• Nem Talált Eredményt

A vasutak és hajózási vállalatok közötti átrakóforgalom az 1940. évben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A vasutak és hajózási vállalatok közötti átrakóforgalom az 1940. évben"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

5. szám

BELEPETT KllLFlle SZEMÉLYGEPKBGSIK Es UTASMK SZÁMA * 1940 JEM

AUTOMOBILES ÉTRANGÉRES SERVANT AU TRANSPORT DES PERSONNES DU! SONY VENUES EN HONGRlE EN l940

NOMBRE DE DES VÉHlCULES ET DE LEURS OCCUPANTS

Személygépkocsik Utasok

Automobiles servant Occunants au transport des personnes

Szlovák a Német % Jugosztav Slovauues maman-is Vougoslaves

Egyéb

Autres

! St Szven

% Román . Mmmm

Roumains Mmmm

lt n. o- sz m

volt a szlovák rendszámú, az összes sze-

mélykocsik 48'7%-át a szlovák személy—

kocsik teszik, a velük érkezett utasok pedig az összes utasok 45'2%—át képviselik. Má- sodik helyen a német rendszámú személy- gépkocsik következnek, német volt a hatá- rainkat átlépő személygépkocsik 41'3%—a és velük érkezett az összes utasok 45'996 —a.

Harmadik helyen a jugoszláv személy—

kocsik következnek, a személygépkocsik 5'6%—os és az utasok 5'176—05 részesedésé—

vel. Románia a negyedik helyet foglalja el, ahonnan a gépkocsik 1'5%-a, az uta—

soknak pedig 1'3%-a érkezett. Ezután a

németalföldi, a svájci és az olasz rendszámú kocsik következnek, de ezekből már csak pár darab érkezett hazánkba. Ha a külföld—

ről érkezett tehergépkocsik és motorkerék- párok forgalmát vizsgáljuk, megállapít—

hatjuk, hogy azok leginkább német és szlovák rendszámot vis—eltek. A legtöbb kül-

—322— 1941

földi sZemélygépkocsi április és május hó—

napban érkezett hazánkba; a legkevesebb februárban és januárban. A tehergépkocsik forgalma novemberben és októberben volt a legerősebb, míg áprilisban és kb. feb- ruárban a legkisebb. Mótorkerékpárból augusztusban és szeptembenhenx lépte át legtöbb határainkat, míg januárban és márw ciusban a legkevesebb érkezett.

A legfontosabb határállomásokon az 1940. évben belépett külföldi gépjárómű—

vek forgalmát az alábbi táblázat mutatja:

Motor-

Személykocsi T 11 _ . '

Határállomás marb—] ma'—; Égi kÉÉk' Egyutt

1. Németország felöl:

Horvátjárfalu— ,

Bécsi út . . 991 2.849 15 23 1.029 Sopron-Bécsi út 627 2.967 —— 144 771

2. Szlovákia felől:

Somorja . . . 855 3.029 6 18 879—

Nyitranagykér . 404 805 13 —— '417

Magyarbél . 322 696 —— 8 330

3. Jugoszlávia felől;

Röszke . 280 714 10 2 292

Rédics 125 282 — —— 125

4. Románia. felől:

Ártand 81 l 1881 1 ; —— t 82

5. Szovjet-Unió felől:

Alsóvereoke . . — — l —— § M- ——

Uzsok . — . . —— —— I —— ! ——— _

l ;

A legfontosabb határállomások for-

galma az előző évhez viszonyítva nagy—

mértékben visszaesett, a Szovjet—Únió felől

pedig forgalom egyáltalán nem volt.

Petrichevich—Horváth Miklós br. dr.

A vasutak és hajózási vállalatok közötti átrakóforgalom az 1940. évben.

Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation en Hongrie (1.940).

Résumé. Én 1940, la guuntilé des marchan—

dises transbordées de tz'aíns en balerina: ou vice versa a été de 255212 tonnes, soit 49'7% de moins one ljamzée précédente. II a été transbordé, de trains en bateaux, 11/9327 tonnes de marchandises, et de bateaua: 105385 tonnes de mar- chandises; chacun de ces chi/fres accuse une foz-te (liminufíonv(—58'6%, -——27'5%) par rapport () Pannée (Favorit. De I'cnsemble des marchandises transbordées. 58'8% sont alles a liéíranger; 28'2%

sont vemls de liétranger; 11'6% passaíent en en traíns,

destination de représentaient

transit; celles gaz" niéiaient ni a I'étranger ni

1'4%,

La plupart des Iransbordemem's (97'7%) curent lieu dans les ports du Danube. Syil y a en tres peu (le transbordemcnls dans les ports de la Tisza, des! one la réce-lle (le ce'réales avaz'f été iaible.

Dans les poz'ls du lac de Balaton, il n'y eat presazze pas rle lransbordement,

La plupart (áá'li—%) des transboz'demenís fails dans les ports du Danube eurent lieu a Komárom;

envoyós par celui-ci,

(2)

5.3.szám ——. 323 — 1941

1. Az átrakások áruk szerinti megoszlása az 1940. évben.

Transbordementc en 1940, suivant les marchandises.

Marchandisestransbordées

Avasútról Ahajóról a § ? gizi §: § ., : ; ::

Áruk megnevezése

_

Az összes halála vasmm §§§ §§ §§f§§ ÉÉEÉ § §

de lmms de hateauz :D E 'la—§; -' ;:3 §. !: a.) " k ; ;.

Marchandzscs 4" total en banana: en train; 3 E "! §" Én 3-1?; af §?) § 9.8er .ha-_. mvan—_. " §

átrakott ": " (C " 4 3 4 N

áruk mennyisége tonnában —— m tonnes

1939 ] , 1 9 4 0

Búza —— Froment ... 96.881 7.148 4.099 3.049 — 7.103 —— 45

Rozs — Seiyle ... 15 — — —— —— —— —— ——

Árpa —— Orge ... — — —— -—— —— —— — —

Zab —-— Avoine ... —— — —— —— —— — — ——

Búzaliszt —— Farine de froment . . . . 6.927 986 986 — 124 862 —— ——

Egyéb őrlemény —-—- Autres prud. moulus . 11.737 3.817 1.929 1.888 117 1.853 —— 1.847 Tengeri —— Mais . ... 115 3.913 —— 3.918 —-— -— 3.913 ——

Egyéb szemes takarmány —— Autres grains

pour le bétail ... 2.595 826 15 811 136 15 498 182

Szálas takarmány —— Fourrages (plantes) 316 15 15 —— —— 15 —— -—

Hüvelyesek, magvak — Légumimuses et —

grames ... 5.586 4.024 2.612 1.412 —— 2.582 270 1.172

Ló — Ohevaua: ... - . . . —— — —— —. —— —— —— —

Szarvasmarha — Bétes ü comes . . . . —— —— —— — —— —- —— ——

Sertés —— Poros ... — —— — —— —— —-

Juh —— Moutons ... —— —— — — — —— —— —

Baromfi élő —— Volm'lle vivante . . . . —— —— —— —— — — —

Baromfi leölt —— Volaille tuée ... —— -— —— —— — ——

Tojás —— Oeufs ... —— —— — — —— ——- —

Tej —— Laz't ... — —- — —— —— — —— ——

Só — Sal ... 23.486 6.360 5.969 391 —— 5.969 391 ——

Cukor — Sucre ... — 9.022 —- 9.022 — —— 9.022 ——

Bor —— Vin ... —- 3 — 3 3 — — ——

Egyéb italok — Autres boissons . . . . 51 1 —— 1 1 —— —— ——

Egyéb élelmiszerek —— Autres aliments . 8.481 2.952 1.890 1.062 7 1.888 23 1.034

Dohány — Tabac ... 1.456 1.351 381 970 382 — 969

Tüzifa —— Bois de chauffage ... 62 5 -— 5 —— — 5 —

Gömbölyű fa. — Bois ronds ... 1.672 2.866 — 2.866 — —- 2.366 —- Erdőgazdaság egyéb termékei —- Autres

produits forestiers ... 1.445 1.332 76 1.256 28 —— 1.304 — Növényi eredetű nyersanyag és hulladék

Matiéres premiéres végétales et déchets

d'orig. végétale ... 2.397 2.291 83 2.208 2.056 96 98 41 Kavics, kö _ Cailloum et pierres . 17.437 408 40 368 352 40 16 ——

Mész —— Champ ... —- —— -— —— —— —— —— —

Homok — Sable ... 58 199 —— 199 — 199 —

Tégla ——- Brigues ... . . . 103 1.509 1.509 —— 80 1.479 ——

Cement —— Címem ... . . . 435 77 15 62 15 62 -——

Tetőpala — Ardoise de toiture ... —— 15 15 —— —— 15 —— ——

Egyéb építőanyag —— Autres matériauw

de constr. ... 92 26 26 v 26 _— —

Szén —— Charbon ... 3.825 3.886 1.288 2.598 79 —— 3.807 ——

Ásványok, ércek —— Minéraum et minerais 288646 159577 121.390 38.187 —— 121.375 37.233 969 Nyersolaj, benzin, petróleum — Huz'le bmw,

benzine (essence) et pétrole ... 253 23.301 —— 23.301 —— —— 423297 Zsiradékok -— Matiéres grasses . . . . 16 —— —— — — " -— —

Mezőgazdasági gépek — Machines agricoles 1 8 -— 8 — —— 8 —

Vas— és acél-(öttvények) —— Far et acier

(alliages) ... 9.956 2.969 1.708 1.261 120 1.588 1.261 ——

Egyéb nyersfémek és öttvények —— Autres

métaum bruts ; autres alliages . , . . 1.839 451 —— 451 —— —— 451 —- Vas- és acéláruk- Ouvrages m fer et en acier 2.838 4.008 3.813 195 178 8.663 167 -——

Gyári termékek —— Objets fabrigués par

des manufactures ... 16.957 11.510 1.263 10.247 134 474 10.836 66 Egyéb és ismeretlen áruk —— Autres mar—

chandises et celles (mi n'e'taient pas spéci)". 2.203 856 705 151 44 679 133 — Összesen —— Total . . 507381 255212

149827 105385

3.409 150.119 72.062 29.622

(3)

oenaient ensuite, sont §! I'ÉPÉÖÚ,

is: paff; de Budapest (39170 ). Onan! () Iá—guárttíté élés mar-*—

ehamlisvs transhemiées dan: les annya parts em9

ixubíem, on eonatate une régression pour les ports

éoásidéi'éililcs éí üüé áugmenfdlión iiódi íé§ pöiits tett:.

Éeá maremnatsfes fiáíísboídéés 509199 em: été

lmnsporte's par des cliaíands alíemand'a; 90875;

pat des chaiands hongmís; fi*Ö%, par des cfia—

341an toizmauis ou slovagues; 6179, par des §Bá-

((Más yougosldvésf.

*

2. Az áfafőüások, víziuták, kiköfők és ii (191699? n§mzetls§ge 929191? ki 1940.

( Transbord'cmehts en 1940, mivdnt les 069498 9909;les 1301th et fa natmnalttéde; a _ _

Magyafnmmn 99 1990 ?évben vasútról hajóra! * *

149. 827 mmm, hajóról %asútra pedig 105.385, tónna

árat talat—ak át. Azösszes áruk menny-megs 995919 _

tonnát 1911. Az átrakásra került áruk súlya mind-_

két viszohylatban jóval kevesebb az előző évinél, a? ,

vásúh'ól hajóra mami 999998'0999991, a hajó-; - i'ól vasúíra átrakottaké 106991; 27'É%—kal csökkent,;

míg az összes áruk mennyisége 49'7%—kal mara alatta _ai előző évinek. Az átrakásra került áru szűkítési irányát tekintve megállapíthato, !)

aiokhák §8'8%-a ktííföíőre mént 992991; Én???

r'ől érkezett belforgalomhan maradt áz _átmkií 9991: 1'4%——a, az átrakások 11' 69549 Eddig 9919(%

ára volt. Az átmenő áruk mennyiségé119 (31698 99

éVÚÉÚ-

,, Márchanőfses lfansfőő '

: .?f'i * _ _ É [R ? % _ !

" . _ *.*-_ _ __ __

A vízi útvonal, vasúti állomás, 913339 ÁVÉ—ő'g §" 919 ", ;. § $. , ; _

Észály'űk üenízetisége " A? 553593 damn en de bateaux 39539 3 H.. § %%. §

. ." , bazea en trains 8335 Egye § 3? ÉM: '

Voies navigables, stations de chem. "" aa - ___. §§§§§É§k § %% ffi-§

de fer, nafionalite' des chaldnds átyakott _ gin—§;— 43399, 39—19 3?— .,_§§—§x ;

_ áruk mennyisége tonnában m (omni? __ _ ?

.... . .... 1939 !. _ ! 9.330. . _ .. 99

1. Dina — Danube. _A) Ki?ötők szerint —— Parports. _

Adony. . ... _. . . . 9.163 9.703 897 3.436 -— 950 3513 *—

Baja .- ... - . . 2.621 81601 408 3.193 344 8.174 89 4:

Budafok ... —- 586 ——-_ 586 — — 590

BudapestDunapart —— guai du Danube_122.636, 4.361 884 9.477 —— _ _ 884 3477 , ——

Budapúst-Kikmő — port . . .1—33301 99.250- 21.611 71.639 741 21.261 40.166 25.089 Budapest-Soröksúri——ú€ —— roátíe de _

S'omksár ... 62 616 —1-_ 616 -—- _——__ — _, 616

Győr ; ... 78.092 17 .293! 12.698 4.595 170." 11.974; 4387 862—

Komárom ... 146534 110794 109594 2.200 _— 108594 2.209 J:—

Komáw'm-Kikötő —-— port . . . 43.682 10.049 2.655 7.394 2.124 ii.—362 4.087 2.478

Mohács ... 1 4.199 5.070 _, M.A.-90791 :: .. —— 90701 ;

Együtt _ Ensemble. . 434 594; 949383 147177 109900 9.979 147499 98.88999099

2. Tiszí _

Szegéd ... 89.054 " 2.697 2.620 77 2.620 77 . 4-—

Szolnólí': ... 22.542 3.102 —— 3.102 — —'—' 3.102 ——

Tokaj ... 385, _ —— _— —— _ — _ __—

Együtt -— Ensemble . . . 55.981 5.799 9.090 3.179 _ 9.690 3.199 _—

8. Balaton _

Fonyód ... 19.906, 3 __ _ , 90 -— 30 _; _ — __ 9—_

A) Összesen — Total. , . 907991999919 149997 105985 9.400 150119" 79009799099

E) K 999190 járómíívek nintéüsüge merült.

Suimmt la nationalité des bákaúm.

Belga —- Belges ... ——-*' l _. ; —- 1 "'*— —_ **

Bolgár — Bulgares . . . . . . . . ; —' 1 393 —— — 994 469

Francia — Frangais ... —— —— —— i —— —— —*

Görög — Grecs ... — __ _ —— —'—_ —— —_

Holland— Neérlandais . . . § 533 130- — 533 __-—— 1910

Jugoleáv —— Yougoslaves ... 3.039 12.446 — 2.963 10.186 2.396

Magyar —- Hpngrm ... 31.016 91. 947 9. 999 99.913 16. 910 917

Német — Allemands ... 93320 35. 263 81 92. 491 85.85915'2

Román _ Bomnains ... 455 27.635 — 459 9039 95. 590

_ Szlovák —— stomgues' ... __ __, _ __ 91.464 6.571 409 91.404 0.194 92 B) Összassn —— fatal ... ' '* 149827, 109985 9109 150119 79.009!99.0 -

(4)

5. szám

._325— 1941

3— A; ártalmak havoekiati maman a; 1899 Mien-

%ansbondemnts eu 1940, yar main.

A. Paids des marchandises! iransborde'es

A út al

mygíeveggg'e Ila; 11 ] 111$ IV 1!va ; VI vu VIII IX X _ xx XII

Voíes navigables hónapban-—aux310975 Ef[ussua* M

__ átrakg§$ memwábWw m mim

!

Duna Danube . . 8.637 1.429 2.842 18.952 23.594 17.379 31.990 32.134 37.957125.758l32.939 20.777

Tisza ... _ —- —- 527 75 —— ;,325 (3.290 sg 1- —— %

Balaton — Lac Balatonwa ——1—— 3Ö —— -— —— —— —— "— —— —-

Együtt — Ensemble. [19.509 23.069 17.379 33.815 35.424 38.089I25.753182.989 20.777

522 lennéról 299622 tonnára emelkedeit, míg a áruk összes sál-ya pedig 2'2 999: tonnáról 0'9 ezer lábbi viezonyleman labam/916116 áruforgalom je-

lentékeny mértékben lecsökkent.

Az átrakásra került árukat fajták szerint rész- letezve megállapítható, hogy a búza mennyisége 96'9 ezer tonnáról 71 ezer tonnára, a búzaliszt 6'9 ezer tonnáról 1'0 ezer tonnára, az egyéb őrlemények

pedig 11'7 ezer tonnáról 32'8 ezer tonnára csökken- tek. Tengeviből viszont O'l ezer tonnái'ól 3'9 ezer lni-mára emelkedett az átrakás mennyisége. Az

egyéb szemes tekavmány súlya % ezer tonná- ról 9'8 ezer tenném, a hüvelyesek és magvakra pedig 5'6 ezgr tonuáról 4'0 ezer tonnára, hanyat- l9tt— Élő állatelíból átrakás, az év folyamán

nem volt, tej és tojás sem lgeriilt átrggásxg. Naggy—

xnértékben csölgkept a só mennyisege is, amiből az előző évi 23'5 ezer tonnával [szemben ebben az 'évben csak 6'4 ezer tonna került átrakásra. Cukor- ból viszont, amelyből az előző évben forgalom nem volt, 1940-ben 9 ezer métermázsa került átrakásra.

"Egyéb élelmiszerből is visszaesett az átrakás, ezek- böl az előző évi 8'5 ezer tonnával szemben csak 3

azer' tnx-mát szállítanak. A dohányból 1—4 ezer tonnát

999193 át,— A tüsifa mennyigége visszaesést, ; göm-

hályű fáé viszpnt emelkedést mum-_ Kavicsból és ,kábál jóval kevesebbet raktak át,, míg 9 119ka és 19319 meggyigiége megnövekedett. Szénből 3'9 ezer tonnát tett ki a forgalom az, előző évi 3'3 egere!

szemben. Visszgesett ezenkívül az ásványok és éljcel; mennyisége is, _ezelgből 160 ezer tonna került

átrakásra, míg 'az előző évben 289 ezer tonna volt

az ilynemü szállítás. Nyersolaj, benzin és petró—

leumból az előző évi (FB ezer tonnáról 2333 ezer tonnára növekedett a fongalom. Vas és acél ötvée nyekből az áltakásnk mennyisége 3 ezet tonnát tett,

* az elé;.ő .én .10 eger tonnával szemben. Meg—

növekedett még § vas— és acélárnk mennyisége is,

amiből 4 ezer tonnát raktak át az előző évi 2' _8 ezer ,tonuával szemben. A nyersfémek és ötvények mennyisége 18 ezer tonnáról 0'5 ezerre, a gyári termékeké 17 ezer tonnáról 115 ezerre, az egyéb

tonnára hanyatlott.

Az átrakásokat vízi utak szerint vizsgálva meg—

állapítható, .hogy azoknak 97'7%-a a Duna ki- kötőiben bonyolódni; 19, míg az elöző evben az

árak. 85'7%—át xakták át 9 kikötőkben. A Tisza kikötűinek veszesexlésn a fonni?!) gawnawmés mint jelentékenyen, viwaesett, mig a hal-'nem át—

rakáselá 37'4%—ával, 9 harmmlils helyen Győr van_—

lgötőlg közül a legtöbb árut Komáromban rakták

át, in végezték a dunai átrakások 44'4%-át, máso—

dik helyen a budapesti kikötők állanak a dunai át- rakások 37'4%-ával, a harmadik helyen Győr áll.

A forgalom általában a nagyobb kikötőkben visszaesett, míg a kisebbeknél, így Adonynál, Bajá- nál, Budafoknál és Mohácsnál az átrakások emel- kedése észlelhető.

Az átsakmt áruk szállításában résztvevő uszá-

lysxls közm a legtöbb volt a német nemzetiségű, ezek elzállitgtták 91 átrakáwk 90'4%rát (1839-ben 37179), a második helyen a magyar uszályels állanak a Síállítá59l$ 298%--át (19391199 33470) Végezve, a harmadik helyen a románok következnek 11'07-

kal (1939—-ben 11' 47 ) mg.!d § szlovákok ugyancsak ll'0%—ka1 §1939-ben 35%), az ptödik helyen _a jugoszlávok vannak 6 1%——os (1939- ben 6'9%) része—

sedéssel. Az egyes nemzetek uszályaival szállított áruk mennyisége az előző évhez viszonyítva jelen- tékenyen visszaesett. így a csökkenés a német uszályoknál 31?7%-ot, a magyaroknál pedig 68'7%-ot tesz. Kivételt a bolgár nemzetiségű uszá-

lyols képeznek; amelyek valamivel több ámú, szállí- tgttek, mint az előző. 69969-

A; átrakások havenkinti megoazlását ? a.

számú tábla mutath— A duna; kikötőkben a leg- negmhb forgalom nememet és nmember hóna- pnkban történt. A tiszai kikötőkben augusztesban

és Július, hónapban rakták ág a legtöbb árut, míg a Belgton kikötőjében csak április hónapban volt átrakás.

P.-H. M. br. dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Hiszen a reformkorszak és a szabadságharc után megszületõ nemzeti mûvészet másik alapvetõ mûfaját, a portrét, Barabás Miklós nyomdokain ekkor már olyan Békés

szemben s szintén magasabb, mint bármely előző évben. az elválások száma 22 ezer, pedig a háború alatt évente csupán 2 és 8 ezer között váltakozott. A sem- legesek

Az aktívák összege 4.796 ezer pengő 3.119 ezer pengő- vel kevesebb, mint az előző hónapban, a pasz- szívák összege 7.498 ezer pengő, ugyancsak lé—. nyegesen —— 5.116 ezer

kavas telle. Ugyanis az ócskavas mennyisége 251 ezer métermázsa. a nyersvas és vasöbtvények mennyisége pedig 35 ezer métermázsa volt. Ezzel szemben a vasérc importja 1'8

Az emelkedés a belfogyasztásban már az előző gazdasági évben igen erős volt (256 ezer g-ról 359 ezer g—ra), az idei fogyasztási adat (531 ezer (1) meg éppen

A forgalom jelentősebb növekedése szempontjából megemlítésre érdemes még Komárom is, ahol az előző évinek több mint kétszerese került a vas- utak és hajózási

szak jelenti a legnagyobb szétdaraboltsá- got: a török által meg nem szállt területen Apafi'y alatt Erdély, Thököly fejedelemsége alatt pedig a Felvidék volt magyar kézen

nyisége 32'6%-kal esett vissza. Az átrakott áruk kétharmad része vasútról került átrakásra, míg az áruk egyharmada hajókon érkezett s vasúton foly- tatta útját... Az