Folyóirat indexelése Zebrával
Hegyi Adám <dombi@pollux. bibl.u-szeged. hu>
SZTE Egyetemi Könyvtár Sándor Ákos <akos@bibl.u-S7eeed.hu>
SZTE Egyetemi Könyvtár
A Szegedi Egyetemi Könyvtárban elkészült a Széphalom című folyóirat digitalizált változata.
A megvalósítás során az archiválás, a könnyebb hozzáférhetőség megteremtése és teljes szöve
gű adatbázis építése volt a cél. Az adatbázis építés első lépéseként elkészült a szöveg XML vál
tozata. A legfontosabb feladatunk az volt, hogy egy olyan adatbázis-kezelő szoftvert találjunk, amelyik képes XML tagek feldolgozására. Ilyen a Zebra nevű fulltextes adatbázis-kezelő. A Zebra további jó tulajdonsága még az, hogy Z39.50-es szabványt is tudja kezelni.
Az XML DTD-ben definiálva lettek olyan tagek, amelyek általában a keresés szempontjai szok
tak lenni. Különböző szövegtípusokra lettek ezek kidolgozva. így például versre, novellára és ezeken belül címre, szerzőre, verssorra, stb.
A Zebra adatbázis-kezelő képes a weben egységes keresőfelületet biztosítani, mert a Z 39.50 szabvány kezelése a szoftverbe beépített. Ez a szoftver nonprofit szervezetek számára ingyenes.
Számunkra azért volt megfelelő, mert képes az XML struktúrát indexelni és a Z39.50 szabványt kezelni.
A Zebra mivel eleget tesz a Z39.50 szabványnak, Z-szerverként működik. Az adatbázis az interneten keresztül egy olyan segédprogram által érhető el, amely a webszerver és az adatbá
zis között teremt kapcsolatot.
Megyei Közgyűjteményi Dokumentációs és Tájékoztatási Rendszer megvalósításának lehetőségei Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében
Vadné Kokovay Zsuzsanna < vadne@zeus.nyf.hu>
Nyíregyházi Főiskola Vad Sándor < vads@nyf.hu>
Nyíregyházi Főiskola
Az előadásban ismertetett fejlesztés célja egy olyan információ-feldolgozó és szolgáltató rend
szer kialakítása, amely alkalmas a közgyűjteményekben már meglévő és a jövőben bekerülő in
formációforrások egységes szerkezetben történő formai és tartalmi feldolgozására, függetlenül az adott információforrások hordozójának típusától. A feldolgozás egységes szerkezete haté
kony, idő- és költségtakarékos visszakeresést tesz lehetővé a felhasználók számára.
\E T W O R K SüO P
A hálózat megyei, mert egy adott megye területén működő' intézményeket foglalja magába, köz- gyűjteményi, mert a hálózat tagjai könyvtári, irattári és múzeumi feladatokat látnak el, doku
mentációs, mert az adott gyűjteményekben fellelhető' dokumentumokban rejlő információkat tárja fel a lehető legteljesebb mértékben formailag és tartalmilag, hálózat, mert a létrejövő in
formációtár valamennyi hálózatba kötött intézményi felhasználó számára egységes, könnyen kezelhető felületen érhető el.
Tervezett hálózat magába foglalja egy megye felsőoktatási, szak- és közkönyvtárainak csoport
ját. A rendszer logikája biztosítja, hogy a különböző fenntartójú, funkciójú közgyűjtemények csatlakozhassanak hozzá teljes jogú tagként, és igénybe vegyék annak valamennyi szolgáltatá
sát. A konzorcium tagjai között szereplő tudásközpontok jelenleg dokumentáltan 32000 aktív felhasználóval rendelkeznek.
A projekt megvalósítása után olyan korszerű, hatékony és költségtakarékos közgyűjteményi in
formatikai hálózat jön létre, amely szervesen illeszkedik a regionális, illetve országos közgyűj
teményi hálózathoz. A résztvevő intézmények közötti adatátviteli kapcsolatot az NIIFI által üze
meltetett akadémiai hálózat biztosítja.
A kialakításra kerülő feltáró rendszer felhasználásával a lehető leghatékonyabban biztosítsuk a rendszer felhasználói által keresett információk átadását. A projekt megvalósítása során külö
nös figyelemmel kezeljük azt a tényt, hogy a Megyei Közgyűjteményi Központi Katalógus és az erre szervezett központi szolgáltatások (elektronikus SDI szolgáltatás, intézmények közötti dokumentumkölcsönzési rendszer) bevezetése mellett bizonyítsuk, hogy az általunk tervezett rendszer valamennyi információhordozó egységes szerkezetben történő szolgáltatását képes megoldani.
A központi adatbázis köré szervezzük azokat a virtuális különgyűjteményeket, amelyek egy-egy célcsoport szakirodalmi információs igényeit elégítik ki. Ezen virtuális adatbázisok az adott cél
csoport igényeitől függően különböző mélységgel feldolgozott rekordokat tartalmaznak. A pro
jekt keretében a következő különgyűjteményeket hozzuk létre:
• Digitális oktatási különgyűjtemény,
• Megyei FULLTEXT helyismereti adatbázis,
• Virtuális megyei képzőművészeti galéria.
DOBIS-ból az AMICUS-ba : a költözés rövid története
Horváth Ádám <adam@osrk.hu>
Országos Széchényi Könyvtár
A OSZK három éves fejlesztőmunka eredményeként 2000. december 18-án a megkezdte új in
tegrált könyvtári rendszerének használatát. Az Amicusban való költözés során számtalan szá
mítástechnikai és szervezési problémát kellett megoldani. Egyesítettük a DOBIS/LIBIS tárolt két különálló adatbázisunkat. Sikeresen megfeleltettük egymásnak a két kezelőrendszer, a DOBIS és az Amicus eltérő struktúráját. A bibliográfiai és példányadatokon kívül a gyarapítá
si adatok is maradéktalanul átkerültek az Amicusba. Az egyesítés révén Magyarország egyik legnagyobb elektronikus könyvtári katalógusa jött létre. Az új rendszer beüzemelésével az OSZK a szintén Amicust használó kanadai, ausztrál és angol nemzeti könyvtárak társaságába került. Az előadásban a költözés rövid történetét és az OSZK új lehetőségeit szeretném bemu
tatni.
íMETWORKSHOF
A XIX. századi magyar irodalom és művelődéstörténet elfeledett forrásai (Digitális szöveggyűjtemény)
Simon Melinda Klára <msimon@sol.cc.u-s7eped-hu>
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalmi tanszékén folyó digitalizálási mun
kát a Tanszék oktatói és PhD-hallgatói végzik a Tudományegyetem Központi Könyvtára mun
katársainak hathatós segítségével.
A fenti munkacímet viselő digitális szöveggyűjteményben a XIX. század második felében meg
szaporodott hírlapokban és folyóiratokban lappangó írásokat tervezzük összegyűjteni és a ku
tatások számára hozzáférhetővé tenni.
A Tanszéken folyó kutatási programokkal összhangban a projekt nem elsősorban a XVIII-XIX.
század kanonizált életműveinek digitális kiadásához kíván hozzájárulni, hanem a kánonon ed
dig kívül maradt, de figyelemre érdemes, mindenekelőtt elméleti-kritikai jellegű szövegek fel
kutatásával és digitális úton való közzétételével.
A feldolgozásra váró anyag óriási mennyisége miatt egyelőre a dokumentumok digitális fény
képezését végezzük el, a későbbi szöveg-formátumú feldolgozás reményével. Az anyagokat XML kódolással archiváljuk, és a bennük foglalt információk szerint tárgyszavazva tesszük lehetővé a visszakereshetőséget. A feldolgozást végzők egy webes űrlapon keresztül látják a már archivált anyagot, így lehet az elkészült leírásokat kiegészíteni.
A létrejövő digitális szöveggyűjteményt - lehetőség szerint - intranetén vagy Interneten tesszük az érdeklődők számára elérhetővé.
Elektronikus folyóiratok
a természettudományok területén - egy hazai példa
Holl András <holl@konkoly.hu>
MTA Csillagázati Kutatóintézet
Az elektronikus folyóiratok rövid átfutással, olcsóbban juttatják el a szakmai információkat az olvasókhoz, és a nyomtatott változathoz képest többletszolgáltatásokat is kínálnak: kereshetőek, szakirodalmi-, objektum-, URL és e-mail linkeket tartalmaznak. A szerzők szinte végleges formá
ba önthetik cikkeiket, nagyobb befolyásuk lehet a kész anyagra. A kiadók csökkenthetik a költsé
geiket, és jobb minőségű újságot állíthatnak elő.
A CsKI-ben is készül egy szerény, angol nyelvű elektronikus szakfolyóirat: az Information Bul
letin on Variable Stars. A bulletin a változócsillag-kutatás témájában közöl rövid cikkeket már több, mint 40 éve. Az elektronikus változat 1994-ben indult, és (az NIIF támogatásával) 1996- ban web-re került az archív anyag, az első számtól kezdve. A modem (nem archív) anyag cik
keit LaTeX forrásállományban tároljuk, és a CsKI-ben és a Strasbourg-i CDS-ben készült szoft
ver „reptében“ fordítja HTML formátumba. Az IBVS a cikkekben szereplő csillagászati objek
tumokra (ezek többnyire csillagok) linkeket kínál a CDS SIMBAD adatbázisára, az irodalom
METW ORKSHOP
jegyzékben szereplő cikkekhez pedig bibliográfiai adatbázisokra mutató linkeket fűz. Termé
szetesen linkekként jelennek meg a cikkekben szereplő e-mail címek és URL-ek is. A folyóirat tartalomjegyzékében és cikkeinek teljes szövegében keresni lehet. Az elkészült IBVS számok
ról egyes jelentősebb nemzetközi csillagászati adatbázisok (NASA ADS, CQS) automatikusan küldött e-mail üzenetekben kapnak bibliográfiai leírást.
Az IBVS elektronikus változata két újdonsággal szolgál olvasóinak. Az e-táblázatok segítenek abban, hogy a cikkek szövege mellett minél több táblázatot, képet, mérési anyagot lehessen (kezelhető formában) elérni - amit a nyomtatott folyóirat terjedelmi okokból nem közölhet. Je
lenleg folyamatban van a web-alapú kéziratkészítés és beküldés megvalósítása is. Ez lehetővé teszi majd - egyenlőre csak egyszerűbb cikkek esetén -, hogy a szerzők különösebb szoftver, és ismeretek nélkül, egyetlen web-böngésző segítségével készítsék el kézirataikat és ábráikat, melyek mindazonáltal mégis a megfelelő minőséget biztosító LaTeX-ben szed ki a szerveren futó szoftver; a rendszer valamelyest szintaktikusán ellenőrzi a beküldendő kéziratot; végül pe
dig a szerző beküldés előtt HTML formában megtekintheti kéziratát, s a generált linkeket kö
vetve ellenőrizheti a cikkben szereplő csillag(ok) adatait és irodalmi hivatkozásait.
Az elektronikus IBVS-t továbbfejlesztendő, foglalkozunk további adatbázis-linkek megvalósí
tásával: a cikkekben linkek mutathatnának csillagászati katalógusokra, vagy ezek meta- katalógusára (CDS VizieR), illetve egy elektronikus (égbolt)térkép szerverre (CDS Aladin).
A elektronikus szakfolyóiratok jövője még merészebb lehetőségeket is tartogathat. Az egyes adatbázisokat automatikusan és kétirányúan össze lehet majd kapcsolni - egy web-re került fo
lyóiratszám információi azonnal, emberi beavatkozás nélkül megjelenhetnek majd a különféle adatbázisokban. Az e-folyóiratok cikkei még „intelligensebbek" lehetnek a jövőben: a cikkek egyes elemeire - pl. személynevek, objektumok, irodalmi hivatkozások, ábrák, táblázatok - kü- lön-külön lehet majd hivatkozni. Ezeknek a cikkeknek a kéziratait szoftver-eszközok segítségé
vel könnyebben és kevesebb hibával lehet majd elkészíteni. Mindehhez mesterséges intelligen
cia tulajdonságokkal bíró programokra lesz majd szükség, vagy tartalmi kijelölést (markup) biz
tosító formátumra - ami minden bizonnyal az XML lesz.
Irodalom:
- Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000/9-10, 389.0.
(http://www.konkoly.hu/staff/holl/tmt.html)
- Magyar Tudomány, 2001-2, 212. o. (http://www.matud.iif.hu/01feb/holl2.html) - IBVS: http://www.konkoly.hu/IBVS/IBVS.html
A Digitális Irodalmi Akadémia megvalósítása:
a fejlesztési lehetőségek és a felhasználói szempontok ellentmondásai
Vajda Mária <Vaida@neumann-ha7.hu>
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Köz
A Digitális Irodalmi Akadémia a magyar digitális kulturális örökség részeként a Nemzeti Kul
turális Örökség Minisztériuma által támogatott program keretében valósult meg. A teljes szö
vegű adatbázis jelenleg már több, mint 2000 - az SGML szabvány szerint digitalizált könyvet dolgozta fel, amely a legnevesebb kortárs magyar írók életművét reprezentálja.
NETW ORKSHOP
(www.irodalmiakademia.hu'>. Az adatbázis folyamatosan bővül, a programnak megfelelően.
Az OLIB rendszeren alapuló fejlesztés kifinomult keresési funkciókat és letöltési lehetőséget valósított meg. Az ingyenes szolgáltatást a felhasználók nagyon eltérő technikai, hálózati inf
rastruktúrával veszik igénybe. Az új technológiai módszerek alkalmazása és a felhasználói el
várások sokfélesége közötti ellentmondás kérdéseinek vizsgálata, megfelelő megoldások kere
sése a projekt feladata.
Az előadás első részében röviden bemutatásra kerül a rendszer néhány jellemző tulajdonsága, a második részben a fejlesztési szempontokat és az alkalmazott informatikai eszközöket, a har
madik részben a szolgáltatás során szerzett tapasztalatokat, a felhasználói észrevéteket, vala
mint a lehetséges továbbfejlesztési megoldások foglalja össze.
Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok adatbank (1500-1700)
Monok István <monok@0s7k.hu>
OSZK
A magyar nemzeti könyvtárban a retrospektív nemzeti bibliográfia munkálatai hosszú évtize
dek óta folynak, a bibliográfiai számbavétel és az összes példányadat mellett a kötetet rögzítik az egyes kiadások történetét is.
A Szegedi Tudományegyetem két évtizede folynak olyan szervezett kutatások, amelyek a Kár
pát-medence XVI-XVIII. századi olvasási szokásait tárják fel. Ezek első lépéseként a korábbi nagyszámú publikációkban, és a történeti Magyarország levéltáraiban kellett mindazokat a for
rásokat megkeresni, amelyek könyvek használatával kapcsolatos információkat tartalmaznak. A tudományos kutatási anyag impozáns sorozatban folyamatosan jelenik meg.
A most induló kutatási és alkalmazási program eredményeképpen egy, a magyarországi művelődéstörténet XVI-XVIII. századi korszakának tanulmányozásához alapvető adatbázis- rendszer jön majd létre, amelyik alapkutatási eredményeket dolgoz fel, a szellemtudományok
ban ritkaságnak számító kvantitatív kataszterrel, amelyet egyedülállóan egészít ki a korpusz egy jelentős részének multimédiás bemutatása (könyvek, kötések, illusztrációs anyag).
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adatbázisok választ adnának azokra a kérdésekre, hogy ki és mikor milyen könyvet olvasott és gyűjtött a XVI-XVII. századi Kárpát-medencében, s a rendszerben mindez összekapcsolódna a legfontosabb könyvtörténeti levéltári forrás megjeleníthetőségével és a legjellemzőbb kötetek illusztrációs anyagának megtekinthetőségé
vel. Az interdiszciplináris tudományos hasznosíthatóságon kívül átélhetővé válna a reformáció utáni 200 év magyarországi tudományossága és az európai tudomány és olvasmányanyag tel
jes recepciója.
NETW ORKSIIOP
A könyvtár és a könyvtáros szerepe a tudásmenedzsmentben
Sajó Andrea <saio.andrea@hif.hu>
Hírközlési Főfelügyelet
Divatos dologgá vált napjainkban a tudásmenedzsment. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha egy
értelműen tudnánk, mit kell ezügyben tennünk, és hogyan. Hiszen a tudás - megfoghatatlansá
ga miatt - nem kezelhető dokumentumok módjára, új technikák, új ötletek szükségesek ehhez a tevékenységhez. Nem tisztázott az sem, kinek a feladata a tudás menedzselése. Uj típusú és képzettségű szakemberek kellenek hozzá? Vagy alkalmasak a már létező szakmák képviselői is? Lehet-e az ember egy személyben tudásmenedzser, információs bróker, információmene
dzser és könyvtáros? Vagy a tudásmenedzsment csak az informatikusok asztala? Miért folyik ez a küzdelem? Az életben maradásért? A szakma megújulásáért? Felvállalhatják-e egyetlen szakma képviselői ezt a hatalmas feladatot? S ha nem, milyen szerep jut(hat) a könyvtárosok
nak? Az előadás ezeket a kérdéseket feszegeti, s próbál meg elfogadható választ adni a bizony
talanságokra.
Az ODR adatbázis új szolgáltatásai
Koltay Klára dr. <kkolta\@eiant.lib.klte.hu>
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Az Országos Dokumentumellátó Rendszer adatbázisa (http://odr.lib.klte.hu) a négy nagy vidé
ki egyetem, az ELTE könyvtárai, több művészeti, teológiai, fizikai szakkönyvtár anyagára és a dokumentumellátó rendszer tagjainak legalábbis a rendszeren belül vásárolt és több esetben tel
jes számítógépes állományára vonatkozóan nyújt lelőhely-információkat és lehetőséget közvet
len, irányított email-s könyvtárközi kölcsönzési kérések indítására. A rendszer ilyen módon je lenleg 985.257 bibliográfiai és 1.582.278 lelőhelyadatot tárol.
Az adatbázis nagysága a benne való tájékozódást, a konkrét dokumentumokra vagy adott tárgy
ra való keresését minőségileg mássá teszik, mint egy néhány százezres adatbázis esetében. Ezt hivatott megkönnyíteni néhány bemutatandó kisebb nagyobb újítás: a találati halmazok rende
zésének lehetősége, és a bibliográfiai adatbázis mellé épített tárgyszóadatbázis, amely a tagok által használt tárgyszórendszerek elkülönített kezelésével, és a tárgyszavak közötti fogalmi kap
csolatok, hierarchiák könnyű követésével olyan eszközt biztosít a használónak, amelyek segít
ségével a tényleges keresés megkezdése előtt kiválaszthatja a legmegfelelőbb tárgyszót.
A könyvtárközi kölcsönzési alapszolgáltatást bővíti ki egyrészt az új lehetőség, hogy a kivá
lasztott dokumentum kölcsönzésének megkezdése előtt még ellenőrizhetjük a tulajdonos könyv
tár kölcsönzési politikáját, másrészt az adatbázis növekvő használata miatt szükségessé vált for
galmi statisztikák képzése.
N ETW O K K SIIO P
Elektronikus újságíró szeminárium a felsőoktatásban
Orczán Csaba Sándor <orczanc@ella.hu>
METpress
Orczán Zsolt <orczan@ella.hu>
ELTE- TÓFK
A magyar újságírás immár ezeréves története folyamán az 1990-es években forradalmian új változást élt át. Ezer éve - Pannonhalmán - Európában elsőként nálunk alakult ki az újság őse a hírlevél. Hasonlóan e földrészen elsőséget szerezve itt ringott az E-joumál bölcsője is (MET nevű E-újság, majd MetPress Internet Hírügynökség). Ez az evolúciós vonal - a hálózati szá
mítógépek (nem pc-k) fejlődésének köszönhetően - az új kancsóba régi bort töltött. Az E- joumalisztika kialakulása azonban új követelményeket támasztott - a kor parancsát követve - az újságírásban is. Kialakult tantervűnket az ország felsőoktatási intézményeiben - távoktatás
sal is segítve- eredményesen alkalmaztuk.
Természetesen figyelembe kellett venni, hogy az új sajtóforma és új terjesztési mód sajátosan átírta a zsurnalisztika műfajelméletét és müfajrendszerét, majd ezzel együtt az újságírás gyakor
latát is. így -többek között- megerősítette azt a kívánalmat is, hogy ne a betűtenger mérete, ha
nem a téma és a tartalom alapján ítéljék meg az újságírói munkát.
Nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen flekkben is lehet írni jó interjút, másfélben pedig akár ripor
tot is. A publicisták jó része hasonlóan átalakította a müfajelmé-letet az elektronikus terjesztés követelményeihez való alkalmazással. Összegezhetjük: az E-újságírás művelői a tömörség virtuózai (egyesek szerint inkább muszály-Herkulesei). A téma csonkítása nélkül olyan rövid anyagokat írni persze nem könnyű. De az erre nevelt-oktatott hallgatók azonban - mint a gya
korlat bizonytotta - megállják helyüket a nyomtatott sajtóban épp úgy, mint
a hagyományos elektronikus médiában, a rádiók hullámhosszain, vagy a televíziókban.
Könyvtár-Informatika oktatás a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum hallgatói számára
Karácsony Gyöngyi < svon évi @ clib. dote. hu>
DEENK Kenézy Könyvtára Ferenczi István <fpista@clib.dote.hu>
DEENK Kenézy Könyvtára
A Könyvtár-Informatika tantárgy 1993-ban kötelező jelleggel bekerült a Debreceni Orvostudo
mányi Egyetem tanrendjébe. Az oktatás két nyelven folyik, a kurzus felépítése természetesen változott az elmúlt nyolc év folyamán, s az egyetemen indult új szakok hallgatósága is bekap
csolódott a képzésbe. Az előadás témája a hazánkban egyedülálló kurzus jellege, helye a kurrikulumban, értékelése, jövője.
N ETW ORKSHOP
Tudásközpontú gazdasághoz igazodó könyvtári és információs stratégia
Horváth Zoltánná <horváthm@iqsoft.hu>
IQSOFT Rt
Az üzleti életben egyre gyorsabban és növekvő számban kell döntéseket hozni olyan kérdések
ben, amelyek hosszabb, rövidebb időre eldönthetik egy vállalkozás nyereségét, vagy hanyatlá
sát. Az Internet által biztosított új kommunikációs lehetőség, az elektronikus gazdaság feltétel- rendszere, az üzleti dinamizmus erős, inspiráló vagy nyomasztó hatása megköveteli az anali
zált, értékelt, szakértők által előállított, vagy információs szakemberek közreműködésével sze
lektált, átcsomagolt információ használatát. Az információk keresésének és asszimilálásának folyamata új típusú ismeretek és eszközök (adatbázisok, Intranet portál, adattárház, adatbányá
szat, döntéstámogató, projekt menedzser eszköz, stb.) birtoklását, használatát igényli, amely az információmenedzsment részéről magas szintű szolgáltatási készenlétet, elméleti és gya
korlati felkészültséget, valamint a tartalomszolgáltatások biztosításához szükséges fejlett kom
munikációs adottságot és készséget feltételez.
A globalizáció, a versenyhelyzet, a technológiai fejlődés, a termékek és szolgáltatások integrá
ciója, a nemzetközi szinten zajló fejlesztések és kutatások arra késztetik a folyamatok irányítót, hogy megteremtsék az új követelményekhez folyamatosan igazodó változásmenedzselés, az in
tézményeken átívelő, szabályozott együttműködés, valamint a feladathoz alkalmas szakember- gárda kialakulásának feltételeit és elősegítsék a tudásalapú folyamatok és gazdaság létrejöttét.
A kihívásoknak megfelelő, un. tanuló szervezet missziója a legjobb megoldások kifejlesztése és az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése. A legjobb gyakorlat, vagy legjobb meg
oldás szabályként való kezelése hozzásegíti az intézményeket a hatékony, változáskövető, fo
lyamatos minőségi kontroll alatti, nyereséges működéshez. A gyakran és gyorsan változó üzle
ti modellek és stratégiák arra késztetik az intézményeket, hogy dokumentálják, explicitté tegyék a folyamataikban, a szervezeteikben, a gyakorlatukban és a szakértőik fejében rejlő tudást, hogy megkövetelhessék a kívánt minőség elérését. A tudás és információ megléte, rögzítése még
ti modellek és stratégiák arra késztetik az intézményeket, hogy dokumentálják, explicitté tegyék a folyamataikban, a szervezeteikben, a gyakorlatukban és a szakértőik fejében rejlő tudást, hogy megkövetelhessék a kívánt minőség elérését. A tudás és információ megléte, rögzítése még