Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János

MUNKAGAZDASÁGTAN

MUNKAGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

MUNKAGAZDASÁGTAN

Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MUNKAGAZDASÁGTAN

11. hét

Egyensúly a versenypiacon

Köllő János

• A Marshall-kereszt

• Pókháló-ciklus

• Surlódások: Álláskeresés

• Surlódások: Munkahely-rombolás és -teremtés

Kereslet vagy kínálat?

Egyensúly a versenypiacon

A Marshall-kereszt

A túlkereslet és a túlkínálat az egyensúly

felé ható erőket mozgósít

A Marshall-kereszt

Túlkereslet

A munkaerőhiány

hatására növekvő bér A növekvő bér

hatására csökkenő kereslet és növekvő kínálat

Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian

akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet

mutatkozik D,S

w S

D

munkaerőhiány

A Marshall-kereszt (folyt.)

Túlkínálat

A munkanélküliség nyomására

csökkenő bér A csökkenő bér hatására növekvő kereslet

Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen

annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik

D,S

w S

D

munkanélküliség

Pókháló-ciklus

Az egyensúly felé tartó mozgás nem

mindig egyenes vonalú

Pókháló-ciklus: feltételek

Zárt foglalkozási részpiac

Belépés csak az iskolarendszeren keresztül. A tudás nem konvertálható

Naív várakozások

Az oktatás megtérülésére vonatkozó várakozást a jelenlegi tapasztalat határozza meg

Költségalapú oktatástervezés

Az oktatási keretszámokat a megtérülés alapján alakítják ki

A kínálatnál rugalmasabb kereslet

D⁰ D

Növekedjen meg a kereslet egy adott szakma iránt!

A piac nem juthat el gyorsan az új egyensúlyi ponthoz, mert a kínálat csak jelentős késéssel reagálhat a

megnövekvő keresletre. Helyette: pókháló-ciklus

D⁰

?

D⁰

D,S A

B

Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, a kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

D⁰

D,S A

B

Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

D⁰

D,S A

B

Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

D⁰

D,S A

B

Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés

Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására

Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés

D⁰

D,S A

B

D⁰

D,S A

B

D⁰

D,S A

B

D⁰

D,S A

B

D⁰

D,S A

B

D⁰

D¹

D,S A

B

Feltétel a kínálatnál rugalmasabb kereslet. Különben:

káosz, a fonál kifelé tekeredik!

A pókháló-ciklust tompító tényezők

• A szaktudás gyakran konvertálható – a részpiacok zöme mindkét irányban nyitott

• Felnőttképzés

• A jövőbeni változások valamilyen mértékig

kiszámíthatók, előreláthatók

Surlódások

Álláskeresés

• A piac az egyensúlyi pontot (gyakorlatilag) soha nem éri el

• Mindig fennmarad valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség

• Miért? Mitől függ a mértéke?

• Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg az

álláskeresők döntési helyzetét!

A marginális döntés

Keressünk-e tovább az előttünk álló rövid t időszakban, egy w* nagyságú bérajánlat megismerését követően?

Szereplő: munkanélküli (inaktív, pályakezdő) álláskereső, aki a bérajánlatokat nem, legfeljebb azok eloszlását ismeri Legyen egy rövid t időszakra vonatkoztatva:

b = munkanélküli segély

h = háztartási termelés értéke c = közvetlen keresési költség

F(w) = a bérajánlatok eloszlásfüggvénye

< 1 = egy ajánlat beérkezésének várt valószínűsége t-ben

r = diszkontláb (kockázattűrés)

A további keresés költsége

) ( c b h w

Továbbra is állnom kell

a keresés költségeit (+)

Továbbra is dolgozom a háztartásban

(–)

Továbbra is kapom a segélyt

(–) Elveszítem a bért, amit

w* elfogadásával megkereshettem volna

(+)

w* = lehetőségköltség, c–b–h = közvetlen költség

A további kereséstől remélhető nyereség:

w r w

w w E w

F 1

( 1 1

Annak valószínűsége, hogy az ajánlat jobb w*-nál

Várható nyeremény

Kockázat-tűrés

Egy ajánlat beérkezésének valószínűsége

Megj: Pr(w>w*)=1–F(w*)

Elfogadási bérküszöb (w ^R )

c h

b r w

w w

w w E w

F

1 ( 1

1

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h

b w*

Nyereség

w^R

(nyereség w* elfogadása esetén)

(várható nyereség w* elutasítása esetén)

Az a bér, amely mellett az álláskereső közömbös az ajánlat elfogadása és elutasítása között:

A küszöbnél rosszabb ajánlat további keresés további keresés = további munkanélküliség

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Nyereség

w^R

(nyereség w* elfogadása esetén)

(várható nyereség w* elutasítása esetén)

A küszöbnél jobb ajánlat leállás

w r w w w E w

F 1

( 1 1

c h b w

c h b

w*

Költség, nyereség

w^R

(nyereség w* elfogadása esetén)

(várható nyereség w* elutasítása esetén)

Egy véletlenszerűen megismert állás elfogadásának esélyét (exogén esetén)

• Segély, háztartási termelés : csökkenti

• Keresési költség: növeli

Az alacsonyabb költség vonzóbbá teszi a keresés folytatását.

• Kockázattól való idegenkedés: növeli

• Állásbőség: csökkenti

A bővebb álláskínálat vonzóbbá teszi a keresés folytatását.

• Feltételezett béreloszlás

Kérdés, hogy az álláskeresők pontosan észlelik-e a béreloszlás változásait

A béreloszlásra vonatkozó feltevések szerepe

w

Ezeket az állásokat fogadom el

Az ajánlott bérek sűrűségfüggvénye

észlelik, továbbra is w* mellett keresnek

• Romlik az elhelyezkedési arány, Prob(w>w^R) csökken.

• Továbbra is w>w^R az

elhelyezkedés feltétele, az elfogadott bérek nem

csökkennek

 Látszólagos „bérmerevség”

Elfogadott ajánlatok f ¹

f ²

w^R

• Álláskeresés  valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség biztosan fennmarad

• A munkanélküliség magasabb lesz, ha magasak a segélyek, sokat hoz a háztartási termelés

• A munkanélküliség magasabb lesz, ha

pontatlanok a bérekre vonatkozó információk

• és c sajátos szerepe: javítja a találkozások esélyét, de magasabb és alacsonyabb c

esetén viszonylagosan több az elutasított ajánlat

Surlódások

Munkahely-rombolás és munkahely-teremtés

• A piac mozgásban van, folyamatosan állások sokasága keletkezik és szűnik meg

• „Egyensúly” = ugyanannyi állás keletkezik, mint amennyi megszűnik (steady state, állandósult állapot)

• A kérdés az, hogy mekkora munkanélküliség

mellett alakul ki ez az állandósult állapot?

Az UV-görbe

Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék?

U V

Magas munkanélküliség mellett egy-egy munkahelyet könnyebb betölteni, ezért kevés állást kell létrehozni az áramlások

egyenlőségének teljesüléséhez.

Az UV görbe azon pontok mértani helye,

melyekre teljesül az s(1–u) = x(u,v) egyenlőség, ahol s a szeparációs ráta, x pedig a sikeres elhelyezkedési esetek számát leíró találati függvény (matching function). A munkanélküliek aránya u, míg v az adott periódusban teremtett munkahelyeknek a munkaerő-állományhoz viszonyított aránya. A munkaerőállomány = 1.

Az UV-görbe mentén éppen annyian találnak állást, amennyi ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a

munkanélküliség szintje ne változzon

Különböző UV-görbék

Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék?

Ha a „párosítás” nem hatékony (rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek  több V-re van szükség adott U mellett

U V

A VS-görbe

VS=vacancy supply

Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok? Hogyan függ ez U-tól?

Magas U  csökkenő bérek és toborzási költségek  több V U

V

Különböző VS-görbék

Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok adott U mellett?

Ha a bérek merevek, vagy a toborzási költségek nem csökkennek U-val (például, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, stb.)  kevesebb V adott U mellett

U V

Állandósult állapot

A vállalatok éppen annyi munkahelyet teremtenek, ami ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon

U V

UV

VS UV

VS

Az állandósult állapottól jobbra

A vállalatok több munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges  U csökkeni kezd

u v

UV

VS UV

VS

Az állandósult állapottól balra

A vállalatok kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges  U nőni kezd

u v

UV

VS UV

VS

Különböző állandósult állapotok

A: jó egyensúly. Rugalmas bérek, magas mobilitás, jó információ- áramlás, kis szerkezeti eltérések

B: rossz egyensúly. Rugalmatlan bérek, mobilitási korlátok, strukturális meg nem felelések

U V

B

A

Kereslet vagy kínálat?

• Alapvető kérdés, hogy a piac megfigyelt

állapotváltozásai mögött keresleti vagy kínálati okok húzódnak-e meg?

• Hogyan állapítható meg, hogy melyik oldal volt a meghatározó?

• Látni fogjuk, hogy erre a kérdésre nincs igazán jó válaszunk, de a foglalkoztatás- és bérváltozások viszonyának tanulmányozásával eljuthatunk egy korlátozott érvényű megállapításhoz

A leírás L. F. Katz–D. H. Autor (1999): Changes in the Wage Structure and Earnings Inequality, in: Orley Ashenfelter and David Card, eds., Handbook of Labor Economics (Amsterdam, North-Holland) tanulmányából merít

hogy az elmozdulás egy lapos keresleti görbe mentén történt, vagy egyidejűleg tolódtak el a keresleti és a kínálati görbék?

w

L

Katz–Murhy (1992) féle keresztszorzatok. Legyen:

X_t - a tényezőkeresletek K 1 vektora a t. évben

w_t = a bérek (tényezőhasználati díjak) K 1 vektora a t. évben Z_t = a keresletet befolyásoló tényezők m 1 vektora a t. évben

Ekkor a tényezőkeresletek vektora:

) , ( ]

1

[ X

D w

Z

Differenciákban:

t Z t

t w t

Z t

w

t

D dw D dZ D dw dX D dZ

dX ]

2 [

ahol D_w a keresztárhatások mátrixa (Szluckíj-mátrix)

3 2 1

3 2 2

2 1

2

3 1 2

1 1

1

2 1

2 2 1

2

2 1 1

1

2 1

dz dz dz

z x z

x z

x

z x z

x z

x dw

dw w

x w x

w x w

x dx

dx

Két tényező és három keresleti változó esetén, például:

0 ) (

] 3

[ dw

D

dw

dw

dX

D

dZ

Ha a kereslet nem változik (dZ=0), akkor a bérváltozások és a foglalkoztatásváltozások szorzatai nempozitívak lesznek:

0 ]

4

[ dw

dX

Másként fogalmazva: ha a keresztszorzatok pozitívak, az nem

egyeztethető össze egy tisztán kínálati forgatókönyvvel. Ez kevesebb, mint amire kíváncsiak lennénk, de sokkal több a semminél.

Miért? A Shepard-lemmát alkalmazva:

j i j

i

w w

C w

x (w) ² (w)

.

Látható, hogy a Szluckíj-mátrix a költségfüggvény Hesse-mátrixa. Ha a költségfüggvény konkáv, akkor a Hesse-mátrix negatív szemidefinit, és viszont. Ha pedig egy mátrix negatív szemidefinit, akkor ^{x'Ax 0 x 0}.