1 9 . §. A belsőtelki terü let részei, a n n a k különböző
-osztá sa s elnevezésem
Az előző 18. §. 1. pontja alatt, beltelkek névvel megkülön
böztetett 8 0 6 ^ r kát. hold területhez hozzájárul még a földadó loüU
alatt nem álló területből 176 y ^ kát. hold, a melyet az utszákr közök, különféle terek foglalnak el. E szerint a tágértelemben vett városi belterület 982 ^ kát. holdat tesz. Ebből a tulajdonképeni
házhelyek és udvarok 515 kát. holdat foglalnak, a melyek térmértéke az utszákkal, közökkel és terekkel együtt 692 yy^ kát.357
holdra üt, a tágértelemben vett beltelkek, illetőleg utszasorok közt eső kertekre, temetőkre s egyéb használható és használaton kivüli területekre marad még 289 ^ kat- hold> meIYbö1 a réő> város és az uj (Bokros) városrész közt 1851-ben a gátéri csatorna
léte-1 ^68
sitése után kiosztott gátéri kertek maguk 97 y ^ kat. holdat fog
lalnak.
Ez előtt, egészen az 1880-dik év végéig a város belterülete négy járásra volt felosztva. Nevezetesen: a Piacztértől északfelé a ezeglédi-utsza és nyugotfelé a vasut-utsza által határolt rész képezte az I-ső járást; a Piacztértől délfelé a kecskeméti-utsza és nyugotfelé a vasut-utsza másik oldala által határolt rész képezte a II-dik já rá s t; a Piacztértől keletfelé a szolnoki-utsza és délfelé a kecskeméti-utsza által határolt rész volt a III-dik járás; végre a Piacztértől északfelé a ezeglédi-utsza jobb oldala és keletre a szolnoki-utsza baloldala által határolt rész volt a IV-dik járás.
Ide tartozott az úgynevezett Bokros városrész is. A házak sor
számozása 1-től kezdődőleg, mind a négy járáson keresztül folyt.
Az első járás az 1—797, a második a 798— 1841, a harmadik az 1842—2453, végre a negyedik járás 2454-től a 3098-ig folyó nép
sorszámokat foglalta magába. Az időközben itt-ott épült uj házak eleintén folytatólagosan magasabb nép-sorszámokat kaptak, később pedig csak úgy jeleltettek, hogy pl. 1852 n. s. szám után ujház stb.
87
Az 1880-dik év utolsó napjára törvény utján elrendelt orszá
gos népszámlálás végrehajtása előtt a város belterülete 10 kerületre lett felosztva, oly módon, hogy az előbbi első járásból képeztet- tek az I. és Il-ik kerületek, a második járásból a I I I , IV., V-dik, a harmadik járásból a VI., VII., VlII-dik, a negyedik járásból a IX. és X-dik kerületek, melyeknél a különálló Bokros városrész a X-dik kerülethez soroztatott.
Ezen alkalommal az egyes kerületek, egygyel kezdődő külön népsor számozást kaptak. Az első kerület 1—349, a második 1—477, a harmadik 1—293, a negyedik 1—500, az ötödik 1—291, a hatodik 1—327, a hetedik 1—227, a nyolczadik 1— 193, a ki- lenczedik 1—291, a tizedik 1—393 sorszámokat foglalja magában.
A tiz kerület összes népsorszáma e szerint 3341.
Összehasonlítva ezt az 1880-dik év végén eszközlött népsor
számozást az 1850-dik év elején eszközölt népsorszámozással, az derül ki, hogy a kettő közt lefolyt 30 év alatt a ház és udvarterek száma 243-mal szaporodott.
Az 1890-dik év végén történt népszámlálás előtt, a város belterületén történt összeírás szerint az .egy ház és udvartéren álló külön lakóházak számitásbavételével, a külön fedél alatt álló lakó
házak száma 3646 volt.
A négy járásra és később tiz kerületre osztáson kívül, a város különböző részei, már a régi időben a nép nyelvén helyi elnevezés szerint is különböző részekre lettek megkülönböztetve, a mely elnevezések nagy részben ma is fenállanak.
Az a rész, a mely az ev. ref. templomtól nyűgöt irányban a vasutfelé terjed, régenten és most is Fölszegnek neveztetik. Ezen részen azonban rhegkülönböztetendő a Vízállás, a mely a jelen
legi első kerület külső részét képezi. Ennek elnevezése onnan származik, hogy ezen alacsony fekvésű helyen, különösen addig, mig a külső szélén elvonuló Gátéri csatorna el nem készült, a Nagyerdő alatt levő forrásos helyekről kiinduló s erre vonuló összegyűlt vizek az alacsonyabb részeket elborították. Ezen viz- állási részen régebben csak akolkertek voltak, melyekben egyes gazdák istállókat építvén, jószágaikat tartották. Később azonban kisebb részekre eloszolva s eladva, e részen is lakóházak épültek és most már csak kivételesen használtatnak akolkerteknek.
Innen tovább haladva a vasúti pályaudvar felé, a második kerület jobbfelől eső szintén alacsony fekvésű süppedékes része
88
Tabánnak neveztetik. Erinek külső részén szintén nagyobb kiter
jedésű kertek vannak.
A harmadik kerületnek az őrkényi-utsza tájékán levő része, melyet a tormási szőlők szegélyeznek, Tormáskor nevet visel. Az V-dik kérület neve, általában homokos területe miatt HomoJcoldal.
Ennek külső része, mely a belső részeknél később osztatott ki, Vásárállás nevet visel.
A városnak a ref. templomtól dél-keletfelé eső része az Al- szeg. Ennek közép része, a szolnoki-utszán levő kőhíd táján a jelenlegi hatodik kerület egy része Encs, mely hajdan e név alatt külön falu volt s róla a jelenleg a Timár-utszában levő közkút a nép nyelvén ma is encsi kútnak neveztetik.
A Vll-dik kerületnek a régi ref. temetőtől az alpári vagy csongrádi- utig terjedő része, mely egyik oldalról a temetőhegyi szőlők által van határolva, Temetőoldal,. majd odább Fáskert nevet visel; a VII.
kerület másik része a Minta-kertig s a kiosztott legelőföldekig, Kis-Alpárnak neveztetik.
A IX-dik kerület keleti, vagyis az Alszeg külső részét, Vám
osodnak hívja a nép, a hol a néphagyomány szerint hajdan Ván- csod külön falu volt. Ettől északfelé, szintén a IX. kerület szélé
ben levő, akiokkal, kertekkel és lakóházakkal vegyesrész neve Vadas, a régi időben e részen elterülve volt erdőségről.
Végre a X. kerület északkeleti külső része a gátéri kertek belső vonalán Gátoldal, a külső oldalán pedig, a hová a régi akiok és kertek közé mostanában egészen uj lakott városrész települt, melynek északi végén foglal a most állami méntelepül szolgáló lovas kaszárnya és a Széchényi mulatókért is helyet, van a Bokros uj városrész.
20. §. TJtszák, tevék s azok elnevezése.
Régenten csak a legfőbb utszáknak volt nevök s azokat többnyire a szomszéd községektől vagy külső határrészektől vették, amerre főkép rajtok a közlekedés folyt. Sőt ezek is inkább út, köz vagy kapu, mintsem utsza nevet viseltek. így volt Budai köz, Czeglédi, Szolnoki, Kecskeméti út vagy kapu, Tormásköz stb. Leg
több utsza és a kisebb utszák, főkép a rajtok lakó valamelyik nevezetesebb egyénről, vagy ott levő feltűnő tárgyról neveztettek s a szerint nevök gyakran is változott. A tereknek, piaczoknak többnyire a rajtuk árult tárgytól volt a neve.
89
A város belterületének 1880-ban a fentebb jelzett tiz kerü
letre osztása után az egyes utszák és terek átalában megállapított nevek szerint rendeztettek, megtartván a régi neveket ott, ahol czélszerünek mutatkozott, átalában új neveket alkalmazván ott, a hol név nem volt, vagy helytelen volt. Azután a sorszámozott házakra és udvarterekre csinos horgany táblácskák lettek alkal
mazva, melyek mindenikére reá van öntve a kerület száma, az utsza vagy tér neve és a megfelelő népsor-, vagyis házszám. Az előtt is számozva voltak ugyan már a házak: de a festett pléh táblácskákon csak a népsorszám volt feltüntetve, mely a keresés
ben és megtalálásban sok nehézséget és zavart okozott, minthogy az se folyt mindenütt egymás után, hanem közben átugrásokat tett.
Az ekkép rendezett utszák és terek mai napig divó elneve
zését, a kerületnek megjelelésével, melyben fekszenek, vagy a melyek közt elválasztó vonalat képeznek, a kővetkező betüsoros összeállítás m u tatja:
1, Abonyi utsza X. kerület. 28, Csillag VI. kerület.
2, Akáczfa „ V. 29, Csipvári
„
II.„
3, Alpári
„
VI, VIII.„
30, Csóka„
I.„
4, Alsó-füzesi utsza IX. 31, Csokonai
„
IV.„
5, Alsó nyomási sor IX. 32, Czeglédi
„
I. X.„
6, Arany János utsza IV.
„
33, Darázs„
11.„
7, Árboz utsza IX.
,,
34, Darvas VII.„
8, Árpád VI. 35, Deák tér VI. X.
„
9, Árok
*
VI.„
36, Dobó utsza VIII.„
10, Átilla
„
VIII.,,
37, Encsi VI.„
11, Bagoly
„
I.„
38, Eötvös tér IV.„
12, Bálvány
w
X.V
39. Eper utsza VII.v ■
13, Bállá X.
„
40, Esedi VIII.„
14, Bárány
„
II.„
41, Farkas„
I.„
15, Báthory
„
IV.„
42, Fáskert„
VII. n16, Berkes
„
VII.„
43, Fecske„
I. y17, Berzsenyi utsza IV.
„
44, Fejsze„
I.„
18, Bethlen utsza III.
,,
45, Felső nyomási sor I. II.„
19, Bocskay
„
IV.„
46, Földvári utsza II.20, Bokros szél X.
,,
47, Folyam IX. X.„
21, Borz utsza VII.
„
48, Fürj„
V. r>22, Búvár utsza IV. 49, Füzér
„
III. ?’23, Buzogány utsza VI. 50, Fűzfa
„
II.*>
24, Csalogány
„
IV. n 51, Galamb I. r25, Csavargó
„
X.,„
52, Gerle II.„
26, Csiga köz VIII.
*
r> 53, Gödrös„
VI.„
27, Csikós utsza I. II.
„
54, Gomba III.„
90
149, Sirató utsza II. kerület. 178, Tomory utsza IV. kerület..
150, Sólyom „ I. » 179, Tompa „ IV. „
151, Süveg „ X. n 180, Tormás „ III. V. „
152, Sövény „ II. „ 181, Törteli utsza IX.
153, Szabadszállási utsza V. V 182, Tószegi „ IX.
154, Szajkó utsza X. „ 183, Trombita „ II.
155, Szalag „ X. 184, Tücsök köz VIII.
156, Szárcsa „ II. 185, Túzok „ V. »•
157, Szarka „ I. 186, Úri utsza V.
158, Szarvas „ I. 187, Vadas „ IX.
159, Szász Károly utsza IV. ,, 188, Vágó ., VI. , v 160, Széchényi tér I. IV. „ 189, Váncsodi utsza IX. n 161, Szegfű utsza III. » 190, Varga János utsza X.
162, Szeglet „ VIII. 191, Varjú utsza I. }>
163, Székely köz X. 192, Várkonyi „ IX.
164, Szélmalom utsza VII. V 193, Vásár „ V. 51
165, Szigeti utsza X. 194, Vásárszél V.
166, Szilágyi „ IV. „ 195, Vasút utsza II. III. IV. ».
167, Szilfa „ I. „ 196, Vendéglő utsza IV. „
168, Szőllő III. 197, Veréb „ I. **•
169, Szolnoki „ VI. IX. X. V 198, Vezsenyi w IX.
170, Szoros „ 11. 199, Vidra VII. .
171, Tabán ,, II. „ 200, Világos „ III. ,s
172, Tázerdei „ I. 201, Viola „ II.
173, Tavasz „ I. 202, Vörösmarthy utsza IV.
174, Teleky V. „ 203, Zöldfa utsza V.
175, Temető VII. 204, Zöldkert „ V.
176, Tetétleni ,, IX. 205, Zrínyi „ X.
177, Tímár VI. 206, Zsíros ,, VII.
A város fő és legnagyobb tere a DeáJdér, a ref. templom, a város háza, a régi majori szállás és a Városi Szálloda által szegélyezve, egész a Gondi-féle házig. Ez a tulajdonképeni gyalog piacz; a ref. templom körül parkszerüleg és a város háza s régi majori szállás előtt is befásí- tott résszel. Ennek folytatása a vasút felé a Széchémyi-tér. Ennek he
lyén 1855 előtt egy-két keskeny utszaközé szorított, hosszan nyúló sürü háztömb állott, külső végén a város kettős száraz malmával. E zu- gos háztömböt a város 1855-ben Magyar Pál polgármestersége alatt részint szabad vétel, részint kisajátítás útján mintegy 20,000 frtért megszerezvén, (a kisajátítási összeg maga 12,474 frt 22V2 krt tett) azt leromboltatta és a tért szabályozta. E lerombolásnak és szabályozásnak két czélja volt; egyik, hogy a már szűkké vált piacz neveltessék, másik, hogy a vasúthoz, amely szintén épen akkoriban indúlt meg Nagy-Kőrös alatt, a közlekedés a város köz
'92
pontjából kényelmesebbé tétessék, melyet a minden oldalról elszü- kített útszákon a lerombolt háztömb rendkívül akadályozott. Az ekkép nyert területnek alsó része, csakugyan mindjárt is a nagy piaczhoz csatoltatott. A külső része ellenben körülkorlátolva és befásítva sétatérré szándékoltatott alakíttatni, és igy is szolgált pár évig. Azonban a különféle házomladékok felett a fák még gondo
zás mellett is csakhamar kivesztek, de a köznép által sem kímél
teitek, s most az egész a piacztérhez van csatolva. Itt van jelen
leg az apró-marha- és fapiacz, nyáron át a dinnye-, ősszel a káposzta-piacz. Ezen kívül az időközönként érkező látványos bódék, vándor-komédiás, kötéltánczos sátrak, állatseregletek, panorámák
« egyéb mutatványok helyiségei itt szoktak felállíttatni. A Széchényi- térnek alsó részén, mely a Deák-térrel csatlakozik, van a gabona- piacz, a hol heti vásárok alkalmával több sorban a gabonás kocsik és szekerek állanak. A Deák-térhez délfelől csatlakozik az Eötvös-tér, mely a Bordács-féle ház nyugoti oldalán állott és 1854-ben lebon
tott régi városi úgynevezett kőpincze és az 1882-ben elpusztított nagy mészárszék helyén alakult, és most szintén a gyalog piacz elhelyezésére szolgál. A Kossuth-tért az a terület képezi, amely a r. kath. templom és a járásbirósági. épület előtt a városház nyu
goti kapujáig fekszik. Ezen tér most a vidéki kocsik egyik meg
álló helyéül szolgál.
E szerint e négy tér, a város közepén összefügg egymással.
Ezen kívül van a disznó- és szalmapiacz. Ez a kecskeméti útszától, ott ahol ebből a régi Gubody-féle postaház mellett délre az alpári útsza kiindul, annak mellékén a régi ref. temetőn belől terül, majd a temető sarkára épített Szalay-Faragó-féle ev. ref.
népiskola és községi árvaház mellett megfordulva, a kecskeméti utsza vonalán és ismét a temető mellékén a Czira Lajos-féle ker
tig terjed.
Az útszák szétágazásainál és keresztezéseinél képződött kisebb- nagyobb üres tereknek elnevezésök még nincs. Sétatérül szolgáló befá- sított közterek — ha csak az ev. ref. templom körül ültetett s kelet, dél és nyugoti irányban vaskerítéssel körülvett kis parkot s ettől dél felé ugyancsak a Deák-téren néhány év óta létesített kis sétáló Helyet, és a város háza s u. n. régi majori szállás előtt levő befásitott tért annak nem tekintjük — a városban még nincsenek. Ilyenül említhető a városon kívül a Czeglédi-út mellett a katona laktanya
9a
előtt levő 3 hold kiterjedésű tér, mely parkírozva s itt leg
inkább diszlő kanadai nyárfákkal van beültetve és a méntelep parancsnoksága által gondoztatván, a kintebb fekvő Széchényi sétakertbe és a szőlőkbe kijáróknak sétatérül is szolgál.
2 1 . §. TJtszajávdák, k ö u ta k . TJtvámdíj szed h etési jo g o s ítv á n y .
A város beltérei minden oldalon a házak mentén, azután az átjáró vagy keresztútak, továbbá a főutszák végig, valamint a város belső részein levő forgalmasabb közlekedésü utszák kevés kivétellel egyik oldalukon 2— és 1 méter szélesség közt vál
takozó tégla járdával vannak ellátva, melyek a szükséghez képest minden évben javíttatnak és szaporíttatnak. E czélra a városi költ
ségvetésbe már számos év óta 1000 ft szokott évenként felvétetni.
Űj járda készítés alkalmára, szabályrendeletileg köteles minden háztulajdonos, a telke mentén lerakott téglamennyiség előállítási árát megfizetni. A járda lerakási és további jókarban tartás költ
sége a városi közpénztárt illeti.
Eddigelé a városnak egymást keresztező négy fő utczája van a Kecskeméti utcza egy részének kivételével egészen a beltelkek széléig, sőt a Czeglédi utczánál még azokon túl is egészen a Széchényi kertig macadam-szerü kőburkolattal kiépítve. Mindenik a központból, a városháza és ref. templom elől indul k i:
1. A vasút utsza, mely a vasúti pályaházhoz
és raktárakhoz vezet, hossza ... ... ... _ ... .... 1938 méter..
2. Kecskeméti utsza, a kecskemét-jászberényi
útvonal egyrésze ... ... ... ... _ ... ... ... ... ... 540 „ 3. Czeglédi utsza és út, a kecskemét-jászbe
rényi útvonalnak, az előzővel összefüggő folytató
lagos második része ... ... ... ... ... ... ... ... ... 924 „ 4. Szolnoki utsza, a
n.-kőrös—kúnszentmár-toni útvonal része, mely összefügg a vasút utszával 1512
Az eddig kiépített köutak összes hossza... ... 4914 méter.
Azonban a kecskeméti utszának folytatólag — a város végéig vagyis a vásártérig szintén macadamszerü kőburkolattal való teljes kiépítése is folyamatban van.
A vasút útsza köútja egy 6 méter széles macadám út, 26
•cmtr vastag budaujlaki mészkő alappal s reá 15 cmtr vastag szobi trachvt zúzott kőborítás, hengerezve, mindkét oldalon 36 cmtr
•mély szegély-kövekkel szintén szobi trachytból, szentlőrinczi bánya kaviccsal behintve. Ezen kőút építésére nézve már 1876-ban meg
indult a tárgyalás: de mindjárt nem sikerült. 1881 aug. 7-én kez
detett el tényleg építtetni, s nov. 20-án adatott át a forgalomnak.
Az építést a vasút az építési anyagoknak mérsékelt díj melletti szállításával segélyezte s ilykép az 1938 méter hosszú út kiépítése 31,604 frt 31 krba került.
Ugyanez alkalommal építtetett ki a vasúthoz vezető kőútból a piacztéren elágazólag a kecskeméti utszai kőút. Ez szintén egy 6 mtr széles macadám út, 22 cmtr vastag budaujlaki mészkő alap
pal, erre 12 cmtr vastag szobi trachvtkő borítással hengerezve, mindkét oldalon 30 cmtr. mély szegélykövekkel szintén szobi tra
chytból és sz.-lőrinczi bányakaviccsal behintve. Összes költsége az 540 méter hosszú útnak 7701 frt 66 kr. volt, melyre a megyei közmunka váltságból befolyt s az itteni úti alap javára a megyei házi pénztárba elhelyezett összegek szolgáltak fedezetül.
A czeglédi utszai kőutbol 233 méter hosszúság még 1878-ban kiépült, csak 4*74 méter szélességgel, de ez keskenynek találtatván, 1882-ben 244 méter hosszaságban újra építve, 6 méterre kiszé- lesittetett. Ugyanakkor készült a szolnoki utszai kőutnak is 300 méter hosszú első szakasza. Majd a szolnoki utszai kőutbol 1885-ben 342 méter, 1894-ben 165 méter, 1895-ben 705 méter, a czeglédi
>utszaibol 1893-ban 300 méter, 1894-ben 300 méter, 1895-ben 80 méter hosszúság készült el. Mindenik kőut 6 méter széles s macadamisált. Költségeire a vármegyei közmunka váltság, majd az 1890. évii. t.-cz. életbelépte óta az útadó szolgált fedezetül. Ugyanez alap szolgál a tovább építési és fentartási költségek fedezésére is.
A vasút utszai kőut fentartási költségeinek fedezésére a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumtól kövezetvám szedhetési jogot eszközölt ki és nyert a város. E jog a nagy-körösi vasút
állomáson fel és leadott teherszállitmányi czikkekre szól, s azóta hat évenként szokott megujittatni. A legutóbbi engedély-okmány szerint Nagy-Kőrös város az 1890. évi I. t.-cz. 93. §-a értelmében feljogosittatott arra, hogy 1893. decz. 4-től, egész 1899. decz. 3-ig bezárólag, vagyis hat egymás után következő évben a nagy-körösi vasútállomáson fel és leadott szállitmányi tárgyaktól a következő 'vámdijakat szedhesse: 1. minden darab nagy marha után 6 fillért
95
(3 krt); 2. minden darab aprómarha után 2 fillért (1 k rt); 3. ga
bona,- fa, kőszén és építőanyag után métermázsánként 2 fillért {1 krt); 4. minden másnemű szállítmány után 4 fillért (2 krt); az
■engedély-okirat szerint a befolyó vám másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleg újból való felépítésének költségeire, illetve az ezen czélra felvett kölcsön törlesztésére, nem fordítható. Azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett szám
adás minden év végén, törvényszerű tárgyalás végett, a vármegye közönségéhez felterjesztendő. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-a állapítja meg.
Szolgáljon tájékozásul, hogy ezen vámdijakból 1891-ben 3782 frt 20 kr, 1892-ben 3875 frt 91 kr, 1893-ban 3879 frt 33 kr, 1894-ben 3879 frt 39 kr, 1895-ben 4308 frt 16 kr folyt be.
& £ . §. A belterü let k ié p ü lt ség ének sűrűsége. É p ítk e zé si m ó d , sza b á lyo k és ren d ezé si tervezetek.
Visszautalok az előző, 19. §. azon pontjára, a hol a város beltelki területének különböző felosztása tárgyaltatott és a hol levonva a tágértelemben vett városi belterületből az utszák, terek, kertek stb. által elfoglalt területet, a tulaj dónképeni házhelyek és udvarok térmértéke 515 ^ kát. holdban mutattatott ki. E terület,
•az ugyanott megnevezett 10 kerület közt, következőleg oszlik m eg:
I-ső kerület 53 h. 697 D-öl, Vl-ik kerület 58 h. 741 [H-öl Ilik „ 65 „ 454 „ <i—i H—1 3 46 „ 772 , Ill-ik , 57 , 625 „ V iliik „ 36 „ 822 „ IV-ik n 55 „ 589 „ IX-ik „ 41 „ 1220 „ V-ik » 60 „ 1425 „ X-ik , 40 „ 445 „ Elosztási különbözet _ ... _ __ _ _ 406
Összesen _ _ __ 515 h. 1396 □-öl.
Összehasonlítván e számokat, a népsorszámoknak, illetőleg a külön-külön népsorszám alatt felvéve levő épület és udvarterek számának ugyancsak az idézett 19. §. illető pontja alatt kerü
letenként kimutatott összegével, az derül ki, hogy átlag legsűrűbb
•az építkezés és aránylag legkisebb ház- és udvarterek vannak a IV-ik kerületben; mert ott 1 kát. hold területen 9*05 ház- és udvar
té r van. A többiek utánna igy következnek: a X-ik kerületben Tan 8*28, a II-ikban 7*30, a IX-ikben 6‘93, az I-sőben 6‘52, a Vl-ikban 5*58, a VlII-ikban 5 28, a III-ikban 5*12, a VH-ikben
96
4*88, az V-ikben 4*77 ház- és udvartér. Igv a szorosabb értelem*
ben vett beltelkek minden 1 kát. holdnyi területén átlag 6’36 ház és udvartér van, vagyis egy-egy ház és udvartér átlag 252 □ -ö let foglal el. A legsűrűbben beépített IV-ik kerületben pedig egy-egy ház és udvartérre átlag csak 177 D-öl esik.
Ez az átlag azonban a helyszínén sokféle és nevezetes vál
tozásokat szenved.
A helyszín szerint az átlagosnál sokkal sűrűbb, s igen sűrű az építkezés és igen kis ház és udvarterek vannak a IV-ik kerü
let nyugoti és déli részén, a Il-ik kerületnek az elejétől a Tabán utczáig, a Vasut-utsza mentén és attól északra terjedő, az I-ső kerületnek a r. kath. templomtól északra és nyugatra terjedő egy részén, a X-ik kerületben a Losonczi-utsza északi oldalán, a VI-ik.
kerület belső részén, s még ezeken kívül is az egyes kerületek különböző részein egyes beltelek tömbökben és csoportokban.
E helyeken helvlyel-közzel fordulnak elő 48, 55, 62, 66, 80 stb. H-öl kiterjedésű, sőt a Széchényi-tér vonalán a IV-ik kerületben vannak 32, 35, 38 D-öl területű ház és udvarterek is.
1794-ben a Vágó akol felé való gyepen, a törésnél kezdvev a tó felé, a házak mentében keresztül, két sorháznak való plága.
méretett, négy öl szélességű utszával.
1826-ban a város alszegi részének nagy része leégett. Akkor ott szépen rendeztetett a leégett rész. Ugyanakkor uj házhelyek is osztattak. Később is történtek több ízben uj házhely osztások,, igy a kisalpári, majd a Homokoldal vásárállási s a Il-ik kerület külső részein. Ezekkel sokban oszlott a város régi építkezésének sűrűsége. Ugyanezen uj osztások szolgáltak egyszersmind egyrész- ben a szaporodó népesség elhelyezésére. Másrészben a szaporodó népesség a város szélein volt akolkerteket fordította lakházak építésére. E miatt azok területén szaporodott az építkezési sűrűség,, a nélkül, hogy ott egyúttal szabályozottság is állott volna elő.
Ekkép elmondható, hogy az egész város belterülete, az alszegi égett városrész és az annak leégése óta történt uj beltelek osztások kivételével, határozottan rendetlen és rendezetlen. Az utszák szabálytalan girbe-gurbák, egyenetlen szélességüek. A ház- és udvarterek szabálytalanok, egyenlőtlenek, rajtok a házak össze
vissza épitvék. Velők az utszák sok helyen zeg-zugokat képeznek.
Nagyon sok helyen zsák-utszák állottak elő.
A legrégibb időből származó ezen szembetűnő rendetlenségek
0 7
egyik sajátságos oka az, hogy a városnak tulajdonképeni földesurai
egyik sajátságos oka az, hogy a városnak tulajdonképeni földesurai