E- leaming
7. ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK
Trendek az adatbányászatban
Krauszné Princz Mária <pmaria@delfin.klte.hu>
Debreceni Egyetem, Műszaki Főiskolai Kar Rutkovszky Edéné <kata@tieris.kite.hu>
Debreceni Egyetem, Mat. és Inf. Intézet
Az adatbányászat módszertanának lényeges összetevői évtizedek óta fejlesztés alatt állnak szá
mos kapcsolódó terület kutatásainál, mint pl. statisztika, mesterséges intelligencia, szakértői rendszerek, az ún. „machine learning” technikák.
Az adatbányászat alkalmazási területe sokrétű: a marketing kapacitás növelése, a normálistól eltérő minták feltárása, a múlt tapasztalatai és a jelenlegi trendek alapján a jövő előrejelzése, stb.
A hagyományos relációs adatbázisokon folytatott adatbányászat mellett számos új területen folynak kutatások: adatbányászat osztott, heterogén és örökölt adatbázisokban, objektum-orien
tált adatbázisokban, multimédiás adatbázisokban, adatbányászat metaadatokon, valamint adat
bányászat a weben.
Az XML és alkalmazási lehetőségei
Rutkovszky Edéné <kata@delfin.klte.hu>
Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Int.
Krauszné Princz Mária <pmaria@delfin.klte.hu>
Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar
Az XML betűszó az extensible Markup Language, azaz a Bővíthető Jelölő Nyelv rövidítése. A webbel kapcsolatos technológiák szabványosítására törekvő szervezet, a World Wide Web Consortium (W3C), 1998-ban tette ajánlássá. Rövid pályafutása alatt az XML a strukturált ada
tok szabványos leíró formátumává vált. A HTML-hez hasonlóan az XML kompatibilis a Stan
dard Generalized Markup Language (SGML) nevű ISO szabvánnyal, részhalmaza annak.
Az XML ideális technológia a különböző platformok közötti adatcseréhez. Az egyéb adatkeze
lési technikákkal szemben az XML-nek az az előnye, hogy gyakorlatilag szabványnak tekint
hető és gyártófüggetlen adatformátum. Mivel W3C technológia, így ingyenesen felhasználha
tó, ráadásul nagyon egyszerű.
Cikkünkben a HTML néhány problémájával foglalkozunk, melyekben megoldást jelenthet az XML és a ráépülő szabványok. Rövid áttekintést adunk az XML nyelvről és annak alkalmazá
si területeiről.
NETWORKSIIOI*
A formális nyelvek szerepe a távközlési szoftverek fejlesztésében
Harmatné Medve Anna <medve@almos.vein.hu>
Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszék Tarnay Katalin Dr. <tarna\k@ almos.vein. hu>
Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszék
Előadásomban bemutatom a távközlési szoftverek fejlesztésében hatékonyan alkalmazható for
mális nyelveket, éspedig az SDL (Specification and Description Language) specifikáló és leíró nyelvet, a rendszerelemek közti üzenetváltást idősor diagramokkal leíró MSC (Message Sequence Chart) nyelvet, ASN. 1 (Abstract Syntax Notation One) adatdefiníciós nyelvet, a tesz
telés tesztkészleteit specifikáló TTCN (Tree and Tabular Combined Notation) nyelvet, vala
mint ezen formális nyelvek fő jellemzőit, majd összehasonlítom a formális nyelveken alapuló rendszerfejlesztés menetét a hagyományos rendszerfejlesztés technológiáival. Végül bemutatok egy, a formális nyelveket alklamazó rendszerfejlesztési technológiát és ennek Case eszközét.
Beszélő linux vakoknak
Molnár Árpád <arpad@sunserv.kfki.hu>
KFKI-RMKI
Csizmazia Rafael <rafael@sunserv.kfki.hu>
KFKI RMKI
Arató András <arato@sunserv.kfki.hu>
KFKI RMKI
Szeretnénk egy áttekintést adni arról, hogyan tudjuk megszólaltatni a linuxot (magyarul). Meg
vizsgáltuk azt, hogy miként tudják a vakok látó segítsége nélkül használni ezt a szabad operá
ciós rendszert. Ezenkívül arról is beszélnénk, hogy milyen beszédszintetizátorokat tudunk a linuxhoz illeszteni (belső és külső, hardware-es és software-es); külön elmondjuk, hogy milyen módosításokat végeztünk az egyes programokban, melyek a vakos használatot segítik.
Forrás alapú kereső rendszer az Interneten
Nagy Tamás <bietom@avalon.aut.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék
A jelenleg elterjedten használt, indexelt adatbázis alapú Internetes keresőknek számos hiányos
ságuk van. Pontatlanok, nem elég naprakészek, nem képesek lépést tartani a web fejlődésével.
A problémák legfontosabb oka, hogy a keresést végző alkalmazás (a web robot) nincs közvet
len kapcsolatban a kereső emberrel, ezért nem valamely pontosan meghatározott, specifikus dol
got keres, hanem megpróbálja a weben fellelhető összes információt egy adatbázisba zsúfolni.
NETW ORKSHOÍ
Az általam elképzelt új kereső rendszer központi eleme az információ források címét tároló adatbázis. Az információ forrás egy web oldal. Egy olyan web oldal, amelyen keresztül egy adott típusú információt gyorsabban, hamarabb talál meg egy web robot, mint egy más web ol
dal közvetítésével. Az indexelt adatbázis alapú keresők például tekinthetők információ forrás
nak, mégpedig általános információ forrásnak, hiszen a legtöbb információ esetén valószínűleg közelebb visznek az információ megtalálásához, mint általában egy másik oldal. Ugyanakkor vannak speciális tudások, amelyekhez bizonyos oldalakon keresztül hamarabb eljutni, mint a keresőkön keresztül - mert esetleg a keresők is ezeket az oldalakat adják meg az adott téma ke
resése esetén. A cél egy olyan adatbázis fölállítása és folyamatos tovább építése, ahol nem az indexelt adatok találhatók, hanem azoknak az oldalaknak a címei, amelyek információ forrás
ként felhasználhatók. Az adatbázis találatai nem pontos eredmények, csak bemenetek egy web robot számára, amely így nem tetszőleges oldalakon, hanem célzottan indul el, és próbálja a kérdéses információt megtalálni. Természetesen a forrás adatbázis is folyamatosan változik, hi
szen a megtalált vagy érintett oldalak is potenciális források.
Elektronikus kereskedelmi rendszer tervezése és megvalósítása IBM környezetben
Pap Gábor <s8683pap@hszk.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék Sallai János <sallai@sch.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék Nagy Tamás <biatom@avalon.aut.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék
Előadásunk során egy többnyelvű, multikulturális Business-to-Customer (B2C) és Business-to- Business funkciókat is ellátó elektronikus kereskedelmi rendszer tervezési és megvalósítási fo
lyamatát ismertetjük. Az alkalmazás használata alapvetően nem egy egyedülálló nagyáruház lét
rehozásakor javasolt, hanem már létező viszonteladói hálózat elektronikus kiegészítőjeként, a létező logisztikai hálózatra építve. A rendszer az elvárható bolti funkciókon túl segít a felhasz
nálók csoportosításában: fogyasztási mintákon alapuló eladási csatornák definiálásával. A CRM modul hatékonyan támogatja a vevőkkel folytatott közvetlenebb kommunikációt.
A rendszer alapját egy háromrétegű architektúra képezi. Az adatbázis szerepét egy Lotus Domino szerver tölti be, a középső rétegben egy Java alkalmazás szerver található, a megjele
nítési réteget pedig HTML oldalak jelentik, melyeket a Java alkalmazás állít elő.
A Lotus Notes/Domino rendszer biztosítja az adatbázis funkciókon kívül az adminisztrációs és tartalom menedzsment felületet, valamint a levelezési szolgáltatásokat.
A középső réteg Java alkalmazása felelős a megjelenítéssel kapcsolatos üzleti logika megvaló
sításáért. A probléma komplexitása miatt szükségessé vált az objektum orientált megközelítés és tervezés, melyben nagy segítséget jelent az StP-UML által biztosított környezet. így átlátha
tó a fejlesztés, mindenki által érthető a dokumentáció, és a kódgenerátor használatával gyorsabb a megvalósítás is.
A megjelenítéshez JSP technológiát használunk. A teljesítmény javítása céljából a sűrűn lekér
dezett adatbázis rekordok paraméterezett módon cache-elve tárolódnak a memóriában, ilyenek
NETWORKS1IOP
a nyelvi rekordok, a gyakran hivatkozott termékek, stb. A termékek strukturált megjelenítésé
hez tetszőleges mélységű katalógusrendszert alkalmazunk, a termékek csoportosítására a kate
góriákon kívül más lehetőség is biztosított.
Az adatbázis és a középső réteg közti adatcsere XML-en keresztül zajlik. XML-t használ az al
kalmazás külső rendszerekkel való kommunikációhoz is, mely különösen hasznos a viszontela
dókkal való integrációnál.
Indexelési stratégiák az indexelt adatbázis alapú keresőkben
Nagy Tamás <bietom@avalon.aut.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék
Az ember több ezer éve próbálja rendszerezni, katalogizálni írásos dokumentumait. A rendsze
rezés egyik kiváló és régóta használt módszere a tartalom jegyzék készítése, illetve igen gyak
ran használnak dokumentumok reprezentálására illetve az azokban való gyors keresés megte
remtésére index halmazokat, amelyek a dokumentumok legfontosabb kifejezéseit tartalmazzák rendezett formában. A dokumentumokhoz tartozó azokat leginkább reprezentáló legfontosabb kifejezések halmazát egészen az utóbbi időkig mindig emberek állították össze, amikor is a szá
mítógépes kapacitások növekedésének köszönhetően lehetővé vált az indexek automatikus előállítása.
A modem kereső rendszerek működésének lényege azon dokumentumok megtalálása, amelyek a felhasználó által kívánt információt tartalmazzák. Ehhez a rendszerek kulcsa minden esetben a rendszer által kezelt index halmazok minősége. Az indexek a dokumentumok kivonatai, olyan minden információt nem hordozó elemtől megszabadított kifejezés listák, melyek lehetővé te
szik a dokumentumok gyors kereshetőségét. A keresés legfontosabb kérdése tehát az a transz
formációs lépés sorozat, amelynek eredményeként előáll a dokumentumot reprezentáló index kifejezések halmaza. Ennek mind megvalósítására, mind az egyes modellek finomítására szám
talan módszer létezik.
Alkalmazás fejlesztés Java Platformon
Zsemlye Tamás <tamas.zsemlye@hungarv.sun.com>
Sun Microsystems Magyarország Kft.
Az új Java szoftverplatform rendkívül interaktív, dinamikus, biztonságos appletek és alkalma
zások előállítására, futtatására alkalmas hálózatba kapcsolt számítógéprendszereken. Valójában az különbözteti meg a többitől, hogy más platformok fölött van, és a szoftvert bájtkódokra for
dítja le, amelyek nem a fizikai géphez kötöttek, hanem gépi utasítások virtuális számítógéphez.
A Java nyelven írt programból a fordítás során bájtkód-fájl áll elő, amely akármilyen operáci
ós rendszeren képes futni, ha a Java platform telepítve van. Másképpen kifejezve: pontosan NETWORKSHOP
ugyanaz a fájl futhat bármely olyan operációs rendszeren, amelyen a Java platform fut. A gép
függetlenség azért lehetséges, mert a Java platform magja a Java virtuális gép (Java Virtual Machine).
Bár a mindennek alapul szolgáló (underlying) platformhoz a Java virtuális gép egyedi alkalma
zása tartozik, a virtuális gépnek csak egyetlen specifikációja van. Ezért a Java platform szab
ványos, egységes programozási felületet tud szolgáltatni appletekhez és alkalmazásokhoz bár
mely hardveren. A Java platformot arra tervezték, hogy egy egyszer megírt program bárhol fut
hasson („Write Once, Run Anywhere” képesség).
A fejlesztők a Java nyelven objektumorientált, többszálú, dinamikusan csatolt alkalmazásokat.
A forrásprogramot a Java platformra fordítják le, nem az alapul szolgáló rendszerre. A Java nyelvű forrásprogram fordítása közbenső, átvihető formátumú bájtkódokra történik, amelyek bárhol futhatnak, ahol a Java platformot alkalmazzák.
A Java Platform környezetet biztosít elosztott alkalmazások fejlesztéséhez..
A Java Platform lehetőséget nyújt elosztott alkalmazások fejlesztéséhez nemcsak a hagyomá
nyos számítástechnikai környezetre, hanem akár különböző beágyazott rendszerekre is. Az el
osztott alkalmazás komplex, összetett architectúrán valósulhat meg a SmartCard eszköztől a nagy teljesítményű szerver rendszerekig.
Virtuális számítógép architektúra hálózati PC-kre
Juhász Sándor <sanvo@sch.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék Chara f Hasson Phd. <hassan@aut.bme.hu>
BME, Automatizálási és Alk. Informatikai Tanszék
Ahogy egyre jobban megközelítjük a jelen integrált áramköri technológiával történő sebesség- növelés határait, egyre komolyabb szerephez jut a teljesítmény növelés másik útja, a több szin
ten is megjelenő párhuzamosság. Az Internet a számítógépek fizikai összekapcsolásával a kü
lönféle adattárolási és feldolgozási műveletek elosztásának minden eddiginél nagyobb mértéke válik lehetővé. Az ilyen irányú kutatások fő célja a GRID, az egész bolygóra kiterjedő igény
vezérelt számítógépes feldolgozó architektúra megalkotása. Angolul a grid elvevezés szó sze
rint az elektromos hálózatot takarja.
A heterogén eszközök számítási kapacitását egyesítő metaszámítási rendszerek a legkülönfé
lébb programozói megoldásokon alapulnak. Az ilyen rendszereknél azonban számtalan hason
ló alapkövetelmény fordul elő (egységes rendszerkép, teljesítmény, hibatűrés stb.), és így az ezekre adott megoldások is közös vonásokat mutatnak. Egyes alapvető rendszerkomponensek (azonosítás, kommunikáció, szinkronizáció, biztonsági rendszer, információs szolgáltatás) min
den megoldásban megtalálhatók, csupán az implementáció technikai részied különböznek. Cik
künkben a tanszék a hasonló témában folyó fejlesztését mutatjuk be, melynek célja egy elosz
tott, párhuzamos keretrendszer elkészítése. A rendszer az Internet segítségével összekapcsolt PC-k egyesített sokprocesszoros gépként való felhasználását és programozását segíti.
NET WORKSHOP
Komponensalapú, elosztott információs rendszerek UML nyelvű tervezési módszertana
Levendovszky Tihamér <tihamer@avalon.aut.hme.hu>
BME Aut. és Alk. Inf. Tsz.
Charaf Hasson PhD <hassan@aut.bme.hu>
BME Aut. és Alk. Inf Tsz.
Napjainkra a komponensalapú filozófia a szoftvertervezés egyik legnépszerűbb területévé nőtte ki magát. A jelenség oka egyrészről a az elosztott, tranzakció-feldolgozást igénylő informáci
ós rendszerek kihívásai, másrészről a szoftverparadigmák természetes fejlődése.
A szoftverfejlesztés egy széles körben elfogadott egységesítési folyamaton ment keresztül, melynek eredményeként a Unified Modeling Language (UML)[1] illetve a Unified Software Development Process (UP)[2] adódott. Az UP főként az objektum-orientált analízisre, tervezés
re, karbantartásra koncentrál use case vezérelt, architektúra centrikus, iteratív és inkrementális módon.
Az elsődleges cél bemutatni egy valódi komponensalapú fejlesztési folyamatot[3], amely szte
reotipizált UML-t alkalmaz, és számos ötletet kölcsönöz az UP-től. Az előadás részletezi a fo
lyamat által megkövetelt műtermékeket, és a négy munkafolyamatot, nevezetesen a Követelmé
nyek, Specifikáció, Provízió és Összegyűjtés munkafolyamatokat.
Irodalom:
[1] OMG Unified Modeling Language Specification Version 1.3
[2] Ivar Jacobson, GradyBooch, James Rumbaugh: The Unified Software Development Process Addison-Wesley, 1999
[3] John Cheesman, John Daniels: UML Components Addison-Wesley, 2001
SILK: alkalmazás- integrálás logikai alapokon
Szeredi Péter <szeredi@iqsoft.hu>
IQSOFT Rt.
Benkő Tamás <benko@iqsoft.hu>
IQSOFT Rt.
Krauth Péter <pkrauth @ kfki. com >
KFKI Számítástechnikai Rt.
A SILK (System Integration via Logic and Knowledge, IST-1999-11135) az EU keretprogram- janák egy projektje, amely céljául alkalmazások, ezen belül elsősorban információs rendszerek integrálását tűzte ki.
A SILK projekt célja, hogy kifejlesszen egy tudásmenedzsmenten alapuló eszközrendszert, amely hatékonyan támogatja információs rendszerek integrálását. A SILK eszközrendszer tá
mogatni fogja mind heterogén információ-források összekapcsolását (mediáció), mind ezeknek egy homogénebb formába való átalakítását (integráció).
NETW ORKSHOP
A projekt kapcsán bizonyítani szeretnénk a logikai programozás és az intelligens ágens techno
lógiák alkalmazhatóságát tudásmenedzsmenten alapuló megoldások előállítására. Prototípus al
kalmazások segítségével bizonyítani fogjuk azt is, hogy a megközelítés helyénvaló kis-, közép- és nagyvállalati környezetben is.
Távolabbi célként szerepel a kiterjeszthetőség biztosítása, az újonnan felbukkanó szabványok figyelembevétele, a műszakilag képzetlen felhasználók támogatása és a vállalatok üzleti folya
mataihoz való kapcsolódás.
A SILK eszközrendszer kifejlesztésénél alkalmazási oldalról a végfelhasználók követelményei, technológiai oldalról a tudásmenedzsment legújabb módszerei lesznek meghatározók.
A követelményanalízis után az ágens alapú architektúrát és a SILK eszközkészlet elemei közöt
ti kapcsolatokat tervezzük meg. Ezután a SILK méta- és lekérdező nyelvét határozzuk meg, melyek képesek lesznek leírni adatbázisokat és alkalmazásokat mind absztrakt, mind műszaki szinten.
A valódi eszközkészletet két fázisban készítjük el. Először a mediátor eszközök fejlesztjük ki, melyek képesek heterogén rendszerek összekapcsolására úgy, hogy használatukkal komplex, több információforrást igénylő lekérdezések is megfogalmazhatók és megválaszolhatók. A má
sodik fázisban az integrátor eszközöket készítjük el, melyek feladata az információforrások elemzése és ezek homogén alakra formálásának támogatása.
A fejlesztés során a meghatározó technikák a logikai programozás, ágensek és korlátok (constraints) használata lesz. Ezek képessé teszik a rendszert a magas szintű tudásábrázolásra és kapcsolódási felületek deklaratív leírására. Mindezek biztosítják a képességet arra, hogy az információforrások általános modellezésével szemantikai integrációt vigyük végbe. Ez a ké
pesség adja a többletet az egyéb megoldásokhoz képest.
Külön hangsúlyt helyezünk arra, hogy a kifejlesztett eszközkészlet kiterjeszthető legyen. Ezt részben szabványos tudásleíró formátumok, részben külső tudás támogatásával, részben pedig új információforrások és tőlünk független fejlesztők eszközeinek hozzáadásával.
NETWORKSHOP
8. HALOZATBIZTONSAG
Az (e-)üzlet biztonságának kilenc összetevője
Hargitai Zsolt <RJekler@ növeli. com>
Novell Magyarország
A Novell a stratégiai partnereivel kialakított egy koherens biztonságpolitikai keretrendszert, ame
lyik világosan meghatározza, hogy a vállalatoknak és intézményeknek mit kell tenniük az elekt
ronikus üzletvitel biztonságossá tétele érdekében. Felismerve, hogy egyetlen gyártó sem képes önmaga megoldást nyújtani a biztonság összes kihívására, a Novell a partnerei bevonásával, az (e-)üzlet biztonságának kilenc összetevője nevű, az egész világra kiterjedő biztonsági kezde
ményezésében, a kategóriájukban legjobb biztonsági termékeket egy kiválóan méretezhető, a Novell NDS eDirectoryjára épülő integrált megoldássá szervezte össze. Együtt, integrált rend
szerként a kilenc összetevő átfogó biztonsági megoldást alakít ki, amely véd a jogosulatlan hozzáférésektől, felderíti a biztonsági problémákat és lehetővé teszi azok gyors kijavítását.
Az (e-)üzlet biztonságának kilenc összetevője:
1. Tűzfal. A tűzfalak védelmet nyújtanak a belső és külső fenyegetések ellen, ugyanakkor biztonságossá teszik az alkalmazottak, vásárlók és partnerek számára az Interneten keresz
tüli hozzáférést a vállalati adatokhoz.
2. Egypontos bejelentkezés. Csökkenti a többféle jelszó használatából származó felügyeleti terheket, valamint annak a veszélyét, hogy az alkalmazottak jól látható helyre leírják jelsza
vaikat.
3. Virtuális magánhálózat. Költséghatékony és biztonságos mód a távoli felhasználók és fi
ókirodák valamint a központ összekapcsolására.
4. Feljogosítás és hitelesítés. Az elektronikus üzletvitel biztonságának lelke, a hitelesítés iga
zolja, hogy a felhasználók valóban azok, akiknek mondják magukat. A feljogosítás az a fo
lyamat, melynek során hozzáférési jogokat kapnak a számukra meghatározott biztonsági szintnek megfelelően.
5. Biztonságos üzleti kommunikáció. Az egyre inkább jellemző csoportos munka során egy biztonságos, azonnali üzenettovábbítási környezet létfontosságú a csoporttagok hatékony kommunikációjához.
6. Tanúsítványok kezelése. A PKI (nyilvános kulcsú titkosítási infrastruktúra) az adatok vé
delmének legbiztonságosabb és szabványos módja a különböző rendszerekből felépülő Interneten. Az adatok titkosítva továbbítódnak, és csak az arra jogosult címzett képes a de
kódolásra.
7. Behatolás-felderítés. A jogosulatlan felhasználók azonosítása, figyelése és kizárása.
8. Vírusvédelem. Az összes lehetséges támadási felület védelme a vírusok ellen.
9. Hálózatfelügyelet. Egyszerű felügyeleti eszközök, amelyekkel automatizálhatok a bizton
ság-felügyelet egyes funkciói.
NETW ORKSHOP
Integrált adatvédelmi megoldások
Hirsch Gábor <eabor.hirsch@2f.hu>
2F 2000 kft.
A számítástechnika fejlődésével, az Internet egyre nagyobb elterjedésével a vállalatok informa
tikai rendszerei is átalakultak: egyre osztottabb és mobilabb hálózatok jöttek létre. A lehetőségek kibővülésével, és a topológia megváltozásával együtt a hálózatok fenyegetettsége ugrásszerűen megnőtt. A feladat az, hogy a vállalatok biztonsági rendszerei fel vegyék a harcot ezekkel a fenyegetésekkel.
Manapság egy biztonsági rendszer csak akkor lehet hatékony, ha házirend-alapú, központi in
tegrált menedzsment rendszerrel rendelkezik, amely képes több biztonsági eszközt akár távol
ról is felügyelni, karbantartani, frissíteni, és együtt tud működni magasabb szintű menedzsment rendszerekkel. Az előadás ilyen integrált biztonsági megoldásokat kíván bemutatni, rámutatva gyakorlati alkalmazásuk előnyeire.
Anonim web böngészés Onion Routing technológiával
Tóth Csaba <s8217tot@hs7k.bme.hu>
BME-VIK, Híradástechnika Tanszék
A privát elektronikus kommunikáció egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A rejtjelezés segít
ségével hatékonyan titkosítható a kommunikáció során áramló információ. A legtöbb biztonsá
gi megoldás ennek megfelelően arra koncentrál, hogy megakadályozza az adatok lehallgatását vagy megváltoztatását egy feltételezett támadó által. A problémának azonban ez csak az egyik
gi megoldás ennek megfelelően arra koncentrál, hogy megakadályozza az adatok lehallgatását vagy megváltoztatását egy feltételezett támadó által. A problémának azonban ez csak az egyik