AZ OMKDK KWIC-INDEXEI A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁSBAN
Szántó Judit
Országos Műszaki Könyvtár *j Dokumentációs Központ
A tudomány és t e c h n i k a köztudottan rohamos fejlődését természet
szerűleg követnie k e l l e t t az infornáciőrobbanásnak. Ez a tény ugyan közismert, de a műszaki információáradat növekedési mértékét talán még maguk a kutatással vagy fejlesztéssel foglalkozó mérnökök sem ér
zékelik a n n y i r a , m i n t a műszaki könyvtárosok és az információs szak
emberek. A miiszaki szakembernek u g y a n i s általában vannak kedvenc f o lyóiratai és r e n d s z e r i n t csak a z o k k a l f o g l a l k o z i k ; több, érdeklödé- sót felkeltő c i k k e t k e l l találnia egy u j - vagy csak számára u j - f o lyóiratban, mig a z t i s az átnézendók közé s o r o l j a . Az u j folyóiratok megjelenésével szemben fáziskésése tehát állandóan nő. Ezenkívül a z t i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , hogy az u n . irodalmazásra fordítható i d e j e korlátozott, tehát egy idő múlva bekövetkezik a tultelitettségi álla
p o t : u j folyóiratot csak ugy képes a kezébe v e n n i , h a egy régebbinek a tanulmányozásáról lemond, vagy felületesebben nézi át az őt érdek
lő l a p o k a t .
Ha végigkísérjük az egyén információigényét, akkor a z t t a p a s z t a l j u k , hogy pályája kezdetén szélesebb szakmai terület kevésbé mély megismerésére törekszik, majd később - egyéni adottságainak, i l l e t v e a m u n k a h e l y i követelményeknek megfelelően - érdeklődése egy szűkebb terület mélyebb tanulmányozására ösztönzi. Ezen belül k i a l a k u l h a t é¬
letében egy o l y a n szakasz i s , amikor p l . meghatározott szerzők közle
ményeit k e r e s i . Előbb-utóbb azonban mindenképpen szokásává válik az általa l e g f o n t o s a b b n a k Ítélt folyóiratok tanulmányozása, e s e t l e g csak átlapozása. Menet közben változik beosztása i s , ami szintén döntően befolyásolja érdeklődési körének alakulását. Nyilvánvaló, hogy a v e zetői beosztás szélesebb, kevésbé mély áttekintést igényel, m i g p l . kutatói munkakörben i g e n szük terület lehető legmélyebb ismeretére van szükség. Az előbbi esetben a vezetés s z i n t j e , a munkahely, 1 1 1 . a munkakör j e l l e g e i s befolyásolja az egyén érdeklődését. Mindehhez hozzá k e l l számítani az életkor, egészségi állapot, szociális h e l y z e t , m u n k a h e l y i légkör, nyelvtudás, h a n g u l a t s t b . hatását i s . Mind
ezen tényezőknek a források megválasztására, az irodalmazás minősé
gére g y a k o r o l t befolyása határozza meg lényegileg az e g y e d i informá
cióigényt.
103
SZiKTÚ J .: Az OKEZDE ITlíIC-indejei
üem vitás, hogy a fejlődés mai szakaszában nem elégíthetők k i e¬
zek az e g y e d i igények a z z a l , hogy rendelkezésére bocsátjuk a könyvtár számtalan könyvét, folyóiratát és egyéb dokumentumait, melyekből min
d e n k i kedve s z e r i n t válogathat, kedve s z e r i n t o l v a s h a t .
Ugyanakkor az i s kétségtelen, hogy a felmerülő információigénye
k e t e g y e d i l e g kielégitenl képtelenség, a f e n t i szempontok sokrétűsé
gén kivül csak azon egyazerü oknál f o g v a i s , mert az esetek 99^-ában maga a felhasználó sem t u d j a előre pontosan megfogalmazni igényeit:
részben azért, mert igényei változnak az olvasás folyamán, részben p e d i g azért, mert elképzeléseit a nem hasonló területen dolgozó szak
e m b e r r e l néha ugy közli, hogy célját nem i s t a r t j a érdemesnek megem
líteni. Nagyon gyakran t u l tömören fogalmazva a d j a elő kivánságét és nem tárja f e l kellően a részleteket, tehát általánosabbá t e s z i az 1 - gényt, vagy p o n t a t l a n fogalmazásával más asszociációt ébreszt a több szakterület irodalmát ismerő információs szakemberben.
Az információs szakembernek tehát a z t i s t u d n i a k e l l , hogy m i l y e n célból olvassák a s z a k i r o d a l m a t . Egészen más igényt t a k a r mind t a r t a l m i , mind p e d i g mennyiségi vonatkozásban, ha egyazon kutató p l . ugyanazon témában v a l a m i t publikálni akar vagy további kutatásokat a- lear végezni, e s e t l e g v a l a m i t s z a b a d a l m a z t a t n i óhajt. Világos, hogy mig e g y i k esetben bő i r o d a l m i forrást k e r e s , a másodikban az az egy dokumentum v o l n a ideális, amely hozzásegiti a témája megoldásához, mig a harmadik esetben - az újdonság vizsgálatára - minden hasonló témában m e g j e l e n t publikáció érdekli, de i t t a negativum elégiti k i igényeit, "te i t t még egy dóntó fontosságú tényezőt k e l l megemlíteni, nevezetesen a z t , hogy a szubjektív információs igény a legtöbb e s e t ben nem azonos az objektív, v a g y i s az optimális igénnyel, h e l y e s e b ben szükséglettel.
A műszaki embert tehát nem halmozhatjuk e l a m e g j e l e n t publiká
ciók tömegével, mert ezek kiválogatására, az őt érdeklők elolvasásé
r a nem képes. E z z e l szemben nem nyújthatjuk át n e k i egyedül a z t vagy azokat a dokumentumokat, amelyekre éppen szüksége van, mert a r r a meg az információs szakember nem Képes.
E rövid k i s fejtegetés természetesen nagyon leegyszerűsíti a problémákat. Kom került szó arról p l . , hogy a d o t t esetben a p r i m e r v&sy szekunder i r o d a l o m - e a megfelelőbb? Ha szekunder, akkor annak celyík íoraája: tömöritvény, referátum, annotáció, cim? Hogy a f e l d o l g o z ; ^ csak indikatív jellegű legyen vagy több annál, es na i g e n , mennyivel több? E s e t l e g t e l j e s fordításra van szükség?
Sgy másik téma: a gyorsaság, amely a kutatás kezdetétől az e r e d - s^r.yek alkalmazásáig e l t e l t idő rohamos csökkenésével mind döntőbb t-'nyezije az információszolgáltatásnak.
is i g y leüetne h o s s z j n s o r o l n i tovább, sajnos anélkül, hogy e¬
zek a fejtegetések közelebb hoznák a megoldást. Éppen ezért nem v i tás, hogy az információszükséglet kielégítésére egyre inkább csak a többé-kevésbé automatizált rendszerek lesznek képesek.
A Z egész problémakör rövid felvázolásának az v o l t a célja, hogy
TMT 22.évi. 2.82ám 1975.február
rámutasson azokra a g o n d o l a t o k r a , amelyek a r r a késztették az 0M£DK-t és a megfelelő társintézményeket, hogy újfajta kiadvány megindításá
v a l kíséreljék meg az információs igények szélesebb körű kielégítését A probléma-komplexumnak ugyanis j e l e n l e g megoldása n i n c s , csak megkö
zelítése. Ennek lehetőségőt k u t a t v a J u t o t t u n k e l a g y o r s i n d e x h e z . Először nézzük az index-jellegü kiadványok szerkezetőt.
Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozással készülő KSIC-index /keyvrord i n c o n t e x t : tárgyszavak szövegkörnyezetben/ egy mondatnyi j e l a d d k i v o n a t o t ad egy-egy t e r j e d e l m e s e b b közleményről. Ez a mondat tehát nem az e r e d e t i , e s e t l e g t u l rövid vagy t u l általános c i m , hanem a közle¬
mény egészére, a s p e k t u s a i r a i s utaló, mesterségesen a l k o t o t t , u n . t a r t a l m i c i m . Amikor az IBM vállalat munkatársa, H.P. HJHH k i d o l g o z o t t egy dokumentáció szolgáltatási r e n d s z e r t , ehhez először egy i r r e l e v a n cia-ezótárt készített. Ez a szókincs ösezes o l y a n szavát t a r t a l m a z t a , amely a közlemény tartalmára nem Jellemző, v a g y i s szakmai szempontból irreleváns. I l y e n e k p l . a névelők, kötőszavak, névutók, t a r t a l m i szem
pontból t u l általános, semmitmondó kifejezések s t b . A programnak meg
felelően a számítógép a elmek egyes s z a v a i t összehasonlítja a betáp
lált irrelevancia-szótár s z a v a i v a l . A nem egyező kifejezéseket,vagyis a releváns szavakat k i e m e l i , második lépésben p e d i g az anyagot ez u¬
tóbbiak s z e r i n t r e n d e z i . A keresőoszlopban tehát a releváns kifejezé
seket találjuk k i e m e l v e , és minden c i m a n n y i s z o r j e l e n i k meg az i n d e x ben, ahány releváns, érdembeli szót t a r t a l m a z .
A LUHfl-főle módszer nem f e l e l t meg elképzeléseinknek. Ennek fő oka az v o l t , hogy az i l y e n módon k i e m e l t szavak nem l e h e t n e k célra
orientáltak, a keresőoszlopban minden információhordozó kifejezés megtalálható. Ez a z t eredményezi, hogy a speciális terűlet műszaki
szakembereinek a rendkívül f e l d u z z a d t információhalmazból k e l l kivá
l a s z t a n i a az Őt érdeklő témát vagy témákat. Ezenkívül a magyar n y e l v sajátosságaira i s körülményes a l k a l m a z n i e z t a módszert. Annak eléré
sére, hogy a felhasználónak c s a k i s az őt érdeklő, szűkebb szakmáját érintő dokumentumok kerüljenek a kezébe, ős e z z e l irodalmazásra f o r dított Idejét lehetőleg a minimumra csökkentsük, módositani k e l l e t t az eljárást. Az i n d e x előállításának más oldalról való megközelítése látszott célszerűnek. Ez a z t j e l e n t i , hogy az i n d e x szerkesztésének a l a p j a nem az i r r e l e v a n c i a , hanem a r e l e v a n c i a . Ez a megközelítés l e hetővé t e s z i , hogy egy-egy szakterület más-más releváns szókészlet
t e l rendelkezzék. E z z e l már megindithatók a különböző szakterületre orientált i n d e x e k .
Hézztik, hogyan a l a k u l ebben az esetben egy-egy index megalkotá
s a . Egyszerűség kedvéért tételezzük f e l , hogy a d o t t szakterületen rendelkezünk egy o l y a n relevancia-szótárral,amely az információhordo
zó kifejezéseknek c s a k i s e szakterületet érintő s z a v a i t t a r t a l m a z z a . A módosított eljárás programjának természetesen a szótárral egyező szavakat k e l l k i e m e l n i e . A második fázis, a rendezés megegyezik a UJHH-féle r e n d s z e r r e l . A probléma tehát megoldottnak tűnt, az előké
szítés következő szakaszában azonban kiderült, hogy a megvalósítás nem i s o l y a n egyszerű. Mindjárt a relevancia-szótárral k a p c s o l a t b a n komoly nehézeőgek merültek f e l .
105
SZÁHTÓ J . : Az OMZDK KWIC-indexei
Az első nehézség annak megállapítása v o l t , hogy ml képezze a szótár alapját. A célszerűség egy hosszabb Időszak / p l . 1 év/ szak
irodalmának indexelését diktálja, mégpedig nemcsak a cimekét, hanem az egész dokumentumét, hogy az e r e d e t i forrás minden aspektusát f i gyelembe vehessük. Ezt követi az indexelés során k a p o t t kifejezések rendezése, az egyes szavak előfordulási gyakoriságának megállapítása, minden egyes kifejezés felülvizsgálata, válogatása, majd a szótár megszerkesztése, tíindez - a m e l l e t t , hogy legalább két évvel elhúzta v o l n a a kiadvány megjelentetését - a z z a l a veszéllyel ís f e n y e g e t e t t , hogy az előre, minden ezen a téren s z e r z e t t t a p a s z t a l a t nélkül meg
s z e r k e s z t e t t relevancia-szótár mechanikussá t e s z i a releválást. Ez nemcsak a z z a l jár, hogy a t a r t a l m i cimek helyenként t u l általánossá válnak, más esetekben p e d i g e s e t l e g nem döntő, túlságosan mellékes aspektusok kerülnek kiemelésre, hanem az elméleti meggondolások a l a p ján összeállított szótár megakadályozza a szerkesztői és a felhaszná
lói szempontok minél nagyobb mértékben való megközelítését.
Másik kinálkozÓ lehetőség az v o l t , hogy kezdetben ne ragaszkod
j u n k relevancia-szótárhoz, hanem az a d o t t területen felmerülő i n f o r mációs t a p a s z t a l a t o k alapján jelöljük a relevanciát, a szótárt p e d i g majd a későbbiekben, néhány év után állítsuk össze. Ez a variáció könnyítést j e l e n t o l y a n szempontból, hogy szabadabb k e z e t , nagyobb rugalmasságot b i z t o s i t a t a r t a l m i cimek megszerkesztésében és a r e - leváláeban, lehetővé t e s z i a kiadvány mielőbbi megjelentetését, b i zonyos mértékig gyorsabb az átfutási idő. He ez a megoldás i s f e l v e t néhány problémát. így p l . elsősorban a z t , hogy a g y o r s i n d e x e k k e l kap
c s o l a t o s s z e l l e m i munkában nagyobb mértékben j e l e n t k e z i k a s z u b j e k t i vitás, mint kész szótár használata esetén; a k i s e b b kötöttség nagyobb t e r e t enged az egyéni stílusnak; i s m e r t tény, hogy idegen nyelvű do
kumentum feldolgozása során az ember könnyen tapad az a d o t t idegen n y e l v kifejezéseihez, vagy annak s z o l g a i fordításához. Nem egyszer magából a magyar szöveg kifejezéseiből következtetni l e h e t arra,hogy m i l y e n nyelvű kiadvány alapján készült. Az egyes munkatársak különbö
ző szakképzettség /vegyész, gépész s t b . / és az e z z e l járó némileg eltérő szakmai zsargon bizonyos mértékig ugyancsak meghatározza az egyéni szakmai szóhasználatot. Helyesnek láttuk a különböző műszaki területek szakembereinek bevonását a feldolgozásba, különösen az i ¬ par egészét érintő g y o r s i n d e x e k esetében. Ezáltal azonban nagyobb f e l a d a t hárul a l e k t o r o k r a é3 a szerkesztőkre. De nyilvánvalóan még l e g l e l k i i s m e r e t e s e b b munkájuk m e l l e t t sem biztositható 100^-osan a kiadvány kifejezéseinek homogenitása.
A célszerűség mégis az utóbbi megoldáe m e l l e t t szólt már csak a¬
zért i s , mert csak a konkrét f e l a d a t o k elvégzése során s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k nyújthatnak elég biztosítékot használható relevancia-szó
tár összeállítására.
E meggondolások alapján, a LUHM-féle r e n d s z e r módosított válto
zatával, mindenféle szótár nélkül került s o r 6 évvel ezelőtt az Épí
téstervezés, a Korrózió, a Számítástechnika, az Automatizálás, végül p e d i g az Ipargazdaság területét felölelő g y o r s i n d e x e k kiadására. A későbbiekben - a két terület mind nagyobb mértékben való egybefonódá- sa m i a t t - a Számítástechnika éB az Automatizálás összevonásra k e rült.
TMT 22.évi. 2.szám 1975.február
A f e l s o r o l t gyors i n d e x e k különböző intézményekkel való" együttmű
ködéssel jöttek létre. A kooperáció egyes esetekben az elmúlt évek során megszűnt vagy jellegében változott, ezért csak a j e l e n l e g i s érvényben lévő együttműködésekről számolunk be,
A Gyorsindex-Épitéstervezés az Épitésügyi Tájékoztatási Központ
t a l közös kiadvány, és az Altalános Épülettervező Vállalat közreműkö
désével készül.
A Gyorsindex-Számitástechnika+Automatizálás a SZÍMQK /korábban SZTI/ közreműködésével j e l e n i k meg. Az anyag előállításéban az MTA SZTAKI munkatársai i s részt vesznek.
A Gyorsindex-Korrózió az OMKDK kiadványa, de megjelentetéséhez eszmei támogatást nyújt a Korróziós Állandó Bizottság és a KAB I r o d a .
Az OMKDK folyóirat- és egyéb s z a k i r o d a l m i bázisa alapján a g y o r s - i n d e x e k felhasználóinak széles körU tájékoztatást tudunk nyújtani a fellelhető és visszakereshető, információértékkel biró p r i m e r dokumen
tumokról. Az információszolgáltatás teljesebbé tétele érdekében a f o lyóiratcikkeken kivül szabadalmakról, szabványokról, k o n g r e s s z u s i a¬
nyagokról, tanulmányokról, meglövő vagy bekérhető prospektusokról i s közlünk tájékoztatást. Az együttműködő p a r t n e r e k , az OMKDK és az e¬
gyes szakterületek szakembereinek közreműködésével t u d j u k biztosíta
n i a kiadványsorozat minőségét, az a d o t t terület fejlődésének és f e j lődési irányainak a tükrözését.
A beérkező dokumentumok 3 napon belül feldolgozásra kerülnek. A t a r t a l m i cimek lektorálása és gépelése f o l y a m a t o s , az egy számba k e rülő t e l j e s anyag szerkesztése egy h e t e t vesz igénybe, a számítógépes feldolgozás és a nyomdai előállítás két-két h e t e t igényel. így a g y o r s i n d e x e k anyaga - számításba véve a folyóiratok f o l y a m a t o s beér
kezését - két hónapos átfutással j u t e l a felhasználóhoz. Ez az idő
t a r t a m - a dokumentációs kiadványok világszerte jóval hosszabb átfu
tásához viszonyítva - i g e n rövidnek mondható, i g y a g y o r s i n d e x e k - elmüknek megfelelően - valóban a l k a l m a s a k a gyors tájékoztatásra._A2 információ frisseaégéről természetesen csak o l y a n értelemben beszél
hetünk, ha az e r e d e t i forrás beérkezési idejét vesszük a l a p u l , ami e¬
gyes folyóiratok esetében - köztudottan - a megjelenésnél s o k k a l ké
sőbbi időpontot j e l e n t .
Egy-egy t a r t a l m i cím a n n y i h e l y e n j e l e n i k meg a g y o r s i n d e x b e n , ahány releváns kifejezőét t a r t a l m a z , mégpedig a n n y i s z o r egy s o r t f o g l a l e l . A relevált szavak a keresőoszlopban j e l e n n e k meg, a l f a b e t i kus s o r r e n d b e n . Egy-egy s o r 108 leütésből állhat. Ezt a k e r e t e t t a r t j u k i s abban az esetben, ha ez nem megy a tájékoztatás rovására. Ha azonban a közlemény nem adható meg egy s o r n y i m o n d a t t a l , a k k o r a r e n delkezésre álló egy-egy s o r sem a d j a a t e l j e s t a r t a l m i e l m e t , hanem annak csak egy-egy részét. Ha tehát az indexben csonka m o n d a t t a l t a lálkozunk, az a r r a u t a l , hogy a t a r t a l m i cim alapjául szolgáló p r i m e r Irodalomnak az egy sorban közöltnél több az Információtartalma.
A kddmezÖ 18 leütésnyi helyén e l k e l l férnie az e r e d e t i dokumen
tum, visszakeresését biztosító összes adatnak. A kevés h e l y szükségee-
107
SZÁSTÚ J . : Az OldOi K * I C - i n d e x e i
sé t e t t e , hogy a forrásul szolgáld kiadványok a d a t a i t a dokumentáció
ban a szokásostól merőben eltérő módon jelöljük.
A kódnező szabadalmak és szabványok közlésekor annak e r e d e t i számát t a r t a l m a z z a ; k o n g r e s s z u s i anyagnál az i n d e x az OUEDK-ban t a lálható példány raktári számát közli. Folyóiratcikkek közlése esetén a kódmezőben a folyóirat i betűből álló kódja látható, utána a megje
lenés évének utolsó két számjegye, majd a c i k k kezdő és u t o l s d o l d a l száma áll. Ha azonban a folyóirat év közben vált kötetszámot vagy é¬
venként több kötetszámmal j e l e n i k meg, akkor az évszám h e l y e t t a kö- tetazáraot Jelöljük. De vannak számozatlan, negyedévenként vagy h e t e n ként megjelenő p e r i o d i k u m o k j ezek a g y o r s hozzáférhetőség érdekében más-más jelölést kapnak.
Hosszan l e h e t n e s o r o l n i a variációkat, bizonyítva e z z e l a k i adók leleményességét, anélkül, hogy a variációs lehetőségeket kime
ríthetnénk, mindenesetre állandóan azon igyekszünk, hogy korlátozott lehetőségeinken belül minél konkrétabb tájékoztatást nyújtsunk a f o r rás-dokumentum fellelhetőségére vonatkozóan, üezdetben az e r e d e t i közleményeknek csak a kezdő oldalszámát jelöltük. A felhasználó t e hát nem k a p o t t elegendő tájékoztatást arról, hogy egy e g y o l d a l a s vagy hosszabb terjedelmű közleményről van-e szó. Sz a tény befolyásolhat
t a íírde;:lüdóeét va^-y p l . fordittatási Igényét i s . Éppen ezért ma ciár a befejező oldalszámot i s közöljük, de - helyhiány m i a t t - l e h e -
"Jsóg s z e r i n t [caKiaum két számjeggyel. A kezdő és a befejező o l d a l szám közntt f o l y a m a t o s közlemény esetén kötőjel van, megszakitásos kózlenényre a két szám közötti p e r J e l u t a l . A üyorsindex-Ipargazda- súr, esetében nem v o l t szükség e r r e a változtatásra, mert ez - a töb
bitől eltérően - külön f e j e z e t b e n közli a bibliográfiai a d a t o k a t . A feldolgozás már i s m e r t e t e t t menetéből kiderül, hogy a s z e r kesztő r e n d e z i és r e n d s z e r e z i egy-egy egész szám anyagát, nála csú
csosodnak az egységesítési problémák. A g y o r s i n d e x - i n d e x jellegé
nél f o g v a - s o k k a l jobban megsínyli a z t , ha egy-egy fogalmat több k i fejezéssel jelölünk, mint a más jellegű kiadványok. Nem mindegy p l . , hja? egyszer kristályközi, egyszer p e d i g Bzemcseközi korrózió s z e r e p e l , mert a két - azonos témával foglalkozó anyag - az i n d e x egészen más nelyén, a k, i l l . az sz betűnél J e l e n i k meg. Az i l y e n esetekben a megfelelő szóhasználatra hozandó döntésekhez az emberi - a d o t t e¬
setben a szerkesztői - agy tárolóképességének határain belül követke
zetesen k e l l a l k a l m a z k o d n i . E határokat bővítendő, célszerű a dönté
sek Írásbeli rögzítése,amikor i s csak a r r a k e l l emlékezni, hogy i l y e n probléma már v o l t } ezek után már csak a feljegyzéseket k e l l áttanul
mányozni, és minden rendben van. Ez éveken keresztül és évekre v i s z - sza.T,enoen nem i s o l y a n egyszerű. Huzamosabb betegBégek, szabadságok, időközben bekövetkező személyi változások csak növelik a nehézsége
ket .
Mindezek a tények csak sürgették az e r e d e t i l e g i s t e r v b e v e t t r e - l=VH."!cia-szótárak elkészítését annál i s inkább, mert már több éves t a p a s z t a l a t áll rendelkezésünkre. Először az építéstervezés, majd a korrózió relevancia-szótára készült e l . Az e z z e l k a p c s o l a t o s munkák bonyolultságát nem részletezzük, de a f e l a d a t o k megoldása nem v o l t egyszerű. Talán a szótárak összeállítását és lektorálását végző mun-
TiíT 22.évf. 2.3zám 1975.február
katársak aem tudnák s z a v a k b a n e l m o n d a n i , hogy a több e z e r kifejezés válogatása során mennyi időt v e t t igénybe egy-egy azó sorsának az e l döntése, a szinonimák megtárgyalása ós az a törekvée, hogy a szdtár elsődleges célján t u l a h e l y e s magyar kifejezések elterjesztését, a h e l y t e l e n e k irtását i s szolgálja.
Két szótár m i n d e n e s e t r e elkészült, bevezetésükre 1975-ben kerül s o r . Az nem vitás, hogy h a s z n o s segédletet j e l e n t mind a feldolgozás, mind p e d i g a felhasználás során. A feldolgozásban azonban nem nyújt és nem nyújthat t e l j e s problémamentességet. Azon túlmenően, hogy egy s z a k m a i szótár állandó felülvizsgálatra, fejlesztésre, időszakonkén
t i kiegészítésre s z o r u l , a gépies alkalmazás a tájékoztatás minőségé
nek rovására mehet. C s a k néhány e z z e l k a p c s o l a t o s szempont: egy s p e ciális, e s e t l e g u j a b b a n felmerült témában előfordulhat o l y a n k i f e j e zés, amely a szótárban nem s z e r e p e l , de f o n t o s információtartalma v a n , tehát relevélandd. Egy másik példa: egy u j vizsgálati eljárás ismertetése e 3 e t é n a vizsgálat releváns. Természetesen nem emeljük k i , h a az eljárás közelebbi meghatározása i s s z e r e p e l . Az a u t o r a d i o - gráfiás vizsgálatnál p l . az autoradiografiást emeljük k i . De a k k o r sem emeljük k i a vizsgálat szót, h a p l . v a l a m i l y e n következtetést, elméletet i s m e r t e t az i r o d a l o m , a m e l y n e k indokolásánál b i z o n y o s v i z s gálatokra, vizsgálati eredményekre h i v a t k o z i k .
líehézséget J e l e n t e n e k o l y a n szinonimák, a m e l y e k kifejezései más
más szakterületen v a g y más-más összetételben váltak elfogadottá. E z utóbbira e g y e t l e n példa: Autóipari Kutatóintézet - gépjárművezetői v i z s g a - közúti jármüprogram - Gépkocsijavító Vállalat. Adott e s e t ben a megfelelőt k e l l a l k a l m a z n i és a z t releválni. A szótár a l k a l m a zása tehát nem t e s z i feleslegessé a s z e l l e m i munkát, az e g y e d i e s e t e k b e n való döntést.
Iileg k e l l még említeni, hogy a g y o r s i n d e x e k felhasználói tábora egyelőre főleg c s a k a gazdasági és műszaki vezetők, a kutatók, t e r v e zők és fejlesztőmérnökök köréből kerül k i , aminek valószínűleg a k i adványsorozat u j , nálunk még eléggé s z o k a t l a n konstrukciója a z o k a . U g y a n a k k o r értesüléseink s z e r i n t a z o k a s z a k e m b e r e k , a k i k megismer
ték és megszokták a g y o r s i n d e x használatát, jónak és nagyon hatékony
nak találják. Az utóbbi évben a z o n b a n már a z t i s t a p a s z t a l t u k , hogy nagymértékben fokozódik az érdeklődés a g y o r s i n d e x e k iránt, különösen a f i a t a l a b b ezakemberek körében.
A műszaki élet fejlődésével lépést k e l l t a r t a n i o k a g y o r s i n d e x e k n e k i s , ami a szükségletek állandó kutatása, állandó fejlesztése ré
vén valósitható meg. Az igények és a szolgáltatás utóbbi időben j e lentkező konvergenciája a r r a u t a l , hogy a m e g k e z d e t t u t járható, a g y o r s i n d e x e k nyújtotta tájékoztatás hatékony támasza l e h e t a t e c h n i k a i fejlődésnek.
o°o
109
SZÁííTÓ J . ; Az OMXDK K * I C - l n d e x e i
SZÁNTÓ J u d i t : Az PlXüK KV.'IC-indexel a műszaki tájékoztatásban Az információhalmaz rohamos növekedése a műszaki életben i s szükségessé t e t t e a tájékoztatás u j útjainak keresését. Az informá
ciószükséglet optimális kielégítése csak többé-kevésbé automatizált r e n d s z e r segítségével képzelhető e l . Az i l y e n r e n d s z e r bevezetése, 111. alkalmazása széles körű előkészitó munkát igényel. Átmeneti meg
oldásként célszerűnek tűnt a KWIC-index o l y a n értelmű módosítása, a¬
mely lehetővé t e s z i a tájékoztató kiadvánnyal k a p c s o l a t o s részfelada
t o k megoldásának f o k o z a t o s számitógépre vitelét. Az i l y módon párhu
zamosan folyó gépi munka és s z e l l e m i tevékenység,és menet közben ezek arányának s z i n t e tetszés s z e r i n t i változtatása lehetőséget nyújtott egy u j és korszerű információs szolgáltatás, a g y o r s i n d e x - s o r o z a t k i fejlesztéséhez. A kiadvány további fejlesztése hatékony segítséget j e l e n t h e t az index felhasználóinak tájékozottságuk fokozásában, f e l a d a t a i k ellátásában.
Mrs. SZÁflTC.J.t KWIC-indexea i n t h e t e c h n i c a l i n f o r m a t i o n work o f OMKDK"
Rapid g r o * t h o f I n f o r m a t i o n has c a l l e d f o r s e e k i n g new ways i n i n f o r m a t i o n work alsó c o n c e r n i n g t e c h n i c a l S c i e n c e s . The optimál f u l - f i l l m e n t o f i n f o r m a t i o n needs i s t o be envisaged o n l y by a system more o r l e s s a u t o m a t i z e d . The a p p l i c a t i o n and i n t r o d u c t i o n o f such systems r e q u i r e s a wide rangé o f p r e p a r a t o r y works. As a t r a n s i t i o n - a l method t h e m o d i f i c a t i o n o f KWIC indexes was found p r a c t i c a l t o make p o s s i b l e t h e successive c o m p u t e r i z a t i o n o f c e r t a i n t a s k s i n c o m p i l a t i o n o f i n f o r m a t i o n p u b l i c a t i o n s . Consequently t h e p a r a l l e l mechanical and i n t e l l e c t u a l work as w e l l as t h e changing o f t h e i r r e l a t i o n s i n t h e course o f p r o g r e s s made p o s s i b l e t n e development o f a new i n f o r m a t i o n s e r v i c e : t h e q u i c k i n d e x s e r i e s . f u r t b e r d e v e l o p ment o f these p u b l i c a t i o n s c o u l d g i v e a s i g n i f i c a n t h e l p f o r t h e u s e r s .
TMT 22.évf. 2.szám 1975.február
CAHTO, ft. : y i t a a a T a j i a T a n a K Ü I C, B a n y o x a e i r a e OMIQTK B H a y i H O - T e x - H H i e c K o a gHdQpMaUHg
E y p H o e p a s s a r a e i c o j n r a e c r a a HHÍK>PM8JIBB B oCS^aoTK H S T K K B T S X H H K H noTpetíOBaxo p a a p a d o T i e y H O B H X u e r o i O B HUc&opMBpoBaHBH. OnTBMax&noe y z o B J i e T s o p e n i i e BH$opMauBOHrax norpedHOCTeft peajiH3ye«o xxmh c nowomte
( ő c s e e H J I B M e H e e ) aaTOMaTH3BpoBaHHnx O H O T B Ü. OJTHaico, B s e x p e H a e a a a c - n J i y a T a u n a T & K B X C R C T S U T p e d y e r odnrapHofi nosroTOBHTe^Btioít p a d o m . B n a ^ eC T B Ő B p e v e H R o r o pemenim n a B a a o o B ue.aeooo6pa3HOft n e K O T o p a a ifoxadii—
K a i m * y K a s a r e j i e f i T a n a K W I C , noaaojifnomaji pemaTB <teKoropue n a c r i t a a a a - ü a i B , c s p a a n H i- a c BH<pOpMauBOHHini a a a a H a e H C nouomt.» 3 B U . n o j i y v e H H u S Tanán o d p a a o i i u e r o j t , TpedymnBit K B K B aBTOueTBaapoBaHHOÍt, T B K • y w c T - BeHHOlt p a d o m a , T a n á é , m a p o K a H B O Z M O B H O C T Í n s M e H e n^ n a r a i a a y x T B - noB p a d o m noaBOJisJio p a a p a d O T a T B H O S V K, o o B p e i i e i n i y B HH(popnál!BORHym y o j i y r y : c e p m o a K c n p e o c - y i c a a a T e j i e H , J l a j i t n a S m e e p a a a a T a e H 3 j a H i H u o x e r
; a T t alxpeKTBBfiyD noaom& noTpetíaTejiim B y a e O T u e B H B B X H H$0 pi£«pOBaHH fl-
Frau SZÁHTÓ,, J . ; Die R o l l e d e r KWIC-Indexe d e r U n g a r i s c h e n Tech- n i s c h " > V i s s e n s o h a f t l i c b e n Z e n t r a l b i b l i o t b e k und DoknmentatlbnBzentrums
/ O I Í K I D A / i n d e r t e c h n i B C h e n I n f o r m a t i o n
Oaa stürmiBche Wachatum d e r Informationsmenge e r f o r d e r t , láss auch a u f dem Gebiet d e r T e c h n i k neue Wege gesucht werden. Sine o p t i - male B e f r i e d i g u n g dee Informátionabedarfes i a t aber n u r m i t H i l f e e i n e s mehr oder w e n i g e r a u t o m a t i e i e r t e n Syetema möglich. Die EinfÜh- rung und Benützung e i n e s s o l c h e n Systems s e t z t e i n e breitangelégte V o r b e r e i t u n g a a r b e i t v o r a u e . A l s p r o v i s o r i s c h e Ú D e r g a n g s l ö s u n g e r -
s c h i e n ee zweckmassig, e i n e eolcbe M o d i f i z i e r u n g d e r EWIC-Indaxe durchzuführen, d i e es ermöglicht, dass ále m i t d e r P e r t l g u n g d i e s e r I n f o r m a t i o n a m i t t e l zuaammennangenden T e i l a r b e i t e n s c b r i t t w e i s e a u f e i n e n Rechner übertragen werden, Die a u f d i e a o Weise p a r a l l e l v e r - l a u f e n d e m e c b a n i s i e r t e A r b e i t und g e i s t i g e Aktivitát sowie d e r Um- Btand, dass derén P r o p o r t i o n e n nacb B e d a r f wahrend d e r A r b e i t gean- d e r t werden kbnnen, g e s t a t t e t e n d i e Einfühxung e i n e r neuen, z e i t g e - massen I n f o r m a t i o n s d i e n B t l e i e t u n g , d e r S o n n e l l i n d e x - R e i b e . Die Wei- t e r e n t w i c k l u n g d i e s e r P u b l i k a t i o n unteretützt d i e Benützer des I n d e x
i n d e r B e r e l c n e r u n g i b r e r I n f o r m l e r t h e i t und i n d e r Erfüllung i h r e r Aufgaben.
111
