.AJTAI MIKLÓS:
iFELSZÓLALÁS A STATISZTIKAI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA MEGNYITÓ ÚLÉSÉN*
Engedjék meg, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság nevében üdvö—
"zöljem a konferencia résztvevőit, valamennyi kedves vendégünket. . Társaságunk, amikor elhatározta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal-—
lal karöltve megrendezi ezt a konferenciát, úgy vélte, hogy jó ügyet szolgál.
A napirend és a benyújtott előadások azt tükrözik, hogy a közgazdaságtudo—
mány olyan kérdéseivel foglalkozunk, ahol a fejlődés gyors, új és új ered——
ményeket érünk el, és rendkívül gyümölcsöző ezeket az új eredményeket
"kölcsönösen megismerni és megvitatni. Jelentős ez azért is, mert a napiren—
den levő témák kapcsán éppen a gyors fejlődés következtében sok a prob- léma, viták folynak a további útról, nem teljesen tisztázottak az elméleti alapok. A konferencia, mint alkalmas vitafórum remélhetőleg ilyen érte—
lemben is segíteni fogja a további munkát.
Péter György előadásában részletesen foglalkozott a matematikai mód- szerek alkalmazásával. Megállapításaival egyetértve engedjék meg, hogy e kérdéshez néhány gondolatot fűzzek. Az utóbbi években valóban egyre több azoknak a tudományos és gyakorlati munkáknak a száma, amelyek a gazda- sági folyamatok egzakt összefüggéseinek, és ezen egzakt összefüggések tör- vényszerűségeinek viszgálatával foglalkoznak. Természetszerű, hogy az egzakt összefüggések tanulmányozása és gyakorlati felhasználása a mate—
matika nyelvét és fegyvertárát igényli. Mint Péter György is emlitette, a kérdések jellege miatt a szükséges matematikai apparátus gyakran nemcsak bonyolult, hanem a legújabb matematikai eredményekre is támaszkodik.
.A magyar gyakorlat arra mutat, hogy egy—egy közgazdasági probléma egzakt összefüggéseinek matematikai tárgyalása gyakran párhuzamos matematikai kutató és alkotó munkát tesz szükségessé. Példaképpen megemlítem Rényi Alfréd akadémikusnak és munkatársainak munkáját egyrészt az árrendsze- rrek kérdéseiről, másrészt a belkereskedelmi üzletek készletproblémáiról.
Hogyan áll a helyzet az ilyen jellegű kutatások felhasználásával? A magunk
—-— ti. az Országos Tervhivatal —-— tapasztalataiból kiindulva leszögezhető, hogy az egzakt módszerek a gyakorlati tervező munkában egyre nagyobb tért hódítanak, és több ilyen új módszer -— mint például az ágazati kapcso— latok mérlege —- ma már mind az éves, mind az ötéves tervezésnek szerves
* A Statisztikai Tudományos Konferencián 1961. június 1—én elhangzott felszólalás.
mm: unszóms A. nem nem _ Si?
része; rendszeresen alkalmazott eszköze. Tal-án jól lehet jellemezni az egzakt módsZerek szerepének növekedését azzal az érdeklődésSel, amely :; mate—
matika iránt általában,, és a közgazdasági munkához szükSéges speciális ma'—
tematikai fejezetek iránt megnyilvánul. Az Országos Tervhivatalban két év óta matematikai tanfolyamot indítottunk dolgozóink részére. A tanfolyam kétéves, úgyhogy jelenleg párhuzamosan tanulnak a tanfolyam első és máso—a dik évfolyamán. Mindkét évfolyamon a létszám 23 fő, tehát jelenleg 46—án
tanulnak matematikát. A jelentkezés önkéntes. Erdekes, hogy e tanfolyamo—
kon olyanok is részt vesznek, akiknek jelentős matematikai alapképzettsée gük van, de a közgazdasági'követelmények miatt fejleszteni kívánják. így például részt vesznek a tanfolyamon műegyetemet végzett gépészmérnökök is, akik ma köZgazdasági munkával foglalkoznak. Ez a tanulási kedv érthető
és szükséges is; Igen nehéz az egZakt módszerek [használata úgy, hogy maga ,,
a közgazdász a matematikában járatlan, és minden lépésnél a matematikus támogatására szorul. Természetesen, nem arról van szó, hogy a közgazdászok matematikai tudása elérje az alkotó matematikusszínvonalát. Véleményem szerint olyan matematikai alaptudás szükséges, amely alkalmas arra, hogy;
1. a már kidolgozott matematikaimódszert kezelni tudja.
2. áttekintése legyen arról, hogy milyen jellegű feladatok közelíthetők
meg matematikai úton, , _ , * , ,
3. közgazdasági problémáit , egzakt nyelven a matematikus részére
közölni tudja, kérdést tudjon a matematikusnak feltenni. , ,
Örvendetes dolog egyébként, hogy a Közgazdasági Egyetemen [ebben _a tanévben indult meg első ízben a matematikus közgazdász szak; amelynek
keretében az ott tanuló leendő közgazdászok alapos matematikai képzést kapnak. Helyes volna az idősebb közgazdász generáció részére is lehetővé tenni a matematikai továbbképzést. A Közgazdasági Társaság kezdeményezte a közgazdasági továbbképzés megindítását. Az első lépések megtörténtek, és reméljük, hogy a továbbképzés belátható időn belül megindul. Úgy gondo—
lom, Vhogy ennek keretében kell majd lehetőséget biztosítanunk a közgazdá—
szok matematikai képzésére. A feladatok közül ezt az egyik legfontosabb tennivalónak tarthatjuk.
Az egzakt kutatások ma már több, gyakorlatilag is hasznosítható példát szolgáltatnak arra, hogyan lehetséges a gazdasági folyamatokról vagy annak részeiről olyan matematikai modelleket alkotni, melyek az eddiginél lénye—
gesen mélyebb és mennyiségileg meghatározható betekintést biztosítanak olyan összefüggésekbe vagy összefüggések hosszú láncolataiba, amelyek más úton eddig megközelíthetetlenek voltak. Éppen ezeknek a modelleknek
az egzaktsága és biztonságos kezelhetősége adja szépségüket, ami a kutatót _ és a gyakorlati közgazdászt egyaránt megragadja. Látni kell persze, hogy valamiféle egyoldalú lelkesedés veszélyeket is rejt magában. Ezek a model—
lek és a segítségükkel megállapított összefüggések rendkívül absztraktak és—
pedig egyoldalúan, ti. a mennyiségi összefüggések oldaláról absztraktak.
Nem tükrözik, és éppen a sajátos jelleg miatt nem is tükrözhetik a valóságos ., gazdasági folyamatok számos és sokszor elsőrendű jelentőségű jellemzőit, , összefüggéseit, matematikai nyelven nem tárgyalható kérdéseit. Meggyőző- désem azonban, hogy ha tudatában vagyunk ennek az absztrakciónak és eszerint használjuk fel e módszerek eredményeit, akkor nemcsak a veszélyt kerülhetjük el, hanem e módszerek segítségével ugrásszerűen javíthatjuk közgazdasági-tervezési munkánkat.
2 Statisztikai Szemle
3913 § mu: mszoms A mama Umsmv
Az egzakt módszerek egy már eredményeket felmutató példáját, az.
ágazati kapcsolatok mérlegét tárgyalja konferenciánk egyik tagozata, az
egzakt módszerek alkalmazásának azon példáját, amelyben az utóbbi [évek— _
ben talán a leggyorsabb és leggyümölcsözőbb az előrehaladás. Engedjék.
meg, hogy e témakörben néhány szót szóljak egy kérdésről, melyet Péter;
György is érintett. Ma ugyanis rendszeresen,;és párhuzamosan kétféle mér-—
leg készül. A Központi Statisztikai Hivatal által, készitett sakktáblamérieg ágazati rendszerben és az Országos Tervhivatal által készített tervmérleg
igazgatási rendszerben. Úgygondolom, hogy ez ma szükségszerűen van így és mindkét sakktáblame'rlegre a maga helyén szükség van. Nehezen tudnánk a. jövőben nélkülözni a gazdaságpolitikai elemzésekhez az, ágazati bontású mérleget, de a terv sakktáblamérlegét igazgatási rendszerben kell elkészí—
tenünk, mert maga a terv szükségszerűen igazgatási rendszerben készül. Ez;
önként következik tervezésünk címzett jellegéből. Mindkét mérlegtipusra szükség van. Talán legjobbat; lehet ezt szemléltetni egy munkatársunknak
.lánosy elvtársnak szellemes hasonlatával, hogy ti. a térképészek is kétféle!
térképet készítenek. Politikai térképet és hegy— és vízrajzi térképet. Minde kettőre szükség van, csak persze mástlehet belőlük kiolvasni, és más—más
célra lehet őket felhasználni. __ ; _
Úgy gondolom, hogy konferenciánkon a vita e kérdésben is gyümölmöző—
lesz! es a nézetek tisztázására, egybehangolására fog vezetni.
Tisztelt Hallgatóim! Engedjék meg, hogy a Közgazdasági Társaság nevé- ben ismételten üdvözöljem a résztvevőket és eredményes, gyüthőlmöző
munkát kívánjak a Konferenciának.
