Novell COMPAQ.

A NETWORKSHOP 2001

konferencia fő támogatói:

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program

let HUNGARNET Egyesüle

A NETWORKSHOP 2001

konferencia támogatói:

Albacomp Számítástechnikai Rt.

A L B A C D M P

CiscoSrimis

Cisco Systems Magyarország Kft.

Empoweringthe Internet Generation”

COMPAQ.

S Z J ü U f J IQSOFT Rt.

LIAS - NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

* ( ®

Microsoft

MATÁV Rt.

Microsoft Magyarország Kft.

N ovell

Soros Alapítvány

Q SYNERGON

^ Vivendi Telecom Hungary

SUN Microsystems Magyarország Kft.

Synergon Informatika Rt.

Vivendi Telecom Hungary

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF Program)

NETWORKSHOP 2001

KONFERENCIA Sopron

Nyugat-Magyarországi Egyetem

2001. április 18-20.

http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop http://nws.iif.hu

http://www.mtesz.hu/conftours/nws2001

Konferencia anyag

(Magyar és angol kivonatok)

Ünnepélyes megnyitó és a plenáris előadások helyszíne:

Hotel Szieszta, 9400 Sopron, Lővér körút 37. Tel: (99) 314-260

Párhuzamos szekciók helyszíne:

Nyugat-Magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

Telefon: (99) 311-100 Fax: (36 99) 311-103 http://www.efe.hu

©NIIF Iroda, 2001

h c ^ r . ^ ' L

9G2> ^oö 3W %

NEMZETI INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI IRODA ■ (NIIF IRODA)

Felelős kiadó: Nagy Miklós igazgató Szerkesztő: Fulajtár Pál

A kiadásban közrműködött: Kométás Kiadó Felelős vezető: Pusztay Sándor ügyvezető igazgató

Műszaki szerkesztő: Mikó László Nyomta: Reprográf Nyomda Kft.

Felelős vezető: Nyitrai Zoltán ügyvezető igazgató

KIVONATOK

.

1. NIIF PROGRAM, HUNGARNET, MIT, GEANT

A szuperszámítógép technológiai trendje

Kacsuk Péter <kacsuk@s7taki.hu>

MTA SZTAKI

Az előadás bemutatja a szuperszámítógép technológia legújabb trendjeit a top500 lista alapján.

A párhuzamos programozás szokásos alacsonyszintű szoftver eszközeinek áttekintése után a szerző rámutat a magasszintű párhuzamos programozási környezetek szükségességére és bemu­

tatja a P-GRADE grafikus környezetet. A cikk röviden áttekinti a szuperszámítógépek legfon­

tosabb alkalmazási területeit és elterjedtségüket a fejlett országokban. Végezetül az eló'adás a magyar helyzet bemutatásával és egy optimista jövőkép felvázolásával zárul.

Áttekintés a nemzetközi hálózati kapcsolatokról

Bálint Lajos dr. <h48bal@helka.iif.hu>

NIIF Iroda

Az eló'adás az NIIF Program széles nemzetközi kapcsolatrendszerét vizsgálja tömören. A kap­

csolatok széles spektrumának néhány fontos eleméről részletesebb információk kerülnek ismer­

tetésre. Az NIIFI és a Hungamet közös szerepe a hazai oktatási, kutatási és közgyűjteményi kö­

zösség nemzetközi kapcsolatainak ápolásában külön hangsúlyt kap az ismertetésben. Az előadás a NIIF közösségnek a nemzetközi kapcsolatokból származó közvetlen és közvetett előnyeit is tárgyalja röviden. Ezt követően a GEANT, a TERENA, az ISOC és az EU FP5 1ST program kapcsán hangzanak el friss információk. Az ismertetés fő szempontját minden esetben a nem­

zetközi konnektivitás és a nemzetközi együttműködés eredményei és lehetőségei képezik. A GEANT kapcsán a tenderezési eljárással és a gigabites európai hálózat kiépítésével kapcsola­

tos legfrissebb hírek kerülnek ismertetésre. A TERENA vonatkozásában néhány új, a szervezet által meghirdetett és koordinált projekt kerül említésre. Az Internet fejlődéséhez kapcsolódó út­

keresés kérdései állnak a középpontban az ISOC-ról szóló ismertetésben. Az EU FP5 1ST Prog­

ramot illetően néhány fontos hálózati fejlesztési cél mellett a hazai kutató-fejlesztő szervezetek bekapcsolódási lehetőségeinek ismertetése is szerepel az előadásban, elsősorban az NGN inici- atívához kapcsolódóan. Az előadás végső célja az, hogy felhívja a hallgatóság figyelmét a leg­

fontosabb nemzetközi szervezetekben elért eredményekre, valamint azokra a lehetőségekre, me­

lyek gyümölcsöző és elismert nemzetközi kapcsolataink továbbfejlesztésében rendelkezésünk­

re állnak.

NETW ORKSHOP

Az NIIF szuperszámítógépe

Máray Tamás <marav@fs7.bme.hu>

BME Irányítástechnika és Informatikai Tanszék

A magyar tudományos élet régi igénye teljesül azzal, hogy végre üzembe állt az ország első, a kutatást és felsőoktatást szolgáló valódi szuperszámítógépe. A gépet az NIIF szerezte be és az MTA SZTAKI-val közösen üzemelteti Budapesten a HBONE nagysebességű vonalainak talál­

kozásánál, kitűnő hozzáférést biztosítva ezáltal mind a budapesti, mind a vidéki akadémiai in­

tézmények számára. A szuperszámítógépet a Sun Microsystems szállította, és teljesítménye sze­

rint szerepel a világ 500 legnagyobb számítógépének a listáján. Az NIIF által indított Szuper- számítógép Projekt célja az, hogy a gép lehetőségeit minél szélesebb körben megismertesse, szakmai támogatást nyújtson a felhasználóknak, kezdeményezze és ösztönözze a magyar aka­

démiai intézményekben megtalálható nagyteljesítményű számítástechnikai eszközök üzemeltetői közötti kooperációt, egy GRID rendszer kialakítását.

NETWORKSHOP

2. HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK ÉS FEJLESZTÉSEK, NAGYSEBESSÉGŰ HAZAI

INTERNET

Többszolgáltatású gerinchálózati infrastruktúra

Takács József <Jozsef. Takacs @ eth. erics son. se>

Ericsson Kft.

Jelen áttekintés a mai és a jövőbeli ericssonos gerinchálózati megoldásokat tárja elénk, amely robosztus, többszolgáltatású csomagkapcsolt infrastruktúrán nyugszanak és a valós-idejű szol­

gáltatásokra vannak méretezve. Képesek a nagy, és növekvő forgalmak kezelésére, megbirkóz­

va a csatlakozási követelményekkel egy deregulációs telekommunikációs versenykörnyezetben.

A stratégiai irány mindenképpen olyan gerinchálózati műszaki megoldás elérése, ahol találko­

zik a telekom, az adatkom és a mobilitás.

Wireless technológiák kísérleti alkalmazásának tapasztalatai

Guthy Zsolt <zseuthv@date.hu>

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Herdon Miklós, PhD <herdon@date.hu>

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Kovács György, dr. <kovacs@date.hu>

Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Gál Zoltán <7eal@tigris.klte.hu>

Debreceni Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ

Bár a lokális hálózatok túlnyomó többsége jelenleg kábel alapú, az elkövetkező évtizedre a ká­

belnélküli hálózatok és alkalmazások robbanásszerű elterjedését, sőt egyes területeken akár meghatározóvá válását prognosztizálják. A technológia frissessége ellenére máris jelentős igény van az ilyen alkalmazásokra Magyarországon is.

A Debreceni Egyetem, illetve jogelőd intézményei vezető szerepet játszottak és játszanak a vá­

ros és a régió az informatikai társadalom irányába mutató törekvésiben, amelynek fontos eleme az új technológiák és alkalmazások tanulmányozása és bevezetése. 2000 decemberében egy kí­

sérleti projektet indítottunk a wireless technológiák alkalmazásának tanulmányozására a Cabletron RoamAbout eszközcsaládjára alapozva, amely osztott Ethernet jellegű kommuniká­

ciót biztosít kisteljesítményű, nagyfrekvenciás rádiókapcsolat felett.

Vizsgálódásunk főbb szempontjai és célterületei a következők:

NETW ORKSHOP

• Infrastruktúra és alkalmazások biztosítása az egyetem egyes regionális célú kutatásaihoz (pre­

cíziós mezőgazdaság, környezet-monitoring, kistelepülések informatikai infrastruktúra fej­

lesztése, stb.);

• A wireless technológiák lehetséges szerepe az egyetem hálózati infrastruktúrájában, illetve annak kiterjesztésére (aktuális problémaként jelentkezik néhány - kábelezéssel nem beköthető - létesítmény csatlakoztatása az egyetemi hálózathoz, illetve a egyetemi hálózat otthonról történő nagysebességű elérésének biztosítása oktatók és kutatók részére).

Az előadáson a projekt tapasztalatairól kívánunk beszámolni az alábbi legfontosabb témakörö­

ket érintve: topológiai kérdések, wireless alkalmazások típusai, szabványi keretek, telepítési ta­

pasztalatok (antennatípus, iránykarakterisztika, kábelfajták csillapításai, stb.), access point manegement, hálózat-mérési tapasztalatok, regionális alkalmazási lehetőségek.

Internet QoS: lehetőség vagy délibáb?

Telbisz Ferenc <telbisz@sunserv.kfki.hu>

KFKI RMKI SzHK és MATÁV PKI-FI

Az internet szolgáltatás mai napig „best effort" szolgáltatásként működik, de egyre több szó esik a minőségi adatátviteli szolgáltatásról (QoS: Quality of Service). Igényként jelentkezik a fel­

használók részéről, akik megbízható, jó minőségű hálózatot szeretnének az alkalmazásaikhoz ill. az újonnan megjelenő alkalmazások (video konferencia, VoIP, stb.) különleges minőségi kö­

vetelményeket támasztanak az adatátvitellel szemben.

Az IETF is felismerte, hogy az újabb alkalmazásokhoz nem megfelelőek az Internetnél eddig megszokott minőségi mutatók. Ezért két lehetséges megoldással is foglalkoztak. Az egyik meg­

oldás az intsem-nek nevezett megoldás, ahol megpróbálták megoldani az erőforrások lefogla­

lását az egyes kapcsolatokhoz. Erről azonban kiderült, hogy meglehetősen rosszul skálázható, ezért a gerinc szolgáltatóknál gyakorlatilag nem alkalmazható. A másik megoldás a diffserv- nek nevezett megoldás. Ennek az alapgondolata az, hogy a forgalmat különböző osztályokba soroljuk, amelyekhez erőforrásokat is allokálunk. Az előadás röviden ismerteti ezen megoldá­

sok fő vonásait, ill. a módszerek kritikai elemzését. Mivel az IP kapcsolat nélküli datagram pro­

tokoll, ezért az IP QoS mindig globális (nem lehet beszélni egy adott kapcsolat minőségéről) és statisztikus, azaz csak átlagosan teljesülnek a minőségi mutatók.

A továbbiakban az előadás foglalkozik a differenciált szolgáltatás megvalósítására használható eszközökkel, módszerekkel, valamint ezek korlátáival. Kitér az MPLS-re is, és annak „traffic engineering" segítségével QoS szolgáltatás nyújtására való használhatóságára.

Valójában a problémát egy időre alighanem a DWDM formájában rendelkezésre álló bőséges sávszélesség fogja megoldani, ami egyenlőre valószínűleg legalább egy nagyságrenddel meg­

haladja a közeljövőben várható igényeket.

NETW ORKSHOP

IPv6 a magyar akadémiai hálózatban

Mohácsi János <mohacsi@ik.bme.hu>

BME Informatikai Központ Szigeti Szabolcs <szigi@ik.bme.hu>

BME Informatikai Központ Máray Tamás <marav@iit.bme.hu>

BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék Kadlecsik József <kadlec@sunserv.kfki.hu>

KFKI RMKI

A 2000. év problémája után az informatikának egy másik fontos jelenséggel kell szembe néz­

nie: az Internet és az IP technológia soha nem látott viharos elterjedése és térnyerésére az élet minden területén. Hamarosan minden mobil telefon, autó és háztartási eszköz szeretne az Interneten keresztül kommunikálni. Magyarország és ezen belül az akadémiai hálózat közössé­

ge viszonylag szerencsés volt, mert amikor elkezdett alkalmazni az IP technológiát, akkor még rendelkezésre álltak B osztályú címek. Azóta természetesen megváltozott a helyzet: Nagy or­

szágok, mint Kína, India, Oroszország, sőt Japán is csak áhítozhat nagyobb egybefüggő IPv4- es cím tartományokra, de mivel 2000 közepére az IPv4-es címek 75%-a kiosztásra került ezért egyre nagyobb érdeklődés várható az IPv6 iránt. Magyarországon várhatóan 2-3 éven belül megindul az IPv6 alkalmazása. Az akadémiai kutató hálózat mindig élenjárt a vezető technoló­

giák kikísérletezésében így az IPv6 kísérleti bevezethetőségében is vezető szerepet vállal. Az előadásban a TIPSTER6 projekt és más külföldi (GÉANT, 6INIT stb.) IPv6-os projektek ered­

ményei kerülnek ismertetésre.

Nagy feldolgozási képességű számítási környezet a BME-n

Szeberényi Imre <szebi@iit.bme.hu>

BME IIT

A számítógép-hálózatok kapacitásának hatalmas ütemű növekedése új lehetőségeket nyitott az elosztott számítási rendszerekben. Az utóbbi években számos olyan fejlesztő környezetet és ter­

vezési technikát fejlesztettek ki, amely az elosztott számítási modellen alapul. A nagy feldolgo­

zó képességű számítási rendszerek az osztott rendszereknek egy fontos részterülete. Ezek a rend­

szerek viszonylag hosszú ideig futó alkalmazásokat tudnak kiszolgálni az elosztott rendszer erőforrásainak kihasználásával. Az előadás összefoglalja a nagy kapacitású elosztott számítási környezetek alapkoncepcióit, és bemutatja a Condor rendszert, amely az egyik legfontosabb ilyen környezet. A Condor rendszert a múlt évben telepítettük a BME-n. Az előadás beszámol az ed­

digi eredményeinkről.

NETW ORKSHOP

A WDM hálózati technológia perspektívái az IP hálózatokban

Paksy Géza <paksv.se7a@ln.matav.hu>

Matáv-PKI Távközlési és Fejlesztési Intézet

Az IP alapú kommunikáció és a fotonika szinergiájának köszönhetően a közeljövőben jelentős előrelépések várhatóak a távközlési hálózatok teljesítőképességében, ideéretve a sávszélességet és hálózati minőséget is.

Az előadás áttekintést ad a fotonika legújabb eredményeiről és ezek távközlési alkalmazásairól, valamint az IP és az optikai rendszerek integrálódásáról.

A hullámhossz multiplexált (WDM) technikával Terabit/s-os átviteli kapacitást lehet létrehozni egy optikai szál páron. Az optikai tartományi kapcsolás pedig lehetővé teszi, hogy hullámhosz- szakat ágaztassunk le, irányítsunk át meghatározott útvonalra. Ez a technológia a magyar táv­

közlési hálózatokban is rendelkezésre fog állni, amint a felhasználói igények elérik ezt a szintet.

Ezen a technikán alapuló az új optikai hálózat transzport szolgáltatást nyújt az ATM, SDH és IP kliens rétegek számára. A jövőben az IP és a WDM egy olyan kétrétegű hálózatot fog létrehoz­

ni, mely közös jelzés-átviteli réteggel rendelkezik, és ezzel lehetőség nyílik az optikai szintű for­

galomirányításra is. Ez az új technika az MPLamdaS, mely jelenlegi MPLS-nek lesz az utóda.

Az előadás végén röviden áttekintjük a kidolgozás alatt álló, vonatkozó új IETF, OIF és ITU ajánlásokat és szabványokat.

A BME hálózatának fejlesztése, felkészülés a GEANT-ra — esettanulmány

Jákó András <aova@eik.bme.hu>

BME EISzK

A Műegyetem számára az Internethez való csatlakozást a magyar akadémiai kutatóhálózat, a Hungamet biztosítja. A Hungamet az európai kutatóhálózathoz (TEN-155) csatlakozik, illetve a BIX-hez. A TEN-155 2001 végén megszűnik, helyét a GÉANT veszi majd át. Ezáltal a Hungamet - és így a Műegyetem - külföldi összeköttetéseinek sávszélessége ősszel nagy mér­

tékben fog növekedni.

Mivel a Műegyetem hálózati forgalmából jelentőst részt tesz ki a külföldi irány, felmerül a kér­

dés: Milyen hatással lesz ez az egyetemi hálózatra, mit kell tenni a hálózat stabilitásának, haté­

konyságának megőrzése és az új lehetőségek kihasználása érdekében?

Az előadás röviden ismerteti a BME hálózatának jelenlegi állapotát, foglalkozik a HBONE (Hungamet gerinc) elképzelhető fejlesztési lehetőségeivel a Műegyetem szemszögéből, vala­

mint az egyetemi hálózat fejlesztésének lehetőségeivel, terveivel.

NETWORKSHOP

IP forgalomformázásra használt eszközök vizsgálata

Szaszkó Sándor <szaszi@sch.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Taszék Baumann Ferenc <baumann@ttt.bme.hu>

BME Távközlési és Telematikai Taszék

A garantált minőségű szolgáltatások biztosításához nélkülözhetetlen a forgalomformázás. Az ATM fórum a forgalommenedzsment egyik feladataként definiálta a forgalomformázást. A leg­

több implementáció ATM eszközökben született. Ma még az IP eszközök csekély hányada ké­

pes ezt a feladatot ellátni, de az igény rohamosan növekszik.

Az általunk megvizsgált mindkét eszköz olyan router, amely ATM interfésszel is rendelkezik, az ezen áthaladó forgalmat képesesek megformázni. Az egyik gyártó egy ATM kapcsolót tett alkalmassá IP csomagok kezelésére. A megoldás nagy előnye, hogy a hosszú idő alatt kifejlesz­

tett szolgáltatások széles köre -m int például a forgalomütemezés, vagy speciális lehetőségek az UBR forgalmi osztályon belül- az új eszközben is jól működik. Teljesítményben azonban igen súlyos problémákkal találkoztunk, mivel a processzor nem képes megbirkózni a többlet felada­

tokkal. Nincsenek teljesítmény problémák annál az eszköznél, amelyet a kezdetektől erre a fel­

adatra fejlesztettek, de itt ma még igen sok funkció, szolgáltatás hiányzik. A forgalomüteme­

zés, a forgalmi osztályok közötti prioritásos sorrend egyáltalán nem működik.

IP multicast routing napjainkban

Jákó András <i'Q\>a@eik.hme.hu>

BME EISzK

A multicast technológiák még mindig gyerekcipőben járnak, sok évi kutatás és fejlesztés után is. A routingnak értelemszerűen előrébb kell tartania a fejlődésben az alkalmazásoknál, és va­

lóban, elmondható, hogy rendelkezésünkre áll egy multicast routing protokollkészlet. Kimon­

dott tény, hogy egyes elemei csak átmeneti megoldást jelentenek, azonban a készlet így is működőképes, használható.

Az előadás röviden ismerteti a manapság használatos multicast routing protokollkészletet (IGMP, PIM-SM, MBGP, MSDP), valamint említést tesz a fejlesztések, kutatások irányáról.

Hálózati fejlesztések a Nyugat-Magyarországi Egyetemen

Rohonyi Pál dr. <ropa@fmk.nvme.hu>

Nyugat-Magyarországi Egyetem Informatikai Központ

Az előadás áttekintést ad az egyetem informatikai infrastruktúra fejlesztése érdekében végzett eddigi munkákról, a jövő terveiről.

NETW ORKSHOP

Az egyetemi hálózat hét éve készült el. Megtervezésekor az elsődleges cél egy elektronikus le­

velezésre jól használható rendszer kiépítése volt. A hálózat korszerűsítésének első fázisában (2000. január) a 10 Mbit/s-os hálózatot átállítottuk 100 Mbit/s-ra.

Az NIIF döntése alapján a regionális központ végpontja az egyetemre került. 2000 szeptembe­

rében megtörtént a 155 Mbit/s sebességű végpont átadása. Az új végpont és a már meglévő há­

lózat közötti kapcsolatot kiépítettük. Elkészültek azok a hálózatfejlesztési munkák, amelyek al­

kalmassá tették az Egyetemet a NIIF végpont fogadására, a kapott sávszélesség kihasználására.

Megkezdtük a soproni városi egyetemi hálózat kiépítését. 2001 januárjában megvalósult a vá­

rosi hálózat kiépítésének első fázisa. Ennek keretében az egyetemi hálózatra kapcsolódott 11 Mbit/s-os rádiófrekvenciás adatátvitellel az egyetemi campuson kívül eső Alkalmazott Művé­

szeti Intézet, valamint az Idegennyelvi Központ.

Az előadás foglalkozik még az egyetemi integráció miatt a közeljövőben megvalósuló további fejlesztésekkel.

Drótnélküli kapcsolat kialakítása otthoni Linux hálózatban

Tornád László <torlasz@xénia.sote.hu>

Semmelweis Egyetem, Kórélettani Int.

Az utóbbi időben már viszonylag elérhető áron vásárolhatók jó minőségű, gyors, drótnélküli LAN kártyák, amivel könnyedén, biztonságosan csatlakozhatunk már meglévő kishálózatunk- hoz, illetve ezen keresztül az Internethez. Ha rendelkezünk egy laptop géppel, a drótnélküli kap­

csolat rendkívül kényelmessé teszi a LAN vagy az Internet elérését a lakásban bárhol, vagy akar a ház közelében is.

A piacon többféle wireless LAN kártya kapható, én egy 11 Mbit/s névleges átviteli sebességű IEEE 802.1 lb protokoll szerint működő terméket szereztem be. A hivatalosan ajánlott megol­

dás egy ‘access point’ eszköz és egy PC kártya megvásárlását jelenti. Az ’access point’ a veze­

tékes ethemet hálózathoz csatlakozó eszköz, mely bridging funkciót lát el a vele rádióhullám­

okon (2.4GHz) kommunikáló PC kártyák és a vezetékes ethemet között (több access point ese­

tén pedig egymás között repeaterként is működnek). Mivel az access point aránytalanul drága, inkább 2 db PC kártyát, és egy ISA buszhoz való adaptert vásároltam, amivel desktop gépbe illeszthető az egyik kártya. Ez a megoldás lényegesen olcsóbb, de járhat bizonyos kötöttségek­

kel. A kártyák (ha a PCMCIA alrendszer felismeri őket és betölti a megfelelő kernel modult) a Linux számára szabályos ethemet interface-ként jelennek meg. Ha sikerül működőképes bridginget létrehozni a desktop gépben a két ethemet interface között (a PC kártya és a vezeté­

kes ethemet között), akkor semmi probléma, a laptop látszólag a vezetékes LAN részeként mű­

ködik. Ha nem tudunk bridginget csinálni — mint ahogy ez tudomásom szerint nem lehetséges speciális firmware update nélkül az általam használt Orinoco (régebbi nevén Lucent WaveLAN) kártyákkal — akkor még mindig csinálhatunk a desktop gépen egy IP masqueradinget a drót­

nélküli IP network számára. így a laptopról elérhetjük a helyi LAN-t, sőt az Internetet is. Ha van egy külön tűzfal gépünk (jó, ha van) egy másik IP masqueradinggel az Internet és a veze­

tékes LAN között, az semmi problémát nem okoz, bár elsőre ijesztő gondolat a dupla masquerading, de a gyakorlatban tökéletesen működik.

A lehetőségeket, a Linuxban szükséges konfigurálást, a biztonsági vonatkozásokat az előadásban részletezem. Az előadás anyaga a http://xenia.sote.hu/~torlasz/networkshop/ URL-en lesz elérhető. A rendszert több hónapja intenzíven használom, a legkisebb probléma nélkül.

NKTWORKSHOP

Hbone eszközök menedzsmentje a Gödöllői Szt.-István Egyetemen

Erdei Tamás <erdeit@lnx.hu>

LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft. (LNX)

Az előadás keretében az érdeklődők képet kapnak a gödöllői Szent István Egyetemen kialakí­

tott hálózatmenedzsment rendszerről, melynek feladata a helyi regionális HBONE eszközök mellett az egyetem belső hálózati infrastruktúráját kiszolgáló eszközök menedzsment feladata­

inak ellátása is. Ismertetjük a felhasználó igényeit a rendszer funkcióival szemben, majd bemu­

tatjuk, hogy a rendelkezésre álló architektúrán hogyan lehet ezeket megvalósítani. Röviden be­

szélünk a felhasznált szoftverekkel (HP OpenView Network Node Manager és Cisco NetFlow Collector/Analyzer) megvalósított szolgáltatásokról, a szoftverekkel kapcsolatos egyéb újdon­

ságokról, illetve ismertetjük a NetFlow Collector alapjául szolgáló Cisco netflow switching technológiát. Az előadást ajánljuk minden hálózati eszközök felügyeletével foglalkozó érdeklődőnek.

MPLS-VPN-ek a gyakorlatban

Győri Gábor < e\oris@ Inx. hu >

LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

A Multiprotocol Label Switching (MPLS) tűnik az idei év legígéretesebb új hálózati technoló­

giájának. Kialakításában az IP hordozhatóságát, egyszerűségét és az ATM skálázhatóságát és QoS (Quality of Service) tulajdonságait kívánták elérni. Mindeközben cél volt az egyszerű kon­

figuráció, és a mindenkoron optimális adatátvitel. A technológia ekkor még csak a nagy forgal­

mú Internet gerinc üzemeltetői számára jelentett megoldást. A szélesebb körben való alkalmaz­

hatóságot az MPLS VPN megoldás kialakítása hozta meg. Ennek segítségével változó Layer 2 fölött (Ethernet, PPP, ATM, stb.), hozhatunk létre egységesen kezelhető virtuális privát hálóza­

tokat. Ezek a LAN technológiákban megszokott VLAN-ok flexibilitásán és a kiterjeszthetőségen túl a közös erőforrások elérését, valamint egységesen kezelt QoS-t is tud biztosítani. Ezen tulajdonságai alkalmassá teszik flexibilis multiservice hálózatok kialakítását, melynek előnyeit már kisebb hálózatokon is érzékelhetjük.

NETW ORKSHOP

A webtartalom karbantartásának új eszköze

Czako Krisztián <slapic@linux.co.hu>

Gőzerővel terjed Magyarországon a web, egyre többen bérelnek webtárhelyet, telepítenek saját webszervert. Mivel a tartalmat karbantartók többnyire nem informatikusok, fontos, hogy számukra egyszerű és kényelmes legyen a tartalom felhelyezése a szerverre. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a választott megoldás biztonságos legyen. Manapság egyre többször találkozunk „arctalanított” (crackerek által megváltoztatott) weboldalakkal. Ilyenkor jön az egymásra mutogatás. A megrendelő a szolgáltatót szidja, a szolgáltató sajnálkozva közli, hogy az „arctalanítás” a megrendelő jelszavával történt, ő arról nem tehet, hogy ehhez hozzájutottak illetéktelenek. Történik mindez annak ellenére, hogy létezik egy eszköz, amivel lényegesen nagyobb biztonság mellett, kényelmesebben lehet a webtartalom karbantartását elvégezni. Jelen esetben a karbantartás alatt csak a kész tartalom feltöltését értem, a többi kívül esik az előadás témáján. A leggyakrabban alkalmazott FTP protokoll helyett válasszunk egy olyat, ami rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal: létezik hozzá könnyen kezelhető kliens operációs rendszertől függetlenül, mind a kliens és a szerver támogatja a kódolt (SSL) kapcsolatokat, működik a meglévő proxy szervereken keresztül is (HTTP proxy). Az én válaszom a fenti kihívásra a WebDAV iwww.webdav.org). Létezik hozzá opensource kliens (sitecopy), valamint MacOS és Windows felület (IE5.5), létezik opensource szerver (Apache dav modul), ezek támogatják az SSL-kapcsolatokat, és mivel HTTPS-t használunk, az átmegy a http proxy szervereken.

\ ETWORKS HO P

3. INTÉZMÉNYI ES KÖZÖSSÉGI RENDSZEREK, HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

Integráció és informatika - hálózati fejlesztések a Szent István Egyetemen

Ritter Dávid <rdavid@7eus.pau.hu>

SzIE, GTI Informatikai és Kommunikációtechnikai K.

A 2000. január 1-vel több önálló szervezetből létrejött Szent István Egyetemen az egységes in­

formatikai szolgáltatások kialakítása speciális helyzetett teremtett. A már adott lehetőségek és feladatok egységesítése mellett szükség volt az új struktúra szerinti átalakításokra is.

Előadásomban az eddig elvégzett változtatásokról, fejlesztésekről, a gödöllői regionális központ működéséről, valamint a rövidtávú tervekről kívánok áttekintést adni az alábbiak szerint:

- Nagysebességű külső hálózati kapcsolatok (POS), - Gigabites egyetemi gerinchálózat,

- A GAUNet hálózat logikai struktúrája, - Hálózatmanagement és forgalommérés, - DNS, LDAP és ami mögötte van,

- Központosított hálózati alapszolgáltatások - email, web, web proxy.

SaMBa nagy hálózatokban

Lajber Zoltán <laibi@7eus. t>au.hu>

Szie GTI IKKP

A SaMBa nyílt forráskódú fálj és nyomató szerver és kliens, amely az SMB (Server Message Block) protokolt hasznúja. A nyitott fejlesztés miatt SaMBA rendkívül alkalmas a különböző kultúrájú rendszerek (UNIX, Windows) közötti kapcsolat kialakítására. Ez eredti SMB alapú gépek kis hálózatokhoz készültek, így nagyobb, több alhálózatból álló rendszerekben felmerül néhány nehézség.

Az előadásban bemutatok egy tipikus SaMBa szerver konfigurációt, kiegészítve címtár (LDAP) alapú felhasználó azonosítással. Kitérek arra, hogyan lehet SaMBa segítségével a kiterjedt há­

lózatokban az alhálózatok közötti böngészést (browsing) javítani.

NETW ORKSHOP

Online tartalomszolgáltatás

a SZIE Gazdasági Informatika Tanszékén

Pitlik László, Dr. <pitlik@miau. qau.hu>

SZIE GTK GEMI GINT Pásztor Márta <marta@miau.eau.hhu>

SZIE GTK GEMI GINT Bunkóczi László <blas7lo@miau. eau.hu>

SZIE GTK GEMI GINT

Popovics Attila <popovics@miau.gau.hu>

SZIE GTK GEMI GINT

1999-ben a NetworkShop rendezvényén tanszékünk már bemutatta internetes tartalomszolgál­

tatásait a szakmai érdeklődők közöűűnségének. Két év múltával időszerű áttekinteni a változá­

sokat és a befejezett, illetve még folyó projektek következtében létrejött bővítéseket. Az aláb­

bi, kiemelt szolgáltatásokat - mint legfontosabb tudástranszfer eszközöket - ismertetjük részle­

tesen:

1. MIAU (Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság általában: az oldal jelentősége, felépí­

tése, a menük rendszere, kapcsolattartás a felhasználókkal (olvasókkal), látogatottsági sta­

tisztikák: http://miau.gau.hu

2. VSZK (Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ) szakmai szolgáltatásai:

http://miau.gau.hu/vszk

3. TKB-PIKT (Tudományos, Kutatási Bizottság - Pályázati Iroda és Kutatási Titkárság) honlapjának felépítése: http://miau.gau.hu/tkb

4. SZIEN (Szent István Egyetemi Napok) napló: http://miau.gau.hu/tkb/szien (nyári egye­

tem, programfüzet, hírek)

5. levelező képzés tapasztalatai: http://miau.gau.hu/levelezo

6. új HEM-oldal (HEM: Humán Erőforrás Menedzser képzés), avagy az első próbálkozás az intelligens menügenerátorral: http://miau.gau.hu/hem

7. MF (Magyar Internetes Agrárinformáció Források Katalógusa = MAINFOKA) eredmé­

nyek: http://miau.gau.hu/mf

8. IKTABU (Terület- és vidékfejlesztési monitoring) szolgáltatások: http://www.tdc.hu/ikta (guest, guest)

9. MIAU + ZADI (Zentralstelle für Agrardokumentation und -information: Agrárdokumen­

tációs és Információs Központ, Bonn) együttműködés:

http://miau.gau.hu/miau/26/tdkerika.exe

10. elektronikus jegyzetbolt: http://miau.gau.hu/portal

NETWORKSHOP

Programozható chipkártyák kriptográfiai alkalmazása

Berta István Zsolt <istvan. berta @ ebizlab.hit. bme. hu>

Budapesti Műszaki Egyetem Üzleti Adatbiztonság Láb Mann Zoltán Ádám <zoltan,mann@ebizlab.hit.bme.hu>

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az intelligens (alkalmazások futtatására képes) smartcardok óriási lehetőségeket nyitottak meg az elektronikus biztonságtechnikai alkalmazások előtt. Habár a technikai lehetőség régóta meg­

van programok smartcardokon való futtatására, ezek alkalmazása mindmáig nem terjedt el.

Célunk ezen lehetőségek feltérképezése s kiaknázása volt. A hitelesség biztosításának módsze­

reit néztük végig, s valósítottuk meg a 1999. május óta béta verzióban létező Microsoft Smart Card for Windows eszközön. Dolgozatunkkal demonstrálni szeretnénk, hogy ez a kártya milyen lehetőségeket nyújt e terület főbb ágain, úgymint:

• Üzenethitelesítés,

• Hozzáférésvédelem (dinamikus jelszavak segítségével),

• Rejtjelezés,

• Digitális aláírás,

• Kulcsgondozás, kulcsok tárolása és generálása.

A fentiek bemutatására példaalkalmazásokat készítünk a kártyához tartozó Visual Basic alapú fejlesztőkömyezet segítségével. Beszámolunk azirányú tapasztalatainkról, hogy “kis” (32 kilo­

byte EEPROM, 1 kilobyte SRAM) erőforráskészlettel rendelkező eszközön mennyiben lehet ki­

használni a magas szintű nyelv és programozási környezet által biztosított lehetőségeket. Fel­

mérjük a kártya képességeit, korlátáit, s ezen korlátok ismeretében próbáljuk értékelni, hogy a jelen technológia milyen alkalmazásokat tesz lehetővé, s milyen változások, fejlődési irányok várhatóak a jövőben.

Egy szakmai szervezet portálja - A Történelemtanárok Egylete honlapjának bemutatása

Miklósi László <ml@tte.hu>

Történelemtanárok Egylete

A Történelemtanárok Egylete honlapjának kínálata a történelemtanárok és a történelemtanítás iránt érdeklődőknek páratlanul gazdag információt kínál. Elérhető innen a legnagyobb humán szakos levelezőlista, a Törifórum (általános információ, archívum, jelentkezés egyaránt megtalálható), a Történelemtanárok Egylete újságjának (TTE Hírmondó) internetes változata, a TTE valamennyi fontos információja (pl.: helyi csoportok, műhelyek, konferenciák, továbbképzések). A honlap jelenleg is több egyedi, máshol fel nem lelhető szolgáltatást nyújt (pl.: a történelemtanításban hasznaiható CD-k listája, a történelemtanításhoz szükséges leggaz­

dagabb, speciális linkgyűjtemény). Egyes elemeit szakjától függetlenül bármely tanár jól NETW ORKSHOP

használhatja munkájához (például: hírek, az általános és középiskolák honlapjainak gyűjte­

ményei, a pedagógiai intézetek honlapjai).

A honlap címe: http://www.tte.hu

Internetre alapozott adatgyűjtés és adatdisztribúció a szőlő-bor ágazatban

Szenteleki Károly dr <kares7@ome0a.kee.hu>

SZIE Matematika-Informatika Tanszék

A magyar szőlő- és borszektor jelenleg két hivatalos adatbázist használ. A szőlő termőhelyi ka­

tasztere a szőlőtermesztésre alkalmas területek nyilvántartását és minősítését végzi, ami az 1980-as évek eleje óta van alkalmazásban. A kataszter képezi a jelenleg érvényben lévő ma­

gyar borvidéki beosztás alapját is. Szőlőtelepítésre csak az I. és II. osztályba sorolt területek al­

kalmasak, az alföldi borvidékek kivételével, ahol a III. osztály is engedélyezett.

A másik adatbázis a termelők kötelező adatszolgáltatása alapján épül fel és a termelők kötelező szakmai igazgatási szervezetei, a hegyközségek kezelik. A hegyközségek tagjainak adatszolgál­

tatási kötelezettsége van a hegyközség felé a szőlőültetvényekről, pincészetekről és az éves ter­

melési adatokról, ami alapfeltétele a szőlőre, illetve borra vonatkozó származási dokumentu­

mok kiadásához. A kutatás célkitűzése a termesztés ökológiai adottságainak és a szőlőtermesztés együttes elemzése, a környezeti hatások szerepének vizsgálata a minőségre és a termesztés gazdasági lehetőségeire.

A kataszteri besorolás és a terméseredmények (Nagyréde)

Kataszteri osztály Felvételi egység Terület Termésátlag Eltérés az átlagtól

db ha tonna/ha %

I. 1797 555,0487 14,1280 1,6

II. 711 246,3504 13,3860 -3,7

Együtt 2 508 801,3991 13,8999

Az elemzések másik feladata megadni, hogy a korábban csak nyilvántartási feladatokra hasz­

nált ágazati adatbázisok hogyan használhatók fel az optimális termőhely megtalálásához, illet­

ve jelenleg mennyire kerülnek kihasználásra az ökológiai lehetőségek.

Az eredmények eljuttatása a potenciális felhasználókhoz szintén az Internet segítségével törté­

nik.

• A termőhelyi kataszter és a termelési adatok összevetése, további pontosítások után, minden­

képpen használható a termőhelyi potenciál részleges elemzésére.

• Megállapítható, hogy a legerősebb kapcsolat a terméseredmények és a talajtípusok, valamint a termőhelyet komplexen kifejező értékek (termőhelyi értékszám, kataszteri besorolás) között van.

• Szükséges az elemzések további folytatása nagyobb minta-elemszám (további települések be­

vonása) alkalmazásával és az évjáratok közötti különbségek vizsgálatával.

• Megállapítható, hogy a szőlőterületek jelentős része (különösen az alföldi területeken) nem a termőhelyi optimumban, illetve a jobb kataszteri osztályú területeken található.

n e t w o r k s h o p

Közcélú információhoz való hozzáférés lehetőségei az egészségügyben

Piróth István <piroth@medinfo.hu>

MEDINFO

Az egészségügyi ágazat interszektori és szektoron kívüli kapcsolatai az alábbi megfogalmazás mentén rendeződhetnek: az egyes ember egészsége nem az egészségügyi szektorban vész el és nem is abban keletkezik. Vagyis a nemzetgazdaság nagyszereplői: a kormányzati, az önkor­

mányzati, a for-profit és a civil szektor egyaránt érintett a egészség megőrzésében és fejleszté­

sében. Ennek megfelelően a nem szakmaspecifikus, azaz közcélú egészségügyi információ lét­

rehozásában, közvetítésében és felhasználásában a nemzetgazdaság valamennyi nagyszereplője, mint feladó és címzett egyaránt értelmezhető.

Ugyanakkor a közcélú egészségügyi információ közvetítésében együttműködők körében termé­

szetes centrumot képvisel az egészségügyi ágazat országos információs intézete. A MEDINFO közvetlenül, illetve közvetettem együttműködik más minisztériumokkal, országos intézetekkel, országos civil szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel, önkormányzatokkal és gazdasági szervezetekkel.

A MEDINFO által gondozott közcélú tartalomfejlesztések elsősorban az együttműködők köréből kiemelt célcsoportokat érintik: civil szervezeteket, önkormányzatokat, államigazgatási társintézmé­

nyeket. Másrészt a lakosság köréből is kiemeltünk az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés szempontjából fontos célcsoportokat: például nők és fiatalok.

A MEDINFO tömegkommunikációs és médiaaktivitás szempontjai azt az elvet követik, hogy az eltérő célcsoportok nemcsak eltérő információtartalmakat, hanem eltérő információkat is igé­

nyelnek. Ezért a közcélú egészségügyi információval megjelenünk interneten, teletexten, folyó­

iratban, élő fórumokon egyaránt.

Mobil értéknövelt szolgáltatások

Elő Gábor Dr. <elo@s7Íf.hu>

Széchenyi István Főiskola Szabó József Dr. <szaboi@ szif.hu>

Széchenyi István Főiskola

Az értéknövelt szolgáltatás nem új találmány, mindig azt értették rajta, hogy egy folyamat va­

lamely fázisában olyan értéknövelés történik, melyet a végső árban érvényesíteni lehet (példá­

ul a megvásárolt ruhadarabot méretre igazítják, telefonhírmondó stb.). Ma mégis csaknem ki­

zárólag a távközlésben használják olyan szolgáltatások összefoglaló megnevezéseként, melyek­

ben a két fél összekapcsolásán kívül valamilyen többletet is nyújt a szolgáltató. A fejlődési trend szerint a felhasználó minden kommunikációs szolgáltatást térben és időben kötetlenül (mobil módon) kíván igénybe venni, így a mobil értéknövelt szolgáltatások lesznek az „új gazdaság"

motorjai.

Ily módon mobil értéknövelt szolgáltatások alatt értjük mindazon hálózati szolgáltatásokat, me­

lyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

NETW ORKSHOP

• időben és térben kötöttségek nélkül elérhetőek (természetesen a szolgáltatástól független kö­

töttségek létezhetnek, például fizikai jellegű hálózati üzemszünet földrajzi vagy karbantartá­

si okból),

• a felhasználó rendelkezésére állnak függetlenül a konkrét egyedi felhasználói igényektől (a felhasználó szabadon dönthet hogy igénybe veszi a szolgáltatást vagy nem),

• a hozzáadott érték pénzforgalmi többletként realizálható (legalább a bevétel lehetősége meg­

van).

Az előadás vázlatos szempontokat ad a mobil értéknövelt szolgáltatások rendszerezéséhez és vizsgálatához, a legfontosabbnak tarott technológiai, üzleti és felhasználói nézőpontból.

Felsőoktatási LDAP címtár project

Ecsedi Kornél <ecsedi@fox.klte.hu>

Debreceni Egyetem

Tóth-Abonyi Mihály <M.T0th-Ab0nvi@cc.u-s7eeed.hu>

Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Számítóközpont Terdik György, dr. <terdik@cic.klte.hu>

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem nemrégiben kezdett el dolgozni egy LDAP alapú címtár szolgáltatás megvalósításán. Habár a munka még éppen csak elkezdődött, mégis érdemes róla szólni.

Célunk egy nyílt szabványokon alapuló címtár létrehozása, amely webes felületen is elérhető, és tartalmazza az intézményi dolgozók elérhetőségi adatait, mint pl. telefonszám, e-mail cím, valamint egységes keretbe foglalja az intézményi levelezést. Távolabbi célunk az, hogy az egye­

tem minden polgára egyformán részesülhessen az intézmény által nyújtott hálózati szolgáltatá­

sokból, lehetőleg minél kevesebb adminisztráció árán: amikor valaki bekerül a hallgatói vagy személyzeti nyilvántartásba, jöjjön létre automatikusan azonosítója, e-mail címe, esetleg mode­

mes behívási lehetősége, stb. Az ehhez szükséges adatok tárolására jól alkalmazható egy LDAP alapú címtár. Emellett említésre méltó az LDAP és a PKI (Public Key Infrastructure) összekap­

csolásának lehetősége, ami szintén időszerű téma.

Http proxy a Veszprémi Egyetem informatikai hálózatában

Pulai Gábor <pulaig@almos. vein.hu>

Veszprémi Egyetem

Farkas Zoltán <farkas@almos.vein.hu>

Veszprémi Egyetem Mi a Proxy szerver?

A proxy szó jelentése: megbízott. Ennek megfelelően a proxy szervert egy olyan feladat elvé­

geztetésére használjuk, amit más számítógépekre nem lehet, vagy nem akarunk rábízni.

MKTWORKSHOP

• Mire lehet a proxy szervert használni?

O Web elérés gyorsítására o Web kiszolgálás gyorsítására O Tűzfalnak

O stb

• Mire használjuk mi a proxy szervert?

Az egyetemen a proxy szervert ma elsősorban a web elérés gyorsítására, korábban a sávszé­

lesség jobb kihasználására használtuk.

Milyen Cache szerverek vannak a piacon?

• Harvest

• Squid

• NetCache

• Microsoft Proxy Server / Internet Security and Acceleration Server Melyiket használjuk - Miért?

1997 - 2000 között H arvest, majd Squid cache-t használtunk Solaris illetve Linux ope­

rációs rendszerekkel.

2001. március 1-től a GE Capital ITS Austria a VAR Kft közvetítésével a Veszprémi Egyetemnek ajándékozott és beüzemelt egy, a Network Appliance cég által gyártott NetCache 720s proxy szervert.

Bevezetési tapasztalatok

• Általában:

A Cache használatának kötelezővé tétele mindig nehézségekbe ütközik, -lehetséges megoldás: transparent proxy, de kicsit lassabb (növeli a hálózati forgalmat), ezert eddig nem használtuk.

• A NetCache esetében:

Az átállás csaknem zökkenőmentesen történt, hiszen figyeltünk arra, hogy a felhaszná­

lók gépein ne kelljen a proxy beállításokon változtatni. Az előző pontbeli nehézségen már a korábbi cache szoftver bevezetéskor túljutottunk.

Használati tapasztalatok

• A Netcache nagyon stabilan működik. Karbantartással gyakorlatilag nem kell foglal­

kozni, szemben a squid-del, ahol hetente - kéthetente kellett hibaelhárítással foglalkoz­

ni. A squidnek még legfrissebb (stabil) verzióiban is gondok vannak a filerendszer ke­

zelésével, ami miatt egyrészt rendszeresen leáll (majd beállítás függvényében újraindul), másrészt néhány ilyen leállás után a cache-ben beragadnak objektumok, melyeket nem lehet elérni és törölni, csak a teljes cache könyvtárstruktúra újragenerálása segít. Ezek a beragadt objektumok egy idő után akár a rendelkezésre álló lemezterület 60%-át is elfoglalhatják..

• Statisztikusan: napi átlagos 45% találati aránnyt mutat 27 GB-os Cache méret mellett, percenként 1210 kérésszám mellett. Szemben a Squid 28 - 37%-os találati arányával.

• Az átlagos válaszidő is 35%-kal javult, a negatív hit válaszidő pedig csaknem 50%- kal.

Összefoglalás

• A NetCache 720s a Veszprémi Egyetem igényeinek megfelel (terhelés).

• A felhasználók észrevehető sebességnövekedést tapasztalnak az új proxy szerverrel kommunikálva.

• A karbantartási feladatok gyakorlatilag megszűntek.

• A NetCache más proxy szerverekkel (squid, ISA) láncba fűzve jól működik.

• A felszabadult nagyteljesítményű gépet más feladatokra tudjuk használni.

NETW ORKSHOP

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma informatikai fejlesztései

Makai Judit <iudit.makai@nkom. sov.hu>

NKÖM

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mint a kulturális ágazat informatikai fejlesztése­

it koordináló szervezet fejlesztési koncepciójának lényege, a kulturális telematikai infrastruktúra és szolgáltatások létrehozása.

CÉL: A kulturális örökség megőrzése, és a kor technikai színvonalán, a kornak megfelelő mé­

dián a hozzáférés biztosítása.

Kulturális intézmények működéséhez szükséges infrastruktúra - hw.sw applikációk szolgálta­

tásként való hozzáférésének biztosítása.

A kulturális tartalomszolgáltatások, létrejöttének támogatása,

Kultumet és azon keresztül a kulturális tartalmak elérhetőségének biztosítás, A fenti célok elérése érdekében az alábbi fejlesztések indultak:

1. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma saját, felügyelt intézményei, illetve a többségi tulajdonú közhasznú társaságok gazdálkodását támogató integrált informatikai rendszer be­

vezetését kezdte meg - PÍR rendszer.

2. Kialakításra került a kulturális ágazat WAN hálózata, az NIIF hálózatán belül un. VPN-ként.

Valamennyi intézmény és többségi tulajdonú Kht. részére biztosítottuk a WAN adathálóza­

ti kapcsolatokat és IP szolgáltatást. A külföldi kulturális intézetek az AT&T kapcsolt háló­

zatán keresztül kapcsolódnak a hálózathoz.

3. Megállapodást kötöttünk az NIIF Irodával amelynek lényege, hogy az ágazat nem kíván önálló hálózati infrastruktúrát kialakítani, hanem lehetőség szerint az NIIF bázisát használ­

ja, bővíti, ill. a digitális kulturális tartalmakat ezen keresztül teszi hozzáférhetővé.

4. Egységes Statisztikai rendszer - Kulturális Statisztikai Adatbázis - kialakításának koncep­

ciója. A statisztikai jelentő lapok - OSAP jelentő lapok - tartalmilag felülvizsgálatra kerül­

tek, és formailag egységesítettük, informatikai feldolgozásra és WEB-es kitöltésre alkalmas­

sá tettük.

5. Egységes Múzeumi nyilvántartási rendszer kialakításának koncepciója a miniszteri rendelet és a jelenlegi helyzet felmérése, valamint szakmai konzultációk alapján körvonalazódott.

6. Nemzeti Audiovizuális Archívum - NAVA - A mozgóképek, a hangzó anyagok és a hoz­

zájuk kapcsolódó ismereteink kulturális örökségünk részei. A magyar kulturális örökség au­

diovizuális részének megőrzése és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele az ar­

chívum létrehozásának célja.

7. Digitális Levéltár - terv - a digitális aláírás jogi szabályozása megteremti a lehetőségét a csak digitálisan létező dokumentumok hiteles iratként, okmányként való elfogadásának. En­

nek következményeként a digitális okmányok irattározását és a levéltári kezelését is biz­

tosítani kell.

NETW ORKSHOP

PRIDE - az információszolgáltatás új dimenziói

Kozér Emőke <ko7er@iasoft.hu>

IQSOFT Rt.

A PRIDE (People and resources identification for distributed environment) kutatás-fejlesztési projekt 6 ország 12 intézményének, közöttük az IQSOFT Rt. részvételével 1998 június - 2000.

szeptember között folyt az Európai Unió Telematikai Alkalmazások Program támogatásával.

A kutatás az Internet elterjedésével jelentkező információszervezési és szolgáltatási problémá­

inak megoldására irányult azt felismerve, hogy az információ mennyiségének szakadatlan nö­

vekedésére, a piaci igények gyors változására az azonos gazdasági ágazatokban tevékenykedő szolgáltatók együtt sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak, mint az egyes szolgál­

tatók önmagukban.

A projekt eredményeként egy több komponensből álló eszközkészlet kifejlesztésére került sor, melyek integrálásával létrehozható a felhasználók és szolgáltatók közös directory-ja. A directory a hagyományos információs portálfunkciókon túl intelligens robotokkal teszi lehetővé a szolgáltatók számára felhasználóik hatékony kiszolgálását.

A PRIDE alkalmazás valójában brókerként működik az egymástól független felhasználók szá­

mára hozzáférést biztosítva egyszerre több szolgáltatóhoz; továbbfejlesztve a csatlakozási felü­

letet az információszolgáltatók, beleértve a digitális szolgáltatókat is (pl. tele-shopping, kultu­

rális szolgáltatások, idegenforgalmi információszolgáltatás, oktatás), valamint az elektronikus kereskedelem között.

Az előadás olyan kérdésekre is választ ad, hogy melyek a lehetséges alkalmazási területei és milyen elképzelések vannak a PRIDE hazai adaptálására, bevezetésére és továbbfejlesztésére.

Intelligens épület üzletág és technológia a Compaq- nál, BuilDog az Intelligens Epületmanager software

Marsovszky László <laszlo.marsovszkv@compaq.com>

Compaq Computer Magyarország Kft.

Walter Gábor Scadasys

Az előadás első felében tárgyalja az intelligens épület szakágazat technikai alapdefinícióit, té­

maköreit, a korszerű eurokomform szabványos megoldásokat, az egyes főágak teljes integráci­

óját. A következő részben az alkalmazások gazdasági szempontjait, a megtérülési statisztikákat a Compaq referenciáit ismerteti.

A második részben a Compaq és a Scadasys által közösen kifejlesztett BuilDog integrált intel­

ligens épületfelügyeleti rendszerét mutatjuk be. A rendszer igen nagy integráltságú, ami azt je­

lenti, hogy összeintegrálja a klasszikus épület automatikai, épületüzemeltetési rendszereket (épületgépészet, biztonságtechnika, facility management, service management), úgy, hogy az egyes alrendszerekből beérkező összes információt dinamikusan korrelálja, és intelligens szi­

mulációs, szakértői, öntanulós modulok bevonásával intelligens komplex épületüzemeltetést biztosít, és a XXI-ik századi épületekből un. szolgáltató épületeket csinál.

NETW ORKSHOP

4. KÖZGYŰJTEMÉNYEK, KÖNYVTÁRAK, TARTALOMSZOLGÁLTATÁS

Folyóirat indexelése Zebrával

Hegyi Adám <dombi@pollux. bibl.u-szeged. hu>

SZTE Egyetemi Könyvtár Sándor Ákos <akos@bibl.u-S7eeed.hu>

SZTE Egyetemi Könyvtár

A Szegedi Egyetemi Könyvtárban elkészült a Széphalom című folyóirat digitalizált változata.

A megvalósítás során az archiválás, a könnyebb hozzáférhetőség megteremtése és teljes szöve­

gű adatbázis építése volt a cél. Az adatbázis építés első lépéseként elkészült a szöveg XML vál­

tozata. A legfontosabb feladatunk az volt, hogy egy olyan adatbázis-kezelő szoftvert találjunk, amelyik képes XML tagek feldolgozására. Ilyen a Zebra nevű fulltextes adatbázis-kezelő. A Zebra további jó tulajdonsága még az, hogy Z39.50-es szabványt is tudja kezelni.

Az XML DTD-ben definiálva lettek olyan tagek, amelyek általában a keresés szempontjai szok­

tak lenni. Különböző szövegtípusokra lettek ezek kidolgozva. így például versre, novellára és ezeken belül címre, szerzőre, verssorra, stb.

A Zebra adatbázis-kezelő képes a weben egységes keresőfelületet biztosítani, mert a Z 39.50 szabvány kezelése a szoftverbe beépített. Ez a szoftver nonprofit szervezetek számára ingyenes.

Számunkra azért volt megfelelő, mert képes az XML struktúrát indexelni és a Z39.50 szabványt kezelni.

A Zebra mivel eleget tesz a Z39.50 szabványnak, Z-szerverként működik. Az adatbázis az interneten keresztül egy olyan segédprogram által érhető el, amely a webszerver és az adatbá­

zis között teremt kapcsolatot.

Megyei Közgyűjteményi Dokumentációs és Tájékoztatási Rendszer megvalósításának lehetőségei Szabolcs- Szatmár-

Bereg megyében

Vadné Kokovay Zsuzsanna < vadne@zeus.nyf.hu>

Nyíregyházi Főiskola Vad Sándor < vads@nyf.hu>

Nyíregyházi Főiskola

Az előadásban ismertetett fejlesztés célja egy olyan információ-feldolgozó és szolgáltató rend­

szer kialakítása, amely alkalmas a közgyűjteményekben már meglévő és a jövőben bekerülő in­

formációforrások egységes szerkezetben történő formai és tartalmi feldolgozására, függetlenül az adott információforrások hordozójának típusától. A feldolgozás egységes szerkezete haté­

kony, idő- és költségtakarékos visszakeresést tesz lehetővé a felhasználók számára.

\E T W O R K SüO P

A hálózat megyei, mert egy adott megye területén működő' intézményeket foglalja magába, köz- gyűjteményi, mert a hálózat tagjai könyvtári, irattári és múzeumi feladatokat látnak el, doku­

mentációs, mert az adott gyűjteményekben fellelhető' dokumentumokban rejlő információkat tárja fel a lehető legteljesebb mértékben formailag és tartalmilag, hálózat, mert a létrejövő in­

formációtár valamennyi hálózatba kötött intézményi felhasználó számára egységes, könnyen kezelhető felületen érhető el.

Tervezett hálózat magába foglalja egy megye felsőoktatási, szak- és közkönyvtárainak csoport­

ját. A rendszer logikája biztosítja, hogy a különböző fenntartójú, funkciójú közgyűjtemények csatlakozhassanak hozzá teljes jogú tagként, és igénybe vegyék annak valamennyi szolgáltatá­

sát. A konzorcium tagjai között szereplő tudásközpontok jelenleg dokumentáltan 32000 aktív felhasználóval rendelkeznek.

A projekt megvalósítása után olyan korszerű, hatékony és költségtakarékos közgyűjteményi in­

formatikai hálózat jön létre, amely szervesen illeszkedik a regionális, illetve országos közgyűj­

teményi hálózathoz. A résztvevő intézmények közötti adatátviteli kapcsolatot az NIIFI által üze­

meltetett akadémiai hálózat biztosítja.

A kialakításra kerülő feltáró rendszer felhasználásával a lehető leghatékonyabban biztosítsuk a rendszer felhasználói által keresett információk átadását. A projekt megvalósítása során külö­

nös figyelemmel kezeljük azt a tényt, hogy a Megyei Közgyűjteményi Központi Katalógus és az erre szervezett központi szolgáltatások (elektronikus SDI szolgáltatás, intézmények közötti dokumentumkölcsönzési rendszer) bevezetése mellett bizonyítsuk, hogy az általunk tervezett rendszer valamennyi információhordozó egységes szerkezetben történő szolgáltatását képes megoldani.

A központi adatbázis köré szervezzük azokat a virtuális különgyűjteményeket, amelyek egy-egy célcsoport szakirodalmi információs igényeit elégítik ki. Ezen virtuális adatbázisok az adott cél­

csoport igényeitől függően különböző mélységgel feldolgozott rekordokat tartalmaznak. A pro­

jekt keretében a következő különgyűjteményeket hozzuk létre:

• Digitális oktatási különgyűjtemény,

• Megyei FULLTEXT helyismereti adatbázis,

• Virtuális megyei képzőművészeti galéria.

DOBIS-ból az AMICUS-ba : a költözés rövid története

Horváth Ádám <adam@osrk.hu>

Országos Széchényi Könyvtár

A OSZK három éves fejlesztőmunka eredményeként 2000. december 18-án a megkezdte új in­

tegrált könyvtári rendszerének használatát. Az Amicusban való költözés során számtalan szá­

mítástechnikai és szervezési problémát kellett megoldani. Egyesítettük a DOBIS/LIBIS tárolt két különálló adatbázisunkat. Sikeresen megfeleltettük egymásnak a két kezelőrendszer, a DOBIS és az Amicus eltérő struktúráját. A bibliográfiai és példányadatokon kívül a gyarapítá­

si adatok is maradéktalanul átkerültek az Amicusba. Az egyesítés révén Magyarország egyik legnagyobb elektronikus könyvtári katalógusa jött létre. Az új rendszer beüzemelésével az OSZK a szintén Amicust használó kanadai, ausztrál és angol nemzeti könyvtárak társaságába került. Az előadásban a költözés rövid történetét és az OSZK új lehetőségeit szeretném bemu­

tatni.

íMETWORKSHOF

A XIX. századi magyar irodalom és művelődéstörténet elfeledett forrásai (Digitális szöveggyűjtemény)

Simon Melinda Klára <msimon@sol.cc.u-s7eped-hu>

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalmi tanszékén folyó digitalizálási mun­

kát a Tanszék oktatói és PhD-hallgatói végzik a Tudományegyetem Központi Könyvtára mun­

katársainak hathatós segítségével.

A fenti munkacímet viselő digitális szöveggyűjteményben a XIX. század második felében meg­

szaporodott hírlapokban és folyóiratokban lappangó írásokat tervezzük összegyűjteni és a ku­

tatások számára hozzáférhetővé tenni.

A Tanszéken folyó kutatási programokkal összhangban a projekt nem elsősorban a XVIII-XIX.

század kanonizált életműveinek digitális kiadásához kíván hozzájárulni, hanem a kánonon ed­

dig kívül maradt, de figyelemre érdemes, mindenekelőtt elméleti-kritikai jellegű szövegek fel­

kutatásával és digitális úton való közzétételével.

A feldolgozásra váró anyag óriási mennyisége miatt egyelőre a dokumentumok digitális fény­

képezését végezzük el, a későbbi szöveg-formátumú feldolgozás reményével. Az anyagokat XML kódolással archiváljuk, és a bennük foglalt információk szerint tárgyszavazva tesszük lehetővé a visszakereshetőséget. A feldolgozást végzők egy webes űrlapon keresztül látják a már archivált anyagot, így lehet az elkészült leírásokat kiegészíteni.

A létrejövő digitális szöveggyűjteményt - lehetőség szerint - intranetén vagy Interneten tesszük az érdeklődők számára elérhetővé.

Elektronikus folyóiratok

a természettudományok területén - egy hazai példa

Holl András <holl@konkoly.hu>

MTA Csillagázati Kutatóintézet

Az elektronikus folyóiratok rövid átfutással, olcsóbban juttatják el a szakmai információkat az olvasókhoz, és a nyomtatott változathoz képest többletszolgáltatásokat is kínálnak: kereshetőek, szakirodalmi-, objektum-, URL és e-mail linkeket tartalmaznak. A szerzők szinte végleges formá­

ba önthetik cikkeiket, nagyobb befolyásuk lehet a kész anyagra. A kiadók csökkenthetik a költsé­

geiket, és jobb minőségű újságot állíthatnak elő.

A CsKI-ben is készül egy szerény, angol nyelvű elektronikus szakfolyóirat: az Information Bul­

letin on Variable Stars. A bulletin a változócsillag-kutatás témájában közöl rövid cikkeket már több, mint 40 éve. Az elektronikus változat 1994-ben indult, és (az NIIF támogatásával) 1996- ban web-re került az archív anyag, az első számtól kezdve. A modem (nem archív) anyag cik­

keit LaTeX forrásállományban tároljuk, és a CsKI-ben és a Strasbourg-i CDS-ben készült szoft­

ver „reptében“ fordítja HTML formátumba. Az IBVS a cikkekben szereplő csillagászati objek­

tumokra (ezek többnyire csillagok) linkeket kínál a CDS SIMBAD adatbázisára, az irodalom­

METW ORKSHOP

jegyzékben szereplő cikkekhez pedig bibliográfiai adatbázisokra mutató linkeket fűz. Termé­

szetesen linkekként jelennek meg a cikkekben szereplő e-mail címek és URL-ek is. A folyóirat tartalomjegyzékében és cikkeinek teljes szövegében keresni lehet. Az elkészült IBVS számok­

ról egyes jelentősebb nemzetközi csillagászati adatbázisok (NASA ADS, CQS) automatikusan küldött e-mail üzenetekben kapnak bibliográfiai leírást.

Az IBVS elektronikus változata két újdonsággal szolgál olvasóinak. Az e-táblázatok segítenek abban, hogy a cikkek szövege mellett minél több táblázatot, képet, mérési anyagot lehessen (kezelhető formában) elérni - amit a nyomtatott folyóirat terjedelmi okokból nem közölhet. Je­

lenleg folyamatban van a web-alapú kéziratkészítés és beküldés megvalósítása is. Ez lehetővé teszi majd - egyenlőre csak egyszerűbb cikkek esetén -, hogy a szerzők különösebb szoftver, és ismeretek nélkül, egyetlen web-böngésző segítségével készítsék el kézirataikat és ábráikat, melyek mindazonáltal mégis a megfelelő minőséget biztosító LaTeX-ben szed ki a szerveren futó szoftver; a rendszer valamelyest szintaktikusán ellenőrzi a beküldendő kéziratot; végül pe­

dig a szerző beküldés előtt HTML formában megtekintheti kéziratát, s a generált linkeket kö­

vetve ellenőrizheti a cikkben szereplő csillag(ok) adatait és irodalmi hivatkozásait.

Az elektronikus IBVS-t továbbfejlesztendő, foglalkozunk további adatbázis-linkek megvalósí­

tásával: a cikkekben linkek mutathatnának csillagászati katalógusokra, vagy ezek meta- katalógusára (CDS VizieR), illetve egy elektronikus (égbolt)térkép szerverre (CDS Aladin).

A elektronikus szakfolyóiratok jövője még merészebb lehetőségeket is tartogathat. Az egyes adatbázisokat automatikusan és kétirányúan össze lehet majd kapcsolni - egy web-re került fo­

lyóiratszám információi azonnal, emberi beavatkozás nélkül megjelenhetnek majd a különféle adatbázisokban. Az e-folyóiratok cikkei még „intelligensebbek" lehetnek a jövőben: a cikkek egyes elemeire - pl. személynevek, objektumok, irodalmi hivatkozások, ábrák, táblázatok - kü- lön-külön lehet majd hivatkozni. Ezeknek a cikkeknek a kéziratait szoftver-eszközok segítségé­

vel könnyebben és kevesebb hibával lehet majd elkészíteni. Mindehhez mesterséges intelligen­

cia tulajdonságokkal bíró programokra lesz majd szükség, vagy tartalmi kijelölést (markup) biz­

tosító formátumra - ami minden bizonnyal az XML lesz.

Irodalom:

- Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000/9-10, 389.0.

(http://www.konkoly.hu/staff/holl/tmt.html)

- Magyar Tudomány, 2001-2, 212. o. (http://www.matud.iif.hu/01feb/holl2.html) - IBVS: http://www.konkoly.hu/IBVS/IBVS.html

A Digitális Irodalmi Akadémia megvalósítása:

a fejlesztési lehetőségek és a felhasználói szempontok ellentmondásai

Vajda Mária <Vaida@neumann-ha7.hu>

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Köz

A Digitális Irodalmi Akadémia a magyar digitális kulturális örökség részeként a Nemzeti Kul­

turális Örökség Minisztériuma által támogatott program keretében valósult meg. A teljes szö­

vegű adatbázis jelenleg már több, mint 2000 - az SGML szabvány szerint digitalizált könyvet dolgozta fel, amely a legnevesebb kortárs magyar írók életművét reprezentálja.

NETW ORKSHOP