Holl Imre és ^
• Gyürky Katalin
könyvtárábólD E R C S É N Y I D E Z S Ő
N A G Y L A J O S KORA
NAGY LAJOS KORA
A M A G Y A R K Ö N Y V B A R Á T O K S Z Á M Á R A K I A D J A
A KIRÁLYI MAGY AR EGYETEMI NYOMDA
É D E S A N Y Á M N A K
B E V E Z E T É S
A
m agyar középkor őszén, a X I V . század közepén megsokasodnak m űvészeti em lékeink. A z előbbi évszázaddal szem ben okmányainkban m ind tcbb kolostoralapításról, tem plom - és várépítésről találunk adatot, a kisebb tem plomok falait is jóképességű festők díszítik freskókkal, a fellendülő könyvfestészet pedig oly em lé
kekkel dicsekedhet, mint K á lti M árk K ép es K rónikája. M ű faji szem pontból kitere
bélyesedik m űvészetünk. A szobrászati alkotások már nem csak architektúrához kötötten jelennek m eg, hanem fába faragva oltárok díszei, nem esfém ből verve ereklyék tartói, vagy bronzba öntve önálló szobor, mint a K olozsvári testvérek Szent G yö rgye. A z Á rpád-kori kőfaragás hagyom ányait a m indjobban fellendülő sírem lék
szobrászat ápolja tovább. Hasonló lendületet vesz az iparm űvészet is. Pom pás ötvösm űveken élnek tovább az európai ötvösség legszebb technikai hagyom ányai és e korba nyúlik vissza a sodronyzom ánc gyakorlata is, m elyet m agyar technikának ism ert el a szakirodalom.
K étségtelen , a X I V . század m ásodik felében oly m űvészeti reneszánsznak — a szó rinascita, újjászületés értelm ében — vagyunk szem tanúi, m ely csak Szent István, I I I . Béla, vagy IV . B éla korához hasonlítható a m últban. A megsokasodó, m űfaji szem pontból kiterebélyesedő em lékanyag élén kivételes értékű m űvek állanak.
A K ép es K rón ika, a K olo zsvári testvérek Szent G yörgy-szobra, vagy az aacheni ötvös
kincs, nem csak elbírják, de meg is követelik a m agasabb, nemzetközi mértéket, nem csak egy kornak, de az egész m agyar művészetnek legszebb emlékei. Igaz, többnyire magányos hegycsúcsok a m agyar m űvészet térképén, egyedülállók, m elyekhez nem vezetnek a fejlődés kisebb hegyláncolatai, hirtelen a X I V . századi m agyar kultúrtalajból em elkednek ki. D e m agányosságuk csak látszólagos, nem távoli alpesek vándorhegyei, hanem a belső, tektonikus erők, m elyek létrehozták, össze is kapcsolják őket.
Egyen kin t sokszor foglalkozott velük a m agyar szakirodalom, kellő fejlődés- történeti átm enetek híján gyakran történtek utalások a korra, az A n jou kor kultú
rájára, N ag y L ajo s lovagvilágára is. V élem ényünk szerint ez a kivételes gazdagságú négy évtized anyaga együtt tárgyalandó, a legszélesebb alapokon keresve a kiinduló pontokat, a gyökereket. A váratlan lendület nem m agyarázható csak politikai, vagy gazdasági, tehát m ateriális okokból, mint ahogy az em lékanyag nívóját sem indokolja külföldi hatás, m égkevésbbé behívott m űvészek feltételezése, hiszen a felsorolt emlékek m űvészi kvalitása a korbeli nemzetközi anyag fölé em elkedik. Elégtelen pusztán
5
egy, még oly kiváló szem élyre, mint N agy L ajo sra hivatkoznunk, vagy egy társa
dalm i réteg, lovagság, vagy polgárság érdemeinek betudni a fejlődést. A X I V . század második felében újra kivirágzó lovagi kultúra ugyanúgy hozzátartozik a kor művészi em lékeinek m egértéséhez, a fejlődés indokolásához, valam int az ország N agy Lajos alatti politikai és gazdasági nagyhatalm a. A legszebb és legelőnyösebb átöröklési erényeket m agával hozó fiatal király szem élye feltétlenül fontos e m űvészi alko
tások létrejötténél, éppúgy a m egélénkülő és egyre intenzívebbé váló olasz, francia kapcsolatok nyom án járó eleven szellem i élet is. D e a virágzó középkori skolaszticizmus legalább is annyira fontos szem pontunkból, mint az olasz összeköttetéseken át beáram ló új szellem , a hum anizm us, az olasz protoreneszánsz friss levegője.
Ezek a szem pontok indokolják e m unka beosztását, m agyarázzák hiányait is.
A vezető egyéniség : N agy L ajo s szem élye m ellett figyelm ünk a lovagvilág és udvari élet, életet m egszépítő ünnepeire éppen úgy kiterjedt, mint hierarchikus form ákba szo
rított rendjére. Figyelem m el kísértük a kor szellem iéletét is: skolasztikának és hum a
nizm usnak törés nélküli együttélését, a közép és újkor lassú átváltását. D e ugyan
ekkor a politikai és gazdasági élet esem ényeivel csak a m űvészi, vagy az előbb említett szellem i és lovagi élettel kapcsolatban foglalkoztunk, ott is csak a legszükségesebb m értékben.
134 2-tő l 13 8 2 -ig terjedő négy évtizedet, szellem i, m űvészeti vonatkozásaiban is jogosan jelölhetjük N ag y L ajo s nevével. T iszta lovagi egyénisége az udvari élet és a lovagvilág ideálja. Belső politikájával a m agyar nagyhatalom m egszilárdítása mellett gazdag szellem i és m űvészeti fejlődés lehetőségeit is lerakta, külpolitikája pedig az újkori szellem tűzhelyeihez, az olasz városállam okhoz kapcsolta a m agyar szellemi életet. O kleveleiben gyakran előforduló pictor regius, m urator regius, campanista noster, cim erarius noster etc. kifejezés nemcsak a m űvész és a m egrendelő közti viszony megváltozását, nemcsak egyszerű fam iliáris viszony létrejöttét jelenti, hanem jelöli azt az irányító, mecenási szerepet is, am it N agy L ajos kora m űvészeti életében vállalt és betöltött. R óbert nápolyi király, IV . K á ro ly ném et-róm ai császár, az avignoni pápák m ecenási, m űvészpártoló és irányító szerepét játsza a m agyar m űvészet tör
ténetében N agy L ajo s, méltó és jogos a kort az ő nevével jelezni. H allatlan erők feszülnek N agy L ajo s uralm a alatt. A külföldön m ár túlérett lovagi ideál legszebb virágjába szökken, középkori gondolkodás és újkori hum anizm us a szellem i életben, a gótikus stílus különböző fokozatai a m űvészeti term elésben. É rett csúcsíves stílus az építészet és a festészet terén, de kezdődő gótika az iparm űvészet, főkép az ötvösség alkotásaiban.
A részletkérdések szakértője bizonyára több pontban fölényben érzi magát e m unka szerzőjével szem ben. D e célunk nem is annyira újabb eredm ények publikálása, mint inkább négy évtized m űvészeti fejlődésének széles alapon való felvázolása volt.
A dolog term észetéből fo lyik, hogy a kép nem egységes, a kiterjedt részletkutatások mellett is sok még térképünkön a fehér folt, az ism eretlen, vagy alig felkutatott terület.
Sokhelyütt csak a kontúrok látszanak, másutt apró mozaik darabokból kell a képet kialakítani. M inden összefoglaló munkának azenban nem csak a nagyvonalak tisz
tázása, az eddigi eredm ények összegezése, egységes kép kialakítása a célja, hanem kiindulás is a kép hiányainak pótlására.
A z újabb m agyar szakirodalom ban nem ism eretlen hasonló célkitűzésű m unka.
Csánky D ezső, F o g éi Jó z se f könyvein kívül H orváth H en rik : Z sigm cn d király és kora c. m unkájának szem pontjaival sokban rokonszenvez e könyv szerzője is. M ó d szerét különösen a kor szellem i képének megrajzolásában igyekeztünk hasznosítani, valam int követtük azt a törekvését is, hogy a m űvészeti emlékeket, necsak mint az em beri szellem kcrcn és időn felül álló produktum ait szem léljük, hanem tekintsük korukra jellem ző adaléknak is. M int követésre méltó, de elérhetetlen ideál a lovagi és az udvari élet rajzában, H u izin ga: H erbst des M ittelalters lebegett szemünk előtt, bár a m űvészet és az élet kapcsolatáról hirdetett felfogását nem m indenben vallottuk magunkénak. V aló igaz, hogy a K ép es K rón ika m iniatűrjeiből más, szebb világ tárul elénk, m int az A njoukori okm ánytár birtokperekkel, erőszakkal, jogi ügyletekkel tömött lapjairól. E z a kép azonban csak annyira hamis — illetve valódi — mint a m ásik; az életnek két oldala, m ely nem csak ellentm ond, de egym ást ki is egészíti.
A z a lovagi és udvari kultúra, m elynek szelleme a N agy Lajos-kori műalkotásokból is kiolvasható, e korban még nemcsak üres form a, hanem élő és ható mozgatóerő.
A lapja sokszor N ag y L ajo s politikájának, irányítója hadjáratainak, alkotm ányjogi és gazdasági reform jainak csak úgy, mint kora m űvészi alkotásainak.
E z a nagy különbség N ag y L ajo s és Zsigm ond kora között és ezért csak bizo
nyos mértékben foghatjuk fel korszakunkat a Zsigm ondkori fejlődés előzménye- képen. A z alap itt szilárd és őszinte, az eszm ények még a m aguk tisztaságában hatnak és nem alakultak át üres form ákká, ha e folyam at m egindulását, a törés első jeleit fel is ism erhetjük. N agy L ajo s korában az ideál, Zsigm ondéban inkább a form a a döntő.
K övettü k a felsorolt mintákat abban is, hogy a m agyar fejlődést nem tekintjük a korbeli hatásoktól elzártnak. K ülönösen figyelem m el kellett lenni az egykorú olasz, avignoni és prágai törekvésekre, m árcsak azért is, hogy „ p e r an alogiam " a m agyar adatok hiányában a képet a lehetőségig kikerekíthessük. Annál könnyebben tehettük ezt, mert N ag y L ajo s korára a kozm opolitizm us éppen olyan jellem ző, mint az utána következő Zsigmondi időkre.
Igyekeztünk kim utatni a jelentkező külföldi hatásokat is, nem csak azért, m ert ezeket a m agyar m űvészet felszívta és a maga képére alakította, szerves fejlődésébe illesztette, hanem azért is, hogy annál nagyobb súllyal hivatkozhassunk a helyi fe j
lődés eredm ényeire. K ev és korszak em lékanyaga van annyira kitéve a külföldi kutatók mohó, legtöbbször egészen alaptalan kisajátító étvágyának, mint N agy L ajo s korának művészi term elése. Talán a négy évtized művészeti eredm ényeinek egységes képe m egm utatja azt is, hogy a m agyarság küzdelm es sorsa által okozott hiányok ellenére is meg volt az a kultúrtalaj és légkör, am elyből e pompás műalkotások kivirágzottak.
A z A n jou kor, de különösen N ag y L ajo s kora m indig vonzotta történetíróink legjobbjait. Családi kapcsolatait Ó vári L ip ó t olaszországi kutatásai már korán tisz
tázták. P ór A n tal egy egész m unkás életet szentelt e korszak tanulm ányozásának és hogy m a, különösen az esem énytörténet terén, alig van felderítetlen pent a X I V . század második felében, az elsősorban cikkei százainak és két nagy összefoglaló m űvé
nek köszönhető. A z újabb szakirodáiém ból M iskolczy István nápolyi kutatásai döntő jelentőségűek, rávilágítanak N ag y L ajo s nápolyi kapcsolatainak legapróbb részle
teire is. R endkívül hasznosak és eszméltetők K ard os T ib o r tanulm ányai, m elyekben
7
az annyira összetett szellem i erővonalakat fejtette fel és tisztázta. A m űvészettörté
neti szakkérdések terén G erevich T ib o r úttörése nyomán haladtunk. Alapvető ta
nulm ányaiban elsőnek mutatott rá az Anjouk m űvészettörténeti jelentőségére és az olasz művészet döntő befolyására. A legtöbbet Hóm an Bálint korszakos történetírói munkásságának köszönhetjük ; ő a m odern történetírás m ódszereivel foglalta hatal
mas szintézisbe N ag y L ajo s korának politikai történetét. K ülönösen az ő mesterien m egírt munkája m entesít bennünket attól, hogy N agy L ajos korának politikai, gazdasági, közjogi történetére részletesen ki terjeszkedjünk és lehetővé tette, hogy egész érdeklődésünkkel e rendkívül színes, feszültségekkel teli korszak szellemi arca felé forduljunk.
A L O V A G K I R Á L Y
S z e n t István koronáját 13 4 2 . július 2-án királyi származású, királyi trónra méltó utód fejére tették Székesfehérvárott. A z alig 1 7 esztendős korában trónra került Lajos négy évtizedes uralkodásával m ár kortársaitól is a „ N a g y " jelzőt érdemelte ki, nemzete, különösen kedvelt pálosai sokáig szentként tisztelték.
Igaz, atyjától jól rendezett, pénzügyileg és gazdaságilag újjászervezett, belső erőforrásaiban m egerősített országot kapott örökül, de az ő egyénisége kellett, hogy ezt a hagyatékot necsak m egtartsa, hanem növelje is, hogy e középeurópai, aránylag kis országnak tekintélyét és hatalm át nagyhatalm i szintre em elje. H írét, m ely egész Európában m intaképpé, tiszteltté, vagy féltté tette nevét, maga szerezte.
M ivel belső politikai problém ái kisebbek voltak, mint elődeié, figyelm ét inkább fordíthatta szellem i és kulturális kérdések felé. N agy L ajos négy évtizedes uralmát nemcsak a három tenger által mosott határok teszik emlékezetessé a m agyar történe
lem ben, hanem azok a szellem i erőfeszítések is, m ellyel m egvetette alapját Zsigm ond és M átyás reneszánszának, m ely olyan em bereket állított a szellem i élet élvonalába, mint K ü kü llei Jánost, az első m agyar íróegyéniségek egyikét, M edgyesi M iklóst, a K ép es K rón ika m iniátorát, K olozsvári M ártont és G yörgyöt, a nagyváradi király- szobrok és a prágai Szent G y ö rg y alkotóját, az esztergom i freskók festőjét vagy A m brus mestert, a királyi lovagvárak építőjét.
N ehéz helyzete van a kutatónak, am ikor N agy L ajos egyéniségét akarja m eg
közelíteni. A z elbeszélő források szűkszavúak, nem egyszer konvencionálisak. M eg kell ragadnunk m inden kis alkalm at, m ely egy-egy színnel vagy vonallal közelebb vezet, teljesebbé teszi a képet, m it N ag y Lajosról alkothatunk. N em vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint a m agyar történelem nem egy nagyságánál, akinek arcát vagy a legenda glóriás fénye világítja m eg, mint Szent Istvánt, Szent Lászlót, vagy mint Zsigm ond vagy M átyás esetében, akiknek egyénisége a kortársak leírásaiból a jellem ző adatok százaiból, apró mozaikkockákból állítható össze. N agy L ajo s e szempontból is határjelenség. K ív ü l esik a középkor legenda-alkotó fantáziájának hatóterületén, de m ég nem annyira az új kor, a reneszánsz em bere, hogy a rideg tisztánlátás, vagy a hum anista történetírók fellengzős jelzői rajzanák körül alakját. M eg kell vizsgálnunk, ki volt és honnan jött N agy L ajo s, m ilyen szellemi erők alakították egyéniségét, felhasználva a genealógia eredményeit éppen úgy, mint a kortársak vélem ényét, vagy az ikonográfia gyéren csurranó forrását.
9
N agy L ajos anyai és apai ágon egyaránt a Capeting-dinasztia örökösének vall- hatta m agát, annak a dinasztiának, am ely négy évszázadon keresztül annyi kiváló uralkodót adott egész Európának. Hasonlóképen mindkét ágon ősei közé sorolhatta az Árpádokat is, akik közül „h ő sö k és szentek" emelkedtek Szent István trónjára.
A z átöröklés m isztikus folyam atai m ellett azonban szem pontunkból nagyobb jelentő
séget kell tulajdonítani azoknak a közvetlen családi hatásoknak, szüleinek és nagy
szüleinek, akik között az állam alkotó, birodalom alapító világpolitikai egyéniségek éppen úgy helyet foglalnak, m int a m űvészetért, tudom ányért rajongó szellemek, vagy m isztikus szentek. E b b ő l a szem pontból elsősorban atyjának és anyjának, déd
anyjának van nagy jelentősége.
M ár Hóm an B álin t rám utatott arra a rendkívül fontos körülm ényre, hogy N agy L ajo s gyerm ekkorának első, kétségtelen döntő jelentőségű benyom ásait a visegrádi udvar derűs családi körének hangulatából meríthette, m elyet Zách Felicián m erénylete az erkölcsi könnyűvérűség útjáról a vallásosság felé fordított. A z ország konszolidálásának nagy és izgalm as akadályain győzelmeskedő, m eglett férfikorában élő atyja nem csak az országvezetés és a politika tudom ányában lehetett mintaképe és vezetője, hanem a lovagság elegáns és derűs, nemzetközi világában is. Valószínűleg atyja célzatos irányítására szeme előtt folyik a visegrádi kongresszus kozmopolita lovagvilága, m elynek a cseh és lengyel király, az osztrák hercegek, az olasz főurak m ellett a gyerm ek L ajo s is fontos szereplője. U gyancsak ham ar m egízleli a lovagi élet másik nagy színpadának, a háború izgalmainak és érdekességeinek ízeit is, alig tízesztendős fejjel a bécsújhelyi táborban. D e ugyanakkor látta és lemérhette jelentőségét annak a megkülönböztető bánásm ódnak, am ellyel atyja a m űvészet és tudom ány em bereivel bánt udvarában, ahol a sienai szárm azású Péter ötvös és pe
csétmetsző szepesi várnagyságig vitte és tekintélyes földbirtokokat m ond
hatott magának. V ag y ahol a med- gyesi birtokos H ertul, a király festője, L ip p a i Pál, a király fam űvese dolgo
zott. N yiladozó gyerm ekszem ét m eg
foghatta atyjának ellentétekben oly gazdag egyénisége. I. K á ro ly vallásos, de egyben ledér is, aki küzdelm eiben annyi M iatyánkot fogad, hogy pápai engedély oldozza föl fogadalm ai alól, de akinek udvarában nevelkedik törvénytelen gyerm eke K álm án , a későbbi győri püspök, a koronázás
kor tett külön esküjével, — hogy törvényes házastársán kívül ágyaso
kat nem tart — élénk ellentéteképen.
T alán éppen atyjának ellenté
tekben gazdag egyénisége— eltekintve a fiúgyerm ekek anyjuk iránti önkény
I. K Á R O L Y
telen vonzódásától — hozta közelebb L ajost anyjához, akinek kétségtelenül döntő befolyása volt nem csak a fiatal, hanem érett férfira is. Lokietek E r zsébet egészen haláláig ott állt fia m ellett és vallásos, m űvészetpártoló, határozottan nagyravágyó egyénisé
gével irányítója és tám ogatója volt a fiatal királynak. L ajo s uralkodótársá
nak ism erte a világpolitika problém ái
ban is beavatkozó anyját, akinek v allá
sossága — különösen a Zách Felicián m erénylet óta, — kétségtelenül hatott fiára is. T ávollétében, anyjának az ő ne
vében kiadott rendelkezéseit és okle
veleit a magáénak ism erte el, sőt hajlan
dó volt súlyos kim enetelű háborút is vállalni anyja megsértéséért a német b i
rodalom császárával, egykori apósával, IV . K áro llyal. H a tehát N agy L ajos szel
lem i egyéniségének gyökereit keres
sük, alaposan szem ügyre kell vennünk
anyjának, Erzsébetnek vallásos művé- e r z s é b e t a n y a k i r á l y n é g y e r m e k e i v e l
szetpártoló, mecenás egyéniségét is.
Jó l ism ert az a rendkívüli szeretet, am ivel az anyakirályné az óbudai K larissza- kolostor felé fordul. L ajos uralkodásának elején Ó budát jelölte ki anyja tartózkodási helyéül és az özvegy királyné odatelepedett le, ahova szíve már régóta vonzotta, a K lá ra szüzek kolostora m ellé. 13 34 -b en kap engedélyt a kolostor alapítására, de több mint 14 évig készült a „csodálatos m ű“ . A z óbudai K lá ra szüzek nem egyedül élvezik a királyné kegyét. F iával együtt ő fejezi be 1349-ben a lippai tem plom ot, m elyet az Anjou-család szentjének toulouse-i Szent Lajosnak tiszteletére — valószínűleg N agy L ajo s születése alkalm ából — férjével kezdett építeni. N eki tulajdonítják a bereg
szászi, aracsi ferences kolostor alapítását is.
Tem plom építés, kolostoralapítás m ellett több adat beszél a királyné m űpár
tolásáról. Sőt feljegyzik azt is, hogy m aga is foglalkozott m iseruhák készítésével.
Ajándékai között valóban nagym ennyiségű textília fordul elő, valószínű, hogy e gyakran ism étlődő krónikás adat m egfelel a valóságnak és udvarhölgyei élén, kla- risszáival m aga is szívesen dolgozott m iseruhák díszítésén.
R en dkívüli bőkezűségére jellem zők azok az adatok, m elyek ajándékairól szólnak.
Érdem es m ár csak azért röviden sorravenni őket, mert legalább írott emlékét őrzik a kcrbeli m agyar iparm űvészet fejlettségének. K evéssel fia m egkcronázása után gazdagon m egajándékozta a m arseillesi Szent L ajo s tem plom ot. N ehéz, tiszta aranykelyhet, drágakövekkel kirakott feszületet, két aranyozott am polnát, két gyertyatartót, értékes aranyozott ezüst oltárt, szőnyeget, teljes egyházi ornátust küldött.
11
M időn E ndre fia m eglátogatására N áp olyb a indult, aprópénzeken kívül 27 ezer m árka színezüstöt, 5250 kg. színaranyat — M agyarország hatévi, a világ kétévi arany
term ésének m egfelelő m ennyiséget — vitt m agával. Valószínű, hogy nem csak nyers aranyat, hanem feldolgozott ötvösm űveket is, erre mutatnak többi bőkezű aján
dékai is, m elyekről később részletesen megem lékezünk.
Sokkal halványabb em lékét őrzik a feljegyzések Szent G ellért és Szent Szaniszló ezüstkoporsójának. M in d a kettőt Erzsébet készíttette, és összehasonlítási alapul a m enye által rendelt zárai Szent Sim on koporsó kínálkozik. A z óbudai kla- risszáknak hagyott kincsei közül a leltárak m egőrizték több darab em lékét. 178 2- ben még m egvolt egy aranykehely, egy korona, m elyet gyöngyök és régi kövek díszítettek, két aranyozott ezüst gyertyatartó etc. Különösen érdekes az egyik gyön
gyökkel, drágakövekkel kirakott arany pacifikálé, m ely a leltár szerint „ro sté ly o s"
m unkával készült és talán a legkorábbi sodronyzom áncos em lékről m aradt itt említés.
Legfontosabb azonban az a kis oltárka, m ely az óbudai klarisszák kincsei közül a párisi R otschild gyűjtem ényébe került, m elyet egykoron Boldog M argit oltárának tartottak, de kétségtelenül Erzsébet királynéé volt.
A felsorolt em lékekből és adatokból kétségtelenül kitűnik, hogy L ajo s m űvészi ízlésének, szellem i kultúrájának kialakításában nagy szerepe lehetett anyja példájának, de kitűnik az is, hogy Erzsébet a X I V . század m ásodik felének egyik legnagyobb m ecenása, a m agyar m űvészet jelentős pártfogója lehetett, aki nem csak m egrendelései
vel, hanem a külföldről im portált m intadarabjaival is elősegítette az iparm űvészet fejlődését.
E b b ől a szem pontból van valam i hasonlóság a család másik kiem elkedő nőtagjá
val, M áriával, Sán ta K á ro ly feleségével, I. K árolyu n k nagyanyjával. A m agyar szárm azású királynő is a férfias asszonyok fajtájából való, aki apósának A n jou K áro ly- nak halála után, fogságban lévő férje kiszabadulásáig erős kézzel vezeti a nápolyi királyság ügyeit. V . István m agyar király leánya, a nápolyi A n jou dinasztia m egala
pítója, a m agyar udvarból nem csak politikai képességet, a vezetni tudás nagy ad o
m ányát, de a tudom ányok és m űvészetek pártolását is m agával vitte. Ő építteti újjá a nápolyi Santa M aria di D onna R egin a tem plom ot, ahol korának legjobb m űvé
szeit foglalkoztatta. A tem plom kifestésében Pietro Cavallini mellett egy sienai festő, Sim oné M artini édes stílusában Á rpádházi Szent Erzsébet életét is megörökítette a falakon. Itt áll M ária királynő sírem léke is, m elyet végrendeletének m eghagyása szerint T in ó Cam aino az olasz trecento első felének talán legnagyobb szobrásza alkotott.
Ránkm aradt M ária királynő végrendelete is, m ely páratlan gazdagságról, m űkin
csek, arany-ezüst tárgyak, textiliák, m iniált könyvek egész légiójáról számol be.
A z oklevél felsorol oly tárgyakat is, m elyeket M ária még atyjától, V . Istvántól kapott és a m agyar királyi kincstárból szárm aznak, de m egtudjuk azt is, hogy a pannonhalm i főapátságnak egy teljes bíborszínű selyem bárseny főpapi öltözetet hagyott, unokájá
nak I. K árolyn ak pedig egy rubinköves gyűrűn kívül K risztu s keresztjének egy kis darabkáját m agába foglaló pom pásm űvű kettős keresztet. A kereszt csodálatos módon m ég ma is m egvan. V alószínűleg L ajo s udvari ötvöse átalakította, erre mutat a lengyel
címer alkalm azása, később Bécsbe került, majd nem rég a Nem zeti M ú zeumba. Sajn os, Bécsben oly alaposan m egrestaurálták, hogy ma a b u da
pesti darabon kívül még két péld á
nyát ism erjük.
L ajo s anyjának és dédanyjának példája, de a vérségi kapcsolat, az átöröklés lehetősége, mind azt igazol
ják, hogy uralkodásra term ett dinasztia fia volt, a szellem i kultúra iránt olyan fogékonyságot hozhatott m agával, ami képessé tette, hogy a X I V . század második felében, az erjedés korában országának szellem i vezére is legyen.
Em lítettük, hogy aránylag gyé
rek a szem élyére vonatkozó adatok.
Ism erjük tanítóm estereit, de nem ism erjük, am ivel a fiatal király fo gé
kony lelkét alakították, hacsak a korbeli általános nevelési és tan ul
m ányi rendekből a király nevelésére nem következtethetünk. K ö n yv tárá
nak csupán két hiteles darabját is
m erjük. A középkorban Aristoteles- nek tulajdonított Secretum secreto- rum cím ű királytükröt ( X L V I I I . tábla) és K á lti M árk krónikáját.
A Secretum secretorum -ot a beve- n a g y l a j o s k e t t ő s k e r e s z t j e
zetés szerint Aristoteles írta N agy
Sándor szám ára, hogy elárulja az uralkodás nagy titkát. V alójában arab eredetű és a pogány racionalizm us bölcseségét nyújtja az olvasónak. Leginkább a királyi életrend szabályait és a jó korm ányzást tárgyalja. E királytükör m inta
képe a' kegyes uralkodó, akit az ész, az előrelátás irányít, tanulm ányozza kör
nyezetét, pártolja a tudom ányt és az irodalm at, m egbecsüli az orvosokat és ism erője az astrologiának, hogy az égitestek titokzatos hatását kikerülje. Ennek a királytükörnek eredetét N ápolyban sejti a kutatás, L ajo s szám ára másolt példány (az oxfordi Bodleyan libraryban) eredetije valószínűleg R óbert nápolyi király könyvtárából került hozzánk. A pszeudo A ristoteles-i m ű olvasott és kedvelt volt m indenütt a nyugati udvarokban és hatását nem nehéz felism erni L ajo s udvarának szellem i képén sem . M ásik hiteles darabja könyvtárának K álti M árk krónikája, m ely
nek díszesen másolt példányát az ú. n. K ép es K rón ikát szintén L ajo s rende
letére készítették és a m agyar nemzet történetének lovagi ábrázolását adja képeiben, szövegében egyaránt ( X X X I X — X L V I I . tábla). Főszereplője nem a
13
kegyes király Szent István, hanem a lovag király Szent László, L ajo s mintaképe.
Bevezetését pedig K álti M árk úgy alakítja, hogy a m agyarok eredetét összekapcsolja a franciák eredetével, felhasználva az akkor még élő köztudatot, hogy Sicam bria a franciák m ondabeli első városa Ó budával azonos.
Csak ezt a két könyvet ism erjük L ajo s könyvtárából, pedig az adatok arra m utat
nak, hogy szép könyvtár állhatott rendelkezésére. K ü kü llei kiem eli irodalm i jártas
ságát, m ely m ég a barbárok előtt is tiszteltté tette nevét, tudjuk, hogy Conversino da R avenna szem élyében külön felolvasót tartott, kinek Budán született fia, G iovanni da R avenna arról is tudósít, hogy L ajo s első nápolyi hadjárata alkalm ával R óbert nápolyi király könyvtárát, m int őt megillető örökséget M agyarországra hozatja.
A könyvek egy részét kedvelt orvosának, felolvasójának, udvari hum anistájának, Conversino da Ravennának ajándékozza, de egy részét m egtartja magának közte
— K ard os T ib o r szerint — a Secretum secretorum ot is.
K ükü llei János a király életrajzírója nagy elism eréssel ír L ajos tudom ány iránti érdeklődéséről, felem lítve, hogy „ in astronom ia avidissim e lab o rav it". A z astronom ia iránti érdeklődés a Secretum secretorum királyeszm ényének teljesen m egfelel. Villani egy adata azt m utatja, hogy L ajos nagy jelentőséget tulajdonított a csillagok állásának és titokzatos befolyásának. Villani krónikájában ugyanis felem líti, hogy a nápolyi had
járatban elkísérte L ajost egy csillagjós is. Szerinte a király és kísérete 13 4 7 novem ber 3-án egy órával napkelte előtt hagyta el Budát, am it csak úgy m agyarázhatunk, hogy a csillagok állása szerint csak ez a pillanat felelt meg az indulásra. N agyon valószínű, hogy az említett astrologus azonos Conversino da R avennával, aki elkísérte Lajost Apuliába is.
Ugyancsak K ü kü llei tudósít L ajo s nyelvtudásáról. A nyanyelvén, a m agyaron kívül tökéletesen beszélt ném etül, olaszul és latinul, amit főkép akkor értékelhetünk kellőképen, ha tudjuk, hogy a korabeli uralkodók anyanyelvükön kívül rendszerint legfeljebb még latinul tudtak.
Egyéniségének, de főkép szellem i világképének kialakításában döntő fontos
ságot kell tulajdonítanunk a nápolyi hadjáratnak. Endre öccsének kegyetlen m eg
gyilkolása súlyos törés fiatal életének nyugodt folyásán. A kor patetikus, sokszor külsőségekben is m egnyilatkozó lelkületét érezzük az estei krónika m egjegyzéséből, hogy a király báróival az élen a hír hallatára fekete ruhát ölt és m egesküszik, hogy bosszút állnak E ndréért, a bosszú után fekete ruhájukat skarlátszínűre váltják fel.
A z első nápolyi hadjárat útvonalát külpolitikai adottságok szabták m eg. A tengeri út Velence miatt el volt zárva, de kerülni kellett az ellenséges köztársaság területét is.
A király és kíséretének útvonala emiatt olyan olasz városállamokon vezetett keresztül, am elyeknek az olasz protoreneszánsz kialakításában döntő szerepük volt. L ajos 13 4 7 őszén indul el, decem ber elején m ár V eronában van , hol M astino della Scala fogadja.
Fényes ünnepségek, lovagi tornák teszik változatossá a pihenés napjait. Veronából M odenába vezet a király útja, itt Obizzo őrgróf az Este-család őse vendégli. Itt csat
lakozik F ilipp o Gonzaga, az olasz signorék egyik érdekes egyénisége, aki elkíséri L ajost A puliába. Bolognában Jacopo degli Pepoli fogadja és boldogan veszi kezé
ből a vitézkötést. Forliban az O rdelaffiak vendége három napig és a tisz
teletére rendezett tornán üti lovaggá vendéglátó gazdáját, aki hozzácsatlakozva Boccaccioval együtt, hónapokig kíséri a királyt. D e ott vannak a kisebb sign orék: a Polentiek, U baldiak. E g y napot tölt R im iniben M alatestánál és a karácsonyt már Aquilában üli. V erona, M odena, Bologna, R im ini, A quila nem vezető helyei az olasz félszigetnek, de a kis város állam ok udvaraiban az olasz hum anizm us, a francia lovagvilág és a protoreneszánsz friss tavaszi szellőjét érezhette a király. A z alig 2 1 esztendős fiatal lovag előtt szinte film szerű gyorsasággal vonul el a Scalák ke hőket, művészeket, tudósokat magához vonzó udvara. N em is oly régen D aniénak adott menedéket V erona, alig pár éve még az Isteni Színjátékban megénekelt N agy E b (Can grande) szőtte egész Itália egyesítésének merész terveit. M ost M astino della Scala, ez a forrongó, nyugtalan lelkű kényúr irányítja Felsőolaszország sorsát és útban van udvarába a kor legnagyobb költője Petrarca, hogy Lajossal való szövet
kezésről lebeszélje. D ante, Petrarca Veronájában találkozik a fiatal király először az új Itáliával, a hum anizm us első, de em beröltőkig követett m estereivel. A Scalák v ár
kastélyának falait freskók és francia szőnyegek borítják. A lovagi epika és a kora hum a
nizm us tém áit látja itt falképeken és szőnyegen előadva. Talán itt ism erkedik meg a Rózsaregény allegorikus erotikájával, a lovagregények figu ráival, az antik történet hőseivel.
Csak következtethetünk ennek az utazásnak alakító hatására, bár a kor szokása szerint m indkét részről fényes ajándékokkal is kedveskedtek, tehát közvetlen m űvé
szeti hatásnak is m egvolt a lehetősége. U dine város jegyzőkönyvei például megőrizték G iovanni N anni, cividalei szárm azású ötvös emlékét, aki a város m egbízásából több, mint m ásfélszáz uncia ezüstből néhány zománcos kupát készített Lajosnak.
L ovagvilág, lovagi szokások és erkölcsök fogadják a királyt útjában, alakítják a lovagi eszm ény iránt am úgy is fogékony lelkét. D e N ápolyban egészen mást talál.
Itt a lovagi eszm evilágnak már csak form ája él. A szigorúbb lovagi erkölcsök helyett Fiam etta szellem e, skolasztika helyett Boccaccio és Petrarca kora humanizmusa, udvari pom pa, de nyom asztó adóságok. Irodalom és m űvészetpártolás, de egyben szellemi sivárság. T alálóan jellem zi Hóm an Bálint a N ápoly és B uda közti különbséget az ébredő reneszánsz és a lovagi eszm evilág ellentétének.
A nápolyi hadjárat és a nápolyi tartózkodás m ély és eltörülhetetlen nyom ot hagyott a fiatal király lelkében, hatását — mint később még visszatérünk rá — m eg
érezni az egész m agyar szellem i életen. Itt csak azokat az alakító erőket kerestük, melyek a fiatal király szellem i képét form álták és azokat az adottságokat, melyeket m agával hozhatott az átöröklés rejtélyes útjain, azokat a külső behatásokat, melyek fiatal fogékony lelkét alakították. A második nápolyi hadjáratból visszatérő király m ár teljesen kialakult kész férfi, de egész életére, egyéniségére rányomta bélyegét fiatal
ságának és uralkodásának első évtizede. K ülsőség, de jellem ző, hogy a K ép es K rón ika cím lapja szerint L ajo s és udvara a hatvanas évek végén még olyan olaszos szabású és divatú ruhát hord, m ely a század közepén, de még inkább pár évvel ham arabb volt divatos Itáliában.
A nápolyi álmok szertefoszlásával lezárul az alakulás kora, eltűnnek a nehezen járható nagyhatalm i célok, hogy helyüket reális m agyar problémák foglalják el: belső anyagi m egerősödés, erőteljesebb külpolitika a szomszédok felé. M ost bontakozik ki
15
a maga teljességében a m intául választott m agyar szent királyok és az A n jou küldetés
hit hatása. L ajos Szent László példáját követi még hódításaiban is, és a hadjáratok mögött nem csak mint jelszó, de mint reális tartalom is a térítés a cél. M agyar taná
csosai fordítják figyelm ét N ápoly helyett a déli, északi és keleti szomszédok felé, de ezekben a hadjáratokban is L ajo s elsősorban őseinek példáját, a keresztény lovagok legszebb kötelességét, a pogányok elleni harcot, a hitetlenek térítését látja. Lényegében ez még középkori vonás, de a király m indvégig m egmarad középkori uralkodónak még akkor is, m ikor életének alkonyán általa a nápolyi hadjáratokban elvetett m ag, az új szellem : a hum anizm us bontogatja első virágait. N agy L ajos lelkében ekkor m ár a m agány kedvelése, a m élyebb vallásosság, a kontem pláció szeretete hatalmasodik el, am i családjában — elég R óbert nápolyi királyra, vagy Sanzia királynéra, akár édes
anyjára, Erzsébet királynéra gondolni — gyakori tünet. Végzetes betegsége, fiú utód hiánya valószínűleg m ég jobban elősegítették ezt a befelé fordulást, m ely külső
ségekben a gyakori diósgyőri, m árianosztrai tartózkodásban is m egnyilvánul. íg y áll elő az a különös helyzet, hogy uralkodásának végén az általa szőtt olasz kapcsolatok révén kialakuló kancelláriai humanizmus a protoreneszánsz új szellem e, már túl
haladja a király befelé forduló középkorias lovagi szellem ét.
N agy L ajos egyéniségének megközelítésénél nem hagyhatjuk figyelm en kívül a kortársak vélem ényét sem . Pápai levelek, hazai és külföldi krónikák, lovagi költe
m ények jöhetnek szám ításba, bár vélem ényük annyira egybehangzóan magasztaló, hogy első pillanatra hitelt sem érdemlőnek tűnik. A pápa, am ikor N áp oly m egtám a
dása miatt tulajdonképen szakításra gondol, sem szűnik meg L ajo s em beri kiváló
ságát, vallásosságát, lovagiasságát dicsérni. Szinte érzelgőssé válik a nápolyi ügy elin
tézése után a pápai levelek hangja. L ajo s a legkeresztényibb király, írja V . Orbán.
Főüldözője az eretnekeknek és legfőbb védője a katolikus népnek, m ondja I X . Bene
dek. Legérdekesebb D e Cardailhac János alexandriai patriarcha, a pápa követének egyik levele IV . K á ro ly császárhoz, m elyben így ír : „S o h asem láttam fejedelm et, kivált ilyen hatalmasat és nagyot, aki annyi alázatossággal és szerénységgel, minden zavar nélkül beszél, aki a békét és nyugalm at becsülete megóvása mellett annyira ó h ajtja". M ajd egy későbbi levelében a császárnak — aki előtt pedig nem volt cél
szerű ellenfelét dicsérni — ezeket írja : „ É n ebben a királyban sem m i egyebet nem tudtam felism erni, csak jót“ . Érdekesen rajzolódik ki L ajos egyénisége ezekből a levelekből. H ajlandó a békére, kész felbontani szövetségét a bajor hercegekkel, leányát férjhez adni IV . K á ro ly fiához, ha a császár és a patriarcha úgy találják, hogy becsületé
nek sérelme nélkül megteheti. U gyanezt az erkölcsi nagyságot, lovagi becsületérzést látja meg és dicsőíti Suchenw irt Péter, aki járt a m agyar udvarban és egy hosszabb költem ényt szentel Lajosnak. „ É s z , szív, nyelv és ajak fel, — írja — szőjjétek a dicső
ségnek gazdag öltönyét a koronás lovag szám ára, melyet ő kora gyerm ekségétől szenny nélkül, tisztán m egőrzött" . . . „Lcrvagság asszonyom a T e koszorúd ékesen és meg nem tépve virágzik dicső fe jé n ". Benintendi kancellár az ellenséges Velence követe ugyanezt emeli ki beszédében: „n in cs a világnak még egy királya, aki annyit tett volna birodalm a becsületére és alattvalói jav ára ."
A pápai levelek, lovagköltők, diplom aták jellemzése mellett m ily em beri közel
ségbe enged betekintést G iovanni da R avenna em lékirata. L eírja, hogy atyját, a király
orvosát ment m eglátogatni N ápolyban. A király reggelizett, m egsim ogatta a „ c h is "
G iovanni fejét és egy gerezd alm ával kínálta m eg. G iovanni da R avenna em lékiratai
ban többízben m egemlékezik N ag y L ajosró l, aki tetteivel „ a hum anitás szentélyében"
foglal helyet. Élete végéről az „A lb ertiek É d en kertje" cím ű novellagyüjtem ény egyik részlete m ond el jellem ző történetet, am ikor két együgyű firenzei Budára indul a királyhoz és a M argit-szigeten papnak nézik az udvarától elvonult, csendes m edi
tációba m erült L ajost.
Jellem ző az is, hogy a korbeli irodalom ban alig találunk a fentiekkel ellentétes vélem ényt — leszám ítva V illanit, aki állhatatlannak jellem zi Lajost és Carrara Feren cet, aki árulással vádolja, mert a chioggiai diadal után nem akarta porig alázni V elen
cét — , de olyan esem ényt nem találunk feljegyezve, m ely ellentétben állna kortársainak egybehangzó dicséreteivel. A burckhardti „h istó ria altéra" számára nem jó alany lenne L ajo s. N incsenek ágyasai, törvénytelen gyerm ekei, mint atyjának, vagy kedves lengyel rokonának, K ázm érnak. A bécsi tartózkodása 134 7-b en , m elyről egy német krónika említést tesz, vagy Ranallo állítása az aquilai mulatásról, az ellenkező adatok mellett nem tudja m egváltoztatni vélem ényünket és ha meg is történtek L ajo s, alig 22 éves fiatalsága elég mentséget ad.
A kortársak vélem énye után nem lesz érdektelen L ajos testi valóságával is m eg
ism erkedni, ahogy a képzőm űvészet alakját ábrázolta. K ükü llei János szűkszavúan, de találó módon írja le L ajo s alakját: „ E lé g szálas term etű, nyilt tekintetű, göndör hajú és szakállú, duzzadt ajkú, vidám arcú és valam i kissé félvállú em ber v o lt". L eírása bárm ennyire is töm ör, kiegészítve a kor képzőm űvészeti em lékeivel, módot nyújt arra, hogy testi valóságát is m egism erhessük. Pénzek, pecsétek, ötvösm űvek, miniált kódexek és freskók jöhetnek szám ításba. Ikonográfiái szempontból körülbelül ugyan
ebben a sorrendben értékelhetjük az egyes emlékeket, legkisebb hitelt a pénzeknek, valam ivel többet a pecséteknek adva, m íg a testi valósághoz legközelebb a csoport második része, a m iniatúrák és a freskók állanak.
íg y bár N ag y L ajo s ezüstgarasain megtaláljuk a király trónon ülő alakját, de részben a pénz kis m éretei, a technika kezdetleges volta, s leginkább a szándék, m ely
„ a k irályt" és nem L ajost akarta ábrázolni, megnehezíti a pénzek ikonográfiái felhasz
nálását. A szépszám m al fennm aradt pecséteknél sem sokkal rózsásabb a helyzet, mert itt is inkább a körvonalakra, ha a szem ély felé közeledett a véső, inkább pár karikirozó, m int jellegzetes von ás m egörökítésére törekszik, amit annál könnyebben megtehet, m ert legtöbbször a felirat am úgyis utal az ábrázolt szem élyre.
N ag y L ajos esetében elsősorban a királyi nagy pecsétek jönnek szám ításba, m elyeknek előlapját a király trónon ülő alakja díszíti. A pecsét előlapja gótikus trónon ülő, jobbjában liliom os korm ánypálcát, baljában országalmát tartó, fiatal, dúshajú, csupasz állú, liliom os koronát viselő alakot ábrázol. A pecsét lényegesen egyszerűbb, mint R óbert K áro ly harm adik nagy pecsétje. Ism erjük készítőjének is nevét, amit egy 13 4 4 . évi oklevél őrzött m eg szám unkra. A pecsétet Csói Sebestyén fia, G y ö rg y mester véste, aki m unkája fejében gazdag adom ányban részesült.
N ag y L ajost, illetve megkoronázását ábrázolja az esztergomi káptalan X I V . szá
zadi pecsétje, m ely V arjú E lem ér szerint kevéssel a koronázás után, tehát még 134 2-b en
D e r c sé n y i: N a g y L a jo s k o ra.
17
2készült. A pecséten az esztergomi érsek — T elegd i Csanád -— teljes főpapi díszben a király fejére készül helyezni a koronát. A király itt is liliom os korm ánypálcával, dúsan leomló hajjal, fedetlen fővel, vállaira boruló hosszú palásttal •— m ellyel a m űvész a Szent István- kori koronázó palástot akarta jelképezni — jelenik meg.
N agy L ajos fiatalkori képét őrizte m eg szám unkra Ü jbán ya pecsétje. A hatszögletű pecsét — m elynek ezüst pecsétnyom óját a Történeti M úzeum őrzi — azt a jelenetet áb
rázolja, am int L ajos koronáját felajánlja Szűz M ária térdén álló kis Jézusnak. N agy L ajos itt is szakálltalanul, vállaira leom ló gazdag hajjal, díszes palástban jelenik m eg. A pecsétet L en gyel László városbíró 1348 -b an használja először.
A bécsi állam i levéltár őrizte meg N agy Lajos második nagy pecsétjét, melyet 136 3-b an metszetett és egészen haláláig használt. Készítője szintén Csói Sebestyén fia, G y ö rg y m ester. E z a pecsét azonban már lényegesen gazdagabb, mint első pecsétje. Igen szép gótikus fiálékkal gazdagon díszített trónon ül a király, vízszintesen csíkozott olasz szabású ruhában, baljában országalm a, jobbjában liliom os korm ány
pálca. Fején három ágú liliom os korona, alóla kibuggyan és egész válláig leom lik gazdag göndör haja, keretelve fiatalos szakálltalan arcát.
A z eddig felsorolt pecsétek L ajost még fiatal korában ábrázolják, uralkodásának második feléből ránkmaradt ikonográfiailag is hasznosítható emlékek m ár a szakállas, a hadjáratoktól, kül- és belpolitikai problém áktól megkeményített arcú uralkodót ábrázolják. E sorozat a lengyel nagy pecséttel
kezdődik, m ely kétségtelenül a fentebb le írt második nagy pecsét m intájára, a koroná
zás után talán még 1 370-ben készült. A heral
dikai eltérések mellett szám unkra fontosabb, hogy a király arca, m elyet dús szakáll övez, már tisztábban kivehető a pecséten. A z eddi
giekkel szemben N agy L ajos arca teltebb, öre
gebb, az egész alak tartása fáradtabb benyo
mást kelt.
Uralkodásának utolsó évtizedére esnek a legfontosabb ikonográfiái emlékek, melyek m ár a nagym űvészet eszközeivel is m egörö
kítik a király alakját. A z oxfordi Bodleyan libraryban őrzött pseudo Aristoteles-kódex a Secretum secretorum első lapját díszítő in i
ciáléban egyértelm űen N agy L ajost látja a n a g y l a j o s m á s o d i k n a g y p e c s é t j e Ú JB Á N Y A P E C SÉ T N Y O M Ó JA .
kutatás. A király alakja nyúlánk, fiatalos, arcát gyenge szakáll fedi, jobbjában jogart, baljában címeres pajzsot tart. A rca kifejezéstelen, hideg, de tekintetbe kell venni, hogy a könyv a király számára írt királytükör, a m iniátor tehát a szö
vegkezdő iniciáléba „ e g y k irá ly " alakját festette, melyet felruházott N ag y L ajo s cím erével, hiába is várnók a király portrészerű hű képét.
Pontosabb képet alkothatunk N agy Lajosról a K ép es K rón ika alapján, m ely azzal a céllal ké
szült, hogy N ag y L ajost és udvarát bem utassa a francia királyi családnak. T u d ju k, e korban nem ritka, hogy a házasságot létrehozó küldöttségek tagjai között m iniátor is előforduljon, tudom ásunk van például Ja n van E yck portugáliai útjáról
1428-ban azzal a követséggel, m ely Jó F ü löp ré- n a g y l a j o s szére egyik portugál hercegnő kezét kérte m eg.
A festőnek ilyen esetben az volt a feladata, hogy a szó helyett tollal és ecsettel számoljon be urának az eljegyzendő félről. Term észetes tehát, hogy amikor N agy L ajo s jegyajándékul egy pom pásan m iniált kódexet küld leánya vőlegényének, s a címlapon a királyt és udvartartását vázolja fel a m űvész, akkor a m iniátor a lehe
tőségig a valóság visszaadására törekszik.
Sajnos, a K ép es K rón ika első lapja m eglehetősen rongált, éppen a király arca kopott m eg a legjobban. R endkívül gazdag, architektonikus kiképzésű trónon ül, vízszintesen csíkozott olaszos szabású, nyaknál szélesen kivágott, térden alul érő, hosszú, testhez szabott ruhát visel. A király arca erősen m egkopott, de így is kivehetni kem ény tekintetét, ráncolt hom lokát, m ely szigort kölcsönöz szakálltalan arcának.
U gyancsak L ajost ábrázolja m ég a K ép es K rón ika három más helyen is, de ezek kevésbbé alkalm asak ikonográfiái m egfigyelésekre. Ilyen a N agy L ajos születését ábrázoló m iniatúra, valam int az a kis kép, m ely Erzsébet anyakirálynőt gyerm ekeivel ábrázolja, vag y a cím lap A iniciáléja, m elyben L ajos alexandriai szent K atalinhoz, leánya védszentjéhez könyörög.
Ikonográfiái szem pontból egészen a legutóbbi időkig kihasználatlan volt A lti- chiero freskója, m ely a padovai Szent A ntal-bazilika S . Felice kápolnájának oldalfalát díszíti. M ásutt kim utattuk, főként heraldikai érvek alapján, hogy R am iro spanyol király legendás történetében N agy L ajost festette m eg a művész. K ésőb b részletesen ism ertetjük Padova és B u d a szoros kapcsolatait, azt az élénk érdeklődést, m ellyel N ag y L ajos török elleni hadjáratait éppen Padovában kísérték. Egész legendás törté
netek keltek szárnyra e hadjáratokról és a freskó készülése idején éppen L ajos egyik nagy győzelmét ünnepelték a padovaiak.
A freskóciklus három képből áll. A z egyiken R am iro király álmát m eséli el a m űvész, am int Com postellai Szent Jakab m egjelenik a királynak és a hitetlenek elleni harcra buzdítja. A második képen tanácsosai körében látjuk, díszes trónon, kezében korm ánypálca, baljában országalm a, fején zárt liliomos korona. D ús haja kibuggyan
19
2*N A G Y L A JO S A K É P E S K R Ó N IK A C ÍM L A P JÁ N
20
a korona alól, középen elválasztott, két hegyben végződő szakáll kereteli jóságoste
kintetű arcát. K issé előreálló duzzadt alsó ajka m egfelel K ü kü llei leírásának. Arcáról szigorú jóság, szem eiből határozottság, ke
zéből energia árad. A harm adik képen ta
láljuk a legtöbb N ag y Lajosra utaló heral
dikai elemet. A király im ádságára m eg
jelenik Szent Jakab és dárdájával lerom bolja Sim ancas városát. A z imádkozó király ruháját A n jou liliom ok díszítik, ugyan ezekkel a liliom okkal van dekorálva lo vá
nak takarója, díszítve sátra; de a legjelen
tősebb, hogy a térdelő király mellett fe g y verhordozója egy sisakot tart, a sisak és a rajta lévő struccos sisakdísz teljesen m eg
felel N ag y L ajo s cím erének.
B á r Altichiero alakjait nem egyszer rendkívüli egyénítő erővel markáns voná
sokkal festette m eg, N agy Lajos képében még sem gondolhatunk portréra, annál kevésbbé, m ert történeti adataink szerint L ajos sohasem járt Padovában. A freskón L ajos idealizált képét véljük felism erni, ahogy a hetvenes évek végén — m ikor a falképek Bonifacio L u p i rendeléséből ké
szültek — a köztudatban élt elbeszélések és m iniatúrák, pénzek stb. alapján.
N ag y L ajo s alakját m egörökítette a zárai Szent Sim eon szarkofág mestere, Ferenc ötvös is. A szarkofágot Erzsébet N agy L ajo s felesége készíttette és az ado
mányozó oklevél utasítása szerint többek
kö zö tt, történeti jeleneteket is ábrázolnia „ A„ „ T *
’ , • r 1 i i ' N A G Y L A JO S R A M IR O K IR Á L Y K É P É B E N
kellett a m űvésznek. A reliefek közt való- p a d o v a, s z e n t a n t a l-b a z i l i k a
bán m egtaláljuk azt a jelenetet, amint
N agy L ajo s az 13 5 9 . évi zárai békekötés után bevonul a városba. A lakosság veze
tőivel a m agyar-anjou cím errel feldíszített városkapuk előtt, a kikötőben fogadja a királyt. N ag y L ajost profilban ábrázolja a m űvész, fején koronával, vállára boruló, hosszan leom ló köpennyel. R en d kívül dús haja egészen a válláig ér, arcát hosszú szakáll kereteli. Feren c m ester nem törekedett a király portréjának élethű ábrázolá
sára. P ár sém ával dolgozott, elegendő ha összevetjük L ajos profilját az egyik szarko
fágot vivő férfi arcával. Csupán a köpeny, a korona különbözteti meg a két arctípust.
V alószínűleg a Szent Sim eon szarkofág mestere sem dolgozott közvetlen minták után,
21
és ism erve szoros kapcsolatait Pado- vával, — Szent Sim eon életének leg
fontosabb jelenetét, amint a kis J é zust a tem plom ban karjaiba veszi, G iottonak a padovai Scrovegni ká
polnában lévő hasonló tárgyú freskó
járól másolta le — könnyen lehetsé
ges, hogy A ltichieroval azonos fo r
rásból merített.
A képzőművészeti emlékek pár vonással mégis gazdagították N agy Lajosról alkotott képünket. U ralko
dásának elején a fiatalos lovagkirályt, majd uralmának második felében in
kább az idealizált kegyes királyt ábrázolták. K ülönös jelentősége van
„ __ azonban annak, hogy 13 7 0 előtt nem
N A G Y L A JO S Z Á R A I B E V O N U L Á SA . b J ' ' .
ábrázolják sZakallal, am i a K ep es K rón ika pontos korbeli elhatárolásánál — tekintve, hogy a király a címlapon még szakálltalanul jelenik meg — fontos szerepet játszik.
i
22
U D V A R I É L E T É S L O V A G V I L Á G
X I V . század folyam án a burgundi udvarban kialakult nyugati életstílus Avignonon, Felső-O laszországon, N ápolyon keresztül elterjed egész Európában, hazánkban is. A nyugati udvarok m intájára kialakul itt is a királyi udvar fényes ud var
tartása, a felfokozott légkörében élő lovagi társadalom és a lovagság szükségleteinek kielégítését szolgáló városi polgárság. E korban m ég teljes és áthidalhatatlan a szaka
dék a lovagság és polgárság között. A z udvari élet szereplői teljesen a lovagi rend tagjaiból kerülnek ki, az udvartartást a lovagi élet törvényei szabályozzák. U gyan ekkor a lovagi életeszm ény legtökéletesebb kiélésére az udvar adott alkalmat hier
archikus rendjével, ünnepélyeivel, lovagi tornáival. N agy L ajos korában az udvartartás szabályai csak úgy kialakultak már, mint a lovagi élet eszményei és e kettő, ud var
tartás és lovagvilág, szinte teljesen összefonódik.
K orun kban kialakulnak az udvartartás állandó színhelyei is. I. K á ro ly alatt V isegrád játssza a vezető szerepet és a hűtlen Bu da háttérbe szorult. Ennek talán védelm i céljai is voltak, de N agy L ajo s már 134 3-b a n Óbudát jelöli ki anyja számára tartózkodási helyül, maga is gyakran hosszabb időt tölt a városban, sőt mint az okleve
lek keltezéséből kiderül, nem csak Óbudán, hanem Bu da várában is. V isegrád azonban nem veszíti el teljesen jelentőségét. A z udvartartás színhelyeit már nemcsak politikai, hanem természeti okok is m eghatározzák. A visegrádi vár vadregényes környezete, vadban dús rengetegei jól m egfeleltek a király magányt és nyugalm at kívánó term é
szetének. M íg Budán és V isegrádon szép számmal találunk ház-, sőt palotavásárlókat, ami arra m utat, hogy az udvartartás állandó szereplői igyekeztek m aguknak is otthont biztosítani a két helyen, D iósgyőrött, a királyi udvar harmadik kedvenc tartózkodási helyén erre nem nyilt alkalom . A király gyakori itt-tartózkodását — politikai szem pontok, mint a lengyel határ közelsége, mellett — inkább azzal lehet m agyarázni, hogy kereste és szerette, különösen élete végén a természet nyugodt csendjét, a vadban dús M átra enyhe lankáit, hatalm as, érintetlen erdőségeit. E három székhelyen kialakuló udvari élet nagyjában azonos vonásokat m utat. T alán Budán élénkebb volt az élet, Visegrádon dom inálóbb az udvartartás, D iósgyőrben a nyugalom , de lényegében m indhárom helyen azonos élet folyt a nyugati udvartartások m intájára.
N em lesz érdektelen, ha m egism erkedünk a királyi udvar életével, ünnepei
vel és hétköznapjával, de mindenekelőtt az udvartartás főszereplőivel, a N agy L ajo s- kori lovagi társadalom vezető, hangadó rétegével.
23
A K ép es K rón ika cím lapjának, m elyen N ag y Lajost trónján ülve udvarának körében látjuk, nem csak ikonográfiái, hanem szim bolikus jelentősége is van. A képen a királytól jobbra, nyugati viseletben, páncélos lovagok állanak, m íg balra ősi keleti viseletben m agyarjaink ( X X X I X . tábla). A N agy L ajos-kori udvari élet és udvari kultúra kialakítói hasonlóképen hazai elem ekre, részben azonban külföldi szerep
lőkre és idegen hatásokra vezethetők vissza. M utatkozik ez mindenek előtt személyi vonatkozásban is. U ralkodása alatt megszűnik az olasz vendégek vezető szerepe, sőt az ország és a külpolitika legfontosabb őrhelyeit a feltörő új főnem esség legtehet
ségesebb tagjai foglalják el. E z a folyam at már I. K áro ly uralkodásának második felében is m egfigyelhető, L ajos alatt pedig teljes erővel bontakozik ki.
A z Anjouk alatt vezető szerephez jutó lovagok közül is messze kimagaslanak a Lackfiak, akik hatalm uk tetőpontján hét erős várat, több mint 250 helységet m ond
hattak m agukénak. Em elkedésük tipikusan lovagi karrier, szerepük inkább az udvari élet lovagvilágában, mint a kor szellem i mozgalmaiban jelentős. A család feje kerekegy
házi L ac k I. K á ro ly idejében 16 évig székely ispán, fiai közül öten vettek részt Lajos oldalán a nápolyi hadjáratban, kitűnve hadvezéri tudásukkal, szem élyi bátorságukkal, lovagi vitézségükkel. Lackfi István — a vajda — mint fővezér irányította a nápolyi hadműveleteket, öccse, A ndrás, helytartóként marad N áp olyb an ; idehaza pedig a tatárokon aratott fényes győzelm ével — mint a legenda tudja, Szent L ászló segít
ségével — szerez hervadhatatlan babérokat. Lackfi Istvánnak négy fia, apjuk és rokonaik példáját követve, úgyszólván valam ennyi hadjáratban résztvettek, de vitéz
ségük, lovagi hűségük jutalmaként az ország kor
mányzásában is helyet kaptak. Im re három évig mint nádor kormányozza az országot 13 7 2 — 75.
között. íg y alig van zászlósúri tisztség, amit Lackfi ne viselt volna N agy L ajo s uralkodása alatt. A z erdélyi vajda és a tárnokm ester fontos tisztjét N ag y L ajos idejében m indig L ackfi töltötte be és három generáción át szolgálták urukat, adták a legjobb lovagokat, hadvezéreket, állam férfiakat a hazának. Jellem ző, hogy a nagy családból csak D énes m egy papi pályára, aki életét mint kalo
csai érsek fejezi be. A m ilyen gyors volt e család emelkedése, oly gyors a bukása is. Lackfi Istvánt és testvéreit 139 7-b en , valószínűleg hamis vád alapján, a G araiak felkoncolják, illetve kivégzik.
Hasonló lovagi pályafutással dicsekedhet Szécsi M iklós is, aki a X I V . század második felében állandóan zászlósúri méltóságot visel.
K ülönösen a délvidéken játszott nagy szerepet.
T estvére, Dom okos, erdélyi püspök, már ke- vésbbé ism ert az udvari életben, de a gyula- fehérvári székesegyházban álló sírköve magasabb
c z u d a r IM R E p ü s p ö kp e c s é t j e, 1380 szellem i kultúráról, m űvészi ízlésről tanúskodik.
U gyancsak itt találjuk a másik hatal
mas lovagi család egyik papi sarjának, Czudar Im rének sírem lékét is. A Czudarok sok tekintetben hasonló vezető szerepet játszanak a királyi udvarban, mint a Lackfiak, azzal a különbséggel, hogy kiváló hadvezé
rek, mint Czudar Péter mellett a főpapok egész sora emelkedik ki közülük. A z em lített C zudar Im re a váradi, egri püspökség után mint erdélyi püspök végzi be életét, öccse, János, váradi püspök lett, unoka- testvérei közül Czudar László pannon
halm i apát (X V . tábla), János pedig zágrábi püspök. V égül Czudar G y ö rg y teljesen udvari életet élt, egy évtizedig betöltve a pohárnokmester bizalm i tisztjét.
A L ackfi— Szécsi— Czudar triász mellett az Ú jlakiak, Giletfiak, Bebekek és Him fiek egészítik ki N agy Lajos udvarának lovagi társadalmát.
Ú jlaki K o n t M iklós — T ó th L ő rin c, I. K áro ly híres zászlótartójának fia — előbb királyi főpohárnokm ester, erdélyi vajda, majd — a 14 évig nádorságot viselő G iletfia M iklós után — az ország nádora. Hatalm as birtokai révén a Lackfiakkal vetekedő hatalom , akinek döntő befolyása van a m agyar külpolitika irányításában, a nápolyi ügyek likvidálása után a király figyelm ének M agyarország déli szom széd
ságára való terelésében. K ésőbb valószínűleg Oppelni Lászlóval kerül ellentétbe és 136 7-b en kegyvesztettként távozik az udvarból. Hamarosan meghal, de nem zet
sége a X V . század folyam án újra döntő befolyáshoz jut.
V égül tipikusan lovagi életpályát fut H im fi Benedek, aki N agy L ajo s uralko
dásának második felében jut nagy szerephez és valam ennyi hadjáratban résztvesz.
H arcol a délvidéken, m ajd Velence ellen a Padovánál küzdő m agyar csapatok vezére s m in t,ilyen hosszabb időt tölt a C arrarák udvarában.
U gyanakkor nem hiányoznak L ajo s udvarából a külföldi lovagok, diplom aták és tudósok sem , akik hűségesen szolgálva urukat és M agyarországot sokszor szólnak döntően az ügyek vitelébe. K ülönösen áll ez O ppelni L ászló hercegre, aki a hatvanas évek elején tűnik fel a budai udvarban mint IV . K á ro ly fia Vencel és Erzsébet — L ajos legifjabb testvérének Istvánnak lánya, akkor még a m agyar trón várom ányosa
— közti eljegyzés létrehozója. O ppelni László Erzsébet anyakirálynő unokaöccse volt, term észetes, hogy szívesen látott vendég a m agyar udvarban, sőt K o n t M iklós bukása után az ország nádora is lett. K orm ányzása alatt fordul a m agyar külpolitika az eddigi déli érdeklődés helyett teljes súlyával északra, Erzsébet anyakirálynő örök
sége, Lengyelország felé. Politikájának legszebb eredménye a lengyel trón biztosítása
O PP ELN I L Á S Z L Ó P E C S É T JE , 1369
25
és a lengyel uralom zökkenésmentes átvétele volt. Feltűnő jóviszonyt tartott fenn IV . K á ro ly császárral és neki tudható be, hogy a két ország elmérgesedett viszonya végül barátságba, sőt a két u tód : M ária és Zsigm ond eljegyzésében oldódott fel.
13 7 2 -b e n átadja a nádorságot, legjobb barátjának L a ck fi Im rének és mint „O ro sz
ország korm ányzója, ura és örököse" fejezi be életét O ppelben.
O ppelni László mellett szép szám mal találunk idegenszárm azású lovagokat, m int a W olfhard testvéreket, akiket ide köt a gazdag vöröskői uradalom és akik a nápolyi hadjárat alatt érdem lik ki uruk bizalmát. A nemzetközi lovagvilág több kép
viselőjét, akik a kor általános szokásait követve elhagyják hazájukat, hogy külföldön szerezzenek hírt, dicsőséget, nem utolsó sorban vagyont m aguknak. Ilyen M óricz von H aunfeld, aki A puliában harcol N agy L ajo s seregében, B u rkh ard'von E llerbach, aki Zára ostrom ánál esik el és családját a monyorókeréki uradalom m al honorálja L ajo s, U lrich von W alse, aki a velencei hadjáratban vesz részt, vagy U lrich von C illy, ki életének nagy részét a m agyar király szolgálatában tölti. Hasonlóképen az udvar külföldi szárm azású lovagjai közé tartozott Paucher H enrik is, kinek sírkövét a budai Dom okos-tem plom őrizte m eg és aki a sírkő felirata szerint a királynő szolgálatában állott.
A nemzetközi lovagvilág képviselői mellett találunk N agy L ajo s udvarában külföldi származású diplomatákat is. Jegen dorfi Pál, valószínűleg lengyel szárm azású volt és Erzsébet anyakirálynő révén kerülhetett az udvari életbe, hogy hamarosan a legkényesebb term észetű diplom áciai munkákat, mint a nápolyi hadjáratok kül
politikai felszámolását hajtsa végre. D iplom áciai tehetségét honorálta L ajo s, de a pápa is, mert előbb m agyar javadalm akat kapott, majd a jól jövedelm ező gurki püspök
séget. Érdekes, hogy ebben az állásában is résztvett küldöttségekben az avignoni udvarban, csakúgy mint a pápa érdekében a m agyar királynál.
Szerepét később Bredenscheyd János vette át. E z a westfáliai szárm azású jog
tudós 1 3 6 1 — 7 1 között, tehát egy évtizedig szerepel L ajos udvarában. T öbbször járt Avignonba, ha nem is oly nagyfontosságú ügyekben mint előde, de a nápolyi viszály lezáródása után a pápaság és a m agyar udvar jóviszonyának ápolója. Szem pontunkból különösen jelentős azért is, m ert nevét nem csak a pápai okmányok, d ip lom áciai akták, hanem egy V isegrádon másolt kódex is m egőrizte. A klosterneuburgi augustinusok könyvtárában őrzött kétkötetes kézirat, m ely G ergely pápának Jó b könyvéről írt elmélkedéseit tartalm azza, a kolofon tanúsága szerint V isegrádon készült 136 7-b en Bredenscheyd János, N ag y L ajo s jogtudósa részére. A kolofonból nem tűnik ki világosan, hogy a kéziratot Bredenscheyd m ásolta, valószínű tehát, hogy a királyi udvar scriptorai között kell keresnünk másolóját, illetve kezdőbetűinek díszí
tőjét.
A királyi udvar kozm opolita színeit sokban emelték azok az írók és tudósok, akiket a király híre csábított Budára, vagy alkalmazásuk hívott az udvarba. Járt Lajos udvarában a címerköltő Suchenw irt Péter, aki hosszabb költem ényben magasztalja a királyi lovagot. Hosszabb időt kellett itt töltenie M ügein H enrik német krónikásnak, aki rímes krónikájához hazai kútfőket használt. Ide számítható Conversino da Ravenna is. Életéről és szerepéről fiának G iovanni da Ravennának em lékirataiból tudunk.
Conversino da R avenna a király orvosa, barátja, felolvasója, udvari hum anistája,
