778.5.004:659.24/.25
A MÖSZAKI TUDOMÁNYOS FILM:
AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓKÖZLÉS FONTOS ESZKÖZE Duzs János
Bár a mult század végén a f i l m maga i s a tudományos kutatás esz közeként: a mozgások tudományos vizsgálata során született meg, sze
lesebb körű alkalmazása a tudományos kutatásban és a műszaki f e j l e s z tésben mégis csak az utóbbi években kezdett t e r j e d n i . A közelmúlt e¬
redmények nyomán egyre több országban ismerik f e l a műszaki-tudomá
nyos filmezés nagy jelentőségét a tudományos és t e c h n i k a i fejlesztés vezetői és dolgozói egyaránt.
A tudományos és t e c h n i k a i fejlődós - többek között - egyrészt az u j ismeretek szerzésének ütemétől, tehát a tudományos kutató-mun
ka eredményétől, másrészt ezeknek az eredményeknek a technika révén történő alkalmazásától függ. Viszont mind a kutató, mind pedig a f e j lesztő munkában nélkülözhetetlen a világszerte i s rendkívül nagy meny nyiségben, gyors ütemben létrejövő tudományos eredmények és t e c h n i k a i tapasztalatok késedelem nélküli megismerése, a m e g f e l e l ő s z í n v o n a l ú t u d o m á n y o s é s m ű s z a k i t á j é k o z t a t á s mind a specialisták szűkebb, mind pedig a dolgozók szélesebb köre számára.
A tájékoztatással szemben fennálló, i l y e n magas követelmények m e l l e t t parancsolóan j e l e n t k e z i k annak szükségessége, hogy t e l j e s mértékben kihasználjuk a z t a lehetőséget, melyet a l e g h a t é k o n y a b b a u d i o - v i z u á l i s e s z k ö z : a m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f i l m j e l e n t mind a t a p a s z t a l a toknak az egyes országokban történő rögzítésében, mind pedig az ered menyeknek terjesztésében országokon belül és az egyes országok kö
zött.
1 •tlBMúci-tudományoa f i l m e i s a n s k a isUasakl-tudományos tájíkostatás és propa
ganda assapontjábdl fontos k s r d s s s i t ismertstd cikksorozat alsó kőslsménys.
IKE 1963.«áJ. X.évf. 4.szám
• KÜSZJLKI-TUDOHiHYOS 7IIM; A ÍILMEZÉS ÖHALLÓ TERÜLETE A műszaki-tudományoá filmezést ma már ugy k e l l t e k i n t e n i , mint a filmezés önálló, u j területét:, a m ű s z a k i i n f o r m á c i ó s z e r z é s , i l l e t v e a z i n f o r m á c i ó k ö z l é s r e n d k í v ü l h a t é k o n y m ó d s z e r é t . A mű
szaki-tudományos filmezés - a szükségszerű azonosságok és hasonlósá
gok m e l l e t t - nemcsak célkitűzéseiben, de felvételi eszközeiben és módszereiben, további felhasználását illetően i s lényegesen eltér a hagyományos, tehát a szórakoztató és hírközlő filmfajtiktól. A műsza
ki-tudományos f i i nmek i s vannak sajátos követelményei, amelyek ma még kellően megfogalmazva, részleteiben meghatározva és megfelelően rendszerezve nincsenek, s aminek hiánya a készülő f i l m e k minőségét osökkenti, felhasználhatóságát korlátozza.
P o n t o s f e l a d a t e z é r t e z e k e t a s a j á t o s k ö v e t e l m é n y e k e t - a n e m z e t k ö z i t a p a s z t a l a t o k a t s z e m e l ő t t t a r t v a - m i e l ő b b m e g h a t á r o z n i , f igyelembevéve elsősorban a f e l használók igényeit, de a legkisebb mértékben sem hanyagolva e l a f i l mek gyártásának szempontjait és t a p a s z t a l a t a i t . A felhasználók, a szaktanácsadók és a filmgyártási szakemberek a k t i v együttműködése, nemzetközi tapasztalatcseréje e követelmények meghatározásának első
rendű feltétele. A f e l a d a t nem egyszerű: műszaki-tudományos filmké
szítő specialisták kiképezve még általában nincsenek, és a napjaink
ban műszaki f i l m e k forgatását i s végző filmgyártó szakembereknek:
rendezőknek, operatőröknek, nemcsak a számukra többségben idegen mű
szaki terűlet sajátos igényeit k e l l figyelembevenniök, de messzemenő
en k e l l magukat függetleniteniök olyan, a játék és dokumentumfilme
zésben helytálló hatásos rendezési és fotografálás! módoktól,amelyek a műszaki f i l m értékét egyenesen rontják. E t e k i n t e t b e n egy újszerű szempontra szeretném felhívni a f i g y e l m e t . A játék és dokumentumfil
mezésben fontos követelmény a téma kiválasztásában és feldolgozásá
nak során egyaránt az un. " f i l m s z e r ű s é g " .Ez a l a t t ál
talában a z t értik, hogy az a d o t t témát hatásosan lehessen k i f e j e z n i a f i l m eszközeivel. Filmszerűség hiánya esetén a téma feldolgozása nem hatásos, s ezért i l y e n k o r egész témák vagy egyes részletek r e a lizálásától akár e l i s t e k i n t e n e k . A m ű s z a k i - t u d o m á n y o s f i l m e z é s b e n i l y e n é r t e l m ű , t e h á t k o r l á t o z ó j e l l e g ű " f i l m s z e r ű s é g " a l i g j ö h e t s z ó b a . A j e l e n l e g rendelkezésre álló filmfelvételi, i l l . vetítési technika számára ugyanis m a m á r j ó f o r m á n n i n c s o l y a n t e r m é s z e t i - m ű s z a k i j e l e n s é g , a m e l y a m e g f e l e l ő f i l m t e c h n i k a i e s z k ö z ö k a l k a l m a z á s á v a l n e v o l n a a m ü B z a k l - t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó s z e r z é s é s i n f o r m á c i ó k ö z l é s c é l j á r a f i l m e n e r e d m é n y e s e n r ö g z í t h e t ő . A műszaki filmábrázolás útjában nem állnak ma már sem a nagy sebességek /másod
percenként millió felvételt i s kéBZitő berendezések vannak/, sem a parányi méretek /mikrokonematográfia, elektromikroszkópos felvételek/,
"átvilágithatók" a különféle anyagok /röntgen és radiológiai kinema-
JJUZS J , i A mfínziOrí-tudományos f i l m
tográfia/, fényképezhető a szinváltozatok, fllmezhetők az áramlások közben létrejövő sűrűségváltozások /Schlieren-Kinematográfia/, felvé
t e l e k készíthetők sötétben, ködben / u l t r a i b o l y a és infravörös kinema
tográfia/ és i g y tovább, A különféle trttkkök alkalmazása pedig lehető
vé t e s z i b o n y o l u l t összefüggések, szerkezetek, folyamatok megértését éa áttekintését.
Mindez tehát nagymértékben k i t e r j e s z t i a műszaki-tudományos f i l mezés területét, de nem j e l e n t i a z t , hogy a filmszerűség szempontja
i t - a f i l m elé kitűzött célok figyelembevételével - ne alkalmazzuk.
A PILM: A TUDOMAHTOS KUTATÁS ESZKÖZE Milyen lehetőségeket
r e j t magában a f i l m ?
A természeti folyamatok, a laboratóri
umi kísérletek során végbemenő változások megfigyelésének legfontosabb eszköze maga az emberi szem. Az események azonban igen sok esetben szabad szemmel nem jól láthatók / t u l k i c s i n y e k vagy t u l nagyok, t u l gyorsak vagy t u l lassúak/, sőt egyáltalán nem érzékelhe
tők. I l y e n esetekben hívjuk segítségül a f i l m e t , amely képes j e l e n ségeket /mozgásokat, hangokat, színeket/ rögzíteni, sőt lehetővé t e s z i azok mozgóképeken történő r e p r o d u k á l á s á t a l e f o lyás e r e d e t i sebességével, de a z t lassítva vagy gyorsítva i s . A f i l m felvétel lehetővé t e s z i tetszőleges r é s z l e t e k t a n u l m á n y o z á s á t : az egyes képkockák kivetítését különféle na
gyításban. Mód van a r r a , hogy a f i l m e n rögzített esemény képbeli l e folyását ismételten vetítsük, v a g y i s , hogy azt a tanulmányozás szá
mára mintegy tetszés s z e r i n t m e g i s m é t e l j ü k . A f i l m felvételének a sebességéből, vagy a f i l m r e a felvétellel egyidejűen időjeleket, esetleg oscillogrammokat ráfőnykópezve a f i l m pontos f e l világosítást tud adni a f e l v e t t v á l t o z á s o k i d ő p o n t
j a i r ó l , i d ő t a r t a m á r ó l . A színek ós a hőmérsék
l e t összefüggéséből következtetéseket vonhatunk l e p l . a lejátszódó e s e m é n y e k h ő m é r s é k l e t i v i s z o n y a i r a s t b . M i n d e z e k b ő l a z t ű n i k t e h á t k i , h o g y k o m p l e x j e l e n s é g e k n é l a f i l m s z i n t e e g y e d ü l á l l ó m ó d s z e r a r r a , h o g y s z á m o s k ü l ö n f é l e j e l l e m z ő v á l t o z á s á t a z i d ő f ü g g v é n y é b e n r ö g z í t s e .
E tulajdonságai következtében a f i l m e t a tudományos kutatás egy
re szélesebb területén használják f e l . Lássunk erre néhány példát.
Rendkívül gyors események filmezése
Láthatatlan az esemény, ha sze
münk számára t u l "gyors" vagy t u l
"lassú" lefolyású. Az emberi szem u¬
gyanis csak olyan mozgásokat t u d ész
l e l n i , amelynél a vizsgált pont un.
"relatív szög sebessége" bizonyos határokon belül van.
XHX 1963.máj. X.évf. 4.szám A5-20 szögperotől 150-155 szögperoig t e r j e d másodpercenként/.
• gyakorlatban tehát agy k e l l meglassítani az e m i i t e t t határokon f e lüli, i l l e t v e meggyorsítani a határokon a l u l i mozgásokat, hogy a fényképezett tárgy szögsebessége a vetítéskor az említett határérté
kek közé kerüljön.
M i v e l a vetités mindig 24 képgyakorisággal /frekvenciával/ tör
ténik másodpercenként, ezért a vetitésnél jelentkező mozgási sebes
ségeket a felvételi képgyakorisággal l e h e t szabályozni. Ha a felvé
t e l i képfrekvencia maga i s 24, akkor a mozgás a vetítésnél ugyano
l y a n sebességű l e s z , mint a valóságban. Ahányszor több a felvételi képfrekvencia a 24-nél, annyiszor több képet kapunk másodpercenként a filmszalagon. Ez v i s z o n t a z t j e l e n t i , hogy a levetitóshez ugyan
annyiszor több másodperc k e l l . T e h á t a h á n y s z o r o s a a f e l v é t e l i s e b e s s é g a " n o r m á l " /24 k é p f r e k v e n c i á s / s e b e s s é g n e k , a v e t i t é s u g y a n a n n y i s z o r o s a n " n y ú j t j a m e g " a z e r e d e t i f e l v é t e l m i n d e n m á s o d p e r c é t . M i v e l i g y a folyamat lassítva, tehát mintegy időben nagyítva j e l e n i k meg a vetítővásznon, ezt a módszert találóan nevezik "időnagyi- tó"-nak, vagy "időmikroszkőp"-nak.
T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a felvételi sebességet csak egy bizonyos határig l e h e t növelni a f i l m s z a l a g szakadási veszélye nélkül, a n a g y s e b e s s é g ű f e l v é t e l e k r e k ü l ö n l e g e s f e l v e v ő k a m e r á k a t k e l l e t t s z e r k e s z t e n i . Ezek a forgótükrös, lencsekoszorus vagy forgőpriz- más rendszerű un. nagysebességű felvevőgépek másodpercenként 5000 - 100 000 képet i s felvesznek,, sőt olyan berendezések i s vannak, ame
l y e k k e l másodpercenként több millió felvételt i s l e h e t készíteni. I ¬ lyen gépekkel tanulmányozzák a rakéták, lövedékek mozgásával kapcso
l a t o s egyes jelenségeket, de igen jól felhasználják a gépalkatrészek mozgásának a vizsgálatánál / p l . nálunk a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézetben/, a televíziós képcső robbantási kísérleteinél /Egyesült Izzó/ és más helyeken. Ezek a filmfelvételek olyan részletek megfi
gyelését eredményezték, amilyeneket más eszközökkel észlelni nem t u d tak, és i g y egyben lehetővé tették számos műszaki probléma megoldá
sát i s .
Rendkívül lassú események képének rögzítése
Némelykor az esemény rendkívül lassan játszódik l e . I l y e n e k . p l . a növényélettani folyamatok. Ezeket szintén különleges felvevőkészülék
k e l f i l m e z i k , amelyek előre beállít
ható nagy időközökben - p l . naponta, óránként s t b . egyszer - önműkö
dően végzik a zárszerkezet felhúzását, a megvilágítást, a fényszórók bekapcsolását, az exponálást és a f i l m továbbítását. H a e z e k e t a f e l v é t e l e k e t a n o r m á l i s k é p s e b e s s é g g e l v e t í t j ü k , m e g g y o r s í t v a b o n t a k o z n a k k i e l ő t t ü n k a l a s s ú f o l y a m a t o k : i g y p l . a Jólismert rügyfakadás, virágnyilés, a s e j t e k osz
tódása, egy betongerenda terhelés a l a t t bekövetkező fokozatos a l a k változása s t b .
DDZS J.: A moazaki-tudományoa f i l m Tol k i c s i n y és t o l nagy
méretű részei filmezése
A - mikroszkóppal kombinált -
filmfelvevő s e g i t i a t u l k i c s i n y m é r e t ű részek mozgásainak rögzí
tését és tanulmányozását a szövettani, sejtélettani, biológiai vizsgálatoknál, de p l . a parányi óraszerkezetek működésének megfigyelésénél i s .
A f i l m l e h e t a tanulmányozás céljára szolgáló képrögzítés eszkö
ze t u l n a g y m é r e t e k esetén: i l y e n p l . egy nagyvárosi közlekedés tanulmányozásánál a megfelelő magasságból /toronyból, he
likopterről s t b . / történő filmezés.
A "Sohlieren"-felvételek
A technikában elsősorban az aero
dinamikai vizsgálatok fontos módszere az un. Sohlieren-eljárás. Ennek alap
j a , hogy a szélcsatornában e l h e l y e z e t t modellek mentén a nagysebességű levegő különböző lamináris és t u r b u lens áramlásokat végez. Ezek h e l y i l e g megváltoztatják a levegő egyéb
ként állandó törésmutatóját, és az e m i i t e t t módszerrel a különféle á- ramlásu - 111. törésmutatójú - helyek lefényképezhetővé válnak. Elen
gedhetetlenek az i l y e n filmfelvételek p l . a nagysebességű repülőgép
modellek kialakításához és vizsgálatához.
Egyéb alkalmazások
A f i l m a legkülönbözőbb kombinációkban s e g i t i a tudományos kutatást. I g y filmezés
hez célszerű f o r d u l n i olyan események rögzí
tésénél, amelyeknél
- a közvetlen megfigyelés v e s z é l y e s /robbantás, atom
reaktor stb./}
- amidőn a vizsgált folyamat közvetlenül h o z z á f é r h e t e t l e n /orvostudományban az endoszkőpia legkülönbözőbb f a j a i / ;
- amikor s ö t é t b e n v a g y k ö d b e n szükséges f e l vételeket készíteni /infravörös és u l t r a i b o l y a sugarakkal/;
- amidőn v i z a l a t t i felvételeket k e l l késziteni;
- h a s z t e r e o s z k ó p i k u s , vagyis háromdimenziós filmezésre van szükség,
és i g y tovább.
HU 1963.máj. X.évf. 4.szám
A FILM FELHASZNÁLÁSA A TUDOMÁNYOS ISMERETEK TERJESZTÉSÉBEN
A mai k o r emberének világszemlélete egyre több tudományos isme
r e t r e k e l l , hogy épüljön. Felnőtt lakosságunk általános műveltségének a l a p j a i t még az i s k o l a r a k t a l e . Az i s k o l a befejezése óta bekövetke
z e t t nagyarányú tudományos, t e c h n i k a i , gazdasági fejlődéséről az em
berek legtöbbjének hiányos és nem kellőképpen megalapozott képe van.
Azok a lehetőségek, amelyek az intézményes továbbképzés kereté
ben rendelkezésre állnak, a dolgozóknak egyrészt csak k i s hányadát képezik tovább, másrészt pedig a nagymennyiségű ismeretanyagnak csak egy részét képesek felölelni.
A tudomány és a technika hatalmas ütemű fejlődése során v i s z o n t s z i n t e napról-napra u j fogalmak, felfedezések és alkotások születnek, sőt ezek különféle formában mindennapi életűnkben i s jelentkeznek.Kü
lönösen jelentős ez a technika világában. Általános műveltségűnknek nincs egyetlen területe sem, amelyen az elmúlt évtized a l a t t annyi u j ismeret j e l e n t k e z e t t , i l l e t v e a meglévők o l y nagyarányú kibővítése vált volna szükségessé, mint éppen a műszaki-természettudományi isme
r e t e k terén.
A film-szemléltetés jelentősege
Az ismereteknek a közlésében, az u j t u dományos világszemlélet kialakításában a filmnek rendkívül jelentős szerepe van. Az ismeretek elsajátításában ugyanis igen f o n tos a k o r s z e r ű s z e m l é l t e t é s , mert ez elősegíti a tényekkel való megismerkedésünket,a meg
ismert tények alapján való fogalomalkotást, u j és régi ismereteink megszilárdítását és azok g y a k o r l a t i alkalmazását.
A f i l m v e t í t é s a k o r s z e r ű s z e m l é l t e t é s l e g n a g y o b b s z e r e p e t j á t s z ő e s z k ö z e . Ez a hagyományos fénykép- és rajzszemleltetés l e g f e j l e t t e b b formája, sőt, ha a térhatású f i l m r e gondolunk, a l e g h a t é k o n y a b b s z e m l é l t e t ő e s z k ö z n e k k e l l tekintenünk.
Az előbbiek alátámasztására vázoljuk f e l a filmszemléltetés főbb előnyeit:
1. A mozgófilm a tárgyakat, berendezéseket, jelenségeket, f o l y a matokat természetes környezetükben, mozgásukban, fejlődésük
ben mutatja be, mig az előadásokon bemutatott természetes tárgy vagy modell csupán e r e d e t i környezetéből kiszakítva szemlélhető.
2. A tárgy, jelenség, folyamat helyes méretarányait a környeze
tében lévő ismert nagyságú tárgyak együttes bemutatása követ-
DTJZS J. : A műszaki-tudományos f i l m
restében a film•helyesen rögsiti. A méretek és mennyiségek puszta közlése és felírása sohasem olyan maradandó, mint az a benyomás, amit a látottak alapján történő összehasonlítás
kor alkotunk.
3. Ha a jelenségek, folyamatok oka nem fogható f e l közvetlenül, akkor ez a f i l m e n trükkfelvétellel, vagy azzal kombinálva tehető szemléletessé.
4. Az előadásokon végre nem hajtható kísérleteket l e h e t a f i l meken bemutatni.
5. A f i l m e n az u j eljárásokat a legmegfelelőbb körülmények kö
zött l e h e t bemutatni akkor i s , amikor a helyszíni vagy az e¬
lőadás alkalmával történő szemléltetés t e o h n i k a i feltételek hiánya m i a t t nem lehetséges.
6. A f i l m e n időben és távolságban egymástól távoleső tárgyakat és folyamatokat l e h e t szemléltetni.
7. Tárgyak, modellek tárolására nagy h e l y szükséges, v i s z o n t a f i l m e k elhelyezésére kevés h e l y i s elegendő.
8. Működő modellek kellő számban való előállítása igen drága, szállításuk igen körülmények és fennáll a rongálódás veszé
lye. A filmeknél az első kópia előállítása költséges, a töb
b i viszonylag olcsó, jól és biztonságosan szállítható.
9. A filmszemléltetést jól l e h e t összekapcsolni más szemlélteté
s i módokkal, az e r e d e t i tárgyak, jelenségek részleteivel, mű
ködő modellekkel és Így tovább.
Az ismeretek közlésében hasz
nált f i l m e k fő c s o p o r t j a i
Az ismeretek bővítésének e- lősegitését - egyben a tudomá
nyos ismeretek terjesztését - cé
l u l kitűző f i l m e k e t a következő három fő csoportra oszthatjuk:
1. m ű s z a k i o k t a t ó f i l m e k , amelyeknek célja az oktatás és kiképzés közép-, felső- és szakiskolákban, a kinematográfia kifejezési eszközeinek segítségével. Ezek a f i l m e k műszaki-tudományos problémákat tárgyalnak a nézők kép
zettségének figyelembevételével. Ebbe a csoportba s o r o l h a t -
Í
uk a t e o h n i k a i s z a k i s m e r e t t e r j e sz¬ő f i l m e k e t , amelyeknek célja az elméleti és a l kalmazott műszaki ismeretek terjesztése különféle műszaki képzettséggel rendelkező dolgozok közötti
2. m ű s z a k i n é p s z e r ű - t u d o m á n y o s f i l m e k , amelyek műszaki-tudományos problémát, nézetet, u j műszaki eredményeket és módszereket tárgyalnak speciális kép
zettséggel nem rendelkező nagyközönség számára;
HU 1963.máj. X.évf. 4.szám 3. m ű s z a k i - p r o p a g a n d a f i l m e k , amelyek
dokumentáló formában propagálják az u j technikát ás a terme
lési tapasztalatokat a népgazdasági szempontból f o n t o s külön
böző iparágakban. Ebbe a csoportba sorolhatók azok a r e k l á m f i l m e k i s , amelyek reálisan tükrözik a technika eredményeit.
Mindhárom csoportba tartozó filmeknek közös vonása, hogy m e g- 1 é v ő i s m e r e t e k k ö z l é s é t v é g z i k /szemben az előbbiekben tárgyalt kutatófilmmel, mely u j ismeretek szerzésének az eszköze/. Néhány, g y a k o r l a t i szempontból fontos megjegyzést füzünk az egyes csoportokhoz.
Az o k t a t ó f i l m e k körébe tulajdonképpen csak azokat a f i l m e k e t szabad s o r o l n i , amelyek a t a n t e r v i anyag egy-egy meghatá
r o z o t t témájának szemléltetésére, megértésének és az ismeretek gya
k o r l a t i alkalmazásának elősegítésére készülnek. Ez minden szintű ok
tatófilmre vonatkozik - az általános i s k o l a i oktatásban használattól egészen az egyetemi fokon használtakig. A z o k t a t ó f i l m e k t e h á t t a n e s z k ö z ö k , a m e l y e k m á s p e d a g ó g i a i e s z k ö z ö k k e l e g y ü t t s e g í t i k a z o k t a t ó m u n k á j á t , d e a z t pótolni nem képesek. Az oktatók hiánya és az ismeretek gyorsütemű, nagymértékű növekedése, és t e r jesztésük szükségessége hozta létre az un* " f i l m t a n f o l y a ¬ m o k a t " és a rendszerint oktatófilmmel egybekapcsolt t e l e v í z i ó s o k t a t á s t . '
A s z a k i s m e r e t t e r j e s z t ő f i l m e k rész
ben a továbbképzés, részben az iskolán kívüli ismeretbővítés céljai
r a készülnek. Ezek azt tűzik k i C J I U I, hogy m e g h a t á r o z ó t t s z a k i s m e r e t e k k e l m á r r e n d e l k e z ő d o l g o z ó k k ö r é t i s m e r t e s s é k m e g u j t u d o m á n y o s é s t e c h n i k a i e r e d m é n y e k k e l , a¬
z o k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á v a l s e z á l t a l e l ő s e g í t s é k a z u j e s z k ö z ö k , e l j á r á s o k s t b . g y a k o r l a t i b e v e z e t é s é t .
A n é p s z e r ű - i s m e r e t t e r j e s z t ő vagy n é p s z e r ű - t u d o m á n y o s f i l m e k alapvető f e l a d a t u l t u d o m á n y o s i s m e r e t e k n é p s z e r ű s í t é s é t t ü z i k k i é s o l d j á k m e g , amikoris egyszerű és világos, a n é z ő k s z é l e s r é t e g e i s z á m á r a é r t h e t ő f o r m á b a n adnak képet valamely tudomány alapjairól, a tudomány és a technika legújabb felfedezéseiről a gya
k o r l a t i alkalmazásért vívott harcról, a tudomány és a technika előtt álló nagy feladatokról.
Ezek a f i l m e k ma már egyre sikeresebben törekszenek a r r a , hogy a művészet eszközeivel maradandó élményt biztosítsanak a nézőközön
ség számára.
Az ismeretek bővítésének különféle formáihoz tehát általában k i a l a k u l t a k a f i l m e k előbb i s m e r t e t e t t fő műfaji k e r e t e i .
WZS J.i A műszaki-tudományos f i l m
Mindez azonban korántsem j e l e n t i a z t , hogy p l . az oktatásban csak az oktatófilmeket l e h e t felhasználni. A tananyag egyes részei
nek illusztrálására p l . igen jól f e l l e h e t használni egészükben vagy egyes részleteiben a szakmai ismeretterjesztő és a népszerű tudomá
nyos f i l m e k e t , sőt a híradó-, a dokumentum, esetleg a játékfilmek e¬
gyes részeit i s .
Ylszont oktatófilmeket, de szakismeretterjesztő f i l m e k e t i s e¬
redményesen használhatunk f e l az ismeretterjesztő munka során.
Végül, hogy t e l j e s legyen a kép: a kutatőfilmek anyagát - i g e n gyakran felhasználjuk egyes részleteiben, alapanyagként mind az ok
tató, mind a szakmai ismeretterjesztő, mind pedig a népszerű tudomá
nyos filmekhez.
i
: :
J . DOZSi Per techniach-wlaBenschaftllche Film; e l n w l c h t l g e s K i t t e l J e r Brwerbang und der E r t e i l u n g von Informationen
S e r technlech-wisseneohaftliohe F i l m írlrd neute 1B imaer grösaerem Másáé aowohl i n der Triesenschaftliehen Forachung a l s auch i n d s r Vermittlung d s r Konntnieae angewendet. Es h a t eioh e l n aelbstandlgee Geblet des Filmest der tecbnlBCh-wlsaenschaftliche F i l m a l s H i t t e l der Informationserwerbung und I n - formationsertoilung entwiokelt. Ea i s t w i c h t i g , daas die oigenartigen Forderun- gen des techniach-wisaenschaftlichen Filmes e i n h e i t l i o h f o r m u l i e r t and systema- t i a i e r t werden. Es g i b t heute sozuaagen kelne Erscheinung der Natúr und der Technik, welche n l c h t duroh Anwendung entsprechender f i l m t e c h n l s e h e r ülttel für den Zweck der technischen und w i s s e n e c h a f t l i c h e n Informationserwerbung und Ver- t e l l u n g durch üen F i l m e r f o l g r e i c h f e s t g e h a l t e n werden könnte. Die Eineehaltung
•erschiedener T r i c k s ermögllcht das Verstandnis und b i e t e t elnen Oberbliok über komplizierte Zuaammenhange, Konstrnktlonen und Torgangé. Auí dem Geblet* d e r Vermittlung neuer Eenntnisse, sowle der Ausbildung e i n e r neuen w i s s e n e c h a f t l i - chen Veltanschauung a p i e l t der Film - das wirksamste a u d i o - v i s u e l l e M i t t e l - einc besonders wichtige H o l l e , vor&llem i n f o l g e s e l n e r hervorragenden Köglioh- k e i t d s r Teranschaullchung.
Als Hauptgruppen der t e c h n l s c h - w i s s e n s c h a f t l i c h e n Filmé kBnnen die f o l g e n - den betrachtet werden: techniache Porschungofilme / M i t t e l der Erwerbung neuer K e n n t n l P 3 e / ; Filmé für tecbniscben U n t e r r i c h t und d i e Verbreitung von Fachkennt- niseen; r o p u l a r w i s s e n s c h a f t l i c h e tochnischo F i i r a ; technisehe Propaganda- und Reklámfilmé / l e t z t e r e a l s B i t t e l für d i c H i t t o i l u n g b c r e i t s bekannter Eenntnis
se/.
