1092 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 10. szám egyes munkaerő-piaci epizódok figyelembe-
vételi sorrendjét és módját is rögzítették. Je- lenleg még további szabályok kidolgozása, finomítása folyik a problémás csoportok, így az egyéni vállalkozók, a támogatott formában dolgozók, illetve a betegség, szülés miatt a munkától távollevők esetében. Ugyancsak kidolgozás alatt van az a társadalmi- gazdasági osztályozás, amely a munkaerőpia- con jelen nem levők csoportosításához is megfelelő kategóriákat tartalmaz. Az LMA minden személy és munkáltató azonosítására alkalmas, de az azokra vonatkozó valamennyi (regiszteralapú) információ nem került be az integrált adatbázisba.
Az LMA kidolgozásával a dán statisztikai hivatal olyan adatbázist hozott létre, mely a munkaerőpiac potenciális szereplőinek tetsző- leges csoportosítására alkalmas, és lehetővé te- szi a státusok közötti mozgás időbeli nyomon követését is. Felhasználható elsődleges statisz- tikai adatforrásként épp úgy, mint más adatfor- rások minőségének javításához, és nem lebe- csülendő az sem, hogy ezzel a munkaügyi szakemberek olyan eszközhöz jutottak, mely segít jobban megérteni, illetve előre jelezni a munkaerő-piaci folyamatokat.
Lakatos Judit PhD
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Kiadók ajánlata
ALSTOTT, A. L. [2016]: A New Deal for Old Age – Toward a Progressive Retirement.
(„New Deal” az időskorra – Egy progresszív nyugdíjrendszer felé.) Harvard University Press. Cambridge.
Amerikában, ahogy növekszik a gazdagok és szegények közötti szakadék, úgy ássa alá az egyre nagyobb fokú egyenlőtlenség a nem- zet egyik remek társadalmi eredményét, a tár- sadalombiztosítási nyugdíjrendszert. Az élet- tartamot, a házasságokat és a munkahelyeket érintő példátlan változások miatt az emberek nem egyformán élik meg az időskort. Manap- ság az iskolázott amerikaiak kései középkorá- ra esik a hagyományos, 65 éves nyugdíjkorha- tár. E szerencsés embereknek általában nin- csenek komoly foglalkoztatási vagy egész- ségügyi problémái egészen a hetvenes élet- éveik közepéig vagy idősebb korukig. Ezzel szemben a nagyszámú, rosszul képzett kereső még 65 éves kora előtt olyan akadályokkal néz szembe, mint a korai rokkantság, a korlá- tozott munkalehetőségek vagy a munkanélkü- liség. Az amerikai nyugdíjrendszer csak nehe-
zen tart lépést a valósággal. Az 1930-as évek- ben törvénybe iktatott társadalombiztosítás egy olyan időt tükröz, amikor még a legtöbb munkás férfi, egész életében házas és 65 éves nyugdíjazásáig tartósan foglalkoztatott volt. A program méltóságteljes öregkort ígért a gaz- dagoknak és a szegényeknek egyaránt, ami azonban mára már nem teljesül. A szerző ezért egy progresszív program mellett foglal állást, amely minden amerikai számára lehe- tővé tenné a 62 és 76 év kor közötti nyugdíjba vonulást, de nagyvonalúbb, korengedményes nyugdíjat biztosítana az alacsony fizetéssel rendelkező és fizikailag megterhelő munkát végző dolgozók számára. A mára elavult há- zastársi támogatás helyett egy igazságosabb változatot, valamint egy olyan új, fokozatos nyugdíjazási sémát is javasol, amely lehetővé teszi a dolgozók fokozatos kilépését a munka- erőpiacról.
A kötet gyakorlatias, de elvi alapokon nyugvó menetrendet kínál Amerika legsikere- sebb és legnépszerűbb jóléti programjának megújítására.
Szakirodalom 1093
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 10. szám BRISTOW, J. [2016]: The Sociology of
Generations. New Directions and Challenges.
(Generációk szociológiája. Új irányvonalak és kihívások.) Palgrave Macmillan. London.
A kötet szerint a generációk tartós problé- mája továbbra is annak a tudásnak a hiánya, hogy miként értelmezi a társadalom a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolatot, illetve mi- lyen módon adják át a felnőttek az erre vonat- kozó tudást a fiataloknak. A szerző, reflektálva Mannheim „A nemzedékek problémája” című nagyhatású esszéjére, azt vizsgálja, hogy a ge- nerációk miért állnak napjainkban a tudomány érdeklődésének és a politikakidolgozás közép- pontjában. Azt állítja, az oktatás és a tanítás vívmányainak, valamint a szülők kultúrájának segítségével megoldhatók a mai kockázati tár- sadalom generációkat mesterségesen elválasz- tó feszültségei.
A kötet a szociológia, a szociálpolitika, az oktatás, a családkutatás, a gerontológia, valamint az ifjúságkutatás területén tevékenykedő hallga- tók és oktatók érdeklődésére tarthat számot.
WOLF, CH. ET AL. [2016]: The SAGE Handbook of Survey Methodology. (A SAGE adatfelvétel-módszertani kézikönyve.) SAGE.
Thousand Oaks.
Az adatfelvételek módszertana egyre strukturáltabb kutatási területté válik, ami mindinkább érdemes a kutatók figyelmére. A kézikönyv a felmérésekkel kapcsolatos tudo- mányos törekvéseket és a felvételek növekvő komplexitását mutatja be, különböző adatgyűj- tési módokat és információforrásokat össze- kapcsolva egymással.
A nemzetközi szakértői írócsapat globális megközelítésben vizsgálja a helyi és a nemzeti sajátosságokat, valamint a határokon átnyúló, összehasonlító adatfelvételek kutatásának problémáit. A hét rész fejezeteinek mindegyi- ke a felvételi „életciklus” egy-egy szakaszáról szól: 1. adatfelvételek és társadalmak; 2. az
adatfelvételek tervezése; 3. mérés; 4. mintavé- tel; 5. adatgyűjtés; 6. az adatok előkészítése felhasználásra; 7. az adatminőség értékelése és javítása.
A kötet mérföldkő a szakirodalomban, és nélkülözhetetlen eszköz bármelyik oktató számára a társadalomtudományok területén.
CHAKRABORTY, L. S. [2016]: Fiscal Consolidation, Budget Deficits and the Macro Economy. (Fiskális konszolidáció, költségve- tési hiányok és a makrogazdaság.) SAGE.
Thousand Oaks.
A költségvetési hiány káros a gazdasági növekedés ütemére? Előidéz makrogazdasági egyensúlyhiányt? Ha igen, a hiány féken tartá- sa előfeltétele az infláció tartós csökkentésé- nek? A költségvetési hiány miatt megcsappan- nak a magánberuházások, és ha igen, milyen mértékben? Vajon a költségvetési hiány a ka- matlábat is befolyásolja?
A kötet e kérdéseket, illetve az indiai költ- ségvetési hiány hatásait elemzi empirikus mó- don, makroökonometriai gyakorlatok útján.
India példáján keresztül, hosszú távú idősorok elemzésével vizsgálja a költségvetési hiány makroökonómiai hatásainak kérdését 1980/81- től 2012/13-ig.
LI, W. K. – STANFORD, D. A. – YU, H.
(EDS.) [2016]: Advances in Time Series Methods and Applications. The A. Ian McLeod Festschrift. (Az idősoros modellek és alkalma- zások újdonságai. Kötet A. Ian McLeod tisz- teletére.) Springer. New York.
A kötet A. I. McLeod idősorelemzéssel foglalkozó jelentős írásait tekinti át és foglalja össze. Ezeken túl a professzor tiszteletére 2014. júniusban tartott rendezvény résztvevői által írt olyan új tanulmányokat is tartalmaz, amelyek ezen és az ehhez kapcsolódó szakte- rületeken születtek. Számos új témát tárgyalva, egyensúlyt teremt az alkalmazott és az elméleti
1094 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 10. szám kutatás között a téma szakértői tollából megje-
lenő tizennégy tanulmány segítségével. A könyv az idősorokkal foglalkozó kutatók és szakemberek, az ökonometrikusok, a poszt- graduális képzések idősorokkal vagy
ökonometriával foglalkozó hallgatói, a kör- nyezetvédelmi statisztikusok, az adattudósok, a grafikai modellek iránt érdeklődő statisztiku- sok, valamint a kvantitatív kockázatkezelés kutatóinak érdeklődésére tarthat számot.
Társfolyóiratok
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2016. ÉVI 7. SZÁM
Előzetes külkereskedelmi adatok 2016. ja- nuár és március között, kitekintéssel a 2016.
évi UEFA-kupát szervező Franciaországra.
Baromfitenyésztés, 2015.
Fakitermelés, 2015.
A vállalkozások Osztrák Statisztikai Hiva- talnak történő kötelező adatszolgáltatási köte- lezettségéből fakadó terhei 2001 és 2015 kö- zött a válaszadási barométer alapján.
Strukturális üzleti és egyes vállalkozássta- tisztikai mikroadatok összekapcsolása a 2008–
2012-es időszakban.
Anyagáramlási számlák, 2000–2013.
Környezeti adók Ausztriában, 1995–2014.
Gépjárműállomány, 2015.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2016. ÉVI 4. SZÁM
Meghívó a Területi változatosság és háló- zatok című konferenciára.
Dusek T.: A gravitációs modell kalibrálá- sának alapkérdései.
Kulcsár L. – Obádovics Cs.: Népességdi- namika és társadalmi szerkezet.
Pirisi G. – Kiss B. – Máté É.: A kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban.
Siposné Nándori E.: A munkaerő-piaci hátrányok területi vonatkozásai Észak-Magyar- országon.
Kincses Á. – Tóth G. – Tömöri M. – Michalkó G.: Az átutazó turizmus magyaror- szági sajátosságai, különös tekintettel a költésre.
AZ OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA
2016. ÉVI 1. SZÁM
Korbut, L. S.: Mezőgazdasági összeírások és szerepük az agrárium statisztikai megfigye- lésének tökéletesítésében.
Zinchenko, A. P.: Az agrárszektor gazda- sági és statisztikai elemzésének információs és módszertani fejlesztése.
Dianov, D. V. – Smelov, P. A.: Az eszköz- fajták értékelése statisztikai elszámolásának és becslésének javítása.
Antokhonova, I. V. – Choizhalsanova, A.
T.: A háztartások gazdasági magatartásának
