A központi statisztikai szolgálat feladatai és funkciója az 1980-as években

(1)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT FELADATAI ÉS FUNKCIOJA AZ 1980-AS ÉVEKBEN*

NYITRAI FERENCNÉ DR.

A második világháborút követő évtizedekben a statisztikai tevékenység felgyor—

sult és kiszélesedett a világ szinte valamennyi országában. A társadalom és a gaz- daság általában békés körülmények közötti, bár a világ különböző tájain időnként fellángoló helyi háborús tevékenységekkel is terhes, lendületes fejlődése mind nagyobb mértékben igényelte az információk szélesebb bázison nyugvó, sokoldalúan feldolgozott és a felhasználók számára részletesen, tudományosan. de egyúttal gya- korlatiasan is interpretált rendszerét. Mindez azt jelentette, hogy különösen Euró—

pa, de a világ más fejlett országaiban is. az állami (központi) statisztikai szol- gálatok szerepét, feladatkörét jónéhány általános, a különböző gazdasági és tár- sadalmi rendszerű országokra egyaránt jellemző tényező határozta meg, s ezek mel—

lett érvényesültek -— országonként eltérő mértékben — sajátos elemek is.

A fejlett gazdasági háttérrel rendelkező országokban a központi statisztikai szol—

gálat alapfeladata — és ez közös elem —- az, hogy a kormányzat számára nyújtson információt a döntések előkészítéséhez, vizsgálja a kormányzati döntések megvaló- sulásának folyamatát, építse ki jelzésrendszerét, amellyel a társadalom és a gaz- daság jelenségeiről és folyamatairól széles körű tájékoztatást nyújt az irányításban részt vevő szervezetek, az ország széles közvéleménye, valamint a szakmai—tudomá—

nyos érdeklődők számára.

Úgyszintén általánosnak tekinthetjük azt a tényt. hogy a statisztikai szolgálatok túlnyomó többsége gazdája is az országban a statisztikának. Ezen korántsem az állami statisztika monopolhelyzetét, hanem sokkal inkább azt értem. hogy szakmai téren koordináló, irányító. a módszereket összehangoló feladatokat lát el még akkor is, ha számos országban több önálló szervezet működik egymás mellett, amelyek statisztikai információk gyűjtésével, feldolgozásával és továbbításával foglalkoznak.

Jónéhány ország gyakorlatában a statisztikai szolgálatok jogait és kötelességeit nemcsak belső rendelkezések. hanem az ország parlamentje vagy más irányító tes- tülete által elfogadott törvények, határozatok szabályozzák. Ez a szabályozás egy- idejűleg jelenti a jogok biztosítását és a tevékenységek korlátozását is. A jogok és

kötelességek együttese determinálja az állami statisztikai szolgálatok működését

és tevékenységét. szerepét az ország irányító apparátusában, kapcsolatait a társ-

hatóságokkal. intézményekkel.

Az általánosan ható tényezők mellett elég nagy számban befolyásolják sajátos

elemek is az országok központi statisztikai szolgálatának működési területét és ha—

' Az osztrák hivatalos statisztika 150 éves fennállását ünneplő eseménysorozat kerekasztal-konferenciá- ján Bécsben. 1979. november 5-én elhangzott előadás bővített változata.

(2)

1 174 NYITRAI FERENCNÉ DR.

tókörét, működésének rendjét és feltételeit. E sajátos elemek között elsőként érde- mel említést az egyes országok társadalmi és gazdasági felépítése és különös hang—

súllyal az eltérő gazdaságirányítósi rendszer. Nyilvánvaló például, hogy a tervgaz—

dálkodást folytató országokban a statisztika módszereit, fogalmait össze kell han—

golni a tervezéssel. Az is világos. hogy a piacgazdálkodást folytató országokban a statisztika kötelező vagy önkéntes jellege gyakran más módon érvényesül, és nem egy esetben a teljes körű és számos részletre kiterjedő (köztük a vállalati gazdál—

kodásra. nyereségre vonatkozó) adatok megszerzése jelentős nehézségekkel jár.

A sajátos elemek között fontos szerepet játszik a gazdaságirányítás konkrét

rendje. A közvetlen, direkt tervutasításos módszerrel irányító országok esetében a statisztika alapfeladatait ezek az utasítások, irányításelemek meghatározzák. Ter-

mészetesen ezekben az országokban is vizsgál a statisztika a tervezés körén kívül eső, sokszor attól eltérő részletezettségű jelenségeket, folyamatokat. A közvetett szabályozással működtetett gazdaságokban a statisztika számára az információ szé-

lesebb területről való begyűjtése, gyakran több elemből való összeépítése elenged- hetetlen.

A sajátos elemek között természetesen jelentős szerepet játszanak az országok—

ban a tradicionális elemek. Csupán példaként említem meg, hogy azokban az or-

szágokban — köztük a vendéglátó Ausztriában és hazánkban is —-, ahol a központi

statisztikai szolgálat több mint évszázados múltra tekinthet vissza, ezek a tradíciók gyakran nyújtanak igen jó bázist a továbbfejlődéshez, hiszen a hagyomány arra is kötelez. hogy lépést tartsunk a fejlődéssel. Nem tagadhatjuk azonban, hogy a tra- dicionális elemek néhol visszafoghatják, korlátozhatják az új feltételekhez való ru—

galmasabb alkalmazkodást, a tradíció visszahúzó erővé is válhat. A hagyomány- nak szerepe van abban is -— s ezt a kérdést az Európai Statisztikusok Értekezlete már több alkalommal vitatta -—, hogy egy—egy statisztikai szolgálat milyen mérték- ben korlátozza tevékenységét számszerű információk nyújtására, vagy mennyiben elemzi az általa begyűjtött, feldolgozott és a felhasználók számára megfelelő tor—

mába "öntött adatokat.

A tradicionális elemek mellett fel kell azt is ismernünk, hogy nem csekély mér-

tékben befolyásolja az egyes országok központi statisztikai szolgálatának szerepét és jelentőségét az, hogy milyen helyet tudott a statisztikai szolgálat kivívni a múltban magának az országon belül, és hogy ezt a szerepét milyen mértékben tudja meg—

őrizni vagy továbbszélesíteni. E téren tagadhatatlan, hogy állandó versenyben vagyunk országon belüli szerepünk elismertetéséért, a statisztika rangjának, becsü-

letének nemcsak kivívásáért, hanem megtartásáért is. A már korábban megszerzett

bizalmat a statisztikai szolgálat állandó továbbfejlesztésével, a változó feltételek—

hez való rugalmas alkalmazkodással lehet csak megőrizni. A statisztika a hagyo—

mányok és a rugalmasság ésszerű ötvözésével tud tartósan jó eredményt elérni.

Mérlegelve az általános és a specifikus elemek szerepét a központi statisztikai szolgálat tevékenységében, azt állapíthatjuk meg, hogy az általános elemek deter- minálják a statisztikai szolgálat minimálprogramját, a sajátos elemek pedig azt a konkrét feladatkört. amelyet (: minimálprogramon kívül a statisztikai szolgálat ellát.

Ez a feladatkör természetesen időben és térben változó lehet.

A STATISZTlKAl SZOLGÁLAT MÚK'ODÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE

Az általános feltételeket, amelyek többé-kevésbé közösek (bár árnyalati különb- ségek az egyes központi statisztikai szolgálatok között e téren is lehetnek) a kö- vetkező főbb tényezők befolyásolják.

(3)

A KOZPONT! STATlSZTIKAl SZOLGÁLAT 1175

Elsősorban említendő a számítógépek megjelenése, alkalmazása és elterje- dése az információgyűjtés, -feldolgozás és -szolgáltatás folyamatában. Hangsúlyozni kívánom az információ kezelésének mindhárom elemét, hiszen a számítógépek al- kalmazása már az első kezdeti és a mainál jóval alacsonyabb szintű szakaszában is visszahatott az információk gyűjtésére, kedvezően befolyásolta egységesítését. A fogalmak, terminológiák tisztázásának igényével hozzájárult ahhoz, hogy az infor- mációk rendszere az országon belül összehangoltabb s ezáltal a felhasználók szá- mára egységes egészként kezelhető legyen. Nyilvánvaló, hogy (: feldolgozásban a számítógépek jelentősége még jóval nagyobb, de ugyanilyen jelentős az informá- ciószolgáltatásban is. Míg egy évtizeddel ezelőtt a közepesen fejlett országok in- formációszolgáltatásában csaknem kizárólagos volt a publikációk vagy a tábláza—

tos formában adott kigyűjtések szerepe. addig ma a számítógépek információhor—

dozóin nyújtott szolgáltatások egyre nagyobb hányadot jelentenek a különböző fel- használók közötti információáramlásban. Ez nemcsak (sőt nem is mindig) gyorsítja, de sokoldalúbb vizsgálatra mindíg alkalmasabbá teszi az információs folyamatot.

Befolyásoló tényező az is. hogy az egyes statisztikai szolgálatok milyen mér—

tékben vannak monopolhelyzetben az országon belül. Úgy vélem, hogy abszolút monopolhelyzet sehol sincs, hiszen még azokban az országokban is, amelyekben a hivatalos központi statisztikai szolgálatot igen jelentős, összevont és nagy lét-t számmal ellátott egyetlen hálózat biztosítja, ott is vannak egyedi vagy kisebb mé- retű adatgyűjtések, amelyeket más szervezetek, egyetemi tanszékek, kutatóintézetek bonyolítanak le. A közepesen vagy annál jobban fejlett országok túlnyomó több—

ségében pedig egymás mellett él a központi állami statisztikai szolgálat és a külön- böző minisztériumok, intézetek, intézmények saját területére vonatkozó információs hálózat bonyolult, szövevényes és jó néhány elemében egymással párhuzamos rend—

szere. Van tehát valamiféle verseny, és ezt versenynek nevezhetjük még akkor is, ha jogi előírások szabályozzák az állami statisztikai szolgálat és a vele ,,versenyző"

kisebb egységek információszolgáltatásának helyét és szerepét az országon belül.

Bizonyos mértékben ható tényező az is, hogy a döntésekért felelős szervek mi—

lyen mértékben támaszkodnak a statisztikai információk körére, mennyiben igénylik a különböző információkat, milyen mértékben látják el kritikai megjegyzéseikkel az információszolgáltatást (tehát maguk a döntést hozó szervek mennyiben hatnak visz- sza a statisztikai információs tevékenységre), és mennyire vonják be a statisztikai szolgálat apparátusát a döntéshozatalba. E tekintetben eléggé különböző az egyes országok statisztikai hivatalainak a helyzete, szerepköre. Azok a statisztikai szolgá—

latok vannak kedvező helyzetben, amelyeknek vezető apparátusa részt vesz a gaz- daságot és a társadalmi életet irányító szervek munkájában (ez a helyzet a magyar statisztika esetén is), bár kétségtelen, hogy ez a megoldás fokozza is a statiszti-

kusok felelősségét.

Lényeges befolyásoló elem az is, hogy milyen mértékben érvényesül tudatos munkamegosztás az országon belül a statisztikai, számviteli, pénzügyi információ- kért felelős szervek között, és ezt a munkamegosztást milyen alá—, fölérendelési vagy egymás melletti (mellérendelésí) kapcsolatrendszer jellemzi. A munkamegosztást kü- lönösen fontosnak tartom a számítógépes statisztikai szolgálatok esetében, hiszen a párhuzamos adatgyűjtés és —feldolgozás mindenkor, még a kézi adatfeldolgozás esetében is káros, a gépi technika alkalmazása esetén pedig különösen költséges, feleslegesen köti le a drága gépet, értékes munkaerőt.

Említést érdemel a befolyásoló tényezők között az is, hogy milyen háttértevé-

kenységekkel rendelkezik a központi statisztikai szolgálat. és milyen ezek személyi összetétele, gépi felszereltsége, milyen mértékben szolgálják a statisztikai tevékeny-

(4)

1176 NYlTRAi FERENCNE DR.

ség egészét. A háttértevékenységek a különböző országok statisztikai szolgálatában

eléggé eltérők. Ezek közé tartoznak a statisztikai hivatalok területi apparátusai, a különböző módszertani és számítástechnikai alkalmazási intézetek, intézmények, valamint azok a kiegészítő tevékenységek is, amelyek gyakran igen értékes szellemi munkát végeznek a gazdasági vagy a társadalmi folyamatok kutatásában, de csak lazábban kapcsolódnak a statisztikai szolgálat alaptevékenységéhez.

lgen lényeges eleme a statisztikai szolgálatok tevékenységének az, hogy meny—

nyiben vesznek részt az egyes országok statisztikai apparátusának vezetői és külön—

böző szintű szakemberei az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerben. Már az elmúlt évszázadban megkezdődött, századunkban és annak második felében pedig különösen erősödött a nemzetközi együttműködés a statisztikában. E téren kiemel- kedőnek tartom az ENSZ statisztikai tevékenységét, egyes szakosított szerveinek és

regionális bizottságainak munkáját, elsősorban az EGB Európai Statisztikusok Ér-

tekezlete által irányított módszertani tevékenységet, valamint a KGST statisztikai munkáját. Ezek intézményesített fórumai a statisztikai módszerek egységesítésének, továbbfejlesztésének. A statisztikusok között szervezett tapasztalatcserék tették le—

hetővé azt. hogy a különböző mértékben fejlett vagy fejlődő statisztikai szolgálatok egymáshoz közelítsék fejlettségük szintjét, sokszor közösen vagy azonos módszer- ,tani alapokon oldjanak meg olyan feladatokat, amelyekre egymaguk nem lettek

volna képesek.

TOVÁBBI FELADATOK A NVOLCVANAS ÉVEKRE

A most következő évtizedben, lényegében századunk végéig a statisztikai szol- gálatok tevékenységében további, szinte exponenciális fejlődés várható. Úgy vé—

lem azonban. hogy ennek a fejlődésnek eltérően az előző évtizedekétől az a so- játossága. hogy már nem a technika fejlődése az elsődleges, hanem a technikára alapozva, azt felhasználva a statisztika tartalmi elemeinek gazdagodása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a statisztika számára is megszűnt az extenzív fejlesztés lehető—

sége. a továbblépés járható útja az intenzív fejlődés. _

A nyolcvanas évekre várható, hogy a statisztikai szolgálatok alaptevékenysége tovább szélesedik. Ezen belül a korábbinál jóval nagyobb szerephez jutnak azok az elemek, amelyek az egyes országok társadalmának és gazdaságának egészére, annak belső struktúrájára és kapcsolatrendszerére vonatkoznak. Ezek közé tartoznak

elsősorban a különböző nemzetgazdasági, ágazati kapcsolati és pénzügyi mérlegek,

a munkaerő— és munkaidőmérlegek, tehát mindazok a statisztikai módszertani elemek, amelyek nem egy-egy ágazathoz vagy tevékenységcsoporthoz kötődnek, hanem a gazdaság vagy a társadalom egészét jellemzik.

Ahogy a gazdaság fejlődésével bonyolultabb és szövevényesebb lesz a külön-- böző ágazatok és tevékenységek egymás közötti munkamegosztása, egymásra épí—

tettsége. úgy válik mind izgalmasabb feladattá ennek a bonyolult működési rend-—

szernek az áttekintése, elemeire, tényezőire bontása. Ehhez a statisztika már ma is rendelkezik olyan módszerekkel, technikai adottságokkal, amelyekre a további

fejlődés bátran építhet.

Az integrált fejlődés a statisztikán belül több metszetben szükségszerű. Ezek vázlatos és korántsem teljes körű felsorolása a következő.

Integrált, összehangolt fejlesztés szükséges:

—-a gazdaságstatisztikán belül a különböző ágazatok között (például az ipar és a szol—

gáltatások közötti kapcsolat számbavétele):

(5)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT 1177

— a társadalomstatisztikán belül megfigyelt jelenségek és folyamatok számbavétele között (például az életmód- és a rétegstatisztikai vizsgálatok között);

-—a gazdaság- és a tórsadalomstatisztika között;

—az országos és a területi megfigyelések között (bár e téren a korábbi évtizedekben is teljes mértékben összehangolt volt a fejlesztés);

—a statisztikai, a számviteli, a pénzügyi és egyéb információ-rendszerek között;

—a több célú, országosan egységes alapnyilvántartósok és azok statisztikai felhaszná- lása között (például a népességnyilvantartás rendszere, valamint a népmozgalmi statisztika között).

Az integrálás módszerei a feladatok jellegétől függően különbözők lehetnek, s a koordinálás is elég változatos formákat ölthet.

Számitásba kell vennünk azt is. hogy a statisztika szolgálatába állitott számítás—

technika fejlődése —- éppen napjainkban, az űrkutatás korában — egyre nagyobb

mértékben bővül és ez kétségkívül előnyösen hat vissza a statisztikai tartalmi mun- kára. A gépi technika egyfelől a már említett fegyelmező, rendszerező erővel hat.

másfelől a technikai lehetőségek szinte kínálják azt, hogy lényegesen több elem kombinációjából nyerjünk gazdagabb információkat, így azonos alapadathalmazból

mind több másodlagos információhoz jussunk. Ez nemcsak azt jelenti. hogy köz-

vetlenül a gépről nyerjük a leszármaztatott mutatók gazdag választékát, köztük a különböző fajlagosokat, hatékonysági mutatókat, az átlagok mellett (: szóródási mutatókat. az országos adatok mellett a területi részletezettségűeket is, hanem azt is, hogy mind szélesebb körben kaphatunk gépi úton ellenőrzött és közvetlen pub- likációra alkalmas, viszonylag egyszerű és gyors megjelenésre előkészített statisztikai táblákat.

Az oktatás, továbbképzés módszereinek korszerűsítése és ennek kapcsán a köz- ponti statisztikai szolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai színvonalának eme—

lése azt is eredményezi — s ezt talán joggal várjuk is ettől -. hogy a rendelkezésre álló adathalmazokat egymással összefüggésben is gazdagabban elemezze a statisztikai szolgálat. Ezen nemcsak a verbális elemzést, hanem sok esetben a táblá- zatszerű, az összefüggéseket kimutató számszerű ,,elemzést", a grafikus ábrázolást is értem. A feladatok meghatározása ugyanis továbbra is a statisztikus feladata marad. ezek megfogalmazása a számítógépek nyelvén pedig a statisztikát megértő számítógépes szakemberé. Az oktatásban, továbbképzésben ennek az interdiszcip- linaritásnak a mainál jobban kell érvényesülnie. A statisztikusnak rendelkeznie kell informatikai ismeretekkel is.

Ehhez a gondolatsorhoz kapcsolódik az is, hogy a statisztikai szolgálatnak egy—

re inkább feladatává válik az egyes gazdasági és társadalmi folyamatokban érvé- nyesülő tartós tendenciák, trendek és az ezekre ható tényezők szerepének feltárása.

is. Ezt is a technika mai fejlettsége teszi lehetővé, illetve ezt a feladatot is a technikai adottságok teszik sürgetővé.

Az új helyzet azt is igényli, hogy a tényezők és a jelenségek, valamint folyama—

tok közti kapcsolatrendszer elemzéséhez felhasználják a statisztikusok a matematikai statisztika igen gazdag eszköztárát. A ma és a holnap statisztikusától mindinkább igényli az élet, hogy ne csak szűkebben vett szakmájában, a statisztikában legyen jártas, hanem ismerje a kapcsolódó matematikai elemeket is, tudjon azokkal dol—

gozni, és tudja azokat elemezni is.

A statisztikai fejlődés a nyolcvanas évekre a módszertanok továbbfejlesztését is igényli. éspedig ezeket is kölcsönhatásukban. Ezen belül egy speciális tényezőre szeretném felhívni a figyelmet.

Ma még igen gyakran önálló életet élnek a gazdaságstatisztika és a társada- lomstotisztika különböző elemei. Fel kell azonban ismerni ezek kölcsönhatását is.

(6)

1 178 NYITRA! FERENCNE DR;

Külön vizsgálatot érdemel például az, hogy a gazdasági jelenségek megváltozása.

a gazdasági folyamatok hatása hogyan érvényesül a társadalomban, annak egyes rétegeiben. (Azt hiszem, a legjobb példa az, hogy a hetvenes években a világpiaci árrobbanás hatása hogyan hatott a világ egyes országaiban a különböző társa- dalmi rétegekre, köztük a nyugdíjasokra, a munkanélküliekre, a fiatalokra, a pálya- kezdőkre stb.). Ugyanígy vizsgálandó az is. hogy a társadalmon belül végbement változásoknak milyen hatása van a gazdasági életre. (Erre jó példa az, hogy a leg- utóbbi években Magyarországon a nyugdíjasok száma jelentősen nőtt, ami első—

sorban a mind jobb orvosi és egészségügyi ellátásnak, az állam szociális gondos- kodásának köszönhető, s ez azzal járt együtt, hogy már ma is van olyan munka- erő-tartalék. amelynél a rendelkezésre álló ismeretanyagok, tapasztalatok haszno-

sítása még nem teljesen megoldott.)

A társadalmi és gazdasági folyamatok kölcsönhatásának elemzése természete—

_ sen az itt említett néhány példánál jóvai bonyolultabb. Ez is egyike azoknak a fel- adatoknak, amelyeknek megoldása a nyolcvanas években vár a statisztikai szolgá-

latokra.

A felsoroltak mellett a nemzetközi statisztikai tevékenység erősödésének szük-

ségképpen azzal kell együtt járnia. hogy az egész világban vagy annak egy-egy ré—

giójában az országok egyre több egymással összehasonlítható módszeren épülő adatrendszerrel dolgozzanak. Az elmúlt két évtizedben ilyen irányba hatottak egy- felől az ENSZ és a regionális bizottságain belül működő szervek statisztikai mód- szertani munkái, de elősegítették ezt a fejlődést a két- és többoldalú nemzetközi

összehasonlítások és az ezek során nyert tapasztalatok is.

Szó volt a bevezetőben a különböző statisztikai szolgálatok feladatkörének és munkamódszereinek kialakulására ható, országonként eléggé eltérő sajátos ténye- zőkről is, ezek között a tényezők között a hagyományról, mint az egyik el nem hanya-

golható elemről.

A hivatalos magyar statisztika fejlődésében a hagyomány úgy érvényesült, hogy a statisztika szocialista átalakulásának kezdete -— tehát lényegében több mint 30 év —- óta a magyar statisztikai szolgálat feladata nemcsak számszerű információk nyújtása, hanem azok elemzése, értékelése, a jelenségek és folyamatok minősítése is. A kormányzati szintű döntésekért felelős szervek igénylik az állami statisztikai szolgálat elemző tevékenységét és ennek bővítését. A legjelentősebb e téren a kö- zép- és hosszú távú elemzésekkel nyújtott információszolgáltatásunk, hiszen ebben

— néhány intézettől, intézménytől eltekintve — a magyar statisztikai szolgálat csaknem monopolheiyzetben van. A rövidebb távú operatív elemzések tekintetében már jóval erősebb munkamegosztás érvényesül a pénzügyi, ágazati, funkcionális irá—

nyítószervekkel, a bankrendszerrel, az egyes tudományos intézetekkel és más intéz—

ményekkel. Ebben a munkamegosztásban azonban a statisztikának sajátos szerepe van, hiszen az állami statisztikai szolgálat közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá rendelten működő független szerv, amelynek véleménye a döntésekért felelős

szervek számára alapvető.

A magyar statisztika fejlesztésében, tevékenységének bővítésében a Központi

Statisztikai Hivatalnak igen jelentős koordinátori szerepköre van, s ezt is tovább kelt

erősítenünk.

A koordinátori funkció gyakorlását a közvetlen szakmai munkakapcsolatok mellett a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésével működő Statisztikai Koor-

dinációs Bizottság irányítja s munkaszervein keresztül végzi.

A már említett több mint évszázados hagyományok alapján, a rendelkezésünkre álló (és egy kis ország szűkös erőforrásainak megfelelő) technikai, személyi és szei-

(7)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT 1179

lemi bázison kell kialakítanunk a jövőbeni tartalmi fejlődést. A hangsúly a tartalmi fejlődésben korántsem azon van, hogy újabb és újabb témákat vizsgáljon (: magyar statisztikai szolgálat. hiszen a témáknak igen gazdag tárháza áll már amúgy is

rendelkezésünkre.

A statisztika tartalmi fejlődése sokkal inkább azt igényli, hogy a rendelke- zésre álló adathalmazból ésszerűen szelektáljunk, éspedig a lehetőséghez mérten a teljes körű, a reprezentatív és a részleges adatgyűjtések megfelelő 5 a helyes költ—

séggazdálkodás szempontját is érvényesítő arányát kialakítva. az egyes témák, ága—

zatok, társadalmi és gazdasági jelenségek, valamint folyamatok közötti kapcsolat—

rendszert mélyebben, sokoldalúbban mutassuk be és elemezzük.

Tekintettel arra. hogy az eszközökkel való takarékos gazdálkodás a statisztiku- sokra éppúgy vonatkozik, mint az ország más szervezeteire, nekünk is racionálisabb gazdálkodást kell folytatnunk a rendelkezésre álló erőtorrásainkkal. Ezt elsősorban úgy kívánjuk elérni, hogy mind jobban összehangoljuk az információgyűjtési, —fel—

dolgozásí és -kibocsátási tevékenységet az országon belül a statisztikai információ-

szolgáltatásban részt vevő szervek között. E téren igen nagy szerepet tulajdonítunk

az adatbázis- (sok esetben ezt a szakirodalomban adatbankoknak hívják) rendsze—

reknek.

Úgy véljük, hogy az összehangolt és egymással jól kommunikálni képes adat- bázisok rendszere bíztosíthatja, hogy viszonylag kevés új erőforrás bevonásával el tudjuk látni növekvő feladatainkat. Ezek az adatbázis-rendszerek — megfelelő mű—

ködtetés és koordinált irányítás esetén — jól szolgálhatják azt a célt, hogy az állami statisztika teljes rendszere (a Központi Statisztikai Hivatal keretében végzett köz—

ponti és a minisztériumok által ellátott igazgatási statisztika) egységes összehangolt egésszé váljék. Ezt a célt már a Statisztikai Törvény (az 1973. évi V. tv.) is megjelölte

a közeli jövő feladataként.

Tovább kívánjuk erősíteni azt a hazai hagyományt, amelynek értelmében ada—

tainkat elemezzük, sőt az elemzési módszereket is gazdagítani kívánjuk. Ehhez a már említett matematikai statisztikai elemek mellett a tudományos forrásokból ren- delkezésre álló újabb elemeket (faktoranalízist, értékelemzést stb.) is szolgálatunkba akarjuk állítani. Természetesen ez bizonyos mértékű változást is igényel a statisztikai szolgálat személyi állományában. Több olyan munkatársra van szükség már a kö- zeljövőben, aki érti és fel tudja használni a matematikai statisztikát ugyanúgy, mint ahogy érti a szorosabban vett statisztikai vizsgálati módszereket, és ismeri azt a té—

mát, ágazatot (a gazdaságnak vagy a társadalomnak azt a szeletét), amelyet ele- meznie kell.

Elemző tevékenységünkhöz szorosan kapcsolódik a gazdasági és a népesség- tudományi kutató tevékenység is, amelyet gyakorlatunkban két önálló, a Központi Statisztikai Hivatalhoz csatolt intézet keretében végeznek. Olyan módon kívánjuk továbbfejleszteni munkánkat. hogy ezt a tevékenységet a két tudományos kutató—

intézet ne teljesen különállóan, hanem a hivatalos statisztikai apparátussal együt- tesen lássa el.

Ezzel a Központi Statisztikai Hivatalban már meglevő és a közeljövőben még szélesedő szellemi erőforrásokat kívánjuk a jelenleginél is sokoldalúbban haszno- sítani. Ez azért is szükséges, mert az országos tudományos kutatási témák egy ré- szében is bázisintézményként vagy együttműködőként vesz részt a Központi Statisz-

tikai Hivatal egy—egy főosztálya, egy—egy alkotó közössége, a tudományos intézetek

és azok munkatársai. Már az elmúlt években is nagy fontosságot tulajdonítottunk annak. hogy alkotó közösségek alakuljanak ki, amelyek megvitatják a gazdaság- kutatás vagy a népességtudományi kutatás egyes témáit és e viták alapján kiala—

(8)

1180 NYITRAI FERENCNÉ DR.

kult, kikristályosodott nézetekkel lép ki a nyilvánosság elé a Központi Statisztikai

Hivatal vagy annak valamelyik tudományos intézete. Ez a megoldás azért is célra- vezető, mert a statisztikai tevékenység továbbfejlesztése így párosulhat a jól fel—

készült kutatók egyéni ambícióival, ami a szellemi tőke hasznosításában elenged-—

hetetlen.

A Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak tudományos tevékenységét azzal

is ösztönözni kívánjuk, hogy több folyóiratunkban nyilvánosságot biztosítunk a tu—

dományos munkát végzők számára, és lehetővé tesszük azt is, hogy tudományos konferenciákon, országon belül és külföldön is mind nagyobb számban vegyenek részt azok a szakembereink, akik ,,versenyképesek" saját tevékenységük alapján az élenjárókkal. jól értik és gyakorolják a nemzetközi konferenciákon elismert világ- nyelvek valamelyikét, és (nem utolsósorban) színvonalasan képviselik a magyar statisztikát.

Természetesen ahhoz. hogy a jövő nemzedéke is felzárkózzék, sőt a maiaknál

nagyobb mértékben zárkózzék fel a világ élmezőnyéhez. az szükséges, hogy a sta-

tisztika oktatása megfelelő módon, a tudományos és a gyakorlati követelmények igé—

nyei alapján fejlődjön. Éppen ezért az is nagyon fontos. hogy az állami statisztikai

szolgálatnak módja legyen betekintést nyerni és hozzászólni a statisztika oktatásá-

hoz. *

A gyakorlatban ezt igénylik is tőlünk, és rendszeresen meg is tesszük. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemel az a jó együttműködés, amely a különböző egyetemek statisztikai tanszékei, a statisztikát oktató egyes dolgozók és a Központi Statisztikai Hivatal között már korábban kialakult. Ezt kívántuk elmélyíteni azzal, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudamányi Egyetemmel ez évben szocialista szer- ződést kötöttünk1 annak érdekében, hogy az Egyetem és a Központi Statisztikai Hi- vatal még jobban támogassa egymás munkáját, hiszen ez közös érdek. Az együtt- működés alapján közös előkészítő munkával, a tananyagok megvitatásával érhet—

jük el azt. hogy az egyetemet végzett közgazdászok megfelelő statisztikai és infor—

matikai ismeretekkel rendelkezzenek és a gyakorlatban is alkalmazni tudják az egye—

temi oktatás során elsajátított korszerű módszertani elemeket.

Az egyetemi oktatás mellett külön figyelmet fordítunk a posztgraduális kép- zésre, amely két éves, és amelynek eredményeképpen megfelelő diplomamunka

alapján a doktorátust is megszerezheti az, aki sikerrel védte meg értekezését. Ezt

tekintjük a tudományos munka első érdemi lépcsőjének.

Ösztönözzük, hogy emellett nyelvtanulóssal, a tudományos munka elmélyíté- sével pályázzon a magyar statisztikusok legkiválóbb rétege magasabb tudományos címre is. Bár már ma is nem kevesen vannak kandidátusok, akik a Központi Statisz—

tikai Hivatalban önálló kutatók vagy vezető funkciót töltenek be, korántsem lehe—

tünk elégedettek létszámukkal. E kör szélesítését tűztük ki a nyolcvanas évek egyik fontos feladatául. hiszen a tudományos munka kedvezően hat vissza a metodikai

és elemzési gyakorlatra.

Szólnunk kell a háttérintézmények közül azoknak a tevékenységéről is. amelyek

bizonyos speciális feladatokat látnak el. Minthogy a magyar gyakorlatban a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalnak igen fontos feladatai vannak a számítástechnika orszá- gos alkalmazása területén, jónéhány intézet működik a Központi Statisztikai Hiva-

tal irányításával. amelyek a számítástechnika alkalmazását segítik elő az ország, különböző területein, szervező munkát végeznek vállalatok és más intézmények ré—

szere.

* Lásd: Szocialista szerződés a Központi Statisztikai Hivatal és a Marx Károly Közgazdaságtudomónyl Egyetem együttműködéséről. Statisztikai Szemle. 1979. évi 7. sz. 757—758. old.

(9)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT 1181

SZERVEZETI HÁTTÉR -- KULSÖ KAPCSOLATOK

Amikor egy következő hosszabb periódus feladatrendszerét tekintjük át, óha- tatlanul felmerül az a kérdés, hogy vajon az új feladatok megvalósíthatók—e az adott szervezeti keretben, vagy kisebb, esetenként nagyobb szervezeti átrendezést

igényelnek.

Azt hiszem, nem lenne helyes a meglevő szerkezeti kereteket állandó—

nak, olyan értelemben is stabilnak tekinteni. hogy ahhoz már nem szabad a jövő- ben hozzányúlni. Ez lenne az egyik végletes hiba. Véleményem szerint azonban ugyanilyen hiba lenne az is, ha a kialakult és jó hagyományokat őrző statisztikai szolgálat rendjét túlzottan gyakran zavarnánk meg átszervezésekkel. Ha létezik

olyan tevékenység a gazdaság vagy a társadalom életében, amely erősen kötődik

hagyományos elemekhez, akkor ezek közé tartozik a statisztika. Éppen ezért vé- leményem szerint csak nagyon átgondoltan, az egymásra épülő lépéseket gondosan megtervezve szabad szervezeti változásokat végrehajtani, és ezeket is csak akkor,

amikor annak a technikai és személyi feltételei egyaránt megértek. Éppen ezért a

nyolcvanas évek elején -— véleményem szerint — nagyvolumenű szervezeti átrende-

zésre nincs szükség, kisebb módosítások viszont elkerülhetetlenek.

Már ebben az évben léptünk abban az irányban, hogy közös irányítás alá van—

tuk az adatgyűjtés—koordinálás, az adatfeldolgozás, és -kezelés tevékenységét, to- vábbá az általános módszertani fejlesztést. Ez azt jelenti, hogy megmaradtak az önálló főosztályi keretek, amelyek egy elnökhelyettes irányításával működnek. En—

nek az az előnye. hogy az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -kezelés rendjének át- tekintése közös irányítás és ellenőrzés mellett jóval összehangoltabban foly- hat, s ugyanakkor a hangsúlyozottan általános (tehát nem ágazat— vagy tevé- kenységspecifikus) módszertani fejlesztésnek is módja van kapcsolódnia a már meg- levő adatfeldolgozáshoz, adatbázis-rendszerhez. az adatgyűjtések kialakult és to- vábbfejlődő rendjéhez. Úgy vélem, hogy e területen szükségessé válhat néhány éven belül további. tala'n erősebb összekapcsolás, a mainál még fejlettebb munkameg- osztás.

A statisztika technikai és szellemi erőforrásainak gazdagodása azt is igényli.

hogy szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a központi statisztikai szolgálat és háttér—

intézményei között, az összekötő kapocs ne csak néhány vezető (elnökhelyettes vagy az elnök) személye legyen. hanem egy, a mainál élőbb kapcsolatrendszer a szak- apparátus szintjén is, a tapasztalatcsere, majd későbbiekben a munkamegosztás, esetenként a közös tevékenység kialakításának igényével. Ennek szervezeti rendjét a következő években szándékozunk kialakítani, a ma meglevőt továbbfejleszteni.

Bizonyos mértékű szervezeti módosítást indokolhat a gazdasági és népességtu- dományi kutatás elmélyítése és összehangolása a Központi Statisztikai Hivatal belső apparátusának tevékenységével, bár itt nem annyira a szervezeti kereteket kell erő- síteni, mint inkább a személyi—emberi kapcsolatok kialakításának szükséges szervezett fórumot, keretrendszert adni.

További rendszeres együttműködést kell kialakítanunk az országon belül az in- formációért felelős szervek, ágazati és funkcionális tárcák, intézetek, intézmények

között. E téren a munka nem állhat meg még az adatbázis—rendszer következő fázi-

sában sem, hanem állandó gondozást, karbantartást. fejlesztést igényel. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a meglevő fogalmi, tartalmi katalógusok, számjelrendsze—

rek, amelyek hálózatát azonban tovább kell bővítenünk. Feltehető, hogy ezek gon—

dozása, karbantartása valamiféle szervezeti átcsoportosítást is igényelhet (nem valamelyik nagyobb egység átrendezését, hanem egy nagyobb egységen belüli kisebb mozgást).

(10)

1182 NYITRAl FERENCNE Uh!.

Végül, de nem utolsósorban kívánok szólni arról, hogy milyen lehetőséget biz—

tosítanak számunkra a két- és sokoldalú, az országok közötti közvetlen, a regionális és világszintű statisztikai topasztolatcserék, közös módszertani munkák. két— és sok-

oldalú elemzések.

A nemzetközi együttműködés hatása a nyolcvanas évekre valószinűleg ugrás- szerűen növekedni fog. Ahogy világunk egyre nyitottabbá válik. ahogy már nemcsak régiókon belül, hanem régiók között is egyre bővül a közvetlen, személyes kapcso—

lartrendszer. kommunikáció, úgy válik mind nagyobb és nagyobb jelentőségűvé a statisztika terén végzett közös módszertani munka, információcsere és elemző tevé—

kenység. Ezzel ugyanis nem egy esetben az országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat segítjük elő a magunk sajátos eszközeivel. Bár ezt megtettük a koráb-

biakban is. úgy vélem. hogyha tudatosan áttekintjük, hogy az egyes országok gaz—

dasági és társadalmi együttműködésére milyen jelentős hatást gyakorolhat a statisztikai együttműködés, ez ösztönözheti ilyen irányú tevékenységünket.

A magyar állami szervek, amelyek a társadalom és a gazdaság fejlesztési dön-

téseit hozzák. s amelyek a döntések végrehajtásáért felelősek. korábban is igényel—

ték. de ma talán még inkább igénylik azt, hogy a statisztika megmutassa hogy az ország hol helyezkedik el a többi ország rangsorában, rávilágítsonuarra. hol hoz- tuk be korábbi hátrányainkat. hol vagyunk még elmaradva az általános színvona- lunknak megfelelő mezőnytől. Szinte várják is azt, hogy megmutassuk a magyar társadalom és a népgazdaság helyzetét, szerepét, fejlődését nemzetközi tükörben.

llyen tükröt állítunk a szó átvitt értelmében az ország felelős vezetői és az egész

ország lakossága elé akkor, amikor feltárjuk két— és sokoldalú, regionális és inter- regionális elemzések, adatösszeállitások kapcsán azt, hogy ,,hol a helyünk a világ- ban" a különböző szempontok alapján rangsoroló mutatószámok szerint, fejlődé—

sünk dinamikája milyen mértékű más országokéhoz képest.

Ahhoz, hogy ezt a tevékenységet még sikeresebben tudjuk végezni. nagy segít- séget ad az a közvetlen, személyes kapcsolat, amely a különböző országok statisztikai hivatalai és azok vezetői között az elmúlt évtizedben megszilárdult, bővült, gazdagodott. A kapcsolatok elmélyítéséhez lehetőséget adnak a különböző tapasz- talatcserék és ezen belül is különösen azok a kötetlen formájú eszmecserék. ahol nemcsak egymás konkrét munkáját ismerhetjük meg. hanem egymás gondolatait, terveit. elképzeléseit is.

PE3l-OME

Hacronumü ouepk npenctaanne-r coőoü pacwnpennuü aapuam' normann, npencvaa- net—maro aafopom Ha cocvoaameücn 5 Honőpa 1979 rona KOHCPepeHuHH prrnoro ctona no noaoAy 150-oi rOAOBI-UMHH aacrpnücnoü otpnuuanbl—ioü c-ramcmkn.

Aarop — senmouwücs npeAceAareneM seurepcxoro Llempanbnoro cta'rncmuecxoro ynpasnenua — s nepBOM pasnene caoero ouepna npouaaonwr oőaop oöumx sanau u.eHT—

paanle cra'rwcmuecmx cnyxcő crpaH c paaauroü anonomukoü. Hauőonee nam-roi? cpeAu Hux nannercn npeppcraanenue npaaurenbc'ray nnmopMaut—tü AM HOAFOTOBKH permet-mű M Haőmeri-me aa npoueccom ocymectaneuwn npaautenbcwenuux peweuuü. Aanbneúmeü oőmeü sagaueü mom-ic cnn-rau— ocymectsneuue cpyuuuuu Kooppnnauuu " ynpaanennn B oőnac—m cvamcmuecxoü nentenbnocm.

ABTOp oőpamaet annmanue Ha cneumpmnue ueptu ueHTpaanux cramcruuecnux cnymö omenbubix crpaH, noAuepKuaaeT cpenu HHX oőmeCTaeHHo—axonomuuecnuü ctpoü "

paannunbie CHCTeMbI ynpaaneunn HGPOAHHM xosm'icrsom, a aaTeM yxasuaaer Ha suauenne 'rpaAuuuonaanux aneMeH'ros.

B ,aaaneüweM as'rop pBCCMa'rpuBae'r (pumpa, KOTOpble Boanei'ictaymt Ha HblHel-U—

ime ycnoaun (pyuxuuounpoaaunn cra'mcmuecnux cnymő. CpeAu an Hauőonee oőummu oőcron'renbcwamn summa-rea npumeueuue BEM, MOHononbl—ioe nonomerme cnymőu aHyTpu

(11)

A KÓZPONT! STATiSZTIKAl SZOLGÁLAT 1183

CTpaHbi, cnpoc Ha cramcmuecnyio unmopmaumo, pasneneune prna memny opranamu OT- BeTCTBeHHbIMH sa cramcrmecxyio yuembre u cpunancoayro nnmopmeumo, paőora yupem- genuü, oőcnymuaamuux Ctamcmuecxyio opraHnsaumo " pacumpmoumeu mennyuapon- Hble cegem.

BaTeM aBTop OCTaHaBnHBaeTCH Ha saga—ian Kotopue npenctom pemmb a 1980-ble ronbi.

Hoxaabiaaer HTO cneumpuuuoű ueptoü paaammóyger pasumperme BHyTpeHHero conepmamm crawcrmm. Omunaefca p.ansneümee pacmupenue ocuoaHux sanau cramcmuecxoro 06- cnymuaanun: Boapacrer pam, aneMeH'ros, KöCőlOl-LLHXCS! oőmec-raa " SKOHOMHKH a uenOM (s nepayio ouepegb HapoAHoxoanücraeHm-ibix óanancoa, Memotpacneaux " CpHHüHCOBle őanchos, Sanchos paőoueü CHnbl " paőouero Bpemei-m " 'r. a.). ABTOp ocraHaBnuBaecm Taroxe Ha Tex oőnacmx CTGTHCTHKH, me cymecrayet HeOÖXOAHMOCTb a unterpanbnom pas- mmm.

Bana-ion oőnacrbro paaaw'run aennercn monepnusauun MeTOAOB oőpaaoaanm cramcm- uecxux Kagpoa, noabrweuue xaanmpuxaum cneuuanucros. Pasamue Tpeőyet nposeaem—m anannaa meronamn matemamuecxoü cramcmnn CHCTeM canaeü. Cnenyer BCKpblTb Takme B36HMOCBHSH memny akonomuuecnoü u oőmecraeunoü cvamcmxoi.

Pacumpenne Memnyuaponubix csnaeü p.amm—io noaneub aa coőoü anMeHeHHe CHCTeM AGHHbIX, OCHOBblBBIOLLlMXCSi Ha conocraauMblx merogax.

ueHrpaanoe cramcmuecxoe ynpaaneuwe urpaet 3H6HHTeanYiO KODpAHHaLtHOHHYIO pont: 3 pasaumu BeHrepCKoü cra-rucmxu nap, pyxoaonc'raoM Cramcmuecmü KOOPAHHB- unom—roi? KOMHCCMH, sosrnaanaemoü npencenarenem ynpaanenna.

OőuteC'raeHHbiü nporpecc rpeőye'r pauuonanbi—ioro o-rőopa Hanuunbix AaHHbIX, nyTeM oőecneuemm cooraercraywmero COOTHOuJeHHH Mexmy CHnOLuHbIMH, BmőopouHbiMu " nap—

unanbnbmu oőcnersaHunMn w rnyőoxoro ananuaa CHCTeMb! canseü memny omenbi—ibimu TeMaMH, o'rpacnaMu, OÖLLLeCTBEHHbIMH " akonomuuecnumu zenem—mmm u npoueccaMu.

K nearensnocm BeHrepCKoro LleHTpanu—ioro cramcruuecxoro ynpaaneuun Tecno npu- Mbmaer rakme HayuHo-uccnenoaatenscxag paöora, npoaonnMas a BkonomuuecmM " .ne- morpacpuuecxowi nucrm'yrax. ManaaaeMble anaanenneM )KypHanbl, oprauuayeMble MM Ha- yuHue ROHmepeHum—i, KOHl'peCCbl H T. .a. cnocoőcrayio'r pacwnpeumo prrosopa HGYHHbIX paőomukoe.

B BaKJ'll-Ol-IHTeanOM pasnene ceoero ouepka aa'rop aaHi—maercn.oprannsauuonnumu paMKaMH Benrepcxoü cramcmuecnoü cnymőbr, ynemu ocoőoe summer-me paaawrmo, omn- ABeMOMy a Tennem—ie npencronmero necnmnema. Horror-ien, nonuepkueaer snauenwe u Heoő—

XOAHMOCTB oőmeHa CTa'rucruuecxuM Of'lblTOM Ha ABycropov-meü, peruonaanoi—í u MMpoaoü ocnoae, a 'raione npoaeAem—m coamecmux meTvonormecnux paőor, nay— u MHorocropon—

HHX anem—1303.

SUMMARY

The study is an enlarged version of the lecture presented on 5th November 1979 at a panel discussion organized on the occasion of the 150th anniversary of the establishment of official statistics in Austria.

The author —— President of the Central Statistical Office - reviews in the first part of her study the common tasks of the central statistical services in the developed countries. Of these the most important one is providing information for the government agencies in order to facilitate decision making as well as to control and investigate the realisation of the government decisions. A further common task is the co-ordinating and managing function in the field of statistics.

The author calls the attention to the characteristics of the central statistical services of the various countries, of which she underlines the socio-economic structure and the economic management system, then she points to the importance of the traditional elements.

The author shows the factors influencing the present working conditions of the statistical services. Of these the most important ones are: the use of computers, monopolistic position of the service within the country, demand for statistical information. division of labour among the organs responsible for the statistical, accounting, financial information, activity of the institutions ancillary to the central statistical service and the extending international relations.

ln the following the author discusses the tasks to be performed in the 1980ies. She points out that the widening scope of statistics will be a special feature of the development, A further widening of the basic tasks of the statistical services is also most likely: topics refer- ring to the society and the economy as a whole will play an increasing part (first of all the national accounts, input-output tables and financial balances. balances of labour and work-

(12)

1184 NYITRAINE DR.: A KÖZPONTI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT

ing time etc.). The author points to those fields of statistics where an integrated development becomes necessary.

Improving the methods of statistical training, increasing the professional level of statis—

ticians are also important fields of the development. The development calls for the analysis of the relationships of the system by means of mathematical and statistical methods. The interrelations between the economic and social statistics must be realized too.

The expanding international relations should involve the use of data systems based on

similar principles. —

The Central Statistical Office plays considerable co-ordinating role in the further devel—

opment of statistics in Hungary. This activity is directed by the Statistical Co-ordinating Com- mittee headed by the President of the Office.

The social development reauires arreosonable selection from the available data. the elaboration of a reasonable proportion between the full scope. sample and partiol surveys as well as the analysis of the interdependencies between the various subjects. branches.

socio—economic phenomena. and processes.

The activity of the Hungarian Central Statistical Office is closely connected with the scientific work performed in the Economic Research Institute and the Research Institute of Demography. Professional development of the specialists is served by periodicals of the office. scientific conferences, congresses etc.

In the concluding part the study deals with the orgonizational framework of the statistical service in Hungary having special regard to the development to be expected in the next decade. Finally, it emphasizes the necessity and importance of the exchange of experiences in statistics among countries, within regions or on a world wide scale. of the common method- ological works and of the bilateral and multilateral analyses.