sötétedni kezd. A végső állom ás : fekete hím zés sötét barna alapon.
A növényi elem ek m ellett a m agyar szűcs néhány á lla ti m otívum ot is a lkalm az, m int a m adár, pillangó , kígyó stb. de ritká n és a lárende l
ten. A m értani díszítm ényt nem szereti, legfeljebb irhaborításo kban vagy szegélyezésekben. A szövések nem zetközi m in tá in a k a szücshim zés- ben semmi nyom a, úgyszintén az u. n. szálánvarrott hím zések díszítő elem einek sincs, m elyeket a a m agyar nép egyébként használ.
A m agyar szűcs hímzésre régebben in ká b b selym et _ használt. M a
12
m ár gya ko rib b a gya p jú fonal. Pam utot sohasem használtak. A selyem azért ment k i a használatból, mert a vele va ló dolgozás nagyon lassú, tehát k ö lt
séges és drága. A m últ szá
zad m ásodik felében, a szücsmesterség fénykorá
ban az idő nem sokat szá
mított. Egy egy díszes d a rabon 2— 3 hónapig is el
dolgozott egy szűcs. A meg
élhetés olcsó volt, tehát a kész m unkát is olcsón a d hatta. Szűcs is rendkívül sok volt. A közelm últban felszabadult jobbágyság színesen tódult erre a népi iparágra. K ésőbb a gazda
sági viszo n yo k rosszab
bodásával a szűcsm unka is hanyatlott, a vékony se
lyem fonal helyett a ki- adósabb gyapjú fonalra tér
tek át, m ellyel nem kellett de nem is lehetett finom m unkát tenni. A m ai szűcs
nem zedék m ár alig tud hí
mezni, a ki még tud, csak g ya p jú fo n a lla l dolgozik. A régi időben kétféle selyem mel dolgoztak a szűcsök, egyik a sodrott, a m ásik a sodratlan selyem volt. A sodrott, cérnaszerű selyem m el igen tartós, nehezen lekoptatható hím et lehe
tett v a rrn i. A m ásik selyem kevéssé v o lt sodrott, sőt öltésközben visz- szasodorták, m iá lta l a selyem fonal a lko tó selyem szálaira bom lott szét, m indam ellett a sodrásból bizonyos hullám osságot őrzött meg. Ez a h u l
lám os szálas selyem him zés re n d k ív ü l hatásos, élénk színű és fényes volt, de viszont ham ar kopott.
A m agyar szűcsök legszebb hím zései a Tisza mentén, a Jászságon, 5. ábra. Férfi suba.
Jászapáti, Jász-Nagykun-Szolnok m.
13
K iskunságon, Kecskem éten és Csongrád-Békés m egyékben készültek.
M ú ze u m a in k e v id é ke krő l őrzött d a ra b ja i a m agyar szűcsm űvészet rem e
kei. O lyan d a ra b ja in k vannak, m elyeknek finom selyem hím zéseit ter
mészetes nagyságban le ra jz o ln i szinte lehetetlen, csak nagyítva lehet le
ra jzo ln i- Ezeket a m in ia tü rsze rü tűfestéseket 2-3 cm. rö vid három élű szűcstűvel hím ezték derék szűcsm estereink még pedig glacé kesztyűben, mert a hónap okig készülő hófehér alapú b ő rkö d m ö n t nem lehetett k i
tenni annak, hogy a kéz izzadságától m e g b á m u ljo n . A szűcsm esterek ilye n finom és kényes m u n k á já n a k legtöbbször a k o ra i vakság lett a ju ta lm a . A szűcsm űvek díszítésének másik m ódja az írh a b o rítá s és az
6. ábra. A z előbbi suba válltányérja.
a p p liká ció . A z irha színe fehér, piros (törökvörös) fekete, barna, zöld, sárga, ez u tó b b i színűt azonban igen ritká n használták. Irh á va l a ru h a szegélyeit borítják, pl. az elejét, alját, esetleg a bőrök összetoldásánál hasz
n á ljá k. Szerepe, hogy m int nagyob b színfolt hasson vagy pedig más d í
szítm énynek az a lapja. így szoktak az irh a fo ltra gom bokat, zsinórozásokat varrni, vagy pedig hím ez rá a szűcs.
A z irh a fo lt színe lehetőleg eltér a bőr alapszínétől, ha azonban a bőrruha a lapan yaga természetes színű, sárgás fehér, a k k o r szokás fe
hérebb irh á v a l díszíteni. A z irh á t a szűcs ma m ár nem maga festi, h a nem készen vásárolja. A legszebb színes irh á k T örökországból szár
m aznak.
i4
Á metszett vagy rakott virá g o ka t szintén szines irh á b ó l csin á ljá k.
Ezek úgy készülnek, hogy a szűcs az irha darabot felébe hajtja, aztán a bőr fonákára fe lvá zo lja a díszítm ényt s o lló v a l kivágja. A z ism ét szét
nyitott bőr aztán k é to ld a li szimetriás. A z igy nyert irhadiszítm ényt — m ely szintén m ajdnem m indig virág, — a szűcs finom öltésekkel fe lv a rrja a ru h a bőrére. A z igy a p p lik á lt virágokat, díszítm ényeket o ly a n fo rm á n dí
szítik, v a riá ljá k , hogy selyem m el vagy g y a p jú fo n a lla l rá h im e zn e k, vagy pedig az egyes irh a fo lto ka t k ivá g já k és más színű irh a d a ra b k á k a t d ug
nak alá s úgy v a rrjá k le. Néhol még tükör d a ra b ká ka t is v a rrn a k 'a k i
vágott irha alá. S zo k-s az irha virá g o ka t és egyéb díszítő elem eket oda-
7. ábra. B őrapplikációk. Kalotaszeg, Kolozs m.
varrott zsinórral k ö rü l ko n tú ro zn i is. Ez a technika le ginkáb b az erdé
lyi m agyarságnál honos.
Sajátságos díszítő m ód a szironyozás. A s z iro n y vagy szirom 2— 3 m ilim éterre hasított v é ko n y bőrszallag, m elyet h im ző fo n a ln a k használnak.
L eginká bb m acskabőrbő l készítik, és házilag festik színesre, többnyire zöldre. A sziro n n ya l hím eznek virágot is, de leginkáb b irh a fo lto t fogat
nak le vele, vagy irh a fo lto n hím eznek vonalaka t. A szirony szám ára a bőrt vésőszerű tű ve l ö ltik át, az öltés a szándékolt vo n a l irá n yá ra m in dig ferdén történik, ezért az öllésm enete lépcsőzetes. Szoktak szirony- nyal szegélyezni is, ekkor a bőrszegély olyan m intha pikkelyes zsinór volna. Bőr ru h á k irh a fo ltjá n rácsozásokat is csinálnak, vagyis az irhát
■iS
párhuzam os, egyenlőközű vo n a la k m entén b e va g d a ljá k s az igy nyert szalagocskákat szironnyal beszövik, m iá lta l sakktáblasze rü felületet hyernek.
A szironyhím zést a ju h á s z o k is g y a k o ro ljá k sőt a szironyt v a rrá s
nál fo n a l helyett is használjá k. A ju h á s z o k a sziro n yn a k va ló bőrt úgy á llítjá k elő, hogy a nyers bőrt trágyában p á lla sztjá k, m iá lta l a szőre le m á llik .
Á á a p p lik á lt díszítésű b ő rru h á k m a legin
ká b b a D u n á n tú l d é li részein, E rdélyben a K a lo ta - szegen, a M ezőségen vannak elterjedve, régebben általános v o lt egész M agyarországon. In k á b b a szegényebb néposztály viselte, m ely a selyem m el hím zett d araboka t nem tudta m egfizetni.
M a m ár a hím zett b ő rru h á k viselete teljesen kim ent a d iva tb ó l. Szűcsök hím zett d a ra b o ka t ma nem csinálnak, sőt hím ezni m ár nem is tud a mai szűcs nem zedék. H a a m ú lt század végén készült daraboka t a nép elhaszná lja, csak a m ú ze u m o k
ban őrzött d a ra b o k adnak fogalm at ennek a népi m űvészeinek egykori jelelnőségéről.
A m agyar ru h a fé lé k m ásik díszes d a ra b ja a szűr, vagy régi nevén szűrköpönye g. K izá ró la g fé rfia k v ise lik, leg in ká b b a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a fa lu sinak is, ahol még végkép k i nem ment a d iva tb ó l. H a az úri rend ru h á já va l h a so n lítju k össze, rendeltetésében leg in ká b b a fe lö ltő n e k felel meg. M in d ig népi ru h a d a ra b vo lt, az úri rend nem viselte. A nép a z o n ban felöltve sohasem viseli, hanem csak vá llra ve tve hord ja .
9. ábra. Bőrmelles zsinóros ap plikációva l. Kalotaszeg, Kolozs m.
8. ábra. B őrapplikáció.
Ipolym elléke, Nógrád m.
1
10. ábra. G ulyások cifraszürben. Sarkad, B ihar m.
Í7
Á s£űr anyagát a szűrposztót a hosszúszőrű m agyar ju h gya p já b ó l készítik. Erdélyben m aga a nép fonja, szövi s v a rrja meg a szűrposztóból készült ru h á já t. De M agyarországon m ár a m últ század elején teljesen átm ent a szűrposztógyártás a „csapó dnak nevezett m esterem berek ke
zére. A csapómesterség is egyike a legrégibb m agyar m esterségeknek és a legm agyara bb vid é ke ke n , M atolcson, N ag yká lló b a n , Debrecenben, V eszprém ben v o lt a főfészke. M a m ár csak Veszorém ben készül szűr
posztó s az azt feldolgozó szűrszabók is utolsó órá ika t é lik. A z egész országban nincs több m int 10— 12 szűrszabó, a ki még d o lgozik, ezek sem hím eznek már, mert öreg emberek, s nem látnak hím ezni.
A szűr re n d kívü l egyszerű ru h a d a ra b . 11 d a ra b b ó l áll, m inden d a ra b ja négyszögletes. Szabása országszerte egyform a.
11. ábra. Cifraszür gallérja. Mezőkövesd, Borsod m.
A szűrposztót a szűrszabó a csapótól veszi, aztán kisza b ja s a k i
szabott daraboka t kihím ezi. A hím zésben segít neki a felesége is. D ebre
cenben a nagyobb m űhelyek az egyes d a ra b o ka t k ia d já k paraszt vagy más nőknek hímzés végett, a k ik a közism ert m in tá k szerint kih ím e zik.
A szűiposztó m ajdnem m inden esetben fehér, hím zései pedig élénk és sokszínűek. H a az alapszín fekete, a kko r v a la m ilye n világosabb barna vagy drappszínnel hím ezik, itt-ott elszórva benne egy-egy a lig észre
vehető színes m otívum .
A szűrszabó nem ra jzo lja elő a m intákat, m int a szűcs. A d u rva szűrposztóra ugyanis nem lehet ra jzo ln i. Mégis hogy hím zésközben némi tám pontja legyen a szűrszabónak vastag, u. n. ácsceruzával a főbb szim etria vonalaka t m eghúzza és a fő virágelem eket kivágott sa b lo n é it a szűrposztóra felra kja és a ceruzával kö rü lra jz o lja . Legelőször eze*
2
két a fő v irá g m o tiv u in o k a t hím ezi ki* aztán a m o tívu m o k között levő üres tereket tö lti k i egym ásm ellé ra k o tt ro zm aringlevele kkel, m elyek egy szár m ellett csoportosulnak.
Díszítőelem ei n a g yjá b ó l ugyanazok, m int a szűcséi. Fő díszítő eleme a fózsa, é sp e d ig fe lü l és oldalnézetben, to v á b b á ' szegfű, tulipánt, nefelejts, gyöngyvirág. Levéldísze a rozm aring és alm alevél. Á lla ti díszítőelem et még kevésbbé használ, m int a szűcs, díszítőelem ei m in d ig virágok. A szűr
szabó azonban még annyi természetességre sem törekszik, m int a szűcs.
A form ában még úgy, ahogy, őrzi a virágot, de a színekben m ár szinte k o rlá tla n u l csapong a fantáziája . A z ábrá zo lt nyíló rózsa b im b ó ja zöld,
a szirm ok egyik sora kék, a m ásik piros. H ogy az egész rózsam otivum a term észetellenes színek m iatt szét ne essen, az ellentétes színeket egy h a rm a d ik átm eneti színnel átöltögeti ezáltal a m otívum egységét m egvédi. A levéldíszekben lehetőleg ragaszkodik a zöld színhez. A le.
veleket m in d ig egy középen futó ér k ö rü l kéto ld a lt helyezi el s az egyik o ld a l levelét sötétebb zöldre vagy feketére színezi. Ez az árnyékot je l
képezi. Színezésben m int a szűcs, a sárgát ritká n használja, a kéket is nagyon alárendelten, legkedvesebb színe a piros, rózsaszín, buzérvö-
12. áb ra Cifraszür gallérja B erellyóújfalu, B ihar m.
19
rös, bordó, m eggyszínvörös, drappszin, fekete, fehér.
M íg a szűcs a bőrön gyakran laza csoportban hím ezi virágait, úgy hogy a m o tívu m o k között a bőr alapszíne látható, a szűrszabó a díszí
tésre k ije lö lt foltot m in d ig teljesen betölti, vagyis a díszítő elem ek között a szűrposztóból nem látszik semmi. E lő fo rd u l ugyan a szű csn é l is. gyak-
13. ábra. Szüraszaj. Polgár, Szabolcs m.
ran, hogy a rendelkezésére álló felületet hímzéssel teljesen betölti, a szűrszabónál azonban ez törvény. A virágelem ek közti hézagok betöl
tésére a rozm aringlevél szolgál, m elyet nagy lelem ényességgel vezet m indenüvé, a h d betöltenivaló üres tér van. és mégsem kelt zavaró h a tást. A szűrszabó m otívum ai jó v a l nagyobbak, m int a szűcséi. A szűr
nagy ruha d a ra b lévén, egy díszesebb példány kihím zése szintén megtartott egy hónapig.
A szűrt g y a p jú fo n a lla l hímezték; ritkán, kivételesen selyem m el is. H a selyem m el hím ez
tek, a k k o r nem d u rva szűrposztóra dolgoztak, hanem a finom abb, m erino ju h gya p jú b ó l készült vé ko n ya b b , p u h á b b u. n. kara- zsia posztóra.
A szűr h ím zésfoltja vid é k rő l-v id é k re változott, L e g in ká b b h átúi lecsüngő nagy széles négyszögletű g a llé rjá t hím ezték ki, e zenkívül az o ldalát, elü l két o ld a lt a k ih a jtó já t, ritká b b a n az u jja it, az aljá t.
A szűrök kihím zése is a jobbágyság felszabad úlása után (1848) vett nagyobb lendületet. T e tő p o n tjá t 1860— 70 közt érte el, azután ugyanazon o k o kb ó l, m it a szűcs
mesterségnél m ondottun k h a n ya tla n i kez
dett, m ajd a vilá g h á b o rú kitörésével szem betűnően a lá h a n ya tlo tt.
A szűrnek is m int a b ő rru h á kn a k, v o lt a p p lik á lt díszítése régidők óta. A z a p p lik á c ió azonban a hímzés fénykorába n teljesen háttérbe
szorult, csak a m últ század 80-as évei
ben vett nagy lendületet, a m iko r a varrógép d iv a tb a jött. E ltőlkezdve az A lfö ld tiszá n tú li részén, különösen B i
har megyében az a p p liká ció a h ím zés rovására gyorsan te rje d n i kez
dett. A hímzés virá g ko m p o zició it fe
kete posztóból vagy v é k o n y nem ez
ből kivágták és varrógépen rávarrták fehér szűrposztóra. K ésőbb m int a bő r
a p p liká ció kn á l, itt is színes posztó
da ra b ká ka t vágtak ki s dugtak az egyes m otívum alá, m iá lta l az a p p li
kációt színessé tették.
Erdélyben, — ahol ezt a m a
gyar szűrform át nem viselték — a b ih a ri a p p lik á lt díszítésű szűr a m últ század 90-es éveiben jö tt divatba.
K ezdetben nem is v o lta k szűrszabók Erdélyben, hanem parasztruha sza
bók, az u. n. m a g y a r szabók kezdték m ellesleg a lfö ld i segédekkel csinál
15. ábra. Szüihímzés. Nógrád m.
Fábián Gy. rajza,
14. ábra. Szűrhímzés. Ipolym elléke.
Nógrád m. Fábián Gy. rajza.
tatni a szűrt. M a m ár az a lfö ld i szűr a székely és szászlakta terület kivé te lé ve l csaknem az egész E rdélyben elterjedt; az A lfö ld ö n , a D u n á n túl meg m ajdnem teljesen kiveszett. A z egykor híres szűrszabó k ö z p o n tokból: Veszprém , Pápa, Szenlgál, S zom bathely, K aposvár, Gyöngyös, Eger, M iskolc, Békéscsaba, Karcag, H a jd ú b ö szö rm é n y, Debrecen — csak ez az utolsó m aradt, itt is meg va n n a k s zá m lá lva a napjai.
A fe lső ru h á kró l szólva meg ke ll em lékeznün k a csizm adia és pa- pucsos mesterségről is, m elyek a nép szám ára hím zett lá b b e like t ké
szítettek. A m agyar paraszt nők régen színes; piros, sárga csizm ában já r-
16. ábra. A p p lik á lt bih a ri típusú szürgallér. Debrecen.
tak, vagy ha feketét viseltek színes b ő ra p p liká ció va l vagy színes selyem hímzéssel díszítették. Papucsot a szűcsök és a szűrszabók is hím ez
tek, m elyeket a papucsos a lakított aztán lábbelivé . L eginká bb a palóc földön, a m atyóknál v o lta k elterjedve a hím zett lá b b e lik.
A z eddig tárgyalt telső ruhaféléket férfiak készítették sőt azok is hí
mezték, a nők legfeljebb csak segédkeztek ebben a m unkában . A to vá b bia k során a női népi ruhahím zésekről fogok röviden szólani.
A m agyar köznép női szintén hím ezték ruháikat, m int a tótok vagy oláhok. Sajnos, azonban a jobbágyság felszabadúlását követő korszak-
22
ban a női viselet ham arosan az úri rend viselete után igazodott s a vászonruha viselet a m agyar köznép nőinél legtöbb helyen ham arosan el
tűnt. A hím zett in g vá ll pl. n a p ja in k ig csak a Kalotaszegen, Torockón, Somogy megye egyes v id é k e in m aradt meg. A kalotaszegi m agyar hím zés te ch n iká ja sajátságos, sőt E urópa keleti felén egyedülálló. Ö ltés
te ch n iká ja olyan benyom ást kelt, m intha zsin ó rb ó l v o ln a az egész di- szítménv. Ez a sajátságos öltéstechnika távol keleten, B ocharában és In diá b a n ta lálható meg, H o g y m iféle kapcsolat van köztük, ez m a még n y ilt kérdés,
17. ábra. A p p lik á lt szürgallér. Hajdúböszörm ény.
A gyári a nyagb ól készülő női ruhához még néhol hím zett fe jke n dőt viseltek, m e ly b ő l különöse n említésre m éltók a d u n á n tú li a p p liká lt fehér gyolcskendők K a p u vá ro n , to vábbá Fejér és T o ln a megye ném ely községében. Szálánvarrással hím zett kötényeket pedig a M á tra ’ és B ü kk- hegység palóc női hordanak.
A fé rfia k fehérnem űjét a m atyó,- palóc-vidéken, az A lfö ld északi szélein, a D unántúl szintén kih ím e zik. A zo n b a n a hala d ó ko r m ár itt is
23
m ás d iva to t teremtett s ezek a hím zések is lassanként kivesznek.
U to ljá ra hagytam a m agyar női íu h a . hímzés két igen jellegzetes típusát, s sárközi és a m atyó hímzést.
S árközi hím zés alatt le g in ká b b a finom fekete fályolszerű anyagra cérnával hím zett fehér, va g y ritk á b b a n színes hím zést é rtjü k.
V a n ugyan a Sárközön egy laposöltéssel ké szült színes selyem hímzés is, ez azonban tá v o lró l sem á ru l el a n n y i finom ságot, m int az elő b b i. A sárközi hím zés szintén natura- lisztiku s m in tá jú , a teret teljesen k itö lti, m int á lta lá b a n a m agyar hímzés. V irá g e le m e i ró zsák, tu lip á n o k, leveles ágak stb., re n d kívü l ízléses és finom összeállításban. A díszít
m ények a n n yira aprólékosak, hogy termé- 18. ábra. S zürapplikáció. B ihar m.
szetes nagyságban le sem lehet ra jzo ln i.
M a m ár csak T o ln a megye néhány községében ta lá lh a tó k, h a jd a n a zo n ban nagyobb területen el v o lta k terjedve.
A m atyó hímzés ma m ár szinte egész E urópáb an ismeretes.
19. ábra. Ingváll. Sárköz, T oln a m.
A m atyó hím ző nép v o lt m ár a m últban is, m úzeum aink több régi hím zésdarabot ő riznek a m ú lt század közepéről és elejéről. Sajátságos azonban, hogy ezek a régi hím zések nem egyeznek meg a m ai u. n.
m atyó hím zésekkel. A régi m atyó hím zések a palóc hím zésekre em lékez
tetnek. Laposöltésüek és m in tá i erősen elstilizá lt virágok. Ez a hím - zéstipus a m últ század m ásodik felében színben és anyagban megtartotta
24
a régit, de m o liv u m a ib a n nagyon kezdett közeledn i a m ai m atyó szűcs
hím zésekhez. A m últ század 80-as éveiben a m alyóság átvette a m atyó
20. ábra. Ingvállhím zés. Buzsák. Somogy m.
szűcshímzés egész form akincsét a hímzés te ch n iká va l egyetem ben. Ezen
túl m ár színes selyem m el és gyapjú fo n a lla l kezdték hím ezni köd m ö n e ik ősi m in tá it.
21. ábra. Biborvég, Sárköz. Tolna m.
A szűcshím zés tehát új életet lehelt a m atyó hímzésbe. A m atyó nő azonban nem szolgailag m ásolta a szűcsm otivum okat, hanem saját ízlése szerint átalakította az eredetileg férfi hímzést. M in d e n e ke lő tt elvetette
25
a szűcshím zés szigorú ko m p o zíció já t s az elem ekkel szabadon d o lg o zott. R övid idő alatt gyorsan kifejlesztette a m ai m atyó hímzés alapiát.
22. ábra. Hím zett főkötő. Sárköz, Tolna m-
23. ábra. A p p lik á lt fejkendő. Kapuvár, Sopron m.
Sajnos m űvészi érzék n é lk ü li üzletem berek vették kezükbe a m atyó hím zés ügyét és kereskedelm i cikke t csináltak a m atyó hím zésből. Ennek az üzleti m atyó hím zésnek fő hib á ja az, hogy sem a m atyó szűcshím
26
zések kom pozícióját, sem a m atyó nő ízlésének m egfelelő szabad elő
adást nem tette m agáévá, hanem szigorú m értani ko o rd in á tá kb a he
lyezte el a m atyó hím zésm otivum okat, a zo n kívü l m eghonosította a m atyó, álta lá b a n a m agyar nép ízlésével ellenkező u. n. diszkrét színeket, s a m atyó nőkkel olyan hím zéseket készíttet, m ely a nép ízlésével el
lenkezik.
Ú ja b b a n a nép m egint visszatért a m atyó szűcshímzésekhez, m elyek
rő l meg k e ll jegyeznü nk, hogy a m agyar szűcshím zésfajok között is kü- lö n á lla n a k, vagyis a m atyó hímzés, ha a szűcshím zésből tám adt is, de m inden ízében m atyó.
24. ábra. „P ókos“ fejkendő. K apuvár, Sopron m.
A m atyó hím zések között — m iket a nép a m aga szám ára készít
— legdíszesebbek a férfi- és női kötények. A férfiak, a fiúgyerm ekek in geit is kih ím e zik, de le g in ká b b csak vörössel.
A m atyó hím zésnek is az a fő je llem zője, m int általába n a m agyar hím zésnek. M o tívu m a i nö vé n yi eredetűek, főleg rózsák, szegfűk, császár
szakállák. A fő m o tivu m o k közeit levelezés tölti ki. A z igazi m atyó hímzés sem hagy a m o tívu m o k között üres teret, hanem foltban díszít. Színezésé
ben az élénk színeket kedveli. K ülönöse n a piros, ka rm in vö rö s kü lö n b ö ző színárnyalatait. H asználja a kéket, lilát, sőt a szűcs és szűrhím zéstől elté- rőleg a sárgát is.
A magyar pásztorművészet.
Irta : VISK1 K Á RO LY.
K öztudom á sú, hogy a m agyarságot a népvándorlás v ih a ra vetette m ai h a zá já b a több m int 1000 é vve l ezelőtt s hogy a magyarság előbbi hazájáb an s ideiglenes szállásain vadász, halász, állattenyésztő nép volt, jó lle h e t honfog laláselőtti török kö lcsönszava i szerint a földm ívelést is ismerte. M ai hazájában is, m ely a régiektől fö ld ra jz ila g nem sokban k ü lö n b ö zik, évszázadokig nom ád földközösségben élt, nehezen, lassan, jo b b á ra a kényszer nyom ása a la tt települt meg, a ká r oroszországi ro ko
nai, vagy a germ ánok. M in th o g y a geográfiai viszo n yo k és történeti for
d u la to k ez ősfoglalkozások fennm arad ásának sokban kedveztek, szinte n a p ja in kig fennm aradt egy o ly kü lö n m agyar tá rsa d a lm i osztály, melyet pásztorok osztályána k m o n d h a tu n k s a m ely, ha végső töredékeiben is, egy olyan ősi k u ltú ra je le it őrizte meg, m elyet le galkalm asa bban pásztor- k u ltu rá n a k nevezhetünk. E p á szto rku ltu rá n a k része a m agyar pásztor
művészet, m ely az európai parasztm űvészet in le rn a cio n á lis és m odern kö lcsönha tásaitól többé-kevésbbé mentesen, egy ősi, jellegzetesen lo ká lis s a s ik fö ld i pásztorélet sajátosságában gyökerező, keleti ízű népi m űvé
szet em lékeit őrzi. E m űvészet a term észethez közelálló, de stilizáló, naiv, szín- és pompaszerető, nem in d iv id u á liz á ló , derült, optim isztikus, m int általában a síkföldi nom ádé, s m in t á lta lá b a n a népvándorlás ko rá n a k emlékeié.
Pásztoréletünk m ú ltb e li gazdaságát a pásztorélethez fűződő, még ma is re n d k ív ü l gazdag n y e lvi adattár, szókincs s gazdag o kle vé ltá ri anyag is őrzi. Semmi o ku n k sincs tehát feltételezni, hogy a m ai pász- torság tárgyi v ilá g a s ebben m űvészetének alapterm észete, elképzelő és fogalm azó készsége ú ja b b fejlődés volna, o ly időben, m ik o r ez ősi pász- to rku ltu ra végső óráit éli. A m agyar pásztorm űvészet tehát a kutató m in den figyelm ére érdemes. H ogy ma m odern anya g o kka l és szem léletekkel is dolg o zik (spanyolviasz, választóvíz, grafit, m odern népviselet stb.), ez m űvészete szellemét természetesen nem érinti.
28
A pásztorm űvészet anyaga a pásztor környezete, foglalkozása köré
ből k e rü l ki. L eggya koribb anyagok a következők : fa, csont, szaru, bőr, lószőr. Ezek a d já k a form át. Dísz, rátét, szám ára egyéb a nyago k is vannak, v a la m in t a tárgyak te ch n ika i kezelésére is nem egy anyagot használ, am elyről a lá b b em lékezünk meg. A z A lfö ld fátlan területein sem hiá n yzik, de sokkal ritk á b b : a szép fam unka, ellenben gazdag, vál tozatos feldolgozáshoz ju t az á lla ti anyag : csont, szaru, bőr. V iszont a fa m űvészi m egm unkálásának az ország erdős területei (D unántúl, Bükk, M átra, B akony, Z a la , Som ogy megye ura d a lm a i, legelői, az A lfö ld északi pereme) adnak nagyobb lehetőséget. A díszítő anyagok, technikák, fo r
m ák és díszítések egyébként is többé-kevésbé lo ká lis je llegűe k úgy, hogy ezek egyikéről-m ásikáról, vagy összességükről va la m e ly adott pásztor- m űvészeti tárgy szárm azáshelye elég könnyen felism erhető,
A pásztor maga készítette tárgyai általában kis m éretűek ; am it m agának készít, rendszerint m agával is hordozza: zsebében, szűre bekötött újjában , tarisz
nyájában, kezében vagy vá llá ra vetve. H a nyája után ballag, sem m i h o lm ijá t nem hagyja m a
gától messzire. A m it csinál, k i
váló gondossággal, szeretettel csinálja; gyakran ideje is bőven van rá, különösen a juhásznak.
Néha hetekig, sőt hónapokig is e lbabrál egy-egy darabbal. K é szítményére büszke s rendszerint 1. ábra. Faragott bot kiterített rajzán ak részlete. nagyon nehezen v á lik meg tőle;
Csököly. Somogy m. • nemcSak ö, de még u nokája is, a ki örökli. Ezért m agyar pásztor
m űvészeti gyűjtem ény egybeállítása m inden más népm űvészeti gyűjtésnél nehezebb m unka. A z egyes d a ra b o kn a k vagy tárgycsoportoknak nincs napi ára. A m i m ásnak készült, rendszerint barátságból készült. M in d a zá lta l va n n a k híresebb faragók, ostorfonó stb. pásztorok, a k ik megrendelésre is dolgoznak, tö b b n yire term észetben va ló fizetségért. Egyes dun á n tú li faragó pásztorok télen háziiparszerüen is foglalkozta k különösen botok, de háztartási eszközök, sőt b ú to ro k faragásával is. Ezek m ásodrendű értékűek. Legjob b értékek azok, am elyeket a pásztor m agának mester
sége eszközéül csinál. Ezekben van a legtöbb üdeség, elevenség, apró
lékos gondosság, derültség, hum or. B ár m inden pásztornál ta lá lu n k tö b b kevesebb m űvészies m u n ká la tú tárgyat, az egyes pásztor-kategoriák (esi-
kos, gulyás, kanász, ju h á sz) k ö z ö lt a ju h á szo k a legnagyobb m űvészek, (— az ő pásztor m u n ká ju k viszonylag a le gkönn yebb s ne kik van a leg
tö b b id e jü k — ) ; tö b b n yire ju h á szo k dolgoznak más hivatásé pász'ornak is. M inden pásztor-kategória arra a darabra legbüszkébb, a m e ly m integy sz im b o liz á lja sajátos fo g la lk o z á s á t; gulyás a b otjára, csikós ostorára, ju h á s z kam pójára, kanász b a ltájára. M in d e ze kb ő l nem csak eggyel ren
delkezik. M indenesetre va n legalább egy m inde n n a p ija és egy ünneplője.
A d u n á n tú li szám adó ju h á szn a k egész gyűjtem ényt faragnak b ojtárjai.
K e d ve lt foglalkozá sát m utató, je lle m z ő eszköze a k k o r sem m aradhat el tőle, ha ü n n e p e l: bűcsún, vásárban. Ez az ő „c ím e “ , „c ím e re “ . A kiv á ló darabot így n e v e z i: „cím eres“ . A címeres d a ra b n á l azonban az ő sze
mében nem az a fő, hogy m entül c ifrá b b legyen, hanem az, hogy az ősi, kip ró b á lt, hagyom ányos anyagnak, forrná lak, te ch n iká n a k tökéletesen m egfeleljen. A aisz m ellékes já
rulék A m agyar pásztorm űvé
szet nagy m ú ltjá n a k egyik b i
zonysága az enem ű tárgyak k ö rü li kényes igényesség; a m ásik:
a tárgyak részletekbe menő, gaz
dag szókincse.
A m agyar pásztorm űvészet alkotásait anyagszerint h aladva a következőkb en te kin th e tjü k át:
1 . F a . E bből az anyagból a következő említésre m éltó h o l
m ik készülnek : bot, ostornyél, juhászkam pó , baltanyél, b á rá n y
jel, kásakavaró, bicskanyél, e- dény alá va ló koszorú, sótartó, kenőcstarló, tükör, borotvatartó, ivóedény, k u tya ko lo n c, gyufa
tartó, furulya, dudafej, pipa, pipaszár, ó ra lá n c ; ezeken k ív ü l — m int fen
tebb em lítettük. — készít ném ely pásztor szám talan háztartási és házbe
rendezési eszközt, játé kfé lé t s egyebet is, ezeket azonban, m int nem a pásztorélet körébe tartozó tárgyakat, ez a lk a lo m m a l nem e m lítjük.
M egm unkálásra természetesen nem m inden fa alkalm as vagy érdemes.
A p ró zsebbeli tárgyat leggyakrabban kecskerágó-, éger-, és já vo rfá b ó l készí
tenek. Botnak, kam pónak a somfa, galagonya-, vadalm a-, szilvafa alkalm as.
A gulyásbot leggyakrabban magánosán növő fiatal tölgyfábó l (árvatölgy) készül. A kőris- és meggyfa a legalkalm asa bb pipaszárnak. A z ostornyél legkedve ltebb anyaga a szilvafa. — A b otfélén ek szánt fát gondosan kezelik. A kérget sohasem h á n tjá k késfélével, mert ez a fa színét meg-
2- ábra. Spanyolozott tükrös.
Somogy rru
30
3. ábra. Faragott és spanyolozott tükrösök, karcolt szaru-sótarló.
Somogy m.
31
Sértené, hanem tűz fölött m egpirítják, s ha tűzön forgatva kérge fö l
pattogott, gyepen fö ld h ö z csapkodják. B arna szín nyerése végett trá g ya d o m b b a ássák el, vagy istálló hídlása a latt ta rtjá k, m ajd hogy szagát elveszítse, vízben á ztatják. Faragás közben zsírozzák, faggyazzák, hogy a nap heve meg ne repessze. Egy szép piros ostornyélne k va ló szilvafa, vagy egy, a hagyom ányos m értékeknek m egfelelő, ju h á szka m p ó n a k va ló somfa a faragó m agyar pásztor szám ára a legkedvesebb a já n d é k ; a k á r
csak a havasi pászto rn a k a gyufa, d o h á n y vagy puskapor. A legtöbb pásztornak csak egyetlen szerszám a van : bicskája. A m integy m ellék- foglalkozásként faragó d u n á n tú li pásztornak azonban egész kis m űhelyre va ló fölszerelése van : bicska-pengéből reszelt fűrész, véső, kalapács, harapófogó, reszelő, c irk á lo m , satu, bádognyíró olló, sim ításra v a ló üveg
cserép stb. N ém ely pásztor ú ja b b a n la kko zza is a tá rg y a it; de a kecske
rágó-, dió-, szilfafát csak o la jo zn i szokták le n o la jja l. E célra a pásztor
4 ábra. Fából faragott juhászkam pók. Somogy m.
m aga csinál m agának ecsetet lószőrből. A fatárgyak többszínű színezése különöse n D u n á n tú l szokásos. Ilyen m unka alá álta lá b a n a világos színű fákat használjá k. A fa színezése régebben csupán növényi festékekkel történt (pl. ö kö rfa rkkó ró va l sárgára, b ü rö kke l zöldre, berzsennyel vörösre, stb.) ú ja b b a n azonban m inden a lkalm as anyagot felhaszná lnak : ruha- kékítőt, színes festőpapírost, tintaceruzát, grafitot stb. Ha a kész tárgyat lakkozzák, a faragvány zö ld n e k szánt részeit kékre festik, m e ly szín a la kk alatt zöldnek látszik. A kész m u n ka csiszolására a zsú rló fű szolgál, (amit a juhász egyébként is használ elletéskor, kérges keze megsímítá- sára.) Sárga színezésre a választóvizet is használják.
A faragás technikái között a véséssel, plasztikus kifaragással, d o m ború és lapos relief-fel egyként találkozun k. U. n. ékrovásos technika
32
(K erbschnitt) a m agyar pásztorm űvészetben úgyszólván elő sem fordul.
A vésett h o lm i díszítésének egyik sajátos m ódja az u. n. s p a n yo lo zás, azaz spanyokviasszal va ló díszítés. Erre a célra a fekete, zöld, sárga, kék, piros, sőt iila spanyolviasz is használatos. Ennek a technikának azonban b izo n yá ra ősi form ája az, am ely a díszítm ény egyszerű be- karcolásábó l s e ka rco la to kn a k a használat folyam án va ló szennyes betöm ődéséből áll. Ezt a betöm ődést a pásztor ma már előre m egcsinálja úgy, hogy korm ot, puskaport faggyúval kever s ezt keni a karcolt á r
kokba. Ugyar.e célra régebben az u. n ka la p zsú t is használták, azaz a
5. ábra. Tükrös. Veszprém m.
részben k ív ü lrő l m egzsírozott, részben zsírral kent hajától zsírosodó s szennyeződő k a la p já ró l szerezte a tapadó fekete masszát. Ennek a most em lített p rim itív technikán ak fejlettebb fokozata a spanyolozás, m ely a d u n á n tú li (Somogy, Z a la , Veszprém m.) pásztorm űvészeti tárgyak nagy körére különösen jelle m ző . Ném ely darab a rekeszes zom áncm unkára em lékeztet s a te chnikai eljárás lényegében egyező is ezzel. A spanyo
lozás szám ára készült fam unka ka rco la ta i vá ja to kká bővülnek, az or- nam entum egyes részei vályuszerű m élyedések, az old a la ko n kissé alá-
33
vésve, hogy a beleszánt anyag k i ne essék b előle. A z ekként tervszerint kivésett, k iv á jt árkokat a pásztorm űvész úgy tölti ki, hogy a vá ja to k b a apró spanyolvia sz-d a ra b ká ka t helyez s ezeket tűznél m egm elegített b ics
k á v a l vagy más a lk a l
mas szárszám m al b e le n yo m ko d ja , szétke- negeti. Ha a spanyol- viasz m egkem énye
dett, az egész felületet m egcsiszolja, még pe
dig legvégül a zsurló
fűvel, mert ennek a nyom a a „le g ké n ye s e b b “. A kész spa- nyolozott m unkát nem szokták la kko zn i, sőt
o la jo z n i sem, legfen- 6. ábra. Gyufatartó. Dunántúl, nebb ném i m éhviasz-
szal fényesítik, de legtöbbször a használat a d ja meg fényét, patináját. A faragást vagy a sík díszítm ényszerű karcolást, spanyolozást nem a lk a l
m azzák következetle nül. A két te ch n ika együtt is e lő fo rd u l, de bizonyos tárgyakon csak az egyik, vagy csak a m ásik. A kenőcstartó, sótartó rendszerint sík díszítm ényű, a tü kö rta rtó k egy csoportja d o m b o rú faragá- sos, a m ásik spanyolozott. A p i
paszár gyakrabba n karcolt, a sétabot faragott, a fu ru lya spa
nyo lo zo tt stb.
A föntebb fölsorolt pásztor
tárgyak k ö z ü l a je lle m z ő b b d a rabokat a következőkb en ism er
tetjük vázlatosan. A ju h á s z k a m pó (kam pós bot) a n yá jb e li jószág kifogására va ló . A pásztorság csak m agának csinálja. Ennek az 7. ábra. Fából faragott gyufatartó. Zala m. eszköznek a kam pója díszes,
különösen az ünnepi. Leggyak
rabban kosfej form ára van kam pója vége k ifa ra g va a lényeges jegyek o ly biztos ismeretével s az előadás olyan tökéletességével, am it csak
3
34
ezredéves gyakorlat adhat. Sétabotot a pásztor in ká b b m ásnak farag, urának, urasági tisztviselőnek, jegyzőne k stb. M agának nem. Szemre ezek a legdíszesebb p éldán yok. V a n olyan bot, m elyen képben s írás
ban a m agyarság ezeréves törté
nete van bem utatva, a pásztor á l
tal legfontosabbnak tartott m ozza
n a to kka l, pl. e k é p p e n : „ A m a g y a ro k bejövése 893. — Á rp á d fe
jedelem , L ehel vezér. — B a g ó i A n d rá s m u n k á ja , éljen a bot g a z d á ja . — A szig e tvá r ostrom a 1566.
A hős Z rín y i. — Isten ostora, Rózsa Sándor. K észült — K iv a d á ro n , So
m o g y megyében, N a g y a tá d i já rá s ban. — T a lp ra m a g ya r, h i a haza.
Petőfi szavai. — É lje n a szép m a g y a r haza 1848. — K u ty a német tönkretette, Kossuth, Petőfi éljen ! K iv a d á r " . — A z efféle d arabok a p sára nézve m indenesetre jelle m ző i
8. ábra. Spanyolozott tükrös. Somogy m.
K iv a d á r “ . — A z efféle d arabok a pásztor világképére, p o litik a i állá sfo g l. lá- sára nézve m indenesetre je lle m z ő k , de m űvészetére nem az efféle d a ra bok a le gjellem zőb bek. — A k á sa ka va ró a köleskása, szárított tésztaféle, paprikás stb. m egkavarására va ló ősi eszköz. (A z extenzív állattartás pásztorai k in t la kn a k a legelőn s m aguk főznek m aguknak). — A b á rá n y
je l a leg kü lö n b ö ző b b tárgyakat ábrázoló, fö l
fűzhető páros fadarab
ka (rendszerint hársfá ból faragva); páronként ugyanazt a tárgyat á b rázolja egy nagyobb és egy kisebb form ában.
A nagyobbat az anya
ju h ra , a kisebbel a bá
rányára kötik, hogy az ellés utáni napokon összetartozásukat fö lis
m erjék. (H árom napon 9. ábra. Tükrös karcolt fedele. Lengyeltóti, Somogy m. tú l enélkül is köteles
a pásztor az össze
tartozó jószágot fölism erni.) R övid használat után m adzagra fűzve elteszik a következő ellelés idejére. E bárán yje le k ilyenféléket ábrázolnak : ásó, kalapács, já ro m , torony, ház, patkó, m akk, rózsa, csillag, kerék, hal,
35
csónak, evező, kanál, pisztoly, ágyú, kard, kereszt, m ángorló, lakat, fű rész, lókefe, ekevas, fúró, balta, sarló, szék, bicska, ká sakavaró, stb. — A kenőcstartóban a férges á lla t orvoslására va ló zsírt tartja a pásztor. — A b orotvatartó és g y u fa ta rtó rendszerint furfangos zárral van ellátva, hogy a gyerek hozzá ne nyúlhasson. — A tü k ö rta rló („tü k rö s ") kerek, négyszögű, négy sarkán letom pílott, vagy ívesen h a jlíto tt old a lú , rendsze
rint sarkon kétfelé nyíló, vagy kih ú zh a tó fedelű kis doboz, m elybe tü k ö r van erősítve s külön rekeszében a bajuszpe drő van. (A b ajuszpe drőt a pásztor maga is m egcsinálja : bárányfaggyú, viasz, szagos m enta s egyéb
szagos virágok, ragadós nyá rfa bim b ó főzetéből.) E bből a tü kö rb ő l b o ro tv á lk o z ik gazdája s ebben pödörgeti bajuszát, am ire nagyon kényes. A bajusz-form a fő tip u sa in a k jelölésére 25 szóval re n d e lke zik a m agyar nyelv. A z átm eneti form ák szám a nagyon sok. A pásztorm űvészet em ber
ábrázolása iban a b ajuszna k kö zépponti jelentősége van. — A síkdíszítm ény-jellegű spanyolo
zás legszebb példái a tükrösökön va n n a k. — A z ivóedény egy darab fából készül : füle plasz
tikusan faragott, o ld a la d o m ború relief-díszítésű. Sohasem spanyolozott.
A pásztorm űvészet orga- m e n liká já n a k elem ei virágok, á l
latok, alakos jelenetek. Szem be
tűnő a térkitöltés irá n ti különös érzéke. A díszítm ény a térbe v a lósággal bele van tervezve, jó lle het az előzetes m egrajzolás nem szokásos, csupán egyes d u n á n tú li pásztorokról tu d ju k , hogy a díszítm ényt előzetesen „ k ije lö lik “ , azaz fö lra jz o ljá k . A virá g o k kö zü l g yakori a tu li
pán, rózsa, szegfű, nefelejts ; leggyako rib b azonban a rozm aring apró le
velű koszorúja. Semmi sem idegenebb tőle, m int a naturalisztikus á b rá zolás. A m űvész főgondja a tér helyes kitöltése, a színek ízlése szerinti elosztása, még úgy is, hogy a rózsa szirm ai vá lta ko zva más-más színűek.
Szívesen ábrázol fát is, m adárral vagy más állattal, a legnagyobb m ér
tékű leegyszerűsítéssel. A m aga álla ta i (disznó, kutya, kos stb.) ismereté
it). áb ra. Kásakavarók. Kecskemét.
36
ben s lényeges jegyeine k H angsúlyozásában nagy mester, akár síkban áb rá zo lja , akár kifaragja. Szívesen ábrázol egymással kü zkö d ő állatokat, akárcsak a népván dorlás ko rá n a k m űvészei. K ülö n ö se n szép plasztikus á lla t-á b rá zo lá so kka l ta lá lk o z u n k az egyébként sík díszítm ényű sótartók, kenőcstartók födelén. Sajátos stilizá ló m odora va n az em berábrázolásban.
Ebben fő gondja a ruha gondosan s tilizá lt ábrázolása; em beralakja i néha a rá n ya ikb a n fantasztikusak, de m in d ig igen finom részletességgel gazda
gon felöltözöttek. A bajusz ábrázolására különös gond ju t. E m beralakja rendszerint „b e ty á rt“ ábrázol, a m int m ulat szeretőjével, cigány és piros b o r m ellett, (— ha m ár kéznél van a piros spanyolviasz — ) vagy küz- k ö d ik elfogására rendelt csendőrökkel. A betyár-ábrázolások nagy része nem egyéb, m int bizonyos népi hagyom ányok, dalok, ro m á n co k illu s z trá ciója. E d u n á n tú li pásztorok között tehát még együttesen található fel a népköltészet s a n n a k
népm űvészeti illu s z trá ciója. Efféle alakos je lenet néha sorozatban is e lő fo rd u l boton, b a l
tanyélen, fu ru ly á n s á l
talá b a n rúdszerű d a ra bon, a hol haránt osztott csíkokban van a je le net elosztva ; az e lv á lasztó csíkok pedig más díszítm ényekkel vannak kitö ltve . U gyanilyen for
m ájú d a ra b o k o n gya
ko ri a kígyó is, nem 11. á b ra . Fából faragott ivóedény. M átravidék, Heves m.
m in th a ma m ár v a la
m ely jelentése volna, csupán azért, mert alkalm asan kanyargatható e hosszú tárgyakra. M íg a d u n á n tú li pásztor em beralakos ábrázolásai között leggyako rib b a dolgozó vagy betyár, a d d ig az A lfö ld északi pereme fölött húzódó magyarság, nevezetesen a B ü kk- és M álra- hegység pásztornépe gya kra b b a n ábrázol va d á lla to ka t, vadászjelenete
k e t : térdelve legelő szarvast, vagy ka n n a l viaskodó ku tyá t stb. E vidéken m ár nem szokásos a spanyolozás, a sokszínűség, s általában h iá n yo zn a k a D uná n tú lra je lle m ző finom részletező ábrázolások, am elyek közt gyakran a ka d u n k iparm űvészi tekintetben tökéletes darabokra. N yu
gatról, északról a fátlan A lfö ld felé h a la d va a fam unka gyérül s egysze
rűbbé válik, de az A lfö ld keleti részén, pl. B iharban m ár újra ta lá lk o zu n k figyelem re m éltó fa m unkával, nevezetesen b o ro lva ta rtó kka l, tü k rö sökkel s különösen re n d kívü l gazdagon díszített ostornyelekkel, am elyek-
12 ábra- T ü lkö k, A felső ; U n g ; a többi • Zem plén m.
