Az állami statisztika szervezete és fejlődése a Lengyel Népköztársaságban

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA SZERVEZETE ES FEJLÓDÉSE A LENGYEL NEPKUZTÁRSASÁGBAN

STANISLAW KUZliNSKl

A Lengyel Ne'plköztáirs-aságban az állami statisztika legfőbb feladata az. hogy a gazdasági fejlődés tervszerű irányításához a társadalmi szükségleteik optimális

kielégítése érdekében analitikus információs bázist képezzen; Ezt kiegészitően

ugyancsak feladataihoz tartozik a központi és helyi gazdaságiirávnyirtó szerveik ope- ratív inrformáiaióig—ényeinek kielégítése is. A statisztika szolgáltatja azokat az infor- mációikat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi——gazdasági folyam—atok törvé—ny- szerűségeinek vizsgálatát, tehát a statisztika a tudományos kutatások egyik fontos eszköze. Végezetül a statisztikai munka fontos eleme a társadalom legszélesebb köreinek tájékoztatása és felvilágosítása

A statisztikai informáaias rendszer tartalmát Lengyelországban is a népgazda- ság konkrét tervezési és irányítási rendszere határozza meg. Ez a "kapcsolat azon- ban nem azt jelenti, hogy a statisztika a tervezési rend—szer passziv függvénye. A gyakorlatban nagyszámú visszacsatolás keletkezik: a tervezési módszerek fejlő—

dése is függ a statisztika fejlettségi szintjétől. Mégis jórészt a tervezési és iná—

nyíátási rendszer fejlődése meghatározó mind az információk körére, rendszerére és fogalmaim, mind pedig az alkalmazott módszerekre és nem utolsó—sarban az információs technikára.

AZ ÁLL—AMl STATlSZT—lKA SZERVEZETE

Az állami statisztika vezető szerven Statisztikai Főhivatal (GUS). Tevékenysé—

gének törvényes alapja 196249 az 1945. március 124 minisztertanácsi határozat.

az 1946. július 31—i törvényerejű rendelet és ezek végrehajtási utasításai valtak.

Az állami statisztika szervezetéről szóló 1962. február 15-i törvény új fejezetet nyitott a Statisztikai Főh'ivata'l tevékenységében. E törvény rendelkezései alapján jöttek létre a közvetlenül a Főhv'ivatalnak alárendelt területi statisztikai szer—vek.

amelyek együttesen egy közös célokat szolgáló egységes szervezetet alkotnak.

A területi statisztikai szervek elsőrendű feladatai közé tartozik, hogy a helyi vezető

szervek részére az alapvető táirsadalmai—gazdasági jelenségekről gyors és kimerítő információikat adjanak, részükre elemzéseket készítsenek.

Jelenleg a Lengyel Népköztársaságiban a következő államigazgatási szervek látnak el statisztikai feladatokat:

— Statisztikai Főhliva'tal, mely a statisztika központi államigazgatási szerve.

— 49 vajdasági statisztikai hivatal (WUS), melyek keretében az adatszolgáltató egysé—

gekkel megvalósítandó szorosabb kapcsolat érd—ekében 192 területi hivatalt haztak letre (sza-

KUleNSlKl: AZ ÁLLAMI STATl—SZT'IIKA LBNGYELOKSZÁJGBNN 833

muk az egyes vajdaságokban 2-től 11-ig terjed, a katawiaei vagjdarsáiglban —— sajátos jelle—

gévre tekintettel — 11 területi hivatal működik). e _

További. a Főihiivatal elnökének felügyelete alá tartozó szervek:

-— a Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet:

—- az Állami Statisztikai linfanmáciás Rendszer Kutatási—Fejlesztési Központja;

— a Statisztikai Feldolgozások Gépesítési és Automatizálási igazgatósága:

-— a Statisztikai Kiadói és Nyomdai igazgatóság;

— (: Szakmai Oktatási és Továbbképzési Központ;

— a Központi Statisztikai Könyvtár.

A statisztikai módszerekre, valamint a statisztikai szervezési és technikai kér- désekre kiterjedő tanácsadó és véleményező feladatot a Főihwivatal elnöke mellett működő Statisztikai Tudományos Tanács látja el. Tagjiairt a Lengyel Statisztikai Főihiv-atal elnökének javasl-ata alapján a Minisztertanács elnöke nevezi ki.

ilNiFO RM ÁClÓS—TAJEKOZTATASl RENDSZER

A Főhivart—al tájékoztatási tevékenysége, az adatgyűjtési és elemzési program alapján két alapvető céh; tűz maga elé: időszerű. operatív célú. figyelemfelhívó statisztikai információik összeállítása és rendszeres statisztikai publikációk. klad- váinyok kiadás-a.

Az operatív információs rendszer jelenleg elsősorban a rendszeresen röviddel

a beszámolási időszak után kiadásra kerülő havi és negyedévi jelentéseket öleli fel. Ezek az információk szolgálnak alapul az ország társadalmi—gazdasági helyze—

tének a Minisztertanács által történő havi értékeléséhez, valamint olyan operatív döntések meghozatalához, amelyek megszabják a népgazdaság egyes ágazatai- ban teendő intézkedéseket, a feladatok helyes megvalósírtáisráinaík irányait. Ezen anyagok nyújtanak továb—bá lehetőséget arra is. hogy a Lengyel Egyesült Munlkáis—

párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága havonta és negyedévenként érté- kelje a népgazdaság fejlődését. Ezeket a jelentéseket további különböző kérdé—

sekkel foglalkozó egyszeni vagy gyors információk egészítik ki.

A Főlhlivatal tájékoztatási rendszerében a leginkább átfogó nagy példányszám—

ban megjelenő statisztikai kiadvány a .,:Rocznrilk Sbatysltyczny" (Statisztikai Évkönyv).

Ez elsősomban az ország társadalmfi_egazda'ságvi fejlődés—ét bemutató évenkénti je- lentés. de fontos adatokat tartalmaz a nemzetközi statisztika köréből is. Az utóbbi esetenként 40000 peldanyban kiadásra került évköinyv kb. 800 oldalon tartalmaz információt. Ezenkívül rendszeresen kiadja a FőlhlilVClth'l a ,,Maily Roczniiik Sta'tys—

tyczny" (Statisztikai Zsebkönyv) c. adatgyűj'teményt — terjedelme kb. 400 oldal.

példányszám—a 30500 —. amely 1975—ig angol, francia. német és orosz nyelven is megjelent, legutóbb azonban az a javaslat merült fel. hogy 1976—tál e helyett tet- szetős gnofiiikai megoldású idegen nyelvű tájékoztatók kiadásá—ra térjenek át.

A fentieken kívül évente 10—20 szakma—i kiadvány kibocsátására kerül sor a ,,S'oatystyka Polski" (Lengyelország statisztikája) sorozatban; az 1960—1975. évek- ben összesen 266 kötet került kiadásra.

A Főlhzivabal kiadványai sorában fontos helyet foglalnak el a ,.Zeszyty Meto—

dycznre" (Módszer—tani füzetek). Ezekben az osztállyoz-ásorkkavl, nólmen'kllatúrrálkkal.

deliníoiógyűjtemiénye'kkel, a szaksatatiiszti'kai módszertanvnal és a matematikai mód- szerek statisztikai alkalmazásával foglalkozó anyagok jelennek meg. Az 1966—

1975. években e sorozatban 38 kiadvány látott napvilágot.

A tanácskozások és szimipóziusmok anyagait a ,,Biblioteka Wiadomosai Statys—

tycznyoh" (Statisztikai Hírek Könyvtára) sorozat (az 1967—1975. években 26 kiad-

5 Statisztikai Szemle

834 smmsmw Kuzmsm

vc'my) közli. A Főhliwattal fotlyósi'natoloart ils szenkeszt, ezek: a Biuletyn Statystyczny

(Statisztikai Közlemények) és a Wiadomosci Statystyczne (Statisztikai Hillnek);

Jelentős helyet foglal el az informvóoiós—tőjékoztatófsi rendszerben a nemzet—

közi statisztikai kiadványok és információk sz—enkeszfté—se is. Ezek:

1. a rövid távú (negyedéves) iunrtanmaaiők az állami szemek részzéune, valamint a Biuletyn Statystyczny negyedévenkénti mellllékllete;

2. Lengyelország és egyélb országok gazdasága—na es lakosságának élletviiszanyaxiara vonatkozó összehasonllilthaltó mutatóik (széles körét öleli fel az évenként megjelenő Recz—nxiík Statystylloi Miledzyznamdaw'ej (Nemzetközi Statisztikai Évlkönyv) és a Molly Rocmik Sibatystyilti

Mriuedzynarodowej (Nemzetközi Statisztikai Zisebkiölnyv):

3. az európai orszag—okk csoportosulósariira vonatkozó kiadvanyok (különösen a KGST- orszrőgak gazdasági fejlődésére vonatkozó kiadvanyok), vallalmisnt a szakmai és mamogwúrfmi jellegű kiadvanyok (például az élellmixszxer-gamdailloodausről, a vilag energetikai nyensdnyalgai—

val való gazdálkodásról).

Természetesen egyes fontosabb események kapcsán alloalmAi kiadványok is megjelennek, így például a Lengyel Egyesült Mu'nikó'spő-nt Vlvl. kongresszusa alkal-

mából: "Lengyelország 1975. Társadalmi—gazdasági fejlődése a LrEerP VI. és Vll.

kongresszusa között" vagy .,A nő Lengyelonszógrbain" (: Nőik Nemzetközi Éve al—

kelméből.

AZ ÁLLAMl STATlllSZlTlllKiAl llN'FORMÁOlÓS RENDSZER lúlALAlKlTASAVAL KAPCSOLATOS MUiNiKAlK lleÁlNYlA ÉS CÉLlKllTÚZESEll

Lengyelországban az állami statisztiika szervezete, valamint a statisztikai infor- mációs tevékenység — a kétségtelen eredmények és a hosszabb idő óta beveze-

tésre került helyes ímé—nyú változtatások ellenere - jelenleg még mfi'nnd-ig (nem mond-

ható tökéletesnek. Világosan látjuk és tisztában vagyunk azzal. hogy olyan statisz—

tiskiai in'tonmaaiős rendszer kiépítését, amely teljesen kielégíthetné a tervezési és igazgatási szervek által támasztott igényeket, ma már nem lehet a hagyomanyos módszerekkel és eszllcözölklkel umegvlaclósitanii. A statisztikám hamu—ló új, megnöveke—

dett felad-atok osalk afldkor aldlhaltólk meg kedvezően, ha az adatok gyűjtésében.

feldolgozásában. átvitelében es hozzatenhetővé tételében fellhasz—nórljuk a korszerű technika és szervezés é'lenj—óir'ó megoldasi lehetőségeit.

Ez a meggyőződés volt az állami s'tati'sztiíka fejlesztési koncepciója. a System Panstowowej lntormacji Startystycznej (Allami Statisztikai Információs Rendszer -- rövidítve a SPlS) kidolgozásának alapja. A Rendszer általa—nos lnc'myvonalait az 1972—1973. években dolgozták ki azzal a fő célkitűzéssel, hogy a statisztikai i-nfo' -

móció's rendszert fokozatosan át kell alakítani olyan belsőleg egységes rend—

szenré, mely az informatikai eszlközösk széles körű alkalmazásán ala-psziIk.

Az elfogadott koncepció alapján a karó-bibi rendszer elemeinek, azaz az adat-

és ienfozrmócióbózi's tartalmainak. (: módszertani elveknek. az információk forrásai- nak és hordozóiixnaak, az adat— és i—nformacliólóra—mfl—ós nendrjlénelk s végül a műszaki

bázisnak az átalakítása. továbbteflesztese.

'Folkozastosarn megfogalmazódott a statisztikai információs rendszer alapvető feladata: információk szolgáltatása az államhatalom és az államigazgatás köz- ponti és helyi szerveinek azokról a tömwegejelenségek'ről és társadalmi—gazdasági folyamatokról, amelyeknek ismerete nélkülözhetetlen a tervezési döntéseik meg-

hozatalához, a tervek teljesitésének ellenőrzéséhez, valamint a társadalmi—gazda-

sági helyzet folyamatos elemzéséhez és az azt befolyásoló intézkedések megté—

teléthez.

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA LENGYELORSZÁG'BNN 835

A statisztikai információs rendszer feljesztése azonban nem mehet végbe el—

szigeteiten. Tudatában vagyunk annak. hogy biztositani kell az információknak más rendszerek közötti áramoltatását. valamint meg kell határozni valamennyi rendszer közös info'rmáició'forrása-it is. Ezzel kapcsolatosan különösen előtérbe-n álló feladat, hogy ugyanazon információkat ugyan—azoktól a gazdasági egységek—

től vagy személyektől ne gyűjts—ék be párhuzamosan.

A Főhivatal egy sor módszertani munkát kezdett el az egyes információs rend- szerek közötti harmonikus együttműködés biztosítása céljából.

E törekvéseknek két alapvető iránya van:

1. a nyilvantartas és az azlapdrakumentáció taviábblejalesztéise; a Minisztertanács vonat- kozó határozatai alapján ugyancsak a Főhivatal ieladatát képezi az álltalánes vagy tárr- caközi jellegű alapinyilváintart—a'sak (pénzügyi elszámolósdk, foglalkoztatottség. szállítás.

anyagok stb.) egységesitese, az egyes tárcánk főbb szroíkmá—i tipikus egységei, valamint a nagy gazdasági szervezetek részére mintam—egolldiólsolk kidolgozására irányuló erőforrások koordinálása ;

2. az egységesített iniiorm—ációs nyelv bevezetése valamieniny'i információs rendszer ré- szére; ebben a vonatkozásban a feladat abból Ólll, hogy ki kell dolgozni a közgazdasági kategóriákat (mutatók—art) magukba foglaló egységes fogalmakat, egyértelműen meg kell határozni az egyes mutatók kiszámítási módját és az egységes osztályozási. kódolási stb.

elveket.

E feladatok megoldása során az utóbbi időben az alábbi legfontosabb kér- dések kerültek előtérbe:

1. deriniciók kidolgozása és kiadása, valamint a nyilvántartásban, a tervezésben és a statisztikában hasznalt iontasabb fogalmak és közgazdasági kategóriák jelentésének tisztá- zása (ezeket a definiciókat a Főlhivatal szakemberei az egyesülések és minisztériumok ter- vező. pénzügyi és statisztikai szakemberei közreműködésével dolgozzák ki, együttműködve a felsőoktatási intézmények és az egyes tárcákhoz tartozó tudamsálnyos intézetek dolgozói- val), a definícióknak a Statisztikai Főhivartal elnökének rendeletével történő bevezetése és ezzel az országban minden szerv részére kötelezővé tétele;

2. egységes asztállyozás és kódnak kidolgozása és publikálása (eddig több mint 20 fontosabb gazdasági és társadalmi osztályozást dalgoztak ki és adtak ki, amelyeket nem- csak a statisztikában és a tervezésben, hanem az orsz-ág más információs rendszereiben is alka lmaZlnalk) ;

3. az egységes országos Áru- és Anyagrjegyzék kidolgozásának szervezése és ezzel párhuzamosan (: KGST-tagországok Altalanos Ipari és Mezőgazdasági Termékasztáiyozúsá- nak elkészítési munkáiban való részvétel:

4. -a gazdálkodó egységek új, autamotizáált nyilvántartása, a ,,REGON" tervezése és az 1976. évi bevezetésének előkészítése (a ,,REGON" rendszer lép a szocialista gazdasági egységek 1967 óta alkalmazott statisztikai számrendszer—e helyébe).

Nem kétséges, hogy az információk gyűjtésének. tárolás-álnak. feldolgozásának és hozzáférhetővé tételének legiejlettebb formái az adatbázis—ak lesznek. Ezek tc'rrolj—álk majd a különböző forrásokból származó adatokat és az információik—at a felhasználóknak a kívánt elrendezésben és határidő—ben, közgazdasági és társa—

da'lmi szempontból megalapozott körben közvetlen, azonnali hozzáférhetőség lehe- tőségével tudják majd nyújtani. Az odatbázisaknia'k (: központi és helyi (vajdasági) adatbázisokat magában foglaló hálózata a Főhivatal fokozatosan kiépítésre ke- rülő elektronikus központjainak hálózatán fag alapulni. Az első központi rendszer.

melynek próbaüzemelé'se 1975-ben megindult. a ,,Rozwóij" (Fejlődés) rendszer.

Ez azoknak az alapvető szintetikus mutatóknak a gyűjteményét tárolja. amelyek

Lengyelország 1960—ban megindult dinamikus társ—adalmi-gazdasáigi fejlődését és

annak jelenlegi állását jellemzik.

A ,.Rozwőj" iinxtarmiáeiólkeszvlete jelenleg közel 1900 gazda-sági kategóriát tartalmaz. A tervezet az információ—hozzáféré's két módját irányozza elő: képernyő

5.

836 STNNIISLAW KUZIINSH —

közvetítésével és a számítógép nyomtatója által kiint táblázatos formában. Nem SOlk'lOOil a ,,Rozwój" rendszer előtt Aáillíltottálk üzembe Kastovvieélbien a .,Kialtow'ieei adatbainák " néven ismert információs rendszert Ez korábban a katowicei vajda- ságra vonatkozó operatív statisztikai adatokkal rendelkezett, majd az ország új közigazgatási felosztása után három. a bielsikoi, a czestoehowai es a katowicei

vajdaság ipari adatait tárolja.

Jelenlegi elképzeléseink szerint az Állami Statisztikai Információs Rendszer lai- épitése három szakaszba—n valósul meg.

Az 1972— 1973. években, a bevezető időszakban a feladatok az imánylelvek ki—delgozásána. a kezdeti vizsgá—latokna, a tervek prototipuswaina. a részleges bein- ditásra, valamint a módszertani munkákra koncentrálódtak. ,

Az 1974— 1975. években. az előkészítő időszakban, gyakorlatilag kriiiiprróbálták a

Rendszer általános irányelveit. Folytatódott a Rendszer normatív bázisának kidolf

g'OZólSlCi, valamint konllanetizárlódtalk a központi és a helyi adlatblázisolltra vonatkozó elképzelések.

Az 1976—1980. években kerül sor az integrált rendszer tényleges kiépítésére.

Az ezekre az évekre vonatkozó tervek szerint minden vajdtasxá—glbla-n é's tízegy—

n—éhlávny vajdalsáiglnávl alcsonva—bb szintű nagvoibb városban kilélpüjülk az elektronikus központok hálózatát.

A Statisztikai Főhrivatarlnark a statisztikai vizsgálati módszerek fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló tevékenységében fontos helyet foglal el a matematikai módszereknek szélesebb körű alkalmaz—ám a statisztikai gyakorl—at területén. Ez elsősorban a következőkre terjed ki: a konreláoió, a negxnesszió- es a vamialncila-

analízis módszerei; idősorok közgazdasági elemző módszerei; a statisztikai jellem4

zők eloszlásának elemzési módszerei, ökonometriai módszerek a tenmelési tollvo—

mlat elemzésreben; sorkegylenlletes modellek a lakosság fogyasztási kiladasiaiinalk komplex elemzésére; rövid távú statisztikai prognózisok; Lengyelország gazdasága sekegvenle'oes modelljlentek telepítése és beaswlése

A demográrfiai—szooiolágxiai vizsgálatokban és elemzésekben az eddig—inel szé-

les—ebb körben kerülnek felhasználásra a mxatem—ati'loial modellek. E területen a munkát a mléréselmléleti kutatások alapján lejlesztjülk.

A reprezentatív vizsgálatokkal klaplasolatba—n a véletlenszerű kiválasztási, ille- tőleg a neprezentatív vizsgálatuk eredményei általánosítasz-ina vonatkozó módszerek

hatékonyságának elemzese tehén, valamint új módszerek bevezetésre tervén. példát; l a rotációs módszer. valamint a sziimlvwláaiós módszerek alkalmil—ozása kölrle'ben, végül

pedig a statisztikai adatok minősége vizsgálatának ter—ületen lolvnealk jelentősebb

fejlesztési munkálatok.

Az idősorok közgazdasági elemzésére vonatkozóan évekkel ezelőtt megkezdett

kutatások eredményeként a trendim-egihatávrozáls módszereinek, a periódikus és vé- letlen-szerű irng—adozálsolk vizsgálati módszereinek kidolgozás—a. az elektronikus szó-

mx'ítóg'épprogramek kidolgozása. valamint a Főhxivatavl tájékoztatási és elemzési te-

vékenységében a szezonális és periodikus ingadozások elemzésének a dinamikai vizsgálatdklba való bevonása vált lehetségessé.

A statisztikai jellemzők eloszlásának elemzési módszerei részlegesen beveze-

tésne kerültek a statisztikai gyiaikovlatbaln. Különösen érdekes és hasznos ezek alltal—

mazáea a lakosság bérjöved—elmei elkülönítésének és megoszlásának változásaira

valnlaltkozó vizsgálatnál. valamint a lakossági bérjövedelmek alakulásának prog—

noszt'izálláslánárl.

AZ ÁLLAMI STATiSZTiKA LBNGYELORSZÁGBAN 8137

A TÁRSADALOMSTA'NSZTIWKA NÉHÁNY KÉRD'ÉSE

197'1—ig a Statisztikai Főlhiivatal adatgyűjtő és elemző tevékenységében jellemző

volt a gazdaságstatisztika fejlesztésének túlsúlya. 1971 óta előtérbe került a gaz—

dasági fejlődés társadalmi hatásainak számszerű jellemzése, tehat érezhetően szorgalmazzuk a táirsadialom'statisztika fejlesztését is.

A jelenlegi társadalomstatisztikai megfigyelési rendszer fokozatosan alakult ki, az utóbbi években pedig érezhetően gazdagodott. Kiemelt helyet foglal el a lakosság életkörülményeinek a megfigyelése.

Az 1963 és 1971 közötti időszakban az állandó háztarta'sstatísztikai megitigye- lés a szocialista gazdasági szektorban (a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kivételével) foglalkoztatott kb. 3500 dolgozó családra terjed ki. A Miniszterta- nács 92/72 sz. 1972. április 7—i határozatának alapján a Statisztikai Főhivatal je- lenleg a lakosság életkörülményeit szélesebb körben figyeli meg. A határozat végrehajtása során 1973. január 1—ével megszerveztülk a lakosság alapvető társa- dalmi—gazdasági csoportjai huáztartáisainak (családi költségvetéseinek) reprezen- tatív megfigyelését, amely 832 statisztikai körzetből kivalasztott mintegy 10000 háztartásra terjed ki. Lengyelországban először szerepelnek a családi költség- vetés megfigyelésében olyan családok. amelyek főképpen a mezőgazdaságból élnek. Jelenleg e megtiigyelés során 5438 alkalmazotti. 1386 nyugdíjas és járadé- kos, 1470 alkalmazotti és paraszt, valamint 1607 paraszti család költségvetését dolgozzák fel.

Folytatva a lakoság életkörülményei vizsgálatának elmélyítésére az 197'1—1972.

években megkezdett man—kát, kidolgoztak és az érdekelt intézményekkel egyeztet- tük a lakosság életkörülményeit jellemző mutatók jegyzékét. Az ebben szereplő mutatóik képezik majd az alapját a lakosság életkörülményei éves. komplex elem- zéséneik.

További tervezett munkak:

— a létienrntartási költségek mutatóinak kidolgozása nemcsak az átlagos alkalmazotti (mu—nkás- és szellemi foglalkoztatott) családra, hanem az egyéni paraszti gazdaságból élő, a szocialista mezőgazdaságban dolgozó és kisegítő gazdaságokkal rendelkező, valamint a

nyugdíjból és járadékból élő családokra is;

— az időmérleg—vízsgráiliatok megkezdése. valamint a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai lntézetév'el közös megfigyelés szervezése az "életkörülmények és életmód" témákban;

-— azoknak a munkáknak az elmélyítése és kiszélesítése, amelyek az egyes lakosság- cs—oportak élelmriszer-riogyasztását vizsgálják kalóriaban és tápanyagokban (aiehérjae, szén- hidrát. zsiradék);

— reprezentatív árak és szolgáltatások áirai közvetlen megtigyelléséneik megszervezése a kiskereskedelmi és szolgáltató egységeknél a területi statisztikai szervezet össze—írói (tel- ügyelői) hálózatán keresztül].

A már folyó és a tervezett vizsgálatok lehetővé teszik a különböző társadalmi—

foglalkozási csoportok létfenntartási'költség-mutatóinak kidolgozására szolgaló módszer—elk jelentős fejlesztését terül—eti vetületben is.

A háztartásstatisztikai megfigyelésen kívül egy sor egyszeri kérdőíves felvételt is végzünlk. Jelenleg például évente 6—8 vizsgálat folyik a lakosság kiválasztott fo—

gyasztási cikkek iránti keresletének felmérése céljából.

A lakosság részére térítés ellenében nyújtott anyagi és nem anyagi szolgál—

tatások statisztikai megtigyelése 1967-ben kezdődött, a megfelelő adatgyűjtési

rendsz-er megszervezésével, amely lehetővé tette adatok gyűjtését minden szolgál-

tatást inyújltó allami és magánintézménytől.

838 STANISLAW KUZilNSiKi

Speciális megfigyeléseket is kezdtünlk. így a szolgáltató üzemek gazdálkodá-

sának és jövedelmezőségének vonatkozásában. Ugyanebben az időszakban került

kidolgozása és megvszervezécsre a lakásgazdálkodás és a közművek resz—leges

statisztikai megfigyelese, mely olyan fontos kérdéseket ölel fel, mint a lakosság ila—

káshelyzete. a lalkásá'llománinyal való gazdálkodás, a llCIlklÓSÓ'lllomóhY fenntartás—i költségei. a lalkárslkiuta'l'ásotk. a kommunális infrastruktúra berendezései és a köz-

műiszol—gáltatálsok tárgyi méretei. Ki vkelal emelni a lakáshelyzet népszámlálások kö-

zötti rendszer—es megiigyel-ését. valamint a lakásépítés összefüggését az alapvető demográfiai jelenségekkel.

A társadalmi problémáik iránti növekvő érdeklődés eredményezte. hogy a Fő- hi'vatal sok új statisztikai. szociológiai és demográfiai megfigyelést indított el. Ezek keretében például a fiatal házasok életkörüllrmenyeire, a dolgozó nők munkahelyi

és családi problémáira, a mulr'ik-aerő—vásn-do*rlárs okaira, az évi szabadság kihasz- nálására. a szocialista szektorban első ízben mu-nakát vál'la—ló dolgozóik helyzetére

(kiterjesztve pévlrdxáu'l ama. hogy a mu'nikaváulllallós megriellel—e a kepzettseg—nek). a a CSiGll'ÓClOlk anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseket tudalkolljuk.

'Frejlesztjülk a társadalmi kártarn területére vonatkozó vizsgálatokat is, így pél-

dául azon gyermekek helyzetének és sorsának vizsgálatát, akiknél az apa nem tel-

jesíti tamtásdijrtizetésai kötelezettségét, a társadalmi (válási) árvaság merete—inek

vizsgálatát, a válások társadalmi vonatkozásainak statisztikai megriigyelesélt. a kis- korú leányuk által a biróságak engedélyével kötött hláziaxsságolk lpmblemrálinalk elem—

zését stb.

AE kérdéseknek a hagyományos demográtiai problémákkal való szorosabb kap- csolása, valamint a lakossággal kapcsolatos vizsgál-átokban egyre nagyobb számú

nem demográtiani vonatkozás figyelembevétele a lakosságra vonatkozó statisztika

fejlődését mindinkább a társadalmi demográfia irányába vezeti.

AZ 1976-RlA ELÖIJMNYZOTT FÖBB MUNKAtK

1976-ban a Lengyel Népköztársaság Statisztika—i Főhivatala a figyelmet a kö—

vetkező tevékenység—i irárnyolkra összpontosítja:

1. a folyó statisztika—i vizsgálatok, valamint néhány elmúlt időszak—na vonatkozó adat átalakítása az ország új közigazgatási ielosztátsóból következő feltételeknek és igéinyelklnek megcielelően ;

2. (! társadalomvstatisztika további iejtlesztéase. különös tekintettel a lakosság élltetikö- rüvllmélnyeinek, az emberi kör—nyezet védelmének statisztikái-ám, valamint a társadalmi—gazdu- sági jellegű vizsgálatok végzésére:

3. ra iontosalb'b, gazdasági problémáikra vonatkozó feladatok kamxpliex jellllegéniek fako- zatos erősítése, így a műszaki haladás, valamint a termelési kapacitás kérdése az iparban.

(: gazdálkodás hatékonysága (: mezőgazdaságban, a belső piac elilvá'tása és funkcionálása stb.;

4. a termelési és az árindenelkíkel kapcsolatos munfkák iejlesztése;

5. a KGST Statisztikai Álliafnwdó Bizottságában valló tagságból következő feladataik tel- jesítése;

6. együttműködés iejlesztése a m—inisztéoriuimxolkkail az adatgyűjtések minősége javításának és a határidők betartásának érdekében.

E rövid tájékoztatóban csak a lengyel áilami statisztika legaktuálisabb. e pillanatban legfontosabb problémáival ioglalikozrbaxm. Szándékosan nem fejtettem ki azon nagyon lényeges témák problematikáját, amelyek az ún. szalksttarbisztikákban jelentkeznek. valamint olyan kérdéseket. mint a statisztikai adatgyűjtés és nyilván-

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA LEiNGYELORSZAGBAlN 839

tartós racionalizálása és korlátozása. az awdxartszolwg'ólmtó mi'niszrbériumuoildlcal és egy—

ségekkel való együttműködés javítása, a nemzetközi sha'tiusztik—oi együttműködés, ezen kívül is elsősorban az alapvető közgazdasági kartvegó'riiwóik sokoldalú és két—

old—olú nemzeizközi összehasonlítása.

PE3lOME

3aAaua nonscnoro rnaanoro cvamcmuecxoro ynpaanennn KaK senymero opraHa rocy- napcraeunoű cvamc'mku 3aKJ1IOllaeTC$I a oőecneueHm—i ananumuecxo-unmopMauuom—ioü 6633!

mm nnaHomepHoi—o ynpaanenm akonoMuKoű u onmmaanor—o ygoaneraopenun oőmecrsen—

thx HymA. K uucny saga-4 l'naaHoro ynpaBneHuz omocm'cn onanersopem—ie onepamansrx norpeőuocreü uempanbnux " MeCTHbIX opranoa ynpaaneHun : anpopMaui—mx, nayueuue aaKoHomepHocreü, nemaumx : ocnoae HayuHo-nccnenosarenbcnoű AeSTeanOCTH, a raxme ocaeppMnei—me umpoxux cnoés oőmecraa.

B l'ionswe conepmanue cramcmuecxoű unmopmauuonnoü CHCTeMbl onpeAenneTcs Kounpe'moü cucremoü nnaanoaai—mn u ynpasnemm HapOAHbIM xosnüchoM.

ABTOp nanaraer opranuaauuonnyio crpym-ypy nonbcxoü rocynapcraennoü cramcrmm, noropan perynupyercn 38KOHOM HOMep 15, npuHm-blM : cpeapane 1962 roAa, aareM ne- Moucrpupyer nmpopMauuouuyio cucreMy i'naaHoro ynpaanenwn " npnaonm Hanpasneuun

" ueneycranosxu paőor, causam—mx c paaaumeM rocyAapcraeHHoü c-ramcmuecxoü monop- Mauuonnoi CHCTeMbI.

B naaneümeű uacm caoeí—i CTaTbH aa'rop ocraHaBnuaaeTcn Ha orymecrannemoü a l'naa—

nom ynpaanemm paapaőome cwc'reMu oőmecheHHoü cramcmnu, npuaopm e'é Aocmrny-rue pezynbrarbl " npegcronume saga—m. 3areM noguromnaaer Bamneümne saga-m, KOTOpre nonbcxoMy l'naBHomy cramcmuecxoMy ynpasneHmo npegcrou'r BblnonHHTb : 1976 roAy.

SUMMARY

The task of the Polisrh Stotisticol OMice, the leading or—gworn of state srtwobísmics, consists of pmon/Iidsing on anolybicral intfionmla'üion basis for (: pri—owned guidance ol the economic development ancl of the optimal samissafwacbion of the needs of the society. Fulfrillil'ixnsg tihe dem—amel for opena'tievre inionmabion ori bobh cenrtro'l ond loctall economic leading organs, invesmigatiwng hhxe negulaniti'es senving as a basis for scivenlirfic research as well as informing the wide ciwrcles of the society a'r'e als-o classed among its Atasks.

Tihwe content of the sharhiisticall inrfwommxotion system is dsertenrnined iwn Poland by the con'cnete system of planning and leading the nolíon—ol economy.

The outhor presenns "che organization of the Polish state statistics, regulated by ühue Act of 15fuh February 1962. He discusses the information system of the Statisiáic—al Office, the ten-dency and a—ixms of the work connected with building the information system of state statistics.

*In the suwbseguent part of the study tihe aurtlhor dedls with the development of the obs—env'otifon system of social statistics in the Shatixs'tiaal Online as well as with the results oind further tasks of hhis activity. then the main tasks of the Polish Storizstioal Office sdhedul-ed for 1976 ore sumimiar'ized.