27. §. A belső h a tá r k ü lré sze m eg o szlá sa és be
osztása.
Utalok a 18. §-ra, a hol kimutatva van, hogy a város belső határának 61111 kát. holdat foglaló területe, részek és dűlő
nevek szerint mikép oszlik meg.
Mivelési ágak szerint e területből:
1. Szántóföld ... ... ... — — 39344 h. 198 □ -öl 2. K ert... ... ... ... ... — — 342 „ 1230 11 3. R é t ____________________ 7417 „ 1010 11 4. Szőlő — — - - — — 2432 „ 976 » 5. Legelő ... ... ... — — ... 6243 „ 1479 ii 6. E rdő... ... ... — — — — 2746 971 ii 7. Nádas - - — — — — —. 51 „ 591 ii 8. Földadó alá nem eső terület 2550 „ 1148
Összeg — ... — — 61111 h. 1203 □ -ö l
* Különbözeti összeg itt 18 hold.
Nagy-Kőrös Monográfiája.
1 1 4
Ebből levonva a 19. §-ban ... 982 „ 1167 „ kimutatott, s tág értelemben vett
városi belterületet, marad a külhatár
területére____ _ _ __________ 60.129 h. 36 d -ö l Közigazgatásilag ezen egész külhatár terület 5 járásra van beosztva.
1- ső járás: a város beltelkei szélétől, a czeglédi és pesti utak által határolt, illetőleg ezen utak közt eső terület. Ide tartoznak:
a vízállás és a gátér egy része, a pöczöki szőlők, Földvár, Szurdok, a tázerdei szőlők, Nagy-erdő, Halastó, Szénástelek, a felső járás egy része, Ereklyés, Csemő, a gógányi rétek egy része.
2- dik já r á s : a város beltelkei szélétől a pesti és kecskeméti ut közt eső terület, a határ széléig. Ide tartozók: Barátszilos, Kürti lapos, Tormás szőlők, Lencsés-világos szőlők, Csipvár I. II., Pálfái bánom, Bántősi bánom, Homojtája, Szárazdülő, Csókás, Nyárkutrét, felső járás egy része, Hantház egy része.
3- dik járás : a város beltelkei szélétől a kecskeméti és kécskei utak közt eső rész. Hozzá tartoznak: Esed, Zsiros-hegyi szőlők, Kálmán-hegyi és Temető-hegyi szőlők, Hangács, Fekete.
4- dik já rá s : a város beltelkei szélétől a kécskei és szolnok- törtelyi, azután a szolnok-törtelyi és czeglédi utak közt, a Nyilasokig eső terület. Ebben foglaltatnak: a vízállás és gátér egy része, a Bokros és Hosszuhát szőlők, Alsó füzes, Alsó járás, Árboz, Gógány egy része, Ludas, Nyársapát.
5- dik já rá s : a Nyilasok szélétől a czeglédi és törtelyi határok közé benyúló terület az abonyi határon elvonuló csatornáig. Ebben vannak: a Nyilas, Nyilas-Kappanhalom, Besnyő dűlők.
Né^tsorszámi, tanyai s egyéni megoszlás. Az 1890-dik évi országos népszámlálás alkalmával összeiratott az 1-ső járásban 266, a 2-dikban 327, a 3-dikban 274, a 4-dikben 216, az 5-dikben 272, összesen 1355 népsorszám.
E szerint Nagy-Kőrös város belhatárának külterületén, vagyis ennek öt közigazgatási járásában, a szőlőkben s egyéb külterületi részeken levő lakó, illetőleg tanyaházak, tanyatelkek száma 1355, megjegyeztetvén, hogy egy-egy tanyatelken, egy-egy majorban a cselédség száma és különfélesége szerint több lakóház is van, és azok nincsenek külön számozva, hanem minden tanya, vagy major egy népsorszám alá van foglalva, akárhány lakóházból vagy épü
letből álljon is az.
11 5
A fentebb mivelési ágak szerint kimutatott terület után, az
♦egyes osztályoknak megfelelőleg az 1875. évi VII. t.-cz. 45. §-a írendeltetéséhez képest beiktatott tiszta jövedelem 231.842 frt 30 krt tesz. Ez azonban az időközben keresztülvezetett változá
sokkal, az 1894-ik évre 231.885 frt 87 krban, ezen összeg után pedig a földadó 59.130 frt 90 krban lett megállapítva. Ez összeg a kivetés szerint ekkor 3808 egyén közt oszlott meg. Tehát a város belső határának földadó alá tartozó részét 3808 egyén birtokolja.
Ezek közül 136 egyén czeglédi lakos, a kiknek nagy része a Nyilasban és a Kappanhalmi szőlőkben birtokos, 116 más vidéki lakos; a N.-Kőrösön lakó birtokosok száma 3556.
.28. §. F ekvés, dom b o rza t, fö ld és te rm é sze tra jzi viszo n yo k . Az egész határ fekvése hegynélküli, de sok helyen hullámos,
<lomb és lapálylyal változó (hepe-hupás) sik; talaja többnyire homokos, különféle vegyülettel, a legjobb termő barna homokos agyagtól, alegsi- ványabb futó homokig: de vannak sürü agyagos földü területei is.
Különvéve a szőlő és erdő területeket, amelyek maguk helyén, saját czimök alatt részletesen ismertettetnek, a határ többi mező- gazdasági része, mely szántóföld, rét, legelő területeivel az egész
nek túlnyomó részét teszi, az egyes külön névvel bíró dűlők szerint, abban a sorrendben, a mint a dűlők a 18-dik §-ban sorozva vannak, a következőleg jellemezhető.
1. Vízállás és Gátér dülö. Mindjárt a város alatt, fel a Yasutig, a városnak északi és keleti oldalán. Egy részben homokos, más részben agyagos fekete föld, többnyire szántási mivelés alatt áll. Lapos részein jó kaszállók vannak.
2. Szurdok dűlő. A vasúton felül, a földvári és lencsési szőlők közt. Kövér fekete agyagos vegyületü föld: de van vízálló turjános, s néhol homokos része is.
3. Alsó füzes. A város délkeleti oldalán, a gátéri dűlőn kívül.
Nagy részben mélyen fekvő vízálló hely, s igy többnyire kaszálók
ból áll: de vannak homokos szántóföldéi is.
4. Alsó járás vagy alsó nyomási dűlő. A várostol délkeletre, a szolnok-törtelyi ut mentén. Keleti része homokos; nagyobb része nagyon hasznavehető, jó barna föld.
5. Árboz és Esed, az alsó járástól délre. Barna homokos szántó földek, lapos részeiken jó kaszálókkal.
8*
1 1 6
6. Hangács, az előzőktől tovább délnyugat felé fordulva. Egy része könnyű homokos, a másik jó fekete agyagos föld.
7. Fekete. A várostol délre s dél nyugatra, az alpári és- kecskeméti ut közének vonalán. A határ legegyenlőbb és legkitűnőbb*
minőségű szántó földje, fekete agyagos, majd fekete homokos vegyülettel. Közepe táján húzódik rajta keresztül az úgy nevezett Kövérvölgy, jó minőségű kaszállókkal.
8. Barátszilos, fordulva a Feketén felül, termékeny fekete homok, néhol hullámos területtel. Vannak szikes lapályai is.
9. Kürti lapos. A várostol észak-nyugatra, a szőlőkön kívül,.
Homojtáján belől, szikes laposokkal váltakozó, de nagyobb részben, igen hasznavehető aczelas fekete föld.
10. Csipvár, a szurdoki dűlőn és a világosi szőlőkön kívül s a Csókás erdőn belől, helyenként szél-hordta homok; vannak azonban jobb részei is.
11. Homojtája, a kürti laposon kívül, a barátszilosi és csókás erdői dűlő közt, termékeny szürke, több helyen ritka homokos, itt-ott ligetes terület. A Csókás erdő alatti része sok helyen vízálló, forrásos turján,, s a Kövérvölgy vizének forrását képezi. A mizsei és kecskeméti hatá
rok összeszögellésénél pedig homokbuczkás részei is vannak.
12. Száraz dűlő, a csókás és nagy erdő alatt, átalában homokos területtel, 13, nyárkut rét, 14, szénástelek, és 15, halastói dűlő,, mind a három a Nagyerdő területe közé beékelve, alacsony fekvé
seiknél fogva nagy részben kaszállókul szolgálnak. Ezek közt még az erdő jogosultak közös erdei birtokához tartozó tölgyes berkek és ligetek is fordulnak elő.
16. Felső járás, a Csókás és Nagyerdőn kívül, a lajos-mizsei és vacsi határokig terjedőleg, a legnagyobb és legváltozatosabb talajú dűlője a határnak. Az úgynevezett Város kaszálója tájékán nagy területű vizjáró helyei is vannak, a honnan a vizek az erdőn és a szurdoki dűlőn keresztül a gátéri csatornába nyernek lefolyást.
17. Hantháza, 18, Ereklyés dűlő, a vacsi és mike-budai olda
lon szintén sok vizenyős lapos részekkel bővelkedő terület.
19. Csemő, a czeglédi határ felső oldalán. Ennek nagy részé- hullámos, szélhordta buczkás homok; legbuczkásabb része a ha
tárnak: de itt-ott ennek is vannak termékeny részei. Az utolsó 5— 6 év óta ezen Csemő dűlő jelentékeny része szőlővel és gyümölcsfákkal telepíttetett be — meglepő szép sikerrel s további, telepítése jövőre is terveztetik.
1 1 7
2 0. Gógány, a Csemőn belől, a czeglédi ut két oldalán, nagy
része alacsony fekvésű kaszálló rétség, csak emelkedettebb részei használtatnak szántás-vetés alá, melyek közt termékeny, jó vegyü- letüek is vannak.
2 1. Ludas, a Gógánytól délnek, a törtelyi határoldalon., Az
•egész határnak ez a legmélyebben fekvő része. Az összes határ vizei többnyire ide gyülekeznek össze, s az ezen keresztül folyó Körösi éren vonulnak a Tiszába. Az egész dűlő, a szélein kevés szántóföld kivételével, lapos, néhol sásos kaszállókból áll.
22. Nyársapát, kívül a Gógányon, a Csemő után, legbuczká- sabb része a határnak. Szántó földjei szürke homokosak. Nagy része átalában gyenge szürke homokos terület.
23. Nyilas, a czeglédi határ alsó részén, sűrűbb és ritkább homokos földü, lapályos helyein igen jó kaszállókkal. Ennek egy részét teszik a kappanhalmi szőlők. Közepe táján foly keresztül rajta a Büdös, máskép Gerje ér, mely Czeglédröl jőve, csator
názva van, és a bele gyülekező vizeket a Tiszába vezeti.
24. Besnyő, a Nyilastól délre, a törtelyi határszélben. A Fe
kete és Barátszilos után, vagy azokkal együtt a legjobb része a határnak. Nagy részben kötött, fekete föld, helyenként első osz
tályú talaj-minőséggel. Keresztül vonul rajta az u. n. város laposa, íöbb helyen igen jó, másutt turjános kaszállókkal.
2 9 . §. K u n h a lm o k s te n g e rszin fe le tti m a g o ssá g o k . Nagy-Kőrös város belső határának különböző részein több kunhalom látható. Ezek közül nevezetesebbek: Vashalma, közel a városhoz, az alsó járási dűlőben, a szolnoki ut és az árbozi rétek közelében. Régen a szolnok-törtely, tetétlen, tószeg, várkony- vezsenvi útban a vashalmi csárda állott mellette. Boldogasszony halma, Eseden, a zsíros hegyi szőlők alatt, templom omladék kö
zelében, — Szőrhalom a Homojtáján a szabadszállási ut mellett, Kappanhalom, Nyulfül halma mind a kettő a Nyilasban, Strázsa-hegy a Nagyerdőben, Sashegy a Csemőben, a czeglédi határ szélén, Köves
halom vagy part a Besnyőben, Látóhegy és Asszonyhalma a törtelyi határvonalon^ Zsigray halom a bántősi bánomi szőlők közt. stb.
A város határa egyes részeinek magassága a tengerszin fe
lett: Legmagasabb pont a nagyerdei Szénástelki rétek északnyu- goti szélében levő homok buczka teteje, a tenger színe fele tt:
1 1 8
145 méter, a Sashegy a Csemőben 144, a vacsi határ közelében a lajos-mizsei határ 142, az Ereklyés déli széle 141, a Felső járá
son Nemesik Pál szélmalma mellett 140, a Csókás erdőben a nagy kalapos fa mellett 140, a czeglédi, nagy-kőrösi, mike-budai sarok- határ 138, a nagyerdőben a strázsahegy 137, a kecskeméti, nagy
kőrösi, lajos-mizsei sarokhatár 136, a Szőrhalom Homojtáján 132, a czeglédi ut a régi gógányi csárdán kívül 117, a Nyilasban a Kappanhalom 116, a városban a régi ref. temető mellett a régi Gubody-féle postaház 116, a kecskeméti ut a Beretvástanya előtt 124, a Dajka-féle szélmalom mellett a kecskeméti határ 113, a kecskeméti, nagy-kőrösi, kocséri sarok határ közelében a Kenyér
váróhegy 114, a vashalom 112, a szolnoki ut a Czira Lajos füzese- sarkánál 110, a Nyilasban a Farkas Elek-féle szélmalom mellett 110, a szolnoki ut a Várkonyi-féle csárda mellett 107, a nyilas
nyársapáti—törtelyi határnál 106, Besnyőben a Kövespart 104, az.
Asszonyhalma a törtelyi szőlőknél 102, a Nyilasban a Jalsoviezky Sándor-féle tanyánál 100, ugyanitt a Büdöséren levő hármas híd
nál 99 méter.
30 . §. Legelő felosztás.
Ha a 27. §-ban, a határnak mivelési ágak szerint való meg
oszlását figyelemmel megtekintjük, mindjárt feltűnik, hogy a köz
legelő területe mily csekély arányban áll különösen a szántó föl
dek és az egész határ területének mennyiségéhez.
Hajdan a város határában, a beltelkek és a szőlők közt, az után a szőlők és a régi szántó földek közt, fel egészen a Nagy
erdő széléig, sőt a Nagyerdő szélétől körül egy részről a czeglédi,.
mikebudai, vacsi, és lajos-mizsei határokig, másrészről a gógányi rétekig és a nyilasokig, azután Nyársapáton, végre lent a ludasok, Kocsér, Árhoz és Esed közt igen nagy legelő területek voltaké Ezek időközönként, kisebb-nágyobb területeknek, némely szűk, keskeny részeknek, csücsköknek felfogásával, felosztásával és köz- czélokra fordításával kevesbíttettek. Nevezetesen a régi időben a legelő területből hasíttatott ki a Vacsi határon a hantházi dűlő,, a mike-budainál az Ereklyés dűlő. Ilyen régi kihasitások a pöczöki, pálfai, bántősi bánom, melyek buezkás területe szőlővel való be
ültetés alá osztatott ki. 1836 körül az Alsófüzesnél, a temető
hegyi szőlők alatt, a feketék szélében, majd tovább a kálmán- hegyi szőlők alatt, a Hangács szélében, később a zsírosi szőlők
1 1 9
alatt, Esed szélében, az ötvenes években pedig, a mikorra esik a gátéri kertek kiosztása is, a szolnoki ut mellett, azután a hosszú- háti szőlők és az alsó füzes közt, azonkép a Földvár alatt, a pö- czöki és tázerdei szőlők széléig stb. szintén szép területek hasit- tattak ki és osztattak fel. De még e nagy részben köz czélok, melyek közt első sorban az iskolai czélok szerepeltek, költségei
nek fedezésére kihasított területek kiosztása után is igen tekinté
lyes nagyságú maradt a közlegelő területe.
E területen a lakosság különféle jószágát birtokaránylag le
geltette. Legeltek ezen gulyák, ménesek, csordák, sertés és juh nyájak, részint közös, részint külön magán pásztoriás alatt. Szóval a nagy legelő területen mindenféle állattenyésztés nagyban folyt.
A legeltetésre kiadott területekért haszonbér fizettetett, a mely az egyes jogosítottak közt, a közlegelőhöz való jogosultság kulcsa szerint osztatott ki.
Ezen közlegelő felosztását a jogosultak sok éven át kíván
ták és sürgették. Végre a kiosztási munkálatok 1873-ban megkez
dettek és a kiosztási térképre s földkönyvre rávezetve levő hitele
sítési záradék szerint 1875 sept. 2-án az illetőségeknek a jogosultak részére történt átadásával végleg befejeztettek.
Ennek következtében ez idő szerint most már a határban tulaj donképeni közlegelő nincs; hanem az arányositási vagy redemp- tionalis kulcs szerint egy tagban kikapott illetőségét mindenki sza
badon használja. A kiosztott illetőségek nagy része szántóföldül töretett fel. Igv emelkedett a szántóföldek aránya oly magasra, amint az a 27. §-ban kimutatva van. Az ugyanott kimutatott legelő mennyiség főrészben magánosok tulajdona, a melyet a nagyobb birtokosok saját birtokaikon külön hagytak maguknak legeltetésre, vagy pedig társulatba egyesülve, közösen alakítottak és tartanak e czélra.
A közlegelő felosztása alkalmával közczélokra csupán egyes kisebb-nagyobb területek hagyattak; ilyenek a vásártér, a teme
tőkhöz csatolt területek, a téglaégető telep, a város szélein a ra
kodó kertek, a vájogvető-agyag és homok bányák, a peczérház és a peczértelep területe, végre a város beltelkei széleinél és némely szőlőhegy környékén volt keskeny kisebb-nagyobb terjedelmű csücs
kök, mely utóbbiak a város szélei és némely szőlőterületek szélei szabályozása alkalmával az Uhlarich-féle birtokper költségeinek egy részben való fedezésére 1877-ben eladattak.
1 2 0
A jogosultak tulajdonát tevő legelő terület 20195 kát.
holdban állapíttatott meg. Ez három külön kulcs szerint, három külön csoportozatban osztatott ki következőleg:
Mindenek előtt az összes legelő terület becsholdakra vona
tott össze. Lett 6615*823/1000 rész becshold. Ebből utakra s egyéb közhasznú terekre kiadatott 415*823/1000 becshold, a mely a helyszíni osztályzat szerint, 680*759/1600 kát. holdnak felelt meg. Maradt felosztandó legelő terület 6199*988/1000 becshold,
19515*615/1600 kát. hold területben.
Ebből egyházi és iskolai czélokra, az ev. reformátusok és a r.
katholikusok számára kiadatott 181 *500/1000 becshold, 219*916/1600 kát. hold területben kulcs nélkül. Maradt osztandó 6018*488/1000 becshold, 19295*1299/1600 kát. hold területben.
Az egyesek részére kiosztandó legelő illetőségek kiosztási alapjául szolgált redemptionális kulcs 42,943 frt 41.98/100 krban mutattatott ki. Ennek alapján minden 7 frt 08*22/100 krra jutott 1 becshold legelő, vagyis 1 írtra esett 0*140115522 becshold, 1 krra 0*0023351 becshold legelő.
Ezen kulcs szerint, a város körül járásonként elkülönítve, az 5 frt kulcson alól biró kisbirtokosoknak kiadatott 3080 pfrt 46*56/100 kr kulcs után 431*668 becshold, 479*1468/1600 kát. hold területben. Ezen kívül a város illetőségéből 14 pfrt 30*17/100 kr kulcsra szintén itt adatott ki képezdei kertnek 2*032 becshold.
2*164/1600 kát. hold területben.
A fenmaradt dűlőkre árverés tartatott. Ily módú ajánlat utján kiment 11,239 pfrt 35*23/100 kr kulcs után 1595*394 becshold, 6208*56/1600 kát. hold területben.
Fenmaradt még 4170.894 becshold legelő, 12825*527/1600 kát. hold területtel. Az illetőségüket még ki nem kapott birtokosok kulcsösszege pedig 28609 pft 42*28/100 kr. volt. Ezek számára uj kulcs alkalmaztatott azért, hogy köztök az árverésből előállott nye
remény is felosztassék, mert a megmaradt összegekből már nem 7 frt 08*22/100 krra, hanem 6*8593669 pftra, azaz 6 pft 51*562014 kr.
kulcsra jutott egy becshold legelő, vagyis 1 pftra 0*14576804593, egy krra pedig 0*00242976674 becshold legelő jutott. És e szerint a kulcs szerint osztatott ki a még hátravolt egész legelő.
121
3 1 . §. T a va k , ei'ek, p a ta k o k , viz& zabályozások és csa to rn á k .
Jelentékeny vize, tava, ere vagy patakja nincs a határnak.
Még a folyó század elején megvolt a város alatt, ennek keleti oldalán az Alsó-Gát nevű nádas, mocsáros nagy tó, az északi ré
szen a Felső-Gát, a czeglédi oldalon, a bokrosi szőlőkön kívül a Lénárt tó ; azután a Ludasban, Nyársapáton, az Ereklyésben, a Kövérvölgyön s másutt is voltak kisebb-nagyobb tavak és erek.
Ezek többnyire lecsapoltattak, kiszáríttattak, mivelés alá fogattak, s ma már kevés van belölök.
A Felső-Gát, a fölötte volt erdőségek megfogyása következ
tében, a hol első forrásai voltak, azután környékének lassanként mind-mind nagyobb terjedelemben történt mivelés alá kerülésével évről évre csekélyebbre szorult, s az úgy nevezett Földvár, Vilá
gos és Lencsés közt elterülve, a jelenlegi Szurdok dűlőben volt tó sik vize régen elenyészett. Közvetlen a város felső része alatt, az úgynevezett vízálláson, még most is élő középkorú emberek is világosan emlékeznek a nagy terjedelmű bozótos, zsombékos viz- fenekekre, erekre és nádasokra, s az azokon keresztül vezetett, több híddal ellátott töltésre, melyek vize innen gyülekezett. A Felső Füzes és Tázerdő déli részétől kiinduló Csikós ér, mely több szá
zad óta, még a folyó század elején már kiindulásán alól kevéssel vizi malmot hajtott, gyűjtötte ezt legnagyobb részben ide. Ezek is elenyésztek. Legtovább megmaradt a viz a Földvár észak nyugoti részén levő turjános helyeken, a melyek még az 1860-as évek ele
jén is járhatatlan zsombékos helyek voltak.
Az Alsó-Gát a városnak Vadasnak és Váncsodnak nevezett alsó része, azután az Alsó-Füzes és Bokros közt feküdt. Ennek terjedelmes sik vizén ez előtt csak 50—60 évvel még ladikok is jártak és magas növésű nádas bozótjában nap számra el lehetett szárcsázni és kacsázni. Ide a Felső-Gát és Csikós ér vizei a város északi oldala alatt elvonult Nagyéren át gyülekeztek. Sőt a városon keresztül folyó Kürti ér, a határ nyugoti vizeinek nagy részét is ide vezette ; a honnan a Nagy ér, az Alsó-Füzesnél ismét kisza
kadva, kiszakadásánál mindjárt megint malmot hajtott, s keresztül haladva az Alsó-Füzesen, s azon túl összeszedve a gógányi és ludasi vizeket, azokat a gát vizével együtt Kocséron keresztül, Ve- zsenvnél vitte a Tiszába.
1 2 2
A Szurdok felső részén két forrás most is meg van, mely kénes ásvány részeket tartalmazván, fürdő alakításra is alkalmas volna. Azonban e forrásokat a lakosság kevéssé ismeri. Ugyané részen a zsombékos tófenekek tőzegéből néhány évtizeddel ez.
előtt tu r^ t is kezdtek ásni, mely akkor a gőzmalmokhoz tüzelőül kezdett szolgálni. Ezzel csakhamar felhagytak.
A Csíkos ér a vasút vonala felett gyengén csergedez. A felüL és alól volt vizek, mocsárok, nádasok lassanként lecsapoltattak és.
kiszáríttattak. Végre az ötvenes években az Alsó-Gát is kiszárítta- tott. A kiszárított területeken keresztül, a vasút vonalánál kezdve, a város alatt végig, a régi Nagy ér helyett ásott csatorna, az össze
gyülekező vizeket: Körösi ér név alatt vezeti a Tiszáig.
Az ekkép a víztől megszabadított televényes gazdag terület felosztatott, és a régi posványok,. a körülöttük volt vizállásos gyep
legelővel együtt közvetlen a város alatt igen becses kerteknek, távolabb termékeny szántóföldeknek adnak helyet. Az Alsó-Gátból a legelső két holdat, a melyet a város még a nagy Gát kiszárí
tása és felosztása előtt az ev. ref. egyháznak adott, e Monographia szerkesztője saját kezűleg szántotta fel legelőször 1851-ben, mikor az egyház Alsó-Füzesének haszonbérlője volt, felárkolva csatolván azt az egyház azon birtokához.
Kürti víz. A Lencsés és világosi szőlők déli részén, azután a Pálfai és Bántősi bánomok között, a Csókás erdőből jövő s összegyülekező vizeket kürti vize név alatt a városba a Tormás
közön egy csatorna vezeti be, a mely a IV. kerület déli szélénr majd a beltelkek között a kecskeméti utszai, alább pedig a szol
noki utszai nagy kőhidak alatt elhaladva, onnan azokat a IX. és X.
kerület között a város keleti széléig, azután a gátéri kertek közé vezetvén, e kertek közepe táján a Körösi ér csatornájával egyesül.
Gerje, Büdös, Perje, most a Gerje-Perje, máskép Krakkó- csatorna.
A Gerje a mike-budai homok partok közt ered. Ez az előtt Czegléd határán át, a hol még a várost is megfutotta, N.-Kőrös- nek: Nyilas, Nyársapát és Besnyő pusztai határrészét Büdös név alatt csavarogta be, onnan át menvén Törtely alá, ismét N.-Kőrös- Tetétlen pusztáján keresztül, megint Gerje név alatt Tószegnél szakadt a tószegi nagy tóba s onnan a Tiszába.
Ez most a Gerje-Perje, máskép Krakkó csatornával szabá
lyozva van.
123-A Gerje-Perje máskép Krakkó csatornát, a Szolnok-Abonyban székelő Gerje-Perje szabályozó társulat az 1880-as évek első felé
ben építette ki. E csatorna a czeglédi határról jövő vizeket, me
lyek Czegléden fölül főkép a Perje, alól pedig a Gerje mocsárom ereken húzódtak a Tisza felé, összeszedvén, Nagy-Kőrös Besnyő pusztájának szélén, vagyis a nagy-körösi és abonyi határ közt, majd a törtelyi határ szélén, onnan Abony és Tetétlen határ vo
nalán, a tószegi határon keresztül, Tószegnél vezeti a Tiszába - A csatorna mindkét parti hossza Nagy-Kőrös város határában 7814*5 meter. A megejtett ártér fejlesztés alapján Gerje-Perje adó- czimen az 1894-dik évre a besnyöi birtokosokra 554 frt 08 kr, a tetétleniekre 1598 frt 31 kr vettetett ki a társulat által.
Kövér völgy ere. Ez a Lajos-Mizséröl s a Felső-Járásról jövő vizeket a Homojtáji, Barátszilosi és a feketei dűlőkön keresztül vezeti a Tiszáig. Még csatornázatlan.
Kövér völgy ere. Ez a Lajos-Mizséröl s a Felső-Járásról jövő vizeket a Homojtáji, Barátszilosi és a feketei dűlőkön keresztül vezeti a Tiszáig. Még csatornázatlan.