Neumann, K.: A szervezés szerepe a statisztikai információ-rendszerben

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

NEUMANN, K.:

A SZERVEZÉS SZEREPE

A STATISZTIKAI lNFORMÁClÓ-RENDSZERBEN (Die Rolle der Organisation im statistischen ln- formations-system.) —- Statístísche Praxis. 1975. 3. sz.

95—96. p.

Szerző, a Német Demokratikus Köztársa- ság Állami Központi Statisztikai Hivatala kutatási munkálatainak vezetője a statisz—

tikai információ-rendszer szervezési kérdései- vel foglalkozik. A_Köztársaságban nagy erő- feszítések-et tesznek a számvitel és a sta—

tisztika racionálisabb és a modern gazda- ságirányítás követelményeinek megfelelőbb módszerei és technikája kialakítására és a nemzetközileg összehasonlíth—ató, egységes statisztikai információ-rendszer kiépítésére.

Bevezetésként ismerteti a statisztikai infor—

máció-rendszerek általános alapelveit, for—

máit, majd a Szovjetunió Központi Statisz—

tikai Hivatala által kifejlesztett állami sta—

tisztika automatizált rendszerét (ASZGSZ) és annak .fő célkitűzéseit.

Átt—ekintést ad a pozsonyi Számítástech- nikai Kutató Központban kialakitott Integ—

rált Statisztikai Információs Rendszerről (ISIS). továbbá az 1974. évi lSlS—szemináriu- mon bemutatott eredményekről. Ezután váz- latosan ismerteti az lSlS funkcióit.

Szerző a továbbiakban rátér a Német De- mokratiakus Köztársaság sajátos igényeinek megfelelően gépesített, a KGST fejlesztésé—

hez kapcsolódó információ-rendszer szer—

vezési kérdéseire. A Köztársaságban 1969—

1970-ben állították át a statisztikai beszá—

molási rendszert gépi feldolgozásra, és ez—

zel egyidejűleg előtérbe kerültek az auto—

matizált információ—rendszer szervezésének és a szervezési eszközök (például a kata—

lógusok, információlistáuk, mutatószámlisták és regiszterek) racionalizálásána'k kérdései.

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertet

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezete ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egy nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

7 Statisztikai Szemle

Az adatbankokban a regiszterek funkció—

ja elsősorban az, hogy segítségükkel a nap- rakészen tárolt adatok gyorsan és állandóan elérhetők legyenek, és az egységek pilla- natnyi állapotáról különféle kívánt csopor—

tosításban információt szolgáltassanak. Az adatokat kizárólag regiszterformában tároló adatbank azonos az adatbázis fogalmával.

.,Teljes" az a regiszter, amely a benne sze- replő összes megfigyelési egység minden adatát tartalmazza. Egy másik változat, amikor a regiszter tartalmát szándékosan csak a megfigyelési egységek azonosítására alkalmas ismérvekre korlátozzák. Ebben az eset—

ben külön tárolják mindazokat az adatokat, amelyek a megfigyelési egységekről a re—

giszteren kívül is rendelkezésre állnak.

A regiszterek jellemzője a magas szintű aktualitás, valamint az, hogy a legkülönbö- zőbb célokra felhasználhatók, ezenkivül, hogy jól szervezett hibakereső és automati- kus hibajavító rendszert, továbbá naprakész kiegészítést jelző rendszert is tartalmaznak.

A gépi regiszterek legnagyobb előnye, hogy a statisztika számára lehetőséget ad—

nak arra, hogy az információt időbeli sor—

rendben és szisztematikusan rendezzék. A statisztika így olyan pillanatfelvétel'ekből ál- lítható össze, melyek a megfigyelési egysé- gek állapotát pontosan meghatározott idő- pontokban rögzítik, és ezek filmszalaggá összeállva. hű képet adnak bizonyos jelen—

ségeknek meghatározott időtartam alatti Ie- folyósáról. Nyilvánvaló tehát, hogy ezzel a technikával olyan eszköz került a statiszti- kusok birtokába, amely a valóság folyama—

tait minden eddiginél sokkal hívebben tük- rözi, ezenkívül előtérbe kerültek bizonyos matematikai statisztikai módszerek, melyeket eddig csak néhány speciális esetben lehetett alkalmazni. A regiszterformában való adat-

kezdődően a .,Statisztikaí Irodalmi Figyelő"—ben a ését havonta közli.

in belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- mástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző

(2)

98

STATISZTIKAI lRODAL—Ml FIGYELÓ

tárolás különösen alkalmas a társadalmi je—

lenségek megfigyelésére.

A regiszterekhez hasonlóan a katalógusok is hagyományos statisztikai munkaeszközök voltak, melyek az elektronikus adatfeldolgo- zásban még nagyobb szerepet játszanak és a statisztikai információ—rendszerek automa- tizálásának és integrálásának szintén nélkü—

lözhetetlen eszközei. A katalógusokat néha összetévesztik a regiszterekkel. Az UNCAS (Urnifi'ed Catalogue System) rendszerben rög- zített elvek szerint a regiszterek a megfigye—

lési egységek szisztematikus rendezésére szolgálnak, a katalógusok pedig a különféle megfigyelési ismérvek és az információk tu- lajdonságainak szisztematikus rendezésére.

lsmérveken — Donda, Herrde, Kuhn és Struck megfogalmazásában —— valamely tór—

sadalmi tömegjelenségnek azon tulajdonsá- gai értendők, melyek a statisztikai vizsgá- latok szempontjából lényegesek, és az adott jelenséget tárgyilag, helyileg és időbelileg jellemzik. Ide tartoznak még az információ- feldolgozás tulajdonságainak szisztematikus rendezésére szolgáló katalógusok is, példá- ul a mutatószámokra, az információfel'hasz- nólókra, a programokra vonatkozó kataló- gusok. Az Állami Központi Statisztikai Hi-

vatal eddig az alábbi ilyen jellegű kataló- gusokat állította össze:

— a vezetés, a számvitel és a statisztika definí- cióinak gyűjteménye,

— a népgazdasági nómenklatúrák rendszere.

Szerző még további ilyen katalógusok össze—

állítását tartja szükségesnek, például:

—-az összes statisztikai mutatószámról, melyben a pontos definíciókon kívül az is fel van tüntetve, hogy hol, mikor és honnan számították ki. milyen , formában és mióta vannak tárolva. és kinek, mikor és milyen formában van ezekre igénye;

—az összes nómenklatúráról és kapcsolataikról:

—— arról, hogy milyen matematikai statisztikai vagy egyéb módszerekkel dolgozták fel az információt;

— arról, hogy milyen utat tesz meg az információ a primer rögzítéstől () felhasználásig;

— a statisztikai munka eredményeiről és felhasz- nálóiról;

— az alkalmazott számítógépi programról.

Szerző végül hangsúlyozza, hogy az in—

formációfeldolgozósi folyamat teljesen auto- matizált szabályozása a legmegfelelőbben az egyes részfolyamatok szakaszonké—nti standardizálása és automatizálása útján és a tudományos munkaszervezés alkalmazásá—

val valósítható meg.

(Ism.: Szomor Kornélné)

GAZ DASÁG STATlSZTl KA

FUCHS. V. R.:

A NÖl KERESETEK ALAKULASÁiNAK JELEiNLEGl TRENDJE ES HOSSZÚ TAVÚ KlLÁTÁSAl (Recent trends and long—run prospects for female earnings.) —— The American Economic Review. 1974.

május 236—242. p.

A szerző megállapítja, hogy a férfiak és a nők keresete közötti különbség az Egyesült Államok fehér népességénél, a munkaórák.

az életkor és az iskolai végzettség szerint kiigazítva, 1959 és 1969 között 4.8 százalék—

kal növekedett annak ellenére, hogy a férfi—

női foglalkoztatottság aránya ugyanezen év- tized alatt közel 20 százalékkal emelkedett.

(A kiigazítás nélküli adatokon alapuló más vizsgálatok eredményei nem mutattak ki ilyen

növekedést.)

A női és férfi kereseti arányok kor és is kolózottság szerinti kiigazításának módszerét a szerző részletesen ismerteti.

A számítás eredménye a női munkaórák- nak férfi munkabérarányokra és a férfi mun- kaórázknak női munkabérarányokra standar- dizált átlaga.

A szerző az órakeresetre alapozta számí- tásait, mert úgy találta, hogy ez a legmeg- felelőbb mutató mind a munkaerő-kínálat, mind a munkaerő-kereslet szempontjából.

A női keresetek jövőbeli alakulásának ki—

látásait vizsgálva, szerző mindenekelőtt azo-

kat a tényezőket tekinti át, amelyek a férfi és a női keresetek közötti különbségek oko- zói. Véleménye szerint az eltérések többsé—

géné—l a magyarázatot nem fizikai vagy ér—

telmi különbségekben, de nem is a mun- káltatók részéről megnyilvánuló diszkriminá- cióban kell keresni. hanem a nemek ,,sze- repének" különbözőségében. Ez már agyer- mekkorban kezdődik, és befolyásolhatja a munkavállalást. a foglalkozás megválasztá- sát, a munkahely lokációját, a munkaórák számát, az iskola utáni továbbképzést és a fogyasztói, valamint munkatársakkal szembe- ni magatartást is. Ez a szerep szeri—nti dit—

ferenciáltság funkcionális volt abban az idő- ben, amikor a férfiak nehéz munkát végez- tek hosszú munkaidőben. és a nők szerepe az otthonra, sok gyermek világrahozatalára és felnevelésére korlátozódott. Az ilyen meg- különböztetés ma már kevésbé funkcionális, és a nemek szerepével kapcsolatos feszült- ség feltehetően abból származik, hogy a jogszabályok és a szokások nem igazodtak a technológiai és gazdasági változásokhoz.

Ezeknek a változásoknak a női keresetek- re gyakorolt hatását a szerző a kereslet és kínálat eszközeivel vizsgálja. Mivel a ne—

mek nem teljesen helyettesíthetők a munka tekintetében, a kereset görbéje nem egé- szen elasztikus. A szerző véleménye szerint