KIKERES: Az információs közvagyon katalógusa fogalmi alapokon
Hegede Orsolya <heaedeo@ikb.meh.hu>
MeH, Informatikai Kormánybiztosság Sikolya Zsolt <sikolva7S@ikb.meh.hu>
MeH, Informatikai Kormánybiztosság
A közigazgatásban nap mint nap hatalmas mennyiségű adat keletkezik. Ezek az adatok rendkí
vüli értéket képviselnek, és ahogyan haladunk az információs társadalom felé, ez az érték ro
hamosan nő. Ennek a vagyonnak a nyilvántartására, az adatokhoz való hozzáférés segítésére az Informatikai Tárcaközi Bizottság és a Miniszterelnöki Hivatal létrehozta az Interneten keresz
tül mindenki számára ingyenesen hozzáférhető közigazgatási adatvagyon-nyilvántartás keret- rendszerét, a KIKERES-t (Közigazgatási Információkereső Rendszer), amely a közigazgatás
ban fellelhető közérdekű információforrások legfontosabb jellemzőit - metaadatait - fogja szol
gáltatni.
A metaadatok készítői és keresői - vagyis az adatgazdák és az adatfelhasználók -csak akkor tudnak „egymásra találni” a KIKERES-ben, ha azonos fogalmakat használnak az adatok jellem
zésére. Ezért a KIKERES által kezelt metaadatok precíz és szakszerű kereshetőségét egy termi
nológiai adatbázis, a fogalomtár is segíti, amely egyfajta „fogalmi közvagyont” is képvisel az információs közvagyon katalógusa mellett.
Mind a metaadatokat, mind a fogalmakat többféle nyelven is képes tárolni és lekérdezni a KI
KERES, így a nemzetközi használatot is lehetővé teszi, és összekötő kapcsot képezhet az Eu
rópai Unióban használt és a magyar metaadat-szolgáltatások és terminológiai rendszerek között.
Az államigazgatásban most folyik és a jövő év közepéig tart a KIKERES metaadatainak és fo
galmainak kezdeti feltöltése az időközben megszületett 1113/2000. kormányhatározatnak megfelelően az Informatikai Kormánybiztosság irányításával.
Véleménynyilvánítás és csoportos információ szűrés, mint az információs társadalom elemi hálózati aktusai
Kovács László dr. <las7lo.kovács@S7taki.hu>
MTA SZTAKI
Micsik András <micsik@S7taki.hu>
MTA SZTAKI
Egy lehetséges információs társadalom egy lehetséges informatikai szolgáltatási sziluettjét al
kothatja a társadalmilag és/vagy történetileg meghatározott érték közvetítési mechanizmusok új NETWORKS HOP
hálózati technológiákban illetve szolgáltatási rendszerekben manifesztálódó digitális reprezen
tánsai.
Bemutatjuk az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya (DSD) az EU 4. Kutatási és Tech
nológia Fejlesztési Keretprogram keretében végzett két kutatás-fejlesztési projektjének techno
lógiai eredményeit. A Web4Groups EU projekt összetett, Web alapó, csoportmunka támogató szoftver rendszert hozott létre, melyben kifejlesztett hálózati szavazási rendszer képezi az MTA SZTAKI jelenlegi nyílt, ingyenes Internet szavazó rendszerének (www.sztaki.hu/services/voting) rendszertechnikai alapját. A SELECT EU projekt (www.sztaki.hu/SELECT) keretében a cso
portos információ szűrési (collaborative information filtering) technológiát fejlesztettünk ki.
Mindkét technológia az olyan hálózati technológiák csoportjába tartozik, mely társított metainformációk speciális osztályát, illetve a társított metainformációk minőség javításának csoporttevékenység alapú módszerét használja. Az ilyen és ehhez hasonló hálózati technológi
ák bevezetése válhat az egyik legnagyobb jövőbeli lépésnek, mely elvezethet a mindennapi élet ezernyi döntésszituációjának hálózati technológiákkal való támogatásához.
Első lépesek az e-demokrácia és az e-kormányzat felé
Kumin Ferenc <p00kuf01@student.ceu.hu>
CUE - Political Science A virtuális Baja
Az információs technológia fejlődésével egyre több Internet előtti elmélet nyer új értelmet, így átgondolásra szorulnak közszféra, a politikai cselekvés, a demokrácia és a kormányzat fogal
mai is. Ez az újraértelmezés eddig leginkább elméleti, filozofikus munkákban öltött testet, hi
szen kevés empirikusan kutatható jelenség állt rendelkezésre. Ebben a témában még leginkább esettanulmányokkal találkozhatunk: Amsterdam, Berlin vagy Santa Monica esetét már feldol
gozták a téma szakértői. Többek között ezek a kutatások sok tanulsággal szolgálnak akár a mód
szertani kérdésekben is, ám közös sajátjuk, hogy kizárólag nyugat-európai illetve észak-ameri
kai eseteket dolgoztak fel, Közép- vagy Kelet-Európábán hasonló kutatások nem ismertek. En
nek magyarázatára azonnal kínálkozik egy nyilvánvaló ok: az utóbbi régió informatikai infrast
ruktúrája messze alulmúlja az előbbit. Mindazonáltal feldolgozásra nagyon érdemes esetekkel Közép-Európa is szolgál.
Baja városa sok szempontból ideális célpontnak tűnik egy ilyen irányú kutatásra. Hogy miért ez a közepes méretű, Duna-parti város vált a magyar „kiberdemokrácia” egyik mérföldkövévé, azt még a további kutatásoknak kell megválaszolniuk. Több mint két éve a város polgárai feltűnő aktivitást mutatnak a világhálón, és komoly tekintélyre tettek szert a magyar on-line kö
zösségen belül. Az első lépés ennek eléréséhez egy olyan „topic” megnyitása volt az Index por
tál politikai fórumában, amelybe a megnyitó kizárólag saját, beazonosítható néven várt hozzá
szólásokat, kizárólag a város és környéke ügyeiben. A kezdeményezés olyannyira sikeres volt, hogy azóta a Baja régió saját „szobát” kapott a népszerű fórumon belül. A lelkes polgárok azon
ban nem álltak meg itt: elkészítették a város önálló portálját baja.hu címen, amelyben tovább
ra is dominál a politikai tartalom.
Ami mindezeken túl igazán érdemessé teszi a bajai eset tanulmányozását, az a város vezetésé
nek aktív részvétele a virtuális politizálás terében. A város önkormányzata maga is igyekszik el
foglalni helyét az Interneten igazodva a lakosok alulról jövő igényeihez. Ez a nézőpontja a ku
NETW ORKSHOP
tatásnak különösen érdekes kérdésekre adhat választ: A helyi hatóság és a város polgárainak
„virtualizálódása” külön úton fejlődik, avagy hatással van egymásra? Ha igen, melyik hat inkább a másikra? Ilyen és ehhez hasonló problémákat igyekszem behatóbban kutatni, és előadásomban ennek a kutatásnak a részletes módszertanát, illetve a már meglévő eredményeket szeretném kol
legáimmal megosztani.
A politikai szólásszabadság határai akadémiai hálózatokon
Csirmaz László <csirmaz@matisse.ceu.hu>
Közép Európai Egyetem
Az egyetemek a politikai véleményformálásnak, politikai „szabadszájúságnak" mindig otthonai voltak. Mennyire tükröződik ez a hagyomány az új elektronikus médiumban, az interneten? Az előadásban a Közép Európai Egyetem példáján mutatjuk be, hogy az egyetemi AUP (Acceptable User Policy, Felhasználói Szabályzat) milyen politika-elméleti problémákat vetett fel, és hogy a gyakorlatban milyen tapasztalataink voltak. A legfontosabb tanulság talán az, hogy az AUP az etikai elvárások rögzítése mellett különösen hasznos eszköz arra, hogy felhív
ja a nem szakember felhasználók figyelmét azokra a technikai lehetőségekre, jogi szabályozat
lanságra, amiket (vélhetően) a rendszergazdák jól ismernek.
Az elektronikus kormányzás informatikai aspektusai
Csetényi Arthur dr. <csetenvi@cs.bke.hu>
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Az elektronikus kormányzás (e-govemment) területén folyó kutatások elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a korszerű informatikai és telekommunikációs technológiák mennyire hatéko
nyan képesek a közigazgatás teljesítményének javítására. Az elektronikus kereskedelem roha
mos terjedésével egyre több eszköz áll rendelkezésre, amelynek segítségével - egyebek mellett - javítani lehet:
• az állampolgár hozzáférését közérdekű információkhoz,
• az államigazgatás különböző egységeinek együttműködését,
• a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok viszonyát a létező állampolgári igények
hez és jövőbeli elvárásokhoz.
Ezen célok mellett az elektronikus kormányzás egyik legfontosabb feladata annak megteremté
se, hogy az állampolgár minél aktívabban részt tudjon venni a közérdekű döntések meghozata
lában és az ország demokratikus közéletében.
Az előadás az elektronikus kormányzás négy aspektusát vizsgálja meg közelebbről:
1. adminisztratív folyamatok újtatervezése és újraszervezése, 2. hatékony gazdálkodás a szervezeteken belüli osztott tudással, 3. telekooperáció, a számítógéppel támogatott csoportos munka,
4. ágenstechnológia alkalmazása az intelligens elektronikus kormányzásért.
Az előadás befejező része az e-demokrácia megvalósulásának lehetőségeit és esélyeit tárgyalja.
NETW ORKSHOP