STATISZTliKAl IRO DALMl FIGYELÓ
645,
2. a számitógép azonnal végrehajtja az érvé- nyességi és kombinációs teszteket és az ilyen jel- legű hibák azonnal megjelennek a képernyőn, ami lehetővé teszi a hiba azonnali javítását;
3. bizonyos kódolási segédleteket (például kód- számok és betűk jegyzéke) elég nehézkes manuáli—
san kezelni: a foglalkozások betűrendes jegyzé- két (kb. 8000 tétel) és a vállalatok jegyzékét (kb.
50000 tétel) a számitógép memóriájában tárol- ják, ily módon a nyilvántartásokbon levő informá- ciót a kódoló a konzolok segítségével könnyen el- érheti; ezenfelül, a; nyilvántartások folyamatosan módosíthatók, ami többek között azt is jelenti, hogy minden kódoló gyorsan és egyidejűleg értesül a változásokról;
4. előzetes vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a képernyős konzollal történő kódolás az OCR—űrlapo- kon történő kódolásnál valamivel gyorsabb, és az eddigi próbák során a konzol'ok kódolásra való alkalmazásának semmilyen lényeges hátránya nem jelentkezett.
K-épernyős konzolo-k használata esetén ter—
'nészet'esen nehezebb a megfelelő munka- körülmények kialakítása, mint a szokásos, íróasztal mellett végzett munkánál.
Az 1975. évi népszámlálás költségbecslés—e szerint az OCR-űrlapokon történő kódolás hozzávetőlegesen azonos költségekkel járna, mint a képernyős konzolok alkalmazása.
A kérdőíveket zárt borítékban közvetlenül a válaszadóknok küldik meg. Az előrenyo- mott kérdőívek adatai: név, lakcím, megye, város/közséa, és eayházközség. ingatlan- és polgári nyilvántartási szám. Az adatok a teljes népességnyilvántartásból származnak.
Ugyanazon az ingatlanon bejegyzett há- zaspárok közös kérdőívet, minden 1959—ben vagy annál korábban született személy k-ü- lön kérdőívet kap. Aki valamilyen okból nem kapott előnyomott kérdőívet, üres űrlapokat szerezhet be a postahiv—ataloikban.
Az előző néoszámláláshoz hasonlóan, a be- avűitött kérdőívek feldolgozás-át a helyi le- lülvizsaáló szervek végzik. A helyi szervek az anvaawot 0 Központi Statisztikai Hivatalba küld—ik feldolaozásra.
A képernyős konzol segítségével kód—olt változók:
1. A háztartásfőhöz való viszony (H). Kódjai:
1 — a lakás tulajdonosa (bérlője) (Be), 2 —- Be házastársa vagy élettársa (65).
3 —- Be és (vagy) Gs gyermeke (B), A —- a háztartás egyéb tagja (C), 9 —- ismeretlen.
2. A tevékenység típusa (SYS). Külön kódolólap segitségével három számjeggyel kell kódol-ni.
3. A munkahely elhelyezése. A változó öt része:
T — a munkahely tipusa.
L—a munkahely hovatartozása megye szerint, K — a munkahely hovatartozása város/község sze- rint.
TK —— a munkahely sűrűn beépített területe, OMRKOD — körzeti kód (olyan területeknél, aime- lyek az ún. speciális programban szerepelnek).
4. Foglalkozás (YRK). Háromiegyű számmal kell kódolni (OUT—999) egy speciális kódoló'kár'tvának megfelelően. E változó kódolósánól a legfontosabb segédeszköz a foglalkozások betűrendes jegyzéke, amelyet a memória tárol.
5. Foglalkozási viszony (Y), amelynél a kódok:
O —- alkalmazott,
l — segítő családtag (nem fizetett),
? — vállalkozó alkalmazotbakkol, 3 — vállalkozó alkalmazottak nélkül, 9 — ismeretlen.
6, lparáa (INÁRG). Négyjeovű számmal kell kó—
dolni 60090—9600) eay speciális kódolókártya sze- rint. Az ,,iparág" változót főként a váll—alatnvi—lván—
tortásból származó információ segítségével kódoliák, a nyilvántartást a memória tárolja. A nyilvántar- tásból származó információ megadja a vállalat ne—
vét. címét és az iparáaat. amelyhez a vállalat tar- tozik. Ha az iparvállalat a nyilvántartásban nem szerepel, az ipari osztályozások betűrendes vaay szisztematikus jegyzékét hosználiák.
7. Foaiolkozta—tottsáa típusa (A), származtatott vál—
tozó, amelynek kódjai:
() —— nincs foglakoztatva.
1- központi kormányzatnál von foglalkoztatva,
— helyi kormányzatnál van foglalkoztatva.
—meavei köziaazaotásban van foglalkoztatva,
—— eavéb fog'lalkoztatottság, 0 — ismeretlen,
8. A munkahelyhez vavló közlekedés eszközei (F) a következő kódszámokkal kódolandók:
0 -- tömegközlekedési eszközök.
— auéokocsl (vezetőként).
— aénkocsi (utasként), - kerékpár/motorkerékpár,
— gyalog (munkahely a lakhellyel összekapcsol-
éig-Vix)
a
eayéb módon, ismeretlen.
amfewma
A kódolást csoportok végzik. Minden cso—
port csoportvezetőből, helyettes vezetőbő-l és 10 kódolóból áll. A csoportvezető és helyet—
tese közösen, a kódolók pedig egyenként rendelkeznek egy képernyős konzoll—al.
(ism.: Szász Józsefné)
GAZDASÁGSTATISZTlKA
ADAMS, F, G. — BROOKllNG. C. G. — GLiCKMAiN, N. J.:
EGY REGIONÁLIS UKONOMETRIA! MODELL:
A MwlSSlSSerPl-MODELL SPECIFlKÁClÓJA ES SZIMULÁCIÓJA *
(On the soecificartion and simulation of a reaio- nal econometric model: a model of Mississippi.)
—- The Review of Economics and Stotistícs. 1075. 3.
sz. 286—2'98. p.
A tanulmány érdekessége nem pusztán ab- ban rejlik, hogy az Egyesült Államok egy déli államám vonatkozó ö'konometriai mo-
dellt tárgyal, ennél nagyobb jelentősége van azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a szerzők a regionális modell specifikációjá- vol kapcsolatban szereztek. Specifikációs irányelveiik mindazok számára fontosak, akik ö'konometriai modellekkel foglalkoznak:
egyenesen nélkülözhetetlenek azok számára.
akik a nemzetgazd—aságon belül egy-egy ré- aió, övezet vagy állam legjellemzőbb össze- függéseinek modell alakjában történő vizs—
gál—atát tűzik ki célul. F. G. Adams profesz-
646
szor korábban a Pennsylvániai Egyetem Wharton-modelljének tökeletesitésével, vala—
mint ágazati modellek alkotásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.
E rövid áttekintés nem adhat lehetőséget a modell részletekbe menő ismertetésére, így ehelyett inkább a kapcsolatok megto- galmozásánafk. a specifikációs tulajdonsá.
goknak a bemutatására törekszünk.
Aszerzők mindenekelőtt arra mutattak rá.
hogy bár a regionális modellekben megfo- galmazott kapcsol-atok kétségtelenül makra- ökonómiai jellegűek. az összelüggéseknek vannak olyan sajátosságaik, amelyek külön- böznek az ökonometriai modellekben meg- fogalmazott összefüggésektől. Éppen ezért helytelen lenne a regionális modelleket a népgazdasági modellek ..csatlós" modelljei- nek tekinteni. A szerzők véleménye szerint arra is van lehetőség, hogy elméletileg meg—
határozzuk a regionális modellek ,.tipikus"
szerkezeti tuiajdonságait. Az a felfogás.
amely a regionális modellt csupán úgy te- kinti, mint egy ,,kis ország" modelljét. a nemzetgazdasági modellt pedig úgy, mint ezeknek a kis modelleknek az aggregátu- mát. nem veszi figyelembe sem a regionális modellek speciális célját, sem azt az igen jelentős körülményt, hogy olykor a nemzet- gazdasági makroökonómiai modellekben ál- talánosan alkalmazott egyes változók sta—
tisztikai meghatározása regionális modellek esetében még fejlett statisztikai rendszerrel
*endelskező országban sem lehetséges. Ez a nelyzet például a nemzetgazdasági elszámo—
lások bizonyos aggregátumai esetében. A agioná—l—is modell az egész nemzetgazdaság- ban érvényesülő összefüggéseket szükség- képpen éppen úgy kívülről adottnak, pre- determináltndk veszi, mint az ágazati mo- dell; az viszont már konkrét körülmények től: a régiók fekvésétől, gazdasági adott- ságaitól. fejlettségétől függhogy'kapcsola- tai a nemzetgazdaság egészével milyen in—
tenzivek. és a specifikációban a visszakap—
csolási hatások mekkora szerephez jut—nak.
Elszigeteltebb régió esetében ugyanis a re—
gionális gazdaságot még mindig feltétlenül több hatás éri az adottságokat kifejező exogén változók oldaláról, mint az egész nemzetgazdaságot a szóban forgó régió ol—
daláról.
A regionális modellekben. így a Missis—
sippi-modellben sem szerepelnek a nemzeti jövedelemnek vagy a végső felhasználás egyes komponenseinek változói. A termelés- sel kapcsolatos output-változák statisztikai bázisát a régió bruttó terméke (jelen eset- ben a bruttó állami terme—k — GSP) alkat—
ja. Vannak azonban a modellnek más sila- tisztaikai fogyatékosságai is; országos külke—
reskedelmi adatok regionális bontásban nem léteznek. igy exportegyenlet helyett például
STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÖ
a Mississippi—modellben csak a termelés ho- vaforditásának egyenlete (production deci- sion eauotion) szerepelhet. Ennek megfele- lően a szóban forgó modell (és általában a regionális modellek) adatbázisának mag- vát a bruttó termékre. a foglalkoztotottságra.
a kifizetett bérekre és a fizetésekre vonat- kozó adatok képezik. A modell spec'itikációs sajátosságainak további részletei után a to- nulmány grafikusan bemutatja a modell szerkezetét is.
A modellnek egyébként 29 sztochasztikus egyenlete és 10 azonossági összefüggése van. A m'intaidőszak az 1953—1970. évi pe—
riódust ölelte fel, vagyis 18 évet, Az össze- függések paramétereinek becslése alterna—
tive a legkisebb négyzetek klasszikus mód- szerével. illetve az instrumentális változók egy iterációs módszerével történt. A modell- nek a nemzetgazdasági adottságokat kife- jező exogén változáit lényegében (: Whar- ton—modellből vették át: ebben az értelem- ben tehát a Mississippi-modell az előbbi- nek ..csatlósmodellje".
A modell különböző blokkokbál áll: az output, a foglalkoztatottság. a bérek és jö—
vedelem, valamint az adók blokkjából. Az output—összefüggések az anyagi szférán túl- menően a' szolgáltatásokat is felöleliak; az itt specifikált összefüggések általában keres- leti összefüggések. Az összefüggések magya—
rázó változói között általában ott mutatko—
zik különbség az egyes ágazatok között.
hogy az ágazatok termelése döntően a te- rületi szükségletek fedezésére hivatott—e, vagy pedig elsősorban a régión kivüli fel—
használásra. Az előbbire példa a mezőgazn dasóg, az utóbbira a gyáripar; az utóbbi esetben (: speaifikációban kifejezésre kell juttatni azt is. hogy a termékek a belső piacon más régiók analóg termékeivel ver—
senyeznek: igy a nemzetgazdaság output- ja, bér- és árviszonyai szerepelnek az out- put—egyenletekben magyarázó változáként.
Az eredmények lehetővé teszik a regionális modell egyes paramétereinek a nemzetgaz- daság analóg paramétereivel való egybe- vetését is. így például a tartós fogyasz—
tási cikkek gyártásának egyenletéből kide- rül, hogy a munkabérköltségnek a terme—
lésre gyakorolt (negativ irányú) hatása erő- sebb Mississippi államban, mint az Egyo—
sült Államokban. A további összehasonlitá' sok tanúsága alapján azonban arra lehet következtetni, hogy az egyes ágazatok nö- vekedése nagyjából összhangban áll Mis- sissippi állam általános gazdasági növeke- désével.
A toglalkoztatottsági egyenletek lényegé- ben a munkaerő-kereslet egyenletei. Figye—
lemre mél—tó. Nem a technológiai fejlődés
paramétere csak két esetben (a tartós fo—
gyasztási cikkek ágazatában. valamint a
STATlSleKAl lRODALMl FIGYELÓ
szállításban és közlekedésben) mutatkozott szignifikánsnak. A bér- és jövedelemalaku- lás egyenleteiben ismét elsősorban a nem- zetgazdaság bér— és jövedelemviszonyainak a hatása, valamint az egyes szektorok bér—
viszonyoinak egymásra gyakorolt kölcsönös hatása jut kifejezésre. Sajnos, áregyenletek specifikálásám az áradatok fogyatékossága miatt nem kerülhetett sor. Az egyenletrend- szert négy adózási összefüggés zárja be.
A modell végső formájával végzett ex post szimulációs kísérletek azt mutatták.
hogy a modell a bruttó állami termék ex
647
post előrejelzésére 1.3 százalékos hibaha- táron belül képes. Az eredmények alapján az is megállapítható. hogy Mississippi ál- lam gazdasági jelenségei kisebb ciklikus ingadozást tüntetnek fel, mint a nemzetgaz—
daság analóg jelenségei. A szerzők az 1973-4980-as időszakra ex ante előrejel- zést is végeztek a modellel. aminek alap- ján a régió gyors gazdasági expanzióját jósolják. Ez többek között az adóbevételek gyors növekedésében jut majd kifejezésre.
(ism.: Nyáry Zsigmond)
DEMOGRAFlA
NÉPESEDESI SZlMPOZIUM
(Population: A Sympoaium.) —- Ouarterly Journal of fcanamics. 1975. 2. sz. $$$—279. p.
Az amerikai Harvard Egyetem lenti folyó.
iratában rendszeresen inditott szimpóziumok egyikét a népesedés és gazdasági vonatko- zásai kérdésének szentelte. Harvey Leibens—
stein szerkesztésében négy tanulmány jelent meg. melyekben a szerzők a népességnöve—
kedés következmé—nyeivel foglalkoznak, az alábbi szempontok szerint: a népesedéspa- liti—ka hatása és szerepe. a népesedés ha- tása a mezőgazdasági termelésre, az ener- giaforrások és a környezetszennyeződés ösz- szelüggései. a világ kőolajkészletei és az utóbbi évek nagy kőolojválsága. Ezek közül H. Leíbensteín bevezető gondolatait és H.
Brown cikkét emeljük ki.
H. Leíbensteín o népességnövekedés eset—
leges pozi—tiv hatásaira hivja fel a figyelmet.
szembeszállva a világszerte általánossá vált katasztrófa-tudattal. Hivatkozik a szakiro- dalomban már ismertté vált elvre, mi'szev rint a népesedés kedvező aspektusalmk egyik tényezője az ún. ..minőségi utánpót—
lási effektus". Például minél magasabb egy adott népességben a munkába lépők isko—
lázottsági és szakképzettségi szintje a ki—
lépőkhöz képest. annál kedvezőbb lesz a gazdaság szempontjából. ha az új belé—
pők száma nő. azonos egyéb feltételek mellett. Tehát minél nagyobb a népesség—
növekedés üteme. annál gyorsabban log ja—
vulni a népesség..ótlagas minősége"(szak—
képzettsége). E megállapítás ellenérveként megemlíti, hogy az ,.egyéb feltételek" már eleve nem maradhatnak azonosak. A ma- gasabb iskolázottsági szint eléréséhez több erőforrásra van szükség. ami fékezőleg hat a fejlesztésre. tekintettel arra. hogy az ok- tatásügyi költségvetések korlátozottak. és en- nek következtében ahelyett. hogy emelkedne az iskolarendszerből kikerülő jövendő mun- kaerő minősége. inkább csökken. Megemlíti Kuznets hipotézisét. miszerint minél nagyobb
a népességnövekedés arányszáma, annál több zseni jön a világra. akik egymásra is kölcsönösen hatva a gazdasági növekedést is belolyósolják. Szerző véleménye szerint ma túlságosan sok a negatív elem a né—
pességnövekedési elképzelésekben, és úgy véli. hogy az illetékes szakembereknek arra is fel kellene hivniok a közfigyelmet. hogy a különféle tényezőknek különléle össze—
függésekben más és más a jelentőségük.
Véleménye szerint a gyors népességnöveke- dés minden valószínűség szerint jelentős akadálya annak, hogy az életkörülmények javulhossanak bizonyos területeken.
Végül megállapítja. hogy a népesedés gazdasági szempontjaival foglalkozó kutatás- nak a mikroadatok elemzésére kellene kon- cent-rálnia a figyelmet. így például a po- rosztgozdasógokon. a háztartásokon belüli folyamatokra. a családon belüli jövedelem- elosztósra. továbbá arra. hogy milyen vól- tozások mennek végbe a népességnöveke—
dés hatására a háztartásokon belül, és ez hogyan befolyásolja a fogyasztói vagy (!
termelékenységi magatartásokat; hogyan változik (: pamsztgazdasa'gon belüli mun- kamegosztós a fenti tényezők hatására stb.?
Véleménye szerint az ilyen kérdések részle- tes kutatása adhatna választ arra. hogy a népességnövekedés következménye—ként ha- gyon alkalmazkodik a népesség a változó körülményekhez.
H. Brown tanulmányában abból indul ki.
hogy az utolsó két évszázadban, amióta megindult az iparosodás. az egy főre jutó jövedelem és fogyasztás alapján kialakul- tak a .,gazdag" és a ..szegény" nemzetek.
A modern ipari oivilizációban világszerte úgy oszlik el az emberek közt a jövedelem és a fogyasztás. hogy a többség szegényekből áll, egy kisebbség nagyon gazdagokból, a közbenső rétegbe pedig kevesebb szegény és több gazdag tartozik.
A második világháború óta kialakult egy meglepő jelenség, éspedig a társadalom
