OC2.513s681.142-523.8
A G E P I N Y E L V S Z E R E P E ATUDOMÄNYOS E S MÜSZAKI TÄJEKOZTATÄSBAN Viragfaalmy Ferenc
A tudomänyoe p u b l i k a c i d k driäai szamszerü növekedese m i a t t a z i r o d a l o m - a r a d a t t a l e r e & m£nye8en m e g b i r k d z n i " k i s i p a r i " mödszerekkel ma mär l e h e t e t l e n . Elkerülietetlen azUksegszerüseg ae informäcidkat tartalmazö dokumentumok keresösenek, szelektalasänak g^pesitäse, a u - tomatizäläsa.
E z t a f e l a d a t o t a z e l e k t r o n i k u s l o g i k a i gäpek vannak h i v a t v a m e g o l d a n i .
Ahhoz azonban, hogy a gäpet i l y e n cölra felhaeznälhaseuk, szük- seg v a n a z anyag m e g f e l e l d elfik^azitäs^re. Az összes i n f o r m a c i d k n a k t ä j d k o z t a t 6 k ö z p o n t b a k e l l b e f u t n i o k , amely e l van l a t v a o l y a n e l e k t r o n i k u s l o g i k a i g e p p e l , amely memdriajänak b e - fogaddkepese^ge j e l e n t e k e n y e n nagyobb, m i n t a j e l e n l e g i hasonl<5 gd- pek^, melyekben meg n i n c s l e h e t d s e g m i n d e n tudomanyoa dB mü- e z a k i területet felöleld " s z d t a r " täroläeära. E z d r t a közeljövdben a tudomany 6s t e c h n i k a mindenegyes t e r t i l e t d n k ü 1 ö n informaciö- azolgältatd g^p felällitäsa lätBzik i n d o k o l t n a k .
A központba b e e r k e z f l dokumentum e l d k d s z i t d s e harom l ^ n y e g e s mun- kafäziabdl a l l :
1. M i k x o f l l m e z d a
E r r e feltdtlenül eztikadg v a n a f d r d h e l l y e l 6s m u n k a e r d v e l v a l d takarekoakodäs m i a t t . / I m i l l i d könyv täroläsähoz 2500 - 3000 m2 h e l y r e v a n szükseg. D g y a n e z t a z a n y a g o t mikro-formäban 30-60 m2-en e l l e h e t h e l y e z n i ! A m i k r o - a n y a g g a l v a l d f o g l a l k o z a B a a z e m d l y z e t n e k 1/10 r d e z d r e cBökkenteaet t e s z i l e h e t d v d - a hagyomanyos k i a d v a n y f a j - t a k k a l szemben!/
A m i k r o - k i a d v a n y o k m e g j e l e n e a e r d v d n lehetöseg l e s z a r r a i s , h o g y a ezakember azakterületdvel k a p c s o l a t o s t e l j e s informäcids anyag b i r - tokäban l e g y e n - "magankönyvtär" formäjäban.
2. Eeferäläs
A m i k r o f i i m m e l l e t t e kiadväny referätumät i s täroljak. Az elöb-
/IRAGHAXMI F . : A g e p i n y e l v
b i kiadäsära c s a k a k k o r kerül s o r , h a a referätum ätolvasäsa utän e r r e i g e n y v a n .
A referäläs j e l e n l e g intellektuälia ia bizonyo« t e k i r . t e t b e n s z u b j e k t i v f o l y a m a t . E z i s gepesithetä - ezältal a s z u b j e k t i v i z m u e kizärhatd. A gepbe k d d o l t formäban /perforält kärtya vagy s z a l a g - mägnesszalag/ v i B z i k be a referälandd c i k k e t . A gdp kivälaeztja a l e g f o n t o s a b b k u l c B m o n d a t o k a t , e z e k e t a c i k k b e n l l v 6 elöforduläsi s o r r e n d b e s z e d i - e z e k alkotjäk a referätumot.
Vizsgäljuk meg a kulcs-niondatok kivälasztäsi m i d s z e r ^ t . A k i i n - duläsi a l a p : a k u l c s - s z a v a k . /Meghatärozäsuk s t a t i e z t i k u s a n törte- n i k . / A gep a szöveget eldször s z a v a k r a b o n t j a , kizärja a n e m - i n f c r - m a t i v s z a v a k a t , a megmaradökat a l f a b ^ t i k u s s o r r a n d b e s z e d i . Megäliü- p i t j a a szö-isrndtlödis gyakorisägi s o r r e n d j e t , majd megällapitja a kulcs-mondatok fontossägi s o r r e n d j e t / a bennük eldfordulö k u l c s - s z a - vak szäma alapjän/. T e k i n t e t t e l • v a n a s z a v a k m o n d a t b e l i "tävolBägä- r a " , e l h e l y e z k e d e s e r e i e . M i n d l g y a k r a b b a n f o r d u l e l 6 egy mondatban v a l a m e l y kulcB-szö', annäl f o n t o s a b b az i l l e t f i mondat.
A l e g f o n t o s a b b k u l c s - m o n d a t o k a t mägnesszalagra j e g y z i , majd p a - p i r r a i r j a k i a referätumot.
3. E l e m z e s
Ennek eredmenye a dokumentum a l a p o s t a r t a l m i a n a l i z i s e utjän n y e r t i n d e x . Az i n d e x a dokumentum megfelelß t e r m i n u s - s a 1 törtenö jelöldse. E z a t e r m i n u s szäm, betü vagy betü-szäm koc- binaciö l e h e t , melynek alapjän a mem<5ria-berendez£abfil £rtesül£et s z e r z u n k a dokumentumrdl.
Az i n d e x e l e s t gyorsmüködesu e l e k t r o n i k u s gep i s v ^ g e z h e t i , akär kules-szö / d e s c r i p t o r / , akär l e i r d i n d e x r S l v a n szö.
Az e l d b b i e e e t b e n a k u l c s - s z a v a k a t a dokumentum tartalmät meg- hatarozö koordinätäknak f o g j u k f e i . E z e k megällapitäsa a g d p i r e f e - rätum-kdszitdsadl e m l i t e t t h e z h a s o n l d a n t b r t e n i k . Meghatärozza a s z a v a k e l h e l y e z k e d e s i r e n d j e t a dokumentumban, kizärja a n e m - i n f o r - m a t i v s z a v a k a t /kötdszdkat, eldljärdkat e t b . da az o l y a n - esetünk- ben semmitmondd - k i f e j e z d s e k e t , m i n t "beszämolö", "felsoroläs",
" j e l e n t d s " e t b . / . A megmaradt i n f o r m a t i v s z a v a k a t gyakoriaägi r e n d - be s z e d i . Az elsö 20-30 szöt hasznäljäk f e i a többezer dokumentum h a s o n l d a n a l i z i s e utjän n y e r t k o o r d i n ä c i ö s i n f o r - m ä c i d k e r a s d s i s z ö t ä r Bsszeällitäsakor. A szötär ällomänyäba taxtozö k u l c s - 8 z a v a k a t v i s z i k be a v i s s z a k e r e s f i gep me- mdriäjäba.
A l e i r ö i n d e x e l d s az informäcids anyag elemezä- senek mäsik u t j a , amikor a k u l c s - s z a v a k k o n t e x t u s a i t ällapitjäk meg. A l e i r d i n d e x ne'häny kulcs-szöböl äll - benne az a t t r i b u t i v v i s z o n y k i f e j e z e s r e j u t . Az i l y e n i n d e x e l e s v e - gezhetd a dokumentum t e l j e s tartalmänak, referatumänak vagy cimdnek e l e m z e s e utjän. E z a f o l y a m a t i a automatizäliiatd, Az e l e k t r o n i k u s
•
TMT 1 9 6 5 - m a J u s - j u n i u B X I I . d v f . 5-6.szäm
l o g i k a i gep o l v a s d - b e r e n d e z d s d b e h e l y e z i k a dokumentumot. A gep r e - giszträlja a s z a v a k ismdtlöddsi gyakoriBägät. Minden legaläbb h a t - s z o r e l d f o r d u l d i n f o r m a t i v B Z Ö k u l c s - e z d n a k Bzämit. E z e k e t a s z a v a - k a t a meglevß m e m d r i a t a r t a l o m m a l öaszehasonlitva a gep meghatärozza az l n d e x e t , ds a z z a l megjelöli a dokumentumot.
Az informäcid m e g l e l d s e cdljäbdl a f e n t i i n d e x e k v a l a m e l y i k e m e l l e t t a dokumentumnak " m u n k a - s z ä m a " i s v a n , melynek alapjän maga a dokumentum megtalälhatö.
Az e l d k d s z i t d s utän k e r i i l s o r a t ä r o l ä s r a , amely k e t munkafäzist t e t e l e z f e i :
1. Ködoläs
A kdd s z e r k e z e t e a z i n d e x e l d s i m<5dszert61 függ, es messzemend- en f i g y e l e m b e v e s z i az i l l e t d n y e l v e t a t i s z t i k a i összetdteldt. A k ö - doläs n y e l v e s z e t i l e g i s e r d e k e s e s e t e a s z e m a n t i k a i k d d melynek s e g i t s d g d v e l meghatärozott nemü t e r m i n u s o k ds b B s z e t d t e l e i k nagy mennyisdgdbdl k e r e s h e t d v i s s z a a kivänt informäcid. Alkalmazäsä- hoz gondosan k i d o l g o z o t t k d d - t e r m i n u s s z d t ä r r a van ezüksdg. J e l l e g z e t e s s d g e - ds e l d n y e - hogy t e k i n t e t t e l v a n a k d - dolandd mondat k u l e a - s z a v a i közti d r t e l m i v i s z o n y r a . A k d d o l t s z d o s o p o r t " a l C B o p o r t o k r a " b o m l i k , amelyek k d d - t e r m i n u s b d l
ds ndhäny s z i m b d l u m b d l ällnak. A szimbdlumok f e l a d a t a , hogy a t e r m i n u s m o n d a t b e l i s z e m a n t i k a i s z e r e p d t j e l l e m e z z d k .
A t e r m d s z e t e s n y e l v e t o l y a n formalizält k d d - n y e l v v d alakitjäk ät, amely s z e m a n t i k a i k o e f f i c i e n s e k e t , kdpzöket, j e l e k e t Btb. t a r t a l m a z .
Mindenegyee j e l e t binäris szamokkä a l a k i t a n a k , a m e l y e k e t megha- tärozott l y u k r e n d e z e r b e n h e l y e z i k e l a perforält s z a l a g o n . Ebben a formäban v i s z i k be a z informäcidt a gepbe.
2. B e v i t e l a memdria-berendezdsbe
A mär e m l i t e t t perforält kärtyäk, - s z a l a g o k ds mägnes-szalagok szolgälnak e c d l r a . A perforält s z a l a g o k r a t e t s z d l e g e s hosszusägu szöveg rävihetd.
d i k :
A következä l d p e s a k e r e s d a , amely k d t r d s z r e t a g o l d - 1. A k d r d d s e l e m z e s e ;
2. Gdpi k e r e s d s .
A g d p i k e r e s d s eredmdnyekdnt a gdp a dokumentum referätumät vagy t e l j e s szövegdt a d j a k i . Az e l d b b i e s e t b e n i r d g d p p e l i r t formä-
VIRÄGHALMT P.: A g e p i n y e l v
Az informäcid kiszolgältatäsa härom munkafäzist f o g l a l magäba:
1. A kivälasztott dokumentumok elemzdse;
2. Az informäcid s z i n t d z i s e ; 3. Az informäcid ki&däsa.
A toväbbiakban a z informäcid-visszakeresd e l e k t r o n ü u s l o g i k a i gdpek memdriäjäban törtdnd adattäroläs ndhäny dokumentäcids ds n y e l - v d s z e t i k d r d e s d v e l kivänunk f o g l a l k o z n i .
E l s d k d r d d s : M i t t a r t a l m a z z o n a gdp memdriäja?
T a r t a l m a z n i a k e l l a k u t a t d / i g d n y l d / rdszdröl värhatd v a l a m e n y - n y i k d r d e s r e a välaszt. / P I . m i l y e n i r o d a l o m äll r e n d e l k e z d s r e a f d l - vezetökrdl? Mely anyagok a l k a l m a s a k s z i g e t e l d s r e ? s t b . / .
Häsodik k d r d d s : M i l y e n formäban törtdnik a z adatok rögzitdse a gdp memdriäjäban?
G d p i k d d /egy a d o t t r e n d s z e r r e - a b c - r e - dpül f e i ; s e - g i t s d g d v e l e z e n abc betüibdl älld szöveg k d d o l h a t d , akär binärie, akär egydb e l v alapjän ds bevihetö a gdp memdriäjäba/ vagy g d p i n y e l v formäjäban.
E z u t d b b i n a k j e l l e g z e t e s s d g e i t , dletrevaldsägät f o g j u k m e g v i z s - gälni.
A g d p i n y e l v , m i n t neve i s m u t a t j a , m e s t e r s d g e e ds a b e z t r a k t n y e l v , amely tudomänyos informäoidk rögzitdsdre szolgäl. Gdpi alkalmazäsra születik. Ldtrehozäsa feltdtlenül i n d o - k o l t , m i v e l a t e r m e s z e t e s n y e l v e k b i z o n y o s tulajdonsägaik / f o r m a l i - zälatlansäg, k i v d t e l e k ds rendhagyd a l a k o k , " l e x i k a i szubjektivitäs"
s t b . / m i a t t nem a l k a l m a s a k a gdp szämära.
A g d p i n y e l v e k j e l r e n d s z e r e n a l a p u l n a k . A j e l e k e t r e n d s z e r i n t a m a t e m a t i k a i logikäbdl kclcsönzik. E z a z a b s z t r a k t n y e l v ugy v i s z o n y - l i k a t e r m d s z e t e s n y e l v e k h e z , m i n t a s a k k - p a r t i lefclyäsat rögzitd egyezmdnyes j e l e k " n y e l v e " a p a r t i t d l d b e s z d d b e n e l d a d d egydn ältal hasznält - ds anyanyelvü f e l f o g d szämära d r t h e t d - n y e l v - h e z .
A gdpi n y e l v n u l l a k ds egysdgek mazäst a gdp memdriäjäban. E g y a d o t t e g y meghatärozott tudomänyäg vagy t d .
A g d p i n y e l v ösazeällitäsakor a k e l l szem e l d t t t a x t a n i :
formäjäban k d d o l v a n y e r a l k a l ¬ g d p i n y e l v - k o n s t r u k c i d c s a k ismeretkör szämära a l k a l m a z h a - következd fdbb követelmdnyeket
1. Minden l e j e g y z d s n e k c s a k e g y ds kizärdlag c s a k egy f o - g a l m a t vagy f o g a l o m e s o p o r t o t s z a b a d jelölnie, i l l e t v e m i n - denegyes f o g a l o m vagy fogalomkör c s a k egy j e l formäjäban j e l e n h e t meg;
435
TUT 1 9 6 5 .m d j u s - J u n i u e X I I . d v f . 5 - 6.Bz ä m
2. A g e p i n y e l v j d l f o r m a l i z ä l h a t d l e g y e n ; M i l y e n f u n k c i d k formalizäläBärdl • a n s z d ?
a / a z informäcid kivälasztäsa;
b / a különbözö megformäläeu tdnyrögzitdeek azonoaitäaa;
c / a * l o g i k a i következtetdeek levonäsa.
3 . A g d p i n y e l v mindenegyee mondata "szabväny-formäban" l e g y e n k i f e j e z h e t d .
Az i l y e n n y e l v b e n a l k a l m a z o t t j e l e k - m i n t mär koräbban e m l i - tettük - a m a t e m a t i k a i logikäbdl i B szärmaznak / p l . o l y a n ältalänos f o g a l m a k a t k i f e j e z d j e l e k . m i n t a z " d s " , "van", "vagy" s t b . / . A j e - l e k h e z a p r e d i k a t i v v i e z o n y o k de e f u n k c i d k jelöldse cdljäbdl ällan- dd dB vältozd t e r m i n u s o k jelöldsei 1B hozzätartoznak. A g d p i n y e l v B i n d e n mondata l o g i k a i a l a n y b d l / S / da l o g i k a i ällitmänybdl /P/ Äll:
S e s t P.
E n y e l v m o n d a t a i t a z elßbbi v i s z o n y n a k megfelelöen - ällitäs formäjäban fogalmazzäk meg. P I . : "A v i z fagyäspontja 0°C" - e z t a z ällitäst a g d p i n y e l v a z e r k e z e t d n e k m e g f e l e l d e n i g y fogalmazzäk meg:
"ällitäs /jelöldse: / / /, hogy a v i z /jelöldse: / , hömdrsdklete /jelöldee: t / 0°C-näl k e v e s e b b , egyendrtdkü a z o n ällitässal, hogy a v i z Bzilärd ällapotban v a n /jelöldse: S z v /B.
A g d p i mondat kdpe: / t / 0°C S z v / /.
A gdp memdriäja h i e r a r e h i k u s e l v s z e r i n t dpül f e i , a m i t i g y szemldltethetünk:
orszäg - orszägban - värosok - värosokban - utcäk - utcäkban - häzak - häzakban - szobäk - szobäkban - s z e k r d n y e k - s z e k r d n y e k b e n - f i d - kok - f i d k o k b a n - dobozok.
Minden tärolt informäcidnak a m e g f e l e l d orszäg - väros - u t c a - häz s t b . sorszämäbdl älld "Cime" v a n . A gdp memdriäjäba bevihetö Bzämtdbläzat vagy o l y a n k d p l e t , a m e l y b d l b e h e l y e t t e s i t d s s e l megkap- hätd a täbläzat. E z u t d b b i e s e t b e n k i s e b b a memdria b e f o g a d d k d p e s s d - ge, v i a z o n t szüksdges, hogy a gdp b e h e l y e t t e s i t d s i k d p e e s e g g e l r e n - d e l k e z z d k .
A memdriäban a z informäcidkat ogy h e l y e z i k e l , hogy a z b i z t o s i - t a n i t u d j a a meghatärozott program s z e r i n t i k e r e s d s e r e d m d n y e s s d g d t .
Ahhoz, hogy a z ember ds a gdp "informäcideserdje" stegkezdddhes- sdk, mdg egy f e l a d a t o t k e l l m e g o l d a n i . E i k e l l d o l g o z n i a z a b s z t r a k t n y e l v r d l a t e r m d B z e t e s n y e l v r e /de f o r d i t v a / törtdnö forditäs formä- l i s szabälyait.
E l s d d l e g e e szempont, hogy a forditäs a t e r m d s z e t e s n y e l v r d l a g d p i n y e l v r e a u t o m a t i k u s l e g y e n , h i s z e n a t e r m d s z e t e s
VTRÄGHAUtT P.: A g e p i n y e l v
n y e l v e n k i f e j e z e t t t d n y e k g e p i n y e l v e n v a l d a u t o m a t i k u s lejegyzea« / a gdpben/ c s a k i g y v a l d s i t h a t d meg.
A g d p i n y e l v r d l törtdnd a u t o m a t i k u s forditäs l e h e t d v d t e s z i a z i n f o r m a c i d k reprodukäläeat a k i v ä n t t e r m d s z e t e s n y e l v e n .
A g d p i n y e l v drtelemszerüen f e l a a s z n a l h a t d k ö z v e t i t ö n y e l v k d n t e g y i k t e r m d e z e t e s n y e l v r d l a m a s i k r a törtdnö f o r - d i t a a h o z , amiben a tudomanyoe ds aüszaki ezövegek g d p i forditäsanak k u l c s s / t k e l l lätnunk.
Az i t t v a z o l t Infontäcid-visszakeresS r e n d s z e r e g y i k e a z o n r e n d - a z e r e k n e k , a m e l y e k k e l a Jövdben a tudomanyos ds müszaki t d j d k o z t a t a s
»egvaldsitasa törtdnhet.
.o.
B I B L I 0 G R 4 P I A
IWORMATIOH r e t r i e v m l management. E d . L.H. H a t t e r y , E.M.McCormick.
D e t r o i t . A m e r i c a n D a t a P r o c e s s i n g , I n c . 1 9 6 2 . 151 p.
/ B a t a p r o c e o s i n g l i b r a r y s e r i e s . / B i b l i o g r . : 136-147.p.
ISZAEV.E.A.: I z o b r a z a e n i e n a m a g n i t n o j l e n t e . Moszkva. I z d a t . "Zna- n i e " . 1964. 16 p. / T e h n i k a 2 4 . /
K A B P I I O T S Z K I J . E . B . : "Elektronnüj mozg". Moszkva. I z d a t . " Z n a n i e " . 1962. 40 p. / T e h n i k a 8./ B i b l i o g r . : 39.p.
REJKBERß.M.G.: B u d u s c e e e vücsiszlitel'nUh m a s i n . Moszkva. I z d a t .
" Z n a n i e " . 1964. 48 p. / T e h n i k a 6./
S A R O I ' , L . I . : K i b e r n e t i c s e a z k i e m a s i n l i vüszsego r a n g a . Moszkva. I z d a t .
" Z n a n i e " . 1 9 6 3 . 38 p. / T e h n i k a 2 4 . /
9 0 0 o
437
TMT 1965.mäjus-Junius X I I . e v f . 5-6.Bzäm
BUPATXAJIMM : Pojgb MarauHHoro Bsmca B HeytHO-
T e x H M i e c K o f i M H j i o p t a a m i H
P O C T jMTepöTypH T p e ö y e T Mexaini3aruiii u aBTouaTMaemiK n o H C K e H H^ o p u e m i H . B C T S T b e r o B o p i i T c s 0 n e p c n e K T K B a x O T O - r o n p o u e c c a . Bce H H$ o p i s a u n o K H n e M£ T e p n a j i n C y i t y T n o c T y n e T B B K H i O p l t a U M O H H H : : HeKTp, OCHSUieKHHä 30ieKTpOHHO-.1OriIMeCKOi5 iiaiEMHOH. J J o K y u e H T n o c T y m i B a a i i i E q e H T p , noc.se tanepo$.Kjibno-
B 8 H: i f l , p e$ e p n p o B a H u a , a H a j j H a a , K o a M p o B a H K ß r o ^ M T C E pxs x p a H e H a s B naMflTK MSEISIHK. 3flecb MHCJ» puamaK x p a H S T c a B dvopwe wamuHhoro s s u K a . C T p y K T y p a u e n n i H H o r o n a t i x a H x a p e x - T e p H C T K K a u e i i i M H K o r o n p e ; y i o i : e m i f l n o s B O J i f i D T o c y i q e c T B j i e H H e
" o C w e H S U H l o p u E H i i e - " " K e a t a y v e j i O B C K O K K K B E K H O Ü I ü a n f e H H y ä H8UK MOKHO p S C C : l e T p i l B ö T i E K f c - I S C T B e E S K K Ö - n O C p e ^ H H K S n p H n e p e B o s e c o ^ K o r o p e& j i b i o r o K S K K 8 H E / . p y r o " .
VIRAGHA1MY. f . : R o l l e d e r m a s c h i n e l l e n S p r a c h e i n d e r t e c h n l s c h - wiseenächaftlichen I n f o r m a t i o n '
Das A n s c h w e l l e n d e r L i t e r a t u r e r f o r d e r t e d i e M e c h a n i s i e r u n g und A u t o m a t i s i e r u n g d e s N a c h w e i s e s d e r I n f o r m a t i o n e n . D e r A r t i k e l behan- d e l t d i e P e r s p e k t i v e n d i e s e s P r o z e s s e s . A l l e I n f o r m a t i o n e n l a u f e n im I n f o r m a t i o n a Z e n t r u m e i n , w e l c h e s über e i n e e l e k t r o n i s c h e l o g i s c h e Ma- s c h i n e verfügt. Das eingegangene Dokument e i g n e t e i c h - n a c h M i k r o - v e r f i l m u n g , R e f e r i e r e n , A n a l y s i e r e n , K o d i e r e n - z u r S p e i c h e r u n g i n d e r Memorie d e r M a s c h i n e . H i e r w i r d d i e I n f o r m a t i o n i n d e r Form d e r m a s c h i n e l l e n S p r a c h e g e s p e i c h e r t . D i e S t r u k t u r d e r m a s c h i n e l l e n S p r a c h e und d i e C h a r a k t e r i s t i k d e s m a s c h i n e l l e n S a t z e s machen d e n
" I n f o r m a t i o n s a u s t a u s c h " z w i s c h e n Mensch und M a s c h i n e möglich. D i e ma- s c h i n e l l e S p r a c h e läset s i c h a l s Z w i s c h e n s p r a c h e b e i d e r Übersetzung aus e i n e r natürlichen S p r a c h e i n d i e a n d e r e anwenden.
.§.
