NAG Y -KŐRÖS
VÁROS
MONOGRAPHIÁJA
*
RÉGI ÉS UJKORI ISMERTETÉS.
*
i '
A MAGYAR NEM ZETNEK 1896-IKI ÉVEZREDES ÜNNEPE ALKALM ÁBÓL
T Ö B B M U N K A T Á R S K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
IRTA ÉS SZERKESZTETTE:
GALGÓCZY KÁROLY.
KIADTA
NAGY-KŐRÖS VÁROS KÖZÖNSÉGE.
B U D A P E S T
„PÁTRIA" IRODALMI VÁ L L AL AT É S NYOMDAI R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G .
1896.
NA G Y -KŐRÖS
VÁROS
MONOGRAPHIÁJA
RÉGI ÉS UJKORI ISMERTETÉS.
A MAGYAR NEM ZETNEK 1896-IKI ÉVEZREDES ÜNNEPE ALKALMÁBÓL
T Ö B B M U N K A T Á R S K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
IRTA ÉS SZERK ESZTETTE:
GALGÓCZY KÁROLY.
KIADTA
NAGY-KŐRÖS VAROS KÖZÖNSÉGE.
BUDAPEST
PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.
1896.
%
A
/ \* • i^ Y* •
4 7 8 8 6
ELŐSZÓ.
Ezer éve. mióta a magyar nemzet ezen a földön lakik, a melyet Magyarországnak nevezünk.
Országgyűlésünk két törvényt alkotott arról, hogy a honala- pitás ezredik évfordulója, a folyó 1896-dik évben, az ügynek és -a magyar nemzet méltóságának megfelelő módon országosan meg
ünnepeltessék. Ezek egyike az 1896-dik évi „VII. t.-cz.: A hon- alapitás ezredéves emlékének törvénybe iktatásáról*, másika a :
„VIII. t.-c z .: A honalapitás ezredik évfordulójának megörökíté
sére alkalmazandó müvekről.1,
E két törvényczikknek megfelelőleg a magyar kormány, az egyházi és minden más polgári hatóságok, a mrmegyék, városok, községek, testületek, közintézeiek, egyesületek és egyesek, már a törvényt megelőzőleg, úgy a törvények megalkotása után is külön
féle előkészületeket tettek a nemzeti nagy ünnepélyben való méltó részvételre.
Nagy-Kőrös város hazafias közönsége szintén többfélekép törekedett a nemzet eme nagy ünnepségén méltó lenni a nem
zethez, méltó lenni annak nagy jelentőségéhez és önmagához.
E törekvések eredményeinek egyikekép nyújtom át Nagy- Kőrös város nevében és képviseletében, a nyilvánosságnak Nagy- Kőrös rendezett tanácsú város Monographiáját, régi és uj le
írását.
Nagy-Kőrös város egyike Magyarország legrégibb, tősgyöke
res magyar városainak. Ismerni ennek keletkezését, fejlődését, történetét, viszonyait, viszontagságait és mostani állapotát, meg
emlékezni, amelyek voltak, annak jó és gyásznapjairól, — ismerni az egyéneket, akik a régi és újabb időkben itt éltek, itt hatottak, megemlékezni mindezekről, emlegetni mindezeket épen akkor, mikor maga körében az ország és a magyar nemzet egyetemes nagy közönsége is ugyanezt teszi: érdekes és tanulságos lehet
A*
IV
nemcsak különösen az e várost lakó közönségre, hanem általában*
a történelmi tudományra és az ország egész hazafias közönségére- nézve is.
Ez a meggyőződés vezette városunk közönségét, s önmaga és a haza iránt tartozó kötelességet kivánt teljesíteni akkor, midőn, a magyar nemzet évezredes ünnepe alkalmából e müvet elkészít
tetni és közrebocsátani elhatározta.
Erre nézve Galgóczy Károly hazánkfia, még az 1890-dik év mártius havában tette hozzám, mint akkor már N.-Kőrös város polgármesteréhez 2760/k. i. 1890. sz. alatt az első előterjesztést, kapcsolatban az ő általa ugyanazon időben „A magyar nemzet ezredéves ünnepi emlékkönyvtára“ alakítására tett nyilvános fel
hívással, amelyet a Magy. Tud. Akadémiához is benyújtott és Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye törvényhatósága utján az Ország vármegyei törvény hatóságaival közlött, amelynek csakugyan több- vármegyei és városi Monographia lett ez alkalomból következ
ménye.*)
Ezt az előterjesztést én, mint N.-Kőrös város polgármestere,, előzetes magán tájékozás után, az 1890-dik évi ápril 20-dikán:
tartott előkészítő értekezleten, a melyen, meghívás következtében,.
Galgóczy Károly indítványozó is megjelent, vittem először hiva
talos tárgyalás alá. Ezen értekezleten, részletes beható tárgyalás, után, a következő megállapodások jutottak érvényre :
„Ámbár N. Kőrös városnak már a közel múltból is megvan:
a néhai Bállá Gergely által írott s Szabó Károly és Szilágyi Sám dór volt helybeli ev. ref. gymnásiumi tanárok által az ötvenes évek elején kiadott, úgynevezett „Sagykörösi krónika“ czimü míivev sőt Czegléd, Szeged, Dömsöd és Halas városokéval egyben, a török hódoltság korszakából, a hatvanas évek elején Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesztésük mellett városunkat érdeklőleg is létezik már egy terjedelmes okmánytár, de miután előbbi inkább*
a város múltjának eseményeit, történeti elbeszélés alakjában tár
gyalja, utóbbi pedig csak egy történeti időszaknak gyűjteményes okmánytárát képezi: városunknak tulajdonképeni leírása, — Mono-
*) Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában, Galgóczy Károly, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszteletbeli főjegyzőjétől. Budapest. Pallas részvénytársaság nyomdája 1890. — Emléklapok a magyar nemzet ezredéves, ünnepére. Szerkeszti: Galgóczy Károly. — Második füzet 183—186. és 214—
220. lap.
V
!graphiája, — mely annak úgy a múlt, mint a közel múlt és jelenre is kiható egységes és összhangzatos szerkezettel, első ala
kulási, további népesedési s úgy gazdasági, mint kulturális téren való fejlődését — eseménydus időszakait egy hü és könnyen át
tekinthető kép keretében tüntetné elő — meg kell vallanunk, —
•máig sincs.
Ugyanazért midőn Galgóczv Károly ur kezdeményezését annak megírására, akár a nagy történelmi esemény — a magyar .nemzet évezredes fennállásának országosan tervbe vett megünnep
lése alkalmából létesítendő évezredes magyar nemzeti emlékkönyv- tár eszméjével kapcsolatosan, akár pedig a nélkül, mint önmagá
ban véve is nemes irányú és hazafias törekvést és érdeklődést, örömmel üdvözöljük: lelkes készséggel magunkévá teszszük ama jelzett hiányt, melyet városunk történetének megírásában mind
eddig éreznünk kell, még némi áldozattal is pótolni s a kínálkozó alkalmat megragadni s ily jelentékeny müvet az érintett esemé
nyekkel való összehozatala nélkül önállóan is megalkotni városunk .kötelességének, a múltak iránti kegyelet kifejezése és a jövő iránti kötelesség teljesítéséből egviránt folyó s egyik legszebb és neme
sebb irányú erkölcsi feladatának tekintjük.w
A szükségelt városi tanácsi hozzájárulás után, ezzel az aján
lattal s javaslattal vittem az ügyet a városi képviselő testületnek 1890 okt. 5-én s folytatva tartott közgyűlése elé, amely 10559/k. i.
1890 szám alatt a következő végzést hozta:
„Végzés: Nagy-Kőrös város képviselő testületének közgyű
lése, mindenek előtt elismerésének adván kifejezést azon nemes (mozgalomért, melylyel hazánkfia Galgóczv Károly ur a város Monographiájának létrehozatalában kezdeménvezőleg lépett fel s köszönetét nyilvánítván ama szives ajánlkozásáért, melylyel annak szerkesztését minden dij nélkül elvállalni hajlandónak nyilatko
zott, ama megállapodásokat, melyek a polgármester egybehivása folytán ismert szakférfiakbol alakított értekezletnek ide beterjesz
tett jegyzőkönyvében felsorolva vannak, átalánosságban elfogadja és magáévá teszi, és pedig oly kijelentéssel, hogy ezen müvet a magyar nemzet évezredes fenállásának országosan tervbe vett megünneplésével kapcsolatba hozott évezredes ünnepi emlék
könyvtár eszméjétől függetlenül is létesíteni fogja. Ugyanazért midőn a maximális kiadásul ja v aso lt--- 2000 frtot már ez alka
lomból az 1891-dik évtől számítandó három évre felosztva, az
VI
évenkénti költségvetési előirányzatba felvétetni re n d e li---egy
szersmind a fontos munkálat részletes kivitelének vezetésére és intézésére Póka Kálmán polgármester elnöklete a la tt: Ádám Ger- zson, Ádám László, Filó Lajos, Gyurinka Antal, Kovács Lajos, H. Kiss Kálmán, Mészöly Gáspár, Papp Imre, Sánta Béla, Tóth József (szerkesztő) volt értekezleti tagok és Molnár Gedeon városi főjegyzőből s Biczó Bálint kirendelt városi jegyzőből alakitott állandó bizottságot oly felhatalmazási körrel küldi ki, hogy ha akár előzetesen, akár pedig a munka folyamatban léte alatt vala
mely akadálya merülne fel annak, hogy Galgóczv Károly ur a mü szerkesztését elfogadhassa, vagy tovább vezethesse, ez esetben a bizottság a további teendőkre nézve, valamint átalában az érte
kezlet jegyzőkönyvében foglalt pontozatok keretén belől, saját hatáskörében intézkedjék---“ Közbevetőleg itt meg kell emli- tenem egy részt azt, hogy a Monographia czéljaira megszavazott 2000 forint később elégtelennek tűnvén ki, annak pótlásául ugyan
csak városi képviselőtestületünk még mintegy 350 forintot csatolt ahoz s az igy felemelt összeg, időközi kamataival együtt fogja fedezni az 1000 példányban kinyomatni határozott ezen mü szel
lemi és anyagi előállitási költségeit, — másrészt, hogy Biczó Bálintot a jegyzői teendőkben 1893. év óta, a helyébe lépett Szabó József városi jegyző váltotta föl.
Az idézett közgyűlési alap-végzést elnökileg közölvén Gal- góczy Károlyival, ő 1890. nov. 7-röl kelt levelében a szerkesztés
nek városunk iránti tiszteletből elvállalását ismételten kijelentette, körvonalozván egyszersmind a szerkesztéssel járó s az arra vonat
kozó teendőket; november 11-diki levele mellett pedig az egész munka tervrajzát beküldötte, azzal a kijelentéssel, hogy a dolog természeténél fogva az csak előzetes tervrajznak tekintendő, amely főkép a munka kiosztására és az adatok gyűjtésére szol- gáland tájékozásul; azután pedig a begyülendő anyaghoz képest, szükséges kihagyások és pótlások szerint lesz változtatandó.
A mü megirásánál irányadóul előzetesen is a következő elvi megállapodások fogadtattak e l:
Minthogy a megirandó mű különösen a régi történelmet ille
tőleg egészen úttörő: ennek megírásában a lehető legszigorúbb okmányolás követtessék. Midőn városunk saját Monographiáját épen a millennium alkalmából elkészítteti, különösen a régi időket illetőleg ne legyen az a homályban tapogatódzásnak csak gondo
lattal szaporított előadása, hanem a valódi tényeknek minél hite
lesebb okmányokra támaszkodó kifejtése. A múltra nézve föl kell kutatni és dolgozni szorgalmasan azt, amit bizonyosan tudunk:
de csak gondolattal, — csak véleménynyel ne szaporítsuk, ne tegyük még bizonytalanabbá a különben is homályos és bizony
talan történelmet. Nekünk, a mai kor embereinek különben is inkább kötelességünk saját korunk ismertetését hagyni az utó
korra, amelynek tényezői vagyunk, mint olyat fejtegetni, amit biz
tosan úgy sem tudunk. A jelen kor ismertetésére fordítsunk külö
nösen oly figyelmet, hogy abból mind a most élők, mind a követ
kező utódok előtt városunk ismertetése a legkörülményesebben és a valóságnak legjobban megfelelőleg emelkedjék ki.
A bizottság elfogadta azt a véleményt is, hogy a műnek elkészítése, megírása ne bizassék egy egyénre, hanem különböző részei szerint arra vállalkozó több szakerö közt osztassák meg.
Erre az előtervnek kinyomatása, azután annak kapcsolatában a szakíróknak ajánlkozás, ajánlás és felkérés utján való összeállítása következett, amely az 5773/k. i. 1892 számú elnöki körlevéllel történt.
E közben az évezredes nemzeti ünnep határidejének elő
zetes kitűzése is a törvényhozás utján az 1896-dik évre megtör
tént, valamint a monográfia megírására a vállalkozott íróktól is érkeztek be válaszok, akik azután, minthogy a szándéklott mii általában történelmi okmánykutatást, statistikai és helyi adat gyűjtést igényelt, legelsőben is a részökre kiosztott tételekhez szükségelt anyag gyűjtésére kérettek fel és a kidolgozásra nézve szerkesztői utasítással láttattak el.
Minthogy pedig Galgóczy Károly főszerkesztő rendes lakása Budapesten van, mig a munkatársak, ő kívüle, s a bizottság elnöke és tagjai is mind itt helyben Nagykőrösön laknak: a helyi érint
kezés, a szerkesztés és munkavezetés könnyítése tekintetéből az 1893 márt. 20-án tartott bizottsági ülés alapvető megállapodása és felhatalmazása folytán, e megbízás keretében elnökileg, e bizott
ság kebeléből 4198/k. i. 1893 sz. alatt a főszerkesztő mellé: Filó Lajos elnöklete alatt, Ádám Gerzson, H. Kiss Kálmán és Mészöly Gáspár tagokból álló albizottság, úgynevezett szerkesztő helyi bizottság alakíttatott. A főszerkesztő s az albizottság, úgy a nagy
bizottság és a városi hatóság között a kapcsolatot a rendelkezé
sek szerint, nekem mint polgármesternek és elnöknek volt hivatá
som fentartani, az érintkezést közvetíteni és összekötni.
Vili
Ugyané 4198/k. i. 1893. sz. határozattal történt további intéz
kedés a mü megírásának föltételeire és módozataira, a benyújtott irói ajánlatokra s a szerkesztés részleteire, illetőleg ezen albizott
ság és a főszerkesztő, valamint a bizottság elnöke és az irótársak közötti viszonyra, teendőkre s a kivitel módozataira, úgy a mü szerkesztése és terjedelmére nézve is, kimondatván, hogy a meg
írás megkivántató föltétele: az alaposság, teljes tárgyilagosság és rövidség is (bár nem a lényeg rovására), úgyszintén az érdekes
ség és magyaros irály; továbbá hogy általános keretül a mü el
készítésénél a főszerkesztő által beterjesztett tervrajz szolgál; a szükséges adatok beszerzése minden vállalkozó írónak, a mono- graphia pénzalap terhére, saját kötelessége; intézkedés történt egyszersmind az irói tiszteletdijak s a kinyomatás iránt is, utóbbira nézve elvül megállapittatván az, hogy a mü lehetőleg itt helyben nyomassák, mitől azonban utóbb a bizottság, főleg a főszerkesztő távol lakása miatt előállható kezelési nehézségek tekintetéből el- állott.
Végre a bizottság által az 1894-dik évi julius 12-én tartott ülésének 25/k. i. 1894 sz. alatt hozott határozata szerint az elkészí
tett dolgozatok beadásának határidejéül az 1895-dik év május 5-dike tűzetett ki.
Ez röviden története a mű létrejöttének, amelyet jelen soraimmal a nyilvánosságnak átadok.
Többrendbeli nehézséget és késedelmet okozott az, hogy több író, az általa elvállalt és részére kiosztott munkától időköz
ben visszalépett, minélfogva az azoktól visszamaradt munkára más munkatársat kellett szerezni.
Az utolsó dolgozatok a munkatársaktól a folyó 1896-dik év második negyedében érkeztek be s bár a nyomatás már martius- ban megindult, ez némi késedelmet volt kénytelen szenvedni.
Közben én is helyénvalónak láttam pótolni, egészen a jelen időig, a mü egyes részleteit, különösen a legutóbbi idők figyelemre méltó eseményeinek közlésével s helyesbítettem az egyes ismertetések
nél a legjobb akarat mellett is helvenkint előfordult időbeli adat vagy egyéb történeti tévedéseket is.
Ekkép e műben. Clalgóczy Károly főszerkesztőn kívül, a követ
kező munkatársak vettek részt: Filó Lajos ev. ref. első lelkész, Gyurinka Antal róm. kath. esperes-plebános, Adám Gerzson ev.
ref. fögymnásiumi igazgató-tanár, dr. Joó Imre, Mészöly Gáspár
IX
és Vass Sámuel ev. ref. főgymnasiumi tanárok, H. Kiss Kálmán ev. ref. tanító képezdei igazgató tanár, Molnár Gedeon városi fő
jegyző, Somogyi Károly városi mérnök (most a népbank vezér- igazgatója), Szappanos Sándor volt gazdatanácsnok, (jelenleg ev.
ref. egyházi jegyző és ügyész), Dr. Szabó Mihály városi főorvos és Salamon Sámuel izr. hitközségi tanító. — Ki miben dolgozott és miben nyújtott segédkezet? az a munka szövegében mindenütt
•a maga helyén és a tartalomjegyzékben van megmondva.
Midőn első helyen a főszerkesztő úrnak, ügy is mint iró- társnak, a ki a szerkesztést intézte s a kinek vállaira nehezült annak sokoldalú tevékenysége s a kinek kitartó ügyszeretete, hazafias lelkesedése és buzgalma tette első sorban lehetővé e mü megjelenését és talán sikerét is, — másodsorban pedig az al- vagy az u. n. szerkesztő-bizottság érdemes tagjainak és a t.
munkatársaknak, kiknek együttes és fáradságos működése, szel
lemi támogatása, illetőleg előbbieknek a szerkesztés körül is nyúj
tott támogató részvéte segítette elő e mü létrejöttét, végül magá
nak a monographiai nagy bizottság tanácskozásokban résztvevő tagjainak is városunk nevében és az ügy érdemében itt a nyilvános
ság előtt is közremüködésökért meleg köszönetét mondok, szerényen sorozom magamat is a munkatársak közé, aki nagyobb munkát ugyan nem, — csak egyes kisebb részleteket adtam : de adato
kat, pótlásokat és igazításokat szolgáltattam s az egész mü be
tekintése és folytonos figyelemmel kisérése által annak teljessé
gére, az adatok hűségére és megbízhatóságára is állandó s kiváló gondosságot, tevékenységet fordítottam.
Végig nézve a kész munkán, a mű szerkezetére, tartalm ára és helyes megitélhetésére nézve kettőt kell kiemelnem.
1-ör Azt, hogy a mű többre terjedt, mint a mennyire az a terv szerint számítva volt. A terv szerint 32 nyomott ivre volt a számítás. Most 40 ivet halad az. Ennek oka egyedül az, mert az egyházi és iskolai ügyek megirói dolgozataikat többre terjesztették, mint a mennyi tér részökre előirányozva volt. E körülmény vál
toztatta meg a munka négy része közt előre megszabott részará
nyosságot is, melynek következtében a Harmadik rész sokkal ter
jedelmesebb lett a többinél, Az előre kitűzött határnak e túllépése ellen azonban, mivel akár az egyházi, akár az iskolai ügyeket tekintjük, mindenik a legfontosabb közügyek közé tartozik azt hiszem, elnémul a kifogás.
X
2-or Azt, hogy a műben tagadhatlanul több ismétlés jön elő, amely pedig mind a mü rendszeressége, mind a szerkesztő által kiosztott utasítások szerint elkerülendő lett volna. E kisebb- nagyobb ismétlések azonban oly műben, amelynek részeit sokan dolgozzák, a tárgyak kapcsolatánál fogva sem kerülhetők . el egészen.
Ennek a két megjegyzésnek figyelembe ajánlásával kérem az im nyilvánosság elé bocsátott müvet megítélni és elnézéssel fogadni.
Nagy-Kőrös, 1896. deczember 10.
Páka Kálmán,
polgármester.
TARTALOM.
Oldal Előszó ... ... ... ... ... ... ... ___ ... .... II—X
Bevezetés.
( G a l g ó c z y K á r o l y t o l . )
1. §. Nagy-Koros város fekvése és neve. ... .... ... ... ... ... 1—3 2. §. N.-Kőrös városról eddig megjelent, ism ertetések és e munkához
használt források. ’ ... ... ... ... ... ... 3—4 3. §. N.-Kőrös város levéltára. ._. ... ... ... ... ... ... 4—6
Első Rész.
N a g y - K ö r ö s r é g i á ta lá n o s tö r té n e te , m o s ta n i a la k u lá s á ig .
(Galgóczy Károlytol.)
4. §. A honfoglalás időszaka s az első telepítés. V:__ ... ... ... 7— 13 5. §. A tatárfutás, annak nyomai N.-Kőrös város határában, és a
török uralom alá j u t á s ._ ... ... ... . ... 14— 16 6. §. N.-Kőrösnek az elpusztult községekből való gyarapodása, annak
indokai és bizonyítékai. ... ... ... ... ... 16—23 7. §. Legrégibb birtokviszonyok ... ... ... . 23—25 (§*)§. A török uralom időszaka. ... ... ... ... ... 25—33 9. §. Két szabadalom-levél. ... .... ... ... ... ... ... 33—35 10. §. A török uralom alól való felszabadulás. II. Rákóczy Ferencz
forradalm a és az 1708-dik évi rácztám adás. ... 35—49 11. §. Birtok jogviszonyok a török uralom alatt és után. Földesurak.
Közbirtokosok. Birtokperek. Zálogolások. Örökítések... 49—67 12. §. N yársapát és Tetétlen megszerzése. ... ._. ... ... . 6 7 —69*
13. §. Pótharasztja régi birtokviszonyai és megszerzése. .... ... ... 69—72 14. §. Örökváltsági (redemtionalis) kulcs, kivetés és megszámolás
a város te rh e irö l... ... . ... ... ... ... ... _ 72—75 15. §. Dán-Szent-Miklós, Törtely és Báboczka. ... ... ... ... 75 — 76 16. §. Emlékezetes régi közesemények:
1. Nagy tüzesetek: a) 1744. jun. 15-én a budai kapuhoz
közel tám adt tűz. — b) 1826. ápril 15-én tám adt tűz. 76—78 2. Az 1739/40, és az 1831-dik évi nagy döghalál. ... 78—79
Oldal 3. II. József körútja 1768-ban. ... ... 79—
4. Gróf Althán Mihály Károly váczi püspök fogadtatása
1744. máj 27-én... ... — 79—80 5. A Péró lázzadás leverése. ... ... 80—
6. Hadcsapati és hadsegédeim! rész v ét: a) A hét éves háborúban, b) A török háborúban, c) A franczia
(Napóleoni) háborúban. ... __... ... — — 80—82
Második Rész.
F ö ld r a jz i v is z o n y o k. Beltelki terület s külső határ.
(E lősz anyaga Somogyi Károly városi mérnöktől való.)
17. §. Összes határ. ___ ... ... ... ... ... 83—84 I. Fejezet.
A város szorosan vett belső határa.
18. §. Ennek megoszlása ... ... ... ... ... ... ... ... ... 85—
/. Czim.
A vá ro s belső te lk i területe.
19. §. A belsőtelki terület részei, annak különböző felosztása s
elnevezése. ... ... ... — ... ... .... ... ... 86— 88 20. §. Utszák, terek s azok elnevezése.... ... ... 88—93 '21. §. Utszajárdák, kőutak. Utvámdij-szedlietési jogosítvány. ... ... 93—95
22. §. A belterület kiépültségének sűrűsége. Építkezési mód, szabá
lyok és rendezési tervezetek. ... ... ... ... ... .... 95—100
;23. §. Nagy-Kőrös város jövő rendezési és szabályozási tervezete, a Járosi Sándor és Hevesi Adolf mérnök vállalkozókkal 1894.
május 3-án kötött szerződés szerint. ... 100—101 24. §. Építkezési modor és mód, azután építkezési anyag. ... ... 102—103 j 25. §. Nevezetesebb régi és mostani kori épületek : I. Középületek
a régi és mostani korból. II. Magán épületek. ... 103—1 IQ r20. §. Említést érdemlő régi elpusztult épületek.... ... ... 110—113
II. Czim
A belső határ k ü lső részei.
27. §. A belső határ külső részeinek megoszlása és beosztása. ... 113—115 28. §. Fekvés, domborzat, föld- és természetrajzi viszonyok. ... 115—117 29. §. Kun halmok s tengerszin feletti magasságok. ... ... ... 117—118 30. §. Legelő felosztás. ... ... ... — - - --- — 118—120
•31. §. Tavak, erek, patakok, vizszahályozások és csatornák. ... 121 — 123
XIII II. Fejezet.
A határhoz kapcsolt puszták.
A) T e t é t l e n . Oldal
32. §. A h atár megoszlása mivelési ágak szerint és egyéb viszonyai. 123— 125 B) P ó t h a r a s z t j a .
33. §. Pótharasztja puszta kezelési rendszere és használati módja. 125— 128 34. §. A határterület megoszlása mivelési ágak szerint. ... 128—
35. §. Még megemlítést igénylő vegyes tá rg y a k .... ... 128— 129
Harmadik Rész.
T á r s a d a lm i té n y e z ő k és in té z m é n y e k , sze rv e ze t és v is z o n y o k . I. S Z A K A S Z .
Nép és népesség.
( G a i g ó c z y K á r o l y t o l . )
36. §. Régi és uj népszámlálások. Népszaporodás... . ... .... 130— 133 37. §. A népesség megoszlása: nem, vallás és nemzetiség szerint.... 133—134 38. §- Polgári állapot és foglalkozás szerint való megoszlás. ... .... 134— 136 39. §. A nép jellemzése... ... ... ... ... ... . — 136— 14).
II. SZAKASZ.
Községi elöljáróság, közigazgatás és igazságszolgáltatás
(Gaigóczy Károlytol.)
(Jtp. §. Régi előljárósági szervezet és hatáskör. ... ... ...
41. §. Példák a városi régi elöljáróság hatáskörének különböző ágaira.
42. §. Régi helyi statútum ok, szabályrendeletek.... ... ...
43. §. Az elöljáróság alakulása és kifejtése... . ... .... ...
44. §. Főbirák és másodbirák névjegyzéke 1600-tol 1760/61-ig. Főbiró esküform ája... . ... ... ... ... ...
45. §. A főbirák és második bírák jegyzékének folytatása 1761-től 1837-ig .... ... ... ... ... ._. — ... ... . ...
46. §. Városi tanácsnokok névjegyzéke 1750-ig, azután onnan ism ét 1837-ig ... ... ... .... ... ... ... ... ...
47. §. Városi jegyzők, lő- és aljegyzők az 1600-dik évtől 1837-ig, közbevetett jegyzetekkel... . ... ... ... ... ... ...
48. §. Többször változott városi előljárósági tisztikar 1837 után 1848-ig. ... ... ... ... ... ... ... ... ...
49. §. 1848. után következett változások, úgy a városi szervezetben, mint a személyzetben egészen a legutolsó korig.
50. §. Nagy-Kőrös város tényleges tisztikara az 1896-dik évben ...
51. §. A városi képviselő testület, a) Legtöbb adót fizetők, b) Választott képviselő testületi tagok, c) Hivataluknál fogva jogosított képviselőtestületi tagok. ... ...
141 — 144 144— 149 149—152 152— 161 162— 167 167— 170 170— 171 171 — 173 173— 174 174—178 178— 179
179— 183
XIV
52. §. A város országgyűlési képviselői kezdettől fogva...
53. g. Vármegyei bizottsági tagok. ...
54. §. Városi adóügy... . ... ... ... ... ....
55. g. Nagy-kőrösi kir. járásbiróság és telekkönyvi hivatal...
56. §. Nagy-kőrösi kir. adóhivatal... . ... . ... ...
57. §. Közjegyzőség ... .... ... ... ... ... . ....
58. §. A város határának részletes felmérése, az adózással és telek- könvvezéssel kapcsolatos munkálatok... ... . 59. §. I. Ferencz József király ő Felsége kétszeri jelenléte N.-Kőrösön.
60. §. Hazafias és közügyi áldozékonvság. Közügyi szellem. ...
61. §. Az 1863-dik évi Ínséges év. Ezt követő Ínséges munkák, ínséges évek és Ínséges kölcsön... ... . 62. §. A város többször felmerült pénzszükségletei s azok körül tett
pénzügyi műveletek. ... .... ... ... ... ... ...
63. g. Italmérési jog (regale) állami kártalanítása. ... ...
64. g. Szabadságharczi viszonyok 1848/49 alatt és u tá n .... ... ...
65. g. Egy pár figyelmet érdemlő közigazgatási esemény 1848 után.
66. g. Részvétel a magyar nemzet 1896. évi ezredéves ünnepélyében:
1. Emlékoszlop a tetétleni Árpádhalmon...
2. Iskolai és egyházi ünnepélyek hazánk ezer éves fenn
állása örömére 1896 május 9-én.___ ... ...
3. Millenniumi díszközgyűlés 1896 május 17-dik napján.
4. A város kivilágítása 1896 május 17-én. ... ... ...
5. Az 1896 jun. 8-diki diszbandérium nagy kőrösi tagjai.
67. §. Az 1818-dik évi statútum kivonata. ... ... ... ... ...
68. §. A város pesti házai... ...
Oldal 183—
183— 184 184— 189 189— 190 190— 191 191—
191 — 192 192—
192—197 197—199 199—201 201— 202 202—214 214—216 216—221 221—223 223—235 235—
235— 236 236— 261 262—264
III. SZAKASZ.
Egyházi és iskolaügy.
I. Fejezet.
Az ev. református egyház s annak tanintézetei.
/. Czikk.
A z ev. re fo rm á tu s egyház.
(Filó Lajostól.)
69. g. I. Az egyház múltja... ... ... ... ... 265—277 70. g. II. Az egyház jelene. . ... ... _ ... . 277—290 71. g. III. Vegyes dolgok, a m últra és jelenre vonalközük:
a) Templom, isteni tisztelet, urasztali készletek, temető, temetkezés, az egyházi szertartások végzői és a szol
gálati személyzet... ... ._... 291—304 h) Vagyoni állapotok és alapítványok. ... ... ... 304—307 c) Levéltár és anyakönyvek. ... ... ... ... ... 307—314 d) A lelkészek. ... ... — ... ... ... 314—321
XV
//. Czikk.
A z ev. r e f. fő g y m n á s iu m .
A) A z e v. r e f . f ő g y m n á s i u m a l a p í t á s á t ó l 1 8 5 0 -ig .
(Ádám Gerzsontol.) Oldal
72. §. A lapulásának első nyomai. .... ... ... ... ... 321—325 73. §. Iskolánk saját adataink világánál. ... ... ... 325—326 74. Az iskola fentartása. ... ... ... ... ... ... 326—330 75. §. A főgymnásium tan árai,... ... ... ... ... ... 330—335 76. §. A rectorok fizetése.... ... ... ... ... ... 335—337 77. §. Tantervek és tárgyak. ... ... ... ... ... 337—340 78. §. Fegyelem. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 340—343 79. §. A növendékek fentartása. ... ... 343—345
80. A tanulók életviszonyai.... ... ... ... 345—347
81. §. A tanulói tisztviselők. ... ... ... ... 347—350 B) A f ő g y n i n á s i u m t ö r t é n e t e a z ú j j á s z e r v e z é s k o r a ó t a
1851 — 1896-ig.
(Dr. doó Imrétől.)
82. §. Uj korszak. Kormányi intézkedés a szabadságharcz után. ... 350—352 83. §. Az iskola anyagi viszonyai. ... ... ... ... ... ._. ... ... 352—364 84. §. Az iskola tanárai 1850—1896-ig.... ... ... ... ... 365—371 C) A f ő g v m n á s i u m k ö n y v t á r a s t u d o m á n y o s g y ü j t e m é n v e i.
85. §. Főgvmnásiumi könyvtár s egyéb iskolai könyvtárak. {Mészöly
Gáspártól) ... ... ... ... ... ... ... ... 371—378 86. §. Tudományos eszköz gyűjtemények s szertárak. ... 378—380
D) V e g y e s e k.
87. §. Az önképző tá rsu lat... . ... ... ...
88. §. A tápintézet. ... ... ... ... ...
89. §. A tanulók változó száma. ... ...
0 0. §. Érettségi vizsgák. ... ... ... ... ... . ... ...
91. §. A főgymnásiumban ez idő szerint fennálló tanulói ösztöndíj, illetőleg segélyalapitványok... . ... ...
III. C zikk.
-1 n a g y - k ö r ö s i ev. r e fo r m , ta n itó k é p e zd e .
(H. Kiss Kálmántól.)
92. §. I. Tanító képezde és gazdasági tanintézet 1839—1850. ... ... 390—393 93. §. II. Tanitóképezde 1855—1859... 393—397 94. §. III. A tanitóképezde 1860— 1875,... ... ... ... ... 397—400 95. §. IV. A tanitóképezde 1875— 1895__ ... ... ... 400—404 96. §. V. Tanitóképezdei alapítványok... ... 404—409 97. §. VI. Tanképezde, fentartó, felügyelő és kormányzó hatóságok. 409—410 98. §. VII. Tanképezdei tanári testület 1890/1 — 1894/5. ... ... ... 410—412 99. §. VIII. Vegyesek. Tanképezdei növendékekről; tanitói kibocsá
tásról : tanitói képesítésről... ... ... ... ... 412—413 380—
380— 381 381 — 381 —
381— 390
XVI
IV. Czikk.
K ö z s é g i isk o lá k . K ü lö n fé le ia.n- és n e v e lő in té ze te k .
100. §. A felső leány népiskola (Mészöly Gáspártól) ... ... _ ... 413—41S.
101. §. A nagy-kőrösi ev. ref. népiskolák. (H. K iss Kálmántól):
I. Kezdettől 1851-ig... ... ... ... ... ... 418—420 II. 1851 —1895-ig ... ... ... ... ... 420—424 III. Tantervek; osztályok; 13—15 évesek oktatása. ... 425—427 IV. Iskolai felügyelet és igazgatás... . ... ... 427—428 V. Népiskolai alapitványok... - ... ... ._. 428—430 VI. Az ev. ref. népiskolák 6— 12 éves népessége koronként 430—431 VII. Táblás kimutatás az ev. ref. elemi mindennapi
iskoláról 1894/5 .... ... ... ... ._. ... ... 431 — 102. §. Tanyai elemi népiskolák. (Mészöly Gáspártól)... ... ... ... 432—435 103. §. Ismétlő iskolák. (Mészöly Gáspártól)... ... ... ... ... ... 435—436 104. §. Kisdedovó intézetek... ... ... ... . 436—438 105. §. Függelék. Kalocsa Balázs századokra szóló hazafias alapít
ványai 1891. nov. 5-dikén kelt végrendelete szerint. ... 438—451 II. F ejezet.
Római kath. egyház.
(Anyaga : Gyurinka Antal r. kath. esperes-plébánostol.) 106. §. A róni. kath. ányaegvház régisége, története s plébánusainak
névsora... ... ... ... ... ... ._. ... ... ... 451—455 107. §. Róm. kath. iskolaügy s a kántor tanitók névsora. ... ... 455—458 108. §. Róm. kath. parochialis templom. Egyházi épületek. Az egy
ház népessége és egyéb viszonyok... ... ... 45S—459 III. F ejezet.
Zsidó vagy izraelita hitközség.
(Anyaga: Salamon Sámuel, hitközségi tanítótól.)
109. §. Zsidók betelepedése N.-Kőrősre s a hitközség első alakulása. 460—464 110. §. Újkori fejlés, különösen az iskolaügy és a magyar hazafias
szellem. ... ... ... — ... — ... ... ... ... 464—466 IV. SZAKASZ.
Közegészségügyi, jótékonysági, kÖzmivelőclési, társadalmi tényezők,egyletek s vitézetek.
111. §. Szegényügy. Szegény ápoló intézet. Városi kórház. Gyógy
szertár,... — ... — — — — ... ... ... ... ... 467—469 112. §. Községi árvaház. ... ... ... ... ... ... ... 469—
113. '§. Ivókutak. Vésett szivattvuskutak. Artézi kút... 470—471 114. §. Jótékony egyletek. (Anyaga nagy részben Tass Samutól) ... 471 —
1. Keresztyén segély-egylet. .... ... ... ... 471 — 2. Jótékony nőegylet és a „Nőegylet felügyelete és
pártfogása alatt álló hat osztályú nő nüvelde.“ ... 471—473 3. Krajczár egylet. ... ... ... — ... ... ... ... 473—
4. Irzaelita egyletek. ... ... ... . ... 473—474
XVII Oldal 115. §. Kaszinók, körök, olvasó egyletek és egyéb közmivelődési
társulatok. (Anyaga 1895-ig Vasa Samutól.) ... ... ... 474—4S1 116. §. Helyi lap. Lapforgalom.... ... .... ... ... ... ... _ 431_433 117. §. Nagy-Körösi könyvnyom da... ... ... . 433_434 118. §. Sétahelyek. A Széchényi fürdőkért és részvénytársaság. (Fő
részben Mészöly Gáspártól, azután Molnár Gedeontól). ... 4S5—489
Negyedik Rész.
K ö z g a z d a s á g i v i s z o n y o k é s t é n y e z ő k. 490 — I. SZAKASZ.
Általányos vegyes tényezők.
(Galgóczy Károlytol.)
119. §. Megszűnt nagy-körösi gazdasági tanintézet. . 120. §. Hitel és pénzügy. ... ... ....
121. §. Nagy-kőrösi községi takarékpénztár... ... _ 122. §. Népbank...
123. §. Birtokforgalom. Földárak. ... ... . 124. §. Gazdasági értelmi fejlettség. ... ... ...
125. §. Az 1872. és 1888-dik évi nagy-kőrösi kiállitás II. SZAKASZ.
A földmivelés s mezőgazdaság különböző ágai.
(Galgóczy Károlytol.)
I. F ejezet.
Szántó-vető mezőgazdaság.
126. §. Tanyás gazdaság, annak viszonyai. Dűlőkre osztás. Fásitás. 501—504 127. §. Akol és közrakodó kertek... . ... ... ... ... 504—
128. §. A város régi gazdasága és annak kapcsán néhány korjellemző
régi jegyzet.... ... ... ... ... 504—506 129. §. Szántóföldi termékek. A föld megmunkálása. Gazdasági cseléd
s munkásügy. Gazdasági gépek s eszközök. ... ... ... 506—511 130. §. Szabad gazdaság. Váltó rendszer. Iparos Gazdaság. ... ... 511—513
II. F eje ze t.
Á l l a t t e n y é s z t é s .
131. §. Az 1895-dik évi országos állat összeírás eredm énye...
132. §. Szarvasm arha és lótenyésztés. ... ... ...
133. §. A nagy-kőrösi állami méntelep, leszármazólag a katona beszállásolás régi viszonyából. ... ... ... ...
134. §. Sertéstenyésztés. ... ... .... ... . ... ... ...
135. §. B arom fitenyésztés.... ... ... ...
136. §. Méhészet... ___ ... ... ...
137. Kapcsolatos vissza és előre tekintés. ...
Nagy-Kőrös monográfiája.
5 1 4 -5 1 6 516—522 522—523
524— 525
525— 527 527—
527—529 B ... 491—493 ... 493—
... 493—495 ... 496—497 ... 497—498 . . 498—499 ... 499—501
xvm
III. Fejezet.
N.-Kőrös város kertészeti viszonyai, gyümölcs, szőlő és bortermelése.
(Anyaga főrészben Szappanos Sándor gazdatanácsnoktol.)
138. §. Talaj és éghajlati viszonyok. ... — ... — - - — 529- 139. §. A szőlészet., gyümölcsészet és kertészet múltja. ... ... — 531 140. §. A városi műkért és a „nagy-körösi gyümölcsészeti, szőlőszeti
és borászati" egyesület, illetőleg kertészeti egylet. .. — 533 141. §. A szőlőmivelés és borászat különösen. .... ... 540- 142. §. A gyümölcsészet különösen.... ... ... — — - - — --- 545- 143. §. A kertészet, zöldség s veteménytermelés különösen. ... — 549- 144. §. Gyümölcs feldolgozás és szesztermelés. ... ... ...- 552- 145. §. Szőlőhegy rendszabályok. ... ... ... — — — — 553-
IV. Fejezet.
E r d ő . E r d ö s z e t .
146. §. Erdőbirtok viszonyok 1848 előtt és után. (Galgóczy Károlytol.) 556- 147. §. A határ mostani összes erdő területe. ... ... ... ... ... 559 148. §. Nagy és Csókás erdő {Szappanos Sándortól)— — — — 559 149. §. Erdőkezelés, (Szappanos Sándortól). ... ... --- - - — — 566- 150. §. „Pálfája" és „Bántős Erdő“. (Szappanos Sándortól). ... ... 572- 151. §. Kisebb-nagyobb erdőterületek és a homokkötési erdők. — 574- 152. §. Pótharaszti erdő ... ... ... ... — — ... ... ... — 575
III. SZAKASZ.
Ipar. Kereskedés.
153. §. Régi ipar és kereskedelmi állapot az 1848-dik évig ... — 579- 154. g. Az ipar és kereskedelem alakulása az 1848-dik év óta s
mostani állása ... ... ... — ...- — 588- 155. §. Iparos képezés és iskola ... ... ... ... ... ... ... — 593- 156. §. Országos és heti vásárok. Mértékhitelesítő állomás ... ... 594-
IV. SZAKASZ.
Közlekedés. Forgalom.
(Anyaga nagy részben Somogyi Károlytol és Póka Kálmántól).
157. §. Posta keletkezése N.-Kőrösön. Első postamesterek. Postaföld 596- 158. §. Mostani állami postahivatal, távirda, postatakarékpénztár s
ezek forgalma .... ... — — — — — — — — 59S- 159. §. Magyar államvasut nagykőrösi része Czegléd és Kecskemét
közt; ennek kiépítési története és a nagy-körösi állomás forgalma ... ... - — — — — — — 599- 160. §. Törvényhatósági útvonalak (Somogyi Károlytol). ... ... ... 603- 161. §. Községi közlekedési (vicinális) és a tisztán községi utak ... 605- 162. §. Községi közmunka és annak váltsága ... ... ... ... ... 606- 163. §. Vendégfogadók. Idegen forgalom. Társas és bérkocsik... ... 608- 164. g. Tervben levő Nagy-Kőrös, Kőcser—Kécskei helyiérdekű vasút 609-
Oldal -531 -5 3 3 -5 4 0 -5 4 5 -549
—553
—oo3 -556
•553
■566
■572 -574 -575 -573
-587
■592 594
■596
597 599
-603
■605 -606 -608 -609 -615
XIX
165. g 166. § 167. §
168. g 169. $ 170. g 171. | 172. g 173. g 174. g 175. g 176. g 177. g 178. §
179. g 180. §
PÓTLÉK ÉS IGAZÍTÁS.
(Polca K álm á n tó l.)
A 60. §-hoz. A város részére tett és a 60. §-ban föl nem em lített alapítványok... ... ... ... ... ... ... ... ...
A 65. §. 1. pontjához. A világítás átalakítása iránti tervek és a város fokozatos haladása ... ... ... ... ...
A 66. §-ban a 218-dik laphoz. A tetétleni Árpádhalmon emelt emlékoszlop alapkövébe elhelyezett emlékirat helyesbített szövege... ... ... ... ... — .... ... ... — }. A 100. §-hoz. Elsőrendű leányiskola szervezése iránti kez
deményezések ... ... ... ... . ... ... ...
f. A 101. §. III. pontja utolsó előtti kikezdéséhez, 427. 1., és a 155. §-hoz, 593. 1. Alsófoku ip a r-és kereskedelmi iskolák A 111-dik §-hoz, 467. 1. 1. Városi járványkórház, 2. Hulla
házak, 3. G yógyszertárak... ... ... ... ... ... _ A 116. és 117. §§-okhoz, a 481—483.1. Második helyi hírlap
s második könyvnyomda és könyvkereskedés ... ... ...
A 121. §-hoz, 493. 1. Pótism ertetés a város takarékpénztáráról A 130. §. utolsó pontjához, 513. 1., és a 154. §. 590-dik lapjá
hoz. Gőzmalmok, gyárak, törkölyfőzde. ... ... ... ... ...
}. A 133. §-hoz 522. 1. A nagy-kőrösi m. kir. államméntelep.™
A 113. §-hoz. Artézi kút a 471. laphoz. ... . ... ....
Pótlás az iskolákhoz. Tanyai iskolák. Kisdedm enház; 1 a) 102. és 2 a) 104. §§-sokhoz. ._. ... ... ... ... ...
A 154. §-hoz, az 588-dik lapon. Az ipar és kereskedelem alakulása az 1848-dik év óta s mostani állása. Ipartestület.
;. Apró pótlás és igazítás, a) Asfalt-járda. 5) Tisztujitási h a tá r
idő. c) A 107. §-hoz, 455. 1., az uj róni. kath. elemi iskola.
cl) A 123. §-hoz, 497. 1. Ingatlan birtok vétálárai. .... _ i. Még egy kis pótlék a nagy-kőrősi gazdasági tanintézet meg
szűnése tárgyában, a 491-dik lapon foglalt 119. §-hoz. _
■. Nagv-Kőrös város 1897. évi költségvetése. (9994. k. i. 1896.)
Oldal
616— 617
617—
617—619 620—
620—622
622— 623
623—
623—625 625—
626— 627
627— 629.
629—
630—
630— 631 631— 632 633—640
BEVEZETÉS.
1• §• N a g y-K ő rö s vá ro s fekvése s neve•
Nagy-Kőrös, rendezett tanácsú, régi szabadalmas város, Budapesttől délkeletre, az innen Czegléden át, Szegednek, Orso- vának, Bukarestnek menő vasút mellett, e vonalon Budapesttől 90-, Czegléd és Kecskemét közt, amattol 17, ettől 15 kilométer távolságra, az északi szélesség 47° 2' 3", és a Ferró szigettől számított keleti hosszúság 37° 27' 7" fokai alatt.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a Duna és Tisza fo
lyók közé foglalt közép részén, sík, homokos vidéken, a Duná
tól Soltnál, Duna-Vecsénél alig 50—55, a Tiszától Alpárnál, Ó-Kécskénél, Szolnoknál 30—35 kilométerre fekszik, roppant ha
tárterülettel, s azon kivül is minden felöl nagy pusztáktól s távol
eső községektől körülvéve.
A vármegye legnépesebb városainak egyike, mert az 1890-dik évi legutóbbi népszámlálás szerint 24,770, alig néhány kivétellel, mind magyar lakja.
Mikor lett lakottá legelőször épen az a hely, a melyen most a város fekszik, azt a régiség homálya fedi. Annak, hogy épen itt a magyarok honfoglalása előtt valami lakott hely, valami köz
ség lett volna, sem a helyszínén, sem a régi történelmi források
ban nincs nyoma.
Neve nincs más a városnak, mint Kőrös. Más neve még a régi időből sem maradt fenn mégcsak emlékezetben sem. Az or
szágban lakó magyar, tót, német, szerb, oláh stb. mindenféle nyelvű nép ezen a néven hívja.
Annak azonban, hogy a vidék már a magyarok honfoglalása előtt lakott volt, a mostani város közelében is több nyoma vám a mint ezt különösen a 4 és 6 §§-ban is mindjárt látandjuk.
Nagy-Körös monográfiája. 1
Ez a név „Körös“ pedig mind származására, mind jelenté
sére nézve határozottan magyar. Kör: oly görbe vonal, a mely kiindulási pontjához visszatér; az e vonalon belöl eső térség:
kerület. Ös: rag, mely kerülettel biró tulajdonságot jelent. Kör-ös:
együtt oly hely, melynek kerülete, hozzá tartozó vidéke van.
Mások a Tcörisfátol származtatják e nevet, a melyet a külön
ben is nagyon ó'-vel beszélő helybeli és vidéki népség ma is áta- lában Tcörösfánalc mond. Bizonyítékok vannak arra, hogy e hely körül hajdan sok kőrisfával rakott nagy terjedelmű erdőség volt.
És Nagy-Kőrös város, sőt az itt törzsökös reformáta egyház is századok óta czimerül egv terebélyes kőrisfát használ hivatalos pe
csétjében, melylyel azt bizonyltja, hogy maga is ettől származtatja nevét.
Akár egyiktől, akár másiktól származott a név, csakugyan magyar az, ami ismét annak szolgál bizonyságául, hogy Nagy Kórós eredeti ős magyar város.
Magyarországon, Nagy-Kőrösön kivül több hely is van, a mely a Kőrös nevet viseli. Mindjárt Pest megyében, Kecskemét és Ka
locsa közt fekszik Kis-Kőrös, most 8000 lelket számláló nagy köz
ség, mely ott, a hol most van, 1718-ban települt, uj község ugyan:
de az a hely az előtt is Kis-Kőrös nevet viselt, és a törököknek az országból való kiüzetésök után, 1690-ben Pest vármegye által a török uralom alatt elpusztult helyek közt e néven Íratott össze.
Okmányok igazolják, hogy áz újra településkor e vidéken is nagy terjedelmű kőrisfa erdőség volt. Kevéssel lejebb. Csongrád megyé
ben, Horgos mellett van Kis-Kőrös puszta, illetőleg nagy major
ság. Szilágy megyében Ér-Kőrös község. Gömör megyében szintén egv község, Bars megyében egy puszta, Erdélyben Háromszék me
gyében ismét egy község, másik Meggyes mellett a szászok közt van e néven, Horvátországban pedig egy egész vármegye és egy szabad királyi város viseli e nevet. Hasonló nevek: Kőröshegy Somogy-, Alsó-Felső Köröskény Nyitra, Alsó-Felső-Körösmező Mára- maros, Körösfő Sáros és Kolos megyében stb. Sőt az erdélyi ha
vasokból jövő három folyónk is van e néven: a Fekete-, Fehér- és Sebes Körös, a melyek mindenike a tiszántúli magyar nagy síksá
got öntözvén, egyesülve ömlenek a Tiszába. Az hogy ezek közül némelyiknél az első hosszú szótagot a tájszólás röviden ejti, má
siknál az utolsó s betű helyett zs-t használ nem változtat a szó származáson és hasonlatosságon.
3
Mikor ragadt á Körös névhez a Nagy elöiiév, az az okmá
nyokból évszám szerint rííég nem határozható. A török hódoltság idejéből a városi, megyei s egyéb iratokban, válahíint a török le
velekben is még mindenütt egyszerüleg Körös a város n ev e; még a város régi pecsétnyomöján is csak ez a ríév van. Csák azután kezd a Nagy-Kőrös név apránként használátba jönni, mikor á mostani Kis-Kőrös 17i8-ban újra megtelepíttetvén, kiépült és áz .egyugyanazon megyében, mégpedig egymáshoz nem messze levő két Kőröst, a hivatalos és postái közlekedés miátt, egymástól hiva
talosan is megkülönböztetni kellett.
§. Nágij-iZői'ös v á ro sró l e d d ig m eg jelen i ism ertetések , és e m u n k á h o z h a szn á lt fo rrá so k .
Önálló leírása városunknak, a mely ennek keletkezésére, fej
lődésére nézve ismertetésünkben, különösen a régi időket illetőleg .vezérfonalul szolgálhatna, még eddig nincs.
Legterjedelmesebb mü erről eddig a „Nágy-korösi krónika, íirta Bállá Gergely, jejgyzétekk'el s okmánytárral ellátva, kiadták Szabó Károly és Szilágyi Sándor 1856-ban“, kis 8-adrét 156 láp.
Ennek irójá Bállá Gergely, 1710— 1772 közt élt, s előbb mint Jegyző, később mint biró szolgálta a várost; hasonló nevű atyja pedig, a ki 1743 körül halt meg, és a kinek előádásá után irtá krónikájának egv részét, szintén nagykőrösi lakos volt, és a török világ utóján s az ázt követett II. Rákóczv Ferencz-féle forrada
lomban, azután a rácz lázzadásban köztök élt az események közt.
A kézirat a városi levéltárban maradt meg. Szabó Károly és Szi
lágyi Sándor ismert történészeink csak kiadói voltak a műnek.
E mü a korra és helyre nézve, a melyben írója élt, több érde
kes és használható anyagot n v u jt; de arról sem nyújt kielégítő ismeretet.
Ezen kívül „Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográphiája, har
madik rész: a megye részletes leírása, irta Galgóczy Károly 1877“, a 231-dik láptol a 253-ig, 22 lapon foglalja a város ismertetését.
Bél Mátyás, Korabinszky, Fényes Elek, Ferenczy József s mások geographiai müveikben, valamint Fehér György is Hübner után Magyarországra átdolgozott léxicónában, azonkép legújabban a Pallas Nagy Lexicoha is csak igen röviden emlékeznek meg Nagy-Kőrösröl. Válamivel bővebben emlékszik meg az „Az Osztrák
1*
4
Magyar Monarchia írásban és képekben", mely N.-Köröst, Czeg- lédet, Kecskemétet, magyarországi II. kötete 192—206-dik lapjain*
együtt, 15 lapon tárgyalja.
Azonban meg kell említenem itt még egy önálló müvetr amely csak kéziratban van meg. Ez Nagy Gáspár, a város egy*
kori főjegyzőjének müve 1864-ről, amely három részre osztva tár*
gyalja városunk ismertetését. A kézirat, az iró vejénél, Sánta Béla urnái, a nagy-kőrösi ev. ref. főgynásium tanáránál, több részletében csonkán maradt hátra. A mü, vélemény adás végett kezemen for
gott. Ajánlottam is annak, felhasználhatás végett való megszerzé
sét; mivel azonban azon részeinek iratai, amelyek a jelen monográ
fiában felhasználhatók lettek volna, a városi levéltárban eredetiben megvannak: a felügyelő bizottság mellőzte a kézirat felhasználási jogának megszerzését; s igy e mü a jelen monographiához felhasz*
nálva nincs.
E szerint a jelen mü legnagyobb részben úttörő, és hozzá, anyagul főkép a helybeli városi, egyházi és iskolai levéltárakból,, azután közvetlen a helyszínén gyűjtött adatok szolgáltak. De fel
használtattak a pest-vármegyei levéltár, az országos levéltár és az.
országos statistikai hivatal adatai is; azonkép forrásmunkául fel
használtatott, a szomszéd Kecskemétváros leírása, a melyet Hor*
nyik János: „Kecskemét város története, oklevéltárraP czim alatt 1860-tol 1866-ig, négy kötetben bocsátott közre; végre fel használ
tatott a következő m ű : Török-magyarkori történelmi emlékek, ki
adja a M. Tud. Akadémia történelmi bizottmánya. Okmánytár n hódoltság történetéhez Magyarországon Nagy Kőrös, Czegléd, Döm*
söd, Szeged, Halas levéltárából összeszedték Szilády Áron és Szi
lágyi Sándor, I, II kötet, Pest 1863.
3. §. N agy-K őrös város levéltára.
Nagy-Kőrös városnak terjedelmes, az utóbbi időkben m ár szépen rendezett levéltára van. De ebben a török alattság korát előző időből igen kevés levéltári anyag van. A város a török világ kezdetén feldulatván, az ezt az időt előző iratai elvesztek és azok.
közül később is kevés szereztetett vissza, leginkább csak olya
nok, a melyek a város ellen sok oldalról támasztott birtokperek kapcsában kerültek a levéltárba. ; r .
A török világ másfél századig, tartott első feléből szintén igen kevés okmány van. De az 1600-dik éven innen már bőven
