Miben különbözik az elektronikus tananyag és a tankönyv?
Számítógépes megoldások a természettudományos tantárgyak oktatásának segítségére
Molnárné Hamvas Lívia dr. <lhamvas@emk.nvme.hu>
Nyugat-Magyarországi Egyetem, EMK,Kémiai Intézet Molnár József dr.
Berzsenyi D. Evangélikus Gimnázium( Líceum) Molnár József dr.
Berzsenyi D. Evangélikus Gimnázium (Líceum)
Napjainkban nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában és hazánkban is drámaian növekszik az olyan háztartások száma, amelyekben a gyermekek egészen fiatal koruktól kezd
ve a számítógép mellett nőnek fel. Az internet diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a szá
mítógép által közvetített ismeret fokozatosan behatoljon a tanítás-tanulás területére, különösen a közép- és felsőoktatás szintjén.
Ma már nagymértékben felduzzadt a világháló kínálata. Számos olyan hely létezik, ahol a ta
nuláshoz, vagy a tanításhoz oktatási anyagot, kidolgozott kurzusokat, szoftverek sokaságát, kü
lönféle adatbázisokat és további helyek gyűjteményét lehet megtalálni.
Nagyon előnyös, hogy időszerű, szinte naprakész információhoz lehet jutni, szinte minden szak
területen. A tájékozottságot az is növeli, hogy több helyről, más-más megfogalmazásban jutha
tunk az ismeretekhez.
A világháló közvetlen felhasználása az oktatásban azonban nehézségekbe ütközik. Egyrészt az ismeretek pontos helyének felderítése és a céloknak megfelelő útvonal összeválogatása, kijelö
lése gyakran körülményes, az oldalak letöltése időigényes. Közvetlen alkalmazás csak abban az esetben tud megvalósulni, ha adott témakörre összpontosítva, a „vituális tanár” küldi a megta
nulandó anyagot, vagy annak elérési címét.
Az internetet fenntartás nélkül dicsőítő és mereven elutasító vélemények egyaránt szélsőségesek. A világháló a felnőttoktatás természetes közege lehet, de nem képezheti a gyer
meki tanulás kizárólagos környezetét, mert az alapok elsajátítása során a közvetlen emberi kap
csolat elengedhetetlen a tanítás-tanulás folyamatában, valamint anyanyelvi okok miatt sem.
Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy az új információs technológiákat alkalmazó megoldások gyakran a hagyományos taneszközöknél és tankönyveknél hatékonyabbnak és érdekesebbnek bizonyulnak. Az internet virtuális világa és a kézzelfogható tankönyvek között helyezkedik el az elektronikus tananyag, az oktató-szoftver és a tan-CD.
Ahhoz, hogy a tanórán, az otthoni felkészülésben vagy önálló ismeretszerzésre ezeket a digitá
lis taneszközöket rendszeresen, széles körben alkalmazni lehessen:
• egyrészt megfelelő számú és minőségű, kifejezetten ilyen célra kifejlesztett, színvonalas magyar nyelvű szoftver szükséges,
• másrészt ezeknek pedagógiai, didaktikai szempontból is értékesnek kell lenni, NET WORKSHOP
• és az ilyen jellegű oktatásra a tanárokat fel kell készíteni, hiszen ezen taneszközök alkal
mazása más módszereket igényel, mint a hagyományos tankönyveké.
Eló'adásunkban összehasonlítjuk a tankönyvek és a digitális tananyagok nyújtotta lehetőségeket, és bemutatunk néhány olyan megoldást, amelyek a természettudományos tantárgyak (elsősor
ban fizika, kémia) oktatásában jól használhatók.
A Magyar Soros Alapítvány informatikai fejlesztései a közoktatásban 1995-2000
Koplányi Emil <kemil@soros.hu>
Soros Alapítvány
A Soros Alapítvány tevékenységében kiemelkedő szerepet játszott a közoktatás informatikai fejlesztése. Az 1995 és 2000 közötti időszakban a fejlesztés fő irányai a következők voltak (zá
rójelben a konkrét pályázati kiírások megnevezései olvashatóak):
• demokratikus modellkísérletek-, kooperatív projektek-, hálózati közösségek kialakulásá
nak támogatása (Jefferson program, I*Eam program);
• iskolai könyvtárak informatikai támogatása;
• a közoktatás tartalmi fejlesztéseinek támogatása (multimédia oktatási anyagok fejlesztése, informatikai oktatási anyagok fejlesztése);
• hátrányos helyzetben lévő oktatási intézmények informatikai fejlesztése (kistérségi informa
tikai program, kistelepüléseken működő iskolák informatikai támogatása);
A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért részprogram keretében 5 év alatt közel 900 millió Ft informatikai támogatáshoz jutottak a közoktatás szereplői. Ennek a rövid összefoglalónak - a részprogram sokrétű tevékenységének, nagyságának köszönhetően - mindössze az lehet a cél
ja, hogy egy történeti áttekintést nyújtson a Soros Alapítvány talán legfontosabb programjáról.
Az oktatási portál születése avagy a Verseny2000 tapasztalatai
Hutai László <hutus@karinth\.hu>
Karinthy Frigyes Gimnázium
2000. novemberében az Oktatási Minisztérium Subnet Programirodája és a Microsoft Magyar- ország meghirdette a Verseny2000 középiskolai oktatási portál készítő versenyt. A versenyre 312 iskola jelentkezett az ország minden tájáról.
A verseny kiíróinak célja az volt, hogy a magyar középiskolákban - a Subnet program révén már évek óta elérhetővé vált Internet hozzáférésre építve - megalapozzák és elterjesszék a mai legmodernebb honlapstruktúrákat, a dinamikus, adatbázis alapon felépített, interaktív, temati
kus portálokat.
Ez a feladat azonban komoly szakmai kihívást jelent a vállalkozó kedvű iskolai csapatoknak.
Munkájukhoz a szervezők minden segítséget megpróbáltak megadni. Három napos intenzív to-NETW ORKSIIOP
vábbképzésen gyakorló szakemberek ismertették az eszközöket és módszereket a dinamikus honlap elkészítéséhez, és az ingyenes oktatáson résztvevő' iskolák díjmentesen megkapták a Microsoft legújabb szoftvercsomagját is. A verseny nagy része a regisztrációtól a kész pálya
művek elbírálásáig az Interneten zajlott.
Térinformatikai tudásbázis és OKJ távoktatás
Márkus Béla <mb@cslm.hu>
NyME, Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Szepes András dr. <a.szepes@ eeo.cslm.hu>
NyME, Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar
„A NyME FFFK Térinformatika Tanszéke a korábbi távoktatási tapasztalatait hasznosítva meg
kezdte a távoktatáshoz szükséges tudásbázis kialakítását. Ehhez nemzetközi tapasztalatok alap
ján készült el a rendszerterv, majd az adatbázis kialakítása. A tananyagok kidolgozása folyama
tosan történik. Az Interneten való oktatás technológiája kialakult, a technológiai fejlesztés folyamatos11
Tartalom:
- mi a tudásbázis,
- mire és hogyan használható a tudásbázis, - a távoktatási rendszer áttekintése,
- egy kurzus (pl. SDiLA TEMPUS) bemutatása.
Távoktatás a RealNetworks eszközeivel
Homor Lajos <homor@virktf.hu>
Vitéz János R.K. Tanítóképző Főiskola
Az előadás arra mutat példát, miként használhatók (az e-leaming egy implementációjaként) streaming alkalmazások a távoktatásban. Fontos, hogy rendelkezésre állnak ingyenes fejlesztő valamint terjesztő eszközök. A streaming technológia egyik legjelentősebb fejlesztője és forgal
mazója a RealNetworks Co. Az előadás összefoglalja a streaming lényegét, majd bemutat olyan fontosabb tartalomfejlesztő rendszereket mint a RealProducer, RealSlideShow.
NETW ORKSIIOP
Cisco Hálózati Akadémiák hazánkban
Fehér Gyula dr. <feher@kando.hu>
Budapesti Műszaki Főiskola Informatikai Kara
Az előadás első része összefoglalja az akadémia szakmai célkitűzéseit és bemutatja ennek az elekt
ronikus médiára és hálózati infrastruktúrára épülő, kimondottan gyakorlat-orientált oktatási rend
szernek a szervezeti felépítését és működését. A második rész a képzés eddigi hazai tapasztalata
it osztja meg az érdeklődőkkel. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kap az Internet alapú oktatási tech
nológiának a bemutatása amely már jelenlegi formájában is sok új lehetőséget ad az oktatók és a hallgatók munkájának támogatására.
„Magad, uram, ha szolgád nincsen“
Egy Web-alapú intelligens tanító-rendszer
Hanák Péter dr. <hanak@inf.hme.hu>
BME Irányítástechnika és Információs Rendszerek T.
Szeredi Péter dr. <S7eredi@iqsoft.hu>
BME Számítástudományi és Információelméleti T.
Benkő Tamás <benko@iasoft.hu>
IQSoft Rt.
Hanák Dávid <dhanak@inf.bme.hu>
BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán kötelező tárgyként 1994-től tanítunk funkcio
nális és logikai programozást, 2000-ig Programozási paradigmák, azóta Deklaratív programo
zás néven. A tárgynak az első évben kb. 100 hallgatója volt, de a 2000. év tavaszi félévében már kb. 350 hallgató vette fel a felvételi keret gyors növekedésének következményeként. A ke
resztfélév is népes: a legutóbbi őszi félévben csaknem 100 hallgatónk volt. A VIK-en ez az egyetlen olyan nagylétszámú tantárgy, amely a hallgatóknak nem imperatív programozást tanít:
a logikai programozást a Prolog, a funkcionálist a Standard ML nyelv használatán keresztül mu
tatjuk be. A hallgatók egyre nagyobb hányadának okoz gondot a rekurzív gondolkodás elsajá
títása, a rekurzív algoritmusok és adatszerkezetek használata.
Már az első években nyilvánvaló volt, hogy ennyire más programozási nyelveket és gondolko
dást nem lehetség gyakorlás nélkül elsajátítani, még a vizsga lerakásához elegendő elemző és konstrukciós készség szintjén sem. A tárgyhoz sem tantermi, sem laboratóriumi gyakorlat nem kapcsolódik, a közreműködő oktatók és PhD-hallgatók száma nagyon is korlátos (mint sok más helyen a felsőoktatásban). Ezért már 1995-ben kötelezővé tettük a hallgatóknak, hogy a tárgy
ból nagyzárthelyit írjanak és egy nagyobb házi feladatot oldjanak meg, az utóbbihoz otthoni használatra is rendelkezésükre bocsátottunk ingyenes SML- és licenszköteles Prolog- fordítóprogramokat. A nagyfeladatok bevételét és értékelését automatizáltuk: a hallgatók a fel
adatokat elektronikus levélben küldik el egy meghatározott címre, a számítógép futtatja és pon
tozza a megoldásokat, és ugyancsak elektronikus levélben értesíti a feladat beküldőjét az eredményéről.
NETWORKS HOP
Az évek során a unix alatt futó automatikus értékelőrendszer sok változáson
esett át. Mivel az egyetlen nagyfeladat kevésnek bizonyult a szükséges programozási gyakor
lat megszerzéséhez, az utóbbi időben kis házi feladatokat is kiadtunk önálló gyakorlásra, s eze
ket is automatikusan értékeljük.
A most kezdődő félévben a meglévő rendszert továbbfejlesztve az eddigieknél integráltabb és több szolgáltatást nyújtó rendszert dolgozunk ki. Célunk az, hogy a szakirodalomban
„Intelligent Tutoring System“-nek (ITS) nevezett olyan rendszerrel segítsük a hallgatók felké
szülését és az ellenőrzést, amely igény esetén több tárgyban is felhasználható lesz. A készülő rendszer főbb jellemzői a következők:
1) a nagy házi feladatok fogadása elektronikus levélben és automatikus kiértékelése (hallgatón
ként egy feladat);
2) a legjobb házi feladatok futási idejének mérése létraverseny keretében;
3) a kis házi feladatok kiadása (véletlenszám-generátorral) és fogadása elektronikus levélben, automatikus értékeléssel (hallgatónként négy-hat feladat);
4) gyakorló feladatok kiadása (véletlenszám-generátorral) és fogadása elektronikus levélben, ill. Web-felületen (SML, ill. Prolog Server Pages; CGI) automatikus értékeléssel (hallgatón
ként változó számú feladat);
5) a zárthelyi és pótzárthelyi dolgozatok értékelésének és pontozásának gépi támogatása;
6) a félévközi pontszámok és eredmények automatikus bevitele az adatbázisba;
7) adatok automatikus átvétele a hallgatói tanulmányi rendszerből (NEPTUN);
8) a vizsgákra való felkészülés és a vizsgaeredmények adminisztrálásának gépi támogatása.
A tervezett előadásban a meglévő és a továbbfejlesztés alatt álló rendszerfelépítését, szolgálta
tásait, és a tapasztalatainkat ismertetjük.
A cikk szerzői köszönettel tartoznak Péter Lászlónak, Gefferth Andrásnak ésRozmán Tamás
nak az eddigi rendszer kialakításában való közreműködésükért, azoknak a demonstrátor-hallga
tóknak, akik a továbbfejlesztésbenközreműködnek, továbbá annak a többszáz hallgatónak (‘nemesb léleknek’),akik az évek során élvezték az automatikus rendszer áldásait, s tűrték balsorsuk minden nyűgét s nyilait...
E-learning
Zimányi Krisztina <k7Ímami@kvif.b<’f.hu>
BGF KVIFK
A „veréb is énekesmadár, csak levelezőn végzett" mondás jól példázza a levelező, esti stb. nem
hagyományos oktatási formákról kialakult közvélekedést. A tömegképzés problematikája ma már megkerülhetetlen, a hallgatói létszámok tartósan is magas hányadát jelentik a felsőoktatás
korú korosztálynak. A hallgatók jó színvonalú oktatási kiszolgálását ma már sok és ismert oktatás-menedzselő szoftver segíti (Gólya, Neptun stb.). Ezzel szemben sem a tananyagok, sem az informatikai infrastruktúra oktatási célú igénybevétele, sem pedig az oktatás módszertana nem használja jelenleg ki az informatikai forradalom nyújtotta előnyöket. Az oktatást interak
tív információszerzésnek tekintve biztosak vagyunk abban, hogy az e-mail, majd mostanában az e-commerce általánossá válása után az e-leaming is köznapi fogalommá, technológiává vá
lik. Leginkább a multimédiás eszközökkel, módszerekkel végzett elektronikus oktatás biztat jó NETW ORKSHOP
eredményekkel, hiszen így a hallgatót újra „visszahozhatjuk" a tanár, az oktató közelébe, az egyre inkább elszemélytelenedő oktatási formák (nappali ->esti -úevelező -Hávoktatás) hátrá
nyait kiküszöbölve. Különösen érdekes kísérletnek tartjuk az e-leaming technológia felsőoktatási kipróbálását, bevezetését, hiszen ezen a képzési szinten igen fontos szempont a minőség és a mennyiség igényeinek egyidejű kielégítése, mely problémára a jelenlegi oktatás- technológiáknak nincs megfelelő megoldásuk.
Internet a falusi iskolákban - baranyai esettanulmányok alapján
Fehér Péter <feherp@ mail.matav.hu>
Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központja
A Subnet program keretében a középiskolák „teljeskörű behálózása” után néhány kistelepülé
sen működő általános iskolai bekapcsolódhatott a hálózat „vérkeringésébe”. Bár az iskolák nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták az új eszközöket, számos problémával kell szembenézniük, ha használni is szeretnék azokat.
Előadásomban a Baranya megyei tapasztalatokról szeretnék beszámolni, kistelepüléseken taní
tó pedagógusokkal készített interjúk, esettanulmányok és kérdőíves vizsgálatok eredményeinek felhasználásával.
Az Internet használatának pszichológiai és pedagógiai vonatkozásai az általános iskolások esetében
Lénárd András <lenarda@kincsem.htf.hu>
ELTE - TOFK
Az internetet napjainkban már sokan az ismeretszerzés forrásának, a tudás megszerzésének, a tanulás eszközének tekintik. És mint ilyen eszközt, igyekeznek is az oktatás több területén is al
kalmazni. Vannak olyan területek, melyek kimondottan az Internetre épülnek, például a távok
tatás különböző formái, illetve a hipermédiás oktatószoftverek, mások csak kiegészítő jelleg
gel alkalmazzák, például az alternatív web-frissítéssel rendelkező oktatóprogramok. Egyre tá- gabb irodalma van az Internet-használat módszertanának, kezdenek foglalkozni az ártalmakkal (lásd tavalyi Networkshop előadásom), előnyökkel, valamint a használat megtanításának prob
lémáival is. Egyértelműnek tűnik, hogy nem egy különálló területről van már szó, az internet integrálódni fog-integrálódik minden oktatási rendszerbe. A műszaki-informatikai-szakmód- szertani megközelítések mellett érdemes megvizsgálni, milyen új pedagógiai problémákat vet fel az Internet jelenléte a közoktatásban, egy új eszközről van csak szó, vagy alapvető kategó
riák is „borulhatnak” széleskörű elterjedésével. A Kell vagy nem? kérdés úgy tűnik eldőlt: Kell!
NETWORKSHOP
Az új kérdés már a Mikor? És a Hogyan? Ezekre a kérdésekre keresem a választ előadásomban, megpróbálva az oktatás hagyományos rendszerébe illeszteni az Internet használatát, kiegészít
ve olyan momentumokkal, amelyek eddig egyáltalán nem voltak jelen. Döntően a gyerekek ol
daláról és szemszögéből igyekszem közelíteni, áttekintve a gyerek-gép-hálózat, tanár-gyerek, tanár-tananyag kapcsolatokat.
A konklúziót előrevetítve megállapíthatjuk, hogy az Internet széles területre történő bevonulá
sával az oktatás alapjaiban fog megváltozni.
Oktatási Portál a budapesti Jedlik Ányos Gimnáziumban
✓Takács Attila <takacsa@iedlik.hu> Egyszerűbbé teszi az információáramlást Minden fontos információ egy helyen található Naprakész tájékoztatást nyújt
„Célközönség”
A diákoknak:
Órarend, terembeosztás
Digitális napló (osztályzatok, átlagok) Diákadatbázis
Teremfoglaltság, üres terem keresése Tanár-diák fórum
Események figyelmen kísérése Tanár-szülő fórum
Célok
Adatvédelem, adatbiztonság, hozzáférési jogosultságok használata
Adatbázis alapú adattárolás, mely megfelelő teljesítményt, rugalmasságot nyújt Könnyen tanulható, intuitív, széles körben használható felület
Megvalósítás
Adatvédelem, adatbiztonság, hozzáférési jogosultságok használata
Adatbázis alapú adattárolás, mely megfelelő teljesítményt, rugalmasságot nyújt Könnyen tanulható, intuitív, széles körben használható felület
Megvalósítás - Adatvédelem
Megfelelő operációs rendszer (szerver):
Hálózati funkciók
Felhasználó-kezelés, jogosultságok Modularitás, bővíthetőség
Windows 2000 Server (magyar verzió) Megvalósítás
Adatvédelem, adatbiztonság, hozzáférési jogosultságok használata
Adatbázis alapú adattárolás, mely megfelelő teljesítményt, rugalmasságot nyújt Könnyen tanulható, intuitív, széles körben használható felület
Megvalósítás - Adattárolás
Adatvédelem, adatbiztonság, hozzáférési jogosultságok használata
Adatbázis alapú adattárolás, mely megfelelő teljesítményt, rugalmasságot nyújt Könnyen tanulható, intuitív, széles körben használható felület
Megvalósítás - Felület WEB alapú megvalósítás
Mind Intranet, mind Internet szinten használható
„Nem kell” kliens oldali program
Nem kell a felület kezelését, navigálását újratanulni Sokkal egyszerűbb a módosítás, upgrade
Szinte minden típusú, méretű, kapacitású gépen használható Megvalósítás - Felület
Megfelelő Web-szerver:
Teljesítmény
Szerver oldali scriptek (ASP)
Hozzáférési-jogosultság megvalósítási lehetőség Internet Information Server 5.0 (IIS)
Kliens oldalon: Internet Explorer 5.0 Technika - SQL Server
SQL lekérdezések
„Lekérdezés varázsló”
Technika - ODBC
ODBC (Open Database Connection)
Egy adatbázist (SQL, Access, Excel) elérhetővé teszünk a web-en SQL parancsokat használhatunk az adatok lekérdezésére, módosítására Beállítás: Adatforrások menü!
Technika - A S P (IIS) ASP (Active Server Pages)
Server oldali scriptelési technológia
Script: szöveges dokumentumban (p. HTML) programrészek
A Web-oldalakat adatbázisból, vagy más dinamikus forrásból származó adatokkal tölthetjük fel - egészíthetjük ki
A böngésző végül statikus HTML-t kap
Oktatástechnológia LINUX alapon
Orczán Zsolt Dr. <0rc7an7@ella.hu>
ELTE -TOFK
Orczán Csaba <Orc7anc@ella.hu>
METpress Az oktatástechnika eszközrendszere és átalakulása
A napjainkban végbemenő informatikai forradalom lényegesen megváltoztatja az oktatás mód
szertanát és eszköztárát a tanítás tanulási folyamat minden szintjén. A tanulásban egyre nő a jelentősége az információ- és tudásátadásnak az informatika által megteremtett új eszközeinek, módszereinek: a multimédiának, az interaktív tanulásnak, a számító gépes szimulációnak és a telekonferenciának.
A WWW és társai egyrészt egy új interaktív tanulási technikát nyújtanak, másrészt minőségi vál
tozást jelent az elektronikus oktatási anyagok készítése és terjesztése terén is.
Multimédia - A multimédia a hagyományos információ közvetítő médiák információtechnoló
giai eszközökkel megvalósított együttes használatát jelenti. Az előadásoknál a legegyszerűbb változat a számítógépről reprodukált, írásvetítő fóliát helyettesítő prezentáció, de ma már hasz
nálhatjuk a multimédiát az illusztrációs állókép, mozgókép, hang, esetleg a multimédia prog
ram által vezérlet szemléltető eszközök, együttes közvetítésére is. A bemutatás (prezentáció) összefüggésben a multimédia főleg a tananyag sokoldalú, szemléltető feldolgozását segíti. A multimédiával támogatott tanulás - tanítási folyamat a tanulók figyelmének jobb lekötése, a gaz
dagabb információ feldolgozás jellemzi Megjegyzendő, hogy a prezentáció létrehozása sok időt igényel, és fennáll annak a veszélye, hogy a nagy mennyiségű információt a tanuló, hallgató nem tudja követni, befogadni. A multimédia eszköztárának alapjára épülnek az interaktív tanu
lási módszerek.
NETW ORKSHOP
A számítástechnika helye a fizika oktatásában
Szabó Krisztina-Ágota <krisztin@Caesar.elte.hu>
ELTE BTK Doktori Iskola
1991-ben az Amerikai Egyesült Államokban elindult egy kezdeményezés, mely napjainkra a vi
lág összes országában elterjedt: az iskolák is bekapcsolódhattak az Internetbe, s ily módon mind a tanárok, mind a diákok új információkhoz juthattak, kicserélhették tapasztalataikat, betekintést nyerhettek külföldi kollégáik munkáiba, más iskolák életébe.
Az elmúlt években a természettudományok iránti érdeklődés világszerte háttérbe szorult. Külö
nösen élesen jelentkezik ez a tény a fizika esetében: csökkent ugyanis a tanulók motiváltsága a tárgy iránt, rövid idő áll rendelkezésre a tananyag elsajátításához. Ugyanakkor nőtt a számító
gépek iránti érdeklődés. A hipertext, a hipermédia megjelenése, a számítógép- és Internet hasz
nálat elterjedése új lehetőségeket kínál az oktatás területén is. Az ezeken alapuló új oktatási módszernek az elterjedése azonban még nem általános.
Előadásomban először a digitális pedagógia módszer iskolai gyakorlatba való kipróbálásának eddigi kísérleteiről lesz szó, majd néhány a fizika oktatásánálhasználható honlap címét muta
tom be rövid tartalomismertetés kíséretében, s legvégül a módszer elterjedésének korlátáit is
mertetem.
AVVID - Architecture for Voice Video and Integrated Data
Gáspár Imre <ieasDar@cisco>
Cisco Systems Hungary
A fenti architektúra lehetővé teszi, hogy egy hálózaton üzemeltessünk különféle alkalmazáso
kat. (Hang, adat, video...) IP Telefónia bemutatása. A rendszer és komponenseinek ismerteté
se. Készülékek, Call Manager, Gateway Router, switchek. Migráció hagyományos telefon- rendszerről IP telefóniára több lépésben.
Videokonferencia és IP/TV alkalmazások ismertetése, ezek jellemzői.
NETW ORKSHOP
Ónálló tanulást segítő rendszer - Gentle WBT
Giese Piroska dr. <eiese@rmki.kfki.hu>
Giese Piroska dr. <eiese@rmki.kfki.hu>